Tusványos örvényei
Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
2022. július 30. 01:39

De akkorát és olyan derakasat, hogy két hét után is a világsajtó egyik vezető témája, két hét után is forrnak az indulatok, fő téma (cantus firmus) a lapokban, a nyilatkozatokban, a diplomáciában és persze az online felületeken, a nagyokosok világában.

Voltak már híres beszédek,  Kossuth Lajos (Cegléd), W. Churchill (Fulton), John F. Kennedy (Nyugat-Berlin) és még sokan, mások, az adott korok és az akkori történelmi helyzet fontosságával, de ha ilyen tempóban haladunk, a magyar miniszterelnök 2022-es tusványosi beszéde is már ezek közé sorolható. Így nyugodtan rögzíthetjük, hogy Orbán Viktor (Tusványos).

Hiszen adott kor most is van, történelmi helyzet most is van, nem is akármilyen.

Ez a robbanás azonban kétoldalú, még akkor is, ha az arányok nem egyenlőek. De ezen az egyenlőtlenségen cseppet sem kell csodálkozni, hiszen ilyen világban élünk, ilyen szélsőségesen liberális, sőt vadliberális, szekuralizált, gyűlölködő, elvadult világban. És amilyen a világ, olyan a fősodor. Mert a fősodor azt mondja, amit diktálnak neki.

És látjuk, mint mond , mert ezt mondják a politikusok, a véleményformáló újságírók és persze a kommentelők. Nem csupán azt látjuk, hogy miket képesek mondani és írni, hanem azt is, hogy két hét után sem hagyják abba. És ez azért elgondolkodtató.

Ilyen mennyiségű baloldali gyűlöletcunami kapcsán nem csak nem érdemes, hanem lehetetlen elemezni vagy értékelni a véleményeket. Mert a helyzet állandóan változik. Egyszer egy szlovák lap fasiztázza, egy izraeli védi. Órák múlva egy osztrák  rasszistázza, egy olasz védi. Másnap egy olasz támadja, egy lengyel védi, hogy aztán egy lengyel meg izraeli támadja, aztán meg védi. Őrület.

De ezt felesleges folytatni, hogy mikor ki és honnan nácizik és vetné ki a beszélőt az európai politikából, ütné agyon, büntetné szegény országát, bosszúéhesen.

Ezért nem kell senkit sem idézni, se Gyurcsányt, se Vágót, se Fekete-Győrt, senkit.

De abban szinte mindenki egyetérthet és egyet is ért, hogy a diagnosztika a legfontosabb dolgok egyike. Fontos az orvostudományban, egy autószerelő műhelyben, egy vállalat működésében és természetesen a politikában is. Mert ha baj van, azt észre kell venni és meg kell nevezni az okot. Ez mindennek az alapja. A második, szintén nagyon fontos lépés a reagálás, hogy a felismert problémát hogyan kell megoldani. Itt már bonyolultabb a helyzet, mint egy műhelyben, hiszen hozzáértő orvosok is vitatkoznak a gyógyító megoldásokon. Hát még a politikában!

Orbán Viktor az idei tusványosi beszédében nem tett mást, mint diagnosztizált. Felsorolta a világ jelenlegi problémáit, járvány, háború, szankciók, vezetési válság, energiaválság, migránsválság. Úgy sorolta fel témánként megjelölve ezeket, mint amit egy kütyü kimutat az autószerelőnek egy mai műhelyben.

De nem csupán felsorolta és kimutatta, hanem megoldási javaslatokat is felvázolt. Mert egy jó diagnoszta attól jó, hogy lát. Látja az okokat, az összefüggéseket és megpróbál ezekre válaszolni.

Normális világban, normális kórházban vagy műhelyben ebből az következne, hogy meghallgatták, talán megértik és elfogadják, vagy ha nem, jobb megoldásokat javasolnak. De hát messze nem vagyunk normális világban.

