Üdvözlet néktek, bátor magyarok...
2002. október 24. 00:00
Nagyobb honoráriumot ritkán kaphatott tollforgató ember, mint Puskás Attila egykori csíkdánfalvi tanár, akinek az Október 23 című versét húsz esztendőre taksálta egy Macskási Pál nevű kolozsvári haditörvényszéki bíró, aki, mielőtt a jogtudományok felkentjévé avanzsált, nagyváradi szabólegény volt, s az utólagos becslések szerint a több száz kiszabott, egyenként egy-két évtizednyi börtönbüntetés mellett legalább tíz végrehajtott halálos ítéletért vezekelhet a pokolban. (Ő ítélte halálra Sass Kálmán érmihályfalvi lelkészt is, akinek az egyik főbenjáró bűne az a két köszönőlevél volt, amelyet Maléter Pál egykori ejtőernyős partizán küldött neki azért, hogy csoportja tagjainak rejtegetésben a tiszteletes úr segedelmével élhettek.)

Szóval Puskás Attila, ma sepsiszentgyörgyi nyugdíjas, a tanári pályáról szabadulása után is eltiltott biológus 1959-ben egy nem egészen harmincsoros versért, börtönnyelvre fordítva húsz mázsát kapott. Bár, meglehet, ha csak a dobbantó sorokat írja le - A népek Dávidja Góliátra támadt, / megrázta ólmos szolgaláncait... -, ezért is ugyanennyit kap. A szülőfalumból Bularka István, aki gépész-gazdaember volt, és a kollektivizálás után a lakatosmesterség mellett döntött, az állami gazdaság műhelyében, ahol dolgozott, egy reggel, a rádióban hallottak izgalmával az arcán annyit mondott: „Emberek, maguk hallgatnak-e rádiót? Tudják-e mi van odaát? Csak azért kérdezem, hogy ha itt is lesz valami, kire lehet számítani?” Ez nem vers, az emberek szemében „szépprózának”minősülhetett ugyan, de hogy ezért is húsz esztendőt utaljanak ki Macskásiék, az már azért sok.

Elképzelem, mikor Puskás tanár úr egy lakodalmi hajnalon szavalni kezdi az egybegyűlt népeknek:

Testvéreim! Ránk tekintsetek,
hitványabb anyag mi sem vagyunk!
Ma üdvözlet néktek, bátor magyarok,
mert holnap, holnap
talán már nem szólhatunk.

Utólag, mint most is, a halálosan komor dolgokat is bearanyozza a jó kedély. Szerzőnkben Csíkszeredában fogant meg a vers, de hogy ennek az esztétikai értékeit a román szekuritáté méltányolja, el kellett mennie tanár kollegája lakodalmára Székelykersztúrra. Éppen 1956 november negyedike volt, s a lakodalmas nép a budapesti zenére is figyelt a recsegő Orion rádióban. Nagy Imre miniszterelnök azokban a hajnali percekben jelentette be, hogy a Szovjet Hadsereg támadást indított a Magyarország ellen. Attila a szabadságharc vőfélyeként szólt a lakodalmasokhoz:

... De itt csak a képzelet mereng,
és fegyvertelen forr az indulat,
sóhajtva foszlik vágyunk, s a győztes
gyötrelmeinken mulat.

A lakodalmat a zenészek behúzták, de nóta nélkül még sem lehet onnét elkullogni, ezért a násznép vigyázzba állt, s a menyasszonnyal együtt elbúcsúztatták a magyar forradalmat is:

Hazádnak rendületlenül...

Amint később, a vallatásnál kiderült: ebből a lakodalomból és az ott sem lévőkből össze lehetett hozni egy tisztességes összeesküvést az éppen fennálló román népi demokratikus rendszer megdöntésére, amelynek a fővádlottja, nagy meglepetésére éppen ő volt meg a verse. Húsz plusz tízes felbontásban harminc esztendőre ítélték, de a méltányosság elvét az akasztófa alatt is alkalmazni kell, ezért a nagyobb büntetéscsomagba beillesztették a kisebbiket, és csupán húsz évre kellett bevonulnia a szamosújvári hírhedt börtönbe, amelyről annyi keserves ének született. Valószínű nem múlott sok dolgon, hogy nem pászították a kötelet a nyakába. Már a neve is kész összeesküvés: Puskás, ez fegyverviselőre is utalhat, és az Attila név is elég irritáló.

Puskás Attila Csaba nevű öccse, ahogy hírét vette bátyja letartóztatásának, meg sem állt a szekuritátéig, és számon kérte tőlük, hogy merészelik az ő testvérét lefogni?

- Ki maga?
- A Puskás Attila öccse...
- Mit akar?

Elmondta.

- Menjen, majd utána nézünk a dolgoknak!

Tizennyolc évet nyomtak a nyakába. Összeterelték a diákjait – ő is tanárember volt a Gyímes-völgyében –, kiderítették, hogy március 15-én a tanár elvtárs is helytelenkedett. Történelem órán tanítványainak megmutatta: mekkora volt Magyarország és mekkora – lett. Nőtlen fiatalember volt, a Gyímes völgyében sok a patak, egyikben is, másikban is csapta a szelet egy egy csángó lánynak. Egyikük, – Attila szerint az öccse volt – könnyelmű ígéretet tehetett a házasságot illetően a lánynak, és mint jópofa dolgot elmondta, a Marx-Engels-Lenin-Sztálin-sor észbéli képessége a szakállukkal egyenes arányban csökken.

Ebben az esetben a hadbíróság előtt a nemzetközi helyzet fokozódott és az összeesküvés nemzetek és történelmi időkön átnyúló szálait is el kezdték bogozni. Ennyit az öcskösről.

Az Attila perének öt tanár és hat diák vádlottja volt. A Büntető Törvénykönyv 209-es paragrafusa alapján mondták ki az ítéletet. (Ne tessék egyébre gondolni, a bűvös szám nem téves, ez rögzítette a rendszerellenes összesküvés bűntényéért kiszabott mázsákat.)

Attila 1964-ben amnesztiával szabadult.

Öccsének – Isten nyugtassa – a börtönben is okozott némi kellemetlenséget. A szomszédos cellába, amelyben testvére raboskodott, a kályha melletti résen átjuttatott egy fehér rongydarabra szénnel írott verset:

Emlékeim, ti messzeszálló fecskék...

A rongyot elkapták, szóval Puskás Csaba két hetet kuporgott a a szigorított karcerben, mert nem árulta el, hogyan, s kitől kapta a verset.

Puskás Attila a börtönben fogant ötvenhatos verseit a foga között hozta ki. Emlékezete nem volt rongy, és most, mikor képzeletben be-benyitunk azokba a börtöncellákba, eszébe jut, hogy fogolytársa, Ervin atya, a gyergyószárhegyi rendház főnöke, mikor megtudta, hogy Macskási Pál hadbírót Kolozsvárott a Dosztojevszkij utcában kinyújtották a ravatalon, elment, s a koporsója mellett, képletesen, megbocsátott neki.

Attila szerint: „Az egyház tanítása alapján ez helyes cselekedet, de mi, a volt politikai foglyok ezt nem vettük jó szívvel.”

Sylvester Lajos

  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó