Hárommilliárd a 35. Magyar Filmszemlén
Szerdán délelőtt 10 órakor hamar megtelt a Mammut mozi Aquincum terme. A különleges érdeklődés középpontjába a 35. Magyar Filmszemle sajtótájékoztatója került. A szakma több jeles képviselője is megjelent, azonban a Kulturális Minisztériumot senki sem képviselte.
2004. január 21. 14:49
Kapcsolódó anyagok
> A Szemle hivatalos weblapja
2004 január 27-én, kedden este 7 órakor lesz a 35. Magyar Filmszemle hivatalos megnyitója a budapest Kongresszusi Központban, ahol első ízben adják át a „Magyar Mozgókép Mestere” művészeti díjat a filmszakma 10 jeles képviselőjének.

A művészeti díjat a filmes szakma kezdeményezésére a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) létrehozói - filmszakmai szervezetek és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) - alapították a mozgóképszakma kimagasló alkotóinak megbecsülése és elismerése érdekében.

A legrangosabb magyar filmszakmai elismerésnek szánt díjat Illés György, Szécsényi Ferenc és Tóth János operatőr, valamint Jancsó Miklós, Böszörményi Géza, Kovács András, Makk Károly, Bacsó Péter, Mészáros Márta és Gyarmathy Lívia rendező veheti át Hiller István kulturális minisztertől a filmszemle hivatalos megnyitóján.

A Magyar Mozgókép Mestere művészeti díjat a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Rendezők Céhe és a Magyar Operatőrök Szövetsége által választott jelölőbizottság javaslata alapján kuratórium ítéli oda. Az elismerést - amellyel havi 500 ezer forintos juttatás jár - 2005-től évente egy-egy Kossuth-díjas, 65. életévét betöltött alkotónak adományozzák.

A három helyszínen, a Millenáris Teátrumban, a Mammut moziban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban zajló filmszemle versenyprogramjában 16 játékfilm szerepel, további hét játékfilmet információs vetítésen tekinthet meg a szakma és a közönség.

A tavaly már sikeresnek bizonyult programszerkezethez hasonlóan a szemle az idén is a dokumentumfilmek bemutatásával kezdődik, ebben a kategóriában az első két nap, keddtől csütörtökig a 150 nevezett film közül - az előzsűri válogatása alapján - 42 mű lesz látható.

A dokumentumfilmes zsűri tagjai:

Dr. Vekerdy Tamás – pszichológus (a zsűri elnöke)
Vészi János – rendező
Nádasi László – rendező, operatőr

A kísérleti kisjátékfilmek közül az előzsűri 85 alkotásból 35 produkciót válogatott a versenyprogramba.

A játékfilm kategória zsűrije:

Heskó János – rendező
Balog Gábor – operatőr
Szilágyi István - író
Gelencsér Gábor – filmesztéta
Gödrös Frigyes - rendező

A filmszemle hivatalos díjai mellett a február 3-ai zárónapon adják át az életműdíjakat Dimény Tibor gyártásvezetőnek, Gere Mara dramaturgnak és Lénárt István gyártásvezető-gyártásszervezőnek. A szemlét Jancsó Miklós: A mohácsi vész című alkotásának vetítése zárja.
Szomjas György rendező, az öttagú szemletanács tagja az elmúlt év legfontosabb filmes eseményének a filmtörvény decemberi parlamenti megszavazását nevezte a sajtótájékoztatón.

Közlése szerint a szemle szakmai rendezvényei - beszélgetések, viták, fórumok - között a Millenáris Fogadóban tanácskozást rendeznek a mozgóképtörvény legfontosabb szakmai területeiről.

A filmszemlének az előző évekhez hasonlóan nagyszámú külföldi vendége lesz. A huszonhat ország mintegy 120 külföldi résztvevőjének döntő többsége a különféle nemzeti fesztiválok – Amszterdam, Lyon, Marsielles, Moszkva, Locarno, Velence – igazgatói és program válogatói köréből kerülnek ki.

A közönség a szemle filmjeit a Mammut és az Uránia moziban láthatja; az átlagos jegyár 600 forint lesz, ami a Mammut mozi legkedvezményesebb jegyára.
A 35. Magyar Filmszemle on-line központja idén is a http://www.szemle.film.hu lesz.

A 130 millió forintos nettó költségvetésű szemle fő támogatója az NKÖM és az MMK. Az összeg nagy részét, 47 millió forintot a technikai felszerelések beszerzésére és működtetésére fordították. Reklám és promóciós anyagokra közel 10 milliót különítettek el, a külföldi vendégek számára pedig valamivel több, mint 20 millió forintot. A kiadványok 12, míg a zsűri és a díjak 5 millióba kerültek. A szemlén szereplő filmek összköltségvetése meghaladta a 3 milliárd forintot is.

A 35. Magyar Filmszemle programja

Összesen 23 játékfilmet mutatnak be a 35. Magyar Filmszemlén - tájékoztattak szerdán a szervezők.

A versenyprogramban 16 játékfilm szerepel: Antal Nimród: Kontroll; Böszörményi Zsuzsa: Mélyen őrzött titkok; Cantu Mari: Rózsadomb; Fischer Gábor: Montecarlo!; Fliegauf Benedek: Dealer; Hajdú Szabolcs: Tamara; Herendi Gábor: Magyar vándor; Janisch Attila: Másnap; Jeles András: József és testvérei; Lóth Balázs: Nincs mese; Nándori József: Rom-mánia; Robert Ralston: Drum bun - jó utat; Salamon András: Getno; Sas Tamás: Apám beájulna; Steven Lovy: "Mix"; Török Ferenc: Szezon.

További 7 játékfilmet az információs szekcióban tekinthet meg a szakma és a közönség. Ezek: Bolla-Szentgyörgyi-Szabó: Almafa - apa filmje; Hatvani Balázs: Indiai cseresznye; Jancsó Miklós: Mohácsi vész; Martinidesz László: Átváltozások - labirintus szerelem; Ömer Kavur: Találkozás (Karsilasma); Szalay Kristóf: Nomen est omen; Trömböczky Péter: Nyers világ.

A kiemelt információs program keretében mutatják be a következő három portrét: Babiczky: Vendégségben Gyulai Líviusznál, Sipos: Tálentum - Szabó István, illetve Baróti: A tanár úr - Makk Károly.
Február 3-án, a zárónapon a Magyar Nemzeti Filmarchívum bemutatja a felújított Lúdas Matyi című film egy felvonását. A szemlén kísérőfilmként három új animációs film is látható lesz.

35. Magyar Filmszemle Életműdíjas Alkotói

Dimény Tibor
gyártásvezető

Született 1934-ben Budapesten. 1954-ben került a filmszakmába, először világosító, a hatvanas években már felvételvezető. A Bohóc a falon című Sándor Pál film az első nagyjátékfilm, amelyben gyártásvezető. Jó kapcsolatokat alakít ki a „balázsbélásokkal”, a Hreskó János vezette 3. Játékfilmstúdió több filmjében gyártásvezetőként működik közre, például a Szemüvegesek-ben (Simó Sándor, 1969), az Ítélet-ben (Kósa Ferenc, 1970). Szabó István Szerelmesfilmjének és a Tűzoltó utca 25-nek is ő volt a gyártásvezetője. A Hunnia Filmstúdión kívül a Budapest és az Objektív Filmstúdió stábjának fontos tagja évtizedekig, a Bástyasétány 74 (Gazdag Gyula), a Nyolcvan huszár (Sára Sándor), a Keménykalap és krumpliorr (Bácskai Lauró István), a Rosszemberek (Szomjas György), a Filmregény című Dárday-Szalai film, Jeles A kis Valentino-ja, Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúkja jelzik a mérföldköveket pályáján. Aktív tevékenységére a Szürkület, az Árnyék a havon, a Könyörtelen idők és a Vigyázók után 1994-ben a Sátántangóval teszi fel a koronát.

Gere Mara
dramaturg, forgatókönyvíró

1932-ben született Budapesten, 1958-ban végzett a Színház – és Filmművészeti Főiskola dramaturg-filmkritikus szakán. Kezdetben játékfilmdramaturg, majd 1963-tól a Magyar Híradó és Dokumentum Filmstúdió dramaturg, illetve fődramaturg munkatársa, 1973 és 1978 között stúdióvezető-helyettese is. 1981-ben Balázs Béla díjjal ismerik el szakmai tevékenységét. Első munkáit Három csillag Várkonyi-Jancsó-Wiedermann epizód-film (1960), majd a Fehér Imrével közösen írt Várkonyi Zoltán film Az utolsó vacsora (1962) őrzi. Jfilmes dramaturg Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre (1992) és forgatókönyvíró a Levelek Perzsiából (Rambod Lofti, 1994) című filmekben. Hogy inkább vonzódik a dokumentumfilmhez, jól mutatja Magyar József Korkedvezmény és Gyöngyössy – Kabay Orvos vagyok című dokumentarista játékfilmjében végzett dramaturgi munkája. Pályájának kiemelkedő csúcsai azonban a számos magyar és nemzetközi díjakat is nyert: A piacere (Huszárik Zoltán, 1976), a Várostérkép (Szabó István, 1977), az Illetlen fotók (Böszörményi Géza, 1970) a Két elhatározás (Gyöngyössy Imre-Kabay Barna, 1977) és a Recsk (Gyarmathy Lívia-Böszörményi Géza, 1988).

Lénárt István
gyártásvezető, gyártásszervező

1921-ben született Budapesten. Ő „Lénárt papi”, aki 1945-től mindmáig jelen van karakteres személyéiségével a magyar művészeti életben. A Madách Színházban kezdte pályáját „hírverőként”. 1951-ben gyakornoknak került a filmgyárba, s gyorsan lépkedett felfelé a laboratóriumi segédmunkától a gyártásvezetésig vezető lépcsőkön. Az első egyikeként szerzett gyártásvezetői diplomát a főiskolán, s őrzi nevét a Simon Menyhért születése, a Szakadék, a Gázolás. Az 1956-os forradalom után átmenetileg a Nemzeti Színházban Várkonyi Zoltán és Major Tamás mellett végez ismét szervezői és propaganda tevékenységet. 1963-ban, amikor a Magyar Televízióban diszpécsert keresnek, megtalálja az igazi helyét: először Koordinációs Főosztály vezetőjeként, Majd nyugdíjas kora eléréséig különböző beosztásokban. Arcát, hangját, gesztusait, jellegzetes személyiségét őrzik a filmek, amikor játszott is, ő a Szürkület idegorvosa, a Glamour jogtanácsosa és a Szenvedély ügyésze.

Címkék:
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó