Klímakutatással bővülhet az OMSZ feladatköre
Az Országos Meteorológiai Szolgálat működésében voltak hiányosságok az elmúlt években – mondja a miniszter, aki azt állítja: nem az augusztus 20-i előrejelzés miatt menesztette a két vezetőt.
2022. augusztus 24. 18:38

Tudós ember nem ítéli meg a kollégái tevékenységét, miniszterként azonban feladatom, hogy egy intézmény megfelelő működéséhez biztosítsam a feltételeket.  Az Országos Meteorológiai Szolgálat működésében voltak hiányosságok az elmúlt években – mondja a Mandinernek Palkovics László. A miniszter azt állítja: nem az augusztus 20-i előrejelzés miatt menesztette a két vezetőt, és a jövőben sem kíván a kormány beleszólni az OMSZ munkájába.

Kommunista diktatúrában tapasztalt eljárást emlegetnek az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vezetőinek leváltása kapcsán. Mi volt az OMSZ bűne? 

Nyilvánvalóan nem lehet párhuzamot vonni egy szakpolitikai döntés és az említett eljárás között. Az OMSZ az új kormány megalakulása után a Technológiai és Ipari Minisztérium alá került, azzal a céllal, hogy a tevékenységét tovább erősítsük. Már akkor megfogalmaztuk: át kell gondolni, hogy megmaradjon-e a kizárólag időjárással kapcsolatos információszolgáltató funkciója, vagy érdemes lenne-e azt továbbfejleszteni.

Azt már az új minisztériumi struktúrát bemutatva is elmondtam, a kormány számára az elkövetkező időszak legnagyobb kihívása az ország energetikai rendszerének átalakítása, ezzel összefüggésben pedig a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek kezelése.

Nem véletlen, hogy a tárcánál két államtitkárság is felel ezekért a területekért, azonban Magyarországon egyelőre nincs olyan kormányzati háttérintézmény, amely e két területtel együttesen foglalkozna. Azt gondolom, hogy ezt a szerepet a jövőben az Országos Meteorológiai Szolgálat tölthetné be.

Korábban meteorológiával foglalkozó akadémikusokkal, professzorokkal beszéltem arról, ők hogyan látják az OMSZ jövőjét, és megerősítették: érdemes lenne bővíteni a tevékenységét kutatási feladatokkal. Ez nem lenne újdonság, korábban végzett ilyet az OMSZ, csak az elmúlt húsz évben lezajlott átalakítások során kikopott ez a tevékenységi portfóliójából. Tehát az OMSZ nemcsak meteorológiai-információszolgáltató, hanem például a Kárpát-medence klimatikus viszonyainak kutatásával foglalkozó tevékenységet is folytathatna a jövőben, és egy sor további, tudományos alapon működő feladatkört is hozzá lehetne rendelni. A szakma képviselőinek azt fogom javasolni, hogy jöjjön létre egy országos meteorológiai és klímakutató intézet.

Visszatérve a menesztésre, pontosan mi volt a baj Radics Kornélia és Horváth Gyula munkájával?

Tudós ember nem ítéli meg a kollégái tevékenységét, miniszterként azonban feladatom, hogy egy intézmény megfelelő működéséhez biztosítsam a feltételeket.  Az OMSZ működésében voltak hiányosságok az elmúlt években. Ahogy mondtam, Magyarország számára az egyik legnagyobb kihívás az energiafüggetlenség megteremtése, emellett vállaltuk, hogy 2050-re klímasemlegesek leszünk, amiből logikusan egy dolog következik: át kell állni a megújuló energiaforrásokra.

Nap, szél, geotermikus energia – ezekkel rendelkezünk, és például a napenergia esetében ismernünk kell, hogy mikor tudjuk az energiaforrást igénybe venni. Leegyszerűsítve: a napelem akkor működik, amikor éppen süt a nap, a napsütés nélküli időszakokban pedig valamilyen energiaforrást be kell kapcsolnunk a folyamatba. A kiegyenlítő energiaforrások használata viszont nagyon drága, különösen, ha nem itthonról szerezzük be. Csak egy példa: a naperőmű-kapacitások kompenzálására fordított villamosenergiát külföldről vesszük, ezért  fizetünk évente 350 millió eurót. Ugyanez a szám a tízszer nagyobb Németországban, amely ráadásul bővelkedik megújuló energiaforrásokban, 310 millió euró.

A jelenség oka, hogy a naperőművek tulajdonosai jelenleg az esetek nagyjából 30 százalékában nem találják el azt, hogy az adott időintervallumban mennyi energiát tudnak majd a hálózatra „feladni”. Ők a hozzájuk befutó információk alapján tudnak dönteni, amelyek jelentős részben az OMSZ-től származnak. Az országos előrejelzések mellett pontosabban kellene tehát ismerni, hogy adott helyen adott időben milyen lesz az időjárás. Említhetném azt is, hogy a légiforgalmi szolgálattal sem volt gördülékeny a szervezet együttműködése. Hangsúlyozom: itt a vezetői felelősségen van a hangsúly, azon, hogy miért vannak hiányosságok a működésben. A célunk, hogy ezt a tevékenységet jobbítsuk és bővítsük. Egy újszerű működési stratégia megvalósítása mellett szükséges továbbá az eszközök fejlesztése is, hogy sokkal pontosabb előrejelzéseket lehessen végezni...

Azt állítja tehát, hogy a menesztésüknek nem volt köze az OMSZ augusztus 20-i előrejelzéséhez, ami a tűzijáték elmaradását eredményezte?

Nem voltam ott az operatív törzs ülésén, egyébként nem járok tűzijátékra sem, de kétségtelen: az ilyenfajta tevékenységnek óhatatlanul van rizikója. 

Azt majd kiértékeljük, hogy miért nem sikerült most, ebből tanulni kell. Ez a mulasztás azonban csupán egy elem volt az imént felsoroltak között, nem ez volt a döntés oka.

Augusztus 20-án a viharok kialakulásának az utolsó pillanatig megvolt az esélye. Az OMSZ úgy látta, 75-80 százalék az esély rá.

Valóban elhangzott ez a prognózis, és ahogy mondtam, a tévedés benne van a rendszerben.

Volt már baj abból, hogy nem hallgattak az előrejelzésre, a 2006-os eseményeket senkinek nem kell felidézni.

Nem lehet összehasonlítani a két esetet. Az akkori meteorológiai szolgálat viharra vonatkozó előrejelzéseit nem vette komolyan az akkori politikai vezetés. Az Orbán-kormány pont azért hozta létre az operatív törzset, hogy egy ahhoz hasonló eset ne ismétlődhessen meg.

Fotók: Mátrai Dávid

A kormány egyébként eddig elégedettnek tűnt az OMSZ működésével. Orbán Viktor 2020-ban még minden magyar nevében mondott köszönetet a szervezet munkájáért, Nagy István agrárminiszter idén méltatta a tevékenységüket.

Természetesen a mostani és a korábbi vezetők tevékenysége is adott okot az elégedettségre, de ez a döntésemet sem pro, sem kontra nem befolyásolta. Ismét hangsúlyozom: határozott szándékunk, hogy az OMSZ tevékenységét a jövőben tovább fejlesztjük, és ebben nem számítok rájuk vezetőként.

A szervezet állásfoglalásában sürgette az operatív törzs augusztus 20-hoz köthető tevékenységének, döntéshozatalainak, átvilágítását, valamint a meteorológiai prognózisok szakmai kiértékelését független vizsgálóbizottság által. Kérik továbbá, hogy a vizsgálat idejére Radics Kornélia és Horváth Gyula felmentésének visszavonását. Ezt megteszik?

Az operatív törzs tevékenységén nincs mit kivizsgálni: úgy tudták, hogy esni fog és van esély a viharra, így le is mondták a rendezvényt. Azt azonban tényleg meg kell vizsgálni, hogy miért nem sikerült pontosabb előrejelzést adni. Ezt az OMSZ bevonásával meg fogjuk tenni, azt gondolom, náluk elegendő független szakértő van ehhez. Ezen kívül a közeljövőben személyesen tervezem ismertetni a minisztérium szándékait a szolgálat fejlesztésével kapcsolatban. A vezetők menesztésével kapcsolatos döntésen azonban nem kívánok változtatni, hiszen ahogy mondtam, nem azért váltunk meg tőlük, mert a 20-i előrejelzésük téves volt.

Kik lehetnek az új vezetők? 

A meteorológiai szakma véleményének kikérésével fog döntés születni a személyükről. Ez egy meglehetősen szűk szakma, ettől függetlenül kiváló meteorológusaink vannak; az Akadémián albizottság foglalkozik a területtel. A meteorológus képzés két-három helyen működik az országban, az egyik az ELTE-n, ahol már zajlanak az egyeztetések arról, hogyan tudjuk a képességeket bővíteni, milyen eszközökre lenne szükség; például az ELTE Meteorológiai Tanszékével együttműködve hatékonyabban tudjuk kihasználni az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokat is.

Zalaegerszegen létrehoztunk egy meteorológusokból álló csoportot, velük is szorosabb együttműködés várható. Emlékezetes, korábban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrehozása is vihart kavart, de az idő minket igazolt: kiválóan működnek az intézetek a kormánytól függetlenül, több forrás, eszköz áll a rendelkezésükre.

Mindenkit, így az OMSZ munkatársait is szeretném megnyugtatni, hogy nem akarunk beleszólni a tevékenységükbe.
 
Szalai Laura

 

 

 

 

 

mandiner.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Deutsch: A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából
    A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából, és kiderült, hogy semmilyen normatív jogi szempont nem támasztja alá a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikákat és kifogásokat. Ezek mögött kizárólag durva politikai szándék áll, az európai baloldal és magyar "dollárbaloldal" politikai támadási szándéka - mondta Deutsch Tamás.
  • Támadás a magyar egyetemek ellen
    Végtelenül aljas és felháborító a korrupciótól átszőtt EU parlamentje, valamint elnöke miatt feddhetetlenséggel ugyancsak nem jellemezhető bizottságának újabb aknamunkája Magyarország ellen – rögzíti Alvincz József.
  • Csurka megjövendölte a mai fejleményeket
    A „mainstream", a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
MTI Hírfelhasználó