Felelősségre vonnák Bident az afganisztáni kivonulás miatt
Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága által lefolytatott vizsgálat eredményei több esetben is rávilágítottak a Biden-adminisztráció elhibázott stratégiájára és rossz döntéseire, amelyek emberéletekbe kerültek.
2022. augusztus 16. 14:44

Joe Biden amerikai elnököt ábrázoló plakátot égetnek tüntetők, akik az Egyesült Államok által befagyasztott afgán vagyon felszabadítását követelik Kabulban 2022. február 15-én – magyarnemzet/MTI/AP/Huszein Malla 

Egy friss jelentés szerint az eddig ismerteknél is kaotikusabban zajlott az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból. A képviselőház külügyi bizottsága által lefolytatott vizsgálat eredményei több esetben is rávilágítottak a Biden-adminisztráció elhibázott stratégiájára és rossz döntéseire, amelyek emberéletekbe kerültek. Habár ennek jelenleg még nincsenek politikai következményei, ha a félidős választásokon a republikánusok kerülnek többségbe a törvényhozásban, akár közjogi felelősségre vonásra is számíthat Joe Biden elnök.

− A tervezés teljes hiányát és kudarcát láthattuk. Nem volt terv, így nem is tudták azt végrehajtani − fogalmazott Michael McCaul, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus képviselője vasárnap a CBS kereskedelmi hírcsatornán, utalva az amerikai csapatok egy évvel ezelőtti kaotikus kivonulására Afganisztánból. Hozzátette, a külügyminisztériumnak valószínűleg nem is állt rendelkezésére megfelelő mennyiségű erőforrás egy ilyen nagyszabású evakuálás végrehajtásához.

Az interjú megjelenésének időpontja nem véletlen: tegnap volt az egyéves évfordulója a tálibok kabuli hatalomátvételének, ezzel egy időben pedig nyilvánosságra hozták a képviselőház külügyi bizottságának republikánus képviselői által folytatott, az amerikai csapatok káoszba torkollott kivonásával kapcsolatos vizsgálat főbb megállapításait.

Hibás döntések sorozata

A friss jelentés szerint az eddig ismerteknél is nagyobb fejetlenség, személyi és szervezeti hibák sorozata jellemezte az amerikai haderő utolsó napjait Afganisztánban. Az egyik legnagyobb, több ember életet követelő mulasztás talán Washington azon döntése volt, hogy nem fogadta el a tálibok ajánlatát, miszerint az amerikai csapatok biztosítsák Kabul védelmét annak elfoglalása (augusztus 15.), valamint a kivonulás végső határideje (szeptember 11.) között.

A Fehér Ház tisztviselőinek beszámolói szerint azért nem mentek bele a megállapodásba, mert nem bíztak a tálibok szavában, valamint nem volt elegendő katonájuk a helyszínen − körülbelül húszezerre becsülték ezt a számot − az afgán főváros védelmének biztosítására.

Emiatt azonban tálib csapatok őriztek az evakuálás során olyan kiemelt jelentőségű helyszíneket, mint például a Hamid Karzai repülőtér.

− Ez káoszhoz vezetett. Emiatt következhetett be az is, hogy egy öngyilkos merénylő tizenhárom amerikai katonával végzett a reptéren, valamint több száz embert megsebesített − mutatott rá McCaul. A politikus arról is beszámolt, hogy egyértelmű különbség volt a Fehér Ház döntései és a helyi hírszerzési információk, tanácsok között.

A probléma az volt, hogy a Fehér Ház és a külügyminisztérium homokba dugta a fejét, nem akarták elhinni amit hallanak, emiatt pedig nem tudtak megfelelően tervezni − védte meg a Pentagont és a hírszerzést McCaul, aki elmondta, ezek a szervek pontosan megjósolták az afgán haderő összeomlását és a tálibok hatalomátvételét. 

Antony Blinken amerikai külügyminiszter tavaly ősszel arról számolt be, hogy augusztus 31. után mindössze körülbelül száz amerikai állampolgár maradt Afganisztánban, akik evakuálásra várnak. Ezzel szemben a jelentésből kiderül, hogy egészen mostanáig nyolcszázan kérték a külügyminisztérium segítségét a közép-ázsiai ország elhagyásának ügyében. Ezenfelül az amerikai egységekkel együttműködő afgánokat − főként a nőket − is cserben hagyta a Biden-adminisztráció: a vizsgálat eredményei szerint mindössze 25 százalékukat tudták kimenekíteni a kivonuló amerikai csapatok.

A jelentés arra is rávilágít, hogy több ezer − gyakran magas rangú − afgán tiszt menekült el környező országokba, főként Iránba, akik olyan információk birtokában vannak, melyek közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az Egyesült Államokra nézve.

A Fehér Ház tagad

A Biden-adminisztráció egyből reagált a jelentésre, mely szerintük egyoldalúan mutatja be az afganisztáni eseményeket. Ezenfelül Donald Trump volt amerikai elnököt is bírálták, amiért olyan megállapodást kötött még 2020-ban a tálibokkal, amely előnytelen helyzetbe hozta az afgán kormányt, s így Washingtont is.

A dokumentum tele van hamis állításokkal, gondosan kiválogatott információkkal és pontatlan jellemzésekkel − írta közleményében Adrienne Watson, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Joe Biden még nem reagált a vádakra, éppen vakációját tölti.

Az évforduló alkalmával Donald Trump sem maradt szótlan, alternatív közösségi oldalán kommentálta az eseményeket: A pontosan egy évvel ezelőtt történt afganisztáni katasztrófa az Egyesült Államok történelmének legmegalázóbb, legkínosabb és leginkompetensebb eseménye − írta.

Felelősségre vonnák Bident

Habár a jelentésnek jelenleg nincsenek politikai következményei, a félidős választások után ez megváltozhat. Az előrejelzések szerint átalakulhat a törvényhozás felállása, a karcsú demokrata többséget republikánus fölény válthatja fel.

Ez azt jelentené, hogy a mostani vizsgálaton túl egy mélyebb nyomozás is kezdetét vehetné, amely akár Joe Biden amerikai elnök közjogi felelősségre vonásával is végződhet − számolt be a The Washington Post amerikai napilap. A demokrata elnököt egyébként nem csak emiatt szeretnék elszámoltatni, többek közt fia, Hunter Biden korrupciós ügyei miatt is bajba kerülhet.

Scheffer Joakim

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A háború nagy üzlet – a cégek számára
    Egy háborúban természetes a területek feladása, mint ahogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra rombolása is. Ez utóbbira jó példa, hogy a mostaninál hatékonyabban tette ezt az Egyesült Államok Irakban és Jugoszláviában – emlékezik vissza Stier Gábor.
  • Új pacifizmus
    Ha mégis – legalább szimbolikusan – ragaszkodunk a NATO létezéséhez, és mindenáron védelmezni akar minket, NATO-polgárokat, álljon őrt Európa határainál, és állítsa meg azt az inváziót. Amit migrációnak álcázva szabadítanak kontinensünkre.
  • A szankciós politika okozza a gazdasági bajokat
    Mihálffy Béla (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra kérte a szegedi városvezetést, hogy a hatszorosára nőtt áram- és többszörösére drágult gázszámlát küldjék el Brüsszelbe, és ott a baloldali politikai szövetségeseik közbenjárásával intézzék el, hogy azok ki legyenek fizetve.
MTI Hírfelhasználó