Eszmék kompromisszumok nélkül
A keresztény társadalomelmélet lényeges eleme a közjó fogalma. Ami nem más, mint az egyének és közösségek életfeltételeinek összessége, amivel elérik céljukat. Tehát nemcsak a közösség, hanem az egyének közös java is – érvel Harrach Péter.
2022. november 9. 08:06

Harrach Péter – MTI/Bodnár Boglárka

Elfogadni kell a társadalmat, vagy alakítani? Erre a klasszikus kérdésre csak azt lehet válaszolni, hogy is-is. Valamit elfogadok, mert jónak tartom, vagy mert tisztelem mások szabad döntését. A közgondolkodást, az együttélési és viselkedési szabályokat viszont a hiteles normák szerint kell alakítani. Hogy mik azok a hiteles normák? Amik nyilvánvalók, vagyis a természettörvénybe foglaltak. Ezek egyik megfogalmazása a keresztény társadalomelmélet.

Egy politikus számára a kérdés elméleti, a gyakorlat sokkal egyszerűbb. Stabil értékrendje van, ebből következnek politikai törekvései és konkrét lépései.

Ez, akár akarja, akár nem, alakítja a világot, amiben él. Hogy mégse legyen ilyen egyszerű, van a politikának egy ismert definíciója, ami szerint az nem más, mint a kompromisszumok művészete. Kivel kell kompromisszumot kötni? A politikai ellenfelekkel biztosan nem, mert ők más eszmei alapon állnak, és az eszmék között nincs kompromisszum. A nemzeti érdek közös képviselete viszont lehetséges. Az ország működőképessége, úgyis fogalmazhatnék a kormányzati hatékonyság érdekében, kompromisszumot kell kötni a társadalommal, vagyis az emberekkel és a lehetőségekkel, vagyis a valósággal. Sőt azt is hozzátehetjük, hogy a keresztény következetességet a politikai lehetőségek határain belül kell értelmezni.

Legyünk konkrétak! Egy magát kereszténynek valló kormányzat a keresztény társadalomelmélet szellemében hoz intézkedéseket. Tudja, hogy ez megfelel az általános emberi értékeknek, és reméli, hogy a társadalom egésze is eszerint alakul. Mik tehát a keresztény társadalomelmélet legfontosabb elvei, és megfelelnek-e ennek a kormányzati intézkedések?

Első alapelve a perszonalitás elve, ami az emberi személy méltóságáról szól. Az ember az egyetlen személy ebben a földi teremtett világban, akinek értelme, lelkiismerete és szabadsága van. Része, de gazdája is a világnak, ebből következik a teremtésvédelem kötelezettsége, ami több, mint a környezeti problémákra adott alkalmi válasz. A kormányzat környezetpolitikája egyszerű: nemcsak elfogadja és alkalmazza az uniós döntéseket, hanem ezen túl olyan intézkedéseket hoz, amelyek hosszú távon hatékonyak. Ilyen az intenzív erdőtelepítés mint az egyik leghatékonyabb klímavédelmi tevékenység (itt kell megjegyeznünk, hogy az energiaválság miatt született tűzifaprogramra adott hisztérikus válasz alaptalan volt). Az kétségtelen, hogy a teremtett világ megőrzésének legerősebb motívuma a keresztény világképben található.

Visszatérve a perszonalitás elvére, az emberi méltóság megkívánja, hogy teljes emberben gondolkodjunk. Ez például a szociálpolitikában azt jelenti, hogy az embert ne tekintsük csupán anyagi támogatásra szoruló alanynak, hanem úgy adjuk a segítséget, hogy felkeltve az önerőt, a személy kibontakozását is segítsük. A folyamatos segélyezés és az arra berendezkedő élet torzítja a személyiséget, viszont a munkajövedelemhez kötött támogatás, vagyis az adókedvezmény munkára ösztönöz, ami a személynek és a társadalomnak egyaránt megfelelőbb. Természetesen krízishelyzetben indokolt a segélyezés. Még azt is ki merem mondani, hogy vannak, akik olyan állapotba kerültek, hogy képtelenek dolgozni. Őket sem hagyhatjuk nyomorogni, hiszen az emberi méltóság tisztelete nekik is jár.

A keresztény emberkép lényeges vonása az ember közösségilény-mivolta. Az egyén jó esetben családban nő fel, az egyházi közösségben ismeri meg a normákat, és a nemzet közösségében éli életét. A kisebb közösségek is – mint a lakóközösség, civil szervezet, iskolaközösség – életének terepét jelentik és identitásának formálói. Ennek megfelelően a kormány erőteljes törekvése, amit a külső ideológiai nyomás ellenére következetesen képvisel, a közösségek megerősítése. Családpolitikája nemcsak a gyermeknevelést és otthonteremtést, hanem a családnak mint közösségnek az elismertségét is növeli. Támogatja az egyházakat, hiszen azok nemcsak közösséget építenek, hanem az össztársadalom szolgálatára vannak, szociális, oktatási, kulturális tevékenységükkel. A nemzet közjogi újraegyesítését szolgálja a határon túli magyarok állampolgárságának megadása, a nemzeti összetartozást erősíti a határon túli szervezetekkel ápolt kapcsolat. A patrióta gazdaságpolitika és a nemzeti vagyon fokozatos visszaszerzése és növelése szintén a nemzeti közösséget erősíti.

A szolidaritás a második alapelv, amit értelmezhetünk kölcsönös kötelezettségvállalásnak vagy a rászoruló megsegítésére irányuló készségnek. Az állam és polgárai kapcsolatában is működik mindkettő, de leginkább a segítségre szoruló felé irányuló állami figyelemről van szó. Gondolhatunk a szociális ellátás egészére, de érdemes a polgári kormány néhány intézkedését megemlíteni. Ilyen például a devizahitelesek megmentését szolgáló törvénycsomag. Ez a mentőöv százezreknek segített kimászni a reménytelen helyzetből.

A mai válsághelyzet kezelésének egyik megfogalmazott célja az alsó négy társadalmi tized lecsúszásának megakadályozása. Ezt szolgálja a rezsiköltségek lehetséges visszaszorítása, a nyugdíjak szinten tartása és a családtámogatások megőrzése is. A kis ­jövedelműek helyzetén javított a minimálbér nagy mértékű emelése. Közvetett segítség a karitatív szervezetek támogatása, így valósulhat meg a rászorulók személyre szóló segítése. Ezek a szervezetek jelentős részt vállalnak az ukrajnai menekültek segítésében is.

A szubszidiaritás, vagyis a kisegítés elve azt jelenti, hogy amit el lehet végezni alacsonyabb szinten, azt tegyék meg ott, ha ez nem sikerül, a magasabb szint, végső soron az állam átveszi és kisegíti. Az előbb említett karitatív szervezetek feladatvállalása is ilyen eset. Ők a legalkalmasabbak a feladatra, az állam nem veszi át tőlük, csak támogatásával segíti őket. A nagy rendszerek hatékony működtetésére nincs recept. Nyilván minden ország más. Nálunk vitatott kérdés volt az oktatásügy állami vagy önkormányzati működtetése. Az egységes működtetés biztosítása nyilván a szegényebb önkormányzatok iskoláinak előnyös. Azonban a központosítás miatt aggódóknak is látniuk kell, hogy az állami fenntartás rendet és biztonságot jelent és nem uralkodást. A tapasztalat azt mutatja, hogy felelősség átvállalása után is megmarad az iskola szerepe a település életében.

A keresztény társadalomelmélet lényeges eleme a közjó fogalma. Ami nem más, mint az egyének és közösségek életfeltételeinek összessége, amivel elérik céljukat. Tehát nemcsak a közösség, hanem az egyének közös java is. Nem könnyű egy-egy intézkedést kiemelni, ami a közjót szolgálja, hiszen egy felelős kormányzat minden intézkedésével ezt teszi. A kulcskérdés ebben az esetben az, hogy az egyéni ambíció egy-egy politikus esetében, és a hatalom megszerzése egy politikai erő esetében többet, vagy kevesebbet jelent-e, mint a közjó szolgálatának szándéka. Ez nemcsak az érintetteket minősíti, de hatással van a társadalom egészének helyzetére és állapotára is. A legszembetűnőbb példa a közjó érvényesülésére a biztonság kérdése. Magyarország sok európai országhoz képest a biztonság szigete. Ez az egyik leglátványosabb eredménye a kormányzat tevékenységének.

Végül az ötödik fontos eleme a keresztény társadalmi tanításnak az igazságosság, aminek nemcsak az egyén, de a nemzet életében is érvényesülnie kell. Az a küzdelem, amit a kormányzat a birodalomépítőkkel vív, erről szól. Konkrétan a nekünk járó támogatás visszatartása, a nagyhatalmi érdekeket szolgáló háborús politika erőltetése, annak következményeivel együtt a nemzeti szuverenitás elleni igazságtalan támadás.

Amikor azt állítjuk, hogy a kormány intézkedései megfelelnek a keresztény társadalmi tanításnak, azt is tudjuk, hogy csak az elvek tökéletesek, az emberi cselekedetnek mindig van lehetősége a fejlődésre. Esetünkben megnyugtató érzés, hogy egy olyan kormányképes erő áll az újabb és újabb kihívások elé, amelynek elvei mellett tapasztalata is van ezek kezelésében.

A szerző országgyűlési képviselő (KDNP)

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Felkapcsolták a Szent Péter téri karácsonyfa fényeit
    A fénygyújtás pillanatára elállt az eső, és a tér megtelt elsősorban római családokkal és külföldiekkel.
  • Hazánk kormánya elhivatott a családtámogatás ügyében
    Magyarország kormánya elhivatott a családok támogatása ügyében, minden intézkedést úgy hoznak meg, hogy szem előtt tartják a családok érdekeit; legyen szó kisebb vagy nagyobb családokról, vagy olyanokról, akik gyermekeiket egyedül nevelik - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szombaton Budapesten.
  • Katolikus ifjúsági házat avattak Székelyföldön
    Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az avatóünnepségen elmondta: a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ifjúsági rendezvényeinek központjává váló létesítmény megszentelt helyen, a fogyatékkal élőket táboroztató Szent Gellért Alapítvány Rehabilitációs és Rekreációs Háza szomszédságában épült.
MTI Hírfelhasználó