Csíksomlyói búcsú: Erdő Péter prímás százezrek előtt
Több százezer zarándok vett részt az idén is a csíksomlyói Mária-kegyhelyen lezajlott pünkösd szombati búcsún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek celebrálta a szentmisét és mondott ünnepi beszédet.
2004. május 29. 16:37
A kárpát-medencei magyarság hagyományossá vált legnagyobb találkozójára az idén - helyi becslések szerint - 350 ezren gyűltek egybe. A csíksomlyói búcsújárókat P. Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi ferences rend tartományfőnöke köszöntötte.
A zarándokokat köszöntő beszéd után Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek emlékeztette a csíksomlyói kegytemplom előtti hegynyeregben egybegyűlteket, hogy az idei búcsú "a 438. nemzeti fogadalomból megtartott zarándoklat". A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye első számú elöljárója Erdő Péter bíborost, prímást üdvözölve rámutatott, hogy a budapest-esztergomi érsek tulajdonképpen haza érkezett. Hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak, és a székely szimbólumok, a Nap és a Hold bíborosi címerébe is bekerültek.

Jakubinyi György felolvasta II. János Pál pápa üzenetét, amelyben a szentatya tanúságot tett "az erdélyi nép évszázados hűségéről az Evangéliumhoz". Üzenetében a pápa apostoli áldását adta a búcsú részvevőire.
Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás kijelentette: Népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelenlévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. Imádkozunk népünkért, a többi népért, imádkozunk egész Európáért.
A szónok a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájának értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájára, amely már több negyven évvel ezelőtt ezen alapvető jogok között sorolta fel "a közösség alkotásának jogát is". Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. Az Európai Unió bővítéséről szólva kiemelte: "Nagy a reménységünk a nemzetek közötti megbékélésre az egységesülő Európában, mert az unióban mind a türelem, mind az azonosság tisztelete otthonos. Csak azonosságunk vállalásának és kölcsönös elismerésének az alapján valósíthatjuk meg az igazi toleranciát, a testvéri szereteten alapuló türelmet".

Végezetül a prímás rámutatott: a gondviselés a mai történelmi időkben megköveteli az emberi élet tiszteletét és szeretetét, a gyermekek nagylelkű elfogadását a családban, a házasság méltóságának megbecsülését és életre váltását. Mert a gyermek vállalása nem csak anyagi megpróbáltatás, de sokan úgy érzik, hogy személyi szabadságukat köti meg, szakmai kibontakozásukat akadályozza, ha elfogadják a gyermekeket. Élő emberek nélkül hiába a nyelv szépsége, hiába a kultúra gazdagsága, hiába a tanulságos történelem tapasztalata, minden a feledésbe vész - hangoztatta Erdő Péter a csíksomlyói búcsún.

MTI nyomán
Címkék:
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó