Brüsszelben fordítva ülnek a lovon
A brüsszeli olajembargó gazdasági következményei a tagországok egy részét, köztük Magyarországot sújtanák.
2022. május 22. 12:15

(Fotó: Europress/AFP)

Brüsszel folyamatosan nyomást gyakorol az egyes tagállamokra annak érdekében, hogy az orosz importszén után a kőolajra is szankciót vessenek ki. Az Európai Bizottság teljességgel érzéketlen az olajembargó súlyos gazdasági következményei iránt, amelyek a tagországok egy részét, köztük Magyarországot sújtanák. A brüsszeli bürokratáknak ideje lenne megérteniük, hogy minden tagállam más-más földrajzi adottságokkal, gazdasági, műszaki és infrastrukturális lehetőségekkel rendelkezik. Arról nem is beszélve, hogy az energiamix meghatározásának joga szuverén tagállami hatáskör, amibe senki, semmilyen körülmények között nem avatkozhat be.

Az európai emberekkel és az iparral szemben is abszolút felelőtlen döntés lenne az orosz energiaszektort érintő bármilyen további szankció bevezetése, sőt jelen pillanatban a kérdés folyamatos lebegtetése is roppant káros, hiszen drasztikus energiaárakat és inflá­ciót generál. 

(Hacsak nem ez az érdeke a globális pénztőkének.) Az EU-nak az energetika terén két fontos szempontot kellene szem előtt tartania. Az egyik az ellátásbiztonság garantálása, a másik pedig a megfizethetőség. A politikai szempontok azonban egyelőre felülírják ezeket.

Brüsszelben a mai napig nem akarják megérteni, hogy az energetika nem ideológiai, filozófiai vagy érzelmi kérdés. Az orosz kőolaj és földgáz nélkül a magyar gazdaság egész egyszerűen összeroppanna, és a lakosság az eddiginél is sokkolóbb energiaárakkal szembesülne, hiszen ezeket az energiaforrásokat nem lehet egyik napról a másikra pótolni. A kőolaj- és földgázszállításhoz ugyanis három dolog kell: olaj és gáz, valamint szállítóvezetékek. Magyarországnak nincsen tengerpartja, tehát még az alternatív lehetőségek is nagyon korlátozottak. Arról nem is beszélve, hogy az importált kőolaj 64 százaléka Oroszországból származik. A Mol százhalombattai és pozsonyi finomítóit alapve­tően az orosz keverék kőolaj feldolgozására tervezték meg, azaz jelen pillanatban más típusú kőolajat maximum 35 százalékban tudnak felhasználni. A finomítók átalakítása hosszú éveket és euró-­százmilliókat igényelne, miközben az ellátást folyamatosan kellene biztosítani. Tehát a hírekben szereplő néhány éves mentesítés még a szükséges mennyiségű alternatív kőolajforrás rendelkezésre állása esetén sem lenne elegendő.

Borítékolható, hogy az orosz kőolajszállításokat érintő brüsszeli szankció célja aligha teljesülne, hiszen Oroszország az embargó ­miatt magasabb áron el tudja adni az olaját más országoknak, ugyanakkor az Európai Unió kénytelen lesz azt magasabb áron megvenni, más térségekből. Nyilvánvaló, hogy a már bejáratott szállítókapacitások helyett az újak kiépítése tovább drágítja az olaj árát. Ebből is látszik, hogy a brüsszeli politikusok fordítva ülnek a lovon, hiszen előbb valós és versenyképes árú alternatív szállítási útvonalakat/forrásokat kellene találniuk, és ezután hozni a szankciós döntést, nem pedig fordítva.

A szankciók politikája kétélű fegyver, hiszen az az olajembargó által megcélzott Oroszországnál jobban sújtja a szankciókat meghozó országokat. A lépés teljesen ellehetetlenítené Magyarország gazdaságát, ezért a kormány a józan észre apellál, egyelőre mind­hiába. Az Oroszország elleni energetikai szankció egyébként az egész Európai Unióra nézve is súlyos következményekkel járna.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint az EU azonnali tilalma egyértel­műen megemelné a globális olajárakat, és káros hatással lenne Európára és a világ más részei­re. Itt érdemes megjegyezni, hogy az eddigi szankciók már amúgy is a kőolaj árának megugrását okozták. Az OECD ­Nemzetközi Energiaügynökségének közlése szerint az orosz olajexportból származó bevételek idén ötven százalékkal növekedtek. Ez havi szinten húszmilliárd dollár bevételt jelent Oroszországnak. Az esetleges olajembargó ezért többet árt az uniónak, mint Moszkvának. A magasabb olajárak miatt az infláció még nagyobb ütemű lesz. Az energiaköltségek növekedése végeredményben minden terméket és szolgáltatást tovább fog drágítani. Ezzel az Euró­pai Unió gazdasági ereje tovább gyengül Kínához és az Egyesült Államokhoz képest. A növekvő infláció az EU-n belüli vásárlóerőt is csökkenti. Ennek a spirálnak sajnálatos módon masszív és hosszan tartó recesszió lehet a vége. Ahogy Robert Habeck német gazdasági miniszter fogalmazott: „Szegényebbek leszünk.”

Tehát abszolút naiv az a brüsszeli elképzelés, hogy az orosz gazdaság össze fog omlani, ha a Nyugat felhagy az olajvásárlással!

Mindeközben Brüsszel és egyes európai országok az orosz vezetékes földgázfüggőség leépítésén is dolgoznak, és helyette amerikai LNG-t is használnának. Ezzel több gond is adódik. Az amerikai cseppfolyósított földgáz az orosz földgáz többszörösébe kerül, és a szállítására, fogadására és a visszagázosításra alkalmas infrastruktúra hiányzik Európában. Ezek megépítése hosszú éveket venne igénybe, ráadásul euró-tízmilliárdokat is felemészthet. Mindeközben a klímavédelemért is aggódó brüsszeli politikusoktól nemigen hallunk arról, hogy ha számításba vesszük a kitermelés és a szállítás összes kibocsátását, akkor klímavédelmi szempontból az amerikai gáz nem jobb, mint a szén. Ellenkezőleg!

Szakértői számítások szerint az LNG karbonlábnyoma kétszerese-ötszöröse az orosz importgáznak. Magyarra fordítva: az egyes országok mondjanak le az olcsóbb és klímavédelmi szempontból előnyösebb orosz gázról csak azért, hogy helyette a többszörösébe kerülő, igazi klímagyilkos (amerikai) palagázt használjuk fel. Itt érdemes visszaidézni, hogy az Egyesült Államok már évekkel ezelőtt is ellenezte az Oroszországot Németországgal összekötő – most már Németország által felfüggesztett és amerikai szankciókkal sújtott – Északi Áramlat 2 földgázvezeték-rendszer megépítését, bizonyára azért, hogy piacot találjon az USA palagázának.

A jelenlegi orosz–ukrán háború és annak következményei továbbra is megerősítik azt a tényt, hogy valós ellátásbiztonságot kizárólag csak az atomerőművekkel lehet garantálni úgy, hogy közben nagymértékben lehet csökkenteni egy adott ország gázfüggőségét. Ez különösen fontos, hiszen európai szinten is folyamatosan növekednek a villamosenergia-igények, miközben az elöregedő erőműveket és a klímavédelmi szempontból is roppant káros szénerőműveket is le kell állítani. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi kapacitáshiány tovább fog súlyosbodni a közeljövőben, azaz az importehetőségek jelentősen beszűkülhetnek, megszűnhetnek. Hazánk számára ezért is elengedhetetlen a Paks II Atomerőmű megépítése és a jelentős naperőművi fejlesztések mellett más típusú erőművek építése is.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a hazai ellátásbiztonság garantálásához, valamint a megfizethető energiaárakhoz elengedhetetlen az orosz kőolaj és földgáz, a friss nukleáris üzemanyag, valamint a Paks II Atomerőmű megépítése is. Ezért hazánknak továbbra is el kell utasítania minden olyan szankciót, amely ezeket bármilyen módon érintené. Ez az ország elemi érdeke!

Hárfás Zsolt

A szerző atomenergetikai szakértő, az Atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

 

 

 

Magyar Nemzet
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
  • Adócsalásba bukhat bele a német kancellár
    Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
MTI Hírfelhasználó