Meghalt Kiss Lajos akadémikus
Életének 81. évében, vasárnap elhunyt Kiss Lajos, a szlavisztika, a névtan, az etimológia és a lexikográfia jeles alakja. A nyelvészt az MTA saját halottjának tekinti.
2003. február 18. 16:49
Kiss Lajos 1922. június 2-án született Debrecenben. A Ludovika Akadémia elvégzése után 1948-52 között a Debreceni Tudományegyetemen tanult.
1951-54 között a KLTE BTK tanársegédje, majd 1954-57 között az ELTE-n aspiráns, 1985-től ugyanott címzetes egyetemi tanár. 1957-től 1996-ig az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos kutatójaként tevékenykedett. 1986-tól az MTA lexikográfiai és lexikológiai osztályának vezetését látta el, 1997-től pedig tudományos tanácsadó státuszt kapott.

Haláláig tagja volt az MTA Nyelvtudományi Bizottságának, a Tárcaközi Földrajzinév Bizottságnak, s a Magyar Nyelvtudományi Társaság alelnöki tisztét is ellátta. E mellett a Magyar Nyelv, illetve a Studia Slavica szerkesztő bizottságának aktív résztvevőjeként dolgozott. 1998-tól volt az MTA levelező-, 2001-től pedig rendes tagja.

Munkásságáért 1978-ban, illetve 1991-ben Akadémiai Díjjal jutalmazták. A nyelvészek egyik legmagasabb kitüntetését, a Pais Dezső-díjat 1994-ben érdemelte ki.
Jelentősebb művei: Hatvanhét szómagyarázat (1970), Szláv tükörszók és tükörjelentések a magyarban (1976), Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. (1988) és Földrajzi neveink nyelvi fejlődése (1995).

(MTI nyomán)

  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó