Elfogadták a magyar helyreállítási tervet
Jelentős előrelépésként értékeli a területfejlesztési miniszter, hogy az Európai Bizottság (EB) másfél év után elfogadásra ajánlja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervet.
2022. november 30. 19:00

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2022. november 30-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Jelentős előrelépésként értékeli a területfejlesztési miniszter, hogy az Európai Bizottság (EB) másfél év után elfogadásra ajánlja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervet.

Navracsics Tibor szerdán Budapesten a Kormányinfón azt mondta, a bizottság nap folyamán ismertetett döntése nem okozott nagy meglepetést a magyar kormánynak, a testület több mint egy hete "újságírók által közölte velünk készülő álláspontját".
   
Megjegyezte, ez az álláspont nagyjából megegyezik a bizottság által szeptemberben ismertetettel.
   
A miniszter - aki a kormányülés közben tartott tájékoztatót - elmondta, a mostani az első alkalom, hogy a bizottság hivatalos formában bejelentette, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) benyújtott magyar nemzeti terv "elfogadásra méltó".
   
Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság a magyar tervet a legkiválóbbak közé sorolta, egyetlen kategória kivételével a legmagasabb osztályzatot kapta.
   
Kitért arra, hogy a terv elfogadása másfél évvel ezelőtt már karnyújtásnyira volt, és azóta is folyamatosak voltak a konzultációk.
   
Navracsics Tibor bizakodását fejezte ki az iránt, hogy a bizottság döntése a kohéziós pénzekkel kapcsolatban megnyitja az utolsó körös egyeztetéseket és a tárgyalások lezárásának lehetőségét, azaz záros határidőn belül aláírják a partnerségi megállapodást is.
   
Szerinte ha ez megtörténik, akkor teljesül a nyáron kitűzött cél: hat hónap alatt mind a két nagy területen - ahol még nyáron messzinek tűnt az uniós források elérése - megállapodnak a bizottsággal, ez pedig lehetővé teszi, hogy 2023-tól ténylegesen is megnyíljanak az uniós források.
   
A miniszter szerint az sem jelent újdonságot, hogy három operatív program esetében a bizottság fenntartja a 65 százalékos zárolásra vonatkozó javaslatát.

Értékelése szerint ez részben abból is adódik, hogy a kormány törvényhozási és az intézményépítési menetrendje olyan határidőket tartalmaz, amelyek még "előttünk vannak".
   
A miniszter bízik abban, hogy Magyarország ugyanolyan pontosan és alaposan teljesíti a még hátralévő vállalásokat, ahogy az eddigieket is tette. Közölte, reméli, 2023-ban meg tudják győzni a bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a felfüggesztést nem kell fenntartani, és lehetővé válik, hogy százszázalékosan hozzáférjen Magyarország az uniós forrásokhoz minden operatív programban.
   
Kérdésre válaszolva Navracsics Tibor azt mondta: a magyar kormány mindig az elvei fenntartása mellett kötött kompromisszumot a megegyezés érdekében.

Ha az ország tovább halad a programja végrehajtásával, és újabb határidőket teljesít, a tagállamok és a bizottság számára is világos lesz: "nem akarunk mismásolni, nem akarunk sunnyogni" - fogalmazott Navracsics Tibor.
   
Hangsúlyozta: a magyar fél az egymással össze nem függő kérdéseket végig külön kezelte a tárgyalások során.
   
Kijelentette azt is: ha az év végéig sikerül a további két megállapodást aláírni, sikeresnek fogja értékelni a tárgyalásokat. Ha pedig mindent megtett azért, hogy ez sikerüljön, ám mások miatt mégsem jön létre egyezség, nem mond le posztjáról - válaszolta egy másik kérdésre.
   
Közölte: mindehhez az Országgyűlésnek már nem kell rendkívüli ülést tartania.
   
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre arról beszélt: jó esély van arra, hogy az operatív programokhoz szükséges partnerségi megállapodást is aláírják.
   
Elmondta, a baloldalnak a kondicionalitási eljárásban lehetett szerepe, hiszen a bizottság részben nem méltányolta azokat a döntéseket, amelyeket csak a jövő héten hoz meg az Országgyűlés. Az Európai Bizottság ugyanakkor az Európai Parlament (EP) nyomása alatt áll - tette hozzá, hibának nevezve, hogy az EP-ben ilyen hangulat alakult ki. Szerinte ez azoknak a magyar képviselőknek a bűne, akik valótlanságot terjesztenek az országról.
   
Kijelentette: elutasítandó, hogy "valaki keres nettó hatmillió forintot, és amikor a tanárok bérét két év alatt meg akarjuk emelni 440 ezer forintról 800 ezerre, akkor olyan határozatot fogad el az Európai Parlamentben, hogy Magyarország, a magyar tanárok, a magyar egészségügy, a magyar vállalkozások ne juthassanak pénzhez".
   
