Utazás barlangok, várak és völgyek között
A Bükki Nemzeti Park
Az egyre melegebb nyári napok forró napsütése elől sokan szeretnek a hegyvidékek hűs erdeiben kirándulni, megcsodálni a fürge hegyi patakok gyors hullámait. A Bükki Nemzeti Park különleges élővilágát, kulturális-történelmi látnivalóit ajánljuk természetbarátok figyelmébe.
2001. december 20. 19:37

Magyarország legváltozatosabb vidékének, az Északi-középhegység és az Alföld egy részének természetvédelmi felügyeletét látja el az 1976-ban alapított Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, amely Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben működik.

Barlangok, leletek

Hazánk barlangokban leggazdagabb vidéke a Bükk-hegység: területén 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt található legmélyebb barlangjainak túlnyomó része, amelyek közül az István-lápai-barlang 250 méteres mélységével az ország legmélyebb barlangja. Az ősemberbarlangoknak nevezett Suba-lyukból, Szeleta-barlangból és Istállós-kői-barlangból kiemelkedő ősrégészeti leletek kerültek elő. A Suba-lyuk-barlang Cserépfalutól nem messze található. Híres leletei a Würm-kori kultúrrétegben talált kőeszközök, neander típusú koponyamaradványok, s a gazdag pleisztocén flóra-fauna. Az ember jelenlétére utaló legkorábbi leletek a Lambrecht Kálmán-barlangból kerültek elő. Itt 100 ezer évvel ezelőtt élt ősember eszközeit találták meg a régészek.

A Bükk egyik legszebb és legérdekesebb völgye a Hór-völgy. Legelterjedtebb növénytársulása a cseres-tölgyes, de gyakoriak a melegkedvelő tölgyesek, a hársas törmeléklejtő erdők, a gyertyános-tölgyesek, helyenként a szurdokerdők. A völgy mészkőszikláinak ritka növénye a Jávorka pikkelypáfrány. A sekély talajú sziklás részeken él a Waldstein-pimpó. A szurdokerdőkben a Scopoli-füve virágzik. A gyertyános-tölgyesek szegélyének érdekes növénye a főleg balkáni elterjedésű hólyagfa. A patakot kísérő ligeterdők ritkasága a Teleki-virág. Odorvár közelében van a kárpáti sisakvirágnak egy termőhelye. A déli sziklák gyepében deres csenkesz, a karsztbokor-erdőkben sajmeggy, az északias fekvésű sziklákon magyar nyúlfarkfű; a hegy alján hegyi gólyahír él.

Értékes faja a Hór-völgy állatvilágának a magyar téli araszoló, amelynek itt sajátos alfaja alakult ki. A fűrészlábú szöcske szintén maradványjellegű faj. Az Algedonia luctualis nevű molylepkefaj egyedül itt fordul elő az országban tápnövénye, a hólyagfa körül. A völgy másik nevezetessége a Reskovitsia alborivularis nevű lepkefaj, amely a Bükk-hegység kutatójaként megismert Reskovits Miklósnak a nevét őrzi. Az Odorvár déli lejtőjén tömegesen fordul elő a zebracsiga. A gerincesek képviselője a zöld gyík, a foltos szalamandra és a gyepi béka.

Várak, várromok

István király létrehozta az egyházkerületeket. Ekkor a Bükkben sorra épültek a kolostorok - pálos kolostor Szentléleken és a Barát-réten, bencés Tapolcán, ciszter Bélapátfalva mellett.

Csakúgy, mint az ország más területein, a tatárjárás után a földvárakat felváltották a kőből épült erődítmények, amelyek emlékeit megtekintve hosszú túrákat tehetünk ezen a csodálatos vidéken.

Szarvaskő vára 1261-1333 között épült. A török megszállás és a Rákóczi szabadságharc után hadászati jelentősége megszűnt és pusztulásnak indult. A Dédesi vár romjai Nagyvisnyótól 5 km-re találhatóak. Az 1567-es török támadást megelőzően a vár védői felrobbantották. Cserépvár a XIII. század második felében épült, a török megszállás után hadászati jelentőségét teljesen elvesztette.

Legismertebb ezen a területen a Diósgyőri vár. A középkori Miskolc az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, országutak csomópontjában létesült, gazdasági, kereskedelmi település volt. A Bükk-hegység kapujában épült a várból, kolostorból és jobbágyfaluból álló együttes. Diósgyőrt a XII-XIII. század fordulóján élt Anonymus, III. Béla király jegyzője említi először. A tatárjárás idején elpusztult, később új várat emeltek a helyére, Nagy Lajos gótikus királyi várkastéllyá építette át, Eger eleste után végvárrá alakult. A Diósgyőri vár áprilistól októberig hétfő kivételével 9 és 18 óra között tart nyitva. A rondellában vártörténeti kiállítás, koncertek, színházi előadások, fesztiválok várják az ide érkező látogatókat.

Somoskő vára Eresztvényből a Petőfi sétányon érhető el. A várban lakott Losonczy Anna, Balassi Bálint Júlia-verseinek ihletője. A XIII. századi erődítmény magyar katonái sokáig harcoltak Salgó huszita védőivel. Somoskő viszonylagos épségét annak köszönheti, hogy átvészelte a török dúlást, a Thököly- és Rákóczi-szabadságharcot, valamint a magyar várak elpusztítását célzó Habsburg rendelkezést. Látogatni csak útlevéllel lehet, mert a somoskői bazaltömléssel együtt a szlovák oldalon található.

Boldogkő várát először egy 1295-ben kelt oklevél említi. Legjelentősebb szerepét a vár a Felvidék felé portyázni induló török csapatok megállításában játszotta. 1702-ben a Habsburgok lakhatatlanná tették. A vár: április 15.-október 15. között látogatható.

A Regéci várat a tatárjárás után kezdték építeni. Először egy 1285-ben kelt oklevél említi. Legjelentősebb birtokosa a Rákóczi-család volt. Falai között töltötte életének első négy évét anyjával, Zrínyi Ilonával II. Rákóczi Ferenc, valamint többször megfordult benne Thököly Imre is. Halála után a császári seregek elfoglalták és lerombolták.

Legfiatalabb a megye várainak sorában a szerencsi Rákóczi-vár, érdekes a helyének megválasztása is: a táj legalacsonyabb, mocsaras részén, mesterségesen feltöltött szigeten épült. A vár eredetileg a bencések apátsága volt, amely a XIII. században épült. A XVI. század derekán Szerencset a tokaji vár uradalmához csatolták, s Némethy Ferenc tokaji várkapitány Tokaj elővárává alakította át. Bocskai István 1605-ben ide hívta össze a Habsburg-elnyomás ellen felkelt nemesség országgyűlését, ahol Bocskait Magyarország fejedelmévé választották. Jelenleg a parkkal övezett várban működik a Szerencsi Kulturális Központ, a Zempléni Múzeum, ahol több más kiállítás mellett Európa egyedülálló képeslap-gyűjteménye is megtekinthető. Tokaj-Bodrogzugi tájvédelmi körzet

Egyik nagyobb területegysége a Nagy-Kopasz-hegy. Ez az 513 méter magas vulkáni eredetű hegy szigetként emelkedik ki az Alföld síkjából. A hegy zugaiban 17 hazai orchideafaj virágzik, valamint itt van a gyapjas őszirózsa egyedüli kárpát-medencei termőhelye.

Ma is szőlőt láthatunk a hegy lábánál. Már Anonymus arról írt, hogy az itt szolgálatot teljesítő vitézek állandóan lerészegedtek. IV. Béla Itáliából hozatott ide vincelléreket, II. Rákóczi Ferenc pedig a bor jövedelméből pénzelte kuruc seregeit. A különleges borok kedvelőit ma is nagyon sok hangulatos pince várja ezen a környéken, akárcsak a Szépasszony-völgyében, ahol megízlelheti az ide látogató a különleges tokaji és egri borok zamatát.

Szalajka völgye

Különleges élményt nyújt a tájon barangolóknak a Szalajka-patak völgye és Szilvásvárad. A Szilvásváradi lovasbemutatók és lovasversenyek nemzetközileg is nagy hírnévnek örvendenek. Aki a szilvásváradi fogatos-bemutatók színteréről egyszer körbenéz, tekintetét elkerülhetetlenül magára vonják a sűrű erdők fedte hegyek. Ezek talán már sejtetik a szemlélődővel, hogy közöttük egy ritka szépségű völgy kanyarog, a Szalajka völgye, a Bükki Nemzeti Park bejárata. A lóverseny pályáktól a sziklaforrásig és a híres fátyolvízesésig kiépített turista út vezet fel, de érdemes a zakatoló erdei kisvasutat is kipróbálni, amint az nyitott kocsijaival kanyarog a sűrű lombok között felfelé. Közben csak egyszer áll meg rövid pihenőre a halastavaknál. A keskenyvágányú kisvasút eredetileg a faszállítást szolgálta a völgy alján fekvő fatelepig. A Szabadtéri Múzeum gondosan összeállított állomásai az erdőben és az erdővel élő ember küzdelmes életét mutatják. Meghatározóak a fa kitermelésének, gyakorlati megmunkálásának valamint szállításának egykori módozatai, egészen a szén- és mészégetésig. De láthatjuk itt a zsindelykészítők és fogatosok szabad füstjáratú lakókunyhóit is, a kövekből épített üveghutát és a vasolvasztót.

Lillafüred

Különösen szép az út, ha a lillafüredi kisvonattal közelítjük meg. A Hámori-tó 1770 táján keletkezett, amikor a Garadna-patak vizét a vasverő hámorok számára felduzzasztották. Itt található Hermann Ottó egykori háza, az úgynevezett Peleház. A Hámori-tó felett épült hazánk egyik legszebb üdülője, a Palotaszálló. 1927 és 30 között építették Mátyás-korabeli vadászkastélyt utánzó stílusban. A szállót övező parkból, a szálló teraszairól, szobáiból a vadregényes szépségű Szinva völgyére és a Hámori-tóra láthatunk. A tó nem természetes, 1813-ban építették meg a völgyzáró gátat, amely visszaduzzasztotta a Garadna patak vizét. A közvetlenül a Palotaszálló épülete mellett a mélybe zuhanó Szinva-patak vízesésének moraja szintén hozzátartozik Lillafüred hangulatához.

(Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal)

Címkék:
megmondó
Jelenleg a civilizációs mentőcsónakok épségben való megőrzése lehet a társadalmi önvédelemnek a stratégiai célja.
  • Az Andorra-szindróma
    A következmények súlyosak: labdarúgásunk várt fölemelkedése újra beláthatatlan távolságba került, fiatalságunk megint elfordul a futballtól.
  • Alois Mock és „Küldjük a Gyulát”
    A határőrök az előző napon visszaépítettek 10 méternyi kerítést. A „vasfüggönyt” ugyanis már korábban lebontották, de a tévéfelvételhez kellett egy díszlet.
  • Külföldről fizetett gyűlöletkeltők
    Felbérelt vörös gárdisták másznak erkélyre, és hőbörögnek, rontanak be szerkesztőségbe, és fenyegetőznek – természetesen népes médiapereputty kíséretében.
  • Maoista vörös gárdisták szerkesztőséget támadnak
    A liberális szélsőség a maoista kulturális forradalomhoz nyúl vissza, annak módszereit veszi át, és igyekszik elterjeszteni Közép-Európában.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI