Mayerling
Bemutató az Operaházban
Bármi vezetett is Rudolf trónörökös és ifjú kedvese, Vetsera Mária 1889. január 30-án, Mayerlingben bekövetkezett kettős öngyilkosságához, az igazság már valószínűleg sohasem fog kiderülni. Kenneth MacMillan, a világhírű skót koreográfus, a londoni Royal Ballet volt igazgatója, a balett nyelvén dolgozta fel a történetet. A háromfelvonásos táncjáték bemutatójára, Mayerling címmel április 24-én és 25-én este került sor az Operaházban.
2004. április 25. 19:14
A darab nagy kérdése, hogy túlélheti-e az egyén az erőszakos szenvedélyek és a politikai fondorlat közös támadását? Főhőse, Rudolf főherceg nem kívánatos, szerelem nélküli házasság kelepcéjébe esik, politikai intrikába keveredik, és végül morfium okozta vigasz függőségében vergődik.
Liszt Ferenc muzsikája a dráma túláradó érzelmeit ábrázoló, sodró erejű zenei aláfestést nyújt. Megrázó erejű szólók és kettősök vezetik a cselekmény szálát a tragikus végkifejletig. A darabban a táncművészet és a drámaművészet új minőséget létrehozó, páratlan kifejező erejű formában egyesül, a néző a táncélmény mellett megrázó és felemelő színházi élmény részese lesz.

A balettet koreográfusának páratlan tehetsége teszi egyedivé. Sir Kenneth MacMillan mestere volt a nagy ívű szerkesztésnek, de a parányi részleteket is ihletetten dolgozta ki. Mayerling-koreográfiája rendkívül muzikális, és hangulatilag kitűnően ellenpontozott: a cselekményszálat drámai és lírai, szenvedélyes és humoros jelenetekből fonja össze. A Mayerlingben tánc, zene, képzőművészeti látvány és színjátszás együtt teremt új minőséget. És mindemellett igencsak érdekes balettszínpadon viszontlátni a magyar történelem alakulásában is szerepet játszott, jól vagy kevésbé ismert személyiségeket.

A balett cselekménye:

I. felvonás
A bécsi császári palota, a Hofburg bálterme. Rudolf trónörökös és a belga Stefánia hercegnő menyegzői bálján Rudolf nyíltan flörtöl Lujza hercegnővel Stefánia húgával, vérig sértve ezzel fiatal feleségét. A botrányos jelenet után összetalálkozik Larisch grófnővel és Vetsera bárónővel, aki bemutatja neki lányát, Máriát. Négy magyar tiszt érkezik. Rudolf tárgyal velük. Larisch grófnő visszatér, és megpróbálja felmelegíteni korábbi, a trónörököshöz fűződő intim kapcsolatát. A császár felháborodottan utasítja fiát, hogy térjen vissza a feleségéhez. Rudolf, mielőtt ifjú hitveséhez menne - boldogtalan házassága miatt együttérzést remélve -, meglátogatja anyját. A nászéjszakára készülő Stefánia elbocsátja a szolgálóit. Rudolf kegyetlenül megtréfálja félénk feleségét: halálra rémiszti egy koponyával és egy pisztollyal.

II. felvonás:
Évekkel házasságkötésük után az álruhás Rudolf és Stefánia - Bratfisch, Rudolf hűséges fiákerese kíséretében - betér a kocsmába. Stefánia undorodik a helytől, ezért Rudolf elküldi. A mulatozás tetőfokán razziázó rendőrök lepik el a kocsmát. A trónörökös és a szeretője, Kasper Mici elrejtőzik. Taaffe gróf jelenik meg a színen. Mici átadja neki a trónörökös által írt kormányellenes pamfletet. Larisch grófnő bemutatja Rudolfnak a felcseperedett Vetsera Máriát.

Mária ábrándozva nézi Rudolf arcképét. Larisch grófnő kártyát vet neki. A szerelmes lány levelet ír a trónörökösnek. Ferenc József császár születésnapját ünneplik. Taaffe a pamflet miatt magyarázatot követel Rudolftól. Erzsébet egy festményt ajándékoz Ferenc Józsefnek, amelyen Schratt Katalin színésznő, a császár szeretője látható. A vendégek kivonulnak megnézni a tűzijátékot, Erzsébet és Middleton kettesben marad. Gyengéd kapcsolatukat, szerelmes csókjaikat Rudolf kilesi. Anyja hűtlensége lelki beteggé teszi a trónörököst. Larisch grófnő visszahozza az életkedvét: átadja neki Mária levelét.

Mária és Rudolf először találkozik kettesben. Szenvedélyes együttlétük közben többször foglalkoznak a halál gondolatával.

III. felvonás
A császári család és vendégei vadászaton vesznek részt. Rudolf kezében véletlenül elsül a puska, a golyó megöl egy udvaroncot, és majdnem megsebesíti a császárt. Rudolf kérleli Máriát: haljanak meg együtt.
Rudolf vadászbarátainak, Hoyos grófnak és Coburg hercegnek jelzi, hogy rosszul érzi magát, és szeretne egyedül maradni. Megérkezik Bratfisch Máriával. Rudolfot elborítja az izzó szenvedély, vadul szeretkezik Máriával, majd morfiuminjekcióval csillapítja felborzolt idegeit. Még egyszer - utoljára - karjába zárja Máriát, majd lelövi. A lövés zajára berohan Hoyos, Coburg és Loschek, az inas, de Rudolf megnyugtatja őket. Amikor egyedül marad, végez magával.

Temetés éjjel az ausztriai Heiligenkreuzban

Szereposztás:

Rudolf trónörökös - ifj. Nagy Zoltán, Solymosi Tamás m. v.
Vetsera Mária, Rudolf szerelme - Popova Aleszja, Tsymbal Irina
Larisch grófnő, Rudolf volt szeretője - Volf Katalin, Radina Dace
Erzsébet császárné, Rudolf édesanyja - Hágai Katalin, Pongor Ildikó
Stefánia hercegnő, Rudolf felesége - Boros Ildikó, Jeneses Andrea
Kasper Mici, Rudolf szeretője - Végh Krisztina, Tsygankova Anna m. v.

Bratfisch, Rudolf fiákerese - Delbó Balázs, Kerényi Miklós Dávid
Lujza hercegnő, Stefánia húga - Kozmér Alexandra, Weisz Sára
Mária Valéria, Rudolf húga - Soós Erika, Pőcze Eszter
Middleton ezredes, Erzsébet szeretője - Bajári Levente, Jezerniczky Sándor
Schratt Katalin, Ferenc József szeretője - Somogyi Eszter
Zongoraművész - Lázár György
Négy magyar tiszt - Oláh Zoltán, Kunitz Rowan, Macher Szilárd, Bakó Máté, Liebich Roland, Nagyszentpéteri
Miklós, Túri Sándor, Apáti Bence
Ferenc József császár, Rudolf édesapja - Balogh Béla, Sárközi Gyula
Vetsera Heléna bárónő, Mária édesanyja -Kovács Eszter, Oláh Csilla
Zsófia nagyhercegnő - Czechner Júlia
Coburg Fülöp herceg, Lujza férje - Sárközi Gyula, Komarov Alekszandr
Hoyos gróf, Rudolf barátja - Zsiga István, Szakács Attila
Gizella hercegnő, Rudolf nővére - Brieber Éva, Maira Sahra
Taaffe gróf, miniszterelnök - Hevesi Imre
Larisch gróf - Tóth Richárd, Balogh András
Loschek, Rudolf inasa - Erényi Béla, Balikó István

Világításterv: John B. Read
Szövegkönyv: Gillian Freeman
Színpadra állította: Lynn Seymour
Betanító balettmester: David Wall, Julie Lincoln
Koreológus (Benesh táncírásból): Grant Coyle
Próbavezető balettmester: Pongor Ildikó, Szakály György, Gábor Zsuzsa
Karmester: Csányi Valéria, Déri András
A mű zenéjét Liszt Ferenc műveiből összeállította és hangszerelte John Lanchbery
Díszlet-, jelmez- és látványterv: Nicholas Georgiadis
Balettigazgató: ifj. Harangozó Gyula (érdemes művész)

f.b.
Címkék:
MTI Hírfelhasználó