A fakitermelés könnyítésére lehetőséget ad erdeink fatöbblete
A cél az árspekuláció letörése és az ellátás biztosítása.
2022. augusztus 10. 20:37

(Pixabay)

A 287/2022. (VIII. 4.) kormányrendelet energia-veszélyhelyzeti intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze az árspekuláció kialakulását a tűzifapiacon a megfizethető tűzifaellátás biztosítása érdekében – olvasható a Klímapolitikai Intézet írásában.

A KSH adatai szerint Magyarországon még mindig a szilárd tüzelő (tűzifa, pellet, biobrikett, lignit, szén) a második legelterjedtebben használt tüzelőanyag a háztartásokban a földgáz után. Ez közel négymillió embert jelent. A szilárd tüzelő használata természetesen a kistelepüléseken a legelterjedtebb, itt a háztartások háromnegyede használ ilyet. Az erdőgazdálkodók szerint folyamatos a fakitermelés, nem tartják vissza a készleteket, ám mivel ugrásszerűen megnőtt a kereslet, azt egyelőre nem tudják követni.

Azonban itt jogosan lép be a képbe a kollektív vásárlói bizalmatlanság.

Magyarországon a tűzifa kereskedelmi ára ugyanis mindig is erősen spekulatív volt, és szinte követte a földgázárakat. Ha növekedett földgáz ára, a tűzifáé is mindig addig növekedett, amíg végül meg nem közelítette a földgázét. Ha ez a helyzet fennmarad, akkor ellehetetlenül a kormány által foganatosított energia-veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtása, hiszen az egyre dráguló földgázról hiába próbálnának az emberek például tűzifára váltani, csöbörből vödörbe kerülnének, ráadásul az ellátási zavarok bekövetkeztét sem lehetne kizárni.

Az alábbi táblázatban a Klímapolitikai Intézet azt foglalta össze, hogy miben különbözik a normál napi működés, illetve a veszélyhelyzet szabályozói eszköztára:

A normál napi működés során az általános piaci elvek funkcionálisak, a döntéshozók csak a szabályok esetleges megváltoztatásával terelik a folyamatokat a kívánatos irányba. A problémák elhárításának legfontosabb eszköze pedig a megelőzés. A korai előrejelzési szint kihirdetése azt jelenti, hogy a kritikus esemény még nem következett be, de nagy valószínűséggel várható. A felkészülés piaci eszközökkel még kezelhető. A riasztási szint beállta a kritikus esemény bekövetkeztét jelzi, a piaci eszközök még itt is működnek. A veszélyhelyzeti szintet akkor érjük el, amikor az már piaci eszközökkel, megelőzéssel nem kezelhető, veszélyhelyzeti intézkedések meghozatala szükséges – írja a Klímapolitikai Intézet.

A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) kormányrendelet pontosan ilyen veszélyhelyzeti intézkedés, amelynek célja, hogy az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának megtartása mellett megelőzze az árspekuláció kialakulását a tűzifapiacon azért, hogy biztosíthassa a megfizethető tűzifaellátást a magyar lakosságnak. Ez az intézkedés szorosan kapcsolódik a tűzifa exportját megtiltó energia-veszélyhelyzeti intézkedéshez és a lakossági szén- és lignitbányászat fokozásához.

A kormány nyilván részletesen vizsgált energiaellátási forgatókönyveket, amelyben voltak a lehető legrosszabb helyzetet elemzők is. Felelős politikusok általában nem legyintenek ezekre – úgysem következik be felkiáltással –, hanem igenis felkészülnek a lehető legrosszabbra is.

Természetesen senki nem örül, amikor azt hallja, azt olvassa, hogy növelni fogjuk a fakitermelést. De tudni kell, hogy az elmúlt években messze nem használtuk ki a magyar erdők nyújtotta tűzifapotenciált, azaz nem termeltük ki azt a mennyiséget, amit a fenntartható erdőgazdalkodás mellett is nyugodtan megtehettünk volna. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnöke, Luzsi József nyilatkozta a napokban: 

Magyarország erdeinek faanyaga (összesen nagyjából négyszázmillió köbméter) évente 13 millió köbméterrel növekszik, így a fenntarthatóság és erdeink újratermelődésének veszélyeztetése nélkül hozzávetőleg ennyi a maximális fakitermelési lehetősége. Ezzel szemben az előző tíz évben évente átlagosan csak 7,5 millió köbméter fát termeltünk ki erdeinkből, ennek köszönhetően pedig minden évben nagyjából ötmillió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete.

A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) kormányrendelet alkotói, ismerve a fenti adatokat, úgy ítélték meg, hogy ez a rövid távú veszélyhelyzeti intézkedés nem fog maradandó károkat okozni erdeinkben.

A hazai természetvédelmi civil szervezetek első nyilatkozatai nem vesznek tudomást a fenti tényekről. Nemcsak természetvédelmi, de az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is súlyosan aggályosnak látja a WWF Magyarország a fakiteremelésre vonatkozó kormányrendeletet. „Ilyen döntésre évtizedek óta nem volt példa hazánkban” – írják.

Igen. A II. világháború óta nem ültünk ilyen mély ellátásbiztonsági válság közepén, amikor nem az a kérdés, hogy mennyire zöld az energiaellátásunk, hanem az, hogy lesz-e bármilyen energia az ellátáshoz.

A Greenpeace szintén azt emelte ki, hogy az ökológiai és klímaválság kellős közepén egyáltalán nem szabadna őshonos fákat, alföldi tölgyeseket, bükköt vagy a folyóinkat kísérő ligeterdőket kivágni.

Ezek azok, amelyek még valamennyire élhetővé teszik az országot: óriási mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg, árnyékolnak, párásítanak, hűsítenek. Ez megint szépen hangzik önmagában. Csak ha nem termeljük le az éves fatömegnövedék által megengedett tűzifamennyiséget, akkor azt nem mi hasznosítjuk majd, hanem odavész a nálunk is egyre gyakoribbá váló erdőtüzekben, táplálva azokat.

Az erdőinket felelős szakemberek művelik, és az erdőgazdálkodás a mezőgazdálkodáshoz hasonló részletekig megtervezett gazdasági ágazat. Egyrészt a kitermelést továbbra is ezek a mérnökök fogják végezni az erdők állapotának legnagyobb védelmével, másrészt azért ne felejtsük el azt sem, hogy az erdőkben található kitermelhető faanyag az ország nyersanyagkészletét képezi. Ahogy szükség esetén hozzá kell nyúlni az üzemanyag stratégiai tartalékkészletéhez vagy fokozni kell a lignitkitermelést, úgy válságos időkben a tűzifaellátás biztosítása érdekében hozzá kell nyúlni ezekhez a készletekhez is. Csupán átmenetileg van lehetőség a jogszabályban meghatározott módszerektől eltérni– olvasható a Klímapolitikai Intézet cikkében.

Azonban megtévesztő az a kép, amit hangulatkeltés céljából néhányan festenek, miszerint a mostani rendelet a védett erdők tarvágását eredményezné. Erről szó sincs. 

Magyarországnak továbbra is érdeke, hogy ezek az erdők megmaradjanak, ezért csak olyan fakitermelés képzelhető el, ami után a természetes vagy mesterséges felújítás elvégezhető.

Az aggályok azért is tűnnek eltúlzottnak, mert Magyarország kormánya indította el az elmúlt száz év legnagyobb erdősítési programját, és az erdősített területek jelenlegi 22 százalékos arányát 27 százalékra tervezi növelni 2030-ra. A védett területek kapcsán is komoly eredményeket ért el Magyarország, ugyanis az elmúlt 12 évben több mint százezer hektáron javította a magyar kormány a természetvédelmi területek ökoszisztéma-szolgáltatásait.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el. 

------------------------------------------------------

DK: nevezzék meg az erdőirtáson nyerészkedőket!

A Demokratikus Koalíció (DK) azt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra a tíz hektárnál nagyobb védett erdőbirtokra kivágási engedélyt kapók és az állami erdők kitermelésére szerződők, "az erdőirtás vámszedőinek" névsorát, akik évtizedes kárt okoznak a hazai faállományban.

Szerdai online sajtótájékoztatóján Arató Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese kijelentette: az erdőirtás nem a megoldás, hanem a probléma része, és úgy vélekedett, hogy az intézkedés egyetlen célja a lopás.

Az energiaválságot erdőirtással kezelni olyan, mint benzinnel tüzet oltani, hiszen ennek az energiaválságnak az egyik oka éppen a klímaválság, a megújuló energiára való áttérés lassú magyarországi menete - fogalmazott a DK politikusa.

Arató Gergely szerint a mostani krízis az ország energiabiztonságát a Putyin-Orbán barátságra építő fideszes politikának a következménye, amely uniós szinten is kiemelkedő mértékű gázfüggőségbe sodorta Magyarországot.

Hosszabb távon ennek a válságnak a megoldása a megújuló zöld energiára való áttérés - hangsúlyozta sajtótájékoztatóján a Demokratikus Koalíció politikusa.

A volt államfőhöz fordul az erdőirtások miatt az LMP

Áder Jánoshoz fordul a hazai erdők védelme érdekében az LMP - jelentette be szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal, a párt frakcióvezető-helyettese.

Közlése szerint arra kéri Ungár Péter frakcióvezető a volt köztársasági elnököt, hogy vesse latba minden befolyását a védett erdők tarvágását lehetővé tévő kormánydöntés mihamarabbi visszavonása érdekében, mondván, a "romboló rendelet" döbbenetes károkat tud okozni, következményei pedig nem, vagy csak hatalmas anyagi ráfordítással lesznek majd helyrehozhatók.

Ez a lépés nem segíti az energiaszegénységben tengődőket, viszont olyan rombolást eredményez, ami nem tűrhető tovább - fogalmazott. Egyben emlékeztetett arra: a volt államfő "mindig rendkívül fennkölt módon, szóban védte a természetet", e célra hozta létre a Kék Bolygó Alapítványt, most pedig valóban tehet azért, hogy "ne szülessenek olyan döntések, amelyek valóban fölélik a jövőnket".

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a tarvágással kitermelt fák energetikai értéke nulla, hiszen másfél-két évre lesz szükség a kiszáradásukhoz, hogy aztán tüzelőként lehessen használni azokat.

Csárdi Antal hozzátette: pártjuk az Alkotmánybírósághoz fordul a kérdésben, politikusok, Keresztes László Lóránt pedig összehívja a parlament általa vezetett, Fenntartható fejlődés bizottságát a témában.

(MTI)

 

 

MNO - Klímapolitikai Intézet
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Negyvenéves a Szentegyházi Gyermekfilharmónia
    Budapest, Brüsszel, Prága, Stockholm, Ottawa, Toronto – csak néhány világváros, ahol koncerteztek már a Székelyföld „kis kulturális nagyköveteiként” is emlegetett Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai. Legendás karnagyuk Haáz Sándor.
  • Morawiecki reagált von der Leyenre: Ez diktátum!
    „Ha a dolgok nehéz irányba mennek – és most Magyarországról és Lengyelországról beszélek –, megvannak az eszközeink” – fogalmazott szélsőségesen az Európai Bizottság elnöke, von der Leyen.
  • A sport fontos egy ütőképes hadsereghez
    A sport "elképzelhetetlenül fontos" egy erős, ütőképes hadsereg létrehozásához - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf vasárnap a 17. alkalommal megrendezett NATO-futás rajtja előtt Budapesten.
MTI Hírfelhasználó