Korrupt európai parlamenti képviselők
A hitelesség elengedhetetlen eleme lenne, hogy az európai polgárok által megválasztott – tehát mégiscsak népképviseleti elven alapuló – Európai Parlament jó hatékonysági fokkal meg tudja-e előzni a költségvetési visszaéléseket a saját intézményén belül, illetve hogy az esetleges szabályszegések elkövetőit el tudja-e számoltatni.
2022. május 31. 10:51

Saját személyes érdekeiket is védik a képviselők – europarl.europa.eu

2018. július 2-án az Európai Parlament képviselőinek többsége szavazáson elutasította a saját költségtérítési szabályozásuk szigorúbbá tételét. Ez az ún. általános kiadási juttatás (röviden GEA) körüli szabályozás megváltoztatását jelentette volna a sokat vitatott, havi közel ötezer eurós kifizetés kapcsán, amelyet a képviselők kapnak az irodai és egyéb költségek fedezésére.

A mai szabályok szerint ugyanakkor nem kötelesek számlával igazolni eme kiadásaikat.

 

europai_parlament.jpg

Jól fizet a gombnyomogatás – europarl.europa.eu

És az esetlegesen fennmaradó összeget sem kell visszafizetniük. Összességében tehát senki nem ellenőrzi, hogy mire költötték azt, és így ténnyel, adattal a költéseikben esetleg tapasztalható és dokumentálhatónak vélt korrupciós mozzanatok nehezen kimutathatók oly módon, hogy az valóban alkalmas legyen a költségvisszaéléssel kapcsolatos állítások, vádak, feltételezések igazságának a kiderítésére, illetve tisztázására.

Jelentős összegről beszélünk: az EP-s politikusok irodabérlésre fordítható juttatására soktízmillió eurót fizet az EU, s a költségelszámolás kikényszeríthetetlennek tűnik. A probléma végül peres útra terelődött, ugyanis még 2015-ben egy képviselői közpénzköltésekre irányuló adatigénylő megkeresést utasított vissza az EP, majd az ügy a luxembourgi székhelyű uniós bíróság elé került. 2018. szeptember 25-én pedig az Európai Törvényszék kimondta: az Európai Parlament nem köteles nyilvánosságra hozni, hogy tagjai hogyan költik el az összesen évi 100 millió eurót meghaladó költségtérítéseket.

A költések átláthatósága így nem megkövetelhető.

Az elmúlt évek során számos botrányos eset került felszínre, és ezeket a sajtó, a közvélemény igyekezett mindig feltárni, bár néha késéssel, jelentős lemaradással. Ernst Strasser volt osztrák európai parlamenti képviselőt a Politico brüsszeli lap beszámolója alapján 2013-ban három év börtönbüntetésre ítélték , miután a bíróság megállapította, hogy törvénymódosítást ajánlott fel az Európai Parlamentben egy olyan vállalkozás nevében, amely hajlandó volt évente 100 000 eurót fizetni neki.

Strasser – kurier.at

Ekkor vált sokak számára nyilvánvalóvá, hogy egyes képviselők – jól gyaníthatóan ebből a forrásból – saját maguktól vagy a pártjuktól bérlik az irodájukat, s többen nem is voltak hajlandóak elárulni, mire fordítják az általános költségtérítésüket.

Ilyen volt a belga Gerolf Annemans, EP-képviselő esete is, aki havi 3 700 eurót fizetett bérleti díjként két brüsszeli irodája után, ám nem kívánta elárulni az irodák pontos címeit, és semmilyen lényegi részletet az ügyről.

A finn Hannu Takkula Oulu régióban kezdett el bérelni irodát, amely Maryia Gabriel nevű asszisztense (Bulgária korábbi európai biztosi jelöltje) tulajdonában állt. Az EP-képviselőnő a pártja által irányított szófiai önkormányzat tulajdonában levő lakás bérletére a 700 eurós piaci árnál jóval kevesebbet, összesen havi 200 eurót fizetett.

Többen is szerepelnek a korrupt képviselők közül az Open Society Foundations belső adatbázisából származó kiadványban, amely a 751 EP-képviselőből 226-ot sorol fel, vagyis az anyag szerint több „megbízható szövetséges” volt és van a brüsszeli parlamentben.

Szintén a Politico tárta fel, hogy az előző ciklusig évtizedeken át EP képviselői pozíciót betöltő Elmar Brok látogatói csoportoktól gyűjtötte be brüsszeli irodájának kifizetéseit, és legalább 18 000 eurót szivárogtatott le magának. Brokot más pénzügyi megállapodások is megvizsgálták. Évekig a Bertelsmann német médiaóriásnál töltött be olyan pozíciót, amely több mint havi 5000 eurót hozott havi EP-képviselői fizetésén felül.

A lap szerint Guy Verhofstadt 420 000 eurós mellékbevételét jelölték meg aggályosként.

Verhoftadt: 420 000 eurós mellékbevétel – theparliamentmagazine.eu

Botrányt kavart a közvéleményben az is, hogy néhány éve kiderült: nyolc német EP-képviselő (köztük Manfred Weber, aki 2014 óta a Néppárt frakcióvezetője) a saját tulajdonában levő ingatlanban bérlik irodájukat.

Tovább napvilágra került az a tény is, hogy Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) befolyásos politikusa (2012 és 2017 között az EP elnöke, és párt 2017-es kancellárjelöltje) korábban az EP elnökeként – hatáskörén jóval túllépve – támogatta saját bizalmasait, így az EP-elnöki kabinetje tagjainak pénzügyi „felfelé buktatását” jelentő áthelyezésekkel.

Ezek az ügyek nagyon megtépázták az Európai Parlament tekintélyét.

Bár a korai esetek hatására, 2016. áprilisában az Európai Parlament a GEA-ra vonatkozó teljes átláthatóság bevezetését indítványozta, 2018-ban végül a képviselők mégis leszavazták a javasolt konkrét lépéseket. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) viszont rögtön bejelentette, hogy vizsgálni fogják a bérleti díjat saját maguknak fizető EP-képviselők ügyét.

Az első vizsgálat során megállapították, hogy 2014 és 2019 között az érintett EP-képviselők és a vizsgálatban érintett tagországi párt delegációjának munkatársai több mint 640 ezer eurós hozzájárulást fizettek a nemzeti központnak. Az OLAF azt is megállapította, hogy a kifizetések nem spontán módon történtek, hanem a fél által kifejezetten az európai parlamenti küldöttség számára jóváhagyott pénzügyi chartában meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítése érdekében. Az OLAF ezért azt javasolta, hogy az Európai Parlament vezessen be hatékony szankciókat annak érdekében, hogy a jövőben fel tudjon lépni az EP költségvetési szabályainak megsértőivel szemben, és a Parlament tegye lehetővé az OLAF-vizsgálat során megállapított esedékes összegek behajtását.

Az OLAF a második vizsgálat során megállapította, hogy 2014–2019 között egyes EP-képviselők egyenként havi 3-4000 eurót fizettek pártjuknak, összesen több mint 540 ezer eurót az egész ciklus alatt.

OLAF home

OLAF – a csalás ellen

Ezek a kifizetések pedig sértik az EP szabályait, de az OLAF azt is hozzátette, hogy a szabályozás elégtelen ahhoz, hogy az ilyen szabálytalanságokat szankcionálni vagy a pénzt visszakövetelni lehessen. A vizsgálat feltárta azt is, hogy a nemzeti párt EP-s asszisztenseket kért fel saját működéséhez. Bár nem találtak bizonyítékot arra, hogy az adott képviselők erre kényszerítették volna munkatársaikat, mégis gondoskodni igyekeztek arról, hogy a parlamenti asszisztenseiket magasabb besorolási fokozatba és magasabb fizetésbe sorolják be, ez pedig lehetővé tette a tagországi pártok számára történő anyagi hozzájárulást. A vizsgálatokat 2020 elején zárták le, és a szabályozás változatlansága okán nem járt érdemi következményekkel.

Az uniós intézmények megbecsültsége és hosszú távú jövője szempontjából sem lényegtelen kérdés, hogy mit tud kezdeni az EP a saját pénzügyi átláthatóság problémájával.

Az ugyanis a hitelesség elengedhetetlen eleme lenne, hogy az európai polgárok által megválasztott – tehát mégiscsak népképviseleti elven alapuló – Európai Parlament jó hatékonysági fokkal meg tudja-e előzni a költségvetési visszaéléseket a saját intézményén belül, illetve hogy az esetleges szabályszegések elkövetőit el tudja-e számoltatni.

Az EP-s politikusok általános költségtérítésének átláthatósága üvegzseb helyett mindmáig egy homályos, katedrál üveghez hasonlítható, amelyen keresztül semmi sem látható abból, hogy ezek a képviselők miként gazdálkodnak az európai polgárok adófizetői pénzéből származó havi rendszeres juttatásokkal.

Az adatkéréseket az Európai Parlament elutasítja.

Euro edges down but set for largest monthly gain in a year

cbnc.eu

A rendszer bevédi a sajátjait...

A költségtérítések felhasználásának ellenőrzését segítő adatok, dokumentumok, pl. hotelszámlák és más iratok megismerése gyakorlatilag lehetetlen, minden az adott képviselő hozzáállásán múlik, az pedig sokszor hasonló, mint az intézményrendszer viszonyulása ehhez a kérdéshez.

Mindez hosszabb távon az Európai Unió intézményeibe vetett hitet, a közösség tekintélyét is meggyengítheti és alááshatja.

tuzfalcsoport.blogstar.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Golyófogó helyett – jövendőmondó...
    Valóban, amikor ő és társai színre léptek, az országban még itt állomásoztak a megszálló szovjet csapatok, és neki magának voltak is személyes tapasztalatai arról, milyen következményei vannak annak, ha valaki ellenáll, vagy megpróbálja lebontani azt az embertelen korszakot, melyet a kommunista Magyarország időszakának nevezünk – fogalmaz Bakos Katalin.
  • Energiaforrások: ne kerüljünk cseberből vederbe
    Az energetikai függés problémáját egyidejűleg és úgy kell megoldani, hogy az ne eredményezzen egy másik egyoldalú függést - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Pozsonyban a V4-es országok parlamenti elnökeinek találkozóján pénteken.
  • A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!
    "Ursula von der Leyen és Manfred Weber megerősítenék az EU határvédelmét. Na, ugye! A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!" - fogalmazott Orbán Viktor kormányfő.
MTI Hírfelhasználó