Az alapvető céljukat azonban szerinte e képviselőknek nem sikerült elérniük, hiszen a felfüggesztés nem jelent forrásvesztést.
   
Jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós forrás érkezhet Magyarországra, amiből 1500 milliárdnak már most sincs akadálya - tette hozzá. További 1000 milliárd elől pedig várhatóan az év másodi felére elhárulhatnak az akadályok.
   
Ennek nagyságrendjéről szólva közölte: a kormánynak ennek a pénznek a többszöröséről kell gondoskodnia a rezsicsökkentés fenntartásához. Mivel a magyar gazdaság fundamentumai és a költségvetés is stabil, a problémát inkább a magas energiaárak okozhatnak.

Az Európai Bizottságtól függ, hogy januártól több mint 20 százalékkal emelkedhet-e a pedagógusok bére - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus kérdésre válaszolva azt mondta: ha a partnerségi megállapodást sikerül aláírni decemberben - amire szerinte a jelenlegi tervek szerint jó esély van - és az EFOP pluszból származó pénzekhez is hozzájuthat Magyarország januártól, akkor január elsejével a béremelésre sor kerül.

Jelezte: amit az állami költségvetésből egy ilyen nehéz évben garantálni tudnak, az a 10 százalékos emelés, de azt szeretnék, hogy a korábban bejelentetteknek megfelelően már januártól több mint 20 százalékkal tudják emelni a pedagógusok bérét. "A bizottságon múlik" - hangsúlyozta.
 
Kifejezetten károsnak nevezte ugyanakkor azt, amit szerinte a magyar baloldal ebben az ügyben "magának megenged". Úgy fogalmazott: könnyű Brüsszelbe járni nettó 6 millió forintos fizetéssel, és küzdeni az ellen, hogy a tanárok béremelést kapjanak.
   
A kormány szerint, ahogyan az idei évben, úgy jövőre is tartható az átlagfogyasztás mértékéig a rezsicsökkentés - erősítette meg Gulyás Gergely kérdésre válaszolva.

Az ársapkák esetében az a kérdés, hogy az érintett termékekből áll-e elég rendelkezésre, így amíg az ellátás biztonsága szavatolható, addig ezek az intézkedések fenntarthatók - jelentette ki.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva annak a véleményének adott hangot: az Európai Parlamentben a szerződéseknek semmi jelentősége nincs, ugyanakkor a frakciók jó részénél és a képviselők jelentős részénél "nyílt magyargyűlölet van". Ezt szerinte leginkább a magyar baloldali képviselők keltik, akik egyik vagy másik frakcióban hergelik a többséget Magyarország ellen. Reményét fejezet ki, hogy ennek nem válik "túszává" a bizottság, de azt nem lehet kizárni egyes ügyekben, egyes biztosok emiatt alkalmaznak szigorúbb mércét Magyarországgal szemben.

Navracsics Tibor kérdésre válaszolva elmondta: bíznak abban, hogy a tanácsi szavazáskor a magyar helyreállítási nemzeti terv elfogadásával kapcsolatban nem lesz változás. Hangsúlyozta: folyamatos tárgyalásban vannak az Európai Bizottsággal, mert meggyőződése szerint ez megakadályozza azt, hogy a kommunikáció hiányából adódóan csökkenjen a bizalom a két tárgyalófél között, másrészt pedig, ha felmerül bármilyen probléma, viszonylag hamar tudják ezeket kezelni.

Megjegyezte: az Európai Bizottság az utóbbi időben egy kicsit más kommunikációs politikát folytat, először az újságírókkal közli az álláspontját, és csak utána a magyar kormánnyal, de ez nem ok arra, hogy ne folytassák a tárgyalásokat. Jelezte azt is: a tárgyalások során mindig előjöhetnek újabb észrevételek, a magyar kormány is előjöhet új témákkal, amikről úgy látja, hogy megoldandó vagy módosítani kell, mert esetleg nem életszerű. Ezeket újratárgyalhatják.

Arra a kérdésre, hogy december 31-ig aláírhatják-e a partnerségi megállapodást, vagyis a költségvetési kohéziós források is megérkezhetnek-e, Navracsics Tibor azt válaszolta: ha rajta múlik, akkor biztosan. A miniszter hangsúlyozta: bízik abban, hogy az Európai Bizottságnak is érdeke elkerülni, hogy bármely tagállamnál indoklás vagy indokoltság nélküli forrásvesztés előforduljon.

Ha van is vita esetleg egyes pontokban a végrehajtást illetően a bizottsággal, de abban nincs vita, hogy jó irányba haladunk, és az eddig megtett munka megalapozza azt, hogy forrásvesztés nélkül jussunk hozzá az európai uniós forrásokhoz - jelezte.

Megerősítette: sajtóhírek alapján legvalószínűbb, hogy a pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én fogja tartani azt az ülését, amelyen dönt az ügyben.

