Továbbadott gondolatok - képes beszámoló egy nem mindennapi könyvbemutatóról
„Miközben én ezeket a bevezető sorokat írom, Duray Miklóst emiatt a könyve miatt is vádemeléssel, az ideggyógyászati intézettel fenyegetik. Könyvét természetesen csak a titkos rendőrség olvashatta, nem az olvasók” – ezt írta Csoóri Sándor Duray egy könyvének előszavában, valamikor a nyolcvanas években. Ma pedig, húsz évvel később, Orbán Viktor mutatta be a felvidéki politikus legújabb könyvét – az olvasóknak.
2004. május 26. 10:36
A volt miniszterelnök személyesen ajánlotta Duray Miklós frissen megjelent, Hazától a nemzetig című könyvét a Semmelweiss Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán megjelent jókora sokaságnak. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány által szervezett egész estés műsorban Orbán Viktor mellett Csoóri Sándor is megosztotta gondolatait a kötetről, s ajánlotta mindannyiunk könyvespolcára.

- Könyvet bemutatni mindig felemelő dolog, hiszen a megszületett gondolatok továbbadásának ez egy nagyon szép ünnepe – vezette fel az estet a moderátorként közreműködő Sunyovszky Szilvia, s valóban: ez a nem mindennapi könyvbemutató egyszerre kínált politikusi szónoklatot, itt-ott élcelődő, de tiszteletteljes, méltató baráti szavakat, személyes összegzést a szerző saját tolmácsolásában, kötetlen eszmecserét és szabad asszociációkat, s mindezek mellett művészi élményt is vers és ének formájában. S aki kedvet kapott a könyvhöz, az előtérben meg is vásárolhatta azt, s a műsort követően dedikáltathatta a szerzővel.

Duray Miklóst egyébként számos közéleti személyiség tisztelte meg személyes jelenlétével, így Mádl Dalma, Németh Zsolt, Bugár Béla, Schöpflin György és Erdélyi Géza református püspök.

Páratlan lenyomat

- Itt most szólni kell néhány szót a szerzőről, még akkor is, ha a laudáló bevallja, hogy elfogult a könyv írójával szemben, mert több okból is köszönettel tartozik neki – kezdte Orbán Viktor beszédét, s felhívta a figyelmet arra, hogy Duray Miklós képes volt a közösség és az összetartozás fontosságot szem előtt tartani a rendszerváltoztatás időszakában szinte ellenállhatatlannak tűnő liberális kordivat ellenére is. Emellett azért is sokat köszönhetünk neki, tette hozzá a volt miniszterelnök, mert Duray példát mutatott - szintén a nyolcvanas években – akkor, amikor sok fiatal küzdött a disszidálás gondolatával, s ő a személyes helytállást és a maradást ajánlotta figyelmünkbe, akár a börtön árán is.
- Mindannyian köszönetet mondhatunk a felvidéki magyar vezetőknek, hogy nap mint nap képesek az egység tudományának bemutatására – utalt Orbán Viktor arra, hogy a Felvidéken képesek voltak az elvi, nemzetstratégiai célokat és a reálpolitikai napi együttélés kényszerét úgy összeegyeztetni, hogy a magyar közösség egysége ne roppanjon meg, s ebben Duray Miklósnak kimagasló szerepe volt.

Miért több ez a most megjelent mű egy egyszerű tanulmánykötetnél? A kötetből kiderül, mondta a Fidesz elnöke, hogy az elhivatott közéleti embert az különbözteti meg az üzleti világból verbuválódott politikustól, hogy nem a pillanatnyi, gyorsan változó körülmények rabságában él, cselekvésének mozgatórugói mélyebben vannak, mint saját személyes ambíciói, és céljai is magasabban találhatóak, mint az egyszeri, aktuális siker. Duray Miklós közéleti tevékenységével, a kötetben megfogalmazott gondolataival mércét állít mindannyiunk elé - mondta a volt miniszterelnök.

Ez a könyv páratlan értékű lenyomata egy összetartó közösség, a felvidéki magyarság közelmúltjának. Egy olyan korszaké, amely a kommunizmus bukásával kezdődött, és a magyarság egy részének a határokon átívelő újraegyesítésével zárult. Azért is fontos ez az időszak, mert a felvidéki magyarság bebizonyította, hogy képes élni a történelem adta lehetőségekkel: először megszervezte önmagát, majd minden hányattatás, megosztási kísérlet, gáncsoskodás ellenére az újraegyesülő Európában csatlakozott az anyaországi magyarsághoz. Mostantól 11 millió magyarról beszélhetünk, akik az Európai Unión belül élnek, felvidéki és anyaországi magyarok együtt - mondta Orbán Viktor.

- Azt hiszem, hogy akik nemzetstratégiában gondolkodnak, és a magyarságot nem szétszakítottságában, hanem egységében kezelik, azokat tettekre sarkallhatja ez a könyv – mondta a volt miniszterelnök, hozzátéve, hogy a felvidéki és az anyaországi magyarság Európai Unión belül kiépített kapcsolata lesz majd a modell, hogy miként lehet majd keleti és déli irányba sikeresen kihasználni az unión belüli újraegyesülés lehetőségét. Orbán Viktor szerint nagy kérdés, tudunk-e majd élni „elsősorban az autonómia megteremtésének lehetőségével, elég erősek leszünk-e mi felvidéki magyarok és anyaországi magyarok, hogy az unión belül kiharcoljuk a határon túli magyar közösségek számára az autonómiát.”

Az elmúlt tizennyolc év drámája

Ebben a könyben benne van az elmúlt tizennyolc esztendőnk drámája, benne vannak érzelmi és politikai kérdései, s Csoóri Sándor szerint benne van az is, hogy megvalósítottuk a demokráciát, de a megvalósítás közben azonban kiirtjuk demokrácia szellemét – az író Németh Lászlótól idézett: „1850 és 1880 közt a magyarság nem harminc évet, hanem három évszázadot öregedett. Öregedett, bonyolultabb lett és gonoszabb. Megvalósította Széchenyi reformjait és kiirtotta magából Széchenyi szellemét.” A könyv ilyen szempontból rendkívül fontos – mondta Csoóri Sándor.

„Miközben én ezeket a bevezető sorokat írom, Duray Miklóst emiatt a könyve miatt is vádemeléssel, az ideggyógyászati intézettel fenyegetik. Könyvét természetesen csak a titkos rendőrség olvashatta, nem az olvasók. Szorongatott helyzetében egyedüli védelme a nyilvánosság volna, vagyis ha írása odahaza jelenne meg magyarul és szlovákul. Sajnos ez még reménynek is reménytelen. Könyvének amerikai megjelentetése tehát kényszer” – írta annak idején Csoóri Sándor Duray Kutyaszorító című könyvének előszavában, amelyből most részleteket is felolvasott. Felidézte, hogy a szocialista hatalom mentegetőző leveleket küldözgetve a környező országoknak milyen abszurd módon próbált botrányt kreálni az egészből, végül pedig egy újabb írással kívánta helyretenni az ügyet, melyet több jelölt után végül a heti televíziós meghajlásai révén méltán híressé vált Hajdu János alkotott meg.

A legmélyebb közösségi élményünk

Duray Miklós mindehhez hozzátéve elmondta: a negatív hősöknek is lehet pozitív hozadéka, konkrétan, amikor Hajdu János azt írta kettejükről, hogy ők nem hívei a rendszernek, akkor nem municiót adott az övéinek, hanem az igazságot leplezte le, mert, ahogy Duray fogalmazott: „mi valóban nem voltunk a rendszer hívei, nem voltunk akkor sem, és most sem vagyunk annak a rendszernek a követőinek a híve sem.” Mindennek köszönhetően kezdtek olyan viszonylatban a magyarokról beszélni, ahogyan addig nem beszéltek róluk, s így vált publikussá a felvidéki magyarság helyzete. Ily módon segítettek a negatív hősök felszínre hozni a problémákat, tehát a negatív hősök is hozzájárultak ahhoz, mondta az író-politikus, hogy pozitív irányba indulhassunk el.

Duray elmondta, hogy a rendszerváltozás előtti időkben szlovákok és magyarok bizonyos kérdésekben egyet tudtak érteni, azonban abban a pillanatban, mikor megszűnt a hatalmi rendszer nyomása, megszűnt az egyetértés is.
Egy napjainkban íródott tanulmányában arra próbálja keresni a választ, hogy képesek leszünk-e kihasználni az Európai Unión belüli lehetőségeket. Elmondta: tudatosítani kell, hogy május elseje után minden ügy - így a magyar is - európai ügy is egyben, nem pedig belügy. A nemzet egészséges életének három alappillére van: közös történelmi tudat, közös jelenbeli élmények és közös jövő tervezése, ezt kell szem előtt tartanunk.

A felszólalások után Orbán Viktor, Csoóri Sándor és Duray Miklós pódiumbeszélgetése következett.

A Hazától a nemzetig című, több mint 700 oldalas kötet, amelyet a somorjai Méry Ratio Kiadó jelentetett meg, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnökének több mint 100 írását, cikkeit, elemzéseit és beszédeit tartalmazza az 1990-2004 közötti időszakból. A Kárpát-medencei magyarság helyzete és esélyei alcímű könyv bevezetőjében a szerző úgy fogalmaz, hogy az összegyűjtött írások a vívódásról szólnak, "a 20. század végi vívódásainkról, vívódásaimról". Mint Duray Miklós írja, "a nemzet nem végcél, és nem egyetlen célja az életnek, de legnagyobb közös értékünk és legmélyebb közösségi élményünk".

(fotó: -kl-)

Mayer Mária
Címkék:
megmondó
Jó lenne, ha az általános művelődési környezet emelkedne olyan nívóra, hogy flaszterparaszt és közokirat-hamisító még pártszékház portása se lehessen.
  • Medgyessy is, Gyurcsány is mulasztott
    „Gyurcsány Ferenc akkor is, és most is hivatalos személynek számít, márpedig hivatalos személyeknek kötelessége a tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni.”
  • Harcoljunk a hazánkért
    Magyarországot az egykori tűzzel-vassal való támadások után sokkal veszélyesebb fegyverrel: az aljassággal támadják hosszú ideje.
  • Storcknak mennie kell
    Egy órán át emberhátrányban játszottak, és a világklasszist sorában tudó Portugáliának csak egy gólt sikerült szereznie ellenünk.
  • Demokratikus pontok a Vérszerződésben
    A második, a harmadik és az ötödik pont egyértelműen demokratikus elv, az első és a negyedik inkább a rend fenntartására tett eskü.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI