Harminc éve született Stirlic, a rettenthetetlen szovjet tévéhős
Népi hős született a televízió képernyőjén 30 évvel ezelőtt a Szovjetunióban; Stirlic, A tavasz 17 pillanata című regény filmhőse az orosz népmitológia részévé vált.
2003. augusztus 18. 15:26
A II. világháború idején a szovjet katonai hírszerzés ügynökeként Németországban dolgozó Stirlic kitalált személy, népszerűsége mégis az orosz történelem valódi hőseiével vetekszik.

Az 1990-es években, Jelcin elnöksége idején közvélemény-kutatást végeztek arról, hogy az ismert mozihősök közül kit látnának szívesen Oroszország elnöki székében, s a vitathatatlan győztes Stirlic volt.

A nép emlékezetébe nemcsak Stirlic alakja vonult be, hanem a hihetetlenül leleményes szovjet kém ideálját megformáló színész, Vjacseszlav Tyihonov is.

A filmben a provokátor Klaus szerepét alakító Lev Dukov a 30. évforduló kapcsán visszaemlékezik: egyszer, évekkel a film bemutatása után együttjátszott valahol vidéken Tyihonovval, s miközben a kocsira vártak, egy nő rontott be szállodai szobájukba. A fellelkesült asszony fiacskámnak nevezve odarohant Tyihonovhoz, átölelte, s így kiáltott: Elmesélem az unokáimnak, hogy megöleltem Stirlicet. Dukov akkor értette meg, hogy maga Tyihonov is nemzeti hős lett.

Az 1973 augusztusában bemutatott legendás filmsorozat az azóta eltelt három évtizedben szinte nem veszített népszerűségéből; azóta is évente háromszor-négyszer, de van, hogy tucatszor is leforgatják. Azt mesélik, hogy a legelső vetítéskor szinte kihaltak Moszkva közterei, megszűnt a bűnözés az utcákon, megnőtt az áramfogyasztás és csökkent a vízfogyasztás - mindenki a képernyők előtt ült.

Tatyjana Lioznova, a legendás film nem kevésbé legendás rendezője arról beszélt a napokban megjelent cikkek egyikében, hogy maga Leonyid Berzsnyev, az SZKP KB főtitkára is minden este ott ült a televízió előtt.

A 3 év alatt elkészült 12 részes filmet a rettegett orosz titkosszolgálat, a KGB rendelte meg, és az első ember, aki látta, valószínűleg Jurij Andropov, akkori KGB-főnök, későbbi pártfőtitkár volt. Lioznova szerint Andropov nem sokat cenzúrázott, csak a közreműködő KGB-szakértők nevét húzatta ki a film végéről, és kérésére helyezték el a filmben a német munkásmozgalomról szóló betétet.

Ma már szinte senki sem tudja elképzelni, hogy más is eljátszhatta volna Stirlic szerepét, de Lioznova szerint akkor szinte a véletlenen múlt, hogy rá esett a választás. A már ismert Tyihonovnak ez volt a hetedik filmszerepe, és sokat nyomott a latban, hogy éppen akkor szabad volt, nem voltak színházi kötelezettségei, és elvállalta a hosszú ideig tartó forgatást.

Filmkritikusok egyetértenek, A tavasz 17 pillanata - amely a legelső szovjet tévésorozatok egyike volt - újszerűen mutatta be a múltat. Talán Lioznova realista filmje volt az első, amelyben a náci vezetőket, köztük a birodalmi biztonsági főhivatal (RSHA) és a német titkosrendőrség parancsnokait, például az utóbbi hivatalvezetőjét, Müllert - a korábbiakkal ellentétben - nem eszetlennek, együgyűnek, hanem ügyesnek és rendkívül ravasznak ábrázolták.

Bármennyire is realista a film, a történészek és elhárítási szakértők véleménye abban egyezik, hogy szovjet felderítő nem tudott volna ilyen magas rangban a náci biztonsági főhivatalban dolgozni. A német fasiszta elitalakulat, az SS vezető tiszjeit ugyanis különleges alapossággal ellenőrizték, családfájuk 1750-ig visszamenőleg ismert volt.

A legújabb kutatások szerint Stirlic "prototípusa" egy bizonyos Willi Lehman lehetett. A "tiszta vérű" német az 1920-es évektől a kémelhárítás, majd a politikai rendőrség, a Gestapo tiszjeként szolgált. Ki nem állhatta Hitler törtető pribékjeit, ráadásul nyugdíjazás nélkül elbocsátották, így 1929-től önként kínálta fel szolgálatait a szovjeteknek. A Breitenbach fedőnevet kapott ügynök azonban tragikus sorsra jutott: 1942-ben leleplezték és feltehetően kivégezték.

A nyilvánosságot kerülő Vjacseszlav Tyihonov az évforduló kapcsán elmondta, hogy a háborús és az azt követő nemzedék lassan eltűnik, és a mai filmes iparágban kevés az olyan szerep, amelyet szívesen eljátszana. Különböző maffiafilmekben szerepelhetne, de - mint mondja - a bűnözés, a vér nem az ő világa. Stirlicként is csak egyszer húzta meg pisztolya ravaszát: amikor Klausszal végzett.

(MTI nyomán)

Címkék:
  • Oltóanyag még nincs, de a lakossági igény hamarosan jelezhető
    Müller Cecília közölte: a lakossági igényfelmérés információkkal szolgál az oltóhelyek pontos megtervezéséhez. "Sokféle forgatókönyvünk van attól is függően, milyen típusú vakcina érkezik az országba" - hangoztatta.
  • KDNP-képviselő: Politizálás a lovagkirály bűvkörében
    Portrébeszélgetés Móring József Attila kereszténydemokrata politikussal: A liberális, nemzetek nélküli társadalom hívei összehangolt támadást indítottak a nemzeti, konzervatív berendezkedésű országok ellen és a hazai ellenzék beállt ebbe a kórusba. Semmi nem számít nekik, csak a hatalom megszerzése. Semmi nem szent, még a vírushelyzetet is politikai haszonszerzésre használják. Hamis videók, álhírek látnak napvilágot sorra.
  • Kovács Zoltán: az EU-nak új alapjavaslattal kell előállnia
    Magyarország nem változtatott álláspontján nyár óta, az mindvégig "egyértelmű, nyilvánvaló és őszinte" volt. "Az európai intézmények, a parlament, a bizottság és a német soros elnökség választott azóta egy más utat. Nem Magyarországot kell hibáztatni."
MTI Hírfelhasználó