Orbán: Primitív és katasztrofális a szankciós politika
Kivitelezésében primitív, hatásában katasztrofális az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók politikája - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben egy pódiumbeszélgetésen, amelyet a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével és a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával folytatott.
Utoljára frissítve: 2022. október 11. 13:09
2022. október 11. 11:44

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) pódiumbeszélgetésen vesz részt Alexander Marguierrel, a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével (b) és Hölger Friedrichhel, a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával (j) Berlinben 2022. október 11-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kivitelezésében primitív, hatásában katasztrofális az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók politikája - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben egy pódiumbeszélgetésen, amelyet a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével és a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával folytatott.

A kormányfő Alexander Marquierrel és Holger Friedrichhel beszélgetve hangsúlyozta, hogy a brüsszeli Európai Bizottság "rendkívül primitív módon kivitelezett rendszert" épített ki az Oroszország elleni szankciókkal.
   
Brüsszel szankciós politikája "negligálja az európai érdekeket" és "tönkre teszi" a német és a magyar gazdaságot, Moszkvát viszont hozzásegíti ahhoz, hogy fél év alatt megkeressen annyi pénzt az energiahordozók értékesítésével, mint korábban egy év alatt - fejtette ki Orbán Viktor.
   
Aláhúzta, hogy nem magát az eszközt, a szankciós politikát kifogásolja, hanem a megvalósítást. Mint mondta, szankciót csak "intelligensen" szabad kivetni, és csak az erősebb fél helyzetéből.
   
Csak egy erősebb szereplő tud kikényszeríteni változást szankciókkal egy másik, gyengébb szereplőtől, Brüsszel politikájával viszont az a helyzet állt elő, hogy "egy törpe szankcióz egy óriást", és ebbe "a törpe belehal" - hangoztatta, hozzátéve, hogy át kell gondolni ezt a politikát, "újra kell faragni" az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett büntetőintézkedéseket.
   
"Ha jól csináltuk volna a szankciókat, az energiaárak nem lennének az égben" - húzta alá a kormányfő, kifejtve: "lehet úgy csinálni szankciókat, hogy az energia oldalán nem tesszük tönkre magunkat, de a bizottság nem volt erre képes".
   
Ezért amikor szankciókról van szó, akkor "kénytelen vagyok azt mondani, hogy nekem van egy problémám, és (..) ha nem segítetek megoldani, vétózok", mert "azt nem lehet, hogy a magyarokat félrerugdossátok a sarokba" - fogalmazott Orbán Viktor.
   
Arról is szólt, hogy nem tudni, Moszkva újraindítja-e az energiaszállításokat, különösen olyan körülmények között, amikor "bizonyos csoportok terrorista akciókkal felrobbantják a vezetékeket", aminek következtében akkor sem tudnának szállítani, ha akarnának.
   
Mint mondta, "nagyon aggódunk, hogy ez történhet az egyetlen megmaradt nagy volumenű vezetékkel", a Déli Áramlattal is.
   
Hosszabb távon szemlélve "az európai érdek nem az, hogy felcseréljük az orosz energiafüggőséget az amerikai energiafüggőségre", amely ugyan "politikailag kényelmesebb, mert az amerikaiak az oroszokkal szemben demokraták", de "nem jó", mert Európának vásárlóként az az érdeke, hogy "legyen négy-öt ajánlat az asztalon", amelyek közül gazdasági vagy politikai megfontolások alapján lehet választani.
   
"Mi nem gazdát akarunk váltani, hanem függetlenséget akarunk" - jelentette ki Orbán Viktor, aláhúzva: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben Európa több alternatíva közül választhat, vagyis vásárolhat energiát például Amerikából, Algériából, Katarból vagy éppen Oroszországból.
   
Nem az orosz gáz és az orosz olaj a baj, hanem hogy "nincs más, és ezért ki vagyunk szolgáltatva", így "nem az a kérdés, hogy az oroszok tudnak-e majd szállítani, hanem az, hogy hány helyről tudunk vásárolni, és versenyeztetni" az energiaszállító partnereket - fejtette ki a miniszterelnök.
 

Jobbra az első sorban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Györkös Péter berlini magyar nagykövet, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, Bóka János, a kormányfő európai uniós kérdésekért felelős államtitkára és Máté János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár (b-j). 

 

Magyarország békepárti

Magyarország a béketáborhoz tartozik, "az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap rendezvényén, amelyet Vihar Európa fölött címmel rendeztek az ukrajnai háborúról és a nemzetközi energiaválságról.

Elmondta: Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton.
   
A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust. A Krím elleni, 2014-es orosz támadás idején azért tudták elkerülni a súlyos nemzetközi válságot, mert a németek, Angela Merkel akkori kancellárral az élen, azonnal tárgyalást kezdeményeztek - vélekedett.
   
Hibának mondta Orbán Viktor, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell. Pedig a moszkvai látogatás után például a NATO főtitkárának is azonnal jelezte, hogy milyen fenyegetés készül.
   
A miniszterelnök kijelentette: az ukrajnai konfliktus kapcsán elsősorban a magyar érdekeket nézi, márpedig az ország az ukrajnai háború közvetlen hatósugarában él, emiatt erős fenyegetettségérzése is van. Úgy fogalmazott: miközben Magyarország mindent megtesz a béke érdekében, nem hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben tönkreteszi a magyarokat.
   
Úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi vita túlságosan Putyinra koncentrál. Hozzátette: őt Putyin egyáltalán nem érdekli, "Magyarország és Európa érdekel, az, hogy mi a háború következménye ránk nézve".
   
Egyértelművé tette azt is, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az EU mond: ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.
   
A miniszterelnök - akinek elsősorban a szervező sajtóorgánumok vezetői tettek fel kérdéseket - kifejtette azt is: a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni. Úgy vélte, a háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erőforrás terén, Ukrajnának csak azért van elegendő forrása, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.
   
A miniszterelnök kijelentette: Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment, amikor a többi között háborús bűnösnek vagy tömeggyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt. A béke reménye ezért szerinte Donald Trump korábbi amerikai elnök.
   
Hangoztatta azt is, hogy az ukrajnai konfliktusnak az a következménye, hogy "nyilvánvalóvá vált a gyengeségünk", hiszen több más nagy nemzetközi szereplő, köztük Kína és India nem álltak a nyugati közösség mellé.
   
Szintén kérdésre válaszolva elmondta Orbán Viktor azt is, hogy Olaf Scholz német kancellárral hétfőn folytatott kétórás megbeszélésen tárgyalópartnerének toleranciát ajánlott azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország nem ért egyet, így a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a tradicionális családkoncepcióhoz ragaszkodó magyar állásponthoz is. Miközben Angela Merkel előző kancellár ezt az ajánlatot következetesen elutasította, Scholz most meghallgatta - szögezte le, hozzátéve: azt reméli, hogy további előrelépést hoz majd a két év múlva tervezett újabb hivatalos berlini látogatása, amikor ráadásul Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.
   
Úgy vélte, hogy a magyar-német barátság "speciális", és kiindulópontnak mindenképpen jó a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez. A gazdasági kapcsolatokat illetően kiemelte a járműipart és a hadiipart, és méltatta, hogy egyre több német kutató is jön Magyarországra.
   
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy migrációs ügyekben, a gender, a család kérdésében és a nemzeti érdekek terén maradt egy választóvonal Európában.

Akik ettől keletre vannak, tradicionális családban gondolkodnak, nem akarnak migrációt, ott a nemzeti büszkeség a legfontosabb felhajtóerő. Fontosnak mondta és a visegrádi csoporthoz (V4) tartozó országok feladatának nevezte, hogy ezt az álláspontot meg is védjék.
   
A történelem folyamán mindig voltak nagyhatalmak, akik meg akarták mondani, hogyan éljünk - hangsúlyozta Orbán Viktor. Most demokratikus körülmények között, de még mindig meg akarják mondani hogy milyen legyen a magyar család, milyen legyen az etnikai összetétel Magyarországon - tette hozzá, kiemelve, hogy politikai pályája elejétől ez ellen harcolt.
   
Kitért annak negatív hatásaira is, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból: a britek sem fogadták el soha a föderális Európa koncepcióját, de távozásukkal a föderalisták túlsúlyba kerültek. Úgy vélte, ha a britek nem hagyták volna el az EU-t, fennmaradt volna az elmúlt 30 évben tapasztalható dinamizmus.

A berlini pódiumbeszélgetés közönsége.

MTI
Címkék:
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Felkapcsolták a Szent Péter téri karácsonyfa fényeit
    A fénygyújtás pillanatára elállt az eső, és a tér megtelt elsősorban római családokkal és külföldiekkel.
  • Hazánk kormánya elhivatott a családtámogatás ügyében
    Magyarország kormánya elhivatott a családok támogatása ügyében, minden intézkedést úgy hoznak meg, hogy szem előtt tartják a családok érdekeit; legyen szó kisebb vagy nagyobb családokról, vagy olyanokról, akik gyermekeiket egyedül nevelik - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szombaton Budapesten.
  • Katolikus ifjúsági házat avattak Székelyföldön
    Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az avatóünnepségen elmondta: a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ifjúsági rendezvényeinek központjává váló létesítmény megszentelt helyen, a fogyatékkal élőket táboroztató Szent Gellért Alapítvány Rehabilitációs és Rekreációs Háza szomszédságában épült.
MTI Hírfelhasználó