Mádl: Van még tartozásunk ’56 eszméinek - fáklyás menet képekben
Az ’56-os szabadságharc eszméi és céljai eddig csak részben valósultak meg, Magyarország sok tekintetben nem lett olyan igazságos, amilyennek az egykori felkelők látni szerették volna - fogalmazott Mádl Ferenc a Műegyetem 1956-os megemlékezésén. Az ünnepség után fáklyás menet indult a Bem térre.
2004. október 22. 20:49
„Évtizedeken át némán őrizték annak az emlékét, hogy 1956 októberében a főbejárathoz vezető lépcsőn lett az egyetem egyik hallgatója a szabadságharc egyik mártírja” – kezdte beszédét Mádl Ferenc a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában tartott ünnepségen. Az államfő hangsúlyozta: a forradalom mást jelentett és jelent az embereknek, a nemzetnek és a világtörténelemnek, ugyanakkor valamiben mindenki számára ugyanazt jelenti. Azt, hogy alapvető meghatározója a szabadságvágy és a lélek megrablása elleni tiltakozás volt. Ez robbant ki az akkori fiatalokból és a nemzetből, mert nem lehetett tovább elviselni a mindenki számára elviselhetetlen diktatúrát.

„Lélekemelő és örök példa az az elszántság, amellyel az életüket is feláldozni kész emberek belerohantak a forradalomba, szembeszálltak egy brutális diktatúrával, majd egy sokszoros túlerőben lévő hadsereggel, egy nagyhatalommal és annak helytartóival, hogy győzzenek, és szabad nemzetben, szabadságban élhessenek” – mondta Mádl Ferenc.

"Azok a célok, amelyekért 1956-ban a magyar forradalomban oly sokan áldozták életüket, eddig csak részben valósultak meg. Mégis ma nem kis részben nekik köszönhetjük, hogy olyan világban élhetünk, amely erősíti hitünket a nemzet és az egyének jövőjének kibontakozásához” – jelentett ki, majd így folytatta: a magyar nép forradalmának és szabadságharcának célja a szabadság és a demokrácia volt.

Mint mondta, milliós még a szegények és gyengék serege, egészségből, műveltségből túl sokaknak jut még túl kevés, politikai közéletünk kultúrája, hitünk, nemzeti és európai hagyományaink ereje megújulásra szorul és a határon túli magyarságnál többet kellene törlesztenünk alkotmányos adósságunkból, hiszen ők támogatták a forradalmat és remélték, hogy a nemzet egységét láthatják benne.

„A forradalomban a közvagyonhoz senki sem nyúlt. Ma viszont védeni kell, ugyanúgy, mint szabadságunkat és közbiztonságunkat, ugyanakkor az életre, az ifjúságra, a családra és erkölcsi erőnkre is nagy szükség van ma, mert ez a jövő záloga. A forradalom és becsülete ellen tevőknek az áldozatok, a mártírok, a sortüzek halottai, a bebörtönzöttek, a megalázottak már szeretnének megbocsátani. Akinél még van júdáspénz, el kellene már dobnia" – mondta Mádl.

A köztársasági elnök végezetül kiemelte, ma már világszerte tudják, hogy 1956-ban az volt az európai történelem, ami Magyarországon történt, és tudják azt is, hogy a magyar forradalom lett a monolitikus, pártállami világbirodalom végének kezdete.

Az ünnepségen a résztvevők, köztük Mádl Ferenc, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kóka János gazdasági miniszter, Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnöke, Baráth Etele tárca nélküli miniszter, Molnár Károly, a BME rektora megkoszorúzták a forradalom mártírjainak emléktábláját az egyetem aulájában.

A megemlékezés után az ünnepség hagyományainak megfelelően a részt vevő hazai és határon túli fiatalok és meghívottak zászlós, fáklyás menete két korabeli teherautóval indult el a Műegyetem épülete elől a Bem térre.

Címkék:
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI