„Nincs más eszközünk, mint a nyilvánosság” – a közszolgálati televízió nem jött létre – gondola tudósítás
A búcsúzó társadalmi kurátorok sajtótájékoztatójukon végtelenül lehangoló képet festettek a közszolgálati televízióban uralkodó intézményesített szabadrablásról.
2003. április 9. 21:01
A sajtótájékoztató elejét szokatlan közjáték zavarta meg. A Szabadság téren állítólag két nyomozó figyelte meg a gyülekező újságírókat, mert úgymond „valakik be nem jelentett demonstrációra készültek.” Később egyenruhás rendőrök is érkeztek, akik a félreértés tisztázása után távoztak.

A távozó kurátorok közül elsőként Görgey Tibor szólt. Elmondta a kuratórium ugyan távozott, de új kurátorok nincsenek. Így semmi sem akadályozza meg, hogy a közszolgálati televízióból „gagyitévévé” váljon. A közszolgálati televíziónak nem a reklámokból kell megélnie, hanem a nemzeti identitás megőrzése a feladata. Az MTV vezetése folyamatosan az Európai Unióról és a nemzeti identitás megőrzéséről beszél, miközben éppen az utóbbival kapcsolatos műsorokat szünteti meg. Megszűnt a Hétvégi Helikon, a Századfordító magyarok. Helyettük új kereskedelmi vetélkedő és buli műsorok, illetve régi sorozatok - mint a Dallas - indultak.

Ékes Ilona elmondta döbbenten tapasztalták kurátorokként, hogy az elmúlt egy évben miként folynak el a közpénzek. A számok, a tények önmagukért beszélnek: a még elfogadott költségvetéssel sem rendelkező intézmény közel négymilliárd forintot költ produkciókra, a beszállítói kör viszont meglehetősen szűk. Eközben a társaságnál 20-25 éve dolgozó munkatársak napi 8-10 órás munkával 50-80 ezer forintot keresnek.
„Szeretnénk felhívni a figyelmét a döntéshozóknak a médiatörvény visszásságaira. A mi megbízatásunk már lejárt, és az új társadalmi kurátorokat mikor választják meg? A pályázás határideje már egy hónappal csúszik. Az elnöki posztra kiírták már a pályázatot. Ki fog dönteni és mi alapján?
A mostani elnök a műsoros szerződéseket hosszú távra, fix műsorsávokra kötötte. Ezek felbontása magas kártérítéssel jár.
A televíziónak nincs SZMSZ-e, nincs költségvetése. 2002 második félévére nincs terve az MTV Rt.-nek és ennek hiányában a Felügyelő Bizottság nem tudja elfogadni a beszámolót.
Nincs költségvetés a filmbeszerzésekhez sem. A Felügyelő Bizottság filmbeszerzési moratóriumot kért, hiszen januárban 220 000 percnyi film volt megvett sugárzási joggal a köztévé birtokában. (1 évre 160-170 000 percre van szükség.) Ennek értéke február 28-ig 670 millió volt, 375 millió helyett. A moratóriumra vonatkozó kérés teljesítéséről nincsenek hírek.
Hosszasan sorolta azokat a műsorokat és szerződéseket, amelyek jelentős kiadást okoznak az MTV Rt. számára. (Ezt a listát olvasóink tudósításunk után olvashatják.)

Pós Péter a társadalmi kurátorok megbecsültségéről azt mondta: szerepük „gomb a télikabáton”, a demokrácia látszatának fenntartásához szükségesek, de érdemi befolyást az események menetére nem tudnak gyakorolni.
A közszolgálati tv nem jött létre a rendszerváltás óta sem, és a médiatörvény megalkotása után sem. Az Országgyűlés feladata lenne, hogy megteremtse ennek feltételeit. Nem közszolgálati módon működik és egyre kereskedelmibb módon működik. A közszolgálatiság kritériumaiból mára már szinte semmi sem látszik a közszolgálati televízió műsoraiban. Most már lassan csak a legalacsonyabb szintű szórakoztatás kap teret.
Ugyanakkor az MTV minden tekintetben lazábban működik egy magáncégnél: a gátlástalan pénzkivét terepe. Egy példa a kuratórium legutolsó üléséről: az MTV szerződéseinek a tartalma és az árértékaránya egyszerűen nem állapítható meg. Szinte egységár jellegük van. Az ÁSZ anyaga szerint nincs semmilyen reális költségvetés elkészítésére alkalmas munkamódszer az MTV-nél, sem a belsős munkáknál, sem a külsős szerződések esetében.

***

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy vasárnap délelőttönként Herendi János 187 millióért készíti a Galériát. Friderikusz Sándor havi majd 100 millióért szállít műsorokat. Juszt László egyelőre 212 milliós szerződést ütött nyélbe.

A Fanny Film Bt. Által készített Valahol Európában című sorozat adásonként 12 millióba kerül a köztévének. A Fodor Imre és Sugár Ágnes által jegyzett műsorhoz Verebes István szállítja a forgatókönyvet. (Sugár Ágnes, a közszolgálati koprodukciós igazgató. A hasonló cipőben járó Kiss Elemér legalább lemondott.)

Idén először műsoridőt kapott a Szféra estély a népszerűsítésre. Más cég fizet a reklámért, ebben az esetben azonban a TV fizetett 2 milliót a reklámműsorért.

A Friderikusz Röpülj most! adásonként 3 millió, a Hoztam egymilliót pedig adásonként több, mint 5 millió és ebből 35-öt rendelt az MTV. Ezek mellett az összegek mellett a köztévé állja a két műsor 15 milliós jogdíját és 18 millió plusz áfával beszáll a díszletek elkészítésébe is.

A Hét Siklósi és Horváth Szilárd idején 600 ezer forintba került 8-10 százalékos nézettséggel. Baló műsora 1,5 millió 5 százalék alatti nézettséggel. Most jön a Friderikusz és Krecz féle, a Rai Uno-tól levetett produkció, adásonként 12 millióért. Ómolnár Miklós Ötcsillagos találkozásait darabonként 2 millióért szállítja a Média Wave, a kereskedelmi csatornák un. sztárjait szerepeltetve.

A Névshow című műsor adásonként 8,75 millió forintba kerül. A rendszeresen jelentkező műsort a Happy-Film Média Kereskedelmi Szolgáltató Kft. gyártja - a cég vezetője Hajdú Péter műsorvezető. A hasonló nevű - tízezer forint alaptőkéjű betéti társaság hasonló összegért készítette a szilveszteri Névshow című műsort. Ennek érdekessége, hogy a társaságban kültag Medgyessy Péter miniszterelnök nevelt lánya, Tornóczky Anita.

Hajdú és Dömsödi gyártja az Autóbontó című műsort is, természetesen Tornóczky műsorvezetésével. A tipikusan kereskedelmi típusú műsorra idáig 20 milliót fizetett az MTV.

És ha már Tornóczky Anitánál tartunk, ne felejtkezzünk el az egyre nagyobb szerephez jutó Fásy Ádámról sem. Most, hogy eljött a Hajdú-Tarnóczky-Dömsödi triumvirátus ideje, Fásy is megjelenhetett az MTV-ben.

Novemberig van szerződése Lagzi Lajcsinak a Pénteki Szuperbuli című műsorra, melyért a Dáridó Prudukció Kft.adásonként 11.917.200 forintot számláz a köztévének. Lajcsi cége egy szilveszteri műsorra is szerződött 14 millió 380 ezer forintért.

A köztévéhez visszatérő Juszt László adásonként 8 165 920 forintért készíti A tv ügyvédje című produkciót. A Clean Line Bt.-től, melynek kültagja Juszt kiskorú fia, 26 adást rendelt meg a televízió.

Az RTL Klub saját gyártású műsorait is készítő IKO Production Kft. nettó 135 és egy nettó 70 milliós megállapodást kötött a közszolgálati televízió vezetésével. Az RTL Klub és az MTV együttműködése gyümölcsöző kapcsolatnak bizonyulhatott. 2002-ben az RTL Klub az MTV Bojtár utcai telephelyére építette fel a Való Világ villáját. Az persze senkit sem zavart, hogy az MTV is már csak bérlője az objektumnak. (Valószínű, hogy ez a bérbeadó Millenáris Kht.-t sem zavarja.) A Való Világ szerződés nem sokat hozott az MTV konyhájára - állította a felügyelő bizottság elnöknője -, hiszen a vállalt kötelezettségek (rezsi, őrzés-védés, takarítás stb.) elvitte a vékonyka nyereséget.

A műsorbeszerzéssel foglalkozó cégek közül a Cine Art Kft. - Szinetár Miklós családi vállalkozása - viszi a prímet: két 54 milliós, egy négymilliós és egy 56 milliós megrendelést kapott az MTV-től. Az Operaház igazgatójának évek óta bianco csekket állítanak ki az MTV-ben. A szerződések nem szólnak arról, milyen filmet, hány műsort vesz az MTV pénzéért, elég az összeget kitölteni, máris aláírható a deal.

***

Olvasóink kedvéért a távozó kurátorok által megjelölt szövegrészek kiemelésével közreadjuk az Állami Számvevőszéknek az MTV-t érintő jelentését:

0244 Vélemény a Magyar Televízió Részvénytársaság 2003. évi költségvetési támogatási igényének megalapozottságáról, indokoltságáról

BEVEZETÉS

…Az MTV Közalapítvány Alapító Okirata megfogalmazza a Közalapítvány alapvető feladatát, hogy az MTV Rt. tulajdonosaként gondoskodjon a közszolgálati műsorszolgáltatás Médiatörvényben (tv.) meghatározott követelményeinek érvényesüléséről.

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Az MTV Rt. már alapításkor jelentős, - az eszközállomány mellett - "örökölt" tartozás állománnyal rendelkezett, ami 1996. év végén 5193 M Ft-ot tett ki. Az Rt. kötelezettségeinek összege 1998-tól minden évben jóval meghaladta a saját tőke értékét. A 2002. év végén a kötelezettségek várhatóan a saját tőke háromszorosát teszik ki. ……

A kialakult pénzügyi és vagyoni helyzet döntően arra vezethető vissza, hogy az MTV Rt. bevételei 1997. évtől kezdődően - a Média tv. korlátozásai, a kereskedelmi televíziók által támasztott konkurencia együttes hatásaként - jelentősen csökkentek, a költségeket nem a forrásokhoz igazodóan határozták meg, és a bevételek növelése érdekében sem tettek meg minden szükséges intézkedést. ….

Az MTV KA Kuratóriuma rendre minden évben veszteséggel számított üzleti tervet fogadott el, a veszteség rendezésére pedig nem tett érdemi lépéseket. …

A Média tv.-ben meghatározott feladatellátási kötelezettség és a közszolgálati televízió finanszírozási módja közötti ellentmondás nehezíti a stratégiai döntések meghozatalát és tényleges végrehajtását. A normatív alapra helyezett, a Média tv.-ben előírt feladatok ellátásához rendelt támogatási rendszer (normatív alapú feladatfinanszírozás), kiegészítve a szükség szerinti céltámogatással, elősegítheti a hosszú távú, megalapozott döntéshozatalt és az így hozott döntések végrehajtását. Ez a Média tv. módosítását is feltételezi.

… A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat tervezetét csak késve, 2002 januárban készítették el. Az Országos Rádió és Televízió Testület 472/2002. (III. 19.) ORTT számú határozatában egy módosítással egyetértett a szabályzattal.
A Felügyelőbizottság 2001-ben készített ügyrendjét nem hagyták jóvá. Az MTV KA-nál Ellenőrző Testület - országgyűlési megválasztás hiányában - nem működött, egyetlen megválasztott tagja 2001. március 20-án lemondott. Az Rt. az MTV KA oldaláról - a Testület 2002. júniusi megválasztását megelőzően - lényegében kontroll nélkül működött.
A szabályozottság, a tervezési rendszer, a 2003. évi előzetes üzleti-, a rövid távú Válság- és konszolidációs terv dokumentációs hiányosságai, valamint az átláthatatlan önköltségszámítás nem teszik lehetővé az MTV Rt. költségvetési támogatási igénye megalapozottságának megítélését.…

A törvényjavaslatban szereplő költségvetési támogatás összege az Rt. változatlan külső és belső szabályozási, illetve strukturális keretek közötti működtetése esetén az Rt. vezetése által már meghozott és a jövőben alkalmazásra kerülő intézkedésekre tekintettel is csak a 2003. év mintegy első háromnegyed évi működésének finanszírozását biztosíthatja.
Folyamatban van a Magyar Televízió Közalapítvány és az MTV Rt. működésének átfogó számvevőszéki ellenőrzése, amelynek eredményei 2003. május végén válnak publikussá.
A korábbi ÁSZ ellenőrzés és a jelenlegi célvizsgálat megállapításai alapján is látható azonban, hogy a kialakult helyzetben egyaránt szerepe van a törvényi szabályozás ellentmondásainak, a realitásokat figyelmen kívül hagyó szakmai koncepcióknak és (a helyenként pazarló) gazdálkodási gyakorlatnak, valamint a Közalapítványnak az MTV Rt., az Országgyűlésnek pedig a Közalapítvány irányában meglévő hatásköre, feladatai nem megfelelő gyakorlásának.

… A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk:

az Országgyűlés részére

1. Kérje fel a Kormányt, hogy soron kívül bocsásson az Rt. rendelkezésére a folyószámlahitel-keret kiváltására 990 M Ft-ot, valamint a saját tőke negatív előjelének megszüntetése érdekében 4392 M Ft-ot.
2. Kérje fel a Kormányt, - a konszolidációs terv elfogadását követően, - hogy részesítse az MTV Rt.-t 800 M Ft összegű tőkejuttatásban annak érdekében, hogy saját tőkéje elérje a jegyzett tőke kétharmadát.
3. Határozzon - a konszolidációs terv elfogadását követően - az MTV Rt. működési struktúrájáról és annak finanszírozásáról.
4. Számoltassa be az MTV KA Kuratóriumát a törvényi előírásoknak (Média tv., Számviteli tv. stb.) megfelelő belső szabályozás elkészítéséről, a belső elszámolások rendszerének szabályozásáról.

a Magyar Televízió Közalapítvány részére

Kérje fel a Magyar Televízió Rt.-t, hogy dolgozzon ki egy megfelelően dokumentált, számszakilag alátámasztott, felelősökkel és határidőkkel rögzített feladatokat tartalmazó, - beleértve a meglévő infrastruktúra strukturális átalakítását - konszolidációs tervet.

II. Részletes megállapítások

1. Az MTV Rt. alapítása, vagyona, működésének és tervezési rendszerének szabályozottsága

1.1. Az MTV Rt. alapítása

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében, a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására az Alkotmány 61. §-a szerint alkotta meg a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt (Média tv.). A Média tv. 53. § (1) bekezdése és 140-141. §-ai alapján a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére a 18/1996. (III. 8.) OGY határozatával az Országgyűlés létrehozta a Magyar Televízió Közalapítványt (MTV KA). Az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. § (1) bekezdése szerint a Média tv. 53. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására határozatlan időre megalkotta a MTV KA Alapító Okiratát.
A Média tv. 64. §-a alapján a nemzeti közszolgálati televízió feladatainak ellátására az MTV KA megalapította a Magyar Televízió Részvénytársaságot (MTV Rt.).
Az MTV KA Alapító Okirata megfogalmazta a Közalapítvány alapvető feladatát, amely szerint az MTV Rt. tulajdonosaként gondoskodjon a közszolgálati műsorszolgáltatás Média tv.-ben meghatározott követelményeinek érvényesüléséről.
Az MTV KA ellenőrzés részére bemutatott Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) 1996. december 10-én lépett hatályba, amelyet a jogszabályi változások ellenére sem aktualizáltak.
Az MTV KA a Média tv., illetve SzMSz-ének 1. 2. pontja alapján az MTV KA gyakorolja - az SzMSz-ben tételesen felsorolt kivételekkel - az MTV Rt. vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, részvényesi jogokat.
A MTV Rt. saját vagyonát, saját tőkéjét - az alapító okirata szerint (megjelent a Magyar Közlöny 1996. évi 106. számában) - 1996. október 1-jével 18 964 M Ft-ban állapították meg, ezen belül az alaptőke (jegyzett tőke) 16 056 M Ft-ot, a tőketartalék 2908 M Ft-ot tett ki. Ezek az adatok kerültek véglegesen a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1996. november 18-án kelt végzésével - az Alapító Okirat és annak módosítása adatai alapján - a Cg.01-10-043219. számú cégjegyzékbe.
Az induló vagyonmérleg szerint az eszközállományt 24 157 M Ft-ban, a források között a saját tőkét eredetileg 17 620 M Ft-ban, ezen belül a jegyzett tőkét 16 056 M Ft-ban, a tőketartalékot pedig 1564 M Ft-ban állapították meg. Ez az összeg szerepel az MTV Rt. 1996. évi mérlegében. A vagyonértékelést azonban korrigálni kellett a felmérés alapjául szolgáló vagyonleltár hiányosságai miatt. A végleges értékek az Alapító Okirat még ugyanezen évi módosítása következtében alakultak ki.

1.2. Az MTV Rt. vagyona

Az MTV Rt. saját tőkéje az alapítás évétől folyamatosan veszteséges üzleti tevékenysége következtében - amely változóan kisebb vagy jelentősebb összegben negatív előjelű mérleg szerinti eredményben nyilvánult meg - jelentősen lecsökkent az alapításkori nagyságrendhez képest. Az MTV Rt. - a várható adatok szerint - 2002. december 31-ei mérleg szerinti vesztesége 12 863 M Ft lesz. ….

A veszteséges gazdálkodás következtében a saját tőke a 2002. évben ismét csökken. A 2002. szeptember 30-ai főkönyvi kivonat szerint ugyan a saját tőke ebben az időpontban 43 M Ft - a miatt azonban, hogy az év utolsó negyedében nem időarányos kötelezettségek keletkeznek, hanem azt jóval meghaladó nagyságrendűek - a 2002. év végére az MTV Rt. -4392 M Ft-ban számszerűsíti a saját tőke nagyságrendjét, ezen belül 1200 M Ft-os jegyzett tőkével.
A saját tőke ismertetett nagyságrendű csökkenése - különösen a várható adatok ismeretében - jelentős vagyonvesztésnek minősül.

Az MTV Rt. saját tőkéjének kiegészítésére vonatkozó 2003. évi költségvetési támogatási igény számszerűsítéséhez kiindulási alapot ad a saját tőke 2002. év végi várható nagyságrendje (-4392 M Ft), illetve az a tény, hogy a vagyonvesztés nagyságrendje (már 1998-ban) meghaladta azt a mértéket, amelyet a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény megenged, és amelyet meg kell szüntetni.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 243. §. (1) bekezdése a rendkívüli közgyűlés összehívásának 3 esetét tartalmazza. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a társaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke egy harmadával csökkent, vagy ha a társaság saját tőkéje 20 M Ft alá csökkent, továbbá akkor is, ha a társaság a fizetéseit megszüntette és vagyona a tartozásokat nem fedezi. Ha a társaság saját tőkéje már 20 M Ft alá csökkent, az alaptőke leszállítására a Gt. 258. § (1) bekezdésében foglalt korlátozás miatt nem kerülhet sor; ilyen esetben a Gt. 258. § (3) bekezdés alkalmazásával a társaság köteles az átalakulásról vagy a jogutód nélküli megszűnéséről gondoskodni.

A független könyvvizsgáló több évben, először 1998-ban, felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény nem engedi meg, hogy részvénytársaság negatív tőkével működjön. Több évben javasolta, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma tegye meg az alapítótól elvárható, szükséges intézkedéseket, a MTV Rt. likviditási válságának kezelését szolgáló, valamint tőkehelyzetének normalizálását jelentő lépéseket. Ellenkező esetben nem biztosított az MTV Rt. működésének folyamatossága.
Legutoljára a 2002. év félévének zárásakor, illetve a 2002. évi gazdálkodás várható főbb sarokszámainak előterjesztésekor, annak megismerésekor kezdeményezte a független könyvvizsgáló és az MTV Rt. menedzsmentje is, hogy az Alapító járjon el a gazdasági egyensúlyi hiány felszámolását jelentő intézkedések meghozatala, jogszabályok megalkotása érdekében.

A Kuratórium foglalkozott - a független könyvvizsgáló jelzése alapján is - a tőkehiány, a vagyonvesztés problémájával. A Kuratórium vezetője 2002. augusztus 27-én levelet írt az Országgyűlése elnökének. A levél hangsúlyozta, hogy "haladéktalanul szükséges az MTV Rt. tőkéjének pótlása, továbbá a közszolgálati televíziózás tartós finanszírozhatóságát biztosító törvényi feltételek megteremtése".

2. Az MTV Rt. 2003. évi előzetes üzleti tervének megalapozottsága

2.1. Az MTV Rt. 2003. évi üzleti terve és a Média tv.-ben előírt feladatok kapcsolata, a 2002. évi várható adatok figyelembe-vétele

…A szervezeti egységek által kidolgozott igények tervezésének alapdokumentációja rendelkezésre állt. Annak megalapozottságát azonban közgazdasági szempontból megítélni csak részletes munka és időigényes ellenőrzéssel lehet, mert, anyag-, bér- és rezsi-, valamint gyártási normák nincsenek. Nincsenek elfogadott gyártási normatívák, amelyek meghatározzák az egyes műsortípusok költség-, illetve kapacitásigényét.

A költséggazdálkodás szempontjából a normák hiánya alapvető kérdés, mivel így az élő- és holtmunka, a termelési tényezők követelményének rendszere hiányzik, ezért az előállított sajátos termék, a műsor drága vagy olcsó voltának egzakt módon történő meghatározására, a tervezett költségek elismerhető költségekkel való egyezősége nem biztosítható.

Az előzetes üzleti terv tervszámai és a feladatok egymáshoz rendelése - az igényekkel kapcsolatos megállapítással ellentétben – nem volt ellenőrizhető, mivel nem állt rendelkezésre olyan kimutatás, ami a 2002. évi várható adatokat szervezeti egységenkénti és költségnemenkénti bontásban tartalmazta volna. Továbbá a 2002. évi várható adatok és a 2003. évi tervszámok közötti eltérések okai - az erre vonatkozó számítás hiányában - szervezeti egységenként nem voltak megállapíthatóak.

2.2. A szakmai tevékenység és a pénzügyi lehetőségek összhangja, a tervezett intézkedések

A szakmai tevékenység és a pénzügyi források összhangját külső tényezők is érdemben befolyásolják. Ez elsősorban a Média tv.-ben előírt feladat-ellátási kötelezettség és a közszolgálati televízió finanszírozásának kiszámíthatatlan módja közötti ellentmondásban jelölhető meg, ami a stratégiai döntések meghozatalát és tényleges végrehajtását megnehezíti. A hosszú távú, megalapozott döntéshozatalt és annak folyamatos végrehajtását normatív alapra helyezett, a Média tv.-ben előírt feladatokhoz rendelt támogatási rendszer szolgálhatná, szükség szerinti céltámogatással kiegészítve. Ez azonban a Média tv. módosítását is igényli.

…Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az MTV Rt. szervezeti felépítésének racionalizálására, az SzMSz aktualizálására, a humánerőforrás mennyiségi és minőségi átvilágítására, a szabad belső kapacitás kihasználásának növelésére, amit az Rt. is felismert és célul tűzött ki.
Az integrált információs rendszer létrehozásához és bevezetéséhez célszerű lenne a központi költségvetésből céltámogatást nyújtani. Az integrált vezetői információs rendszer - egyéb tényezők mellett - közvetlenül hozzájárul a gazdálkodás átláthatóságának, egyértelmű nyomon követhetőségének megteremtéséhez.

2.4. A 2003. évi előzetes üzleti terv számításokkal való alátámasztottsága

A költségek, ráfordítások tervezésének megalapozottsága, mivel azok mintegy 84%-át költségvetési támogatásból tervezik finanszírozni, meghatározó a költségvetési támogatási igény megalapozottsága, indokoltsága értékelésénél. A költségek tervezésénél normákat nem alkalmaztak, ami az önköltségszámítás területén meglévő anomáliákkal együtt nem teszi lehetővé a racionális és megalapozott költségtervezést.

Az önköltség-számítási szabályzatban leírtak a műsorkészítés specialitásait nem veszik figyelembe, így a produkciók önköltségének alakulása - bár a költségekre azok hatással vannak - a keretgazdálkodás rendszerében nem meghatározó tényező.

Az anyag-, bér- és rezsi-, valamint gyártási normák kidolgozása nélkül az egyes műsortípusok költség-, illetve kapacitás-igénye objektív módon nem határozható meg. Így a műsor előállítási költségét alapvetően csak a műsorgyártó egységek részére rendelkezésre álló keretek korlátozzák.

2.7. Az MTV Rt. értékelései és intézkedései a kötelezettségek, a követelések, a likviditási helyzet alakulásával kapcsolatban

A 2002. évben a folyamatos likviditás felmérésére és biztosítására féléves likviditási tervek készültek. A tervezetthez képest 2002-ben a bevételkiesés havonta 2000-2500 M Ft volt.

Az MTV Rt. folyamatosan értékelte kötelezettségeinek alakulását, szerkezetét, különös tekintettel a köztartozásokra, illetve a követelésállomány változását. A kötelezettségállomány esetében az értékelés fajtánként, pl. szállítók (műsorgyártás, műsorterjesztés, hírszolgáltatás, közművek), a köztartozások vonatkozásában adó- és járulék nemenként történik.

A lejárt követelésállomány csökkentésére a jogi lehetőségek több formájával élnek. A határidő lejártával fizetési felszólítást küldenek, azt megismétlik, valamint ügyvédi felszólításra, fizetési meghagyás kibocsátására kerül sor, felszámolási eljárást helyeznek kilátásba. A kétesnek minősített követelés menedzselésével behajtásban jártas gazdasági szakember és jogi szakértő foglalkozik (perlés, rendőrségi feljelentés, egyezség részletfizetésre, más műsor elfogadása az adósság fejében). A vevőkkel havonta folyószámla-egyeztetést végeznek.

Az MTV Rt. a következőkben határozta meg a likviditási problémák okát, amelyek a kialakult helyzethez vezettek:

- az örökölt kötelezettségek;
- a költségvetési törvény módosítása a Média tv.-t az üzemben tartási díj felosztási aránya tekintetében. Az MTV Rt.-t megillető díjat 50%-ról 40%-ra módosította, ami további bevételkiesést idézett elő;
- a reklámbevételek a kereskedelmi televíziók piaci jelenléte után egytizedére csökkentek, és a törvényt alkotó nem gondoskodott a reklámbevételek nyilvánvalóan bekövetkező kiesésének ellentételezéséről, miközben a feladatok nem változtak;
- a gyakori elnökváltás sem segítette a gazdasági viszonyok konszolidálását;
- a közszolgálati televízió nem igazán a piaci szabályoknak megfelelően működtethető szervezet, hiszen az alacsony nézőszámot jelentő műsorokat is kötelező sugároznia;
- a műsorterjesztés költségeit az állami költségvetés támogatja, de szabályozása állandóan változott, illetve a támogatás még ma sem terjed ki a műsorterjesztés teljes egészére.

A hitelforrások kimerülésével a 2003. évben a pénzügyi egyensúlyt - az üzleti terv szerint - csak költségvetési támogatásból tudják megteremteni. Az MTV Rt. számítása szerint átlagosan havi 2200 M Ft költségvetési alapú támogatási igényt jelent.

4.3. A 2003. évi költségcsökkentési intézkedési terv megalapozottsága ...A felsorolt költségcsökkentési lehetőségek részletes számítási dokumentációja nem állt rendelkezésre, ezért annak megalapozottsága nem volt ellenőrizhető. A koncepcionális javaslatban leírt takarékossági intézkedésből azonban hiányzik annak a követelményrendszernek a kidolgozása, amely biztosítja azt, hogy a gyártási költségek - a produkciók színvonalának csökkenése nélkül - csak a reális mértékben növeljék az MTV Rt. költségeit. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján az anyag-, bér- és rezsi-, valamint gyártási normák kidolgozása nélkül az egyes műsortípusok költség-, illetve kapacitásigénye objektív módon a következő időszakban sem határozható meg. Így a műsor előállítási költségét alapvetően csak a műsorgyártó egységek részére rendelkezésre álló keretek korlátozzák.

4.5. A tervezett költségek (ráfordítások) és a tervezhető forráslehetőségek összhangja

Az üzleti tervben szereplő összes költséget nem osztják meg a két közszolgálati adó között. Ennek következtében az egyes adók (M1 és M2) költségei nem különülnek el és különállóan azok nem ellenőrizhetők, értékelhetők.

Budapest, 2002. december

Dr. Kovács Árpád elnök

Címkék:
MTI Hírfelhasználó