Dömötör Csaba: Brüsszel ki akarja iktatni a tagállamok véleményét az ukrajnai bővítés vitájából
A politikus szerint most dől el, hogy a magyaroknak lesz-e beleszólása az ukrán bővítési folyamatba, az Európai Parlamentben ugyanis a héten az Európai Bizottság biztosa megerősítette, olyan jogi eljáráson dolgoznak, amely csökkentené a vétók lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország ellenkezik az Ukrajnát érintő döntés ellen, azt nem kellene figyelembe venni - mondta.
2025. június 22. 16:20

archiv

Brüsszel kettős játékot játszik: magas fokozatba kapcsolja az ukrán bővítési folyamatot, közben ki akarja iktatni a tagállamok véleményét és akaratát a bővítési vitából. Erre a Voks 2025 tud erős választ adni - mondta Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A politikus szerint most dől el, hogy a magyaroknak lesz-e beleszólása az ukrán bővítési folyamatba, az Európai Parlamentben ugyanis a héten az Európai Bizottság biztosa megerősítette, olyan jogi eljáráson dolgoznak, amely csökkentené a vétók lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország ellenkezik az Ukrajnát érintő döntés ellen, azt nem kellene figyelembe venni - mondta.

Hangsúlyozta: ez teljesen ellentétes a korábbi bővítési eljárásokkal, ahol egyhangúságra volt szükség, és részletes tárgyalásokon vizsgálták, hogy egy tagjelölt alkalmas-e egyáltalán.

Dömötör Csaba jelezte, láttak már arra példát, hogy a szabályok megkerülésével áterőltettek döntéseket, kiiktatták a kritikus hangokat. Példaként említette a migrációs paktumot, amelyet az egyhangúság megkerülésével fogadtattak el.

"Mi most azért büntetést kapunk, mert ebben nem vagyunk hajlandóak részt venni" - mondta, és leszögezte: a Brüsszellel folytatott vitáik "szuverenitási jogkör viták".

"Olyan ügyekben döntenek, ahol a tagállamoknak kellene, és minden esetben ki akarják venni a kezünkből a döntés jogát, legyen szó akár adózási kérdésekről, migrációs kérdésekről, háborús kérdésekről. Ott is van egy ilyen törekvés, hogy minősített többségre térjenek át, és a bővítési ügyekben is ez a helyzet" - mutatott rá.

Hozzátette: az ukrajnai bővítés gazdasági következményeiről "egy szót nem akarnak ejteni", mert nagyon jól tudják, hogy azok drasztikusak.

Felidézte az Európai Parlament tanulmányát, amely szerint a bővítéssel a tagországokban legalább 24 százalékkal csökkennének a kohéziós és 15 százalékkal az agrártámogatások. Megjegyezte: a magyar agrárkamara szerint ez legalább 20 százalék lenne, ráadásul a bővítési biztos megerősítette, hogy már a teljes jogú tagság előtt megnyitnák a piacok egy részét Ukrajna előtt.

Dömötör Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán agrárminiszter a napokban követelte, jöjjön létre egy uniós kifizető ügynökség, hogy minél előbb pénzhez jussanak az ukrán gazdák. Nincs külön "feneketlen bővítési kassza", ezeket az összegeket meglévő programokból kell elvenni, agrártámogatásokból, útfejlesztésektől, iskoláktól, kórházaktól - hívta fel a figyelmet, és leszögezte:"ez nem egy elvont külpolitikai vita, hanem a mindennapok megélhetését érintő ügy".

A fideszes politikus kitért arra is, hogy a bővítési tervekkel összefüggésben konkrét előterjesztések vannak az orosz energiaszállítások letiltására, amely számítások szerint évi félmillió forinttal növelné a családok energiaszámláját.

"Ez a vita nem az Oroszország iránti szimpátiáról vagy annak hiányáról szól, hanem arról, hogy minden más alternatív energiabeszerzési forrás drágább, mint az orosz" - mondta, hozzátéve: az e tervet támogató határozatot a Tisza Párt képviselői is megszavazták az e heti plenáris ülésen.

"Hát nem a Tisza árad, hanem a wéberi politika" - fogalmazott.

Dömötör Csaba arra a kérdésre, hogyan értelmezhető, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber egy Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének írt levelében jelezte, a néppárt támogatja Ukrajna csatlakozási folyamatát, de tiszteletben tartja a Tisza álláspontját, miszerint a párt nem támogatja Ukrajna gyorsított felvételét, azt mondta: a Tiszának "papírja van arról, hogy támogatja a csatlakozást", a párt véleménynyilvánító akciójának eredménye szerint ugyanis a tiszás válaszadók 58 százaléka támogatná Ukrajna felvételét.

A politikus szerint "amikor idehaza tarthatatlanná válik egy Brüsszelben képviselt ellenzéki álláspont, akkor megpróbálják az egész ügyet letagadni. Korábban a betelepítési kvótát tagadták így, hogy aztán egy nap alatt áterőltessék, most az ukrán bővítés ügyében zajlik az altatás". Úgy vélte, ez a levél ennek a része.

Leszögezte: a tény az, hogy a Tisza az európai néppárti frakcióban ül, ahol még a tagságnak is feltétele Ukrajna támogatása, a néppárt stratégiájában szerepel Ukrajna gyorsítópályás tagsága, az Európai Bizottság a gyorsítópályás bővítés a motorja, és az Európai Bizottság elnöke is a néppártból érkezik.

Dömötör Csaba szerint az, hogy a levél csak egy átlátszó félrevezetési kísérlet, abból is látszik, hogy a Tisza delegációvezetője, Tarr Zoltán a héten egy lengyel televíziónak azt mondta, más Ukrajna-politikát csinálnának, mint a kormány.

Hozzátette: sokatmondó az is, hogy egy vezető ukrán politikus a héten arról beszélt, a magyar ellenzék ukránbarát politikát folytat, és ha ők kerülnének hatalomra, "elhárulnának a budapesti akadályok".

Dömötör Csaba a Patrióták Európáért képviselőcsoport javaslatára létrejött, az NGO-finanszírozások szerződéseit vizsgáló munkacsoport szükségességéről azt mondta, az Európai Bizottság az elmúlt években választói felhatalmazás nélkül működő alternatív politikai gépezetet hozott létre. Nem kormányzatinak mondott aktivista szervezetekkel 2800 milliárd forintnak megfelelő összegért kötöttek több mint 30 ezer szerződést, és ezek az aktivista csoportok politikai szerepet játszanak az egyes országokban.

Politikát csinálni, politikai szereplőként csak demokratikus választói felhatalmazással lehet, ezért ezt a rendszert le kell építeni, ennek az első lépése az átláthatóság, a munkacsoport ebben játszhat szerepet a szerződések kikérésével - mondta, és közölte: a szerződéseket nyilvánosságra fogják hozni, mindenki meg tudja majd nézni ország szerint, név szerint, hogy mely szervezetek kaptak pénzt.

MTI
  • Egy távoli, hiteltelen „bíróság" ítéleteinek vetnék alá a társadalmat
    Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
  • Idegenek fizetnek nekik, és ők elárulják hazájukat
    Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
  • Ukrajnát tömné pénzzel az EU-vezetőség
    Gulyás Gergely minden magyar politikai erőt arra szólított fel, hogy ítélje el az Európai Bizottság költségvetés-tervezetét, mert aki ebben a formában ezt a költségvetést támogatja, "annak Ukrajna fontosabb, mint Magyarország".
  • Mandátumbecslés: stabil többséget szerezne a Fidesz a Mandiner szerint
    Eltelt egy év a 2024-es kettős választás óta, és a rendelkezésre álló időközi választási eredmények alapján kijelenthető: a Fidesz–KDNP támogatottsága továbbra is stabil, sőt bizonyos esetekben még erősödött is – írja a Mandiner. A lap az azóta lezajlott több időközi országgyűlési és önkormányzati választásból próbál következtetni arra, hogyan alakulna a politikai térkép, ha most tartanának parlamenti választásokat.
  • A megújuló Citadella
    Az erőd megújítása során arra törekedtek, hogy megőrizzék a történelmi értékeket, miközben modern, funkcionális és esztétikus megoldásokat integrálnak. Az új belső park mészkő burkolatot kapott, amely harmonikusan illeszkedik az épület karakteréhez.
MTI Hírfelhasználó