Azonosították Lukács evangélista földi maradványait
Noha a történészek eddig tagadták, a Lukács evangélistának tulajdonított csontváz fogából nyert DNS arra utal, hogy a test valóban az evangélistáé lehetett.
2001. október 18. 21:49

Történészek már régóta megkérdőjelezték a padovai csontváz azonosságát, annál is inkább, mert az evangélista 149-ben bekövetkezett halála óta már kétszer elszállították.

Szent Lukács ,aki az Újtestamentumban a róla elnevezett Evangéliumot és az Apostolok Cselekedeteit írta, valószínűleg az első század utolsó évtizedeiben született a szíriai Antiochiában.

Életéről keveset tudunk, azonban kitűnő stílusa arra enged következtetni, hogy olvasott, művelt ember lehetett. A keresztény hagyomány úgy tartja, hogy pogány származású orvos volt. Később Pál mellé szegődött, és több missziós útjára is elkísérte. A liturgikus naptár szerint ünnepnapját ma, október 18-án tartják.

A görög Thebaiban halt meg és ott is temették el. Halála után kétszáz évvel azonban földi maradványait Konstantinápolyba szállították, ugyanis - mint L. William Countryman professzor elmondta - "Nagy Konstantin előszeretettel gyűjtötte a szent emberek holttesteit. A korban az ereklyéket a szentség forrásának tekintették."

Konstantin utóda, Julianus Apostata római császár (360-363) azonban halálos ellensége volt a kereszténységnek; (361-ben nyilvánosan bejelentette, hogy áttér a pogány vallásra, ezért is kapta az "apostata" ["hitehagyó"] nevet).

Uralkodása alatt sok keresztény volt kénytelen menekülni Konstantinápolyból; az ereklyéket és a szentek csontvázait is magukkal vitték. A Lukács holttestét Padovába menekítették, ahol azóta is őrzik.

Hogy megállapítsák, a padovai csontok egykori tulajdonosa honnan származhatott, olasz tudósok lyukakat fúrtak a holttest fogaiba, és a kinyert anyagból mitokondriális DNS-t nyertek - olyan DNS-t, ami csak az anyai ágon öröklődik. A vizsgálatokat a padovai püspök kérésére kezdték el.

"Azért a fogakból vettünk DNS-mintát, mert kisebb a valószínűsége annak, hogy a minta azoknak az embereknek a DNS-ével szennyeződött, akik később szállították a testet" - mondta Guido Barbujani, a Ferrarai Egyetem genetikaprofesszora, az olasz kutatócsoport tagja.

A tudósok aztán összehasonlították a nyert DNS-t mai szír, görög és török emberekből nyert mintákkal, ugyanis ha nem Lukácsot rejti a sír, akkor valószínű, hogy görög vagy török származású csontvázzal "helyettesítették".

Az elemzés eredménye arra utal, hogy a test valószínűleg szír lehetett, bár a radiokarbon-datálás inkább olyan személyre enged következtetni, aki Kr. u. 300 körül halt meg, Lukács feltételezett halála után másfél évszázaddal.

Mindezek ellenére több bizonyíték is utal az evangélistával való kapcsolatra; így a csontritkulás és csontok elöregedett állapota arra enged következtetni, hogy tulajdonosa meglehetősen idős korban halt meg - ami elég szokatlan volt akkoriban. (A keresztény hagyomány szerint Lukács 84 évesen halt meg.)

Countryman elmondta: a vizsgálat "hitelt ad annak a feltételezésnek, hogy a testet szent tárgyként tisztelték. De tekintettel arra, hogy a legtöbb történelmi dokumentum jóval Lukács halála után keletkezett, nem lehetséges teljes bizonyossággal azonosítani a csontvázat." (origo)

Címkék:
MTI Hírfelhasználó