Gyurcsány: a baloldaliság vállalása
Húsz oldalt írt arról Gyurcsány Ferenc, miként képzelné el a modern Magyarországot, s hogy ehhez milyen lépésekre lenne szükség. Tanulmányát a héten elküldte az MSZP vezető politikusainak. A sportminiszter – aki a szocialista párt országos választmányának tagjaként jegyzi a dokumentumot – írása bevezetőjében az elmúlt évtizedek társadalmi átalakulásait elemzi, és „kétsebességű Magyarországról” ír.
2004. január 16. 15:43

Gyurcsány: "Merjünk baloldaliak lenni!" című tíz pontban összegzi, miről kell szólnia szerinte az új szociáldemokrácia programjának. Új szabályok megalkotását sürgeti, hogy elválasszák a közigazgatásban a politikai kinevezetteket a köztisztviselőktől. A baloldal előtt így két lehetőség áll: biztosabb alapokon végrehajtja a jóléti reformot vagy elbukik. A társadalom posztmodern és félmodern részből áll, amelyek érdekei és igényei nem esnek egybe, s ezt a politikának kell feloldania – írja. Merjünk baloldalinak lenni – tanácsolja Gyurcsány Ferenc. A belső használatra készült dokumentumban a sportminiszter az MSZP választmányának tagjaként átfogó jövőképet fest a modern Magyarországról és a baloldalról.

A „kétsebességű Magyarországot” abban látja, hogy az országban együtt van jelen a nyugatias modernizáció és a bezáródó leszakadás. A posztmodern és a félmodern társadalom igényei eltérnek egymástól; az előbbinek fejlődési, nagyobb gazdasági, társadalmi szabadságot megfogalmazó, az utóbbinak több támogatást és védelmet célzó követelései, felzárkózási szükségletei vannak, s ebből fakad a modern Magyarország legmélyebb konfliktusa. A tét nem kicsi: haladás vagy maradás – állapítja meg Gyurcsány Ferenc.

Az egymással szemben álló magyar jobb- és baloldalról a következőt írja: „A magyar jobboldalt általában hidegen hagyják a növekvő társadalmi különbségek, amelyeket a természetes rend által meghatározottnak, így végül is helyénvalónak tekint. A hagyományos magán- és helyenként keresztény valláserkölcs védelmezőjeként befelé forduló, piac- és globalizációellenes politikát folytatnak. Nem érintette meg őket az amerikai és a brit konzervatívok neoliberalizmusa, nem váltak újkonzervatívvá, maradtak előítéletesek majd mindennel szemben, ami az elmúlt évtizedek terméke.” Gyurcsány szerint a magyar jobboldalnak nincs válasza a globális világban csak korlátok között létező szuverén nemzet vagy a megváltozott családi szerepek problémájára, de nem tud mit kezdeni a televíziós tömegkultúra terjedésével vagy a modern művészetekkel sem. „A bűnözés és a kábítószer-fogyasztás terjedésének megakadályozására csak a növekvő mértékű állami kontroll és erőszak alkalmazását látják megoldásként. A magyar jobboldal nem az új, hanem a régi Magyarországhoz vonzódik, programja a modernizációtól való tartózkodásra és félelemre épít.”

A sportminiszter értékeli a magyar baloldal teljesítményét is. 1953, 1956, 1968, majd a nyolcvanas évek rendszerváltásban véget érő reformjai nyomán a baloldal leszámolt múltjának egy-egy darabjával, majd negyed- és félfordulatokkal új irányba indult el. „A magyar baloldal fél évszázad belső küzdelmével demokratizálta és modernizálta politikáját, önmagát és Magyarországot. Ennek ellenére nyomát sem látjuk annak a büszkeségnek, magabiztosságnak, amelyet egy ilyen sikeres út megtétele jellemezhetne – írja Gyurcsány. – Mindez azért van így, mert a magyar baloldal reformjai a visszavonulás reformjai voltak, melyeket a párt nagy része mindig valamilyen praktikus megfontolásból tett elvi engedményként, ha úgy tetszik, vereségként élt meg. „A magyar jobboldal a jövőtől fél, a baloldal pedig a múlttól.

A gazdaságpolitikai kérdésekről szólva kifejti: Magyarország lemarad, ha az állam nem vállal aktívabb szerepet a gazdaság fejlesztésében. „Szélesítenünk kell az állam részvételét a korszerű oktatási rendszerek, a piaci alapon meg nem térülő infrastruktúra fejlesztésében, a stratégiai nemzetgazdasági húzóágazatok meghatározásában és megerősítésében” – mondja a sportminiszter.

Gyurcsány Ferenc szól a „szürke zónával érintkező” pártfinanszírozási rendszerről is, amelyet szerinte úgy lehetne tisztává és átláthatóvá tenni, hogy a jelenlegi három-négyszeresére emelnék a pártok működési és mintegy ötvenszeresére a választási kampány költségvetési támogatását. Tanulmányát azzal zárja: „Merjünk baloldalinak lenni! Alakítsuk át Magyarországot úgy, hogy erősebb és igazságosabb legyen. A jog egyenlőségét egészítsük ki a lehetőségek és az esélyek egyenlőségével, a felelősség kiterjesztésével. A baloldal történelmi értékeinek követése új megoldásokat igényel. Erről kell szólnia az új szociáldemokrácia új programjának.”

nol nyomán
Címkék:
  • Szombaton nyithatnak a teraszok
    Megvan a 3,5 millió beoltott, így a teraszok szombat reggeltől kinyithatnak - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
  • A Föld napja
    Az emberiség egész létmódjának kell megváltoznia, ha el akarjuk kerülni a katasztrófát.
  • A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti
    A teraszok nyitása nem a járvány végét jelenti, továbbra is fontos a védelmi és járványügyi intézkedések, valamint a higiénés rendszabályok betartása, a pincéreknek a teraszokon is kötelező lesz a maszkviselet, a vendégeknek csak akkor, ha belépnek a vendégtérbe - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs nevében a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó