Caravaggio halála
A világhírű itáliai barokk festő, Michelangelo Merisi da Caravaggio halotti anyakönyvi kivonatának tanúsága szerint ugyanis a művész nem - mint eddig feltételezték - gyilkosság áldozata lett, hanem egy toscanai kórházban hunyt el, feltehetően tífuszban.
2002. január 2. 13:39

Rendkívül érdekes művészettörténeti dokumentumra bukkant két kutató az olaszországi Porto Ercole kikötőváros plébániahivatalának levéltárában. A világhírű itáliai barokk festő, Michelangelo Merisi da Caravaggio halotti anyakönyvi kivonatának tanúsága szerint ugyanis a művész nem - mint eddig feltételezték - gyilkosság áldozata lett, hanem egy toscanai kórházban hunyt el, feltehetően tífuszban.

Az olasz lapok a lelet jelentőségét méltatva megállapították, hogy ezzel tárgytalanná vált mindenfajta találgatás Caravaggio erőszakos halálával kapcsolatban.

A korai barokk festészet kiemelkedő mesterének első alkotásai zsánerszerű önarcképek és életképek. Első barokk stílusú, drámai erejű festményei fény-árnyék ellentétekre komponált szuggesztív, monumentális művek (Máté elhivatása, Máté az angyallal, Szt. Péter keresztre feszítése, Szt. Pál megtérése, Sírbatétel). Késői korszakában plaszticitása feloldódott, előadásmódja festőibbé vált (Az emmausi vacsora). 1606-ban el kellett hagynia Rómát, előbb Nápolyba, majd Málta szigetére ment. Ott festette jellegzetes késői művét, a Keresztelő Szt. János lefejezését.
A kiemelkedő fontosságú okmányt az óesztendő utolsó hetében találta meg egy építész és egy művészettörténész kutatónő, ketten már nyolc hónapja vizsgálták a levéltár anyagát.

"1609. július 18-án a Szűz Máriáról elnevezett kórházban betegség következtében meghalt Michelangelo Merisi da Caravaggio festő" - áll a halotti anyakönyvi bevezetésre készült feljegyzésben, amelynek eredetiségét az első vizsgálatok megerősítették. A teljes bizonyossághoz azonban szükség van még a papír eredetiségnek megállapítására - vélik a megtalálók. Ami az 1609-es esztendőt illeti, tévedésről lehet szó, ugyanis Caravaggio halálának éve az eddigi ismeretek szerint 1610 volt.

Az építész és kutató Giuseppe La Fucci szerint a korabeli hivatalos anyakönyv elveszett ugyan, de megtalálták azt a darab papirost, amelyre a plébános Caravaggio halálát feljegyezte, mielőtt az anyakönyvbe bevezette volna az adatokat.

A heves vérmérsékletű festőművész élete megmozgatta számos életrajzíró fantáziáját, képei ott láthatók a firenzei Uffizi galériában és a párizsi Louvre-ban. Életéről 1986-ban film is készült. Tény, hogy több ízben meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással becsületsértés és erőszak bűntette miatt. Biztosra vehető az is, hogy 1603-ban labdajáték közben Rómában agyonütötte egyik ellenfelét. Ezért menekült Szicíliára és Máltára, de ott is civakodásokba keveredett. Halálának körülményeit eddig teljes homály borította. Egyes életrajzírói szerint Rómába visszatérve teljes nyomorúságban élt és lázas delírium, vagy malária okozta halálát. Mások szerint viszont bérgyilkosok végeztek vele.

(MTI-Panoráma)

Címkék:
MTI Hírfelhasználó