Interpellációk, kérdések: "”Miért kell újra és újra hazudni?”
Az önkormányzati választások szavazólapján szereplő emblémák kérdése, a Hattyú-ház, az autópálya-építés, és a gázáremelés volt az interpellációk témája.
2002. december 23. 19:13
”Miért kell újra és újra hazudni?” - tette fel a kérdést a miniszterelnökhöz intézett interpellációja címében Mátrai Márta (Fidesz), aki az önkormányzati választások szavazólapjaival kapcsolatos alkotmánybírósági határozattal foglalkozott.
Mint mondta, az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvény sérelme miatt semmisítette meg azt a rendelkezést, amely meghatározta a jelölő szervezetek emblémájának méretét a szavazólapokon.
„Ami történt, az "a klasszikus joggal való visszaélés", a választási esélyegyenlőség lábbal tiprása. A belügyminiszter tudatosan vállalta az alkotmányellenességet: tudta, hogy nincs a törvénytelenséget megakadályozó jogorvoslati lehetőség.”

Lamperth Mónika belügyminiszter válaszában leszögezte, hogy nem történt választási csalás. Szerinte mindez politikai vádaskodás, amivel az ellenzék már az országgyűlési választásokon elszenvedett kudarca után is sikertelenül próbálkozott.
Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság a jogalkotás rendjének megsértése címén, és nem tartalmi okok miatt semmisítette meg a kérdéses rendelkezést.
Utalt arra, hogy az emblémaméret kérdésével először - indirekt formában - az előző kormány belügyminisztere foglalkozott, és egyúttal ígéretet tett a rendelet haladéktalan módosítására.
A képviselő nem fogadta el a választ, a plénum viszont igen.

Az Arany János tehetséggondozó pályázat folytatásáról érdeklődött az oktatási minisztertől az MDF-es Lezsák Sándor; emlékeztetett rá, hogy a program az elmúlt tanévben hétszáz, kistelepülésen élő gyermek kiemelt középfokú képzését tette lehetővé.
Válaszában Magyar Bálint jelezte, hogy az általa vezetett tárca folytatja a programot, s októberben már ki is írta ennek érdekében az ez évi pályázatot, tágítva annak kereteit.
Az interpelláló honatya elfogadta a választ.

A hattyú-házi irodabérlés ügyében fordult a miniszterelnökhöz Becsó Zsolt (Fidesz), aki arra várt választ, lesz-e az ügynek valódi felelőse, Kiss Elemérre, Nagy Sándorra, Keller Lászlóra nézve lesz-e annak következménye, s mikor mondják fel a szerződést.
Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy az ügyről megjelent első sajtóhírek nyomán vizsgálatot rendelt el a kormányfő.
Elmondta, hogy a szerződés a közbeszerzési eljárásról szóló törvény keretei között lefolytatott eljárás eredményeként született meg, s megfelel a piaci feltételeknek, ezért nincs ok arra, hogy felmondják. Az ügyben lemondásokhoz az vezetett, hogy - bár a jogszabályoknak megfelelt - de nem volt észszerű és helyénvaló a választott megoldás.
„Ha ilyen alapállás valósult volna meg a korábbi időszakban, a hatóságoknak ma kevesebb dolguk lenne” - fogalmazott Kiss Elemér, akinek válaszát a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Herényi Károly (MDF) az ezer lakosúnál kisebb települések polgármestereinek helyzetéről érdeklődött a belügyminiszternél. „E tisztséget nem lehet mellékállásban ellátni, aki ezt elvállalja, könnyen rossz, el nem ismert helyzetbe kerülhet.”
Válaszában Lamperth Mónika belügyminiszter kifejtette, hogy a kormány komolyan veszi az önkormányzatiságot és a kistelepülések problémáit, amit több indítvány is jelez. Mint mondta, felvetődött, hogy a 350-nél kisebb népességű településeken a polgármester jövedelme a köztisztviselői fizetéssel, a 350-750 lakosúak esetében pedig annak kétszeresével legyen egyenlő.

Fónagy János (Fidesz) azt kérdezte a gazdasági és közlekedési minisztertől, miért MSZP-közeli és külföldi cégek nyerték az autópálya-építésre kiírt közbeszerzési pályázatokat.
Válaszában Csillag István, a gazdasági és közlekedési tárca vezetője úgy fogalmazott: a Vegyépszer ajánlatához képest 15 milliárdos megtakarítást érnek el a mostani pályáztatással. A kormány közbeszerzéssel, olcsóban és Magyarországon bejegyzett cégekkel épített autópályát.
A miniszteri választ az interpelláló képviselő nem, de az Országgyűlés elfogadta.

A fideszes Soltész Miklós a vatikáni nuncius magyarországi látogatásával és az egyházak finanszírozásával kapcsolatban tette fel kérdését. Arról érdeklődött, egyes kormánypárti képviselők "miért adtak valótlanságokat a nuncius szájába", vagyis miért állították, hogy a Vatikán megbízottja azt mondta, egyetért az egyház-finanszírozási rendszerrel.
Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter elmondta: ő maga is tárgyalt a nunciussal, de megállapodásuk értelmében erről nem nyilatkozhat bővebben. Az egyházak támogatásáról szólva megjegyezte: a jövő évi költségvetésben 35 százalékos növekménnyel számolhatnak az egyházak.
Soltész Miklós nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta.

Pálfi István (Fidesz) kérdése azzal foglalkozott, mi történik a szegényebb társadalmi csoportokkal, ha jövőre bekövetkezik a gáz, a lakbér és az áram emelése.
„Ki védi meg az embereket az áremelésektől?” Kíváncsi volt arra is, milyen lépéseket tesz a kormány az áremelések megakadályozására.
Csillag István válaszában úgy fogalmazott, idén nem volt gázáremelés, jövőre pedig ugyanolyan terheket fog jelenteni a lakosságnak, mint amit eddig.
Az interpelláló képviselő nem fogadta el a miniszter válaszát, de az Országgyűlés igen.

azonnali kérdések

A kormánypárti többség által megszavazott széleskörű privatizációról érdeklődött a kormányfőtől Rogán Antal (Fidesz), emlékeztetve arra, hogy abban érintett a Mol, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a Postabank, a Földhitel- és Jelzálogbank, a Konzumbank, a Mahart, a Malév, több mezőgazdasági részvénytársaság, a Dunaferr és a Volán is.
"Ez az állami vagyon szinte teljes körű kiárusítását jelenti" - fogalmazott a honatya, aki aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Dunaferr és a Magyar Posta esetében jelentős mértékű elbocsátások történhetnek.
Medgyessy Péter miniszterelnök szerint az államnak hatékonyan, jól működő vállalatokra, biztos munkahelyekre, és struktúraváltásra fordítható összegekre van szüksége. Mint mondta, szükséges és felelős döntés született, ahol pedig a kifogást jogosnak találták, visszavonták a javaslatukat.
Rogán Antal viszontválaszában a monopóliumok privatizációjánál szükséges óvatosságról beszélt; a kormányfő a képviselőt arról biztosította, hogy most csak a lehetőséget kapták meg a privatizációra, s azzal csak akkor élnek, ha biztosan érdemes.

Ékes József (MDF) a csontvelő-átültetésekkel kapcsolatban fordult az egészségügyi kormányzat képviselőjéhez. A képviselő kifejtette, hogy pénzhiány miatt a rászorulók csupán mintegy negyedén tudnak ilyen módon segíteni. Hozzátette: egymilliárd forintot kellene jövőre e célra rendelni.
Kökény Mihály, az egészségügyi tárca politikai államtitkára elmondta: nem lehet drasztikusan emelni az ellátottak számát, mert a jelenlegi struktúra nem tesz lehetővé több műtétet. Szólt arról, hogy szükség esetén a soron kívüli átcsoportosításra nyílik lehetőség.

A Kossuth téri műjégpályával kapcsolatban fordult a kormányfőhöz Deutsch Tamás (Fidesz), aki azt tudakolta, szándékában áll-e a miniszterelnöknek vizsgálatot elrendelni az ügyben.
Medgyessy Péter közölte, hogy a jégpálya ötlete jó, az örömöt nem szabad elvenni. Mint mondta, nem ismeri a beszerzési eljárást, de nem zárkózik el a történtek megismerésétől.

Az MDF-es Font Sándor annak kapcsán fordult az agrárminiszterhez, hogy "két rendelkezés nagyon zavaros volta" veszélyezteti a magyar borkereskedelmet; mint mondta, a jelenleg használt kannákon nem helyezhető el a hivatalos zár, és a forgalmazóhelyek csupán tizede rendelkezik olyan engedéllyel, amely a jövő évtől az árusításhoz szükséges.
Németh Imre, a szaktárca vezetője - utalva arra, hogy a szakma kérésére szüntették meg a zárjegyet - arról szólt: a kannás borok forgalmazása így egyszerűbbé válik.

Az uniós agrártámogatásokkal és azok költségvetési kiegészítésével kapcsolatban kért konkrét adatokat a gazdák nevében a kormányfőtől Turi-Kovács Béla (Fidesz).
Válaszában a miniszterelnök egyebek mellett arra is kitért, hogy a 2004-ben 25 százalékos, majd folyamatosan emelkedő kvótát az uniós vidékfejlesztési támogatásból átcsoportosított összegekből és az állami költségvetésből fejelheti majd meg harminc százalékkal a kormány; kijelentette, azért kérték az EU-tól ezt a lehetőséget, hogy éljenek is vele.

A mezőgazdasági szövetkezetek üzletrész-kifizetéseivel kapcsolatos kérdésében Fülöp István (MDF) arra kérte a szakminisztert, vizsgálja felül a rendelkezést, amelynek értelmében a kifizetések feltétele az átalakulás és a nevesítés.
Németh Imre agrárminiszter válaszában arról szólt, hogy a jó szándék adott. Emlékeztetett arra, hogy a Medgyessy-kormány nem hozott rendelkezést e kérdésben. Kitért arra, hogy a kérdés rendezéséhez további hetvenmilliárd forintra lesz majd szükség a becslések szerint.

Fónagy János (Fidesz) hat megyei közúti igazgatóság vezetőjének a leváltását sérelmezte, azt kifogásolva, hogy a kiváló szakemberek közül többen a sajtóból értesültek leváltásukról.
Az ellenzéki politikus szerint ez olyan, mintha a tárca hadat üzent volna munkatársainak.
Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: meglepi, hogy az érintett szakemberek az újságból tudták meg a munkahelyükkel kapcsolatos változásokat. Az eljárást nem tartja jó módszernek, és ha valóban ez történt, megköveti az érintetteket.

(MTI nyomán)

Címkék:
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Szögi Lajos-emléknap
    Nem szép a történet, és nem lehet neki semmilyen fölemelő jelleget adni, nem mutatható fel körülötte jövőbemutató érték.
MTI Hírfelhasználó