Mit rejt a vörösiszap? - Gyurcsány a háttérben?
Ez a nagy tolerancia összefügg azzal, hogy a veszélyes anyag birtokosa az az rt., amelynek egyik fő tulajdonosa az ifjúsági és sportminiszter.
2004. május 16. 08:56
A Motim Rt. 1934-ben kezdte meg a timföldgyártást, és 2002 májusáig folytatta is. Az úgynevezett Bayer-eljárás alapján nyolcmillió tonna vörösiszap lerakására került sor 1981-ig, amikor is ez veszélyes hulladékká lett nyilvánítva.

Mosonmagyaróváron a timföldgyár privatizációjakor lényeges árcsökkentő tényező volt a környezeti károk felszámolásának átvállalása. Két éve megszűnt a timföldgyártás és a veszélyes hulladék termelése is, de a tulajdonosok a károk felszámolása helyett újabb veszélyes hulladékokkal örvendeztetik meg a várost – állítja Pap János, a Fidesz képviselője. Nem érthető, hogy a jutányos ár ellenére miért nem kezdték meg a környezetszennyezés felszámolását és további károk megakadályozását. A letakarás nem rehabilitáció, a veszélyes hulladék a talajvízbe, így az érzékeny ivóvízkincsbe akadály nélkül bejuthat. Remélhetőleg ez a nagy tolerancia nem függ össze azzal, hogy a veszélyes anyag birtokosa az az rt., amelynek egyik fő tulajdonosa Gyurcsány Ferenc miniszter úr.

A gond nagy, mert az öt tárolóból négy nem rendelkezik védelemmel a leszivárgó anyaggal szemben. A tetejében az ötös kazetta még ma is működik, és mint veszélyeshulladék-tárolót használják. Vajon mit helyeznek el ott, hogyan és kinek a tudtával, beleegyezésével? Ebben is található vörösiszap, de vajon hogyan keverhető ez az anyag további három más-más veszélyes hulladékkal? Ha nem keverik, akkor viszont hogyan tárolják? Vajon miként lehet valaki veszélyeshulladék-kezelő, miközben nem is ez a profilja, úgy, hogy erről az önkormányzatnak és a lakosságnak fogalma sincs? Ez több ponton is törvénybe ütközik. Ez is és az engedélyezés is összefügg talán szintén Gyurcsány miniszter úrral? – meditál Pap János.

Érdekes adalék az is, hogy az egyik engedélyen Mosonmagyaróvár helyett Győr szerepel az értesítettek között, igaz, a többi engedélyen egyetlen önkormányzat sem. Vajon miért? A törvényes eljárás során környezeti hatástanulmányt is kell készíteni, aminek része a közmeghallgatás - helyette volt elhallgatás, de vajon miért? Mosonmagyaróváron miért nem érvényesül a törvényi garancia, mely szerint a környezet állapotáról, szennyezettségéről, veszélyeshulladék-tároló létesítéséről a lakosságot értesíteni kell? Ez alkotmányos joga az ott élőknek. Mi az indok, hogy a környezetvédelmi törvény alapján közérdekű, a veszélyes hulladékról és a kezeléséről szóló közérdekű információkat törölték a minisztérium honlapjáról? Miként és hogyan engedhető meg, hogy egy 8 millió tonna veszélyes hulladékot tartalmazó tárolóban - amelyből négy kazetta megfelelő védelemmel nem rendelkezik - újabb háromban veszélyes hulladékot helyezhetnek el úgy, hogy Mosonmagyaróvár lakossága, az önkormányzat erről semmit nem tud? - sorjázza egyre a talányos kérdéseket Pap János. Az engedélyt Győr megyei jogú városhoz küldték Mosonmagyaróvár helyett. Kérem szépen, azt gondolom, ez visszaélés a veszélyes hulladékkal. A hulladéktörvény és a környezetvédelmi törvény szerint ezt egyszerűen nem tehették meg.

Vörösiszapot már nem helyeznek el két Mosonmagyaróvárott, de maradt 8 millió tonna, helyette fáradt olajat tüzelnek el, ami II. veszélyességi osztályba tartozik, miként a vörösiszap. Tízezer tonnát évente . - Úgy, hogy Mosonmagyaróvár lakossága nem tud róla. Répcelakról szállítják. Mosonmagyaróvára tehát kvázi veszélyeshulladék-lerakóként működik napjainkban is a vörösiszap-tároló. Lehet úgy kikerülni a törvényeket, hogy a lakosság sem tudjon róla? – teszi föl az újabb kérdést Pap János.

Lehet.

A felügyelőség engedélye alapján jelenleg is működik, és történik vörösiszap-lerakás. A vörösiszapot - a 3. számú kivételével - a részvénytársaság a kárelhárítási tervnek megfelelően rekultiválta, és folyamatosan monitoringozza. A tározóterek körül kialakított figyelő-kutak közül 19-et évente, további 12 kutat évente kétszer vizsgálnak. A kárelhárítás elsősorban a felhagyott vörösiszap-telepek felső vízzáró réteggel való lefedését, valamint a csurgalékvíz-elvezető és övzáró rétegeket jelenti. A 3. tározó befedésének határideje 2004. december 31., a 4/A medencével 2004. szeptember 30-áig kell végezni. A részvénytársaság az alumíniumiparra vonatkozó 2263/1995. számú kormányhatározat szerint a környezetvédelmi, kárelhárítási feladatok 2010-ig érvényes költség- és ütemtervét 1996-ban benyújtotta. Ezt a felügyelőség jóváhagyta. E terv alapján folyik most a rekultiváció. A szennyezettség a legkorábban mért adatokhoz képest - amely egyébként 1993-94-ben jelent meg a vízben - folyamatosan csökkent, és 1997-től kezdődően a határérték alatt van, - állítja Kis Zoltán környezetvédelmi és vízügyi államtitkár, kijelentve: arról nincs tudomása, hogy ennek a környezeti kárelhárításnak, illetve az engedélyezésnek bármi köze lenne a tulajdonoshoz.

A környezetvédelmi és vízügyi államtitkár Pap János „feltételezéseire” reagálva végül bejelentette:_ „A felügyelőségtől majd kérünk egy megfelelő választ, hogy ott minden engedély rendben van-e, hogy az eljárások mennyire vannak betartva.”

Úgy legyen!

gondola - bszj
Címkék:
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI