Merre menekülhetnek a dohányosok? - egy újszerű módszer Magyarországon
"A dohányzásról pofonegyszerű leszokni. Én magam is legalább százszor megtettem." Mark Twain
Mi is jelenti a kiutat azoknak, akiknek mindennapi életét a következő szavak határozzák meg: bagaretta, bagó, bláz, füstszóró, hegyi levegő, kátránygyár, koprsószeg, pofafüstölő, spangli, staub, tüdőropi, cigesz, azaz a pszichoaktív drog? Itt egy új lehetőség a dohányzásról leszokni vágyóknak:
2003. február 19. 16:17
Az antinikotinos terápiát a gyógyászatban először Franz Morell német orvos alkalmazta. A bioinformációs terápia elvégzéséhez szükséges számítástechnikai berendezéseket Rasche, német mérnök tervei alapján a Német Szövetségi Köztársaságban gyártják 1977 óta.

A kezelés leghatásosabbnak bizonyult eredményei a kóros függőségek gyógyításában mutatkoznak meg. A dohányzásról leszoktató terápiára a jelentkezők egy csikket hoznak magukkal, amelyet a készülék detekciós elektródjába kell elhelyezni annak érdekében, hogy a berendezés segítségével kideríthető legyen: melyik az a függőségi fajta, amelyet a legcélszerűbb befolyásolni a kezelés során.

A kezelés során rendszerint sikerül elnyomni a jelentkező nikotinéhséget. A jelentkezők szívesen vesznek részt a terápián, ugyanis maga az eljárás teljesen fájdalommentes és nem igényel semmiféle beavatkozást. Nincs a kezelésnek semmiféle mellékhatása, így előzetes vizsgálat nélkül bárki részt vehet a terápián. A naponta elszívott cigaretták mennyiségétől és a dohányzással eltöltött évek számától függetlenül a módszer annyira hatásos, hogy elégséges egyetlen – 15 perc időtartamú – kezelés. A kínzó nikotinéhség érzete a kezelést követő néhány órán belül elmúlik. Rendszerint már másnap reggelre megszűnik a rágyújtási inger. Ösztönszerűen néha még keresi a cigarettát a terápia résztvevője, bár ez az ösztönös mozdulat napról napra gyengül és kb. két hét múltán teljesen eltűnik. Ezért tehát célszerű – nehogy saját reflexeinek essen áldozatul a jelentkező – minden egyes fellelhető cigarettát kidobni önmaga környezetében. Érdemes pótmegoldásokhoz folyamodni, így pl. rágógumi, napraforgó mag, földimogyoró rágcsálása, stb. Ezzel a módszerrel biztonságosabban és könnyebben lehet lehűteni az ösztönös mozdulatok ingerét. Persze reggel, ébredés után a szem azonnal keresi a szokásos helyeket, ahol korábban a cigarettásdoboz hevert, de a rágyújtásra egyre kevésbé van kedve a leszoktató kúra résztvevőjének.
A terápia résztvevői még dohányzó személyek társaságában is élvezik a kezelés eredményeit!

A passzív dohányzás e tekintetben veszélytelen, nem csinál kedvet a rágyújtásra. Csak a ténylegesen elszívott cigaretta okozza a kínzó nikotinéhség visszatérését. Ennél fogva a kezelésben részt vevő legfontosabb feladata: egyetlen szál cigarettát sem engedhet meg magának (sem egy hét, sem két hét múltán, de még egy év múlva sem).
A leszoktató terápiákat a cég hat éve szervezi. Eredményességi mutató: cca. 73 százalék, ez azt jelenti, hogy 10 főből 7-8 személy abbahagyja a dohányzást a kezelés után.

A dohányzára való visszaszokás okait három csoportba lehet sorolni:

1. A STRESSZ – a nehéz helyzetekben az ember a rágyújtást választja abban reménykedve, hogy a cigaretta megkönnyíti a megnyugvást és a helyzet megoldását. Az első cigaretta nem ízlik, de a további rágyújtások során a rossz szájíz elmúlik és visszatér a nikotinéhség.

2. A KÍVÁNCSISÁG – a dohányzás iránti ingerek hiánya ellenére a kúra résztvevői kíváncsiak saját reakcióikra a kezelés után. Miután ez egy aktív próba, a nikotinéhség újból visszatér.

3. A MAGABIZTOSSÁG – a dohányos túlzottan biztos abban, hogy képes lesz egy hosszabb szünet után is megállni, kipróbálja az „egy szál cigi nem okoz visszaszokást”- módszert. Az első szál cigaretta kellemetlen szájízt ad, a felét el is dobja. De egy vagy két óra múltán már keresi a következőt.

Ennek az eljárásnak semmi mellékhatása nincs. Amikor a nikotin bevitele megszűnik, sőt amikor a szervezet megkezdi a méreganyagok kiválasztását és eltávolítását, ez a folyamat kellemetlen, de rövidesen elmúló jelenségekkel jár: fémes, száraz szájíz, aluszékonyság, izzadásra való hajlam, ingerültség és gyengülő koncentráló képesség. Ezek a tünetek körülbelül két héten át jelentkezhetnek. Enyhítésükre célszerű nagy mennyiségben a folyadékpótlás, továbbá érdemes gyakran lefürdeni.
Az antinikotin terápiát feltétlenül segédeszköznek kell tekinteni a dohányzásról való leszokásban, ugyanis a terápia csak arra képes, hogy megszüntesse a nikotinéhséget. A hosszú évek alatt beidegződött, megrögzött magatartás-formákat kizárólag a leszokó személy győzheti le – önmagában.
A beidegződött, ösztönös viselkedés nem mindig kontrollálható. A teljes sikerhez nyilvánvalóan szükség van egy adag eltökéltségre és némi önfegyelemre. Ha mégis néhány hét vagy hónap múltán a jelentkező visszaszokik a szenvedélyre, a terápiát a lehető legsürgősebben meg kell ismételni. Tilos a terápia idején nikotin tartalmú, leszokást segítő termékeket, pl. ragtapaszt alkalmazni!

A dohányzásról való leszokás előnyei:

Egészségügyi előnyök: keringési betegségek, szélütés, daganatos megbetegedések előfordulási kockázatának csökkentése, a köhögés, a rekedtség eltűnése, a légzés megkönnyítése és teljes javulása, az ízlelés és a szaglás érzékenységének a helyreállása, a kellemetlen szájszag, a fogazat és az ujjak elszíneződésének a megszűnése, a bőrszín élénkülése.

Erkölcsi haszon: megszabadul a cigarettázás és a vele együtt járó pótcselekvések kényszerétől, visszanyeri szabadségérzetét, önrendelkezését, nem mutat rossz példát környezetének.

Gazdasági haszon: a dohánytermékek meg nem vásárlása ezrekben mérhető megtakarításokat eredményez havonta.

Csak emlékeztetőül – a dohányzás káros hatásai mire, hogyan is fejtik ki hatásukat:

- szürke hályog
- nikotintól sárga arc
- gyomorsav
- köhögés, rekedtség
- hasnyálmirigy
- szexuális affinitás csökkenése
- nemzőképesség csökkenése
- szélütés
- elsárgult fogazat
- gégedaganatok
- tüdőrák
- tüdőembólia
- szívinfarktus
- gyomorfekély
- nyombélfekély
- vesedaganatok

Az anyag elkészítéséhez nyújtott segítségéért köszönetet mond szerkesztőségünk a fenti módszer hazai alkalmazójának, az Antidohány Bt-nek (Telefon: 343-1349).

Háttéranyag:

Dohány: (növ.. Nicotiana Tourn., Nicotidendron Gris., Tabacus Moench), a burgonyafélék egynyári, ritkábban többnyári, gyakran mirigyesen ragadós kórói, félcserjéi, ritkán cserje v. faalaku növénye. Levele egyszerű, épszélű, ritkán öblös. Virágfürtje vagy boga a szárat tetőzi. Virága ötöstagú, egyszirmú, szirma csöves, tölcsér- v. csaknem tányéralakú; tokja kétrekeszű, sokmagú s a maradandó kehely takarja. Mintegy 50 faja Amerikában terem, csak néhány ausztráliai és polinéziai. A dohánynak nálunk leginkább három faját termesztik, amelyek a következők: A kapadohány (N. rustica L.) 1/2-1 m. magas; szirma rövidcsövű, szennyes zöldessárga; levele tojásdad; virágzata fürtös. A szirom hosszú-csövű, világos piros, a virágzat ágasbogas. a) A levél hosszas lándzsás, hosszan kihegyezett, az alsóbbak keskenyen lefutók. Virágzata szétterül, piramisképű, 1-2 m. magas. Ez a közönséges vagy virginiai dohány (N. Tabacum L.). b) Levele széles tojáskerek, tompa, szárölelő, füles alapjával lefutó. Ága-boga összehúzódik. Szára 1-1 1/2 m. magas. Ez a N. latissima DC. v. N. macrophylla Metzg. nagylevelű vagy Maryland dohány. Keleten ez az elterjedtebb s ebből való a török dohány (basadohány) és a latakia. A Nicotiana Tabacum hazája D.-Amerika, de a mérsékelt és szubtropikus éghajlat alatt ezt termesztik mind a két világrészben. A nyers D.-levél bódító szagú és keserű ízű. Használata ismeretes. A dohányzás a szervezetre eleinte bódító (narkotikus) méregkép hat, később ez elenyészik, s mérsékelten a felnőtteknek nem árt, de a fejlődő ifjúságnak, sőt emésztéskor a nyálveszteség miatt, másoknak is káros. Orvosságnak és festéknek is hasznos. A D.-levél forrázata a juh-kullancsot meg a lapostetüt kiirtja; a D.-por, különösen a spanyol D.-korpa a levéltetvet, levélbogarat, nevezetesen a földi bolhát elriasztja a növényekről, ha folyadékával öntözzük v. a D. levéllel füstöljük.”

„Szívás-történet”:

1492. október 15.
Kolumbusz Kristóf először találkozik dohányzó indiánokkal

1531-1600
az első dohányültetvények Amerikában

1556-1565
a dohány elterjed Franciaországban, Angliában és az Ibériai-félszigeten

1560-as évek
Jean Nicot, Franciaország portugáliai nagykövete leírja a dohány orvoslásban alkalmazható tulajdonságait, és tubákkal gyógyítja Medici Katalin migrénjét

1586
Németországban megjelenik az első munka, ami óvatosságra int a dohány használatával kapcsolatban

1604
I. Jakab, angol király szerint "a dohányzás undorító a szemnek, förtelmes az orrnak, ártalmas az agynak és veszedelmes a tüdőnek"

1614
a sevillai koldusok "feltalálják" a cigarettát

1665
a nagy pestisjárvány idején a dohányzást védő hatásúnak gondolják

1700-as évek
az európai arisztokrácia tubákol

1753
Carol Linné, svéd botanikus a dohányt a nicotiana fajba sorolja, és két fajtáját - a nicotiana tabacumot és a nicotiana rusticát - írja le

1800-as évek
Amerikában elterjed a dohány rágása

1826-1830
négy év alatt a tízezerszeresére(!) nő az angol szivar-import

1828
Ludwig Reimann és Wilhelm Posselt a nikotin farmakológiájáról írják disszertációjukat, és arra a következtetésre jutnak, hogy az "veszedelmes méreg"

1830-as évek
az első dohányzás ellenes mozgalmak az Egyesült Államokban

1868
az angol parlament a Királyi Vasúttársaságot nemdohányzó kocsik forgalomba állítására kötelezi

1881
bejegyzik a szabadalmat az első cigarettagyártó gépre

1900-as évek
világszerte elterjed a cigaretta

1950-es évek
egyértelművé válik a tüdőrák és a dohányzás közötti kapcsolat

1963
cigaretta-eladási csúcs az Egyesült Államokban

1964
az amerikai tisztifőorvos kijelenti: "a dohányzás káros az egészségre"

1971
az Egyesült Államokban betiltják a televíziós cigaretta reklámokat

1980-as évek
átmeneti csökkenés után változatlanul magas a dohányzó fiatalok száma

1990-es évek
az Amerikából kiszoruló dohánygyárak a közép-kelet európai országokat veszik célba

1997
Amerikában először indítanak pereket a nagy dohánygyárak ellen cigaretta okozta egészségkárosodás miatt

Ne feledjük!

E pusztító szenvedély Magyarországon évente 35 000 ember életét követeli. Az áldozatok fele ötvenes éveiben, másik fele 60 éves kor felett hal meg a dohányzás következtében. Elgondolkodtató adatok.

Amint végleg letettük a cigarettát a következő dolgok történnek az emberi szervezetben:

5 perc múlva: A szív oxigénnel való ellátottsága nő.
20 perc múlva: A pulzusszám és a vérnyomás csökken, a végtagok hőmérséklete emelkedik.
24 óra múlva: A szívinfarktus veszélye csökken. A szervezet fizikai terhelhetősége nő.
48 óra múlva: Az íz- és szagérzékelés jelentősen javul. A lehelet dohányfüstszaga megszűnik.
3 hónap múlva: Az agyvérzés veszélye csökken. A köhögés csökken.
9 hónap múlva: Egykori dohányzása már nem veszélyezteti születendő gyermekét.
1 év múlva: A szívinfarktus és gyomorfekély veszélye a dohányosokéhoz képest felére csökken.
5 év múlva: A műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken.
10 év múlva: A műtéttel nem gyógyítható tüdőrák és más daganatok valószínűsége ugyanaz, mint nemdohányzók esetén.
15 év múlva: A szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval.

Mit engedünk a testünkbe?

A dohány nikotintartalmának 30-60 százaléka kerül a füstbe és a dohányzás módjától (lassan, gyorsan, tüdőre szívva) függően annak 20-90 százaléka a szervezetbe jut. Kis része a vizelettel kiválasztódik, jelentősebb része a szervezetben lebomlik (a lebontásban elsősorban a tüdő, máj és vese vesz részt). Erős dohányos szervezetébe óránként 0,01-0,02 gramm nikotin kerül; a halálos adag pedig 0,06 gramm. Feltehetően a dohányosok valamiféle ellenállásra tesznek szert, miután 10 g dohány, mintegy 2-3 cigaretta halálos adagját tartalmazza (tápcsatornákból való felszívódás utján).

A káros hatásoknak három fő forrása van: a hőhatás, a mechanikus hatás (pipázásnál) és a kátrányszármazékok hatása (ez utóbbi a cigarettapapír égéséből ered).

(Paulik András - gondola; Pallas Nagy Lexikona, Alfanet, Sote, Origo, Dr. Nagy András összefoglalója, Egészségügyi ABC)

Címkék:
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Stratégiai rasszizmus
    Ismét kiderült, hogy a spekulánsi szervezetek számára a terrormigránsok fontosabbak, mint az európai gyermekek.
MTI Hírfelhasználó