A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése
Elkezdődött a Magyarország 2023-as központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája szerdán az Országgyűlésben.
Utoljára frissítve: 2022. június 22. 14:53
2022. június 22. 12:37

Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. MTI/Bruzák Noémi

A 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak - mondta a pénzügyminiszter a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot ismertetve.

Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése, ezek azok a legfontosabb gazdaságpolitikai irányok, amelyeket számokba foglaltak.

A tárcavezető expozéjában kifejtette: a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány egymást követő 13. költségvetését terjeszti a Ház elé, és „a tervezési kilátások talán 2008, a legutóbbi gazdasági válság óta nem voltak olyan nehezek és bizonytalanok, mint most”. A cél és a feladat „a polgári kormány számára mindig is világos volt”: önálló, értékalapú, a magyar emberek és Magyarország érdekeit szolgáló politikát és gazdaságpolitikát kell követni - mutatott rá. Hozzátette: ezekkel az elvekkel nehéz helyzetekben sem szakítanak, nem tették a járvány idején sem, és kitartanak mellettük a mostani háborús időszakban is.

Varga Mihály kijelentette: az elmúlt években „a magyar emberek példát mutattak arra, hogyan kell együtt dolgozni egymásért, azért, hogy biztonságban lehessünk”. Magyarország megállta a helyét, a magyar gazdaság erős maradt, „sőt sikerrel jöttünk ki egy nagyobb gazdasági visszaesésből, mint amilyen a nagy világválság volt” - idézte fel.

Emlékeztetett: a gazdaság járvány utáni újraindítása kimondottan eredményes volt, 2021-ben már 7,1 százalékos volt a növekedés, amely az idei év első negyedévére 8,2 százalékra emelkedett. A munkában állók száma rekordot döntött, a jövedelmek jó ütemben nőnek, sok beruházás valósult meg - sorolta.

Közölte: a háború kitörése óta azonban még az eddigieknél is súlyosabb válságokkal és bizonytalanságokkal kell szembenézni. „Nem láthatjuk a háború végét, ezért azzal kell számolnunk, hogy a konfliktus elhúzódik, a háború és a brüsszeli szankciók gazdasági hatásai is egyre súlyosabbak lesznek” - fogalmazott.

Kiemelte: a kormány ezért olyan költségvetési törvényjavaslatot terjeszt elő, amely számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

A tárcavezető hangoztatta: a 2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése. Az a cél sem változott, hogy megőrizzék az ország stabilitását és tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, ezért változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát folytatnak. A bevételeket növelő intézkedésekhez kiadásokat csökkentő lépéseket társítottak, így az eredmények megőrzése mellett csökkenteni kívánják a hiány és az államadósság mértékét - magyarázta.

Hangsúlyozta: a kormány a jelenlegi helyzetben is tartja a szavát, ezért a 2023-as költségvetés forrásait azokra a célokra fordítják, amelyek a magyar embereknek a legfontosabbak, vagyis a családok támogatására, a nyugdíjak védelmére, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzésére, az ország biztonságának megerősítésére, a munkahelyek megóvására és az újak létrejöttének a támogatására, továbbá arra, hogy biztonságos növekedési pályán tartsák a gazdaságot.

A miniszter kijelentette: „meg kívánjuk védeni az eredményeinket, tartalékot képzünk, segítünk ebben a családoknak és a vállalkozásoknak”, a cégeknek pedig abban is, hogy folytassák a megkezdett beruházásaikat.

Megjegyezte: követik azt a 8 éve kialakított gyakorlatot, hogy a kormány az év első felében nyújtja be a jövő évi költségvetést az Országgyűlés elé, mert fontos, hogy az emberek, a vállalkozások és az érintett intézmények mielőbb megismerjék a kormány tervezett lépéseit.

Kifejtette: a törvényjavaslatban a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számolt. A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre - magyarázta.

Elmondta: az első alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború és a brüsszeli szankciós politika árát, a második pedig azért fontos, mert Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése nem lehet vita tárgya. A két alap finanszírozását olyan megoldások szolgálják, amelyek nem rónak többletterhet a magyar emberekre, hanem azoktól az ágazatoktól várják el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban extraprofitot értek el - mutatott rá.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a 2020-ban a járvány egy dinamikusan, kiegyensúlyozottan növekvő gazdaságot ért. A mostani bizonytalan nemzetközi gazdasági kilátások közepette még jobban látható, hogy „milyen nagy előny, hogy jól használtuk fel az elmúlt évtizedet, és nem a 2010 előtti politikát folytattuk”, ennek köszönhető, hogy a háború által okozott kedvezőtlen gazdasági folyamatok csak mérsékelten hatnak a magyar növekedésre - vélekedett.

Hangsúlyozta: a kormány az elhúzódó háborús helyzetben is megvédi az ország biztonságát, a magyar embereket és családokat, a rezsicsökkentés eredményeit, a munkahelyeket, a nyugdíjakat. Jövőre is folytatódnak a családtámogatások, megmarad a 13. havi nyugdíj, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahelyet megőrzik, támogatják a beruházásokat, továbbra is alacsony szinten tartják a munkát terhelő adókat - sorolta.

„Az instabil nemzetközi környezet kihívásai ellenére is növekedési pályán tartjuk a gazdaságot, ami nem csupán a felzárkózást, hanem egy jobb világgazdasági pozíció elérését célozza” - zárta szavait a miniszter.

ÁSZ: A büdzsé igazodási pont a gazdasági élet szereplőinek

Domokos László a büdzsé szerdán kezdődő parlamenti vitájában kijelentette: az előterjesztés megfelel a törvényi követelményeknek, egyik legfontosabb üzenete pedig az, hogy Magyarországon nincs gazdasági válság.

Az ÁSZ elnöke a GDP-arányos államadósság 2,3 százalékos csökkenése mellett is fontosnak tartotta a hazai finanszírozás részarányának növelését, ezért a lakosság számára vonzó új állampapírok kibocsátására tett javaslatot.

Szólt arról is, hogy a jelenlegi bizonytalan világpolitika és világgazdasági helyzetben a jól irányított állam működéséhez hozzátartozik a leginkább járható út kijelölése, amire a legalkalmasabb eszköz a jövő évi költségvetési törvény minél előbbi elfogadása.

Az ÁSZ elnöke szerint a jövő évre is észszerűtlen lenne gazdasági válságra készülni, hiszen a világjárvány okozta válságból is gyorsan kilábalt az ország. Bár csökkenő gazdasági növekedésre kell számítani, az várhatóan így is 4 százalék felett alakulhat.

"Ez nem a kincstári optimizmus, hanem annak a számbavétele, hogy magas beruházási ráta 2019 után is fennmaradt, az akkor létrejött beruházások pedig most fordulnak termőre" - magyarázta, és biztatónak nevezte, hogy a vállalkozások beruházási aktivitása idén sem tört meg.

A hazai és nemzetközi szervezetek prognózisa szerint Magyarországon 2023-ban 2,6 és 5 százalékos lehet GDP-növekedés, a büdzsé ezzel összhangban tervez 4,1 százalékos bővülést - mondta.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke beszédet mond Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. MTI/Bruzák Noémi

Helyesnek ítélte, hogy a gazdasági prognózis nem számol az orosz-ukrán háború eszkalációjával, az ugyanis egy egészen más büdzsét igényelne. Ennek elkészítésére ugyanakkor háborús veszélyhelyzetben a kormánynak egyébként felhatalmazása van.

Szerinte a honvédelmi alap létrehozása és a honvédelmi kiadásoknak a GDP 2 százalékára emelése jól szolgálja az ország biztonságának erősítését.

A javaslat a külső kockázatokat tartalékok létrehozásával kezeli - mutatott rá -, amelyek elégségesek a jelenlegi számszerűsíthető kockázatok kezeléséhez. A törvényjavaslat nem tartalmaz tartalék előirányzatokat arra az esetre, ha a makrogazdasági folyamatok lényegesen kedvezőtlenebbek lesznek, ugyanakkor az államadósság-mutató 2,3 százalékpontos előirányzott csökkentése implicit tartalékot jelent.

Az ÁSZ szerint a problémák megoldása nem a gazdasági visszafogástól várható, hanem attól, hogy felgyorsulnak az energiahatékonysági, ellátásbiztonsági fejlesztések, ezek pedig hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez.

Beszámolt arról is, hogy a hazai fejlesztési költségvetés növekedésének visszafogása nemcsak a költségvetési egyensúlyt javítja, hanem a beruházási kereslet túlfűtöttségének és magas import igényének mérséklésével hozzájárul az infláció csökkentéséhez. Mindez a külkereskedelmi mérleg javítását is segíti - mondta.
A beruházások halasztása szerinte még költségcsökkenéssel is járhat, hiszen azok előkészítettebbek lesznek - mondta az elnök.

Ismertetése szerint az uniós fejlesztési költségvetés tervezett hiánya ez évben ehhez képest több mint 700 milliárd forinttal nő, ugyanakkor a források megelőlegezése hozzájárult a gazdasági növekedés gyorsításához. Az államadósság finanszírozása viszont ezzel együtt megdrágult, amit a megelőlegezés vállalásánál is figyelembe kell venni - tette hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy még idén megszületik a megállapodás azok kifizetéséről. E nélkül ugyanis egyensúlyjavító intézkedésekre lesz szükség - értékelt.

Szerinte a rezsivédelmi alap a társadalmi béke megőrzésének egyik fontos eszköze, de azért is hasznos, mert növeli a lakosság vásárlóerejét, így a gazdasági növekedése is hatással van. Ugyanakkor az energiaárak várható növekedése a 670 milliárd forintos előirányzat lényeges túllépését teheti szükségessé - tette hozzá.

Az államadósságról kifejtette: az a 2,3 százalékpontos GDP-arányos csökkenése mellett is összegszerűen 4000 milliárd forinttal fog növekedni, ez pedig szükségessé tesz a hazai finanszírozás arányának növelését. A kamatkiadások a tavalyi évhez képest mintegy másfélszeresére nőnek, ezért fontos, hogy a kifizetett kamatok minél inkább visszakerüljenek a magyar gazdaság körforgásába - hangsúlyozta.

Célszerűnek nevezte az állampapír kínálatának szélesítését, zöld kötvények kibocsátását.

Rámutatott arra is, hogy a kamatkiadások jövőre várhatóan meghaladják a GDP 3 százalékát.

Holman Magdolna, a számvevőszék alelnöke arról számolt be, hogy a bevételi előirányzatok csaknem 96 százaléka megalapozott, és mindössze 0,1 százaléka, vagyis 27,8 milliárdnyi bevétel megalapozatlan, a többi részben megalapozott. A legfontosabb bevételi források, vagyis az áfa- és személyijövedelemadó-bevételek megalapozottak.

A kiadások 95,1 százalékánál mondható el, hogy megalapozottak, vagyis várhatóan nem lépik át az adott keretet - tette hozzá.

KT: A 2023-as költségvetés összhangban van a várható és tervezett makrogazdasági folyamatokkal

Kovács Árpád közölte: a költségvetési törvényjavaslat az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjába illeszkedő -  4,1 százalékos - gazdasági növekedéssel számol 2023-ra.

A tanács megítélése szerint a várt növekedés megvalósulhat, amennyiben a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, valamint a külkereskedelmi mérleg további romlása is elkerülhető lesz - fejtette ki.

Kiemelte: a tanács támogatta az államháztartás egyensúlyának javítására, vagyis a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést, valamint kedvezően értékelte azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a teherviselő képességhez igyekeznek igazítani az adókat, s a lakossági, illetve a munkát terhelő adókat nem emelik.

A KT úgy látja, hogy az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevétel oldali intézkedések, miközben a kiadás oldali lépések tartósabban és hatékonyabban járulhatnak hozzá az egyensúlyok javításához. A tanács a kiadás oldali intézkedések végrehajtását - a családok jövedelmének csökkentése nélkül - feltétlenül szükségesnek tartotta a stabilizáció hiteles és megalapozott végrehajtásához.

Kovács Árpád aláhúzta: a költségvetési tervezet változatlanul elsődlegesnek tekinti a családvédelmi és otthonteremtési, valamint a nyugdíjasok helyzetének javítását szolgáló célokat, kiemelt feladat a rendvédelem erősítése és a menekültek megsegítése is, a rezsivédelmi és a honvédelmi alap pedig a rezsiárszint védelméhez és háborús környezet miatti biztonságpolitikai kihívások megfelelő kezeléséhez járul hozzá.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke beszédet mond Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. MTI/Bruzák Noémi

Ugyanakkor jelezte: a kiadások mérséklésének kifejtése nem szerepelt a törvényjavaslatban, amire kormány válaszként jelezte, hogy az állami beruházások áttekintése során több, még kiviteli szakaszba nem lépett beruházás elhalasztása mellett döntött.

Az elnök kitért arra is: a tanács helyes lépésnek tekintette, hogy az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya - a 2021-es 6,8 százalékkal és a 2022-ben várható 4,9 százalékkal szemben - 2023-ban a maastrichti kritérium közelébe, 3,5 százalékra mérséklődik. A KT a hiánycélt elérhetőnek tartja, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul és az elképzelt adóváltozásokat, valamint a kiadások visszafogását is végrehajtják.

A testület szorgalmazta a 3 százalékos hiány mielőbb elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik. Jelezte: a tanács ezen javaslatára reagálva a kormány azzal egészítette ki a törvényjavaslatot, hogy ha a gazdaság összteljesítménye a tervezett 4,1 százalék felett bővül, akkor a többletnövekedésből származó bevételi többletet a hiány és ezáltal az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Az államadósság tekintetében a tanács megállapította, hogy az - az átmeneti növekedést követően - továbbra is tartósan csökken, 2023-ra 2,3 százalékponttal, 73,8 százalékra mérséklődik, így a jövő évi büdzsé megfelel az alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak és a stabilitási törvény vonatkozó előírásának.

Ugyanakkor - mutatott rá az elnök - a tanács azt is érzékelte, hogy a nominális államadósság a pénzforgalmi hiányt jelentősen (1600 milliárd forinttal) meghaladó mértékben emelkedik. Hozzátette: a kormány ezt azzal indokolta, hogy az államadósság növekedésére a központi költségvetés pénzforgalmi hiányán túl egyéb tényezők is hatnak, így 2023-ban igen jelentős, 2000 milliárd forint feletti év végi pénzügyi tartalékállománnyal számolnak, tekintettel a költségvetésen kívüli finanszírozási igényekben és lehetőségekben érzékelhető bizonytalanságra. Ezen tartalékok növelése érdekében kibocsátott állampapírok emelik a hiányon túl a bruttó nominális adósságot - mondta.

Kitért arra is: a tanács azon kifogására, mely szerint a május végén bejelentett adóbevételt növelő intézkedések 2023-as hatásainak bemutatása hiányzik, a kormány úgy reagált, hogy az adóügyi változásokat és annak részleteit az adóügyi jogszabály-módosítások fogják tartalmazni.

Kovács Árpád kiemelte: a KT a 2023-as költségvetés értékelése során áttekintette az annak bázisát jelentő 2021-es tényleges és a 2022-es várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat is.

Felidézte: a gazdasági újraindítás érdekében hozott intézkedések eredményeként 2021-ben 7,1 százalékos lett a növekedés, túlszárnyalva a koronavírus-járványt megelőző teljesítményt, valamint sikeres volt az államháztartási hiány és az államadósság menedzselése is. Úgy értékelt: a tavalyi "helyreállítás" szilárd alapot teremtett az új kihívások, az Ukrajna elleni orosz agresszió és az erre válaszul hozott szankciók gazdasági következményeinek kezeléséhez.

A 2022-ben várható folyamatokról szólva ugyanakkor megjegyezte: a kormány a jövő évi büdzsé tervezése során azzal számol, hogy idén 4,7 százalékos lesz a gazdasági növekedés, ami valamivel nagyobb a mértékadó nemzetközi pénzügyi szervezetek prognózisainál.

A tanács úgy látja, hogy a 2022-es államháztartási gazdálkodás "erősen kitett" a külső körülményeknek, "sok bizonytalanság teszteli" ellenállóképességét, ezért a testület fegyelmezett gazdálkodást tart szükségesnek ahhoz, hogy az erre az évre tervezett hiánymutatók tarthatók legyenek - hangsúlyozta Kovács Árpád.

 

--------------------------------------------

A vezérszónokok felszólalásával folytatódott a 2023-as költségvetés vitája az országgyűlés szerdai ülésén.

Fidesz: a kormány jövőre még többet fordít a családok segítésére, mint az idén

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: olyan kihívásokkal teli időszakban kell elfogadni a jövő évi költségvetést, amikor Európát és az egész világot válság éri. A költségvetési tervezet minden tekintetben megállja a helyét, a kormány minden olyan kihívással számolt, amire egy ilyen különleges évben számítani lehet - vélekedett.

Hangsúlyozta: a 2023-as a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése lesz. Magas inflációra kell számítani, amely addig nem is csökken, amíg véget nem ér a háború, ezért szükségesek olyan intézkedések, amelyek megóvják a családokat attól, hogy ők fizessék meg a háború árát - mondta.

Közölte: a magyar kormány az egyetlen Európában, amely azt hangoztatja, hogy nem szankciókra, hanem békére van szükség, mert ez segíti, hogy a gazdaság újra növekedési pályára álljon. Fontos feladat a rezsicsökkentés megvédése és a haderő fejlesztése, ezt szolgálja a két új alap - a rezsivédelmi és a honvédelmi alap - létrehozása - magyarázta. Hozzátette: helyesen várják el, hogy azok a szektorok, amelyek extra bevételre tettek szert az elmúlt időben, hozzájáruljanak ezen alapok finanszírozásához.

Úgy látja, a háború és a migrációs helyzet miatt lényeges a haderő fejlesztése, emellett a költségvetési javaslatban a családokra és a nyugdíjasokra is kiemelt figyelmet fordítanak. Fontos cél a magas foglalkoztatottsági szint megőrzése, a munkahelyek megvédése és újak létrehozása is - fűzte hozzá.

Azt mondta, a kiszámíthatóságot és tervezhetőséget szem előtt tartva idén is a nyári szünet előtt tárgyalja a jövő évi büdzsét a Ház. Ezzel csaknem féléves felkészülési időt biztosít minden érintettnek, jó alapot adva így az ország stabilitásának megőrzéséhez - vélte.

Bánki Erik hangsúlyozta: a javaslatot nyugodt szívvel támogathatják a képviselők, fontos lenne, hogy ebben a nehéz időszakban mutassanak egységet, és ne a politikai célok, hanem a társadalom iránti elkötelezettségük legyen az elsődleges.

Szűcs Lajos, a Fidesz másik vezérszónoka arról beszélt, hogy sokáig a járvány határozott meg mindent, és azt hitték, utána csak jobb jöhet, de a gondok nem csökkentek, hanem sokasodtak. Rendkívül bizonytalan körülmények között kellett elkészíteni a jövő évi költségvetést - tette hozzá.

Úgy vélte, jelenleg még nagyobb a jelentősége annak, hogy most vitatják meg a költségvetést, mert különösen fontos a kiszámíthatóság ebben a bizonytalan időszakban.

Közölte: az emberek békét és biztonságot szeretnének, ennek tudatában határozta meg a kormány a költségvetés két fő prioritását, a rezsi- és a honvédelmet.

Azt is aláhúzta, hogy mivel a legnagyobb érték a család, a kormány továbbra is fontosnak tartja a családok, a gyermekvállalás támogatását, ezért a jövő évi büdzsében még többet fordít a családok segítésére, mint idén.

DK: a jövő évi büdzsé az adóemelések és a megszorítások költségvetése

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a 2023-as büdzsé az adóemelések és a megszorítások költségvetése, maga "a megszorító Orbán-csomag" - fogalmazott az ellenzéki párt vezérszónoka.

Varju László azt mondta: az "Orbán-csomag" adóemelések mellett az embereknek járó juttatásokat, költségvetési kiadásokat csökkentő megszorító költségvetés, és így próbálja meg a kormány helyreállítani azt az egyensúlytalanságot, amelyet "hamis illúziók építésével" teremtett. "Becsapták az embereket, és mindent visszavesznek, amiről néhány hónapig az emberek azt hitték, hogy az övék" - emelte ki az ellenzéki politikus.

Véleménye szerint a kormány minden szava tévút volt, amelyet a munkaalapú társadalomról "összehordtak" a parlamentben. A sokat hangoztatott befektetői sikerek kizárólag azt jelentik, hogy alacsony munkabéren és munkajogi szempontból kiszolgáltatott munkavállalókat odadobnak milliárdosoknak - jelezte Varju László.

A kormányzati felelőtlenség eredményének nevezte az ikerdeficit kialakulását, ami jelentős mértékű, tartós, és együtt jár a lakossági megtakarítások csökkenésével.

Varju László arról is beszélt: nincs még egy olyan európai fizetőeszköz, amely annyit gyengült volna, mint a magyar forint.

Hozzátette: az élelmiszerárak inflációja 25 százalékos, rekordmagas, ezért egy átlagos bevásárlás is komoly anyagi próbatételt jelent emberek százezreinek.

Varju László figyelmeztetett arra is, hogy 76 százalékos államadósságnál tart Magyarország, csak az első negyedévben 2000 milliárd forinttal nőtt annak mértéke.

Emellett a kormány az uniós pénzeket sem tudja lehívni, mert a DK-s politikus szerint "egy korrupt banánköztársaságot" csináltak az országból.

A kormány egyetlen forintot sem spórol magán, kizárólag az emberekkel kívánják megfizettetni elhibázott gazdaságpolitikájuk árát. Tizenegy százalékkal többet költenének bürokráciára, az MTVA költségvetése több mint tíz százalékkal emelkedne, a hitéleti kiadásokat pedig 18 százalékkal növelnék - sorolta.

A megszorító intézkedéseket Varju László szerint a háztartások rezsijét növelő "Orbán-csomagot" a magyar családok fizetik meg, a pótadók miatt több költség is drágul. A DK a családok helyzetének javítására az alapvető élelmiszerek és néhány más termék áfáját decemberig megszüntetné, és januártól véglegesen öt százalékossá tenné - hívta fel a figyelmet.

Varju László szerint megszorítás vár a magyar egészségügyre is, amelynek kiadásai a GDP négy százaléka alá csökkennének, és a közoktatásra is a GDP 3,4 százalékát fordítják csak.

Kitért a nyugdíjasok helyzetére is, sérelmezve a minimálnyugdíj 14 éve változatlan 28500 forintos összegét, amellyel azokat az ellátásokat is alacsonyan tartják, amelyek összege ehhez van kötve.

KDNP: továbbra is prioritás a családok, nyugdíjasok védelme

A korábbiakhoz hasonlóan, a jövő évi költségevésnek is a legfontosabb területe a családtámogatás, a nyugdíjasok védelme, a megerősített biztonság, a magas foglalkoztatás, az életpályamodellek folytatása, valamint fejlesztések az egészségügyben, a felsőoktatásban - mondta a KDNP vezérszónoka.

Hargitai János kiemelte: a kormány jövőre is kalkulál a foglalkoztatás bővülésével és a növekvő jövedelmekkel.

A politikus természetesnek nevezte az állami fejlesztések megtorpanását a jelenlegi helyzetben, amelyre a költségvetés egyensúlyának megőrzése miatt van szükség.

Visszatekintett arra, hogy már nyolc éve jóval korábban fogadja el a büdzsét a Ház, mint ahogy az életbe lép. Bár mindig kritika tárgya a korai elfogadás, az élet szerinte igazolta azt, hogy a gazdasági élet számára támpont, így érdemes megtartani.

Kijelentette: bármennyire szeretné az ország elkerülni a válságos helyzeteket, azok mindig elérik az országot. Ezért mindig olyan költségvetési és gazdaságpolitikát kell folytatni, hogy a válság negatív hatásai mérsékelhetők legyenek. Erre nem volt képes az egykori szocialista kormány - jegyezte meg.

A jelenlegi kabinet azonban teljesen átformálta a költségvetési politikát, a többi közt átalakította az adózást úgy, hogy ne a jövedelmet, hanem inkább a fogyasztást adóztassa. Ennek eredménye, hogy míg 2010-ben 6,6 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság, tavaly 7,1 százalékos volt a növekedés.

Jelenleg már nem azért kell dolgozni, hogy "a semmiből megcsináljuk magunkat" - értékelt. Ma már a munkahelyek megőrzésén, a családtámogatás és a rezsieredmények megtartásán lehet gondolkodni - mondta.

Szerinte azonban a háború és a szankciós politika az eddigieknél is nagyobb nehézség, a növekedés jelenlegi szintje nem tartható. A bővülés a belső keresleten nyugszik, a hosszú távú célokat pedig a beruházási ráta erősíti meg - tette hozzá.

Racionális lépésnek ítélte az állami beruházások elhalasztását, kijelentette ugyanakkor: eközben több a piaci alapú beruházás.

Szólt arról is, hogy az ország a későbbiekben hatékonyságnövelő innovációs fejlesztésekkel biztosítja a növekedést hosszú távon.

Úgy ítélte meg, hogy 3,5 százalékos hiánycélt a kormány tartani fogja, az infláció pedig csökkenni fog. Az államadósság is csökkenő pályán van - mondta.

Szólt arról is, hogy a háború okán globális energiaválság és globális élelmiszerválság is fenyeget, amik beárnyékolják a családok életkörülményeit. A költségvetésnek erre reagálni kell, ezt célozza a rezsivédelmi és a honvédelmi alap.

Reményét fejezte ki, hogy a kormány nemcsak vásárolni fog a honvédelmi alapból, hanem beszáll a fegyvergyártásba, hogy hosszú távon profitálhasson ebből az iparágból.

Szólt arról is, hogy az önkormányzatok kerete több mint tíz százalékkal bővül jövőre.

Jobbik: "carpe diem költségvetést" nyújtott be a kormány

A Jobbik vezérszónoka "carpe diem költségvetésnek", illetve a "pillanat költségvetésének" nevezte a 2023-as büdzsét a javaslat országgyűlési vitájában, és valódi családvédelemre szólította fel a kormányt.

Z. Kárpát Dániel azt mondta: a 2023-as költségvetési javaslat nagyon sok plusz bevétellel számol, nagyon sok plusz sarcot hajt be magyar embereken, de ezeket jellemzően nem a jövőbe fekteti, hanem ezekkel a kormány az aktuális túlélését próbálja politikai értelemben is szavatolni.

Arra szólította fel a kabinetet, hogy a "pillanat költségvetése helyett" a büdzsét formálja a "jövőépítés költségvetésévé", amelyben sokkal több jut valódi család- és gyermekvédelemre és lakhatási programokra. Hozzátette: a kormánynak végre el kellene egy kicsit engednie a "multik és a bankok kezét", és a családok, illetve a munkavállalók oldalára kellene állnia.

Közölte: a Jobbik a kormány elképzeléseivel szemben a szülőföldön boldogulás programját akarja felvázolni. A családok védelme érdekében azt javasolta, hogy hosszabbítsa meg a kormány a kilakoltatási moratóriumot, "tegye rendbe" a hitelmoratóriumot és a végrehajtási rendszer "ocsmány túlfutásait" is.

A Jobbik képviselője azt is javasolta, hogy duplázzák meg a családi pótlék összegét, és vezessenek be egy családi kártya nevű intézményt, amellyel csak alapvető élelmiszert és gyermeknevelési cikkeket lehetne vásárolni.

Z. Kárpát Dániel hozzátette: a Jobbik emellett az összes gyermeknevelési cikkek áfatartamát tartósan lenullázná. Megjegyezte: mivel a kormány jövőre mintegy 30 százalékkal több áfabevétellel számol, így a pluszban beszedett összeg tíz százalékából biztosítanák az áfacsökkentés forrását. Hozzátette: a pluszban beszedett összeg egy százalékából pedig a legnagyobb gondokkal küzdő, speciális nevelési igényű gyermekeket fejlesztő hálózat kiemelt támogatását szeretnék megvalósítani.

A politikus "statisztikai bűvészkedéssel" vádolta a kormányt az inflációs adatok és az átlagbér kapcsán is. Rámutatott: a javaslat 5-6 százalékos inflációval számol, holott az alapvető élelmiszerek és a gyermeket nevelő családok tipikusan fogyasztott cikkeinek kosara tekintetében az árak növekedése kivétel nélkül 10 százalék fölötti, van ahol eléri a 20-30 százalékot is.

A multikkal kapcsolatban nagyobb bátorságra szólította fel a kormányt. Szégyennek nevezte, hogy a kormány számára a magyarok alacsony bérei, a "rugalmasnak minősített" munkakörülmények és az "adóparadicsomi multicéges klíma" az a három fő versenyelőny, amit kamatoztatni akar. Ez egy fél gyarmati státusznak felel meg, nem szabad Magyarországot ilyen alacsony polcra helyezni - figyelmeztetett.

Momentum: ez egy gigantikus megszorító csomag

Fekete-Győr András (Momentum) kijelentette: képviselőik nem szavazzák meg a költségvetést. A kormányfő évek óta a megszorítások, az adóemelések ellen beszél, de most, amikor tényleg baj van - és nem csak a felelőtlen választási költekezés miatt -, "letesznek elénk egy gigantikus méretű megszorító csomagot" - mondta.

Úgy vélte, a javaslat kizárólag arról szól, hogy a Fidesz bármi áron hatalmon akar maradni, és a kormánypártok addig küzdöttek a megszorítások ellen, míg most maguk is durva megszorításokat akarnak bevezetni.

Közölte: fontos lenne az oktatás és az egészségügy fejlesztése, az emberekbe kellene fektetni, ezért a Momentum emelné a pedagógusok fizetését, és erre lenne is forrás. Azonban oktatásfejlesztésről, tanári béremelésről szó sincs a javaslatban, az egészségügyre fordított összeg reálértéke pedig csökkenni fog - mondta. Hozzátette: az egészségügyben is béremelésre lenne szükség.

A képviselő szerint veszteséges ágazatokon kérnek számon extraprofitot. Ez a javaslat az áremelés és elszegényedés költségvetése, és nem a spórolás a baj, hanem az, ha az oktatáson, az egészségügyön, a szociális szférán spórolnak - vélekedett. Hozzáfűzte: mindeközben "az Orbán-cégek" extraprofitjához nem nyúlnak, pedig náluk kellene adót emelni.

A párt másik vezérszónoka, Gelencsér Ferenc úgy folytatta: a rendszerváltás óta eltelt 32 évben Magyarországon sosem volt prioritás az egészségügy, pedig sokak halálát meg lehetett volna előzni, de a mindenkori kormányt nem érdekli az emberek egészsége. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy "fogy a magyar" - fogalmazott. Hozzáfűzte: inkább az egészségügyre kellene többet fordítani a látványberuházások helyett.

A képviselő ugyancsak az elszegényedés költségvetésének nevezte a javaslatot, amelyben csak tovább görgetik az egészségügy problémáját, ezért a párt azt javasolja, hogy többet fordítsanak erre a területre. Konszenzusnak kellene lennie arról, hogy a magyarok egészsége a legfontosabb, a költségvetés középpontjában az embernek kellene lennie - jelentette ki.

Bedő Dávid, a Momentum harmadik vezérszónoka szerint a javaslat azt bizonyítja, hogy a kormány korábban nem volt rákényszerítve, hogy egy olyan jól átgondolt költségvetést rakjon össze, amelyen érezni, hogy valóban a magyarok gyarapodását segíti. Ebben a javaslatban csak a különadók és a megszorítások világosak, minden más mellébeszélés, aminek egyetlen célja, hogy elkerüljék a még súlyosabb gazdasági válságot - vélte.

Úgy látja, világos célokra van szükség, hogy mire költsük "azt a keveset, ami maradt". A párt átcsoportosításokat javasol a költségvetésben, mert szűkös esztendők jönnek, amikor csak arra lehet költeni, ami valóban az emberek jólétét, egészségét és jövőjét szolgálja - magyarázta.

MSZP: a 2023-as büdzsé a bizonytalanság költségvetése
    
Az MSZP vezérszónoka a bizonytalanság költségvetésének nevezte a 2023-as büdzsét. Tóth Bertalan úgy fogalmazott: bizonytalan a geopolitikai helyzet, a jogállamisági eljárás kimenetele, az uniós felzárkóztatási forrásokhoz való hozzáférés, és ezért bizonytalan a költségvetésben lefektetett összes sarokszám is.

Biztosnak nevezte azonban az a "brutális inflációt", a Fidesz-kormány által elkezdett megszorítások, leépítések sorát. Ezek viszont a megélhetés biztonságát ássák alá - jelentette ki Tóth Bertalan.

Létbizonytalanság alakul ki a nyugdíjasoknál, az alulfizetett pedagógusoknál, a szociális ágazatban dolgozóknál, a családoknál, lényegében a társadalom bő kilenc tizedénél - vélekedett a szocialista politikus.

Hozzátette: az Orbán-kormány a magas államadóssághoz és államháztartási hiányhoz Európa egyik legnagyobb pénzromlási ütemét, és egyik legalacsonyabb versenyképességét társította. Az államadósság nagyobb, mint 2010-ben a válság után, az év elején adott 13. havi nyugdíjat és az adóvisszatérítést pedig már rég elvitte az infláció - mondta.

Közölte: a Fidesz fokozatosan leépítette a jogállamot és a demokráciát, "hátat fordított az uniós értékeknek". Az uniós források megszerzése érdekében Tóth Bertalan szerint az Orbán-kormánynak kompromisszumokra kellene törekedni az EU-val, legalább az európai ügyészség és a korrupcióellenes harc kérdésében.

A szocialista politikus arról is beszélt: az MSZP növelné az egészségügyi ellátásra és a közoktatásra fordított összeget, valamint a két területen dolgozók bérét is, korrigálnák a nyugdíjakat, garantálnák a szociális megélhetési minimumot, megdupláznák az alanyi jogon járó családtámogatásokat, növelnék az álláskeresők támogatását, segítséget adnának az önálló felnőtt életkezdéshez, gondoskodnának arról, hogy "ne fázzon senki", adómentessé tennék a minimálbért, kezdeményeznék a vállalatokon belüli bérkülönbségek minimalizálását, illetve visszaadnák "az önkormányzatok szabadságát".

Vajda Zoltán, a szocialisták másik vezérszónoka azt mondta: elemzők kimutatása szerint a magyar az EU egyik legkevésbé átlátható költségvetése, és szerinte "egy brutális megszorító csomag körvonala" rajzolódik ki a büdzsében.

Úgy fogalmazott: a kormány az embereken, a családokon akar spórolni, ezért a létbizonytalanság költségvetésének is nevezte a büdzsét. Emlékeztetett: 2010-ben a GDP 31,1 százaléka jutott jóléti kiadásokra, jövőre azonban csak 23,6 százalék, amely még az idei 24,6 százalékhoz képest is csökkenést jelent.

Az MSZP szerint nemcsak a miniszterelnök fizetését kellene az osztrák szinthez viszonyítani, hanem az emberek támogatását is, ezért dolgoztak ki a szocialisták a költségvetési javaslathoz egy létbiztonsági csomagot - tette hozzá.

Vajda Zoltán ismertette azt is, hogy kezdeményezi a tömegközlekedés áfájának nulla százalékra csökkentését.

Mi Hazánk: ez a multik költségvetése, nem a magyar népé

A multinacionális nagyvállalatok költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Mi Hazánk frakcióvezetője.

Toroczkai László szerint a kormány továbbra sem akar magyar nemzetgazdaságot építeni és már nemcsak a beruházások előtt nyitja meg az ország határait, hanem a külföldi olcsó munkaerő előtt is.

Sérelmezte, hogy a kabinet meg sem próbálja megadóztatni a technológiai óriáscégeket és szándékosan számol optimista inflációs adattal, így ugyanis valójában kevesebb növekmény jut az egészségügynek vagy az oktatásnak.

A magyar élelmiszeripar visszaépítését javasolta, szerinte a kaszinókra is különadót kellene kivetni és úgy ítélte meg: a közszféra az alacsony bérek miatt hamarosan nem tudja majd ellátni a feladatát.

A politikus kifogásolta azt is, hogy az Audi 2020-ban 1800 milliárd forintot vitt ki az országból, míg a Mercedes 40 millió eurónyi nyereségével tette ugyanezt. Ez utóbb vállalat nyeresége tavaly a járvány okozta válság ellenére már 67 millió euróra tudott emelkedni, de a megnövekedett nyereségét is teljes egészében kivitte az országból, ami alatt számos magyar cég ment tönkre.

Eközben 18,5 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára - sorolta a problémákat. Azt mondta: a gazdák neki panaszkodnak, hogy a felvásárlási árak bizonyos esetben még csökkentek is. Ki nyeli le a különbözetet? - tette fel a kérdést.

Kifogásolta, hogy miközben 18,5 milliárd forintot oltóanyaggyárra tervezett be a kabinet, járványkezelésre, mindössze 7,7 milliárdot.

Az oktatásról szólva kijelentette: egy kezdő pedagógus nettó 160 ezer forintot keres, felét a kezdő diplomás átlagbérnek. Azt mondta: nem látható azt sem, mekkora támogatás jut roma fiatalok felzárkóztatására, vagy arra "hogy ne antiszociálisan viselkedjenek, ne tegyék tönkre az oktatást, vagy hogyan lehetne őket szegregálni, hogy speciális oktatásban részesüljenek".

Ablakon kidobott pénznek nevezte a cigány önkormányzatokra és politikusokra költött forrásokat is. Ehelyett szerinte speciális pedagógusokra kellene pénzt fordítani.

Elfogadhatatlannak nevezte a Speditum Hungaricum ösztöndíjprogramot is, mert az szerinte "egy bújtatott migráció", segítségével afrikai vagy Srí Lanka-i fiatalok érkeznek Európába.

Szólt az alacsony rendőrbérekről és arról, hogy növelni kellene a rendőrök számát. A büdzséből azonban ez sem látszik szerinte, ahogy az sem, hogy a kormány határőrségben gondolkodna, pedig "állig felfegyverzett migránsok vannak már a határon" - jelentette ki.

A kaszinók különadóját is követelte, de szólt arról is, hogy a családi adókedvezmény mára sokat veszített az értékéből. Hozzátette: az egyedülálló szülőket is jobban kellene támogatni. A demográfiai helyzet javításának programját is hiányolta a büdzséből.
    
Párbeszéd: a megszorítás költségvetése a 2023-as büdzsé

Tordai Bence, aki elsőként szólalt fel a Párbeszéd nevében, úgy értékelt: az Orbán-kormány nagyon kétségbe lehet esve, hogy látja, ráomlik az a kártyavár, amit az elmúlt években épített. Azzal vádolta a kormányt, hogy elképesztő méretű, a GDP 7 százalékát érintő megszorítást jelentő "Orbán-csomagot" vezet be jövőre, ezzel több mint 4000 milliárd forintot von el az emberektől, a vállalkozásoktól és az önkormányzatoktól. "Bokros Lajos megnyalná a tíz ujját" - jegyezte meg.

Úgy fogalmazott: Orbán Viktor olyan brutális csomagot pakolt össze, ami minden magyarnak fájni fog, kivéve a fideszes oligarcháknak, mert a kormány arra vigyázott hogy a "Mészáros Lőrincek véletlenül se vállaljanak részt a plusz terhekből".

Szerinte a kormány arra is figyelt, hogy az emberek nehogy túl sokat foglalkozzanak a fideszes megszorításokkal, ezért a kormányoldalról "bedobtak néhány vaskos gumicsontot" a megyék vármegyére és a kormánybiztosok főispánra átnevezéséről.

Bírálta a költségvetési tervezést és átláthatóságot, szerinte Magyarország Ruanda szintje alá süllyedt ebből a szempontból. A Fidesz gazdaságpolitikája és költségvetési politikája láthatóan megbukott, a jövő évi büdzsé irreális alapokra épül, mind a gazdasági növekedés, mind az infláció, mind a forint árfolyama tekintetében - jelentette ki. Úgy vélte: jövőre stagflációs időszakra kell készülni, amikor az árak "robognak", a növekedés pedig lassul.

A Párbeszéd nevében arra szólította fel a kormányt, hogy ne az emberekkel fizettesse meg az elhibázott gazdaságpolitika az árát. Közölte: a Párbeszéd igazságos, szolidáris, biztonságos zöld Magyarországot szeretne, és ennek érdekében nyújt be költségvetési módosítókat, többek között az alapjövedelem bevezetéséről és zöld fejlesztésekről.

 Szabó Tímea, a Párbeszéd másik vezérszónoka az elmúlt 30 év legnagyobb megszorításának nevezte a jövő évi költségvetésben foglaltakat. Úgy fogalmazott: a több ezer milliárd forintos "Orbán-csomag" a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb szenvedését fogja elhozni a magyar emberek számára, megélhetési, lakhatási és élelmiszerválságot eredményezve.

A Párbeszéd azt javasolja, hogy "fizessenek a gazdagok", a kormány pedig segítsen a dolgozóknak, az elesetteknek és a szegénységben élőknek - hangsúlyozta. Béremelést követelt a közszférában dolgozóknak, viszont 20 százalékos bércsökkentést a miniszterek esetében. Hozzátette: be kell vezetni a "Tiborcz-adót", meg kell adóztatni a leggazdagabbakat, a luxusjachtokat, a magánrepülőket és a "hatvanpusztai birtokokat". Azt is követelte, hogy az extraprofitadót vessék ki a kaszinókra és azokra az építőipai multicégekre, akiket az elmúlt 12 évben "teletömtek milliárdokkal".

 

MH - MTI
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
  • A háborús inflációnak csak a békével lehet véget vetni
    Magyarországnak a béke oldalán kell lennie, a háborús inflációt nem lehet másképpen megakadályozni, csak ha a háborúnak vetünk véget - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Itt vannak az új magyar rendszámok
    Nem kell lecserélni a régit. Az új rendszámtáblákat július elsejétől alapvetően a Magyarországon újonnan forgalomba helyezett (új, illetve külföldről használtan behozott) járművek kapják meg. A meglévő régi rendszámtáblákat nem kell újakra cserélni, azokat gond nélkül tovább lehet használni.
  • Intézményes bővülés a katolikus egyházban
    A napokban a hetvenedik születésnapját ünneplő Esztergom–budapesti érsek, Erdő Péter beszélt a magyar és a világegyház eltérő helyzetéről és arról is, hogy a magyar püspökök jövő tavaszra újra Magyarországra hívták a szentatyát.
MTI Hírfelhasználó