Oroszországban ma is túlsúlyos az „állambiztonság"
Oroszországban nemcsak a bolsevik állam, hanem már a cárizmus idején is túlsúlyos volt a bürokrácia és benne az állambiztonsági szervek szerepe. A bolsevizmus a totalitárius állam kialakításával erre csak feltette a koronát – idézi fel Gecse Géza.
2022. november 22. 09:16

webshop.ludovika.hu

A Szovjetunió Alkotmánya „Nem tudja megvédeni a más nemzetiségű oroszországi lakosságot a tősgyökeres orosz, a soviniszta nagyorosz – lényegében erőszakos gazember – támadásától, mint amilyen a tipikus orosz bürokrata" – írta Vlagyimir Iljics Uljanov (Lenin) 1922-ben. A mondatot az Orosz nagyhatalmi politika 1905–2021 című, most megjelent könyvében idézi Gecse Géza történész. Őt kérdezte a Gondola.

– Tanár úr, a cári hatalom ellen 1917-ben eredményes puccsot vezénylő Lenin úgy fogalmazott: „Egészen biztos, hogy a szovjet meg a szovjet érzelmű munkások, akiknek a százalékaránya igen csekély, úgy fognak belefulladni a nagyorosz soviniszta szemétnek ebbe a tengerébe, mint légy a tejbe.” A terrorista-forradalmárnak nem szállt fejébe a dicsőség: őrizte szoros kapcsolatát a valósággal. Ez hogyan sikerülhetett neki?

– A bolsevik párt 1914-től kezdődően következetesen nihilista álláspontot foglalt el a cár által magáévá tett orosz pánszláv nacionalizmussal szemben, ami az első világháborúban lejáratta magát. Az Ideiglenes Kormány polgári pártjai, köztük a legnépszerűbb eszerek viszont továbbra is háborúpártiak maradtak, annak ellenére, hogy a közhangulat az év elejétől békepárti volt.

Orosz nagyhatalmi politika 1905–2021 - Ludovika könyvek

A polgári pártok csak a Kerenszkij-offenzíva után járatódtak le, amikor halottban és sebesültben az oroszok 400 000 főt vesztettek a központi hatalmak 50 000 fős veszteségével szemben. Szubjektív okok miatt is elképesztő mértékben erősödött a bolsevikok népszerűsége! Ennek is köszönhető, hogy az akkori fővárosban, Péterváron Leninék szinte puskalövés nélkül ragadták kezükbe a hatalmat. Az Orosz Birodalom fele nem-orosz volt. Az orosz nacionalizmus lejáratta magát, és az agresszív internacionalizmus alapján álló bolsevikok természetes szövetségesei voltak a birodalom területén élő nemzetiségiek. Tehát 1917 második felében a legfontosabb kérdésben: a háború és béke kérdésében a bolsevikok nagyon is realista politikát követtek, ennek köszönhető a sikerük. Persze azt ekkor még senki sem sejtette, hogy az elkövetkező néhány évben a polgárháború áldozatainak a létszáma a világháborús emberveszteség ötszöröse lesz!

– „Ortodox nem szívesen lő az ortodoxra", hiszen ha parancsot kap az orosz katona a tüzelésre, nem tagadhatja meg felüljárója utasítását. Mennyiben van értelme ortodoxokról beszélni 70 év szovjet regnálás után a mai katonakorú oroszok és ukránok esetében?

– Az ukránok elleni háború ellentétes a normális orosz pánszláv nacionalizmussal is, hiszen tagadhatatlan, hogy az ukránok nemcsak ortodoxok, hanem szlávok is. Viszont ugyanúgy, ahogy a beloruszokat az oroszok az ukránokat mindig lenézték, miközben az asszimilációra legalkalmasabb népességnek tekintették. A hivatalos statisztikákban az 1970-es években még mindig 50% feletti az orosz többség, de ettől kezdve igyekeztek a két említett keleti szláv népességgel együtt számolni magukat, hiszen csak így kerültek a Szovjetunión belül a 70% körüli arányba.
Az ortodox egyház gerince Hruscsov idején roppant meg igazán – levegőhöz a peresztrojka idején jutottak, de az orosz nemzeti tradíciónak és a nacionalizmusnak is része az ortodoxia, vagy pravoszlávia szelleme. Ne feledjük, hogy üldöztetésük ellenére az 1941-es német támadást követően ők voltak azok, akik azonnal fegyverbe szólították a fasiszta betolakodók ellen az oroszokat.

Gecse Géza | Aspektus | XIX. és XX. századi Európa-történet sarokpontjai -  Magyar nézőpontból

Gecse Géza – aspektus.hu

– Egy csekista mindig csekista marad – rögzítette Putyin. Ez a gondolkodásmód mennyiben gyökerezik az orosz nagyhatalmi politikában?

– Oroszországban nemcsak a bolsevik állam, hanem már a cárizmus idején is túlsúlyos volt a bürokrácia és benne az állambiztonsági szervek szerepe. A bolsevizmus a totalitárius állam kialakításával erre csak feltette a koronát. A mostani Oroszország tulajdonképpen csak egyfajta visszatérés ahhoz a brezsnyevi szuperállamhoz, amelytől nekünk még volt alkalmunk megundorodni, hiszen az állam vezetésében az állambiztonságnak – miként azt könyve bemutatója alkalmával a lengyel Andrzej Nowak egy hónapja itt Budapesten hangsúlyozta – olyan 35-40%-os az arányuk. Ezzel egyedülállónak számítanak a civilizált világban.

Molnár Pál

gondola
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Orbán Viktor: hamisak a magyar vétóról szóló hírek
    Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget - írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök.
  • Pénzügyi zsarolással próbálkozó EU-szélsőség
    Varga Mihály miniszter az Ukrajna támogatását szolgáló közös 18 milliárd eurós uniós hitelfelvétellel kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarország ehhez nem hajlandó hozzájárulni. "Rossz tapasztalataink vannak a közös hitelfelvétellel, például a koronavírus-járvány alatt hozott ilyen típusú uniós döntés nem segített Magyarországnak, hogy hozzájusson a forrásokhoz" - tette hozzá.
  • Egyre hatékonyabb az áldozatirányítás
    Egyre hatékonyabb az áldozatirányítás, és a csökkenő bűnügyi számok mellett is egyre több áldozatot érnek el - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az Áldozatsegítő Központ budapesti konferenciáján kedden.
MTI Hírfelhasználó