A pulykakakas Rómában - gondola hírösszefoglaló - 44.hét
2004. október 31. 22:19

Az MSZP látványköztársasága új időszámításba lépett. Miniszterelnöke, a mára modorosságai alapján (ha nem nézzük a kifejezetten feminin - nem verbális - gesztusait) leginkább pulykakakasnak minősíthető Gyurcsány, Rómában belebámult a város panorámájába, s egy pillanatra eltűnődni látszott: nagyravágyás, arrogancia, hatalmi megittasultság látszott rajta.

E hét eseménye volt, hogy egyre fogy a Fidesz előnye, erősödtek a „multiszocialisták”. Táborukban a részvételi hajlandóság nőtt: egy hónap alatt 60 százalékról 67 százalékra emelkedett arányuk: 37 százalékról 55 százalékra emelkedett a párt győzelmére számítók aránya.

E hét eseménye volt, hogy a Gyurcsány-elefánt a japán porcelánboltban téblábolt: hitvese megszégyenítette a magyarokat azzal, hogy térde kilátszott a fotón, szoknyája hasítéka a combját is láttatni engedte, a táskáját pedig a földre tette. Mindezek a császári fogadás etikettjét sértő megnyilvánulások reprezentálták a mai magyar hatalom műveltségét, diplomáciai iskolázottságát.

A magyar europaizációt e héten a mérgező a magyar fűszerpaprika jelenítette meg, mely a szolgáltatások romlása, a bűnözés növekedése, az árusilányság és a kereskedelmi normák megsértése, a fogyasztóvédelem elsorvadása nyomában járt.

E hét eseménye annak lehetősége, hogy román pártlistán indul az MPSZ, mert a Markó-féle RMDSZ az MSZP piszkos kampányához hasonló fogásokkal építi fel a hatalmát. E héten is zajlik a brókerválság, és újra jelentkezik az ügynökválság mint a kormánypártok piszkos politikájának mindennapi kísérő jelenségei.

E hét eseménye volt a jobboldali média erodálódásának végjátéka, amit „a Magyar Nemzet átvette a hatalmat” címen vezetett be és tárgyalt az uralkodó média. A jobboldal passzivitása súlyos vereségének lehetőségeit vetíti előre: benne olyan események, mint az MDF jobboldali perempártból lényegében baloldali botrányszervezetté válása, a japán kapcsolatot felhasználó baloldali kezdeményezés (mint a Fidesz mulasztásainak megvilágítása), a Mádl-féle lakásvásárlás felháborító körülményei.

Csorba József: Álcahálók

Ha lenne bármi értelme a mai körülmények között, akkor, mondhatni, megint kormányválság van. A magyar EU-intézményesülés elmaradt, Kovács személye önmagában válság az EU-felé és a magyar külügyminisztérium működésében is. Komoly politikus már nem várna arra, hogy Kovács megúnja-e vagy mégis miniszter akarna lenni. Az MSZP házi közigazgatási műhelyében az alkotmány és a jogrendszer rugalmasságát feszegető megoldások készülnek, másfelől az MSZP bőszen dolgoztatja a kormány apparátusait a pártnak megfelelőbb megoldások megtalálására. Az EU-ban történtek nyomasztják a magyar társadalmat, nem érteni innen, hogy ami történik, az jó, vagy rossz. A hazai paprikaválság az egész magyar gazdaságot, a hungarikumokat (a paprikaterméket, vagy a konyhát) pusztítja, miközben a bűnös kereskedelem (az importőr és a forgalmazók) perrel fenyegetik az ellenük felszólalókat. A társadalmi hangulat romlik, már nyomasztónak mondható, miközben a politikai kockázat emelkedik a gazdaság állapota miatt.

Ilyen körülmények között nem kelt általános megdöbbenést a jobboldalon, hogy a HirTV, a Dobosattila-műsor, a Bayer-műsor, a Bencsik-műsor, a BPtévén és HirtV-n ütköztetett (egymás konkurenseivé) változtatott műsorok egymás után oltják ki egymást. Mi folyik itt?! A nyár vége óta a Hír Televízió negyedik meghatározó embere mond búcsút a tévécsatornának. Van-e összefüggés Borókai Gábor, Pörzse Sándor, Kóczián Péter és Gulyás István távozása között? Erre keresi a választ a baloldali liberális média, miközben a nem baloldali, és a jobboldali társadalom megütközve nézi, hogy mi folyik itt?!

Vannak sejtések: a HírTV „kereskedelmesítése” pl., aminek vélt biztos jele, Princz Gábor „személyiség” meghívása a műsorba. A jobboldali kényszer-kiegyenlítés megbillenése mindig a merevedés jele. A médiafőirányban Benda György és a Klub Rádió Gyurcsányt kísérő japáni útja a főesemény (ahogy Horn esetében Juszt László jutalomutazása volt): az eredmény a Fidesz megalázása, amikor Gyurcsány személyesen adja elő, hogy „aki nem fedezi fel Japánt, az hülye”. Ebben a légkörben különös jelentősége van, hogy aggasztó hírek keringenek a Hír Televízióról a második nyilvánosságban. A polgári oldal rémhíreket hall és terjeszt: kedvenc tévéjük balra tolódik, szocialisták és liberálisok szállták meg, sorra bocsátják el a jobboldal számára fontos újságírókat, közszereplőket, szüntetik meg műsoraikat.

Miközben a jobboldalon ilyen önpusztító jelenségek vannak, Paizs Miklós, a Tilos Rádió munkatársa Orbán Viktor megnyúzására, Lovas István kibelezésére, és a Magyar Nemzet munkatársainak fejbe rúgására szólított fel. A szám egy koncerten hangzott el, majd az előadó elszavalta a Budapest Rádió egyik Fiala János vezette műsorában is. Korábban megjelent CD-jével a katolikus vallást is kritizálja. Paizs Miklós, a Tilos Rádió műsorvezetője, aki az adó elleni januári tüntetésen „Nem az igazság, csak a hús irgalmatlan tömege” feliratú táblával provokálta a tüntetőket, most egy újabb produkcióval állt elő. A Sickratman (Beteg Patkányember – a szerk.) művésznéven feltűnő Paizs a nemrég megjelentetett Buzi-e vagy? című CD-n az egyik számban vallásgyalázó szövegeket énekel. Egy másik „dal” a zsidókról szól, amelyből megtudhatjuk, hogy „idegenszívűek”, „undorítóak” és „istengyilkosok”. A lemezen nem szerepel, de a Budapest Rádióban Fiala János műsorában és egy koncerten is elhangzott az a szám, amelyben több politikus meggyilkolására szólít fel Paizs Miklós.

Íme a szöveg: "Egy kérdéssel kezdem, de figyelj nagyon: Mi a sz*r ezen a magyar ugaron, mi a sz*r a magyar ugaron? Hogy mindenki hülye a jobboldalon. Nos az Orbán Viktor az apjának hát jár a bánya, a Pokorni Zozi meg folyton hazudik, az apja pedig közben csendben besugik. Vagy ott van a Kövér, a rusnya, a köteles, a szocikat segítette győzelemre, röhejes. Vagy ott van a Lovas, a nemzet gyöngye, miért nincs a szívén még a sírhant göröngye? Vagy a Csurka István, a zsírsámán, a szívében miért nem pihen a jégcsákány? Vagy a Bencsik András a kommunista múltú, az ítéletem kés általi búcsú. Vagy ott van a féleszű Grespik László, zsinórt a nyakába azt lógjon a tapló. Na újra veszem, hogy kit mire ítélek, s a végrehajtásra mindenkit felkérek. Ha mentek az utcán, és jönnek a tetvek, az ítéletem rájuk ezek lesznek. Orbán Viktort élve megnyúzni, Lovas István kibelezni, kiherélni, Kövér Lászlót lámpavasra kötni, Csurka Istvánt jégcsákánnyal ütni, Bencsik Andrást késhegyre szúrni, az összes Magyar Nemzetest fejbe rúgni. Mit tettek a parasztok, hogy így beszélek? Na, találomra, gyorsan egy példát nézek. Legyen a Lovas, az a magyar parazita, ez a skizo zsidó, ez az antiszemita, aki a kutyáját b**d meg lányára küldte s a kislány arcát széttépette. De előtte tiniként még nőt erőszakolt, a haverokkal a f***ával véres p***t k***tyolt. A többiek szépen mentek a dutyiba, ő meg árulás árán, szabadon a tutiba. Feleségét többször pofán verte, aztán hopp, letelepedett Izraelbe. Aztán hazajött a tahó, a sz*rt kavarni, folyton a zsidókat zaklatni. Fajra zsidó ez a megélhetési magyar, egy zsidó zombi, aki zsidó vért akar. Hát ilyenekből áll ez a jobboldal, menjenek a p*csába, de azonnal! Üssed, verjed, k*rjad, szúrjad, vágjad, akasszad! Élve ne hagyjad Figyelj, én tőled csak egyet kérek, tisztítsd meg tőlük az emberiséget, balra át, balra át, áldja meg az Isten Horn Gyulát! "

A Hemingway Alapítvány Pethő Sándor-sajtódíját elnyerő Debreczeni József közíró mondja: „Konzervatív napilap ma nincs Magyarországon. A Magyar Nemzet a legkevésbé sem az. A radikalizmus tudniillik, amit képvisel, nem fér össze a konzervativizmussal, lévén annak szöges ellentéte. Hogy kissé dramatizáljam a dolgot: ma az a helyzet, hogy a Magyar Nemzet egykori alapítójáról elnevezett díj jutalmazottjának cikkei - tehát az én írásaim - a mai Magyar Nemzetben nem jelennek meg. Emiatt szomorú vagyok, de ez csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy ha kérnék - és egy darabig kérték! -, sem adnék nekik írást. Ettől még szomorúbb vagyok, de ez a helyzet. Persze búskomorságba azért nem esem, mert bár politikailag nem vagyok semleges, független igen, így a legkisebb gondot sem okoz számomra a Népszabadságban publikálni. Mi több, büszke vagyok arra, hogy amit írok, közlik, sőt kérik az írásaimat. Itt is, a Magyar Hírlapban is.” Ez a helyzet.




TÁJÉKOZTATÁS: Médiaköztársaság

Médiahelyzet: a médiafőirány irányt vált, a tényújságírás a hírszemétben turkálásba, a protokolláris hírválogatás az infotainmentbe, az infotainment a bulvárba megy át, és mindenki cenzúrázza magát, mert ennyi médium nem él meg a magyar piacon… Eddig nem lehetett elhinni, hogy a kereskedelmi média nem él meg a kormány nélkül.

Média – politika: a politika és a médiaszektor összefonódásai

1. Kormányszóvivő és mértékletesség híján

A japáni látogatáson lévő Gyurcsány-házaspár (akik mellesleg Magyarországot reprezentálták egy császári fogadáson) tizenvalahányféleképpen vétett a nemzetközi protokoll ellen. Ez szinte maradéktalanul látni lehetett a protokoll fénykép- és videofelvételein is. Az MTI tudósítása, ill. a bulvárszószaporító (Batiz) viszont a következő iskolásszöveget izzadta ki magából a találkozó kapcsán.

A magyarok titkáról faggatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt Akihito japán császár, aki hitvesével, Micsiko császárnéval hétfőn audiencián fogadta a hivatalos látogatáson Tokióban tartózkodó kormányfőt, és feleségét, Dobrev Klárát. A rendkívül szigorú japán protokoll szerint a magyar vendégeknek 15 perccel a találkozó hivatalos kezdete előtt meg kellett érkezniük a császári palotába. A miniszterelnöki házaspárt a ceremóniamester egy rövid "gyorstalpaló tanfolyam" keretében felkészítette az eseményre - tájékoztatta a kormányfő kíséretében Tokióban tartózkodó magyar újságírókat Batiz András kormányszóvivő. A császári palota Macu termében csupán a tolmácsok jelenlétében fogadta a császári pár a magyar vendégeket. A beszélgetésen csak a vendéglátó tehetett fel kérdéseket. Akihito, aki a 125. császár a japán trónon, rendkívül közvetlen személyiség. A világ legrégebbi uralkodócsaládjában ő volt az első, aki nem istenként lépett a trónra, és az első olyan császár, aki maga választott feleséget. A császárné nem arisztokrata körből származik. A japán császár nagyon kevés közszereplést vállal, kevés állam- és kormányfőt fogad évente, ezért különös megtiszteltetés, hogy fogadta a magyar vendégeket - hangoztatta Batiz András. Akihito császár a magyarok titkáról faggatta Gyurcsány Ferencet, arról, mivel magyarázza a miniszterelnök a sok magyar származású Nobel-díjas létét. "A lázadni merés és a lázadni tudás, ... az elégedetlenség" - fejtegette a kormányfő. Eközben a gyermekmesekönyv-íróként is ismert Micsiko császárné a mesék rejtelmeiről beszélgetett Dobrev Klárával. Gyurcsány Ferenc a nap folyamán találkozott a japán-magyar baráti társaság vezetőivel is. A társaság a második legnagyobb ilyen jellegű szerveződés a szigetországban, csakúgy, mint Magyarországon a magyar-japán baráti társaság. A kultúra területén a legaktívabb. Ivaszaki Ecuko, a társaság elnökségének tagja fordította japánra Kertész Imre Sorstalanság című művét, amelyből egy példányt Gyurcsány Ferencnek ajándékozott a találkozón. Mivel 2005 az EU és Japán közötti emberi együttműködés éve lesz, a japán fél jelezte, számít arra, hogy ebből az alkalomból sok kulturális rendezvényre kerül sor Magyarországon. (A magyarok titkáról faggatta a japán császár Gyurcsány Ferencet. Ujvári Margit, az MTI különtudósítója. 2004. okt. 25.)

2. A médiaelitünk észlelése: valamit harangoznak?

Egy interjút megvágnak, egy hírigazgatót kivágnak (Hír Tv). Egy kormánydöntéssel rangsorolják a napilapokat. Háttérmeghívások újságíróknak, egyeztetett interjúk, tabulapok. Megint túl közel került egymáshoz sajtó és politika? – veti fel a megszűnés küszöbén álló Magyar Hírlap.

A sokat szereplő Sükösd Miklós médiaszociológus szerint nincs kikristályosodott hazai gyakorlata az újságíró–riportalany viszonyának. De azért az 1990-es évek elejéhez képest romlott a helyzet. A közmédiumok pártossága minden kormányzat alatt jól érzékelhetô. A politikai táborok pedig hozzájuk közel álló vagy saját médiumokkal rendelkeznek, s mikrofonállványnak használják az ott dolgozókat. A hazai sajtópiac nagyon kicsi. Nehéz megélniük a napi- és hetilapoknak, így szükségszerűen megjelenik a politikai, illetve a gazdasági függés. Kóczián Péter már 1994 elején, Kulin Ferenc akkori MDF-frakcióvezetôvel szemben is hasonlóan keményen kiállt az egyik interjúért. „ lapzártán dolgoztunk a Magyar Narancsnál, és hallottuk az indulatos, majd kiabálásba torkolló telefonbeszélgetést. A vita végén Kóczián köszönés nélkül lecsapta a telefont: a szerkesztôségben tapssal honoráltuk helytállását. Végül az anyag mégis a politikus szája íze szerint jelent meg, de Péter nem adta hozzá a nevét, hanem egy mondattal kommentálta: „Ez nem azonos az eredeti interjú szövegével.” – emlékezik vissza a MH-alany.

Kenedi János, a Nyilvánosság Klub ügyvivôje szerint ha egy pölitikus kamera elé áll vagy bekapcsolt mikrofon elé ül, tudnia kell, hogy – elvben – máris közvetlen kapcsolatban áll a közvéleménnyel. Egy mértékadó lap vagy elektronikus hírcsatorna attól a pillanattól veszti el komolyságát, mértékadó jellegét, amelyikben engedélyt ad politikai vagy üzleti körnek, hogy szerepet foglaljon el magának a nyilatkozó politikus és a befogadó közvélemény között. Ezt a köztes szerepet cenzúrának hívják. A cenzúrázott sajtószerv óhatatlanul szalonképtelenné válik a civilizált országok nyilvánosságában. Ezért az újságíró és riportalany közti viszonyt nem is kell törvénynek szabályoznia, csupán a vélemények piacának, ahol a szokásjog amúgy is erôsebb hatalom a törvény szigoránál. Ha egy ilyen, a politikus és az újság, tévécsatorna közötti alku létrejön, az a médium vezetôinek gyávaságára, szervilizmusára vagy éppen politikai üzletszerzésére utal. Ezzel megtévesztik a nyilvánosságot, becsapják az embereket…

„Noha a tárcavezetők rendre cáfolják, és Batiz András kormányszóvivő is tagadja, mind több jel és információ utal arra, hogy központosított kormányzati kommunikáció működik. Több minisztériumi sajtóreferens erősíti meg, amit lapunk korábban megírt: a balatonőszödi informális kormányülésen döntött úgy a frissen felállt Gyurcsány-kabinet, hogy a kormánytagok és a minisztériumok illetékesei ne adjanak tájékoztatást a jobboldali médiumoknak, a Magyar Nemzetnek, a Hír Tv-nek és a Heti Válasznak. Az egyes orgánumok diszkriminálása mellett tudomásunk szerint még fontossági sorrendet is felállítottak a napilapok között: minden esetben a Népszabadság élvez elsőbbséget, munkatársait maximálisan ki kell szolgálni, a többi médium, és ezáltal az olvasók is, csak "várjanak a sorukra". Ezt írja megszűnése előtt a Magyar Hírlap.

„Politikai nyomásgyakorlás, információközlés vagy kapcsolatépítés? A kormányzati háttérbeszélgetések három funkciót is beölthetnek, Magyarországon sok minisztériumban gyakorolják. Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején a Vadrózsa étteremben tartottak főszerkesztőknek úgynevezett off the record (nem közlésre szánt) háttérbeszélgetéseket. Ezekre az alkalmakra a Magyar Nemzetet már akkor sem hívták meg. Medgyessy külföldi útjai előtt a külpolitikai újságírókat hívta meg, hogy tanácsokat kérjen tőlük és adjon nekik. Gyurcsány Ferencnél hasonló gyakorlat még nem alakult ki. Az igazságügyi tárca az utóbbi két évben tudomásunk szerint egy háttérbeszélgetést szervezett az újságíróknak. Általában a minisztérium nem sok információt ad a sajtónak, csak arról tájékoztat, amit közölni kíván. Három nagy sajtóvacsorát is szervezett, nagy felhozatallal, de erre csak a "ballib" sajtó képviselőit hívta meg. Az Oktatási Minisztérium következetes az őt sokszor durván bíráló vagy vádoló jobboldali sajtóval: a háttérbeszélgetéseire nem hívja meg a Magyar Nemzetet és a Heti Választ. A Belügyminisztériumban régebben voltak szokásban a sajtóreggelik, Lamperth Mónika állítólag nem él ezzel az eszközzel, hasonlóan az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumhoz és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumhoz. A Pénzügyminisztériumban Draskovics Tibor ritkán tart a zsurnalisztáknak háttérbeszélgetéseket, de ezekre a Magyar Nemzetet is meghívják. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban szintén ritkák az ilyen események. Általában informatívak, és olyan ügyekkel kapcsolatban hívják meg a média képviselőit, amelyekről azt tartják, hogy technikailag újak vagy bonyolultak. A Honvédelmi Minisztériumban három-négy havonta vannak háttérbeszélgetések. A Magyar Nemzetet meghívja a tárca, csakúgy, mint a Földművelésügyi Minisztérium.” – írja a megszűnő Magyar Hírlap, de a valóság némileg más. Rosszabb. (A mediokrácia diszkrét bája. Újvári Miklós, Éber Sándor, Herczeg Dóra, Németh Szilárd, mh.hu)

3. Ki áll, ki mögött: off-shore cég áll a Reform mögött

A Népszava mögött tisztán az MSZP áll, akkor is, ha áttételes az a portfólió, amelyik fenntartja a mára a párt politikaimarketing-kommunikációjának szócsövévé vált lapot.

A Népszava viszont tudni véli, hogy a horvát tengerpart idegenforgalmi létesítményében is érdekelt, karibi bejegyzésű off-shore cég, a Burdette Ltd. a Reform hetilap egyik tulajdonosa. Cégadatok szerint a Reform másik tulajdonosa, s egyetlen cégjegyzésre jogosult tisztségviselője Vitézy Zsófia, aki Orbán Viktor unokatestvére. Mint arról lapunk elsőként számolt be, egy horvát szállodában, amely részben Vitézy Tamás - Vitézy Zsófia nagybátyja - érdekeltsége, ugyancsak feltűnik a virgin-szigeteki Burdette Ltd. Az ismeretlen tulajdonosi hátterű Burdette magyarországi kézbesítési megbízottja Cseszlai János, akinek szintén van közös cége Vitézy Tamással, a G & M Kft. Ezzel a tulajdonosi háttérrel érthető, hogy a Reform a Vasárnapi hírek szerint mintegy 10 millió forintot költött a "Gyurcsány-extra" című kiadásának reklámozására. Az óriásplakátokon is hirdetett Reform szám, melynek megjelenése egybeesett a kormányfőválasztással, a miniszterelnököt a hatalom megszállottjaként és újgazdag spekulánsként mutatja be.

A leggazdagabb magyarok százas listáján is szereplő Vitézy Tamás, a Dalmácia Holiday Kft. társtulajdonosaként már korábban 32 éves koncessziót szerzett a horvát Sibenikhez közeli Tribunj jacht-kikötőjében. Tavaly nyáron pedig korábbi szállodái mellé újabbakat vásárolt a hvar-szigeti Jelsa városkában. (Egyes sajtóhírek szerint Tribunjban kapták lencsevégre Orbán Viktort is Pintér Sándor társaságában egy jachton.) Vitézy befektetéseinek nagyságát jelzi, hogy tavaly nyáron a távirati irodának azt mondta: az eddig tulajdonába került létesítményekre cégének a következő néhány évben 80-100 millió eurót (20-25 milliárd forintot) kell fordítania. Vitézy Tamásnak testvérével, Vitézy Lászlóval, Zsófia édesapjával, az ismert filmessel is van közös cége. Vitézy László, mint emlékezetes, az Orbán-kormány alatt az MTV egyik nagybeszállítója volt. Betéti társasága csak tanácsadásért több mint 40 millió forintot kapott a köztévétől, produkcióiért pedig több száz milliót. (Népszava-információ)

4. Az európai norma a médiában

Az EU tizenöt éve megfogalmazta már a határok nélküli televíziózásra vonatkozó irányelvét. Ennek kulcsa a negyedik és az ötödik paragrafus: a tagállamok tegyenek meg mindent, hogy tévécsatornáikon - nem számítva a hírműsorokra, sportközvetítésre, vetélkedőkre, reklámra és egyebekre fordított időt - legalább felerészben európai produkciók kerüljenek adásba. Továbbá: ennek egyötöde a csatornáktól független műsorkészítőktől származzon. Az egész ráadásul ne öltsön filmmúzeumi jelleget: lehetőség szerint az öt évnél nem régebbi alkotások domináljanak. Papíron akár ki is pipálhatjuk a programot: az EU legutóbbi, e nyáron kiadott jelentése megállapítja, hogy - legalábbis a vizsgált, 2001-2002-es időszakra vetítve - kétharmad részben európai produkciók kerülnek a képernyőre. Ha azonban a számok mögé nézünk, már nem ennyire rózsás a helyzet. A nagy tagállamokban ugyanis "európai"-n - nemes egyszerűséggel - a hazait értik. Ez brüsszeli megközelítésben még mindig jobb, mint az amerikai filmdömping, de az alapcélt - Európa közös kulturális örökségének megismertetését - nem igazán szolgálja. Az országos sugárzású csatornákat számolva például 2000-ben Nagy-Britanniában egyáltalán nem kaptak teret az európai, de nem hazai gyártású produkciók, ideértve az egész estés tévéfilmektől kezdve az epizódonként legalább 26 perces teleregényekig mindent. A németeknél és a franciáknál már valamivel kedvezőbb a kép, de a külföldi európai filmek a fő műsoridőbe itt sem tudták beverekedni magukat.

Sokkal jobb a helyzet a kisebb tagországokban - de teljesen más okokból. A Benelux államokban, Skandináviában, Írországban és Ausztriában ugyanis nem a műsor "utazik", hanem a csatorna. A tizenötök (a felmérések az új tagállamokra, így Magyarországra még nem terjednek ki) összesen 1132 csatornájából mintegy kétszáz kifejezetten külföldre tekint. A luxemburgi tévénézők a műsoridő 84 százalékában külföldi adást néznek (franciát, németet, belgát), az írek 46 százalékban britet, az osztrákok egyharmad arányban németet.

Brüsszel nem felhőtlenül boldog a műsorkészítés és a sugárzás összefonódásától sem. Európa két legnagyobb tévéfilmgyártója például a BBC és brit riválisa, a Granada TV. (Utóbbinak egyik ismert, magyar vonatkozású alkotása a Budapesten forgatott Maigret-sorozat, amelyben Michael Gambon a Lőrinc pap tér környékén alakította a francia felügyelőt.) Az Európai Bizottság ezért pénzzel - legfeljebb félmillió euróval (125 millió forinttal), illetve az összköltség nem több mint 12,5 százalékával - olyan produkciókat támogat, amelyek az úgynevezett független gyártók stúdióiból kerülnek ki. Brüsszel egy a napokban lezáruló pályázata azt is kiköti: a produkciók legalább két tagállamban kerüljenek forgalmazásra, s - franciák, britek, vigyázat! - legalább két nyelvterületen. Kizárva mindazok, akiket Strasbourg (az Európa Tanács) az Eurimages alapon keresztül támogat, vagy más EU-forrásból már részesednek. (Európai televíziózás: a legjobb a hazai íz. NSZ, Szőcs László)

5. A jobboldali média újabb válsághulláma

Áll a bál a Hír Tv-nél: távozott Kóczián Péter műsorvezetô-riporter, a késôbb megvágott Orbán Viktor-interjú készítôje, ráadásul nyilatkozik is. Kármentésként a Hír Tv csütörtökön leadta ugyan a teljes, vágatlan beszélgetést, de a botrány folytatódott: Gulyás István hírigazgatót még ezelôtt menesztették. Újonnan érkezett fônöke, Gajdics Ottó szerint azért, mert nem hajtotta végre utasítását. A megszűnése előtt álló Magyar Hírlap úgy adja elő a kialakult helyzetet, hogy Kóczián szerint a HírTv-ben mindennaposak a viták, „többen ugyanis azt szeretnék, ha a Fidesz politikusai által diktált napirendet követnék a műsorpolitikában, míg mások ragaszkodnának az elfogulatlan tájékoztatáshoz” b(!). „A vállaltan jobboldali médiumnál létrejötte óta vita tárgya, hogy hogyan lehetne a leghatásosabban ellensúlyozni a baloldali médiatúlsúlyt. Az egyik »iskola« követôi szerint azt kell szem elôtt tartani, hogy olyat ne sugározzunk, ami árthat a Fidesz politikusai megítélésének, míg mások – köztük én is – a függetlenségre törekszem, ami még nem zárja ki a jobboldali értékrendek közvetítését. A függetlenséghez pedig hozzátartozik, hogy nem csak arról kérdezem a jobboldali politikusokat, amirôl beszélni szeretnének ” – mondta Kóczián. (A mediokrácia diszkrét bája. Újvári Miklós, mhirlap.hu) Azonban a gondok ennél sokkal súlyosabbak és nem most kezdődtek.

A jobboldalon a teljes elkülönülés, vagyis az egyes médiumok, műhelyek és iskolák, klikkek és csoportok merev elzárkózása régi jelenség. A szóban forgó egységek nem keresik egymást, nem is közölnek egymástól. Koordináció, a szereposztások kölcsönös gyakorlása, tiszteletben tartása kizárt dolog. A jobboldali médiafórumok egymással versenyeznek a szűk piacon, a szinte nulla támogatásokért. Az egymás műsoridejébe illesztett Dobostévé, Bencsiktévé és Bayertévé már jelezte, hogy a szükségszerűségek, az érzelmi elvadulások, a kenyérharc miatti konfrontálódások előbb vagy utóbb egymás kioltásához vezetnek.

Ezután következik, hogy a Magyar Nemzet főszerkesztője lett a Hír TV elnöke. Liszkay Gábor a televízió elnöki tisztsége mellett a Magyar Nemzet című napilap főszerkesztője, kiadóvezetője és tulajdonosa maradt. Az új elnök megvált Kerényi Imrétől és a műsorát is megszüntette. A testület Fazekas Csabát megerősítette vezérigazgatói tisztségében, Gajdics Ottó továbbra is a műsorokért felelős vezérigazgató-helyettesi posztot tölti be. A televízió hírigazgatója november 1-jétől Szikszai Péter, a Magyar Nemzet Online felelős szerkesztője lesz. Tény, hogy a nyár vége óta a Hír Televízió negyedik meghatározó embere mond búcsút a tévécsatornának. Van-e összefüggés Borókai Gábor, Pörzse Sándor, Kóczián Péter és Gulyás István távozása között? Mindenki ezt kérdezi. A jobboldali és a nem baloldali társadalom teljes értetlenséggel áll a dolgok ilyetén folyása előtt.

A távozásokkal a televízió nehéz helyzetbe került, hiszen számtalan feladat maradt elvégezetlen, s műsorok jövőjéről kell gondoskodni. Múlt vasárnap Kóczián Kérdések órája című beszélgetését Szabó Edina vezette, a Giró-Szász Andrással és Török Gáborral készült szombat esti műsor sorsa viszont bizonytalan. Gajdics Ottó lapunknak kijelentette: a politológusokkal való beszélgetés műfaja nem hiányozhat a tévéből, ám nem tudta megmondani, hogy kik lesznek a műsor résztvevői. Annyi bizonyos: Török Gábor szereplésére nem számíthatnak; miként a politológus lapunknak nyilatkozta: "Számomra Kóczián minőségi garancia és kedves barát volt, aki nélkül a műsor nem lenne ugyanaz, ezért bármennyire sajnálom, mert szerettem ezt a beszélgetést, jelenleg nem látom értelmét a folytatásnak." A tévének gondoskodnia kell Gulyás István pótlásáról is. A hírek kezdetben a Magyar Nemzet két főszerkesztőhelyettese, Csermely Péter (a Hír tévé elnökének tanácsadója) vagy D. Horváth Gábor kinevezéséről szóltak, ám a hírigazgatói széket végül egy harmadik személy - az Index információi szerint Szikszai Péter, a napilap elektronikus változatának szerkesztője - foglalhatja el. (Szőnyi Szilárd, hetivalasz.hu)

A Hír TV piaci ellenfelének szánják az MTV harmadik, Demokrácia névre keresztelt csatornáját. A csatornát a lap információi szerint Gyárfás Tamás, a Nap-kelte jelenlegi producere vagy Rangos Katalin, a köztévé elnökének főtanácsadója vezetné. Több verzió létezik már a Hír TV hírpiaci monopóliumának megtörésére. Az egyik forgatókönyv szerint, ha az ORTT áldását adja Rudi Zoltán MTV-elnök tematikus csatornáinak megvalósíthatóságára, akkor a most a nemzeti főadón sugárzott Nap-kelte stábjának egy része átköltözne az új csatornára, amely hírtelevízió jelleggel működne. Ez esetben a Demokrácia csatorna irányítását Gyárfás Tamás, a Nap-kelte tulajdonos-producere végezné. Gyárfás Tamás cáfolta az értesüléset, ám örülne egy ilyen lehetőségnek. A második verzió szerint Rangos Katalin, az MTV korábbi programigazgatója kerülne az új csatorna élére. (mno.hu)

Médiapolitika: pusztuláskampány

Jövő márciustól várhatóan ismét fizetnie kell a cégeknek a havi 525 forintos üzembentartási díjat a televíziók után. A magánszemélyek és közintézmények továbbra is mentességet kapnak ez alól. Az adónak minősülő tévédíjat az APEH szedi majd be a cégektől, közületektől. A díj ellen tiltakoznak a szállodások: egy átlagos, hetven szobás hotelnek havi negyvenezer forintot, az átlagos szobaár háromszorosát kellene kifizetnie üzembentartási díjként.

Vitray Tamás távozik a Telesport éléről, a jövőben elnöki főtanácsadóként segít a Magyar Televízióban, utódja már péntektől Schulek Csaba, a Duna Tv sportszerkesztőségének vezetője lehet. Az utóbbi hetekben napi rendszerességgel repült fel a hír, hogy Vitray Tamás távozik az MTV sportszerkesztőségének éléről, és naponta érkezett a cáfolat, de információink szerint pénteken hivatalosan is bejelentik, hogy az MTV örökös tagja a jövőben Rudi Zoltán főtanácsadójaként segíti majd a köztévét. Vitray már a télen kijelentette, hogy az athéni olimpia után nem vezeti tovább a Telesportot – időközben megválasztották a Nemzeti Sporttanács elnökének is –, s úgy tudjuk, a televízió akkori vezetői Siklós Eriket, a Magyar Rádió sportszerkesztőségének munkatársát szemelték ki utódként. Vitray mégis maradt Athén után is a helyén, mivel időközben vizsgálat indult a sportosztályon, a távozásával pedig úgy tűnhetett volna, az őt és helyettesét, Komlósi Gábort érő, elsősorban a gazdálkodást érintő támadásoknak alapjuk lehet. Főszerkesztőjelöltként emlegették Kaplár F. Józsefet, de ő ezt tagadja, Siklós Erik viszont érdeklődésünkre elismerte, tárgyalt az MTV vezetőivel. "Folyamatosan kapcsolatban voltam velük, s ennek alapján kölcsönösen úgy gondolhattuk, hogy reális jelölt vagyok. De túl sok olyan kérdés maradt, amit nem tisztáztunk, s a döntés ismeretében úgy érzem, ez még mindig nem az a hely, ahol nekem feltétlenül dolgoznom kellene" – mondta a rádióriporter. Az új főszerkesztő a Duna Tv eddigi osztályvezetője, Schulek Csaba lesz. A fiatal sportriporter információink szerint politikai alkuk révén került képbe, Rudi Zoltán többek között az MDF-es kurátorok szavazatával lett elnök, és ezért ő örökre hálás lehet. (mh.hu)

Megszűnik a Magyar Hírlap. A tulajdonos Ringier Kiadó Kft. már egy ideje értékesíteni kívánja a napilapot, de a potenciális vevőkkel eredménytelenül zárult a tárgyalás. A hvg.hu szerkesztőségi forrásokból úgy értesült, előfordulhat, hogy holnap jelenik meg utoljára az anyagi gondokkal küzdő Magyar Hírlap utolsó száma. A tulajdonos Ringier nem csak a veszteségek miatt akarja eladni a lapot, hanem mert a versenyhivatal szerint a Népszabadság tulajdonosaként az országos terjesztésű politikai napilapok piacán monopolhelyzetbe kerülne. Ezt a Ringier nem fogadta el, és a vitát bíróság elé vitte. Úgy tudni, három potenciális vevő is érdeklődött a Magyar Hírlap iránt. Egyikük a Csányi Sándor OTP-vezérhez kötődő befektetői csoport, a másik ukrán tőkésekből áll. Mások úgy tudják, a tárgyalások még nem jutottak holtpontra, és az újságírók még reménykedhetnek, hogy az új tulajdonos nem zárja be a lapot. Bár éppen a percekben hívták össze a szerkesztőséget, hogy ismertessék velük az ügy a jövőjüket érintő fejleményeit. (hvg.hu)

Médiakutatás: az év honlapja

A Magyar Marketing Szövetség és az Internet Marketing Klub által kiírt "Az év honlapja" online marketingkommunikációs pályázat felhívására 52 nevezés érkezett. A középvállalati kategória legjobbja a Photo hall weboldala lett, amely a Café Contact és a Café csoport most alakuló interaktív ügynökségének közös fejlesztése. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjátadásra október 20-án Siófokon, a Magyar Marketing Szövetség konferenciáján került sor. A honlapokat szakmai szempontok alapján, az aktualitás, a korszerűség és az ötletesség figyelembevételével bírálták el, és ennek nyomán 5 kategória legjobbjait díjazták. A zsűri a Photo hall honlap (www.photohall.hu) elsőségét azzal indokolta, hogy tartalmában, funkcionalitásában és arculatában maximálisan illeszkedik a vállalati marketingstratégiába. A saját fejlesztésű portáltechnológiára épülő website legfontosabb feladata az értékesítés közvetlen támogatása és a vásárlói lojalitás ápolása. Az integrált kommunikáció során a Café gondozásában készülő Photo hall árukatalógus termékei az országos üzlethálózat eladáshelyi eszközein és a honlap bankkártyás fizetési lehetőséget kínáló webáruházában egyaránt megjelennek. A honlapon törzsvásárlói kedvezményekre jogosító kártya igényelhető, továbbá a Photo hall bolthálózatában elérhető DigiPrint szolgáltatás itt is a felhasználók rendelkezésére áll. Az online DigiPrint használata során a vásárlók a digitális fotóállományaikat egyszerűen feltölthetik a website-ra, és kiválaszthatják, hogy milyen formátumú képeket szeretnének viszontlátni. A honlaphoz kifejlesztett háttértechnológia a feltöltött fotókat az igényeknek megfelelően optimalizálja, majd automatikusan továbbítja kidolgozásra. A vásárlók a kész képeket választásuk szerint postai úton, vagy a weboldalon megjelölt Photo hall szaküzletben vehetik át. (Az év középvállalati honlapja a Café fejlesztése. Btl.hu, 2004.10.25.)

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és az Internet Marketing Klub online versenyén a kisvállalati kategória győztese a www.honda.hu címen elérhető mikroszájt lett, amelyet a Carnation készített. A nagyvállalatok közül a legjobb honlapnak járó díjat a CIB Bank honlapja kapta, a szájt dizájn feladatait szintén a Carnation intézte. Mikrovállalati kategóriában az árnyékolástechnikával foglalkozó www.jozsa.hu honlap nyert, amelyet a Dr. Web Internet Stúdió készített, míg a pályázó középvállalatok közül a Főfotó Kft. Photo hall szájtja bizonyult a legjobbnak. Mindkét oldalt a Café Contact készítette. A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány internetes oldala a nonprofit kategória legjobbjaként kapott díjat. A www.csango.hu honlapon a Mirai Interactive dolgozott. A zsűri négy oldalnak adott különdíjat: a Másmi Stúdió Bt.-nek a www.fuggoagy.hu-ért, az I love sushi Kft.-nek a www.ilovesushi.hu-ért, az Inter-X Bt.-nek a www.miklosaerika.hu szájt-ért, valamint a WebBusiness Kft.-nek a www.webbusiness.hu oldalakért. A versenyen a zsűri a pályaművek tartalmát, designját és a stuktúráját értékelte. Több mint 60 százalékos arányban a mikro-, valamint a kisvállalatok jelentkeztek a versenyre. (Kreatív Online)

Az ORTT ígéretet tett az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ) arra, hogy frekvenciát biztosít egy országos roma rádió indításához. Az OCÖ februári közgyűlésén fogalmazódott meg először az ötlet, hogy létrehozzanak egy olyan roma rádiót, amely az ország egész területén hallgatható lenne. A júniusi közgyűlésen az elnökség támogatásával határozatot hoztak a terv megvalósításáról. Ennek első lépéseként Kolompár Orbán kedden találkozott az ORTT elnökével, Kovács Györggyel – jelentette a Roma Sajtóközpont. A megbeszélésen az ORTT elnöke támogatta az országos roma rádió tervét, és ígéretet tett arra, hogy amint a pontos tervek elkészülnek, a testület biztosítja majd a megfelelő, országos frekvenciát – mondta el Kolompár Orbán. Hozzátette: első feladatuk egy olyan szakmai stáb felállítása, amely részletesen kidolgozza a leendő rádió üzleti koncepcióját és működési tervét. Az elnök ennek érdekében tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal a működéshez szükséges támogatásokról, mivel a rádió, ahogy fogalmazott, közcélokat fog szolgálni. Az OCÖ tervezte rádió a második cigány rádió lenne az országban a harmadik születésnapját a közelmúltban ünneplő Rádió C mellett, amely azonban csak a fővárosban és környékén fogható az FM 88,8-as frekvencián. A korábban súlyos anyagi gondokkal küszködő szerkesztőség október közepe óta megújult műsorstruktúrával jelentkezik. (RSK - hvg.hu) Új vezetés a Rádió C élén

Az MTV Híradója nyár vége óta megújult külső és belső tartalommal fogadja látogatóit. A www.mtv.hu és www.hirado.hu címen is elérhető portálon a közszolgálati csatorna elég lassan letöltődő oldalán az MTV műsormagazinjait (Telesport, Kékfény, Este stb.) jelző dobozok között némileg nehezen olvasható apró kék betűkkel találjuk a friss híreket. A szöveg kibontja a témát, van szerzője a hírnek, és olvashatjuk a kapcsolódó cikkeket is. A DTV Híradója (www. dunatv.hu/hirado) a letisztult kék háttérrel jelenik meg. A cikkek kicsit lassan töltődnek le, ami azért is furcsa, mert nincs mellettük kép, egy előre, és egy visszalapozható anyag kerül csupán a lap aljára. A továbbküldés, nyomtatás, hozzászólás lehetősége itt nincs meg, hagyományos módon kell kezelnünk a fájlokat. A TV2 híradójának oldalán (www.tv2.hu) a cikkek a bulvár kategóriába tartoznak, szinte kizárólag megdöbbentőnek szánt, botrányos, személyeskedő írásokat találunk, nem is értjük, miért szerepel az oldalon ez a szó: Tények. Az RTL Klub Híradó látogatóját (www6. online.rtlklub.hu/hirek) inkább bulvár-, mint közéleti, politikai anyagok fogadják. A jobb oldalon két oszlopban hazánk és a nagyvilág képes eseményeinek linkjei. A címekre kattintva ugorhatunk a hírre, ahol a már megszokott "óriás reklám" alatt találjuk az anyagot, pontos dátummal, szerzőkkel, érdekes kiegészítőkkel. (Tévéhíradók online. NSZ, Fülöp Hajnalka, 2004.10.29.)

Együttműködési megállapodást kötött egymással az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. és a PResscentert üzemeltető Project Informatika Kft. A megállapodás értelmében azok a szervezetek, akik a PResscenter rendszerén keresztül küldik ki sajtóközleményeiket és még nem ügyfelei az Observernek, három hetes időtartam erejéig ingyenesen használhatják az Observer médiafigyelő Biankó+ szolgáltatását. A megállapodás másik meghatározó eredménye, hogy a PResscenterben megjelenő hírek - az online sajtóközlemény-központok közül elsőként - az Observer médiafigyelésébe is bekerülnek, illetve elektronikus formában eljutnak az Observer ügyfeleihez, például kormányzati, államigazgatási szervezetekhez, cégvezetőkhöz. Mindez elérhetővé teszi a kis- és középvállalatok számára is, hogy hatékonyan intézzék sajtókommunikációjukat. (btl.hu)

Információforrások: vállalkozók és nők

A kis- és középvállalkozások elektronikus kereskedelmét támogató portál indult. A www.kkvportal.hu-n a vállalkozások ingyenesen kialakíthatják weboldalukat, termékkatalógusukat, másokkal együttműködve közösségeket hozhatnak létre. A kkv-kat érintő legfrissebb gazdasági, ágazati hírek, pályázati információk is megtalálhatók. Az Európai Unió PHARE-előcsatlakozási alapjának támogatásával indult az elektronikus kereskedelem fejlesztését támogató program a hazai kis- és középvállalkozások számára. A GKM társfinanszírozásával megvalósuló projekt a szféra versenyképességének javulásához járul hozzá. A keretében létrehozott e-kereskedelmi portál mindenki számára elérhető. (VG)

A magyarországi internetezők száma egy év alatt 20, az Internethez hozzájutók száma pedig 16 százalékkal növekedett 2003 első fél évéhez viszonyítva. A dinamikus bővülés igazolni látszik az új honlapok elindítóinak üzleti számításait: van még piaci hely az új oldalak számára. A szakmai-üzleti jellegű weblapok, valamint a tematikus oldalak szűkebb, de jól körülírható célcsoportokat szólítanak meg tartalmukkal, szolgáltatásaikkal. A portálok – valamint az Interneten is kitüntetett figyelemre számító női oldalak – elsősorban a látogatószámra alapozzák a leginkább a hirdetési bevételben és részesedésben mérhető sikerüket. Általános tematikájú női lapot – éppen a hirdetési lehetőségek kiaknázását lehetővé tevő olvasószám, illetve letöltés miatt – indítani és üzemeltetni komoly szakmai vállalkozás. A vezető portálok – mint az Index és az Origo – a saját szolgáltatásukon belül szolgáltatják a tartalmat a Velvet, illetve a Női Lapozó számára. A másik stratégiai út a már ismertté vált offline alaptermék online változatának kialakítása. A Nők Lapja Café a nevében és tartalmi, stílusbeli kötöttségeiben is a nyomtatott női hetilap párja.

Az Axel Springer új weboldala ugyancsak a női internetezők számára kíván fiatalos, informatív és értékadó tartalmat nyújtani, ám az említettekhez képest új utat választva. Teljesen önálló tartalomszolgáltatású női oldallal jelentkezik a piacon. A kiadó az offline alapú oldalai – Hölgyvilág Terasz (1999), a Kiskegyed Online (2000), valamint a Gyöngy Online (2001) és a Lakáskultúra Online – mellett már több önálló, tematikus lapot is gondoz. Az Astronet, a Mindmegette és Mindmegitta honlapok, valamint a már említett női oldalak tapasztalataira alapozva indul a teljesen önálló Nana.hu weblap. Az oldal hangvételét a kutatási eredmények is alakították, miszerint az internetező hölgyek nyitottak a mély és szélesebb körű tartalmak felé, ugyanakkor igénylik a személyes hangvételt. (Nana az internetező hölgyeknek. 2004.10.27., vg.hu)

A V-Trend Communications új magazint indít Budapest Life Ingatlan Expressz+Magazin néven. Az új lap november 1-jén jelenik meg. A kiadó már eddig is jelen volt a magazinpiacon, hiszen hozzá tartozik a Budapest Life magazin is. A Budapest Life Ingatlan Expressz+Magazint azért tartja a magyar lappiacon egyedülállónak a kiadó, mert nincs olyan lap, amely egyszerre foglalkozik az ingatlanpiac híreivel, változásaival és a lakberendezés témakörével, illetve azért, mert egyik témában sincs ingyenes kiadvány. A magazin ingyenesen jut el a célcsoporthoz több száz budapesti terjesztési ponton. Havonta jelenik meg 30 ezres induló példányszámmal 52 oldalon. A lap elsődleges célcsoportja a 20-45 év közötti aktív, városban élő férfiak és nők. (Kreatív Online)

Információpolitika: lassan csökken a tarifa

Teljes körű vezetékes szolgáltatást kínál hétfőtől a Tele2 Magyarország a Matáv hálózatának egy részén – Budapesten és hét vidéki nagyvárosban. Novembertől a Matávon kívüli körzetekben is meg akar jelenni, elsőként a MonorTel területén. Az év hátralévő részében további 14 körzetben tervez hasonló lépést, már el is indította a tárgyalásokat az ezekben a körzetekben szolgáltató Emitellel és Invitellel. Jövő január a megcélzott határideje annak, hogy a Matáv teljes területén megjelenjen a lakossági előfizetőknek kínált kedvezményes percdíjú helyi hívásokkal. A Tele2 ügyvezetője szerint a magyar piacon ma még tényleges szolgáltató-előválasztásról sem beszélhetünk. Utóbbi bevezetése azért lenne fontos, mert akkor az alternatív szolgáltatót választó előfizetőknek nem kellene előhívószámot tárcsázni, ami ma még sokakat elriaszt a váltástól. Ehhez azonban 40-50 százalékkal kellene csökkenteni azt az egyszeri díjtételt, amit a régi szolgáltató számol fel azért, hogy a telefonállomást átállítsa az új szolgáltató szerinti híváskódokra. (vg.hu)

A Szonda Ipsos felmérése szerint a 3,86 millió magyar háztartás csaknem hetven százalékában van mobiltelefon, s a háztartások 13 százaléka csak és kizárólag mobiltelefont használ. E háztartások egyötöde a mobiltelefon miatt nem használ már vezetékes telefont. A magyarok nem keveset áldoznak mobiltelefonálásra: az átlagos 101 000 forintos jövedelmük csaknem hét százalékát költik el a mobiltelefonra. Egy előfizető átlagos költése a felmérések szerint pár száz forinttal több, mint tízezer, míg tavaly még csak 9939 forint jutott egy magán-mobiltelefonálóra. A céges előfizetések - a Medián szerint - összesen évi 72 milliárd forint bevételt termelnek a hazai mobiltársaságoknak, míg a céges feltöltőkártyás csomagokból három és fél milliárdot kasszíroznak az operátorok. Érdekes az is, hogy míg a céges költéseknek csak két százalékát teszi ki a rövid szöveges üzenet, addig a magánelőfizetők tíz százaléka csak és kizárólag SMS-küldésre veszi igénybe a mobiltelefont. Közel egyharmaduk állítja azt, hogy csak beszélget a mobiltelefonon, míg a többiek mind az írásos, mind a beszédkommunikációt előszeretettel használják. Közülük többen vannak, akik inkább beszélnek, mint SMS-eznek. (Havi tízezer forintot költünk mobiltelefonra. NSZ, Varga G. Gábor, 2004.10.29.)




