Elena Lavinia Dumitru, a magyar nyelv szerelmese
Számomra ez egy igazi kihívás volt, nagy erőfeszítés magyarul tanulni, és nem számítottam arra, hogy ennyire szenvedélyesen a magyar nyelvnek és irodalomnak szentelem magam, de ezen az úton Balassinak is megvolt fontos hatása! – vallja a román műfordító.
2022. július 22. 09:01

A román irodalom is bebocsátkozott az európai Balassi-folyamatba: az idén Elena Lavinia Dumitru vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, az immár a 26. alkalommal átadott Balassi Bálint-emlékkardot. A Rómában élő művészt kérdezte a Gondola.

– Művésznő, az európai irodalmi kincsek kölcsönös felfedezése hogyan mélyítheti el az európai népek barátságát?

– Az irodalom lényeges érték, amely a szépség jegyében egyesíti az embereket, a népeket. Ugyanakkor, az irodalom az az eszköz, amelyen keresztül a kölcsönös megismerés megtörténik. Amikor a Célia-ciklus fordításával kezdtem foglalkozni, egy olyan szöveget kíséreltem létrehozni románul, ami formailag, lírikus természetességéhez hűen, megőrzi versszerű lüktetését, azt a ritmust, ami jellemző az eredeti alkotásra. Azzal a szándékkal próbáltam megalkotni ezt a Balassi-fordításgyűjteményt, hogy népszerűsítsem Balassi különleges szerelmi verseit, és nem utolsó sorban verseinek sajátos hangulatát. Azzal a céllal született ez a kétnyelvű verskötet, hogy a román kultúrában alig ismert Balassi-életmű hiányosságát pótoljam. Mivel a fordítás során adódó nehézségek, a magyar nyelv, a reneszánszkori magyar nyelv ismeretének és annak románra történő fordításának a szintjén keletkeztek, ezért mindig szükségem volt egy magyar anyanyelvű személy segítségére. A szöveg fordítása egy puzzle-játéknak bizonyult: miként egy óriási táblára illesztett mozaikdarabok, úgy állt össze a pontosság, szövegértés, rugalmasság, elegancia és érzékenység, egy idegen nyelv helyes használatának a képessége, a szöveghűség és a fordításminőség.

 

 

A Célia-ciklus román fordításának kötete 

De Balassi román fordítása nemcsak népszerűsítheti a magyar szerző verseit, hanem konkrétan segítheti a román anyanyelvű magyar szakos diákokat a szöveg megértésében. Ez annál fontosabb, mert eddig nem sikerült (egy-két Balassi-versfordítás kivitelével) Balassit románul is az olvasóközönség elé vinni. A fordítások célközönségét tehát a hungarológia szakon tanuló egyetemisták képezik, de érdekes lehet a román nyelvű olvasók számára is, akik nem egyetemi hallgatóként érdeklődnek a téma iránt.

– Ön a budapesti kardceremónián magyarul elmondott beszédéért vastapsot kapott a magyar közönségtől. Ilyen aligha fordult elő korábban a magyar irodalomtörténetben. Miért érdemes ezt mind román, mind magyar részről megbecsülnünk?

– Szerelmes vagyok a magyar nyelvbe, amit sajnos nem tudok gyakran beszélni. Az volt a szerencsém, hogy a bukaresti egyetemen, a magyar szakon kivételes tanáraim voltak. Számomra ez egy igazi kihívás volt, nagy erőfeszítés magyarul tanulni, és nem számítottam arra, hogy ennyire szenvedélyesen a magyar nyelvnek és irodalomnak szentelem magam, de ezen az úton Balassinak is megvolt fontos hatása! Amikor 1998-ban elkezdtem a magyar nyelv tanulását a Bukaresti Egyetemen, még nem tudtam, hogy mekkora elégedettséggel tölt majd el ez a választás. Nehéz volt az út, hiszen a magyar nyelv nem az anyanyelvem, de amikor először hallottam Balassi Bálint verseit, tudtam, hogy ez a csodálatos nyelv örökre a szívemben fog maradni. Egy nyelv és egy nagy kultúrájú nép, amit Balassi munkája bizonyít az irodalom területén.

Az olasz nyelvű fordításkötet

A budapesti kardceremóniának különleges felidéző ereje van. Meghatottan beszéltem, mert igen nagy megtiszteltetés számomra, és szeretnék szívből köszönetet mondani a díjalapító Molnár Pálnak, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökének és nem utolsósorban mindazoknak, akik munkámban segítettek.

– Ön Rómában élve hogyan látja: Balassi költészete miként emelhető abba a magasságba, ahol kortársainak: Cervantesnek és Shakespeare-nek elismertsége fénylik?

–A magyar irodalom Balassi Bálint hangjának kellemetességével és nyelvének harmóniájával az alkotóerő legmagasabb szintű kifejezését találta meg, mert képes volt átvenni a reneszánsz hagyományát, azt átalakítani és visszaadni az anyanyelvben azon dolce stil nuovo szépségét, amely tele van a szerelem metaforáival és szimbólumaival. Nélküle a magyar nyelv nem juthatott volna fel a Parnasszus magas csúcsára.

Elena Lavinia Dumitru római lakásában: a herendi Balassi-kisplasztikával és a szablyával. A 2004-ben kitüntetett olasz műfordító, Armando Nuzzo szálfegyverével együtt ez a második Balassi-kard az örök városban

Az európai szintű magyar irodalom jelentős képviselőjének tekintett elmés és tudós Balassi, az a reneszánsz költő tehát, aki megalapozta a modern magyar költészetet, hiszen ő az első, név szerint ismert, szerzője a magyar szerelmes verseknek. A spanyol regényíró, dramaturg és költő, Cervantes nagyszerű kísérletező volt. Az eposz kivételével az összes jelentősebb irodalmi műfajt kipróbálta, míg Shakespeare egyedülálló helyet foglal el a világirodalomban. Mindketten élvezik, hogy olyan nyelvekhez tartoznak, amelyeket sok beszélő jól ismer és használ és számos fordítás is. Balassi számára sajnos a nyelvi akadály fontos szerepet játszik, a fordítások csekély száma sem segíti a kivételes szerző ismertségét. Ez az oka annak, hogy a Celia-ciclust fordítottam le olaszra, szintén kétnyelvű kötetben. Mint a román kötet esetében, az olasz változat megtartja az eredeti szöveg rímeit, ami számomra Balassi költészetének jellegzetes eleme.

gondola
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó