"Az alkotás teremtő erejével kell a békét szolgálni "
Képes beszámoló
Idén nyolcadik alkalommal került sor, immár hagyományosan február 14-én a Gellért Szállóban a Balassi-emlékkard átadására. A jeles irodalmi díjat ezúttal Vári Fábián László kárpátaljai költő, és Armando Nuzzo Olaszországban élő fordító vehette át.
2004. február 15. 12:43
Vári Fábián Lászlót Ladocsi Gáspár püspök köszöntötte, és méltatta. Balassi Bálintra emlékezve utalt a forradalmi költők szerepére, akik, mint mondta, a béke követei is egyben. A költőknek a békét kell szolgálni, de nem beletörődéssel, tétlenséggel, hanem az alkotás teremtő ereje révén.

A Szentírás a békét hangszer hangjához hasonlítva írja le. A hárfapengetés a béke adásának, a fuvola szava a remény, a harsona a bátorítás, míg a trombita hangja az igazmondás megfelelőjének tekinthető. A költők is gyakran élnek ezekkel a hasonlatokkal.
„Vári Fábián László is ezeken a hangszereken, az ember szívében levő hangszereken játszik.”

Az ünnepélyes kardátadást követően Vári Fábián László a kardot a szabadság jelképének nevezte. Éppúgy, mint Balassi idejében, most is végvárakban élünk. „Kárpátalja is egy végvár, ahol egy maroknyi magyarság a létéért küzd politikai, gazdasági és kulturális értelemben egyaránt.”
Sem kardokkal, sem lovasrohamokkal nem tudjuk eldönteni a csatát. Csodafegyver kell, amely csodafegyver anyáink és lányaink szívében és ölében rejtőzik.

„Egy jó magyar költő kapott egy irodalmi díjat”- hangsúlyozta Kovács Miklós, a kárpátaljai Kulturális Szövetség Elnöke előadásában. Bár Balassi és a kard harcias szimbólumok, tekintsünk most rájuk úgy, mint a helytállás szimbólumaira.
Egy olyan közösség egyik tagja kapott most díjak, amely a meghátrálással, megfutamodással szemben a helytállást választotta.

„Ha kardot kap valaki, akkor azt a kardot ki is kell húzni. Eljött ennek az ideje” – mondta Makovecz Imre, a díjat odaítélő kuratórium elnöke, aki Armando Nuzzot, a Balassi Bálint-fordításainak elismeréseként emlékkarddal díjazott olasz költőt köszöntötte. A költő Balassi Júlia-ciklusának 25 darabját ültette át olasz nyelvre.
Makovecz Imre hangsúlyozta annak rendkívüliségét, hogy Olaszországban egy ember rászánja magát arra, hogy Magyarországgal, ezzel a különös, történelemből kilökött országgal foglalkozzon.
„Ha ide egy olasz beteszi a lábát, és kezébe veheti a kardot, akkor tudja, hová jött és mi a tét, sejti, hogy mi lesz ezután.”

Armando Nuzzo a díj átvételét követően elmondta, hogy Balassi úgy tekintett Olaszországra, mint a szerelmi költészet hazájára. Lánglelkű költő volt, a szerelem volt életének szentélye. Balassi azért fordított olasz nyelvből, mert ezzel szerette volna ápolni a magyar nyelvet.
„A Balassi Bálint-emlékkard számomra nemcsak a munkám elismerése, hanem egyúttal bíztatás arra nézve, hogy folytassam a megkezdett munkát.”

Roberto Ruspanti, az udinei egyetem magyar tanszékének vezetője mindezt azzal egészítette ki, hogy olasz fordításai, és olasz nyelvtudása nyomán hazája úgy tekint Balassi Bálintra, mint olasz költőre.
A közelgő EU-csatlakozásra is utalva elmondta, hogy az olaszok számára Magyarország mindig is Európához tartozott, „testvérnemzetnek tekintjük Magyarországot” - mondta.

Az ünnepségen Dinnyés József daltulajdonos megzenésített Vári Fábián László-verseket adott elő, míg a Musica Renata együttes Balassi verseit énekelte. A rendezvény házigazdája Molnár Pál volt.

* * *

A díj névadója a XVI. századi európai költészet egyik legnagyobb alakja a magyar Balassi Bálint. A kalandos sorsot élt költő sosem volt a hatalom kedvence, fiatalon - alig negyvenévesen - halt bele csatában szerzett sebesülésébe.
Költészete a teljes nemzethez szól: földműves és professzor, ifjú és öreg egyaránt lel strófái közt szívet dobogtatót. Emberségből példát, vitézségből formát mindeneknek adó alakja megelevenedik a harmadik évezredben is.
Híven érzékelteti mindezt, hogy a Balassi Bálint-emlékkarddal díjazott poétáink többsége felmutathat életművében néhány, Balassinak szánt, tőle idegen nyelvre fordított, illetve az ő szellemében fogant verset.

A díj egy középkori végvári szablya, melyet a bonyhádi Fazekas József kovácsol, az oklevelet Vincze László szentendrei nyomdász készíti.
Különleges ajándékkal is kiegészül az elismerés: az 1826-ban alapított világhírű vállalat, a teljes egészében magyar tulajdonban lévő Herendi porcelán Manufaktúra egy kifejezetten erre a célra készített fehér Balassi-szoborral ajándékozza meg a kitüntetett költőket.

Korábbi díjazottak:
1997. Tóth Bálint
1998. Döbrentei Kornél; Wass Albert ugyanekkor életműdíjként megkapta, halála miatt fia vette át később
1999. Nagy Gáspár; ebben az évben Sinkovits Imre szavalta Balassi Bálint és a díjazott költő verseit az átadási ünnepségen
2000. Buda Ferenc és posztumusz Gérecz Attila
2001. Utassy József
2002. Farkas Árpád és Balassi-fordításaiért Ernesto Rodrigues
2003. Kiss Benedek és Balassi-fordításaiért Tereza Worowska

A díjazott személyéről a Balassi Kuratórium döntött január 14-én. A kuratórium tagjai: Makovecz Imre elnök, Buda Ferenc, Döbrentei Kornél, Farkas Árpád, Kiss Benedek, Ladocsi Gáspár, Lőcsei Gabriella, Molnár Pál, Nagy Gáspár, Rodrigues Ernesto, Rubovszky András, Tóth Bálint, Utassy József, Worowska Tereza, Zelnik József.

A Balassi-kard ötödik alkalommal történő átadása után antológiát jelentetett meg a kuratórium, ebben Balassitól Utassyig nyolc költő öt-öt költeményét ajánlották az olvasók figyelmébe. A kötethez Makovecz Imre írt előszót, Zelnik József "Utószó helyett" különleges verset költött. A Kardtársak címmel 2001 nyarán kiadott kötet a XVI. században élt költő mai érvényességéről, sőt modernségéről üzen.

Címkék:
MTI Hírfelhasználó