Mindent felülmúló változatosság
A Hortobágyi Nemzeti Park
A végeláthatatlan puszták, a legelésző szürkegulyák, a vágtázó ménesek látványa megér egy nagyobb kirándulást hazánk ezen részébe. Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre terjed ki a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe.
2001. december 20. 19:38

1973-ban alapították hazánk első nemzeti parkját. Ide tartozik a heves megyei Tisza-tó is. Az 1100 négyzetkilométer nagyságú védett területen az alföldi élőhely típusok mindegyike megtalálható. A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy a Hortobágy felszínét már évezredekkel ezelőtt is mocsarakkal váltakozó szikes puszták borították, amelyeken nyílt füves területekre jellemző állatok, vadlovak, őstulkok csordái legelésztek. Az utóbbi néhány évszázad külterjes állattartásának köszönhetően az ősi háziállatfajták, többek közt a magyar szürke marha és a rackajuh szerencsére a mai napig fennmaradt. A ma is látható pásztortanyák, hodályok, gémes kutak a hagyományos állattartás, a pusztai élet emlékei. A szikes puszták és mocsarak vadon élő állat- és növényvilága minden képzeletet felülmúló változatossággal lepi meg azokat, akik jobban meg kívánják ismerni ezt a csak látszólag monoton tájat.

Magyarország leghosszabb közúti kőhídja, a Hortobágy jeles műemléke a Kilenclyukú-híd. Nehézkes fahíd elődjeit minden nagyobb áradás megrongálta, s ezért határozta el Debrecen városa 1826-ban a kőhíd építését. A mai autósok nem is tudják, hogy miközben a 33-as úton haladnak, áthajtanak ezen a különleges építményen. A híd lábánál álló Hortobágyi csárda már 300 éve fogadja az utazókat. A csárda első elődjét 1699-ben építtette Debrecen városa. Egyszerű nádtetős, vályogfalú építménye helyére 1781-ben zsindelytetejű téglaépületet emeltek. A jelenlegi csárda nyugati szárnyát a XIX. század elején klasszicista stílusú szárnnyal bővítették ki.

1761-ben Debrecen város építette a Kadarcsi csárda elődjét, amely még földbe vájt kunyhó volt. A jelenlegi épületet klasszicista árkádjával 1843-ban építették. Az elpusztult csárdák sorsára jutott volna, ha a Hortobágyi Nemzeti Park nem veszi gondjaiba. A rekonstrukció után fehérre meszelt falaival, berendezésével a múlt század hangulatát idézi. A kármentő, a kecskelábú asztalok, a régi olajlenyomatok, a védelem alatt álló szabadkémény kultúrtörténeti emléke lett a pusztának. Nevét a közelében folyó Kadarcsról kapta.

Az egyekpusztakócsi mocsarak természetvédelmi területének értékes kultúrtörténeti emléke a csárdamúzeumként működő Meggyes csárda. A jelenlegi épület 1760 körül épülhetett. A csárda három helyisége a Meggyes csárda századfordulós életét és hangulatát idézi fel. Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

Hortobágy

Hortobágy község - kétezer lakosával - a puszta közepén alakult ki. A honfoglalás óta lakott terület 1966-ban nyerte el önálló községi rangját; ma az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi települése. Évente 200 ezer turista számára negyven - fizetővendéglátásra berendezkedett - család kínál 180 férőhelyet. További szálláslehetőségeket kínál az Epona Hotel, a Puszta Kemping, a Diákotthon, a Hortobágyi Hotel, a Hortobágyi Fogadó, a Pásztortanya és a Vendégfogadó.

Gyalogosan vagy kerékpárral, a nemzeti park területére belépési engedélyt váltva kiépített kerékpárúton vezethet utunk a Fekete-rét melletti Górési madárrepatriáló állomásra, ahol sérült madarakat gondoznak, tenyésztenek, az egészséges fiókákat pedig visszaengedik a természetbe. Innen dongaút invitál egy mocsári sétára, ahol békára, kócsagra, kanalas gémre, közönséges rencére, sulyomra, bolondozó fecskékre lelhetünk.

Szálkahalomról indul a kétórás szekerezés, ennek során a vendégek láthatják a magyar szürke marhát, a mangalica malacot, a házibivalyt, a ménest, a rackanyájat és az artézi folyós kutat, amelynek lángja bearanyozza a pusztát. A program végeztével a fekete kerámia készítését is bemutatják. Lehetőség van csónakázásra a Hortobágy folyón, repülésre, lovaglásra, kerékpár- és gyalogtúrákra.

A régi magyar háziállatokat mutatja be a Pusztai Állatpark: a fajták kialakulásának történetét, az állatok küllemét, hasznosítását bemutató kiállítás, valamint a szabadtéri állatpark és állatsimogató. Látható itt erdélyi kopasznyakú tyúk, réz- és bronzpulyka, magyar galambok, fodrostollú lúd, mangalica, racka juh, gyimesi racka, parlagi kecske, házibivaly, magyar szürke marha.

Minden év augusztus 20-án kerül megrendezésre a hídi vásár a Kilenclyukú-híd lábánál, amely nagy hagyományokra tekint vissza. Törvényesen 1892-ben engedélyezték először, de a Hortobágy folyónál már a XIX. század első felében is voltak állatvásárok, amelyeket futó- vagy betyárvásároknak neveztek.

Valaha szekérállás volt a Hortobágyi csárdába érkező vendégek fogatai számára a mai Pásztormúzeum, amely az egykori pásztoréletet mutatja be. A Körszín a Pásztormúzeum melletti kerek, nádtetős épület ad otthont a Hortobágyi Nemzeti Parkot bemutató kiállításnak. Térképekkel, fotókkal mutatja be a nemzeti park növény- és állatvilágát. A csárda mögötti Hortobágyi Galéria festményeken és grafikákon eleveníti meg az egykori Hortobágyot. A Darassai bemutatóház a Hortobágy ragadozó madárvilágát mutatja be.

Cégénydányád

Nyíregyházától keletre, 80 kilométerre található a Szatmári-síkságon. Cégénydányád a múlt század közepére épült össze, majd 1912-ben hivatalosan is egyesült. Tulajdonosai voltak a Kölcsey nemzetség és a Domahidiak is. A "Szent Szűz" tiszteletére épült monostor az 1300-as évekre elpusztult, helyére plébániatemplomot emeltek. Évszázadokon keresztül a Kölcsey - Kende család temetkezési helyéül szolgált. A templom mai formáját Nagyváradi Ajtay Sámuel alakíttatta ki. Ő építtette az "íjas-fíjas" fatorony helyébe a 32 méter magas téglatornyot. Cégényt és Dányádot több nemesi család birtokolta az évszázadok során. A legtekintélyesebbek a Kölcsey-Kendék. A család tagjai az ország ügyeiben járatosak voltak, megyei hivatalokat viseltek. 1833-ban Kende Zsigmond építtette a klasszicista stílusú kastélyt. A XX. század elején átalakították. Az építés idején a százholdas parkhoz hatalmas gyümölcsös és kertészet is tartozott. A park kialakításakor a természetes tölgy - kőris - szil ligeterdő fáinak egy részét meghagyták, s az akkor divatos platánnal, vérbükkel, kőrissel, ezüsthárssal bovítették ki. Tájképi kertet, vagyis angolparkot alakítottak ki. A kastélyépítő halála után, unokája a híres alma és dohánytermesztő Kende Zsigmond tovább gazdagította a növényanyagot. Ekkor került ide a sokféle fenyőfajta, tiszafa, tulipánfa, szelídgesztenyék és még más különlegességek. Az őshonos és az első telepítésből származó fák életkora 150 év. Leghíresebb a Szamoshát legnagyobb platánfája: törzskerülete 670 cm, lombkoronájának kerülete 143 méter. A II. világháború és az azt követő idők, valamint az 1970-es nagy árvíz óriási pusztításokat végzett. A hajdani 60 hektáros park mára 16 hektárra zsugorodott. A kastély ma gyermek- és ifjúsági otthon, az azt övező park természetvédelmi terület. A falu határában folyó Szamos partjának szépsége miatt megér egy sétát.

Nagykereki

A Bihari-síkság 1300 lelkes falucskájának a nevezetessége a falu északkeleti részén található Bocskai várkastély. A vár a XV. században épült, s Bocskai idejében élte fénykorát. Akkoriban Nagykereki is városi rangú település volt. A kismarjai születésű Bocskai István, mint Bihar megye főispánja és váradi kapitány szerezte meg a felesége hozományaként. 1604-ben már mint fejedelem e falak alatt verte meg a Belgiojoso gróf által vezetett császári sereget. Bocskai kedvenc kastélyát végrendeletileg unokaöccsére, Báthory Gáborra hagyta, majd Bethlen Gábor tulajdonába került. A fejedelmek mindig gondot fordítottak az erősség fenntartására, így aztán 1660-ban az Erdély pusztítására induló Szejdi basa okkal tartotta fontosnak a jeles vár lerombolását. A XVIII. században, barokk stílusban újjáépítették, majd a múlt században többször átalakították és klasszicizálták. A kastélyban Bocskai emlékkiállítás látható.

(Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal)

Címkék:
  • Miasszonyunk
    Ahogy várható volt, valamilyen technikai problémát neveztek meg máris, de úgysem hisz már senki sem a „hivatalos magyarázatokban” egy ilyen, a hazugság és képmutatás örvénylő káoszában elsüllyedő világban.
  • Európának új vezetőkre van szüksége
    Európának új vezetőkre van szüksége, olyanokra, akik felismerik az európai emberek érdekeit, és képesek is azokat megvédeni – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottság elnökének kijelentésére.
  • Mire kéne költeni a pénzt a Notre-Dame felújítása helyett?
    A haladás előtt élő ember még összekötötte a szépet a jóval. Nem véletlen, hogy Notre-Dame-ot építettek, nem pedig feminista vagy "fat positivity" mozgalmat alapítottak.
MTI Hírfelhasználó