A demográfiai fordulat lehetőségei
A kommunista tudatrombolás a magyarságot ateista, liberális, materialista, hedonista szellemiségével megfertőzte, és a társadalom többsége elvesztette Istenbe vetett hitét, biztonságát, békességét és erkölcsi iránytűjét. A népességfogyás megállításához szellemi, lelki, erkölcsi megújulásra volna szükség – fogalmaz Bene Éva.
2022. szeptember 9. 11:15

Kép: magyarnemzet.hu/123rf.hu

Orbán Viktor Tusnádfürdőn elhangzott idei beszédében az első és legfontosabb kihívásként demográfiai helyzetünket jelölte meg. Megállapította, hogy a helyzetünk javult, de fordulat nem következett be: továbbra is a jóval több a temetés, mint a születés.

Hazánk népesedési adataiból megállapítható, hogy a házasságkötések száma 2010-hez képest 2021-re közel megkétszereződött, a válások száma mérséklődött, az élve születések száma pedig az utóbbi néhány évben ­biztatóan emelkedett.

Az abortuszok száma azonban – noha 2010 óta közel a felére csökkent – még mindig magas, meghaladja az évi húszezret, és a magzati halálozások (vetélés, koraszülés, kis súlyú magzat) száma is évi 15 ezer körül mozog, a magzati veszteségek száma tehát együttesen több mint harmincezer.

A járvány és a népesség elöregedése miatt a halálozás mértéke az utóbbi két évben növekedett, 2021-ben a 93 ezer élve születés mellett a halálozások száma már túllépte a 155 ezret.

Magyarország népessége az 1980-as évek eleje óta fogyatkozik, és lélekszáma, amely 1990-ben még több mint tízmillió fő volt (10 374 823), 2021-re 9 730 772-re csökkent. A nemzeti-polgári kormány által folyamatosan bővített családtámogatási rendszer pozitív hatása kétségtelen, de láthatóan még nem elégséges.

A családok pénzügyi helyzetének korlátozott szerepét bizonyítják a tények: a legszegényebb afrikai, ázsiai népek szaporulata messze megelőzi a fejlett, magas színvonalon élő európai népekét. A gyermekáldás elutasításának tehát a családok gazdasági helyzetén kívül számos egyéb oka is van, amelyek a népességfogyás megállítása érdekében nem hagyhatók figyelmen kívül.

Milyen tényezők játszanak szerepet a gyermekvállalás elégtelenségében?

Idegen érdekek befolyása.

Alapvető biológiai törvény, a kompetitív kizárás elve kimondja, hogy az azonos ökológiai igényű populációk tartós együttélése nem lehetséges, az erősebb, életképesebb populáció kiszorítja a gyengébbet. Amíg a magyarság gazdasági, politikai életfeltételeit az azonos ökológiai igényű, erősebb populációk – EU, nagyhatalmak, multinacionális cégek – érdekei befolyásolják, a kompetitív kizárás elve többé-kevésbé érvényesülni fog.

A népességfogyás megállításának egyik alapvető feltétele tehát hazánk gazdasági és politikai szuverenitása, amelyért az Orbán-kormány folyamatosan küzd és mindent elkövet.

Hit és erkölcsrombolás.

A kommunista tudatrombolás a magyarságot ateista, liberális, materialista, hedonista szellemiségével megfertőzte, és a társadalom többsége elvesztette Istenbe vetett hitét, biztonságát, békességét és erkölcsi iránytűjét.

A népességfogyás megállításához szellemi, lelki, erkölcsi megújulásra volna szükség.

A közgondolkodást ismét a keresztény értékrend – Isten, haza, család – fundamentumára kellene állítani.

Mert Isten nélkül nincs erkölcs, erkölcs nélkül nincs egészség, nincs egészséges család és nincs egészséges társadalom. Ezért a keresztény egyházak társadalmi befolyásának, aktivitásának határozott növelésére volna szükség.

A házasság és a család stabilitásának meg­gyengülése.

A társadalom ellenálló képessége elsősorban a családok szilárdságán múlik. Az egészséges nemzedékek felnövekedésének, az egész nemzet jövőjének a jó házasság, a megbonthatatlan család és a szülők tisztelete az alapja. Isten védeni akarja a házasságot, ezért azt parancsolja: „Ne paráználkodj!” Az ateizmus, a liberalizmus és az individualizmus erősödése a házasság, a család szerepének a leértékelődéséhez vezetett.

A korábbi normákat lerombolták: a házasság holtig tartó hűségét a pillanatnak élő hűtlenség váltotta fel, az erkölcsi hanyatlás, a szabad szerelem és az abortusz legalizálása aláásta a házasság intézményét.

Mára a globális pénzhatalom felszámolta a keresztény családeszményt, a házasság- és családellenesség már polgárjogot nyert: a homoszexualitás hovatovább dicsőség.

A genderpropaganda behatol az iskolákba.

És vannak országok, ahol kampányt folytatnak a nemváltoztató műtétek terjedése érdekében.

Hazánkban itt még nem tartunk, de a családok testi-lelki egészsége megrendült, a házasságok többsége nem jó, a családok távolról sem megbonthatatlanok, és a szülők tisztelete is kiment a divatból. De ha a házasság ingatag lábakon áll vagy meg sem köttetik, az asszonyok nem vállalnak több gyermeket.

Amikor a házasságot a szeretet, a hűség és az elkötelezettség tartós kötelékei fűzik össze, akkor a szülők a gyermekben életük boldogságát látják, elfogadják a gyermekáldást és elutasítják az abortuszt. Ezért a házasság intézményének a stabilitását és a családok védelmét kell szolgálni az élet minden területén: a munkahelyen, az iskolában, a sajtóban, a médiában, a kultúrában.

A feminizmus, az emancipáció és a nők helyzetének felforgatása. A férfiuralom, a patriarchátus egyetemes jelenség, amely a nők biológiai feladatával függ össze, ami az anyaság és a gyermeknevelés. A férfiak feladata a család fenntartása és védelme.

A feminista ideo­lógia szerint a férfiuralom a nők számára elnyomást jelent, akik „második nemmé” degradálódva a nemek közötti konkurenciaharcban hátrányban vannak, így igazságtalanul kiszorulnak a közéletből. Mindez hamis és félrevezető állítás, a férfiak és a nők ugyanis nem vetélytársak, hanem különböző feladatot ellátó szövetségesek, a patriarchátus a nők számára nem hátrány, hanem az anyaság zavartalan betöltésének a feltétele.

A házasságban létrejövő szövetség közös feladata a gyermek.

Ezt az egységet támadja a liberalizmus a személyes szabadság elvével és az önrendelkezési jog elsődlegességével, a feminizmus pedig a férfiak és a nők ártalmas szembeállításával. A házasságon belül a két fél különböző esélyéről, versenyéről beszélni nevetséges, mert csak együtt tölthetik be hivatásukat. Lehet-e verseny a közös szekér elé kötött igahúzók között?

Az emancipáció nemcsak abnormis terhet rakott a nők vállára, hanem megszüntette a házasság stabilitását, elősegítette a családi kötelékek fellazulását és a válások szaporodását. A feminizmus és az emancipáció társadalmi méretű születésszabályozást eredményezett, a nők többsége, akik a munkavállalás és a gyermeknevelés együttes terheit nem bírják, inkább a gyermekről mondanak le.

Hazánkban a demográfiai krízis összefügg a nők helyzetének a megváltozásával.

A nők tanulnak, dolgoznak, karriert építenek – és nem vagy később mennek férjhez. A házasságkötések ideje egészségtelenül kitolódott, megnövekedett a szinglik és a házasságon kívül született gyermekek aránya. A nők munkavállalása gátolja a népszaporulatot: csökkenti a házasságon belül született gyermekek számát, és növeli az abortuszok, valamint az akaratlagosan gyermektelen házaspárok arányát.