Miért egy kis ország miniszterelnökének kell azt kimondani, hogy a háborús válságot csak amerikai-orosz csúcstárgyalásokkal lehet megoldani? Miért nem mondják ezt a hatalmas Brüsszel, a NATO vezető emberei?

Miért egy kis ország miniszterelnökének kell azt kimondani, hogy a szankciók tévesek, mert azokat sújtják, akik kivetették és szakmányban fokozzák már a hetedik-nyolcadik őrülettel?

Miért egy kis ország miniszterelnökének kell kimondani, hogy az illegális migráció, a beözönlő idegen kultúrák nagyrészt hadköteles és harcra kész férfiak milliós tömegei Európa végét, az ezeréves európai kultúra végét jelentik?

Egyáltalán, miért egy kis ország miniszterelnökének kell kimondani, ami a nagyhatalmak és az Unió vezető korifeusainak kötelessége lenne?

De Joe Binden legjobb esetben alszik, Ursula tehetetlen, a német kancellár Tordai Bence is lehetne, Macron sem könnyű eset, a NATO meg maga a védelmi szerencsétlenség.

És akkor jön egy ember, aki ezeket kimondja és jön a válasz: Náci beszéd, fajelmélet, gyűlölködés, kiírta magát a politikából, takarodjon már – így foglalható össze nagyjából a félelmetesen irányított világsajtó. Pénz (Soros) van, paripa (Soros) van, fegyver (Soros) van.

Jellemző például, hogy egy német zöld (idióta) EP-képviselő, bizonyos Daniel Freund egy nap alatt képes volt hétszer is, mondom hétszer is a blogján Orbánnal foglalkozni. Nem volt más fontosabb dolga, mert Németországban rendben mennek a dolgok.

És most mentális okokból kihagyjuk a magyar baloldalt, a szellemi virágzásban élő magyar (?) baloldalt, akik a kezdettől a fősodor mellé állva mondogattak a nagyobbnál nagyobb őrültségeket.

De azért érdemes felidézni ebből a mizériából néhány dolgot.

Az egyik: A Trumpot egyébként nem kedvelő, Amerikában élő történész Niall Ferguson szerint ha Trumpot újraválasztották volna, akkor nem biztos, hogy kitört volna az orosz–ukrán háború. A világhírű brit történész a Die Welt német lapnak adott interjúban támasztotta alá, amit Orbán Viktor miniszterelnök már tusnádfürdői beszédében is elmondott.

A másik: Orbán Viktor Nyugat-párti, de ellenzi a Nyugat, különösen a nyugati vezetők által tanúsított hozzáállást – mondta Ion Cristoiu, az egyik legismertebb román újságíró, aki történelminek nevezte a miniszterelnök tusnádfürdői beszédét.

A korábban több tekintélyes napilap főszerkesztőjeként is tevékenykedő újságíró szerint a média nagyobbik része egy kis részletet kiemelve igyekezett támadni Orbánt Viktort, nem olvasták, hallgatták végig a beszédet.

Cristoiu egyébként az írásainak és sajtómegjelenéseinek felületet adó blogoldalon románra fordítva teljes egészében közölte a miniszterelnök előadásának szövegét.

Az újságíró elmondta: Orbán Viktor nemcsak politikusként, de igazi politikai gondolkodóként értékelt, elmélkedett a világról, a Nyugat általunk ismert történelmének végéről. Mint fogalmazott, a tusnádfürdői beszédet Klaus Johannis román államfőnek, Nicolae Ciuca miniszterelnöknek vagy Marcel Ciolacu szociáldemokrata vezetőnek sem érdemes elolvasni, mert nem értenének belőle semmit.

Persze sokan nem értették.

Például Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese sem – akinek elképesztő nyilatkozatát  érdemes idézni - mert szerinte Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszéde megmutatta, hogy a kormányfő alkalmatlan az ország vezetésére.

Csárdi szerint nem az a kérdés, "milyen borzalmas dolgokat mondott" Orbán Viktor, sokkal inkább az, amiről nem beszélt.

 A kormányfő nem foglalkozott például az országot jelentősen sújtó aszállyal, és azzal sem, hogy a kormány tizenkét éve nem tesz semmit a klímaváltozás okozta problémák kezelése érdekében - sérelmezte. Az LMP politikusa szerint a kormányfőnek a klímaválsággal szembeni megoldási javaslatait is szóba kellett volna hoznia, így beszélnie kellett volna például a klímabérletről vagy a dugódíj kérdéséről, de az épületszigetelésről is, miután "összeomlott a rezsicsökkentésnek nevezett reklámszlogen" - fogalmazott.

Csárdi PR-szakértő, ha beszédíró lehetett volna, az épületszigetelésről, a klímabérletről meg az aszályról beszélt volna. Aztán még kioktatott: egy felelős miniszterelnök valós kérdésekre ad valós választ, Orbán Viktor ezzel szemben nem létező problémákra adott "szörnyszülötti" választ. A politikus a beszédet olyan színvonalúnak minősítette, mint ha a kormányfő gyíkemberekről kommunikálna.

Tudni kell azért erről a gyíkemberezőről, mielőtt országgyűlési képviselő lett, hogy fővárosi képviselői is volt. Ott is vehemensen szónokolt a problémákról, például a óbudai Duna-gátat is meg akarta oldani, meg is jegyezte több vitában a szarkasztikus humorú Tarlós István, - aki tudta, hogy Csárdi azelőtt a Nagyvásárcsarnokban volt zöldséges -, hogy ne egy piaci kofa döntsön a szakemberek helyett a dunai gátakról.

Meg azt is, hogy zűrös lakásbérleti szerződések miatt vizsgálódnak utána, de azért kijelenti, hogy Orbán alkalmatlan az ország vezetésére.

Most itt tartunk. Mindenki ír, mindenki véleményez, mindenki okoskodik és döntene.

Feloldom ezt a reménytelenséget egy személyes példával. Nemrég halt meg kamasz- és ifjúkorom gyóntatópapja, akinek nagyon sokat köszönhetek.

Két-három havonta felkerestem és mindig gazdagodtam, mert adott valamit. Egy ifjú persze legyint az öregek tanácsára, csak később, évtizedek múltán jön rá arra, hogy kinek volt igaza.

Két mondás mélyen belém vésődött. Amikor beszámoltam mindenről, szerelem, tervek, kihívások, akarat, azt mondta: Grandus passus extra viem. Nagy lépések az út mellett.

Akkor nem akartam érteni, ma már nagyon is értem. Ezt üzenem a mai magyar ellenzéknek.

A másik bonyolultabb. Volt egy Orbán-beszéd, egy beszéd, és van ezerféle olvasata és magyarázata.

Per modum recipientis recipitur, quidquid recipitur. A befogadó módján fogadtatik be, ami befogadtatik.

Azaz van egy Mozart-szonáta, amit másképp fogad be egy Kocsis Zoltán, mint egy Gréczy Zsolt, hogy erről a kofáról már ne is beszéljünk.

Ez az idei Tusványos legfontosabb tanulsága:  Orbán Viktor világpolitikai tényező.

És ezt azért nem adják sem ingyen, sem véletlenül.

Isten óvja Európát, Isten óvja Magyarországot!

(szek)

gondola.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Szijjártó: a globális biztonság forog kockán
    Jelenleg nem túlzás azt állítani, hogy az ukrajnai háború miatt a globális biztonságunk forog kockán - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottság 3. miniszteri szintű ülésén Bangkokban.
  • Kövér: kiválóak a magyar-török kapcsolatok
    Az ukrán-orosz háború hatásairól és veszélyeiről, valamint a magyar-török kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Mustafa Sentop, a Török Nagy Nemzetgyűlés elnöke szerdán Budapesten.
  • Nemzeti konzultáció az EU-szankciókról
    A kormány szerdai ülésén elfogadta a Fidesz-frakció kezdeményezését: nemzeti konzultációt indítunk a szankciókról - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés után a Facebookon.
MTI Hírfelhasználó