További felvetésre Navracsics Tibor azt mondta, folyamatosan kapcsolatban vannak a bizottsággal és egyeztetnek.

Úgy tűnik, néhány pont esetében félreértésről, eltérő interpretációról van szó. Az eddigi végrehajtást közösen tekintik át és értelmezik azt - közölte.

Arról, van-e információjuk arról, hogy esetleg mely tagállamok hogyan szavaznak majd, azt mondta: ezzel várják meg a tanácsülést.

A V4-ek egysége megbonthatatlan - tette hozzá egy másik, a visegrádi államok együttműködését firtató felvetésre.

A miniszter azt mondta, az eredeti menetrend szerint haladnak. Az volt a cél, hogy év végéig megszülessenek a megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy hozzáférjenek az európai uniós forrásokhoz.

Úgy néz ki, elérjük - fogalmazott a tárcavezető, aki szerint, ha a jóváhagyás megtörténik, a beruházások is elindulhatnak.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a nemzeti terv abban a pillanatban nyilvános lesz, hogy a bizottság elfogadja.

Értékelése szerint a bizottság is a megoldásra törekszik, őszinte és jó volt az együttműködés a testülettel, és bízik benne, ez a jövőben is megmarad.

Gulyás Gergely hozzátette: az ügy súlyához képest technikai kérdésekről van szó, ezek nagyon gyorsan rendezhetők.

Új jelenség ugyanakkor, hogy magyar képviselők ilyen hevesen dolgoznak magyar emberek, pedagógusok érdekei ellen. Abban, hogy a megállapodás nem jött még létre, jelentős felelőssége van a baloldalnak - fűzte hozzá.     

Arról, hogy a tavasszal elfogadandó jogszabályok után mikor lehet a felfüggesztést feloldani, Navracsics Tibor azt mondta: abban bíznak, ha március végén leülnek az Európai Bizottsággal és áttekintik a teljes folyamatot, a testület is azt mondja majd, valóban teljesítettek minden vállalást és javasolni fogja a felfüggesztés feloldását.

A hátralévő, teljesítendő feltételek között említette az antikorrupciós munkacsoport felállítását, aminek határideje december 15. Kitért a korrupcióellenes, illetve a csalásellenes stratégiák megújítására és az igazságszolgáltatás függetlenségével összefüggő pontokra, utóbbiaknak március vége a határideje.

Arról, ha egy 100 méteres síkfutáshoz hasonlítják a helyzetet, hol tartanak most, azt mondta: ha 100 méternél tényleg vége lesz, akkor most 90 méternél.

Gulyás Gergely az üzemanyagárakra vonatkozó kérdésre úgy reagált: az ársapkákról meghatározott rendben döntenek. Akkor kénytelenek változtatni, ha az ellátás biztonsága kerül veszélybe. Valóban aggasztóak a hírek, egyrészt életbe lépnek szankciók december 5-től, másrészt a Mol százhalombattai gyárában a meghibásodások csak mérsékelt finomítási tevékenység végzését teszik lehetővé.

A Molnak kell egyértelmű választ adnia, képes-e az ország ellátását garantálni vagy sem - hangsúlyozta, hozzátéve: azért tudtak ársapkát bevezetni, mert a Mol képes volt a szükséges mennyiségű üzemanyagot előállítani. Ha importálni kell, az lényegesen drágább - mutatott rá.
  
 

MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Novák Katalin Sergio Mattarella olasz elnöknél
    Az orosz-ukrán háború volt a fő témája Novák Katalin köztársasági elnök és Sergio Mattarella olasz elnök megbeszélésének kedden Rómában.
  • Új csúcson a magyarországi működőtőke-beáramlás
    Töretlen a külföldi befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt, amit a magyarországi befektetésösztönzés történetében rekordnak számító 2022. évi 6,5 milliárd euró beruházási volumen is alátámaszt. Összesen 92 kiemelt működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető. A keleti országok továbbra is fontos szerepet játszanak többek között Dél-Koreának köszönhetően, amely 2019 és 2021 után harmadik alkalommal volt a legnagyobb befektető a beruházási volumen alapján. Az ágazatok közül a járműipar, az elektronika és az élelmiszeripar megőrizte domináns helyét. Mintegy 20 projekt és több ezer új munkahely jöhet létre ugyanakkor magas hozzáadott értékű szolgáltatóipari befektetések keretében, ami Magyarország azon erőfeszítését is jelzi, hogy a jövőben a tudásintenzív fejlesztések kerüljenek fókuszba.
  • A korrupt EU Tiranából nézve (is) nevetséges
    Teljesen nevetséges szituációt okozott a brüsszeli korrupciós botrány. A jó példaként tündökölni akaró EU-központ hemyzseg a megvesztegetett politikusoktól.
MTI Hírfelhasználó