A főiskolának bármikor joga van összedőlni! – képek Zsámbékról
Egy leégés története és utóélete
A zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola hatalmas károkat szenvedett egy pusztító épülettűz következtében. A lehetetlen körülmények miatt az intézmény Vácra költözik. Érdeklik a részletek és a fényképek?
2004. június 23. 07:33
A zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola fenntartói jogát a székesfehérvári megyés püspök átadta a váci megyés püspöknek, a főiskola tehát a 2004/2005 tanévtől Vácott, a püspökség kezelésében levő főiskolai épületekben folytatja működését. A zsámbéki épület tavaly nyári tűzesetét követően megindult helyreállítási munkák során feltárt több évszázados, helyre nem hozott épületkárok miatt a főiskola főépületének közel fele életveszélyessé vált, ki kellett üríteni. A főiskola további működése ilyen körülmények között nem lehetséges. A váci felújított főiskolai, valamint a püspökség és a város támogatásával rendelkezésre bocsátott épületek az eddiginél jóval korszerűbb oktatási és elhelyezési feltételeket biztosítanak az Apor Vilmos Katolikus Főiskola számára, amely így, különösen a budapestiek számára könnyebben és gyorsabban lesz megközelíthető. A hallgatók és a leendő hallgatók a helyszínváltozásról, valamint a tanévkezdésről, kollégiumi elhelyezésről, gyakorlati képzésről részletes írásos tájékoztatást kapnak. A gyakorlóiskola és gimnázium továbbra is Zsámbékon működik, az arra alkalmas épületrészben.

Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy mivel több téves hír és adat kapott helyet a médiában a leégett főiskolával kapcsolatban, fontosnak tartották az újságírók közvetlen tájékoztatását.

A püspök elmondta, hogy az egyháznak tradicionálisan fontosak az oktatási intézmények. Jelenleg is az óvodától az egyetemig minden típusú tanintézmény van a magyar katolikus egyház kezelésében. Éppen ezért különösen sajnálatos, hogy az anyagi károk olyan nagy mértékűek voltak a 2003. augusztus 18-én leégett zsámbéki iskolarészben, hogy mostantól ott már lehetetlen volt az oktatás.
Az épület 65 százalékát érte kár. Mint az kiderült, az épület alapjai is megsérültek (tágulnak) és az évszázadok során keletkezett lyukakat, sérüléseket is csak betömködték, nem történt átfogó rekonstrukció, igazi felújítás. A helyzet összevisszaságát jelzi, hogy van, ahol főfalak nem érintkeznek egymással, ezzel statikailag igen meggyengítve az ingatlant. Az egy esztendeje folyó helyreállítási munkák során derült ki, hogy már 4000 évvel ezelőtt is (bronz kor) építkeztek ezen a területen és a háborúk, természeti károk nyomait csupán eltüntették, de nem állították helyre.

Mivel az épület közel 40 százaléka életveszélyes – ahogy az építészek mondták – bármikor joga van összedőlni.

A fennálló helyzet miatt már képtelenség lenne a 2004-2005-ös tanévet ezen falak között elkezdeni. Ezért fordult segítségért a Spányi a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz, ahol Dr. Beer Miklósváci megyés püspök sietett segítségükre, hogy ezen kényszerhelyzet minél előbb megoldódhasson.

Épül-e az épület?

Az épület egyébként az önálló jogi személyiséggel rendelkező Keresztes Nővérek rendjéé, akik Svájcban találhatók meg. Az épület további sorsa teljes mértékben az ő döntésüktől függ, amelyet nemsokára – ígérik – meghoznak.

2004. május 20-án elrendelték a főépület 40 százalékának kiürítését életveszélyes állapota miatt. Ezzel vált tulajdonképpen az addig is kisebb helyre szorított főiskola működése lehetetlenné.

A ténylegesen „történelminek” nevezhető homlokzati rész a XVI. századi építésű tetőszerkezete jelentősen elpusztult. Bár az 1970-es években ezt megerősítették, az új előírások figyelembevételével már nem is lehetne ez utóbbi állapotot visszaállítani. Már fejlesztések is szükségessé váltak, nem csak a visszaállítás.

A tűzkár után megindult épületkutatás (többek között művészettörténeti kutatások) Kemény Mariann és Dr. Balogh Ágnes vezetésével új, eddig nem ismert adatokat tártak fel a komplexumról. (Pl: A bécsi kamara le akarta bontatni az épületet, stb.)

A helyzetet jellemzi, hogy van olyan terem, amely fele részben lepusztult, másik felében egészen júniusig oktatás folyt. Építészek szerint egyenesen csoda, hogy nem omlott össze a régi kastélyépület, hiszen ahogy Dr. Bencze Lóránt a zsámbéki főiskola főigazgatója fogalmazott: „Minden repedés kész átverés”. Vagyis: a külső jelekből nem is látható elsőre, hogy milyen komoly szerkezeti bajok vannak az épülettel.

A sajtótájékoztatón résztvevők egybehangzóan állították, hogy nem tervezték a főiskola elköltöztetését Zsámbékról. Ennek egyértelmű jele a nemrégiben átadott vadonatúj, 250 fős Catherineum előadóterem felépítése is.

Dr. Beer Miklós váci megyés püspök elmondta, hogy az egykori váci szeminárium épületébe költözik be a zsámbéki főiskola, amelyet 1993-ban kapott vissza az egyház az államtól. (Jelen pillanatban egy éves szemináriumi előképzést tartanak a falai között, de ezen kihasználatlanság a főiskola átköltöztetésével megoldódik. Az igények teljes kiszolgálása érdekében még egy nyolctermes épületet is kapnak Vácott a Szent Miklós téren, a Szent József Kollégium épületegyüttese is a rendelkezésükre áll majd, valamint a Galamb utcában található továbbképzési központ is a „vendégek” rendelkezésére áll majd.

Dr. Bóth János váci polgármester örömmel vette a hírt, hogy sok évi vágyakozás után – igaz, nem a legfelhőtlenebb körülmények hatására – megindulhat a felsőoktatás a már eddig is diákvárosként emlegetett Vácon, ahol körülbelül 10.000-en tanulnak. A helyi önkormányzat maximálisan segíti az esetleges beruházásokat.

Zsámbék polgármester asszonya szemmel láthatóan fájlalta az iskola „elvesztését”, amely a község számára hatalmas veszteséget jelent.

A zsámbéki épület helyreállítása több évet vesz igénybe akkor is, ha a szükséges több milliárd HUF (több tízmillió Euro) rendelkezésre állna. A zsámbéki helyszín rekonstrukciójához a források előteremtésében és az újabb funkció megkeresésében, új oktatási programok felkutatásában a főiskola továbbra is segítséget nyújt a keresztes nővéreknek. Alapvetően egyházi és állami hozzájárulásra is szükség van az épület fejlesztéséhez, rehabilitációjához.

- 40-50 millió forint szükségeltetik ahhoz, hogy az épületet magára lehessen hagyni (üresen).
- 1,2 milliárd forint kellene az építészeti helyreállításhoz.
- 1,5 – 1,7 milliárd forint kellene az egész épület rendbetételéhez.

Tervezik EU-pályázatok beadását, amelyet nagy valószínűséggel meg is kapnának, ugyanakkor a keresztes nővérek tulajdonát képező épület jövőbeli hasznosításának nagy kérdőjelei, valamint az EU komoly határidős feltételei miatt – amennyiben elnyernék a megpályázott összegeket – nem mernék jelen pillanatban a határidők teljesítésének felelős elvállalását.

A főiskola munkatársainak továbbfoglalkoztatásáért mindent megtesz. Például az ECDL (európai számítógép-kezelői jogosítvány) képzés indul a nyáron együttműködve a Premontrei Szakiskolával és Szakközépiskolával. Az oktatók, dolgozók nagy része budapesti, akiknek könnyebb és gyorsabb megközelítést tesz lehetővé a váci helyszín.

Címkék:
  • Egymillió ember már megkapta az oltást Magyarországon
    Folyamatosan zajlik az oltás, ma délelőttre már egymillió ember megkapta az oltást Magyarországon. A járvány harmadik hullámának felszálló ágában vagyunk, egyre nő az aktív fertőzöttek és a kórházi betegek száma, a kormány ezért is döntött a korlátozások szigorításáról, amelyek mától lépnek életbe.
  • Szigorúbb korlátok között kell élnünk két hétig
    Számos korlátozó intézkedéssel igyekszik megállítani a kormány a koronavírus-járvány harmadik, minden korábbinál agresszívabbnak mutatkozó hullámát. A mindennapi élethez szükséges boltokat leszámítva bezárnak az üzletek, a legtöbb szolgáltatás két hétig nem lesz elérhető, a közműveknél pedig csak elektronikus formában lehet majd ügyeket intézni.
  • Szent magyar nők napja
    Árpád-házi Szent Margit ikonográfiájáról írt tanulmányt a Szent Margit Gimnázium kérésére Prokopp Mária professor emerita művészettörténész. A munka érzékelteti, hogy a királylány alakja hét és fél évszázaddal földi léte után mind a mai napig ihlető erővel hat képzőművészeinkre.
MTI Hírfelhasználó