A magzati élet védelmét szolgáló jogi feltételrendszer. A keresztény álláspont szerint az emberi élet a fogamzással kezdődik, ezért a méhmagzat morálisan éppen olyan ember, mint bárki, és az elpusztítása egy emberi élet kioltását jelenti.

A jog az abortuszt mégis megengedi, noha a kriminális abortuszt és a csecsemőgyilkosságot a törvény bünteti. Hazánkban 1956 óta kormányrendelet, 1992 óta a parlament által szentesített törvény alapján az elmúlt évtizedek alatt csaknem hétmillió abortuszt végeztek! A jogalkotók szerint a törvény kompromisszumot fejez ki a magzat életjoga és az anya önrendelkezési joga között.

De ez joghamisítás!

Az anya rendelkezhet a saját testével, de az abban fejlődő, önálló élettel már nem! Fontosabb volna az önrendelkezés, mint az élet?! Egyedül a legliberálisabb törvény sem tehető azonban felelőssé az abortuszokért, mert minden anya maga dönt: engedi-e megszületni, vagy elpusztítja-e magzatát? Ezt a súlyos döntést a fiatal lányok, asszonyok pedig rendszerint anélkül hozzák meg, hogy pontosan tisztában lennének döntésük következményeivel.

A terhességmegszakítás durva, soha nem kockázatmentes beavatkozás, közvetlen következményei: nyakcsatorna-szakadás, méhátfúródás, peterész-visszamaradás, gyulladások, halál (1:100 000).

A későbbi szövődmények: menstruációs zavarok, gyulladások, meddőség, méhen kívüli terhesség, spontán vetélés, koraszülés, pszichés zavarok, depresszió. Az abortusz után a nők gyermek utáni vágya később gyakran feltámad, és megkezdődik az elszánt harc egy gyermekért. De a lombikbébiprogram gyakran sikertelen, az örökbefogadás sem egyszerű, és gyakran csalódással jár.

A fiatal lányok, asszonyok, akik meg akarnak szabadulni nem kívánt terhességüktől, sem a korai szex ártalmaival, sem a fogamzásgátlás, sem a terhességmegszakítás veszélyeivel, súlyos következményeivel nincsenek tisztában!

De nincsenek tisztában az öregkori magány fájdalmával és kiszolgáltatottságával sem. Ezért az általános és középiskolai biológiai oktatásban szakszerűbb felvilágosításra, a médiában pedig a születésszabályozás következményei­nek széles körű, kampányszerű ismertetésére (a fogamzásgátló tabletták veszélyei, mellékhatásai, az abortusz közvetlen és késői szövődményei) volna szükség.

Csiha Kálmán erdélyi református püspök ezt írta: „Hogy megmaradunk-e? Attól függ, megmarad-e a lelkünk. Hogy megmarad-e a lelkünk? Attól függ, képesek leszünk-e megtérni Istenhez. Az egyházban hatalmas nemzetmegtartó erő van, ezt látjuk Lengyelországban, Erdélyben és a szórvány magyarság köreiben is.

A keresztény egyházak felelőssége nagy: vissza kell foglalni az életet, meg kell menteni Isten szerint a nemzetet. El kell fogadtatni, hogy az életet, amelyet Istentől kaptunk, tovább kell adnunk.”

Végül felteszem a kérdést: szabad-e Isten parancsával szembeszegülve, a szabadság és a nők önrendelkezési jogának nevében a terhességmegszakítást korlátozás nélkül engedélyezni, végezni és végeztetni? Fogyatkozó nemzetünk elnéptelenedő falvai nem vetik-e fel a „magzatvédelmi” törvény módosításának szükségességét?

Bene Éva, az orvostudományok kandidátusa 

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó