Kik profitáltak a katari foci vébéből?
A házigazda-hatásról többnyire azt mutatják ki: nincs semmi statisztikai bizonyíték arra, hogy a vb-nek szignifikáns pozitív hatása lenne rövid és középtávon. Ugyanakkor meglepő módon szignifikáns pozitív makrohatás mutatható ki a vb-győztes országoknál.
2022. december 28. 00:22

Fox Sport

A közgazdászokat már régóta foglalkoztatja a két legnagyobb globális sportrendezvény – a négy évente megrendezett nyári olimpiák és labdarúgó világbajnokságok – költség-haszon elemzése.

Az exponenciálisan növekvő, csillagászati szintre jutott költségekről sokat tudunk, a rendezvénybevételekről is, de méretes kihívás a „láthatatlan“, nem könnyen kitapintható hasznok azonosítása és becslése.

Arról a még nagyobb gondról nem is beszélve, hogy herkulesi módszertani kihívás a megarendezvények „differenciális“ hatásának izolálása a nemzetgazdasági makromutatókra (GDP, foglalkoztatottság stb.) ható ezernyi más hatástól. Ennek ellenére a nyári olimpiákról készített számításokban impozáns összecsengés van: nettó gazdasági veszteséget okoznak a rendező országoknak – szinte kivétel nélkül.

Bár a labdarúgó világbajnokságokról jóval kevesebb átfogó költség-haszon elemzés látott napvilágot, az uralkodó következtetés nagyjából ugyanaz: veszteségesek.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok rendezi a leghaszonorientáltabb, állami támogatásra legkevésbé támaszkodó sport-világrendezvényeket, a gazdasági összkép ott sem más. Az 1994-es amerikai World Cup a várt négymilliárd dolláros haszon helyett 9,3 milliárd dolláros veszteséget hozott (nem csak a közvetlen pénzügyi hatásokat figyelembe véve, hanem a közvetett gazdasági kisugárzásokat is). A tekintélyes Forbes üzleti magazin egyenesen World Cup GDP Curse-ről (a labdarúgó vébé GDP-átka) beszél.

A nemrég befejeződött katari vb előtt a tekintélyes angol egyetemen, a University of Surrey-n empirikus tanulmányt készítettek a hatvanas évek elejétől megrendezett labdarúgó világbajnokságok számottevő nagyságú mintáján.

A tanulmány módszertani szintemelkedés az eddigi cost-benefit becslésekhez képest. Olyan ökonometriai szimulációs modellt állítottak fel, amely alkalmas a ceteris paribus megközelítésre, arra, hogy az összes többi hatástényező változatlansága mellett csak egy tényező – a vb – hatását különítse el a vizsgált makroökonómiai mutatókra. (Hogy ezt szakmailag elfogadhatóan sikerült elérni, azt mint ökonometriai modellezésben járatos közgazdász tanúsíthatom.)

Módszertani kifinomultsága mellett a Surrey-modell abban is innovatív, hogy az eddigi empirikus tanulmányokon túlmenően a házigazda országra gyakorolt hatáson túlmenően először vizsgálta meg a győztes, világbajnok országra gyakorolt gazdasági hatást.

A házigazda-hatásról többnyire azt mutatja ki: nincs semmi statisztikai bizonyíték arra, hogy a vb-nek szignifikáns pozitív hatása lenne rövid és középtávon.

Ugyanakkor meglepő módon szignifikáns pozitív makrohatás mutatható ki a vb-győztes országoknál.

A World Cup-ot elnyerő országban félévig tartó, 0,25 százalékpontos extra GDP-növekmény keletkezik, amely statisztikailag szignifikáns és robusztus, vagyis kizárható a véletlen hatás. 

A GDP növekedés döntően a világbajnok ország exportjának a felfutásából származik közvetlenül a vb után.

Ez a legvalószínűbb hatásmechanizmus: a kupagyőztes brandje és érzelmi márkája („Messi-hatás”?) következtében átmenetileg felfut az adott ország ikonikus termékei iránt a kereslet a világpicaon. Például a testes, vérvörös argentin Malbec kereslete megugrik, míg a Chateau Margaux Bordeau marad a régi szinten.

A világon másfél milliárdnál több ember látta az argentin-francia döntőt, de közel négy milliárdan (a Föld lakóinak mintegy fele) láttak egyes mérkőzéseket. Gigantikus virtuális piac.

Ezt a exporthatást már Dél-Korea is tervszerűen beszámította az 1988-as szöuli nyári Olimpia kapcsán. A kormány az ötkarikás játékok egyik pozitív hozadékának tekintette „a dél-koreai feldolgozóipari termékek iránti világfigyelem és érdeklődés fölkeltését.”

A 0,25 százalékpontos GDP-plusz nem húzza ki a gazdasági csávából a mostani vb-győztes Argentínát, Latin-Amerika beteg emberét, ahol idén az infláció 90 százalékos sebességgel száguldott és megint az IMF-nek kellett megmentenie az országot a menetrendszerűen érkező külső adósságcsődtől.

De Argentína az elmúlt napokban a harmadik vb-trófeáját ünnepelte, s nem a rossz gazdaságot siratta. Közben a hazai bortermelők felkészülhetnek az exportboomra. Rám számíthatnak: Alamos Malbec a kedvencem, máris indulok venni. ¡Salud Messi!

Dobozi István, a Világbank korábbi vezető közgazdásza

novekedes.hu
Címkék:
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Dokumentumfilm Batthyány-Strattmann László életéről
    Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, az esemény másik fővédnöke arról beszélt, hogy "ezekben a nehéz időkben" külön köszönetet érdemelnek azok, akik egy olyan embernek, mint Batthyány-Strattmann László, nemcsak az emlékét őrzik, hanem az életét és példáját is hozzáférhetővé teszik a mai társadalom számára.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
  • Nekünk Magyarország biztonsága az első
    Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
MTI Hírfelhasználó