"Lehidalás", avagy az Európa Híd eredete - gondola észrevétel fényképekkel
Pénteken ünnepélyes keretek között átadták a kormány legújabb EU-kampányt segítő és a nemzeti ünnepet is megspékelni szánt gyaloghídját. Az ötletet azonban lehet, hogy máshonnan vették a politikusok?
2003. március 15. 19:19
2002. decemberének elején megjelent egy cikk a gondolán, miszerint a PRP 2000 Alapítvány arra készül, hogy Unióhíd néven egy maradandó és meghökkentő ötletet valósítson meg a főváros szívében.

„Megvalósulása esetén jelképpé válhat az az új fővárosi híd, amely a gyalogosok számára épül majd a Parlament és a Batthyány tér között” - mondták akkor a szervezők, akik talán nem is sejtették, hogy az álomból hamarosan (fél)valóság lesz. Azaz híd lesz, de csak néhány napig, látványosság helyett inkább csak közlekedési nehézségeket okoz majd és mint annyi minden kicsiny hazánkban, ez is csak egy könnyen felejthető „cirkusz” lesz a népnek.

Részlet a decemberi cikkből, amelyért plagizálás címszóval elégtételt is követelhetne a kormánytól a kuratórium (akkora a hasonlóság a két „egyedi” ötlet között):

„Magyarország ezer éve Európa és a művelt világ része. Emberek milliói élnek, dolgoznak, alkotnak ebben a meggyötört hazában. Mi marad utánunk? A tudás és a szellem nagysága mellett mit adunk a jövő nemzedékének, hogy emlékezetükben megmaradjunk? Hazánk millenniumán nem épült az ország szívében semmi maradandó tárgyi emlék. Száz éve őseink ránk hagyták a többek között a Hősök terét, ami ma emlékhely és turistalátványosság. Budapest éke. Itt az idő, hogy a ma Magyarországa is letegye névjegyét: ezért tűzte ki céljául a PRP 2000 Alapítvány, hogy neves személyiségek anyagi és erkölcsi támogatásával létrehozza azt testületi formát, ami mindent megtesz, hogy ezt a hiányt pótolja, s megépítse az Uniohidat.

Ezt Dr. Déri József mérnök, ötletgazda az alapítvány alapító kurátora így fogalmazza meg:

„A leendő EU-csatlakozásunk és államiságunk millenniuma alkalmából ma kell maradandót - száz év múlva is láthatót - létrehozni (miként a Hősök tere a honfoglalási millennium alkalmából épült). A társadalom-lélektanilag is fontos - az ezredforduló Magyarországáról üzenet gyanánt is szolgáló - objektum (ami turisztikai látványosság lesz): az UNIOHID létesítése és hatása (sétáló Nagy-Belváros) legalább részleges nemzeti konszenzust kíván.

Az Alapítvány célja a környezetbe illeszkedő UNIOHID megvalósításának előmozdítása. Az Alapítványnak feladata az alapítványi cél köztudatban tartása a nyomtatott és elektronikus sajtó, illetve az internet révén. Az Alapítvány Kuratóriuma szorgalmazza az alapítványi célnak megfelelő - kormányzati és/vagy fővárosi önkormányzati - közalapítvány létrehozását.” Neves kurátorok segítik a szervezet működését. Többek között tudósok, politikusok, tanárok, ügyvédek, mint például Pungor Ernő, Für Lajos, Pozsgay Imre, Pásztor Béla és Kárpáti Zsuzsanna.

Amint a gondolának Kárpáti ügyvédnő elmondta, eszmei célkitűzései mellett a híd remek gazdasági befektetés is lenne egyben Az európai uniós gondolat ma mindennapos Magyarországon. Ezt, a jövő-múlt kapcsolatát, valamint innovatív tudástőkét kell szimbolizálnia az építménynek. Az UNIOHID reális és/vagy virtuális változata nem közlekedési híd, hanem sétáló és üzleteket sorakoztató építmény a Duna felett, turisztikai látványosság, amely (az internet révén) az egész világból vonzza a látogatókat amellett, hogy reális és virtuális (internetes) üzletként működik, hatalmas nemzeti és üzleti (világ-) reklámerővel.

A volt Kossuth híd pesti hídfőjétől a Batthyány térig vezető, felülnézetben hullámalakú, sétáló és rangos üzleteket sorakoztató építmény lenne, míg az UNIOHID valamint fényjátékkal előállított tükörképe a Parlamentnél impozáns látványosság lehetne, A megépülésig csak virtuális változatban létező (az interneten "bejárható") üzlethíd olyan reklámerővel hathat, hogy a megépítés költségeit előre kitermeli a leendő reális üzletek bérleti jogának 8...10 éves előre eladásával. A rangos és világreklámot jelentő üzletek bérlői lesznek — célszerűen — az EU-államok, a Duna-mentiek, világcégek és — természetesen — jellemző magyar vállalkozások.

Olyan hungaricum lesz a sétálóhíd, amely hazánkat jelképezi majd ország-világ előtt. Talán ez lesz a kezdete, hogy Budapest legyen a térség fővárosa? – tette fel a kérdést egy mértékadó, véleményformáló személyiség.”

x x x

Nos, van pontonhíd több százmillióért, de nincs metró. Lesz parádé és katonai összeszerelem-szétszerelem a hidat, de úgy látszik, egyedi ötletekből hiány van a jelenlegi kormányzat környékén. Reméljük csak véletlen egybeesés, vagy legalábbis egyeztettek az ötletgazdákkal, hogy ott és az „épült” fel most Budapesten, amit már mások korábban elterveztek.

A hatalmas tömeg, amely egy emberként akar a hídon áthaladni időt, fáradságot és türelmét nem kímélve áll és várja, hogy az utcaseprő-mellényre emlékeztető mentőmellényekben pompázó katonák felengedjék őket a csatlakozás újfajta jelképére.

Most már legalább tudjuk, hogy miniszterelnökünk szerint a Duna jobb és bal partján emberek élnek, s ezt a két pontot össze lehet kötni. Már csak azt nem tudjuk, hogy miért kell gagyit gyártani. A feltétlen spórolásnak – ha már folyamatosan ezt hangsúlyozza a kormány – legalább ne legyen ilyen szembetűnő megnyilvánulása. Büszkének is kellene lenni, hogy tudtunk pontonhidat összeállítani? A hazai honvédség viszonyait tekintve, még az is lehet, hogy erre jóízűt csettintve kellene konstatálni: brávó.

Miközben a nemzeti ünnepnek megfelelő (?) kihangosított zenei aláfestést hallgatom (Vivaldi: Négy évszak) eltűnődöm a Duna partján, hogy az ízes magyarsággal beszélő katonai szakértő, aki a pontonhíd szétszerelésének műszaki részleteivel lelkesíti a nézelődőket, tudja-e, hogy itt és most 1848 és a szabadság szelleme, nem pedig a folyami átkelőhelyépítés alapszabályai a legfontosabbak.

(Paulik András – gondola)

Címkék:
  • Polgárverés – 12 éve
    Azt sem sikerült kideríteni, hogy a brüsszeli bürokrácia miért hunyta be a szemét, amikor látta, hogy európai uniós polgárokat vernek véresre.
  • Antall József és Sargentini
    Amikor nagy a zűrzavar, a cosmos helyett chaos van, amikor a szervezetlen rotyogás uralkodik, nem árt, ha fogódzót keresünk.
  • Orbán: Európa a nemzetek hazája
    Európa a nemzetek hazája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál tartott ünnepi beszédében. Úgy fogalmazott: akik az Európai Unióból európai birodalmat akarnak gyúrni, mind bevándorláspártiak.
  • A hétköznapok adta helytállás dicsősége
    Erich Lessing, Burghardt Ferenc, Fényes Tamás, Tóth László, Horling Róbert, Munk Tamás és Mező Sándor felbecsülhetetlen értékű kortörténeti felvételei az MTVA archívumának válogatásában.
  • A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt
    A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a budapesti Széna téri '56-os emlékműnél tartott megemlékezésen.
MTI Hírfelhasználó