Velencei forrásanyaggal Szent Gellért püspök életéről
Monográfia jelent meg a vértanúhalált halt Szent Gellért püspökről; a kiadvány az első munka Magyarországon, amely velencei forrásanyagok bevonásával tekinti át Szent István király fia, Imre herceg nevelőjének életét.
2002. szeptember 24. 19:27
Püspöki Nagy Péter történész fotókkal, metszetekkel és dokumentumokkal illusztrált kötetét, amely a Szent István Társulat gondozásában látott napvilágot, kedden mutatták be Budapesten.

Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárának méltatása szerint a reprezentatív kiadvány szinte páratlanul teljes képet ad a magyar kereszténység születéséről, s egyúttal az életrajz műfajában is maradandó mű. A szakember a munka további érdemeként említette, hogy az új források feldolgozása mellett csaknem a teljes Szent Gellért-irodalmat felöleli, s a vértanú püspök kultuszát, hatását is elemzi.

Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének főigazgatója utalt arra, hogy számos rejtély lengi körül Szent Gellért életét és földi maradványainak sorsát. Ezen kérdések közé sorolta, hogy Szent Gellért egykor bencés szerzetes, vagy kanonok volt-e Velencében, s hogyan tanulhatott a bolognai egyetemen, amikor a történetírás szerint akkoriban még nem volt egyetem a városban.

Osztie Zoltán plébános tájékoztatása szerint a Szent Gellért vértanú püspök élete és műve című kötet megjelenése a püspök sarok- és csigolyacsontjának magyarországi elhelyezéséhez kapcsolódik.

A Muranóból Budapestre érkezett ereklyét ez év március 23-án mutatták be a Belvárosi Főplébánia templomában, ahol Szent Gellért első nyughelye volt. A 150 oldalas, bordó plüssbe kötött munka 18 fejezetben tekinti át a magyar kereszténység kezdeteit, Szent Gellért fiatal kori éveit, nevelői és püspöki tevékenységét, vértanúságának és szentté avatásának történetét, prédikációit, évszázadok óta tartó tiszteletét és hatását.

A monográfia mindemellett ábrán mutatja be a néhai püspök ereklyéinek mai helyét. A felsorolásban szerepel egyebek mellett a győri püspöki székesegyház, a szegedi dóm, a székesfehérvári székesegyház, s immár a budapesti Március 15. téri templom is.

Mint a kötetben olvasható, Szent Gellért nagy valószínűséggel 1001-1007 között érkezett Magyarországra, s mártírhalálának éve 1046-ra tehető. A néhai püspököt 1083-ban avatták szentté.

(MTI nyomán)

Címkék:
megmondó
Önök miért aludtak 2002-ben, amikor a regnáló garnitúra az igazságszolgáltatással félemlítette meg a sajtószabadságot gyakorló újságírókat?
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI