Zarándoknapló II. - a gondola részletes úti beszámolója a Csíksomlyói búcsúról
A kapukban itt-ott vizesvödrök és bögrék várják az egyre inkább eltikkadó zarándokokat. Ez a víz most sokkal többet ér minden más italnál: gondolnak ránk ismeretlen vándorokra, ránk, akik a Szűz Anyához megyünk. Nem kólával kínálnak, hanem vízzel, ami eloltja a szomjunkat. ISTEN áldja meg őket érte!
2003. június 13. 20:06
Hajnali fél öt. A sötétben káprázatos gyorsasággal, fegyelmezetten és olajozottan gyülekeznek a keresztalják. Mindenki tudja a helyét az évszázadok óta kialakult szigorú rendben. Elől megy a kereszt két oldalán a templomi zászlókkal. Mögöttük csengővel felszerelt férfiak, vagy fiatal fiúk lépdelnek. Az ő csengőszavuk messzire hirdeti a keresztalja érkezését és megszabja azt az ütemes tempót, amellyel haladni kell. Minden közösségnek megvan a maga szigorú csöngetési rendje, a maga ritmusával és mozdulatsorával. Ezután következik a búcsúsnép - férfiak, nők külön, amint az illik. Ebbe a rendbe kavartak bele azután az anyaországból egyre nagyobb számban érkező búcsúsok, akik nem mindig tudják hova kell állni, mit kell csinálni. Itt azonban a rend a szereteten és a praktikumon alapul: nincs megszólás, ha valaki elvét valamit. Mindenki a lényegre figyel - aki meg nem, az az ő dolga.

A hajnali derengésben jó ütemben haladunk. Imádsággal telik el az út. A rózsafüzér és a különféle "válaszolós" búcsúsénekek váltják egymást. A rózsafüzér titkaival Jézus életét elmélkedjük végig Mária szemszögéből. Az örvendetessel megállunk a bethlehemi jászol előtt, a fájdalmassal végig kísérjük a kálvárián, a dicsőségessel pedig az apostolokkal együtt örülünk: "Valóban feltámadt!" A búcsúsénekek nyelvezetét a magunkfajta aszfaltbetyár menthetetlenül elavultnak érzi. Egészen addig, amíg meg nem szólalnak a maguk egyszerűségében, a megélt hit által hordozva. Onnantól minket is magával ragadnak és szinte a hátukon hordoznak az út során. A vízválasztóhoz érve Anikó - gyimesi tanítónő, mindenkori zarándoklataink elmaradhatatlan társa - belekarol Hosszúpuskába és a meredek lejtőn elkezdi a keresztutat. Szakadozva, lihegve, lélekszakadva követjük. Mire véget ér a keresztút, átkelünk az utolsó hegyen is.

A hegy lábánál megpihenünk egy jó félórára: eljött a reggeli ideje. Senki sem siet: mindenre van idő. Eszünk iszunk, és ugyancsak felfrissülünk. Körbejár a sajt és az orda, s áldozatul esnek az utolsó otthoni "szandvicsok" is.

Jó kedvvel indulunk tovább. Visz minket az ének:

Te vagy földi éltünk vezér csillaga
Édes reménységünk, Kegyes Szűzanya
Téged rendelt jó Anyánknak az Isten Fia
Azért áldunk örvendezve, Ó Szűz Mária!

A zúgó fenyvesek közül lassan beérünk a falvak közé. A velünk szemben feltűnő templomok harangjai zúgnak. A keresztalják a zászlók meghajtásával köszöntik az Istenhajlékban lakó Urat, majd tovább indulnak. A házak ajtajában azok állnak, akik idén valami miatt nem tudnak útra kelni: idős asszonyok és férfiak kezükön az olvasóval.

A kapukban itt-ott vizesvödrök és bögrék várják az egyre inkább eltikkadó zarándokokat. Ez a víz most sokkal többet ér minden más italnál: gondolnak ránk ismeretlen vándorokra, ránk, akik a Szűz Anyához megyünk. Nem kólával kínálnak, hanem vízzel, ami eloltja a szomjunkat. ISTEN áldja meg őket érte!

Gyorsan elszáll az a 30 egynéhány kilométer - bár a térdünket kezdjük érezni mindnyájan. Feltűnik a Kis-Somlyó hegy, majd Csobotfalva és végül a Kegytemplom. Lassan megérkezünk...

(engrin) Ha a képeket nagyobb méretben is meg szeretné tekinteni, kattintson rájuk

Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Vita a szabadkőművességről - két újabb írás 4.
    Meg kellene néznünk, hogyan írnak szomszédaink történelmet, és azzal akár a párbeszéd fonalát felvéve, meg kellene jeleníteni a történelemmel kapcsolatos sajátos magyar álláspontot.
  • Egymásnak teljesen ellentmondó intézkedések jellemzik a világot
    Világszerte már csaknem tizenhárommillióan fertőződtek meg koronavírussal, és csaknem ötszázhetvenezren haltak bele a betegségbe. A fertőzés jelenleg 188 országban van jelen. Vakcina továbbra sincs a vírus ellen, és bár sokan dolgoznak a kifejlesztésén, ezek hitelesítése, majd forgalomba kerülése azonban hosszas folyamat – hangzott el az M1 Híradójában.
  • Egy ítélet nélküli ember halálára
    Július 10-én éjjel elhunyt dr. Eőry Ajándok biológus, matematikus, orvos, akupunktúrás orvos, a hagyományos kínai orvoslás hazai úttörője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat orvosa. Szőke Péter, a Sant’Egidio közösség magyarországi vezetője nekrológjában emlékezik rá.
MTI Hírfelhasználó