A Soros-hálózat irányítja az uniót
A milliárdos befektetőnek elemi pénzügyi érdeke, hogy Ukrajna talpon maradjon.
2022. május 29. 09:57

Ha eddig netán kételyeink voltak a tekintetben, hogy valójában kik irányítják az EU-t az orosz–ukrán háború kapcsán (is), néhány napja világos választ kaptunk. Ugyanis Soros György fia, Alexander Soros a közösségi oldalán határozott hangon megfogalmazta azt, hogy mit kell tennie az Európai Uniónak Oroszországgal szemben. Egyik bejegyzésében hivatkozik arra, hogy a Shell szigorítja az orosz olajvásárlásra vonatkozó korlátozásokat, majd ezek után így fogalmaz: „nem hagyatkozhatunk a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó cégekre, hogy helyesen cselekedjenek. Ukrajna érdekében az EU-nak olaj- és gázembargót kell bevezetnie.”

Kell bevezetnie – meglehetősen határozott kifejezés. Mintha csak az apját hallanánk vagy olvasnánk, aki az utóbbi években hasonló vagy még határozottabb hangnemben utasította az Európai Bizottságot több alkalommal is, többek között saját portálja, a Project Syndicate hasábjain.

Leggyakrabban arra szólította fel a brüsszeli bürokratákat, hogy a Magyarországgal szembeni jogi vagy pénzügyi eljárásokat kezdjék el vagy gyorsítsák fel… És most íme itt van „Sándor”, aki egyre bátrabban igyekszik apja nyomdokaiba lépni. Mindenesetre a hangvétel már kísértetie­sen emlékeztet Gyuri bácsiéra.

De ez a nyilatkozat nem más, mint a jéghegy csúcsa. A Soros-klán, illetve apa és fia hosszú évek „szorgalmas” és szívós munkájának következtében jutott el odáig, hogy úgy beszéljenek az unióval és az unióhoz, mintha annak vezetői lennének. Erre persze megkérdezhetné valaki, méghozzá joggal: miért, nem azok? Vegyük a tényeket, amelyek jól leírnak egy összeesküvés-gyakorlatot. (Liberálisok, szörnyülködjetek!) De előtte tisztázzuk: Soros György ezer szálon kötődik a globális pénzügyi elithez, annak szerves része, de korántsem meghatározó alakja. Tehát amikor a Soros-hálózat európai unióbeli szerepéről beszélünk, akkor valójában a globális pénzügyi elit unió feletti uralmát írjuk le.

Szinte távirati stílusban felsorolom, Soros hova tette be a lábát az unióban. A DC Leaks tényfeltáró portálnak köszönhetően tudjuk, hogy 2017-ben az EP-ben, az akkor 751 EP-képviselőből 226 volt nevezhető Soros emberének, akik megbízhatóan végrehajtották azt, ami a „nyílt társadalom” víziójának elfogadásából következik. Azóta a helyzet aligha javult… A bizottságról külön nem kell szólnom, a bizottsági elnök mellett a biztosok között hemzsegnek azok a személyek, akikkel – vagy akik beosztottaival, tanácsadóival – Soros papa személyesen vagy hálózati egységei kapcsolatban állnak (Frans Timmermans, Vera Jourová, Margrethe Vestager, Valdis Dombrovskis, Josep Borrell, Maros Sefcovic, Dubravka Suica, Margarítisz Szkínász – forrás: Kontra.hu), ez a jelenlegi 27 biztos csaknem egyharmada!

Azonban nem pusztán a legfőbb uniós testületeken belül van jelen a Soros-hálózat: emberei ott vannak a különféle európai bírósági és ügyészségi szervezetekben, így többek között a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságában. A múlt év óta működő Európai Ügyészség élére pedig az a Lau­ra Codruta Kövesi nevű román jogász került, aki köztudottan Soros György emberének számít. De a luxembourgi Európai Bíróság főtanácsnokai között is ott vannak a Soros-hálózat tagjai, így nem csodálkozhatunk azon, ha a Magyarországgal kapcsolatos ítéletek sorra-rendre az Orbán-kormányt marasztalják el.

Továbbá a Soros-hálózathoz tartozik a Soros által 2007-ben alapított, Páneurópában (vagyis az Európai Egyesült Államokban) hívő Külkapcsolatok Európai Tanácsa, mely tulajdonképpen az unió „mélyállamának” is tekinthető, s a kelleténél kevesebb figyelmet kap. (Anyaintézménye az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa, az egyik legfontosabb, legbefolyásosabb globális hatalmi központ.) Ebben az agytrösztben jelen vannak az unió volt és mai funkcionáriusai, befolyásos politikusok, nemzetközi szervezetek volt és mai vezetői, a mainstream médiumok vezetői és így tovább, köztük Bajnai Gordonnal, aki egyébként is Soros magyarországi „jobbkezének” számít. (Soros finanszírozta a Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítványt is.)

Ezen kívül: az Alapjogokért Központ kutatásai bizonyították, hogy a Soros-hálózathoz tartozó uniós lobbisták, NGO-k, agytrösztök képviselői évente legalább ötvenszer találkoznak bizottsági biztosokkal vagy munkatársakkal, azaz gyakorlatilag heti rendszerességű kapcsolat áll fenn az uniós bürokrácia és a Soros-lobbisták között. A felmérés azt is kimutatta, hogy a bizottsági döntések gyakran éppen ezen hálózat előzetes javaslatait és elképzeléseit tükrözik vissza. És azt se feledjük el, hogy a Magyarországgal kapcsolatos úgynevezett jogállamisági jelentések is jelentős, ha nem meghatározó mértékben a Soros-hálózathoz tartozó álcivil szervezetek „elemzései” alapján készülnek el (lásd: Helsinki Bizottság, TASZ, Transparency International stb.).

Ha ebből a szempontból nézzük, már nincs mit csodálkoznunk Alexander Soros unióval kapcsolatos, keresetlenül őszinte hangvételén. Végül is, ha az ember irányít egy nagy szervezetet, amely ráadásul globális, szükséges a határozott hangvétel, a kemény kéz, máskülönben „erjedés” indulhat meg az uralt szervezeten belül, például a renitens magyarok hatására…

De vajon miért olyan fontos apának és fiának Ukrajna sorsa? A válasz nagyon egyszerű: Soros György 1989 óta „jelen van” – az egyébként csak 1991-ben önállósodott – országban. És jól tudjuk, hogy mit jelent az, ha valahol Soros jelen van. 1990-ben létrehozta az International Renaissance Foundationt, amely természetesen a Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi hálózatához tartozott, s támogatta Ukrajna „fejlődését”. Nála mindig ez az első lépés egy országban: a jótékonykodó befektetés. A második pedig az, amikor érvényesíti a pénzügyi érdekeit az országon belül: Soros az önállóvá váló Ukrajnában beültette embereit a legnagyobb állami vállalat, a Naftogaz vezetőségébe, de erőteljesen megjelent az IT-szektorban is, 2015-ben a Ciklum Holdingban szerzett részesedést, a vállalati konkurenciát pedig igyekezett tönkretenni. Azt is tervezi, hogy megjelenik a mezőgazdaságban is, valamint infrastrukturális projektekben is jelen van, s a siker érdekében kulcspozíciókba juttatja hálózati embereit.

Jellemző, hogy a Vesztyi nevű orosz nyelvű újság 2019-ben az ukrán politikára legnagyobb befolyást gyakorló száz ember között az akkori elnök, Petro Porosenko után Soros Györgyöt a második helyre tette.

Sorosnak tehát elemi pénzügyi és profit­érdeke, hogy Ukrajna talpon maradjon, és Oroszország veszítsen, hiszen utóbbi helyről Putyin hathatós fellépésének következtében alapítványaival együtt távoznia kellett a 2000-es években.

De ez még nem minden. A Fox News írt arról nemrég, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványokat közvetlen szálak fűzik a Biden vezette adminisztrációhoz. Olyannyira, hogy a pénzügyi spekulánshoz kötődő Governing for Impact nevű „csoportnak” már húsz új szabályzatot sikerült megvalósíttatnia a kormánnyal, amelyek fő célja a Trump elnök által korábban hozott rendelkezések eltörlése volt. Vagyis a Soros-hálózatnak komoly befolyása van a demokrata adminisztrációra, s amint látjuk, a Biden-kormányzat nagyon határozottan tereli az uniót az Oroszországgal szembeni szankciók kiterjesztésére, ez által a háborús feszültség fokozására. Akárcsak Alexander Soros…

Ennélfogva az ember néha zavarban van: vajon a Biden-kabinet vagy inkább a Sorost mint előretolt bástyát sorai között tudó globális pénzügyi elit irányítja jobban az Európai Uniót abban, hogy saját magát ne lábon, hanem egyenesen főbe lője? Nos, erre tényleg nehéz felelni.

A végére pusztán egy kérdés marad: ha mindezt mi, magyarok látjuk, akkor erre mi a válaszunk?

Fricz Tamás

A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója

 

Magyar Nemzet
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • A háborús inflációnak csak a békével lehet véget vetni
    Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak ha a háborúnak vetünk véget - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Itt vannak az új magyar rendszámok
    Nem kell lecserélni a régit. Az új rendszámtáblákat július elsejétől alapvetően a Magyarországon újonnan forgalomba helyezett (új, illetve külföldről használtan behozott) járművek kapják meg. A meglévő régi rendszámtáblákat nem kell újakra cserélni, azokat gond nélkül tovább lehet használni.
  • Intézményes bővülés a katolikus egyházban
    A napokban a hetvenedik születésnapját ünneplő Esztergom–budapesti érsek, Erdő Péter beszélt a magyar és a világegyház eltérő helyzetéről és arról is, hogy a magyar püspökök jövő tavaszra újra Magyarországra hívták a szentatyát.
MTI Hírfelhasználó