A besúgás jellegzetes rendszerbűn volt a Kádár-korban
Kádár és mértékadó párttársai rendre hangoztatták, hogy a Rákosi-rendszer elsősorban volt felelős 56-ért, az soha vissza nem térhet, a volt ÁVH-sokat nem veszi át az új rendszer. A régi apparátus jelentős részének átemelése magával hozta mindazt, amire őket kiképezték, amiben ők gyakorlottak voltak. Az egész országra kiterjedő adatgyűjtés, rejtett vizsgálat, a besúgási rendszer velük jött – írja Dr. Marossy Endre.
2022. szeptember 17. 09:38

Megjelent Dr. Marossy Endre hadtörténész Pesterzsébet 1956-os történetével, kiváltképp a jutadombi harcokkal foglalkozó sorozatának ötödik kötete: Váradi Gyula vezérőrnagy és társai hadbírósági peréről. (Magyar Napló, 188 oldal, benne 23 kép.) Váradi – az előző kötetek több szereplőjéhez hasonlóan több szálon kötődött Pesterzsébethez – 1956-ban a Magyar Néphadseregnek a honvédelmi miniszter után legmagasabb beosztású tábornoka volt, a páncélos és gépesített csapatok parancsnoka. Nem volt forradalmár, nem állt a forradalom és szabadságharc mellé. A kapott parancsokat teljesítette, ugyanakkor nem értett egyet a szovjet segítségnyújtással, az intervencióval. November 4-én a HM-ben tartózkodott, a telefonon jelentkező parancsnokoknak kivétel nélkül a fegyverletételt javasolta (beosztása szerint önálló parancsadási joga nem volt). A kötet szerzőjét kérdezte a Gondola.

– Tanár úr, Váradi a Tiszti nyilatkozatot nem írta alá, hadbírósági eljárás indult ellene. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának külön tanácsa dr. Ledényi Ferenc hadbíró ezredes elnökletével hét évi börtönre és lefokozásra ítélte. Letöltött három évet és 18 napot. Mi volt a tényleges bűne?

– Váradi vezérőrnagy katonai pályafutásának meghatározó eleme volt a kifogástalan szolgálat, a parancs teljesítése. Október 28-áig nem is találtak rajta fogást a vizsgálók, az ügyészek, a hadbírák, a HM kádárista illetve szovjetbarát tisztjei. Ezen az alapon nem hibáztathatták volna, hogy október 28. után is a Nagy Imre kormány, illetve honvédelmi minisztere utasításait követte, mint addig. Egyetlen – bár nem lényegtelen – ponton tért el Váradi vezérőrnagy tevékenysége a korábbitól: a honvédelmi miniszter parancsa értelmében megalakított Forradalmi Katonai Tanács elnökévé választották. Ebbe kapaszkodott bele a vizsgálat, az ügyész, a hadbíró, és utólagos értelmezéssel a népi demokratikus államrend megdöntésében játszott vezető szerepként értékelte ezt, mellőzve, hogy a Forradalmi Honvédelmi Bizottmánnyá átalakult Tanácsnak már nem volt elnöke Váradi vezérőrnagy. Valójában mind saját álláspontja, mind a hadbíróság ki nem mondott tétele az volt, hogy nem értett egyet a szovjet beavatkozással, az intervencióval. De nem azért, amit a hadbíróság ellene fogalmazott át szovjetellenességre, hanem azért, mert hitt a Magyar Néphadseregben, hitt abban, hogy saját erővel helyre lehet állítani a rendet, és az ország érdeke ez volt, ez lett volna. Egyéb, többnyire jelentéktelen vádpontokat is felhoztak, de a lényeg a kimondatlan tétel volt: a szovjet beavatkozás helytelenítése, és erre hivatkozással a Tiszti nyilatkozat aláírásának megtagadása, ami a hadbíróság szerint döntően rontotta a HM tisztjeinek hangulatát, tettre készségét.

– Szűcs Miklós ezredes, hadműveleti csoportfőnök, a hadsereg egyik legképzettebb tisztje volt. A Kovács-perben annak dacára nem ítélték el, hogy a vezérkari főnök után a második legmagasabb beosztású főtiszt volt. Ennek elletétele a társai ellen tett több, valós tényekkel alá nem támasztható vallomása, börtönügynöki tevékenysége, majd látványos kiengedése a perből új öltözékben, kártérítést bezsebelve, miközben addigi társaira 3–10 évi börtönbüntetést szabtak ki. Felhasználták őt Maléter vezérőrnagy ellen. E sötét figurákat miért kell a jövő nemzedékeinek is ismerni?

– A történelmi hűség kedvéért. Szűcs Miklós megúszta a felelősségre vonást, haláláig eljátszotta az 1956-os személyiség szerepét, kiemelve, hogy emiatt megszakították ezredesi pályafutását, nem léptették elő vezérőrnaggyá. Emlékiratát a kutatók is alapforrásként használták, amint én magam is. Ha nem tárjuk fel Szűcs ezredes másik énjének pályafutását, ami eredetileg elhárítás, az esetleges ellenséges elemek kiszűrése volt, de a megtorlás időszakában a vele együtt perbe fogott tiszttársak ellen együttműködött a vizsgálókkal, és a HM korábbi hadműveleti csoportfőnöke egyszerű börtönügynökké süllyedt. Úgy engedték ki a börtönből, hogy vádlott társai láthatták őt vadonatúj civil öltözékben távozni. Nem hoztak róla ítéletet, beidézték tanúnak, ahol ártott volt bajtársainak. Ha mindezt nem tesszük közzé, akkor a jelen és a következő nemzedék egy nem létező Szűcs Miklós ezredesről alkot véleményt, továbbra gyanútlanul olvassa emlékiratát és annak hitelt ad, miközben továbbra is titokban marad az ezredes érdemeit véleményem szerint jelentősen meghaladó sötét múlt.

Dr. Marossy Endre.

A Váradi Gyula vezérőrnagy és társai eljárásban több vádlottról és tanúról bizonyosodott be, hogy beszervezett ügynök volt. Szomorú kötelesség, hogy ebben a körben említsünk meg olyan, országosan tisztelt személyiséget, mint Marián István alezredes, akit 2005. január 11-én posztumusz altábornaggyá léptettek elő, vagy olyan közismert, haláláig a Néphadsereg főtisztjeként tisztelt, 1994-ben nyugállományú vezérőrnaggyá előléptetett Nádor Ferenc ezredest bizalmi emberként vagy ügynökként a másik oldalt is kiszolgálta. Miért volt a Kádár-korszaknak rendszersajátossága a besúgás?

– A Kádár-korszak nem belső fejlődés eredményeként jött létre. Idegen hadsereg verte le a magyar nép többsége által vállalt forradalmat és szabadságharcot, Konyev taxik szállították Szolnokról Budapestre az új rezsim kiszemelt tagjait. Megkezdődött a rendcsinálás, vele együtt a megtorlás. Ehhez azonban még nem volt a Kádárékhoz hű, szakképzett hivatali, katonai, rendőri, bírói, ügyészi apparátus. Az új hatalom kiépítéséhez nem volt elég káder, politikailag megbízható vizsgáló, és akik voltak, azok kis hányada volt szakképzett. A Rákosi-rendszer apparátusát, mindenekelőtt az ÁVH-t helyreállítani nem lehetett, de számos egykori beosztottait átnevezte, átsorolta és átmentette a Kádár-apparátus. A Mecséri perről írt monográfiámban a vizsgálati eljárásban érintett 66 személyt besoroltam, belőlük 33 volt a nyomozati, vizsgálói, ítélethozatali vonal kádere, közülük 18 volt korábban ÁVH-s. Őközülük 17 fő a BM tisztje volt a megtorló eljárások idején, és csak egy volt honvédtiszt. A perbe fogott másik 33 fő, honvédek, tisztek, főtisztek, tábornokok egyike sem volt korábban az ÁVH tagja, ügynöke. Ezekkel az adatokkal ellentétes, hogy maga Kádár és mértékadó párttársai rendre hangoztatták, hogy a Rákosi-rendszer elsősorban volt felelős 56-ért, az soha vissza nem térhet, a volt ÁVH-sokat nem veszi át az új rendszer. A régi apparátus jelentős részének átemelése magával hozta mindazt, amire őket kiképezték, amiben ők gyakorlottak voltak. Az egész országra kiterjedő adatgyűjtés, rejtett vizsgálat, a besúgási rendszer velük jött. Tehát nem Kádárék találták ki.
 

Molnár Pál


  

gondola
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Itália is a konzervatív erőkre számít
    A jövendő olasz kormány összes pártjával régi és jó kapcsolatot ápol a magyar kormány, ezért nem lesz nehéz együttműködni olyan kérdésekben, mint az illegális bevándorlás elleni fellépés vagy a családpolitika - hangoztatta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az MTI-nek az Olasz Konzervatívok. Európa, identitás, szabadság című konferencián, amelyen felszólalt Rómában pénteken.
  • Gazdasági válság radikális szélsőségekkel
    Az emberek félnek a közelgő téltől. Úgy, ahogy békeidőben még soha. A legnagyobb problémájuk nem a magyar és lengyel jogállamiság állítólagos hiányossága. Ezzel csak az Európai Parlament balliberális képviselőinek mindenre elszánt elitegységei vannak elfoglalva. Irigyeljük a problémáikat – írja Horváth József.
  • Orbán: hazudtak Brüsszelben az európai embereknek
    Hazudtak Brüsszelben az európai embereknek, amikor azt mondták, hogy a szankciókat nem terjesztik ki az energiára és azok az ukrajnai háború gyors lezárását eredményezik majd - mondta a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
MTI Hírfelhasználó