Világos elképzelések - bizottsági meghallgatásokon a miniszterjelöltek 5.
Meghallgatták az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeit a parlamenti bizottságok. Varga Mihály, Gulyás Gergely és Palkovics László ismertette elképzeléseit.
2022. május 19. 18:05

Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 19-én. MTI/Kovács Tamás

Varga Mihály: folytatni kell az eddigi politikát

Az elmúlt bő egy évtized az ország történetének legsikeresebb időszaka volt, folytatni kell az eddigieket, a gazdaságpolitikai mix működik - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán.

A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, úgy fogalmazott: fegyelmezett, kiszámítható gazdaságpolitikára, a kockázatok leépítésére van szükség.

Az infláció emelkedése, az energiaárak növekedése, az olcsó pénz időszakának lejárta az államháztartásban több százmilliárd forintos feszültséget okoz, ennek ellenére a 4,9 százalékos GDP-arányos idei hiánycélt tartják és az államadósság is tovább csökken év végére - emelte ki Varga Mihály.

Hét év gyakorlatát folytatva az idén is június-júliusban fogadhatja el a jövő évi költségvetést a parlament, így fél év áll majd a gazdaság szereplőinek rendelkezésére az alkalmazkodásra - mondta.

A növekedés 2023-ban várhatóan 3,5-4 százalék körül alakulhat, az államháztartás hiánya a tervek szerint 3,5 százalék lesz, az államadósság pedig az év végére 73,8 százalékra csökken - hangsúlyozta.

Megerősítette, hogy az államháztartást illetően legfőbb cél a stabilitás megtartása, a növekedési pályán maradás és az eredmények - így például a munkahelyek, bérek, családtámogatások - megvédése.

Tájékoztatása szerint az államháztartásért továbbra is Banai Péter Benő, az adópolitikáért pedig Izer Norbert felel majd államtitkárként.

A minisztérium szerkezetében változások várhatók, az uniós források kezelése várhatóan az új tárca nélküli miniszterhez kerül, a banki-pénzügyi területet a gazdaságfejlesztési miniszterhez delegálják, a Pénzügyminisztérium feladatköre pedig a nyugdíj-szakmai kérdésekkel bővül - jelezte.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felvetette az alapvető élelmiszerek, beleértve a zöldségek és gyümölcsök áfájának a nulla százalékra történő csökkentését. A miniszterjelölt megjegyezte, a kormány gazdaságpolitikájának lényege, hogy a munkát, jövedelmeket terhelő adókat csökkentik, a közösségi kiadásokhoz szükséges forrásokat pedig a fogyasztási adókon keresztül szedik be.

Dávid Ferencnek (DK) az euróövezeti csatlakozás témakörében feltett kérdésére azt mondta, hogy Magyarországnak jelenleg a belépés feltételeinek a teljesítésére kell összpontosítania. Az euró nem csodaszer, adott esetben nagy bajba tud jutni egy ország az euró használata mellett is - fogalmazott.

Mellár Tamás (Párbeszéd) kérdésére, miszerint Magyarországon van-e antiinflációs politika, leszögezte: van, az árstop is ennek a része. A fiskális politikának is részt kell vállalnia az infláció elleni küzdelemben, de a monetáris politika eszköztára szélesebb - vélekedett.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) kérdésére elmondta, hogy folynak a tárgyalások Brüsszellel a helyreállítási alap pénzeiről, optimista ebben a kérdésben. Hozzátette: a magyar adófizetők pénzéből eddig már 300 milliárd forint értékben finanszíroztak elő a pénzek visszatartása által érintett programokat.

A képviselők 12 igen, 3 ellenszavazat mellett támogatták Varga Mihály pénzügyminiszteri jelöltségét.

Gulyás: a magyar közigazgatás a rendkívüli helyzetekben is kiválóan helytáll

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 19-én. MTI/Kovács Tamás

Sikeresnek értékelte a magyar közigazgatás 2010 utáni átalakítását Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki újabb kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén azt is kiemelte, hogy a kormányhivatalok az elmúlt négy évben rendkívüli helyzetekben is kiválóan helytálltak.

A tárcavezető úgy vélte: talán még a pártpolitikai viták ellenére is "konszenzus közeli álláspont", hogy a közigazgatási feladatok 2010 utáni összevonása sikeres döntés és reform volt. Ez azt jelenti, hogy ma a közigazgatási ügyeket a legtöbb esetben egyablakos intézéssel, színvonalas keretek között, valóban polgárbarát módon bírálják el, és sokkal gyorsabban is, mint korábban - emelte ki.

Hangsúlyozta: a kormányhivatalok ugyanakkor az elmúlt négy évben nem csupán a közigazgatás mindennapi ügymenetét látták el magas színvonalon és kiválóan, hanem amikor valamilyen rendkívüli helyzetben - akár a koronavírus-járvány időszakában, akár az Ukrajnával szembeni orosz agresszió okozta humanitárius válsághelyzetben - kellett cselekedni, akkor is kiemelkedő szerepet láttak el.

Elmondta: február 24-étől, tehát attól kezdve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, már több mint 750 ezren érkeztek Magyarországra, közülük legnagyobb részben a magyar állampolgárok maradtak itt, az ukrán állampolgárok esetében pedig azok, akiknek hozzátartozójuk már eddig is Magyarországon dolgozott, vagy ők maguk munkalehetőséget kaptak.

Mintegy 100 ezerrel lehetünk ma többen az ország területén, mint amennyien a háború kitörése előtt voltunk - összegzett. Hozzátette: menedékeskénti kérelmet közel 22 ezren nyújtottak be, és 117 ezer ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást állítottak ki.

A miniszter kiemelte: a kormány a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácson keresztül hangolja össze a segítségnyújtást, valamint segítségpontokat is létrehozott, ahol karitatív szervezetek, kormányhivatalok és önkormányzatok munkatársai eddig már több mint 333 ezer menekült ellátásában segédkeztek.

Külön köszönetet mondott a megyei kormányhivatali vezetőknek, akik a védelmi bizottságok vezetőiként különösen a határ menti régióban látnak el emberfeletti feladatokat.

Úgy értékelt: Magyarország a "szolidaritás szép megnyilvánulását" mutatta az elmúlt hónapokban, ráadásul igazolta korábbi politikai álláspontját, miszerint nem menekült, aki a hetedik, nyolcadik biztonságos országból érkezik Európába, viszont az első biztonságos országnak készen kell állnia arra, hogy menedéket nyújtson.

Gulyás Gergely közölte: Orbán Balázs, a Miniszterelnökség eddigi parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese a jövőben politikai igazgatóként a miniszterelnök mellett fog dolgozni, így a következő négy évben Fürjes Balázs - eddigi Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár - tölti be ezt a posztot.

Jelezte: a közigazgatási államtitkárságnál nem tervez változást, továbbra is Janó Márk Ádám államtitkár fogja ezt a feladatot ellátni. Elmondta azt is, hogy a Budai vári beruházások a Miniszterelnökségnél maradnak, ezért a területért továbbra is Fodor Gergely kormánybiztos felel majd. György István marad a területi közigazgatásért felelős államtitkár, és Gulyás Gergely továbbra is számít civil ügyekben Szalay-Bobroviczky Vince helyettes államtitkár munkájára.

Kitért arra: a jövőben is Gyopáros Alpár felügyeli majd a Modern Városok Programot és a Magyar Falu Programot. Úgy értékelt: a Modern Városok Program az elmúlt hét évben maximálisan bebizonyította létjogosultságát, 800 kilométer gyorsforgalmi és autópálya út épült, és azt remélik, hogy 2025-ig mind a 23 megyei jogú város bekapcsolása megtörténik a hazai gyorsforgalmi úthálózatba. A Magyar Falu Program és falusi csok legnagyobb eredményének pedig azt nevezte, hogy 1200 kistelepülésen indult meg újra a népesség növekedése.

Beszámolt arról is, hogy a civil szervezetek támogatása jelentősen megnőtt az elmúlt években, 2012 és 2022 között a Nemzeti Civil Alap forrásai 3,4 milliárd forintról 10,9 milliárdra emelkedtek, amihez hozzájárult a Falusi Civil Alap, illetve a Városi Civil Alap is 5-5 milliárd forinttal.

Szabó Szabolcs (Momentum) az önkormányzati témákról, Sebián-Petrovszky László (DK) pedig többek között az infláció kezeléséről, esetleges megszorító intézkedések bevezetéséről kérdezte a minisztert, illetve bírálta a civil alap működését is, amely szerinte "fideszes választókerületi pártalapként" végzi munkáját.

Az önkormányzatokra vonatkozó kérdéseket a miniszter elhárította, jelezve, hogy a sajtóhírekkel ellentétben a terület továbbra is a Belügyminisztériumhoz tartozik.

Az inflációval kapcsolatban Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarország nagyjából az uniós középmezőnyben van, az áremelkedést mintegy 5 százalékkal csökkentik az árstop intézkedések, amelyeket a DK ellenzett. A civil támogatásokkal kapcsolatban leszögezte: nem embereket, hanem tevékenységet támogatnak.

Leszögezte azt is: megszorítások nem lesznek, ez Magyarországon mindig a baloldali kormányok alatt volt jellemző. A polgári oldal a baloldali kormányok szótárában szereplő szavakat és tetteket nem fogja átvenni, a költségvetési egyensúly helyreállításának megvannak a polgári kormányok által már alkalmazott eszközei - tette hozzá.

A bizottság a miniszter kinevezését 8 igen szavazattal, 3 nem ellenében támogatta.

Palkovics László: az európai élvonalba kell emelni a magyar ipart

Palkovics László technológiai és ipari miniszterjelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 19-én. MTI/Kovács Tamás

A következő években az európai élvonalba kell emelni a magyar ipart, belföldi viszonylatban pedig kiemelt cél az önellátás elérése - mondta csütörtöki bizottsági meghallgatásain az Országházban a technológiai és ipari miniszterjelölt, akinek kinevezését mindhárom testület támogatta.

Palkovics László a gazdasági bizottságban a magyar ipar hatékonyságának javítását ígérte, mert, mint mondta, a hozzáadott érték emelése nélkül nincs versenyképesség. Magyarország nem pusztán összeszerelő üzem, a belföldi termelésben a high-tech termékek aránya éppúgy 70 százalék, mint Németországban vagy Dániában. Dinamikusan fejlődik az innovációs háttér is, a kutatásokra és fejlesztésekre költött összeg 300 milliárd forintról 800 milliárd forintra nőtt 2010 óta, költségvetési aránya csupán a GDP gyors emelkedése miatt marad el kevéssel az akkor kitűzött célértéktől - fejtette ki.

Hozzátette, hogy a minisztériumnak a folyamatosan változó kihívásokkal éppúgy foglalkoznia kell, mint kormányzati ciklusokon átívelő feladatokkal. Figyelembe kell venni többek között a gazdasági súlypontok világszintű átrendeződését, az energia és a nyersanyagok drágulását, új iparágak megjelenését. A magyar iparnak ki kell használnia azokat a lehetőségeket, amelyek az energetikában, a hulladékhasznosításban, a körforgásos gazdaságban nyílnak. A járvány alatt felértékelődött az egészségipar is, az utóbbi hónapok legfontosabb tanulsága pedig az, hogy a kormány helyesen ismerte fel a hadiipar jelentőségét még jóval az orosz-ukrán háború kitörése előtt.

A miniszterjelölt közölte, hogy a tárcán belül Koncz Zsófia parlamenti államtitkár lesz, Vitézy Dávid a közlekedésért, Steiner Attila az energetikáért és a klímaügyekért, Kutnyánszky Zsolt az iparpolitikáért, foglalkoztatásért, digitalizációért, Raisz Anikó a környezetvédelemért felel államtitkárként, a közigazgatási államtitkár pedig Gazsó Balázs lesz.

A fenntarthatósági bizottság ülésén Palkovics László elsősorban energetikai és fenntarthatósági kérdésekről beszélt. A következő évek kulcskérdésének nevezte a káros anyagok kibocsátásának csökkentését és a megújuló energia arányának növelését, hangsúlyozva, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlítások alapján jól teljesít a klímavédelemben. A fenntarthatóságot támogató előzmények közül kiemelte többek között az egyszer használatos műanyagok kivezetését, az illegális hulladék lerakatok felszámolását, a hulladékgazdálkodás létrehozását, a körforgásos gazdaság kiépítését, az energiahatékonysági támogatásokat, az elektromos közlekedés, valamint a napelem-telepítés állami ösztönzését, illetve a szintetikus üzemanyagok belföldi fejlesztését állami részvétellel.

A miniszterjelölt üdvözölte, hogy a Technológiai és Ipari Minisztériumhoz kerülnek az új ciklusban a környezetvédelmi ügyek, mivel itt összpontosulnak a környezeti kihívásokra adható megoldási lehetőségek is. A tárca feladata lesz ezen kívül a közlekedés, az energiapolitika, és természetesen az ipar, beleértve a digitalizációt és a munkaerőpiacot - tette hozzá. A technológiai tárca feladatköre tehát nagyon széles, hogy megfeleljen a folyamatosan változó nemzetközi kihívásoknak. A világ ma már nem ugyanaz, mint néhány éve vagy akár 2021 végén, így az iparfejlesztésnek is igazodnia kell a változó feltételekhez - vélekedett a miniszterjelölt.

Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága előtt Palkovics László kijelentette, hogy a munkaerőpiacnak igazodnia kell technológiái változásokhoz, Magyarország pedig elérheti a teljes foglalkoztatottságot, ha a munkaadók kiterjesztik a részmunkaidő, a távmunka, az otthoni munkavégzés lehetőségét. Az 1 millió új munkahely ígéretét a kormány a járvány ellenére már az előző ciklusban beváltotta, köszönhetően elsősorban annak, hogy a vállalkozásbarát környezet évről évre beruházási csúcsot eredményezett - mondta.

Ezzel magyarázta azt is, hogy mára szinte kiegyenlítődött az ország keleti és nyugati fele közötti, évtizedeken át jelentős iparosodottsági különbség. A miniszterjelölt szerint a következő évek beruházásaival elsősorban a déli országrész felzárkóztatását kell folytatni, ezen kívül a jelentős ipari hagyományokkal rendelkező Nógrád megye keleti része szorul még segítségre.

MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó