A szegény ember atombombája - biológiai fegyverek
Január 7-én hét észak-afrikai származású személyt vett őrizetbe a brit rendőrség miután lakásaikban halálosan mérgező ricin és előállítására alkalmas berendezések nyomára bukkantak.
2003. január 9. 12:56
Az Amerikai Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta egyre gyakrabban hallani olyan fertőzéses vagy fertőzésgyanús (a terrortámadás után elsősorban lépfene-) megbetegedésekről, amelyek előidézői terrorista szervezetek lehetnek.

Az ENSZ meghatározása alapján biológiai fegyvernek minősül a meghatározott céllal bevetett összes olyan élő szervezet, illetve a belőle nyert összes olyan fertőző anyag, amely az embereknél vagy az állatoknál megbetegedéseket, illetve halált idéz elő. Miután az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka 1971. december 18-án jóváhagyta a biológiai (bakteriológiai) fegyverek fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és megsemmisítésükről szóló egyezményt, azt 1972. április 10-én Londonban, Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg aláírta Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az egyezmény 1975. március 26-án lépett hatályba, s több mint 100 állam csatlakozott hozzá. (Magyarország az 1975. évi 11. számú törvényerejű rendelettel hirdette ki a szerződést.) Az aláírás ellenére titokban több ország kísérletezett ilyen fegyverek létrehozásával, kihasználva, hogy az egyezmény kis méretekben engedélyezte előállításukat, de csak abból a célból, hogy tanulmányozzák a baktériumok, vírusok, mérgek elleni védekezést.

A biológiai fegyvereket a szegény ember atombombájának is nevezik, mert viszonylag könnyű előállítani azokat és nagy hatásfokkal működnek. Az emberiség történelme során többször is bevetettek már ilyen eszközöket. Becslések szerint jelenleg legalább 11 állam és több terrorista csoport rendelkezik biológiai fegyverekkel, melyek birtoklását a legnagyobb titoktartás övezi. Összeállításunk néhány, biológiai fegyverként már szóba jött betegséget ismertet:

Lépfene (anthrax)
Az egyik legrégebben ismert bacilus által előidézett fertőző betegség. A fertőzésnek elsősorban a növényevő állatok (szarvasmarha, juh, ritkábban ló, kecske és sertés) vannak kitéve, főként a spóratartalmú ivóvíz és földdel kevert takarmány szervezetbe kerülésével. Az ember a betegséget állattól, állati tetemtől, kényszervágással, állati eredetű élelem feldolgozásával, állati bőrök vagy szőrök kezelése révén kapja meg. A lépfene bacilusa igen ellenálló, akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban maradni a talajban, vagy kutak iszapjában. Állatoknál magas lázzal, hidegrázással, étvágytalansággal és elesettséggel jár. Az emberben a fertőzés behatolási kapuja szerint bőr, tüdő- és bélanthrax fordulhat elő. A lépfene-betegséget bakteriológiai fegyverként felhasználható kórokozó is kiválthatja. Az anthrax az egyik legveszedelmesebb biológiai hatóanyag, ugyanis a mikroszkopikus nagyságú anthrax-csírák belélegezve védőoltás nélkül egy héten belül halált okozhatnak. A hatóanyag tüzérségi lövedékekben és bombákban is elhelyezhető.
1979-ben Szverdlovszk térségében katonai kísérletek nyomán lépfene került a levegőbe, 68 ember halálát okozva. Az ENSZ ellenőrei a 90-es évek közepén találtak Irakban olyan robbanófejeket, amelyek lépfene kórokozókat tartalmaztak. Irak elismerte a toxin előállítását. 2001 őszén, a szeptember 11-i terrortámadás után öt ember vesztette életét az Egyesült Államokban lépfenefertőzés következtében, s mindegyik esetben ismeretlenek által feladott postai küldemény tartalmazta a veszedelmes kórokozókat.

Pestis
A történelem egyik legpusztítóbb betegsége mára visszaszorult, évente pár ezer megbetegedést regisztrálnak a világon. A pestis-baktérium (Yersinia pestis) genetikai szerkezete a leprát okozó baktériummal rokon. A dögvészként, fekete halálként is emlegetett betegség kórokozójának hordozói rágcsálók, mindenekelőtt patkányok, illetve ezek parazitái, főként a bolhák. A tüdőpestis nem kezelt esetei két-öt napon belül szinte kivétel nélkül halállal végződnek, ráadásul ez a kór cseppfertőzéssel emberről emberre is terjedhet. A tüdőpestis jellemzője láz, köhögés, véres köpet, keringési elégtelenség és tüdővizenyő. Lappangási ideje pár nap. A bubópestis fejfájással, hidegrázással kezdődik, láz és a nyirokcsomók fájdalmas megduzzadása (bubó) kíséri, de ez átcsaphat tüdőpestisbe. Lappangási ideje 2-10 nap, a halálozási arány 25-50 százalék. Gyógyítása megfelelő időben elkezdett antibiotikum-kezeléssel lehetséges.
A II. világháborúban japánok folytattak bakteriológiai hatóanyagokkal kísérleteket amerikai és kínai hadifoglyokon, s megpróbálták "kis méretekben" elterjeszteni a pestis- és a kolerajárványt a kínai városokban.

Feketehimlő
A köznyelvben a betegség számos válfaját (bárányhimlő, rózsahimlő, feketehimlő) egyaránt ezzel a névvel illetik. A középkorban oly rettegett feketehimlő (variola vera) a poxvírusok által okozott, súlyos lefolyású emberi betegség. A fertőzés forrása az ember, a vírus a légúti váladékokban, a bőr- és nyálkahártya-elváltozásokban található és közvetlen érintkezés révén, vagy ruhaneműre, tárgyakra száradva terjed, de akár a huzat is terjesztheti. A lappangási idő 12-13 nap, ezután borzongás, hidegrázás, fejfájás, elesettség, hányás léphet fel. Három-hat nap múlva a láz csökken, majd foltos kiütés jelenik meg a bőrön, a nyálkahártyán, előbb csak az arcon, később az egész testen. A foltokból néhány nap alatt hólyagok képződnek, ezek 8-10 nap múlva újabb láz kíséretében elgennyednek, pörkösödnek, beszáradnak. A halálozás a kiütések számától függően 6-45 százalék lehet. A betegség nevét a hólyagok fekete bevérzéséről kapta. A himlő biológiai fegyverként való használatára már a XVII. században sor került, amikor az amerikai gyarmatosítók himlővel fertőzött takarókat ajándékoztak az indián törzseknek.

Kolera
A kolera a vibrio cholerae vírus által okozott súlyos, heveny járványos fertőző betegség. A baktérium a vékonybélben szaporodik el, a lappangási idő 1-3 nap. Ezután hirtelen vizes, bő hasmenés és hányás jelentkezik. Az állandósuló hasmenés során a széklet híg, vízszerű lesz és kevés nyálkát, levált hámsejteket tartalmaz, "rizslészerű" lesz. A testhőmérséklet emelkedik, a beteg a súlyos folyadékveszteség miatt kiszárad. Átlagos lefolyási ideje 3-6 nap, a halálozási arány 20 és 80 százalék között mozog. Magyarországon az utolsó nagy kolerajárvány a 19. század végén volt. A betegség már évtizedek óta nem fordult nálunk elő, de a trópusokról behurcolható. Kezelése antibakteriális szerekkel történik, emellett törekedni kell a só- és a vízveszteség megszüntetésére. A II. világháborúban japánok folytattak bakteriológiai hatóanyagokkal kísérleteket amerikai és kínai hadifoglyokon, s megpróbálták "kis méretekben" elterjeszteni a pestis- és a kolerajárványt a kínai városokban.

Tularémia (rágcsálópestis)
Az Ohara-betegség avagy Franeis-betegség néven is ismert tularémia egyfajta pestishez hasonló állatbetegség. A kór vadállatokról, madarakról és rágcsálókról terjedhet át az emberre is, véletlenül (például kullancs), avagy fertőzött állat feldolgozása révén. Emberről emberre általában nem terjed. Kórokozója a Pasterulella tularense. A behatolás helyén, a bőrön nyálkahártyán kis hólyag képződik, amely kifekélyesedik, ezt nyirokcsomó-gyulladás követi. Általában antibiotikumokkal jól kezelhető. Kanatjan Alibekov egykori szovjet tudós 2000-ben tett nyilatkozata szerint Oroszország a biológiai fegyverek új generációját fejleszti ki, köztük olyan fegyvert, amely többek között tularémia kórokozók terjesztésére alkalmas.

Vírusos vérzéses lázak:
Ebola
A vírus járványos formáját először 1976 augusztusa és novembere között észlelték egyidejűleg Dél-Szudánban és Zaire-ban, az Ebola folyó mellett. A halálozási arány Szudánban 41, Zaire-ban 88 százalékos volt. A fertőzés nagyon gyorsan terjedt, megfékezése csak nehezen sikerült. Hasonló vírustörzset később a Fülöp-szigetekről származó majmokon is felfedeztek Amerikában. A járvány azóta is időről időre felüti fejét Afrikában, utoljára Ugandában, - a halálozási arány itt is igen magas volt. A túlélők gyógyulása igen lassú, olykor 120 napig is ürítik a vírust. Az Ebola-vírus okozta betegség hirtelen jelentkező magas lázzal, fejfájással, szem- és hátfájással, valamint igen rossz közérzettel kezdődik, néhány nap múlva hányás, hasmenés és hasi fájdalom lép fel. A betegség kezdete után 4-7 nappal kiütések jelennek meg, és vérzékenység jelentkezhet. Az 1990-es években Japánban az Aum szekta megpróbálta megszerezni Zaire-tól az Ebola vírust.

Botulizmus (húsmérgezés)
Az ételmérgezés legrégebbről ismert kórformája. A betegséget olyan táplálék okozhatja, amely a kórokozó baktériumtörzs (Clostridium botulinum) által termelt méreganyagot tartalmazza. A botulinum talajból, vízből, állatokból kerülhet az élelmiszerekbe (sonka, hal, eltett főzelékek, konzervek) A fertőzés gyakran halálos kimenetelű, az időben beadott ellenszérum azonban megmenti a megfertőződött beteg életét. A mérgezés első tüneteként látászavar, izomgyengeség, légzési nehézségek, emésztési zavar, gyomor- és bélgörcs lépnek fel, majd a méreganyag bénulást és halált okozva megtámadja az idegrendszert. Magyarországon az első igazolt botulizmus megbetegedésekről 1960-ban számoltak be a szakemberek. 1998-ban tizennyolc, 1999-ben pedig húsz megbetegedést regisztráltak. Az Európában történt mérgezéses esetek közül a legnagyobb visszhangja az 1996-os olaszországi botulizmus mérgezésnek volt, amikor egy fiú meghalt, hatan pedig kórházba kerültek a mascarpone sajt fogyasztása után. Ez volt az első eset, hogy a botulizmus kórokozója tejtermékben előfordult.
Az ENSZ ellenőrei már a 90-es évek közepén találtak Irakban olyan robbanófejeket, amelyek botulizmus-toxint tartalmaztak. Irak elismerte a toxin előállítását.

Ricin
A mérgező fehérje a ricinusmag olajának kisajtolása után nyerhető. A tudósok már a múlt században felismerték, hogy a ricinusolaj mérget tartalmaz. A ricinusolajból nyert mérgező vegyi anyag belélegezve vagy az emésztőrendszerbe jutva halált okozhat. Nagyon kicsiny mennyiség, egy milligramm is halálos lehet, ha közvetlenül a vérkeringésbe kerül. A szernek nincs ellenanyaga. Előállításához csupán kezdetleges eszközök szükségesek. A mérgező anyag az emberi szervezetbe való bejutás után minimum 3-5, maximum 4-14 nap alatt okoz halált. Igen alkalmas gyilkosság elkövetésére, mert a ricin okozta mérgezés tünetei teljesen megfelelnek egy betegség jellemzőinek. A beteg kisebb szívvérzések sokasága miatt hal meg. A második világháború után brit tudósok elkészítették az első ricint tartalmazó bombát, de soha nem került sor kipróbálására. A ricin mérget eredetileg a Szovjetunióban állítottak elő, de az ENSZ fegyverzetellenőrei Irakban is találtak ilyen biológiai anyagot. Ezzel a méreggel ölte meg a bolgár titkosszolgálat 1978-ban Londonban Georgij Markov ellenzéki politikust egy esernyővégbe rejtett injekciós tű segítségével. Kabul eleste után egy terrorista kiképző központként használt, elhagyott ház pincéjében 2001 novemberében nagy mennyiségű ricinre és az előállításhoz szükséges eszközökre bukkantak. Az épületben talált dokumentumok részletes leírást tartalmaztak a mérgező anyag előállításáról és annak bevetésének lehetőségeiről.
A vegyi anyagot egyébként orvosi kísérletekre is használják, kutatásokat folytatnak vele annak megállapítására, vajon alkalmas-e a rák gyógyítására.

(MTI nyomán)

  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó