A henna - testdísz és ősi áldás
Áldást hozó, divatos és mellesleg szép is - summázva ennyi a henna. Hordják lábfejen, kézfejen, köldök felett, kultikus és szertartásos Indiában, divatos Európában. Utánajártunk annak, mi is ez tulajdonképpen...
2004. január 30. 05:24
Kapcsolódó anyagok
> Bővebb információ itt
Halványan bár, de még látszódik bal csuklómon az a motívum, melyet valamivel több, mint két héttel ezelőtt festett rá Horák Attila hennafestő. Valószínűleg soha nem jutott volna eszembe ilyesmi, ha nem fogtam volna bele ezen riport elkészítésébe, hiszen bár itt-ott hallottam test- és arcfestésről, hennáról, de ezek valahol mélyen, a tudatalattimban, bizony tévesen, egybemosódtak a tetoválással, amely bevallom, soha nem vonzott.

Azonban ahogyan a hennafestő stúdiójában a kecses motívumokat nézegetem és közben hallgatom kalauzom lelkes előadását a keleti hennafestés kulturális jelentőségeiről, egyre inkább érdekelni kezd a dolog. Majd amikor elkészítjük a leginkább homokra emlékeztető mehndi porból a hennát, már eszembe sem jut nem kipróbálni, hogyan is fest rajtam egy szelet Kelet.

Horák Attila öt éve foglalkozik a hennával. Akkor látott először ilyet és olyannyira megtetszett neki, hogy eldöntötte: ez lesz a hivatása. Keresett magának egy mestert, aki megmutatta neki az alaptechnikákat, s ma már ő tanítja ugyanezt. Kis stúdiójában szinte naponta fordulnak meg a tanítványok, akik az elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátítása után vizsgát tesznek, siker esetén pedig oklevéllel tanúsíthatják, hogy megtanultak hennával festeni.

Henna, mehndi, al-khanna

Riportalanyom szívesen mesél a henna eredetéről. Megtudom, hogy henna Iránban, Indiában mehndi („mehendi”), arabul pedig al-khanna a neve annak a növénynek, melyből a festéket nyerik. Ennek a levelét őrlik porrá, s készítik el belőle a festéshez szükséges masszát. A növény azért különleges, mert a levelében lévő anyag képes beszívódni a bőr felső hámrétegébe, így a többi festékhez képest a henna különlegességét is ez adja: a tartóssága.

A növényből úgy nyerik a port, tudom meg, hogy egy évben háromszor szüretelnek, leszedik a leveleket, kiteszik a napra, hogy kiszáradjon, utána porrá őrlik, s végül átszitálják. Többféle minőségű levél terem: jobb, erősebb festékanyag nyerhető azokból a levelekből, amelyek magasabban nőnek, mert több napfény éri őket. Ezeket használják bőrfestéshez, és a lejjebb termő levelekből készítik a hajfestéshez szolgáló port. A bőrfestésre használt port finomabbra őrlik, ezért a minőségük is más lesz.

A két-három méteres, melegebb klímát kedvelő mehndi Magyarországon nem terem, ezért Indiából kell beszerezni. Mivel ez egy növényi anyag, romlandó, tehát fontos a szavatosság. A hennamester ennél a pontnál felhívja a figyelmet arra, hogy résen kell lenni, ha itthon vesszük a hennaport vagy a festéket, mert a Magyarországon forgalmazott áruk nyolcvan százaléka lejárt szavatosságú, ezért leginkább a hennastúdiókhoz érdemes fordulni, ahol tesztelik is ezeket - mondja.

Vörösesbarna, ősi áldás

- A legrégebbi forrás Egyiptom. Az ókori keleti kultúrában főleg nők haj- és köldökfestésére használták, illetve az elhaltak tetemének mumifikálásánál is alkalmazták - mondja Attila, s közben henna motívumokat ábrázoló fotókat nézegetünk.
Indiában a XII. században egy perzsa uralkodó által honosodott meg a növény. A Közel-Keleten a hennafestés az emberek mindennapjainak része volt; mind hétköznapi, mind pedig spirituális szempontból is fontos szerepet töltött be.

Magát a hennát egy szent, áldást hozó növénynek tartják még ma is: úgy hiszik, jó szerencsét hoz viselőjének, s általában, amikor ráfestik valakire a mintát, akkor áldást, jókívánságot is mondanak rá. Indiában főleg különleges alkalmakra, például esküvőre, szülésre festenek hennával mintákat a fiatal nők testére. A különböző motívumoknak természetfeletti tulajdonságokat tulajdonítanak hitviláguknak, babonáiknak megfelelően. Nagyon sok mintának önmagában is van jelentése, de ez kultúránként változik. Indiában mindent tudatosan, szimbolikus célzattal festenek fel; így a kört, a háromszögeket, a virágleveleket, s a különböző indákat és spirális vonalakat is. Alkalomtól függ, melyik mintát használják.
Ami nagyon érdekes, hogy özvegyasszonyok, illetve klimaxon túli nők nem festhetik magukat hennával, sőt, még csak nem is érinthetik a festéket. Talán azért van ez így, gondolkodik el kérdésemre Attila, mert annyira az áldáshoz kötik ezt a dolgot.

Akárcsak nálunk, Indiában is bárkiből lehet hennafestő. Igaz, hogy a henna szent, de nem olyan értelemben, hogy csak a kiválasztottak privilégiuma lehet, hanem inkább úgy, ahogyan hozzáállnak: különleges alkalmakra szimbolikus értelmű motívumokat festenek fel egymás testére, vagyis a szertartás a fontos. A nyugati országokban is festik magukat a nők, azonban egy kis rúzs vagy púder felvitele nem igazán szertartásos esemény - legrosszabb esetben is mindössze 10-15 másodperc -, és közben korántsem mormolunk áldást, vagy gondolunk arra, hogy ez az egész tán szimbolikus értelemmel bírna. A rúzs és a többi női fortély mindennapjaink része lett, nincs benne semmi különleges, ellentétben a henna indiai alkalmazásával, ahol minden egyes kanyarulatnak megvan a maga jelentése, s minden egyes ecsetvonás szerves része a szimbolikus szertartásnak.

- Milyen testrészekre alkalmazzák? - kérdezem. Ez is változik kultúránként. Indiában lent csak a lábfejre festenek, mert a köldök alatti rész tisztátalannak számít. Nagyon sokszor találhatunk motívumokat kézfejen is. Sem a hát, sem az arc, sem a mell nem jellemző területe a hennafestésnek, ez már európai szokás - világosít fel a hennafestő. Arcra inkább a testékszereket teszik, az úgynevezett bindiket. (A bindi eredetileg a megtisztulás jelképe volt, melyet kumkum festékkel vittek fel a homlok alsó, a két szem közötti részére, pötty formájában.)

Madonna és a henna

Nyugaton a kilencvenes évek közepén vált szélesebb körben ismertté, addig nem volt nagy divatja a hennafestésnek. Azonban Madonna Ray of Lights című klipjében hennával ékesítve volt látható, s miután több gálán, díjkiosztón is így jelent meg, a többi sztár is rákapott, és ahogy ez már ilyenkor csak lenni szokott, így az egésznek gyorsan nagy kultusza lett először a tengerentúlon, később pedig Európában is. Magyarországon 2000-2001 körül terjedt el igazán, addig csak kevesen foglalkoztak vele. Budapesten még ma is csak két-három hennastúdió működik.

Inkább a nők

- A keleti eredetű testdíszítés inkább a nőket vonzza, a vendégeimnek mindössze 20 százaléka férfi – mondja a hennafestő. Az átlagkorosztály 35 év alatti, de volt már nagymama kuncsaftja is, túl az ötödik x-en. Jellemző, hogy tévesen a tetoválással azonosítják a hennát, így még elég sok emberben érzékelhető bizonyos előítélet ezzel az egésszel kapcsolatban - leplezi le sokunk eredendő hozzáállását Attila.

Az érdeklődők többsége azonban valahol találkozott már hennával: látta filmen, olvasott róla, ismeri a kultúráját, s ezért jön el hozzá és próbálja ki szívesen. A többi hölgy viszont csak díszítésként akarja, vonzónak találja például, hogy szemben a tetoválással a henna nem egy életre szóló igent jelent. Sokan a kedvesüket akarják meglepni.
- Mindenhová kérik, de nem vállalok mindenhová - mondja nevetve, s a legnépszerűbb helynek a kézfejet, a derekat és a köldököt, nyáron a bokát, férfiaknál pedig a felkart jelöli meg.

Attila festés közben megpróbál a kuncsaft személyiségéhez igazodni. Megfigyeli őt, felveszi rezdüléseit. Erre szükség is van, mivel a vendégeknek mindössze tíz-tizenöt százaléka hozza magával a kívánt mintát, így neki kell kitalálni, ajánlani valamit. Választék pedig bőven van: mintegy 2000 különböző motívum böngészhető végig a stúdióban, melyek nagy része tradicionális, egy részük pedig Attila alkotása. Vannak itt állatminták, kínai írásjelek, illetve egyéb, nonfiguratív motívumok is. A mintákat abból a szempontból is feloszthatjuk, hová valók: például vannak speciálisan derékra, csuklóra, köldök köré való motívumok.

Vizsga oklevéllel

Horák Attila először gyermekarc-festéssel kezdte, miután látta, hogy kislánya képes volt órákig is sorban állni csak azért, hogy nyuszinak kifessék. Attila szereti a gyerekeket, kézügyessége sem rossz, így hát elkezdett maga is arcfestéssel foglalkozni. Innen már csak egy ugrás volt a testfestés, majd legvégül a henna. 1998 körül egy mestertől tanulta meg az alapokat.
- Több hónap megtanulni, és nagyon sokat kell gyakorolni - hűti le némileg lelkesedésemet, hiszen teljesen más bőrre rajzolni, mint hagyományos anyagokra, és más azért is, mert a hennatölcsérrel való rajzolásnak sajátos technikája van.

Ezeket a technikákat, fortélyokat oktatja stúdiójában, ahol egynapos, háromhetes és öthetes tanfolyamokat tart. A diákok itt megtanulják a kulturális hátteret és az alaptechnikákat, gyakorolhatnak jó sokat, sőt, a végén még vizsgát is tehetnek - siker esetén oklevél jár. Tanítványai általában kozmetikusok, sminkesek, vagy olyanok, akik csak a maguk kedvtelésére akarják megtanulni a hennafestés fortélyait.

A papír, az olló, a cellux, na meg a zöld pép

Egy kisebb motívum 10 perc alatt kész van, ám az előkészületek egy kissé több időt vesznek igénybe: a hennaporból el kell készíteni a festéket - ha pedig tölcsérrel dolgozunk, akkor azt is -, le kell tisztítani hennaolajjal a festés előtt álló bőrt, s csak ezután foghatunk hozzá - int türelemre a mester. A hennaporhoz csak természetes anyagokat keverünk hozzá, így vizet, citromot, cukrot és eukaliptusz olajat, ezeket péppé keverjük, majd 12 órát állni hagyjuk használat előtt - ennyi idő alatt érnek össze az adalékanyagok. Látszólag zöld festéket nyerünk, de a bőrön vörösesbarna színűvé érik.

- Fontos felhívni rá a figyelmet, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem tűvel történik a hennafestés – mondja Attila, miközben hozzálát jelen sorok íróját beavatni a hennafestői rítusokba. Keleten eredetileg pálcával, illetve kis tölcsérrel festik a hennát. Ma már használnak modernebb eszközöket is, mint például egy leginkább rotringra emlékeztető, fémheggyel ellátott tubust, illetve van olyan stúdió, ahol fecskendővel adagolják a festéket. A fémheggyel ellátott műanyag üvegcse például fekete henna kikeverésére használható, és nagyon szépen lehet vele rajzolni.

Mi most tölcsérrel festünk. Kell hozzá fényes papír, olló és cellux. Méretre vágjuk a papírt, tölcsért hajtogatunk, zárt hegyét pedig cellux-szal összeragasztjuk, és kész is. Egy ilyet körülbelül két-három hétig lehet használni.

A pépszerű anyagot felvisszük a bőrre, magyarázza és mutatja is a hennafestő, miután letisztítottuk azt, felvisszük a kívánt mintát, ott megszárad, és egy-két óra múlva le lehet szedni a tetejét, a fedőréteget, alatta pedig megmarad a hennaminta. Vörösesbarna henna használatakor a fedőréteg leszedése után a felfestett motívum vörösesbarna színű marad, majd egy nap múlva besötétedik, a fekete henna pedig fekete marad később is. Hennával lehet szoláriumozni, de számítani kell rá, hogy a mintás részen nem fogunk lebarnulni. A festék bőrön maradási ideje függ a bőrtípustól, attól, hogy az illetőnek mennyire száraz vagy éppen zsíros a bőre, mennyit szoláriumozik vagy napozik, tehát mennyire van igénybe véve. A zsíros vagy testápolóval kent bőr nem kedvez a hennának. Érdemes aznap nem bekenni a bőrt, amikor hennázni akarunk – ad tanácsot a hennamester.
Nagyjából maximum egy hónapig marad fent, de van akinél csak egy hét - tudom meg, s rátekintek a csuklómon lassan formát öltő motívumra. Idővel halványodni kezd, és szép lassan teljesen eltűnik a bőrről, ha pedig valaki időközben meggondolja magát vagy már nem tetszik neki, akkor bőrradírral le lehet szedni - válaszol ki nem mondott kérdésemre a hennafestő.

- Hogy lesz többszínű? - kérdezem, miközben, immár saját mintával a csuklómon nézegetem a motívumok sokszínűségét. Az eredeti henna vörösesbarna színű, mondja Attila, minden más színhez kevernek adalékot. Ő most csak feketét és barnát használ, de összesen tízféle színnel lehetne festeni. Az eredeti, adalékanyag nélküli hennafesték hiába szívódik be a pórusokba, mégsem árt a bőrnek, hiszen maga a mehndi egy gyógynövény, és a belőle nyert anyagot nemcsak bőr- és hajfestésre használják, hanem gyógyászati célokra is, így jó sebkezelésre, ekcémára, hajkorpásodás ellen, valamint kiváló bőrösszehúzó és -regeneráló hatása is van.
Nem beszélve a jószerencséről, ami eredetileg a hennával jár. A gondola riporterén, jelen sorok íróján valamivel több, mint két hétig időzött a hennával felvitt motívum; jót is hozott, szerencsét is.

Mayer Mária
Címkék:
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
MTI Hírfelhasználó