POLITIKA: a nyugati barbár Japánban

A mindennapokat nyomasztó események, hogy növekedik a hiány, egyre fenyegetőbb tartják szakemberek a forint drámai gyengülésének valószínűségét. A társadalom megdöbbent a paprikamérgezési botránytól. A bűnözés növekedését-terjedését reprezentálja a szentendrei Dodola-szobor ellopása, a múlttal szembeni közönyt jelzi a történelmi rekvizitumaink pusztulása, most éppen a sólyi kápolna veszélyeztetettsége.

Belpolitika: látványpolitizálás a kulisszák előtt

Romlik minden mutatója az országnak: most az állampolgárok biztonságérzete is romlani kezdett az országos kriminológiai intézet legújabb adatai szerint. A tájékoztatás válsága az MTI parlamenti tudósítóinak távozásával folytatódik. Zajlik az egészségügyi sztrájk, amit a baloldali liberális média szinte teljesen eltüntet a nyilvánosságból. A kormánypártok újra beindították az ügynökválság eseményeinek, személyi híreinek csöpögtetését.

Heti esemény, hogy Mellár Tamást, a KSH volt elnökét jogellenesen távolította el a baloldali kormány, és helyére (szintén jogellenesen) Pukli Péter került. Pukli azután jogellenesen távolította el a KSH elnökhelyetteseit, Vukovich Gabriellát és Soós Lőrincet. Soós munkaügyi perében ez a végzés született. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság azt a döntést hozta, hogy a KSH nem menthette volna fel az elnökhelyettest, az alelnök kinevezése 2005. végéig szólt, és a KSH elnökének munkajogilag nincs köze az alelnök munkaszerződéséhez.

Gyurcsány Koizumi kormányfővel abban állapodott meg, létrehozzák a Bölcsek Tanácsát, amelynek öt magyar és öt japán tekintély lesz a tagja. A magyar miniszterelnök Akihito császárral is találkozott, aki őt palotájában audiencián fogadta, ami a japán protokoll szerint önmagában is jelentős eseménynek számít. Itt a magyar miniszterelnök és feleségge ismét bizonyságát adta, mennyire tájékozatlan a nemzetközi érintkezés normáiban.

A látványpolitizálás kulisszái mögött folyik az átalakítás. A kormányváltással új struktúra alakul, megszűnt a sportminisztérium, szerepét a Nemzeti Sporthivatal vette át, élén Ábrahám Attila címzetes államtitkárral. Az ifjúsági területet beolvasztották az esélyegyenlőségi minisztériumba, a sport pedig a Miniszterelnöki Hivatalon belül kapott új irányító szervet, a Nemzeti Sporthivatalt. Új irányítás, új irányító: szinte a semmiből lett a korábbi kajakos olimpiai bajnok, Ábrahám Attila a sportot felügyelő címzetes államtitkár. A kérdés, milyen hatással lehet a közigazgatási szinten történt megváltozott pozíció a sportélet egészére. Nagy mozgás a minisztériumoknál

Megkezdődött az apparátusok csökkentése, nagy egyezkedés folyik a lojális tisztviselői kar kialakítása irányába. Hatvan munkatársától megválik a pénzügyi tárca. Mivel a minisztérium szervezete, bár a tárca feladatai az uniós csatlakozás miatt amúgyis folyamatosan változnak. Jelentős lesz az átszervezés, ami személyi, szerkezeti, profil változással is jár az egészségügyi minisztériumban. Mivel a szociális terület a jövőben az új Ifjúsági-, Családügyi-, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz tartozik majd, 130-an ott folytathatják munkájukat az egészségügyi és szociális szaktárcától. Az új gazdasági miniszter szerint túl sokan dolgoznak a minisztériumokban, a felduzzasztott közigazgatásnak el kell kezdenie vállalat módjára gondolkodni, különben az ország elveszti a versenyt a külföldi beruházásokért. A szaktárca vezetője egyszerűsítené a közszolgálatot, beleértve az adókat és a beruházási ösztönzőket is, mert - mint fogalmazott - a felduzzadt bürokrácia sok forrást pazarol el. Csaknem valamennyi, a gyorsforgalmiút-hálózat fejlesztési programját ismerő vezetőjének is búcsút mond a gazdasági tárca: november 1-jén távozik posztjáról Réthy Imre közigazgatási államtitkár. Helyét Gilyán György, a keleti piacok kormánybiztosa foglalja el. Kóka János kabinetfőnöke Kákosy Csaba, a Magyar Nemzeti Bank szakértője lesz.

A múlt héten felmentették Erdősi Pétert, a minisztérium befektetési főigazgatóját. Bejelentette távozási szándékát Gaál Gyula, a tárca politikai államtitkára és Balázs Ágnes helyettes államtitkár is. Ezenkívül elképzelhető, hogy megválik posztjától Kovács Ferenc, a GKM közlekedési helyettes államtitkára is.

Megszűnik a Belügyminisztériumban a humánpolitikai helyettes államtitkári tisztség, a bűnmegelőzési helyettes államtitkár - rendészeti és bűnmegelőzési helyettes államtitkárként - a továbbiakban ellátja a rendészeti szervek felügyeletét is. Belügyi források arról egyelőre nem kívántak nyilatkozni, hogy Hegedűs András jelenlegi bűnmegelőzési államtitkár tölti-e be a posztot. Lamperth Mónika belügyminiszter döntésének eredményeként így eggyel csökken a tárcánál a helyettes államtitkári beosztások száma. Úgy tudjuk, a leépítés a rendőrséget, a határőrséget, a katasztrófavédelmet és a bevándorlási hivatalt is érinti. Tízezerre becsüli a köztisztviselők szakszervezetének vezetője azoknak a számát, akiknek valószínűleg távozniuk kell a 67 ezer fős központi közigazgatásból. Fehér József szerint egy ekkora karcsúsítás súlyos működési zavarokat okozhat a közigazgatásban. A részletekről keveset tudni, ami miatt egyes intézményekben állítólag pánikhangulat uralkodik. A leépítésről szóló döntésnél csupán a pénzügyminiszter járt el "példamutató" gyorsasággal: már ebben a hónapban elrendelte, hogy a tárca létszámát hatvan fővel kell csökkenteni, méghozzá december 31-éig. Körkérdésünkből kiderül, hogy a minisztériumok a döntéssel a költségvetési törvény elfogadására várnak. Van azonban, ahol már postázzák is a felmondóleveleket: a több mint négyezer fős Magyar Államkincstár területi igazgatóságainál.

Az ötödik sztrájknapon - az ÁNTSZ-től kapott adatok szerint - minden eddiginél többen demonstrálnak: 9 megye 15 kórházának közel 4 ezer 500, és 7 megye 11 járóbetegellátó intézményének több mint hatszáz dolgozója függeszti fel a munkát 8-16 óra között. A fővárosi kórházak közül részt vesz a sztrájkban a Heim Pál Gyermekkórház (67 fővel) és a Budai Gyermekkórház (24 fővel). A vidékiek közül csatlakozott az akcióhoz a pécsi és a szegedi klinika, a miskolci, a hódmezővásárhelyi, a debreceni, a békéscsabai, a hatvani, a szolnoki, az egri, a dombóvári, valamint a szekszárdi kórház.

Az MSZP és a Fidesz felszólalói uralta mintegy négyórás vitában mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy a jegybankot saját irányítása alatt akarja tudni. A hivatalos álláspont szerint a kormány azért támogatja a jegybank törvény módosítását, mert így az "MNB hatékonyabban" láthatja el feladatát, illetve mert a módosítás után "megszűnne az az Európában példátlan helyzet, hogy a monetáris tanács valamennyi tagját a jegybank elnöke jelöli", a javaslat parlamenti részletes vitájában az ellenzék és a kormánypártok kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy saját befolyásuk alatt akarják tartani a monetáris politikát.

A Szonda-Ipsos által a Népszabadságnak készült felmérés (mely a Demszky-szindróma helyzetét volt hivatva szondázni) szerint a rossz tömegközlekedés, a kátyúk éás dugók, ,meg a kutyapiszok irritálja legjobban a budapestieket. Demszky Gáborról is rosszabb véleménnyel vannak, mint korábban. A budapestiek azokat a fejlesztéseket méltányolják, amelyek révén érzékelik, hogy őket is figyelembe veszik, ezek pedig általában a kisebb ügyek. A fővárosiak azt szeretnék érezni, hogy Budapest gondoskodó és gondolkodó város, amely működőképes A megkérdezettek alig harmada tudott válaszolni arra a kérdésre, mit tart a városháza legnagyobb sikerének. A megkérdezettek 51 százaléka szerint Budapest első embere "csak a kötelező teendőt, reprezentatív funkcióit látja el", egy most vasárnapi választáson Demszkyre a megkérdezettek 36 százaléka szavazna.

A legszégyenletesebb eseményet talán a magyar europaizációnak, hogy mérgező a magyar fűszerpaprika: nyolcvanszor több aflatoxin mérget tartalmaz a Magyarországon boltokba kerülő fűszerpaprika a megengedettnél. Ezzel a botránnyal a hungaricum piaci pozíciói súlyosan sérülnek. Már nincs cseresznyepálinka, nincs makói hagyma, nem lesz magyar fűszerpaprika, következik a Pick szalámi délamerikai húsból...

Mindent összevéve: a heti belpolitikát megülik a nem baloldali társadalmat érő súlyos politikai incidensek és válságjelenségek. Itthon és az EU-ban is a válságban lévő (itthon bűnös is) baloldal leckéztette meg a lomha és naiv jobboldalt. Gyurcsány a demokratikus szocializmus határait feszegető megoldásokat kényszerít át a parlamenten, pl. hatáskörét szélesíti meg. Közben az ügyészség hatáskörét próbálják szűkíteni. Nagy a leépítésekre vonatkozó nyomás az államigazgatáson, az önkormányzatokon. A mindennapokat nyomasztó események, hogy növekedik a hiány, a jövő évi várakozások is 5,5 százalék fölött vannak, egyre fenyegetőbb tartják szakemberek a forint drámai gyengülésének valószínűségét. A társadalom megdöbbent a paprikamérgezési botránytól. A bűnözés növekedését-terjedését reprezentálja a szentendrei Dodola-szobor ellopása, a múlttal szembeni közönyt jelzi a történelmi rekvizitumaink pusztulása, most éppen a sólyi kápolna veszélyeztetettsége. A Gyurcsány.birodalom Gyurcsány nélkül is építkezik tovább, amit aktuálisan az NKÖM és az Altus üzlete bizonyít. A médiarendszer tovább torzul, amiben az uralkodó média nyilvánosságszűkítése az esemény, illetve hogy a jobboldali média megint összeomlóban van, amit aktuálisan a HirTv ellentévéjeként hirdetett „Demokrácia-csatorna” is fokoz. (MTI, MR, HirTV, MR nyomán, cgp)

Ünnepi politika: szomorú őszi megemlékezések

Az ősz a baloldal bűneinek évadja. Ilyenkor diszkréten a háttérben kellene maradni, hacsak nem a horni, a hóhér megbocsát az áldozatoknak típusú mentalitás uralkodik. Hazaárulózás, paradicsom és tojás szállt a Károlyira emlékezôk felé a Kossuth téren, ami a mai baloldal arrogáns politikájának, és elődeik történelemhamisításainak egyemes következménye.

„Nem akarunk második Trianont, hogy XXI. századi etnikai, nemzeti Trianon következzék” – mondta Hiller István, az MSZP elnöke beszédében. A magyar történelmi múltra egymással ellentétes módon emlékező emberek gyűltek össze tegnap a fővárosi Kossuth téren. Szerencsére kordonok és rendőrök gondosan elválasztották őket egymástól, és csak néha jutott át egy-egy hangfoszlány a tér egyik sarkából a másikba. Károlyi Mihály szobránál a Párbeszéd Budapest Egyesület a két kormánypárt képviselőivel a 86 évvel ezelőtti őszirózsás forradalmat, mint a magyar köztársasági hagyományok egyik forrását, idézte fel. Közben II. Rákóczi Ferenc szobránál a Jobbik Magyarországért Mozgalom a régi respublika miniszterelnökét kiáltotta ki hazaárulónak. /1/ Károlyi szobránál a mai baloldal ünnepelte magát.

A Károlyi Mihály volt köztársasági elnök "nemzeti szimbólummá” emelése ellen tiltakozó, a Jobbik által szervezett Kossuth téri tüntetés résztvevői közül néhányan paradicsomot és tojást dobtak a szocialisták őszirózsás megemlékezéséről érkezők felé. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy nemzeti szimbólummá emeljék azt a Károlyi Mihályt, aki kaotikus állapotba sodorta az országot, és akinek tevékenysége Trianonhoz vezetett - mondta Novák Előd Attila, a Jobbik egyik szervezője a nemzeti színű, Árpád-sávos és fekete zászlók alatt állók előtt. Körömi Attila független országgyűlési képviselő, a Fidesz pécsi elnöke arra szólította fel az egybegyűlteket, hogy segítsék győzelemre a Magyarok Világszövetsége népszavazási kezdeményezését a határon túli magyarok állampolgárságának megszerzésére. Bégány Attila, az MDF V. kerületi elnöke, aki néma tüntetéssel tiltakozott a kormánypártok megemlékezése ellen, közölte: kezdeményezik, hogy Károlyi Mihály szobrát a Parlament épülete mellől helyezzék át a magyar-román határra, mert - mint mondta - ott van az életműve. /2-3/

Az MSZP és az SZDSZ által a Károlyi Mihály szobornál megtartott megemlékezést követően az onnan távozók az ellendemonstrálók rendezvénye mellett haladtak el, amikor néhányukat megállították, hazaárulónak nevezték őket, kiabáltak velük, és néhány percig nem engedték útjukra őket. A tömegből néhányan paradicsomot és tojást dobtak a szocialisták által szervezett demonstrációról érkezők felé. Egy vezető baloldali újságíró mint toleranciabajnok leütötte fotóriporter társa kameráját.
1. Tojás és paradicsom is repült az Őszirózsás megemlékezésen. 2004.10.30., mh.hu
2. Botrányba fulladt a Parlament előtti kettős demonstráció. 2004.10.29.
3. Fejtő Ferenc: hazugság, hogy Károlyi előfutára a kommünnek. hvg.hu

Nemzeti politika: piszkos baloldali politika Erdélyben is

Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület vezetője szerint a romániai magyar közélet és politika az elmúlt 15 esztendő legválságosabb helyzetét éli. Miután az RMDSZ segédlettel és hatósági közreműködéssel a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) újból kiiktatódott a választási küzdelemből, Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy elég erősnek érzi az RMDSZ-t a fennálló ellentét dacára bejutni a parlamentbe. Tőkés szerint nagy veszélyben forog a magyar parlamenti képviselet. – Történelmi léptékű veszteség volna kiesnünk a parlamentből, ezért két nappal a választási listák leadásának határideje előtt úgy gondoltam, hogy választások alatt enyhíteni kellene a szembenállást – mondta. Az elnök javasolta, hogy hozzák létre az Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet a MÁÉRT mintájára, amely intézményesített formában rendezné a magyar–magyar viszonyokat az egyre bonyolultabbá váló romániai magyar közéletben és politikában.

– Mivel a Magyar Polgári Szövetségnek nem maradt már lehetősége, úgy tűnik, román pártlistán indítanak jelölteket a választáson – mondta a püspök. Tőkés valószínűleg újra találkozni fog Markó Bélával annak érdekében, hogy megbeszéljék, hogy a rövidesen elkezdődő választási kampányban milyen üzenetet tudnának közvetíteni a magyar választók felé, amely kivezető utat jelenthetne ebből az állapotból. Szász Jenő, az MPSZ elnöke szerint a Magyar Polgári Szövetség elgáncsolása politikai döntés volt, amit az RMDSZ kezdeményezett, mert 14–15 év után továbbra is fenn akarja tartani az egypártrendszert. – Mindezek ellenére bármikor hajlandó volnék tárgyalni Markó Bélával, hátha valami csoda folytán meggondolja magát, és egy asztalhoz ül a Magyar Polgári Szövetséggel – fogalmazott. (Válságos a helyzet Erdélyben. 2004.10.27., MNO, MR)

Külpolitika: az európapolitika viszontagságai - nyugati barbárok

Romano Prodi a hónap végén távozik az Európai Bizottság éléről. A közelgő váltás kapcsán az elmúlt öt évét, három nagy vívmányban foglalta össze: az EU-bővítésben, az euró bevezetésében és az uniós alkotmány kidolgozásában. A leköszönő elnök szerint azonban az unió versenyképessége messze nem éri el a Lisszabonban kitűzött célokat. Prodi szerint az EU kudarcot vallott a maga elé állított növekedési célok tekintetében, nem sikerül teljesíteni a "lisszaboni stratégia" célkitűzéseit, hogy az EU-t 2010-ig a világ legerősebb gazdasági térségévé tegyék. Hogy merre tart a közösség, Budapesten egy osztrák-magyar kétoldalú konferencián is szóba került. Magyarországnak egyelőre itt még nem osztottak félévi értesítőt, inkább az unió hosszútávú elképzeléseiről beszéltek a szakértők. Karl Guschlbauer, a Mezőgazdasági Kamarák elnöki konferenciájának főtitkár-helyettese szerint "sokan mondják, túl sokat költenek az unióban a mezőgazdaságra. Igen, igaz, ez az unió költségvetésének 50 százaléka. De nem szabad elfelejteni, hogy mi ennek az oka. Ugyanis a mezőgazdaság egy olyan terület, amely teljes egészében brüsszeli kontroll alatt áll. Ha azonban az uniós büdzséhez hozzáadjuk a nemzeti költségvetéseket, akkor kiderül: hogy az összköltségvetés csupán 1 százalékát fordítjuk az agráriumra." Szemlér Tamás (az MTA Világgazdasági Kutatóintézet kutatásvezetője) szerint azonban éppen az a 2007-2013 közötti költségvetési időszak sikerének záloga, hogy új csapásirányok jelennek meg benne. "Vannak olyan érdekes elemek benne, mint a mezőgazdaság. Ami hagyományosan a legnagyobb kiadási tétele az uniós költségvetésének. Az immár nem egy önálló fő tétel, még nagyon jelentős szerepe van, de ennek van egy szimbolikus jelenetősége, ami hosszabb távon nemcsak szimbolikus jelentőség lehet." Az agráriummal ellentétben a most ismert javaslatok bőséges forrásokat szánnak felzárkóztatásra és innovációra. Ám ahhoz, hogy ebből hazánk is nagymértékben részesüljön, az elkövetkező években a magyaroknak bizonyítaniuk kell: képesek hatékonyan felhasználni az uniós támogatásokat. /1/

Magyarország új Ázsia-politikájáról beszélt Gyurcsány miniszterelnök japán üzletemberek előtt a hosei egyetemen, Tokióban. Magyarország szeretné, ha most évente, mintegy százezer japán turista nemcsak két napot töltene nálunk. Az egyik résztvevő kérdése éppen arra irányult, hogy jó lenne közvetlen légi járat Tokió és Budapest között, mire Gyurcsány Ferenc válaszképpen elmondta: már megindultak erről a tárgyalások. Gazdasági téren megint csak jók az eredmények - folytatta a miniszterelnök, hiszen 1990 óta kettőmilliárd dollár tőke érkezett Japánból Magyarországra, 16 ezer munkahelyet teremtettek a távol-keleti ország cégei, de ezt a kapcsolatot is szeretnénk tovább fejleszteni.

Közben a magyar first lady a japán kultúrával ismerkedett. Igaz, megjelenése sértette az etikettet, a kinőtt kosztümje (térden felüli, felhasított szoknya illetlenség, a női táskát a földre tenni illetlenség) a magyar szocialista kultúra színvonalát mutatta. /2/ A „nyugati barbárok” képviselői lettünk.

Szövetségi nyomozókat küld az Amerikai Egyesült Államok Budapestre. „Ha valakinek bekattan a már láttam rossz érzése, akkor igaza van. A megoldás kísértetiesen emlékeztet arra, amikor a rendőrségeken ott ültek a nagy Szovjetúnió tanácsadói, és eldöntötték élet és halál sorsát. Most úgy tűnik az FBI ügynökei veszik át nálunk ezt a szerepet. Természetesen a MI érdekünkben. Mintha Orwell már írt volna erről valamit. Az ügyről az ASVA közleményt adott ki.”

AZ ASVA közleményének a szövege: Az Egyesült Államok kormánya tovább erősíti a harcot a hamisítás és egyéb szerzői jogokat sértő visszaélések ellen. Ennek keretében azt tervezi, hogy szövetségi nyomozókat helyeznek az Egyesült Államok budapesti és Hong-Kong-i nagykövetségére. Feladatuk lesz, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a helyi nyomozókkal és hatékonyabbá tegyék a szerzői jogvédelem alá eső termékek védelmét. Az Egyesült Államok kormánya tovább erősíti a harcot a szellemi tulajdonjogot sértő lopások és visszaélések ellen. John Ashcroftnak, az USA igazságügyi miniszterének a vezetésével megerősítik az Igazságügyi Minisztérium és az FBI szervezeteit, amelyek feladata lesz a filmkalózok, illegális fájlcserélők elleni küzdelem és a szellemi tulajdon védelme. Ezen intézkedések konkrét lépéseket tartalmaznak, melyek fokozzák a bűnözés elleni harcot. A jelenleg 13 amerikai városban működő CHIP (Computer Hacking and Intellectual Property unit- Számítógépes Hacker és Szellemi Tulajdont Védelmező) egység mellett további öt városban hoznak létre szerzői jogsértések ellen fellépő csoportokat. Az Igazságügyi Minisztérium felszólította az FBI-t, hogy a szellemi tulajdon védelmezésével kapcsolatos nyomozásokra nevezzen ki több különleges ügynököt és bűnügyi hírügynökség segítségével nemzetközi és országos kampányt indítson a szerzői alkotásokra specializálódott bűnszövetkezetek ellen. /3/

Az igen-igen gyenge, elképzelések nélküli magyar külpolitikai intézményrendszer hallat magáról. Másként, mint az apparátusok, melyek nem hogy nem adnak védelmet a magyar állampolgároknak, de még szóban is elutasítóak (léásd a szerbiai attrocitások áldozatait). Most a KüM közigazgatási államtitkára próbál valamilyen elvi rendezettséget felmutatni. A következőket írja.

Magyarország európai uniós csatlakozásával új szakasz kezdődött a magyar külpolitikában. A NATO-ba való belépés után az uniós tagság elnyerésével formálisan is megvalósult a rendszerváltáskor széles társadalmi támogatással kialakított külpolitikai stratégia legfontosabb célja, az euroatlanti csatlakozás. Ezzel azonban Magyarország geopolitikai helyzete megváltozott: az unió határországává is váltunk. A szomszéd országok jelentős része már a NATO és az EU tagja, vagy az szeretne lenni. Nemzeti érdekeinket tehát új szervezeti és geopolitikai feltételek között kell érvényesítenünk. Külpolitikai céljaink és módszereink jelentős részét ezért újra kell gondolnunk. Fel van-e készülve erre a politikai osztály, a társadalom? Vannak-e intézményeink a most esedékes viták lefolytatásához, egy új külpolitikai stratégia megformálásához és a szükséges társadalmi, legitimációs bázis megteremtéséhez?

1. A felkészülést nehezíti, hogy a magyar külpolitika legfontosabb külső vonatkozási pontjai - az Európai Unió és a NATO - maguk is változóban vannak. Az unió tagországainak ratifikálniuk kell az alkotmányos szerződést (ASZ), ami most egyáltalán nem látszik sima ügynek. Az ASZ életbelépése után az unió működése jelentősen átalakul. Ezzel egy időben kell megemésztenie története legnagyobb bővítésének hatásait is, s válaszolnia az unió csökkenő versenyképességének kihívására, a globális szerepvállalásával kapcsolatos várakozásokra. Végül, de nem utolsósorban szembe kell néznie az egyik legsúlyosabb veszéllyel is: hogyan kerülheti el a többsebességes Európa esetleges létrejöttéből adódó dezintegrációs tendenciákat?

2. A NATO sem egészen az a szervezet már, amelybe Magyarország annak idején a felvételét kérte. A "hagyományos" - és könnyen érthető - területvédelem helyett inkább a globális és aszimmetrikus fenyegetések, a terrorizmus, a működésképtelen államokból kiinduló és a tömegpusztító fegyverek terjedése folytán előálló veszélyek állnak figyelmének középpontjában. A tagországoknak ezért újra kell gondolniuk szerepüket, olyan képességeket kell létrehozniuk és fenntartaniuk, amelyekkel hozzá tudnak járulni az új típusú fenyegetések elhárításához.

3. Magyarország "határországgá" válása, a NATO- és EU-tag szomszédok számának növekedése, az európai perspektívával rendelkező vagy azt igénylő szomszédok léte új kezdeményezéseket, módszereket igényel a regionális és szomszédsági politikában is. A határon túli magyarság mind nagyobb része az integrációs határokon belülre kerül, ami át fogja alakítani az anyaország hozzájuk való viszonyát. Új típusú kapcsolatot kell kialakítani az (egyelőre) az integráción kívül maradó magyarsághoz is.

4. A külpolitikáról folytatandó vita belső feltételei nem kedvezőek. Az uniós tagság népszerűségét csökkenti, hogy az ahhoz tapadó jóléti várakozások rövid és középtávon kielégíthetetlenek. A távoli földrajzi térségekből kiinduló új típusú fenyegetések közvetlenül nem érzékelhetők, ezért nehéz társadalmi támogatottságot szerezni az Európán kívüli békefenntartó, béketeremtő missziókban való magyar részvételhez. A magyar társadalomnak még egy "hagyományos" NATO és EU esetén is hosszabb időre lett volna szüksége a tagság megemésztéséhez, hát még így, hogy mindkettő átalakulóban van. Erre a "régi" tagországok közvéleményében sincs meg a készség.

5. A szélesebb nyilvánosság számára nehezen közvetíthetők a külpolitika olyan elvont szempontjai, mint a "politikai értékközösség" vagy az "új nemzetközi kihívások megválaszolásába való bekapcsolódás mint a nemzeti érdekek érvényesítésének előfeltétele". A magyar külpolitika az elmúlt tizenöt évben, tehát több kormányzati cikluson keresztül széles társadalmi konszenzust élvezett a célokat illetően. E belső legitimáció az új helyzetben meggyengült. Fennáll a veszély, hogy a külpolitika a belpolitika foglyává válik, még sokkal inkább, mint most, pedig ez már ma is korlátozza Magyarország külpolitikai cselekvőképességét. Az új külpolitikai feltételek között viszont elveszíthetjük az egyes szervezeteken belüli valódi hatásgyakorlás, s ezzel a nemzeti érdekérvényesítés tényleges lehetőségét is .

6. A tradicionális külpolitika művelése sem lehetséges már a hagyományos módokon. Az integrációnak nemcsak külpolitikai, hanem társadalmi, gazdasági és politikai tartalma is van. Következésképpen a külpolitikának nyitnia kell az "integrációs külpolitika" többi szereplője, mindenekelőtt a gazdaság felé. A külpolitika és a gazdaság viszonyát az integrációtól függetlenül is újra kell gondolni. Nemcsak azért, mert a gazdaság önmagában is nemzetközi szereplő, s hatósugara Magyarország esetében is mindinkább átnyúlik az országhatárokon. De azért is, mert a külpolitika céljai egyre inkább csak a gazdaság bevonásával, a két szféra folyamatos párbeszédével érhetők el. Az egyelőre nem EU-tag szomszéd országok politikai konszolidációja, integrációképességük megteremtése például csak társadalmi-gazdasági konszolidációjuk révén valósulhat meg. Ez a gazdasági kapcsolatok erősítésével, a tőkebefektetések útján zajló munkahelyteremtéssel, infrastruktúra-fejlesztéssel, a modernizáció útján mehet csak végbe. A magyar gazdaság meghatározó szereplői már elindultak Kelet- és Délkelet-Európa felé. Egyre több kis- és közepes vállalat jár hasonló úton. Ez pedig pontosan az a térség, melynek konszolidálásában, majd európai felzárkóztatásában Magyarországnak - újonnan létrejött "határhelyzete" miatt - különös felelőssége van az unióval szemben. A külpolitika és a gazdaság kapcsolata ebben az értelemben szorosabb már nem is lehetne.

7. Világszerte érzékelhető tendencia a civil szervezetek igénye a külpolitika befolyásolására. Ez nemcsak az egyes globalizációellenes mozgalmak időnként különösen militáns megnyilvánulásaiban mutatkozik meg, de abban is, hogy igénylik a részvételt a fejlesztési segélypolitika formálásában, a nemzetközi környezetvédelemben vagy a hagyományos kétoldalú államközi kapcsolatok "társadalmasításában" is.

8. Magyarország bekapcsolódása a globális folyamatokba együtt jár a magyar állampolgárok "globális" mozgásával. Ők joggal igénylik, hogy az állam távoli térségekben is nyújtson védelmet számukra, lássa el őket információval, és a lehetőségekhez képest ott is igénybe vehessék az állam szolgáltatásait.

9. A fentiekből kitűnik, hogy a külpolitika új helyzetben, új résztvevőkkel formálódik, intézményei új igényekkel találkoznak. Ezeknek megfelelendő a külpolitikának nyitottabbá, demokratikusabbá, átláthatóbbá, szolgáltatóbb jellegűvé kell válnia. Egyszóval a külpolitika formálása új szellemiséget követel.

10. A külpolitika lényegi kérdésekben megnyilvánuló tizenöt éves folyamatossága, a céljait övező társadalmi konszenzus elfedte azt a tényt, hogy Magyarországon hiányoznak a többpárti demokráciák külpolitikáját működtető intézményrendszer lényeges összetevői. A külpolitika fontos kérdéseiről nincs párbeszéd a politika szereplői, a civiltársadalom, a gazdaság és a szakmai-kutatói körök között. Hiányoznak az olyan működő intézmények is, ahol ezek a viták lefolytathatók lennének. A külpolitikáról való nyilvános gondolkodás és ennek következményeként a szakmai viták hiánya pedig távol tartja a kutatások - esetleg az intézmények - potenciális szponzorait is a külpolitika társadalmi intézményrendszerének finanszírozásában való részvételtől. Ha pedig nincs finanszírozó, nincs intézményrendszer, ha nincs infrastruktúra a vitához, akkor a vitának nem lesznek eredményei, a külpolitikában nem lesz valódi, hosszú távú építkezés. Enélkül pedig Magyarország új helyzetében nem lehet eredményes külpolitikát folytatni. /4/
1. Prodi szerint nem teljesültek a lisszaboni célok. 2004.10.25., hirtv.hu
2. A kormányfő tárgyal, a magyar first lady a japán kultúrával ismerkedik. 2004.10.26., MR
3. Szövetségi nyomozókat küld az Egyesült Államok Budapestre. 2004.10.27., www.asva.hu, euroastra.hu
4. Provinciálisak legyünk - vagy eredményesek. NSZ, 2004.10.27. Hajdu András.

Politikai helyzetjelentés: jobboldali nézőpontból

Orbán szerint nem változtat politizálásán a Fidesz - noha nagymértékben csökken az előnye. Vezetőit nem érte váratlanul, hogy a szocialista párt "visszajött". "Az első száz napban vagyunk. Minden új kormány hivatalba lépésekor az első száz napnak megvan a maga sajátos karaktere. Az emberek végül is reménykednek. S igazuk van, miért is ne reménykednének. De óvatos lennék minden általánosító következtetéssel" - így kommentálta Orbán Viktor nemrégiben a Hír TV-nek adott interjújában azt, hogy a közvélemény-kutatások szerint jön fel az MSZP. A Fidesz elnöke a televíziós műsorban a népszerűségi mutatók változását úgy magyarázta: volt egy kormány, amelyik megbukott, elveszítette a közbizalmat. Ez fejeződött ki az európai parlamenti választáson. Ennek a konzekvenciáit a szocialisták végül is levonták. Később, mint ahogyan kellett volna, puccszerűen, de levonták. Azt mondták, ez így nem mehet tovább, mást kell csinálni - tette hozzá. Orbán Viktor szerint majd a költségvetési vita s az adótörvények tárgyalásakor - ha a közélet visszazökken a normális kerékvágásba - lesz érdemes arról beszélni: megtalálta-e a Fidesz a megfelelő utat. Orbán elmondta, hogy nem a "százalékokat" tartja fontosnak, hanem azt, hogy abba az irányba megy-e az ország, amelyikbe az emberek szeretnék.

A Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatási adatait kommentálva Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője úgy nyilatkozott, hogy nem kell a Fidesznek változtatni kommunikációs stratégiáján. - Nem foglalkozunk a pillanatnyi közvélemény-kutatási adatokkal. Semmi meglepő nincs abban, hogy az előző két hónaphoz képest csökkent a különbség a Fidesz és az MSZP között. Ezt lehetett kalkulálni. Az előző két hónapban a jelentős Fidesz-előnyt nyilván a kormányválság is okozta. Várható volt, hogy ha a kormány képes arra, hogy úrrá legyen a válságon, s rendezze sorait, akkor az elbizonytalanodott kormánypárti szavazók egy részét sikerül az MSZP-nek ismét megszólítani - közölte Révész. A közvélemény-kutatási adatokat a Fidesz vezetése és tanácsadói köre nyilván elemzi majd. A Népszabadság által megkérdezett Fidesz-politikusok úgy látják: nem volt jó a "Gyurcsány Ferenc lottóötös a Fidesz számára"-retorika, ezért ők nem is használták. Egyelőre nincs ok komoly aggodalomra, a kormány lendülete idővel valószínűleg megtörik, a miniszterelnök megkopik. Vannak, akik szerint 1-2 százalékos veszteség esetleg az "Orbán-szőlőültetvények" támogatásáról szóló sajtóhírek miatt is elkönyvelhető. A közeljövőben Orbán Viktor retorikája, szerepvállalása valószínűleg nem változik, ha ugyanis felvenné a kesztyűt, azaz közvetlenül reagálna Gyurcsány kijelentéseire, maga "építené fel" politikai riválisát. Gyurcsányt ezért a Fidesz második vonalához tartozó politikusok, Szijjártó Péter, Répássy Róbert támadják rendszeresen, de bírálja Áder János frakcióvezető és Pokorni Zoltán alelnök is. Az azonban okoz némi zavart a jobboldalon, hogy, mint mondják, Gyurcsány "orbánabb Orbánnál": fiatal, modern, hatásos, s jól végiggondolt, közérthető szlogenekkel operál. /1/

Bársony András külügyi államtitkár cáfolta, hogy az EU-val foglalkozó államtitkárságot "kiutálták" volna a Külügyminisztériumból, de elismerte, hogy az integrációs részlegen belül széthúzás volt. Bársony "dehonesztálónak" nevezte az idézett megnyilatkozásokat, amelyek szerint kiutálták a minisztériumból az EU-ügyeket irányító részt, és hogy ennek egyik oka a külügyes-külkereskedő "féltékenység", ám annyit elismert: szakmai hibát követtek el, amikor a külgazdasági részt behozták a Külügyminisztériumba. Ez még Martonyi János minisztersége idején történt, és Bársony szerint a hiba az volt, hogy a külgazdaságot nem integrálták a külügyi tárca szerkezetébe. Így fordulhat elő, hogy ma is külön politikai és gazdasági referens foglalkozik egy-egy országgal. - Amikor Kovács Lászlóval együtt 2002-ben visszatértünk a minisztériumba, láttuk, hogy nincs megfelelő együttműködés a két terület között - mondta a politikai államtitkár. (Ez egy csúsztatás, mert a széthullás, ill. az EU-minisztérium meg nem születése az MSZP és az SZDSZ felelőssége!)

A "kívülről egységesnek látszó" szerkezetet Bársony András széttagoltnak nevezte, és hozzátette, hogy a reformtörekvések általában azon a kifogáson akadtak el: "ne nyúljunk az emberi viszonyokhoz házon belül". Sőt - hangsúlyozta Bársony - ahelyett, hogy 2003-2004-ben az Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságon (IKÁT) dolgozók célja a belső integráció lett volna, az EU-s és a külgazdasági szárny kétirányú törekvését lehetett tapasztalni. Az államtitkár - nevek említése nélkül - megjegyezte: egyesek önálló EU-minisztériumot szerettek volna, és ezt belső papírok is tanúsítják, amelyek "nem mind a minisztérium számára készültek". S bár ez a minisztérium végül létrejött, az illetők "bizonyára csalódtak, mert ők akartak vezetők lenni". A másik szárny fő célja - Bársony szerint - az volt, hogy a külgazdaságot elvigyék a Külügyminisztériumból. A mostani átalakítással ez is megtörténik, a terület a gazdasági tárcához kerül vissza. Mi indokolja, hogy az EU-ügyek összehangolását a külügyből a Miniszterelnöki Hivatalba viszik át? Az államtitkár szerint az, hogy a Baráth Etele vezette Európai Ügyek Hivatala Gyurcsány Ferenc kormányfő felügyelete alatt áll, így nagyobb nyomatékkal tud majd fellépni a minisztériumok felé, mint egy társtárca. Az alapvető feladat az EU-tagságból fakadó magyarországi tevékenységek koordinálása lesz. Egyelőre nem tudni, megmarad-e a Külügyminisztériumon belül az integrációs államtitkárság. /2/

A miniszterelnök munkáját hat, politikusokból és civil szakemberekből álló bizottság segíti. A testületek négy szocialista, egy szabad demokrata és négy "civil" tagból állnak. A civilek egyetemi tanárok, kutatók, elismert szaktekintélyek. Egyelőre csak a külügyi, biztonság- és nemzetpolitikai testületnek teljes a névsora: elnöke Eörsi Mátyás (SZDSZ), MSZP-s tagjai Hárs Gábor, Kozma József, Kocsi László és Vadai Ágnes, a független szakértők: Valki László nemzetközi jogász, Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő, Gyarmati István, az Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke. Elsőként ez a testület ül össze, november 3-án. A többi grémium névsora még hézagos, de a vezetők már elfogadták a felkérést. Burány Sándor volt munkaügyi miniszter a gazdaságpolitikai, Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság elnöke a közjogi és jogharmonizációs, Toller László, Pécs polgármestere pedig az önkormányzati tanácsadó testület vezetője lesz. Információink szerint a társadalompolitikai grémiumot Jánosi György volt ifjúsági és sportminiszter irányítja majd, a vidékpolitikai testület vezetésére pedig Géczi József volt reformkörös szocialista politikust kérte fel Gyurcsány Ferenc. Valamennyi tanácsadó "társadalmi munkában" végzi tevékenységét, legfeljebb költségtérítésre számíthat a MeH-től, ha a vidéken élő szakértőnek váratlanul Budapestre kellene utaznia. Havonta egyszer üléseznek a testületek, a kormányfő kéthetente találkozik a grémiumok vezetőivel - ha nem történik az adott területen rendkívüli esemény. /3/
1. MTI, Orbán a kormány száz napjáról. NSZ, Csuhaj Ildikó, 2004.10.25.
2. EU-ügyek: külügyes széthúzás? NSZ, Pócs Balázs, 2004.10.30.
3. Ötvennégy kormányfői tanácsadó. NSZ, N. Sz., 2004.10.30.

Ha most lennének a választások: a szocialisták talpra álltak

A Szonda-Ipsos legújabb felmérése szerint az MSZP felfelé mozdult: a korábbi hónapokban jellemző 35-36 százalékról, és jelenleg 41 százalékos tábora van. A Fidesz aktív szavazóinak aránya az utóbbi két vizsgálatban regisztrált 53 százalékról 48 százalékra esett. A múlt hónapban a fiatal demokraták szimpatizánsainak 67 százaléka tekintette magát biztos választási résztvevőnek, most pedig 59 százalékuk mutatott aktivitást. E szavazók utóbbi hónapokban tapasztalt rendkívüli magabiztosságába árnyalatnyi kételkedés keveredett. Mind kevesebben, augusztusban 89, szeptemberben 85, ezúttal 79 százalékuk tartotta választási győzelemre esélyesnek a Fideszt. A szocialisták részvételi hajlandósága nagyobbá vált, egyetlen hónap alatt 60 százalékról 67 százalékra emelkedett a részvételüket biztosra ígérők aránya. Jelentős mértékben nőtt az MSZP-sek önbizalma. A múltkori 37 százalékról 55 százalékra emelkedett a párt győzelmére számítók aránya. Az MSZP-vel kapcsolatos vélemények pozitív változása főképpen a szellemi foglalkozásúak és a vidéken élők körében érhető tetten. Náluk erősödött leginkább a párt melletti eltökéltség, és ők azok, akik most sokkal erősebbnek érzékelik az MSZP-t, mint egy-két hónappal ezelőtt. Az SZDSZ adatai áprilistól kezdve elérik vagy meghaladják a bejutási küszöbértéket, ezúttal 6 százalékon állnak.

A pártpreferenciák változása a részvételüket biztorsra ígérő, valamilyen pártot választók körében, százalékban

MSZP: október: 41 szeptember: 35 augusztus: 36
Fidesz: október: 48 szeptember: 53 augusztus: 53
SZDSZ: október: 6 szeptember: 5 augusztus: 5
MDF: október: 2 szeptember: 3 augusztus: 3
MIÉP: október: 2 szeptember: 1 augusztus: 1
Centrum: október: 0 szeptember: 1 augusztus: 0

1. Közelebb az MSZP a Fideszhez. NSZ, Szonda Ipsos, 2004.10.25.

Politikatudományos viták: a konzervatívok elméletben jók

Mit csináljunk az állammal, mit kezdjünk a hagyományokkal, mi a haladás igazi tartalma? A rendszerváltás óta küszködnek ezekkel és más hasonló kérdésekkel a különböző szellemi-ideológiai-politikai irányzatok. Válságban van a szociáldemokrácia, de válságban van a liberalizmus és a konzervativizmus is. A hét végén a Habsburg Történeti Intézet, a XX. és a XXI. Század Intézet rendezett kétnapos konferenciát Konzervativizmus régen és ma címmel. Szegedi-Maszák Mihály irodalomtörténész egy régi magyar konzervatív, az 1845-től 1911-ig élt Asbóth János alakját idézte meg. Az Álmok álmodói alkotója a társadalmi-politikai élet kiegyensúlyozottságának híve volt. Asbóth felfogása szerint semmiféle radikalizmus nem lehet sikeres a politikában, ha nem párosul konzervativizmussal. Úgy találja: a liberalizmus túl sok jogot, de kevés anyagi jót ad az embereknek. A liberalizmus és a konzervativizmus közötti alapvető különbséget abban látta, hogy az előbbi az elvekből, az utóbbi a gyakorlatból indul ki. Asbóth felfogásában a liberális kapitalizmusban az erősebb mindig szabadabb, a politikus a vállalkozó, a szavazó a fogyasztó.

Schlett István politológus arra mutatott rá előadásában, hogy a konzervativizmus, mint politikai pozíció, igen változékony formákban jelent meg. Széchenyi 1830-ban kiadott Hitel című munkáját gróf Dessewffy József liberalizmusa miatt bírálja, úgy azonban, hogy szembefordul a Habsburg-hű konzervativizmussal. Schlett Tisza István politikai értékelésének nehézségeire is felhívta a figyelmet. Az egykori miniszterelnököt nehéz volna konzervatívnak minősíteni, noha liberalizmusa elitista volt. Tőkéczki László történész azt hangsúlyozta: a XIX. században a felelős nemzeti elit a liberálkonzervativizmus híve volt. A XX. században alakult ki az antiliberális konzervativizmus, amely démonizálta a liberalizmust és mítoszokba menekült.

Abloncz Balázs, Kontler László, Romsics Gergely és Szakály Sándor történészek részvételével zajlott az a kerekasztal-beszélgetés, amely a magyar közelmúlt és a jelen kérdéseit is érintette. Itt is központi kérdés volt: viszonylagos, mit nevezhetünk konzervatívnak. Ablonczy megállapította, hogy ma olyan sajtóorgánumok, politikusok minősítik magukat konzervatívnak, amelyek nem azok. XX. századi történelmünkben szép számmal vannak politikusok, akik konzervatívok is voltak meg nem is. Horthy Miklóst például hol konzervatívnak látjuk, hol szélsőjobboldali különítményesnek, mondta Romsics Gergely. Szakály Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar politika olyan válaszokat adott az 1918-1919-es forradalmakra, amelyek nem feleltek meg a XIX. századi konzervativizmus eszményeinek. (Konzervatívok is, meg nem is. NSZ, Hovanyecz László nyomán, 2004.10.25.)

Párttérkép: az MSZP átalakulása színes, de még mindig nem világos

Két napot szánt új vezetőségének megválasztására a szocialista párt. Volt lendületes programbeszéd, könnyes búcsú, hitvesi csók, kézszorongatás, vastaps, égbe lendülő kezek. A lényeg: a papírformának megfelelően a Gyurcsány támogatta Hiller István lett az MSZP elnöke. Hivatalosan is együtt hát a tandem, amelytől sikert remél 2006-ban a baloldal. Gyurcsány-könyv kapható az előtérben, a Medgyessy nem, pedig egyazon kiadó nyomta mindkettőt. A kongresszuson csak a nyerő a nyerő. Kérdjük az árusokat az okról, azt mondják, ezt engedték a szocik. A könyvespult dizájnja - száz példányban mosolyog Gyurcsány - éppúgy nyugati stíl, mint a többi külsőség. Beszédekben is zárkózik az MSZP a Fideszhez, Gyurcsány cetliről szinte nyomdakész, Hiller papírból az, viszont mindkettő hitelesnek hallik, pláne utóbbi.

Az MSZP generációt vált, megújul, leveti az utódpárti nagykabátot - kinek melyik tetszik -, ennek érkeztek fontos állomásához a kongresszussal. Gyurcsány a második napon, amikor már eldőlt a lényeg, úgy foglalta össze mindezt, hogy a szocialistáknak most van először olyan elnökük, aki '56 után született, meg most van először olyan miniszterelnökük is, aki szintén nem élt még a forradalom idején. De a szombati "örömhírhez", amelyet lapunkban úgy harangozott be Hiller, hogy "a szocialista párt megalakulása óta a jövő heti lesz a legjelentősebb és a legnagyobb változásokat hozó kongresszusunk - program és személyi változások tekintetében is", túl kellett esni beszédeken, szavazásokon. A pénteki nyitónapon először is az elmúlt 15 évre emlékeztek. Mert szülinapot is ült a párt, a tizenötödiket, volt is néhány meglepetés. Például egy kisfilm-összeállítás Grósz-Horn-Pozsgay-Nyerstől Hiller-Gyurcsányig, sok elvtársazással, ami Vitányi Ivántól és kortársaitól hiteles, a harmincasok szájából viszont furcsán szólt.

A számos rövid, "én is itt vagyok ám" típusú beszédből egyet emelünk ki, Szili Katalinét. "Rég éreztem olyan egységesnek, szolidárisnak a pártot, mint most." "Javít" a házelnök asszony, van mit neki a nómenklatúrázós, Gyurcsány-ellenes korábbi nyilatkozata után. Megköszönte, hogy négy évig a párt alelnöke lehetett. (Ő sem indult addigi posztjáért.)

A kis színesek után a küldöttek kibuszoztak a nyilasellenes tüntetésre. Mentünk mi is, tolakodtunk volna valamelyik buszra, jó az riportelemnek, de nem volt hely. A parkolóban Lendvai Ildikót invitáltuk öreg Suzukinkba, az is jó riportelemnek, ám a frakcióvezető kedvesen hárított, s inkább a csuklóst választotta. (Ki kell próbálni egyszer azt is - szól belőlünk a demagóg külvárosi proletár.)

Az nagyon fideszes volt, hogy "ma nem a kormány és az ellenzék, hanem a pozitív és a negatív gondolkodás áll szemben egymással", de a küldöttek (v)ették a szöveget. A Fidesz népszavazósdijával kapcsolatban már korábban világossá tette: privatizációpárti. A kongresszuson a kettős állampolgárság ügyében is ellentartott: fontos a nemzet mielőbbi békés újraegyesítése, ám "ennek útja az Európai Unió". Vagyis a kettős állampolgárságra: nem. Szépen búcsúzott Hiller Kovács Lászlótól, meghatotta a küldötteket s magát az elődöt is. Álltak egymás mellett a színpadon, mint öreg jedi és tanítványa, könnyezett a kongresszus - bizonyára úgy érezték: az erő velük van. (Svung. 168óra, Nagy József nyomán)

Páttérkép: az MDF-nek vége, legalábbis a szavazói számára

Egyesek szerint paktum született Dávid Ibolya és Szili Katalin között, amelynek célja, hogy Dávid feloszlassa a frakciót. Erről győzködi a frakció Lakitelek Munkacsoportjához tartozó tagjait, akik ezt megalázónak tartják, és úgy gondolják, hogy egy pártelnök nem kezdeményezhet ilyen döntést. „Dávid pontosan tudja, mit akar, hiszen ha a frakció megszűnne, akkor a Parlamentnek kell döntenie, hogy befogadja-e az új frakciót. Ez esetben azonban nem kétséges, hogy a Szili Katalinnal egyeztetett forgatókönyv itt is jól fog működni, és a baloldali többség helyben hagyja majd a Dávid Ibolya köreit tartalmazó, 7-8 fős frakciót.”

Karsai Péter, a Dávid Ibolya MDF-elnök támogatójaként ismert politikus foglalhatja el az ügyrendi bizottságban Hende Csaba független képviselő helyét. Az SZDSZ egyértelművé tette, elfogadják, hogy Herényit a frakció többsége leváltotta. Ezáltal ha az ügyrendi bizottságban - ahol 6:5-ös arányú többséget képvisel a kormányoldal -, egy szavazat átkerül az ellenzéki oldalra, akkor Herényi Károly elbukott. Ezért aztán Hende Csabát le kellett cserélni" - magyarázta el a képviselő. A végeredmény megjósolható, az Ügyrendi Bizottság az MSZP 5, az MDF 1 szavazatával, szemben a Fidesz 4, és az SZDSZ 1 szavazatával újra megmenti Herényi Károlyt, aki így a Parlament legjobban fizetett képviselője is lesz. Ugyanis eddig példátlan módon az ügyrendi bizottságba egy középiskolai végzettséggel rendelkező képviselőt delegáltak, Herényi Károlyt, leváltva ezzel dr Balsai Istvánt.

Mások szerint a Lakitelek Munkacsoport tagjai ezt az MDF-MSZP együttműködést akarta megszüntetni, illetve gyengíteni, és erről továbbra sem tesznek le. Úgy gondolják, hogy Dávid Ibolya küldetése és politikai közéleti szereplése 2006-ban befejeződik, a Munkacsoport pedig megszeretné őrizni az MDF-nek azt az eredeti szellemiségét, amely szerint az alapítók vállalták, hogy egy nemzeti, konzervatív, keresztény értékrendnek megfelelően új társadalmat építenek. (Dávid Ibolya paktumot kötött Szili Katalinnal? gondola.hu)

Lezsák az ősgonosz, a sunyifotók modellje szerepében jellemzi a régi MDF-et, Dávid a népszerű semmi politikus jelenti a korszerű és politikaikorrekt mát. Jövő nincs. A liberális média a temetésen is azzal a mentalitással áll a témához, ahogy a párt korábbi történetében. „Egy párt nem fulladhat bele a hagyományaiba. - jelentette ki Boross Péter exminiszterelnök a Nap-keltében, Lezsákra is utalva... Az MDF egy idő után sorra elszakadt alapító atyáitól: Bíró Zoltántól, Csurka Istvántól, Für Lajostól és a többiektől. S most alighanem távozni kényszerül az utolsó. Ma már senki nem mondhatja: egy a sátor, egy a tábor.” (Kitessékelve. 168óra, Bányai György nyomán) Azután az MDF-frakció (!) rendkívüli ülésén kizárta a képviselőcsoportból Lezsák Sándort és Balogh Lászlót. A megbeszélésen nem vettek részt a Lakitelek munkacsoporthoz tartozó képviselők. Meghatározó a mai MDF sorsa szempontjából, hogy elfogadták viszont az MSZP-s képviselők és Karsai Péter MDF-es bizottsági tag igen szavazatával a B-tervezetet, miszerint Herényi Károly a frakcióvezető továbbra is. A szabad demokrata Bőhm András pedig a Fidesz képviselőivel szavazott. Ez a párt, már nem az a párt?!

A jobboldali perempárt nem centrumpárttá, hanem - törvényszerűen - egy kvázi-baloldali botrányszervezetté válik. Dávid Ibolya egy politikai anarchista szerepében lép fel. „Felszólítom, hogy ön és pártja hagyjon fel az MDF belügyeibe való beavatkozással!" - írta Dávid Ibolya, az MDF elnöke nyílt levélben Orbán Viktornak. Dávid szerint az MDF-frakció körül kialakult helyzet nem a fórum belső nézeteltéréseiről szól. "Arról szól, hogy lehet-e egy, a helyzetével visszaélő maroknyi kisebbségnek - egy másik párt ügynökeiként - túszként kezelni saját pártját. Azaz a demokrata fórumot. Arról szól, hogy az ön bizalmi embere, Várhegyi Attila stratégiai tanácsadója a Lakitelek Munkacsoportnak" - írja Orbánnak, s hozzáteszi: aki erővel akar pártot szerezni, ne csodálkozzon, ha kosarat kap. Az MDF elnöke arra kéri Orbánt, hogy akinek a másik párt bedarálása a célja, az ne beszéljen barátságról. - Súlyosan antidemokratikus és a konzervatív oldalt gyengítő politikának tartom azt, hogy ön az MDF erőszakos megszüntetésére, beolvasztására, a kétpárti (MSZP/ Fidesz - MPSZ) áldemokráciára törekszik" - szól a levél. Az egypárti ellenzék megteremtése látványos kudarcot vallott 2004-ben, s a választók az EP-választásokon egyértelművé tették: szükség van az önálló MDF-re. Akkor is, ha a "Fidesz vasöklei" lecsapnak mindenkire, lejárató kampányt folytatnak mindenkivel szemben, aki az önálló MDF híve.

A megfogalmazás olyan, mintha a baloldalon írták vagy diktálták volna, lehetlen nem feltételezni, hogy a levél írói ne tudnák ezt. Felidézi a levél, hogy a Fidesz többször emlegette nyilvánosan, hogy stratégiai szövetségesként tekint a fórumra. A valóságban ezzel szemben "kisgömböci", azaz "aki nincs bennünk (a szövetségben), az ellenünk van" logika szerint bántak a párttal. Levelében Dávid Ibolya felidézi a Kisgömböc meséjét, mely úgy zárul: "Azután ment mindenki a maga dolgára, a kisgömböcöt pedig otthagyták az árokparton kirepedve." A levél szerint a szövetségesi együttműködést akadályozza Orbán Viktornak és pártjának a konzervatív elvekkel és értékekkel ellentétes politikai irányváltása. - Ha a Fidesz elnöke úgy véli, hogy a legtöbb szavazatot akkor szerzi pártjának, ha szembefordul a konzervatív értékekkel, ha "hadat üzen" a magántulajdonnak és a külföldi befektetőknek, és együttműködik a Munkáspárttal, akkor az az ő felelőssége. De a választók nem értik, hogy a Fidesz miért nem mond nemet a parlamentben a baloldali kormány programjára, miért szavazta meg a száznapos programot, s miért tűri meg sorai között a kádári diktatúrával együttműködőket. Ez a politika kelt zavart, s tölti el aggodalommal a jobboldali választókat. Ha a Fidesz "harmadikutas szociáldemokrata politikát kíván folytatni, az a belügye. Az MDF kész arra, hogy egyedül képviselje a modern konzervatív politikát. A választók majd ítéletet mondanak" - írja Dávid Ibolya Orbán Viktornak. (Dávid: Orbán Kisgömböc. NSZ, Csuhaj Ildikó, 2004.10.30.)

Politikai kommunikáció: piszkos politika

Újra felélénkült az ügynökválság, mert jól jön az, amikor zavarban van a kormányzati kommunikáció. Az ügynök és a besúgó célzott keverése, a jobboldali vagy nem baloldali személyiségek hírbe hozása az ügynökválság politikai és a médialábának is érdeke. Ebbe a vonulatba tartozik, hogy az Origo internetes hírportál bírósághoz fordult annak eldöntésére, közszereplőnek minősül-e Nógrádi László (volt közlekedési miniszter, jelenlegi országgyűlési képviselő), Kádár Béla (a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egykori minisztere, jelenleg a monetáris tanács tagja), valamint Boros Imre (volt Phare-miniszter, jelenlegi parlamenti képviselő). Ők ugyanis nem tartják magukat közszereplőknek, s ezzel - legalábbis amíg a bíróság esetleg másként nem dönt - megakadályozzák, hogy megtekinthetők legyenek azok az iratok, amelyek alátámaszthatják vagy cáfolhatják, hogy hivatásos vagy hálózati személyek lettek volna a pártállam titkosszolgálataiban. A hírportál még februárban fordult az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárához (ÁSZTL), adatokat kérve azokról a politikusokról, akiknek neve annak idején a Mécs Imre által vezetett, úgynevezett ügynökbizottságban esetleges érintettként került szóba. Ők Medgyessy Péter, Járai Zsigmond, Boros Imre, Martonyi János, Szalay Gábor, Nógrádi László, Raffay Ernő, Fazakas Szabolcs, Kádár Béla, Sárossy László és Bogár László.

Boros Imre álláspontját azzal védte, hogy a róla készült jelentések sérthetik mások személyiségi jogait. Nógrádi László képviselő pedig azt mondta: nem szerepel a köz előtt, tehát nem is közszereplő. Kádár Béla úgy fogalmazott: már visszavonult, a monetáris tanácsi tagság nem politikai tisztség. „Amit tudni lehet” az origo.hu szerint (mert egyébként a törvényes magyar bíróságok által elítélt szocialista politikusok mint megrendelők személye is ismert): - Medgyessy Péter (volt miniszterelnök) két éve ismerte el, hogy kémelhárító volt. - Fazakas Szabolcs (volt miniszter, az MSZP EP-képviselője) idegenvezetőként adott beszámolót a belügyi szerveknek, a Külkereskedelmi Minisztérium tisztségviselőjeként írt jelentéseket a BM-nek. - Járai Zsigmond (volt pénzügyminiszter, jelenleg a jegybank elnöke) külföldi útjairól írt jelentéseket a BM-nek. - Szalay Gábor (volt SZDSZ-es államtitkár) együttműködött a kémelhárítással. - Raffay Ernő (az Antall-kabinet honvédelmi államtitkára) az ÁSZTL adatai szerint nem minősül érintettnek, csakúgy, mint Martonyi János (volt külügyminiszter) és Bogár László (az Antall-kormány volt államtitkára) sem. /1/

A másik piszkos esemény az államfői lakások vásárlásának célzott és időzített bejelentése. Az arányok nem számítanak, hogy ti. Mádl egy nagy lakást, Göncz egy kisebb palotát kapott, a társadalmi felháborodás óriási (Árpi bácsinak már nem árt, Mádlnak nagyon, és a jobboldalnak igazán!). A hír szerint a köztársasági elnök hivatala 126 millió forintért vásárolt lakást Mádl Ferencnek, aki hivatali idejének lejártával költözhet be a budai ingatlanba: egy II. kerületi, 160 négyzetméteres, második emeleti társasházi lakásba nettó 126,025 millió forintért. /2/

Az irányított és cenzúrázott kommunikáció tipikus példája, hogy miközben egyetlen sor tudósítást nem közölt az uralkodó média az EU-s politikai és politikusi kudarcokról (Kovács és Gyurcsány szerencsétlenkedéseiről, hogy pl. Kovácsra rászóltak, inkább magyarul beszéljen!), beszámoltak Orbán amerikai útjáról érdemi tájékoztatás nélkül, csak a botrányos háttérről. Október 23-án Clevlendben, az ott élő magyarok ünnepi megemlékezésének főszereplője Orbán Viktor korábbi miniszterelnök volt. A rendezvényen egy demokrata párti hölgy fel kívánta olvasni John Kerry demokrata elnökjelölt levelét, amelyben Kerry az 1956-os magyar forradalmat méltatta. Orbán közönsége azonban kifütyülte a hölgyet és a demokrata elnökjelöltet, így aztán nem is hangzottak el a szenátor gondolatai. /3/
1. Közszerepléstől elzárt akták - Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. október 27.
2. Lakást vettek az államfőnek. Index, Napi.hu, 2004.10.27.
3. Orbán közönsége kifütyülte Kerryt. 2004.10. népszava.hu




TÁRSADALOM: tradíció és ünnep

„Ha a nyugat a létező szocializmus utolsó éveiben felismerte és támogatta volna a demokratikus eröket, ezek talán megakadályozhatták volna, hogy 1990 után a Horthy korszakban virulens de a létezö szocializmust is túlélö ‚népiességből’ mára egy antiszemitizmussal együttjáró völkisch-népnemzeti mozgalom keletkezzen.”

Tradíció és ünnep: a társadalom közönyös

A baloldal bűneire emlékező, őszi események az eltávolító, közömbösítő törekvések tárgyai voltak mindig. Október 23-át kevesebben érzik magukénak, mint március 15-ét vagy augusztus 20-át. "Melyik piros betűs ünnep áll a legközelebb Önhöz?" - kérdezte a Blikk-Népszabadság olvasóit a hét végén. Nem lehetett nem észrevenni, hogy melyik ünnepünkről jutott eszükbe a kérdés, hiszen október 21-én kezdődött a szavazás. Az időzítés ellenére - vagy éppen azért? - október 23-a csak a harmadik helyre csúszott. A szavazók 19,8 százaléka jelölte meg. Ennél kevesebben, 14,4 százalék csak május elsejét érezték a számukra legnagyobb jelentőségű piros betűs ünnepnek. Messze a legtöbben (41,6 százalék) március 15-ét választották. Augusztus 20-a majdnem a szavazók negyede (24,2 százalék) szívéhez áll a legközelebb. (NOL-voks: október 23-a nem "népszerű". NOL, 2004.10.25.)

Művészet: közérzet és látásmód - árt-e a média

Igazi irodalmi élet csak a határton túl zajlik. Ezért jó válogatni az kinti eseményekből. A terasz.hu válogatásából vett esemény az Irodalmi Zsebszalon bemutatása. Október hatodikán, a neves évforduló napján túl kevesen voltak kíváncsiak Böszörményi Zoltánra, akiről dióhéjban annyit kell tudni, hogy 1951-ben Aradon született, újságíróskodott, 1984-ben kiszökött Romániából, Kanadában milliomos lett, 1991-ben visszatért, és abban leli azóta örömét, hogy Aradon és a Partiumban irodalmi, művészeti életet teremtsen. Egyébként járja a mindenség ösvényeit, most felváltva Monacóban és Aradon él. A szó eredeti értelmében mecénás. Horribilis összegeket áldoz az aradi színházra, az Irodalmi Jelen periodikára, a Nyugati Jelen hetilapra és sok minden egyébre. Újságíró körökben tudunk róla, de tapasztalatom szerint Aradon kívül a köz, a romániai magyar közösség kevésbé ismeri ezt az egyedi jelenséget, akit Böszörményi Zoltánnak neveznek. A napokban a marosvásárhelyi Bernády Házban Aranyvillamos (harmadik szakasz) című verseskötetét mutatta be, és ebben Kuszálik Péter volt segítségére, aki bohókás kitérőivel kellőképpen ellenpontozta a költőként bemutatkozó üzletember lírai megnyilatkozásait. (Egyébként filozófiai diplomát szerzett Torontóban.)

A kötet alcíme abból adódik, hogy ez a harmadik Aranyvillamos című könyve. A harmadik előtt (mely a pozsonyi Kalligram Kiadónál jelent meg igen szép kivitelben) létezett első és második szakasz (Jelenkor Kiadó, Pécs, 1999, illetve 2001). Orbán János Dénes költő a Terasz című irodalmi online-újságban e harmadik villamos kötetről azt írja, hogy „Ez egy merengő könyv. Olvasásához magány kell és szomorkás nyugalom. Az Aranyvillamos – a lélek villamosa – hosszú útján a szomorúság és a tépelődés számos állomásán áll meg, azon megállókban, melyekben mi is oly sokszor toporgunk. Ezért is jósolok sikert ezeknek a verseknek: az van megfogalmazva bennük, ami a legemberibb bennünk." Nos e merengéstől igen távol állt a könyvbemutató, ahol lírai pillanatokat ugyan próbált megteremteni a szerző, de Kuszálik „bukfencei" minduntalan kisiklatták a költő feltárulkozásának villamosát. Így csak mazsolaszemeket kaphattunk Böszörményi ars poeticájából, gondolatmenetének csupán egy- egy mondatnyi foszlányait jegyezhette le a krónikás. Például Böszörményi szerint: a költészet nem felesleges dolog. Tragédia, hogy luxuscikké vált a verseskötet, melyet csak kevesen képesek megvásárolni. Böszörményi úgy véli: a vers egyik legnagyobb erénye, ha érthető. /1/

’’Árt-e (art-e) a média?’’ címmel rendezett tanácskozást az 1985 óta működő hévízi Csokonai társaság 2004. október 8-10. között. A Csokonai társaság alapítása Major Zala Lajoshoz köthető, a kezdeti Lajos napi vidám asztaltársaságból az utolsó öt-hat évben Zalán Tibor elnöksége alatt egyre inkább irodalmi társaság alakult. A találkozó költőversenyét a Lilla-díjért Balogh Robert nyerte, aki Megaláz – felemel, avagy az írók etetése szigorúan tilos címmel előadást is tartott. Mi bújik meg a hangzatos cím mögött, miért tilos etetni az írókat, ráadásul szigorúan?

„Az előadásom témáját modellezhetném egy állatkerti majom sorsával. Az aprócska, ritka majom elcsapja a gyomrát, nem bírja a zizit, nápolyit, amit az ember gyereke jó szívvel odahajít neki, hadd majomkodjék vidáman. Eszi a zizit a majom, fáj tőle a gyomra, fetreng, aztán, ha szerencséje van, s mégsem pusztul el, múlik a fájdalom, megint ott teszi a fejét a rácsnál az édességért. Amíg gyerek az ember gyereke, addig foglalkozik a majomócákkal, mindig akad egy-egy lieblingje, mert olyan kis helyes, vicces, ügyesen szaltózik, piros a feneke... Ma az írók hasonlóan léteznek, mint az állatkerti állatok, csak nem vasárnap vagy Gyereknapon látogatják meg őket, hanem a Költészet napján és esetleg a Könyvhéten, a zizit meg a médiából szórják eléjük. Ha sokat szerepelnek, hogy teljes legyen a képzavar, elcsapják a hasukat. Az előadásom arról szólt, miként tévelyegtem médiumból médiumba – a képújság kivételével faliújságtól képernyőig – arra törekedve, hogy a megélhetésért “újságírjak”, külsősként, mondjuk heti három napot robotoljak, s a többi időm arra fordíthassam, amihez – úgy vélem – értek. Másrészt azt is felvázoltam, milyen tapasztalatokat szerezhettem, mint riportalany, hogyan válaszolhattam gyakorta olyan szintű kérdésekre, hogy mit éreztem akkor, amikor azt írtam, hogy...

A rendszerváltástól napjainkig rohamosan csökkent a kultúra által elfoglalt adásidő, lapfelület, s immáron elmondható, alig van miből elvenni. És amiről nem beszélnek a médiában, az nem létezik a médiában. Az a felvetésem is illúziónak bizonyult, hogy még ma is lehet úgy élni, mint Ady, Kosztolányi idejében, tévedtem, vagy legalábbis vidéken nekem nem sikerül. Öt-hat helyre kellett bedolgoznom, hogy nagyjából megéljek, de fél-egy év után mindig felborult a “szisztéma”, s ez az írásnak inkább árt, mint használ. Külsősként, kultúrával foglalkozva nem lehet finanszírozni a szépírást… Sőt inkább a médiát támogattam a szépirodalmi tevékenységből, az utóbbi időben, a közszolgálati médiában a külsősök honoráriuma nemhogy nőtt volna, hanem töredékére esett vissza. Ebben nem a személyes csalódásom a lényeg, hanem az, hogy ma nagyon sok riport nem készülhet el, pedig lehet, hogy fontos lenne. Ma egy öt perces rádióriportért négy-hatezer forintot fizetnének, de mennyit érne ma egy hirtelen előkerülő József Attila hangfelvétel? A saját korában nem ő számított a legnagyobb költőnek. Arról is beszéltem, hogy akadnak olyanok, akik a rendszeres médiaszereplés miatt úgy tűnnek, mintha ők lennének az egyedüli létező művészek szerte e világon, mert a média fogyasztóinak csak az létezik, aki látszik, hallatszik, akiről beszélnek. Az, hogy ki szerepel egy-egy adott médiumban, éppannyira múlik a személyes kapcsolatrendszeren, mint a minőségen, de még a vélt vagy valós politikai vonzalmak, felhangok is erősen befolyásolják, ki kerül reflektorfénybe.

Kialakult egy kézből etetett, távirányított írótípus, amely nem is feltétlenül hoz létre minőséget – bár ezt kortársként nehéz megállapítani –, csak mennyiséget, elveszti függetlenségét, és kézből eszik, megnyomnak egy gombot, ír, beszél vagy viccel, úgy ahogy kérik tőle. És ha még meg is szólalhatnak írók, akkor sem elsősorban művekről esik szó, hanem díjakról, jelenségekről, eseményekről, közéletről és arról, hogy mit éreznek közben...

Miképpen lehet érvényesülni ebben a rendszerben? Nemzetközi díjakkal. Amúgy a botránnyal, az úgy vonzza a média figyelmét, mint galacsinhajtó bogarat az ürülék illata. Gondoljunk a meztelen lantművészre, a valóságshowban szereplő íróra, a hatvanöt évvel fiatalabb költőfeleségre… Nem áll tőlem távol a botrány, de csak a médiafigyelem kedvéért nem keltek műbalhét, ha az anyagból következik, vagy vele jár, akkor igen. Már többször fenyegettek meg veréssel és nemcsak kritikákért. Ha tényleg megütnek majd, gondolom, én is nagyon híres leszek… /2/
1. Költő az Irodalmi Zsebszalonban. Máthé Éva, www.hhrf.org - terasz.hu
2. „Az írók etetése szigorúan tilos!’’ Kadelka László, terasz.hu

Politikai bűnök és tanúk: mi az igazság?

Miközben a bűnös baloldal hivatásos közvéleményformálói, a médiauszály kedve szerint lopja be a nyilvánosság különféle fórumaira a jobboldalt gyalázó történeteit, a hitelességet nem garantálja semmi. Tipikus jelenség a következő 168órás történet, melynek igazságáról meggyőződni nincs módja az olvasónak, csak hinni vagy elutasítani lehet.

Eszerint a „Wiesenthal Központ Utolsó esély néven indított akciót az egykori náci bűnösök felkutatására. Kecskési Tollas Tibor volt csendőrtiszt, a Nemzetőr című lap főszerkesztőjének esete példázza: a második világháború után három évvel szinte lehetetlen volt törvényes módon bizonyítani a háborús bűnöket. Kecskésit 1948-ban mégis tíz évre ítélte a népbíróság. Csak a rendszerváltás után rehabilitálták. Ám a Holocaust Központ Auschwitz-kiállításához készített tájékoztatóban az szerepel: ő volt a beregszászi téglagyárban kialakított gettó parancsnoka, az ő irányításával deportálták a zsidókat. Az egyik internetes turisztikai magazin érdekes programot ajánl: Kecskési Tollas Tibor-szavalóversenyt rendeznek Nagybarcán. A költő és szerkesztő ott született 1920-ban, Münchenben hunyt el '97-ben, kívánságára Nagybarcán temették el. A diákverseny egyik zsűritagja a Kecskési Tollas Tibor Alapítvány kurátora, Lezsák Sándor. Az MDF politikusát régi barátság fűzi a költőhöz, verseit ő adatta ki először Magyarországon a rendszerváltás után. Kecskési amúgy a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendjének tulajdonosa, Magyar Örökség-díjas, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja.” Ennyi az apropó.

A 168órás történet szerint él az a hiedelem is, hogy ő volt "a korbácsos költő", a '44-es deportálások egyik irányítója. A Magyarországi Cionista Szövetség Erec című lapjának márciusi számában ez olvasható: "1944. április közepén a beregszászi téglagyárba a magyar hatóságok mintegy tízezer zsidót zsúfoltak öszsze. A táborban a zsidók éheztek, az idősek és betegek nem kaptak megfelelő ellátást, tisztálkodásra szinte egyáltalán nem volt lehetőség, ezért egyre többen betegedtek meg. A helyzetet súlyosbította, hogy a tábort - Kecskési Tollas Tibor csendőrhadnagy parancsnoksága alatt - őrző csendőrök elrejtett értékek után kutatva sok zsidót brutálisan megkínoztak, összevertek." A szöveget Pinhasz ben Avraham Hakohén jegyezte, aki egyben a lap főszerkesztője, Breuer Péter. Kecskési - eredetileg Kohlmann - katonacsalád sarja. A Ludovikán avatták hadnaggyá 1941-ben, majd csendőrtisztként szolgált. A háború után az újjászerveződő demokratikus honvédséghez kérte felvételét. 1947-ben az ÁVO letartóztatta, a Markó utcai fogházba hurcolták. A Budapesti Népbíróság '48 áprilisában tartotta nyilvános tárgyalását. A vád szerint Kecskési volt a felelős a beregszászi gettóban történt kegyetlenkedésekért.

"Csupán annyiban érzem magam bűnösnek, hogy nem tagadtam meg a parancsot, miszerint a vagonírozásokhoz kordonszolgálatra szakaszommal kimenjek" - vallotta Kecskési a tárgyaláson. Elmondta, korábban csendőrként németellenes szervezkedésben vett részt, és ezért büntetésül a 117-es tábori csendőrzászlóaljba osztották be szakaszparancsnoknak, majd a frontra irányították. 1944 áprilisában érkezett Beregszászra, zászlóaljának az volt a feladata, hogy az első hadsereg mögötti vonalat biztosítsa. Aztán parancsot kapott, hogy szakaszával jelenjen meg a téglagyárban a zsidók bevagonírozásakor. Bár ott volt embereivel, senkit nem bántottak, a foglyokat nem kínozták. A gettónak nem ő volt a parancsnoka; a táborőrséget egy Fery Pál nevű főhadnagy vezette, aki feltűnően hasonlított rá. Ez az oka annak, hogy folyton összekeverik vele. A foglyokkal való kegyetlenke dések annyira megviselték, hogy áthelyezését kérte. Pár nap múlva átvezényelték Tiszaújlakra. /1/

Egy másik tipikus jelenség az ügynökválság csepegtetése, az igazi bűnösök (a megrendelők, ügynökök stb.) elhallgatása, a fenyegetésssel beszervezettek (besúgók) és a passzív társadalom megszégyenítése. Ennek példája az origo.hu mostani eljárása, minek is a nevében: a közérdek és közszerepők címén. Miközben a megrendelők, törvényes magyar bíróság által elitélt politikai bűnösök ott ülnek a parlamentben.

Az origo.hu pert indított (!) három politikus nyilatkozata miatt, amelyben tagadták, hogy közszereplők lennének. Nyilatkozatukkal azt próbálták megakadályozni, hogy megtekinthetőek legyenek azok az iratok, amelyek azt bizonyíthatják vagy cáfolhatják, hogy „hivatásos vagy hálózati személyek” lettek volna a pártállam titkosszolgálataiban. Az [origo] összesen 11, "hírbe hozott" politikusról kért adatokat, és eddig háromról (ők elismerték, hogy közszereplők) kapott iratokat a szaklevéltárból, akik a dokumentumokat gyűjtő központ szerint hálózati személyek voltak az előző rendszerben. /2/

A dezinformáció és irányított kommunikáció tipikus példája a „besúgók az aranycsapatban” jelenség: a Novák-ügy. Természetesen most sem az érintettek, az elszenvedők, hanem a titkosszolgálati bűnözéssel összefonódott média az ügy irányítója. Vannak, akik elítélik az egykori válogatott hátvédet, így a keményen fogalmazó Varga Zoltán és Dalnoki Jenő, s most csatlakozott hozzájuk Grosics Gyula, az aranycsapat kapusa is, sőt közölte: tudja, kik voltak a besúgók a válogatottban és a Honvédban is. Ez a relativizálás szolgálója. /3/
1.(Bizonyítékok hiányában. Sándor Zsuzsanna, 168óra.hu)
2. Volt miniszterek nem engednek az ügynökaktákhoz. 2004.10.26. origo.hu, Kozák Dániel
3. Besúgók az aranycsapatban. Burkovits Ferenc, mh.hu

Társadalomkép: szegény, szegény magyarok

A fizikai és a szellemi szegénység számos jele, akár mindennapra jut egy belőlük. Így eheti esemény, hogy a magyarok öt százaléka (négyszázezer fő) havi hétezer forintnál is többet költ gyógyszerre a Gfk felmérése szerint. A felnőttek 42 százaléka nem szokott vényköteles gyógyszert vásárolni, 53 százaléka havonta átlagosan kétezer forintnál kevesebbet költ a receptre felírt szerekre. A nők nagyobb arányban (64 százalék) szednek gyógyszereket, mint a férfiak (51 százalék), a harminc éven aluliak hetven százaléka egyáltalán nem szokott gyógyszert felíratni, a 30-49 éves korcsoportban viszont már azok vannak többségben akik felíratják. Rendszeresen gyógyszert vásárlók 70-85 százaléka ötven évnél idősebb, közülük minden hetedik havonta hétezer forintnál többet költ gyógyszerekre. /1/

Közeleg az igazság órája, amikor, ami után büszke öntudattal nézünk vissza, vagy egy egész társadalom fogja szégyellni magát mindörökre. Nincs akadálya annak, hogy a kettős állampolgárság ügyében népszavazást írjanak ki, döntött el az Alkotmánybíróság. A testület ezzel helybenhagyta az ügydöntő referendum kiírásáról szóló országgyűlési határozatot. A köztársasági elnök november 20-ig egyesítheti ezt a referendumot a kórház-privatizációról szóló, december 5-ére kiírt népszavazással. Mádl Ferencnek a határozat kihirdetését követő 15 napon belül kell kihirdetnie a népszavazás időpontját. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy miként alakul majd a részvétel. A Fidesz arra kérte szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és igennel válaszoljanak arra a kérdésre: kívánják-e, hogy a nem Magyarországon lakó magyarok kedvezményes honosítással kettős állampolgárságot szerezhessenek. A referendum mindenképpen eredményes, ha a jogosultak fele részt vesz rajta, de akkor is, ha több mint negyedük a feltett kérdésekre azonos módon válaszol. /2/

Pedig a kérdés egyszerű. Nincs joga egyetlen magyarnak sem, hogy egy másik magyartól megtagadja az anyaországi polgárságot. Aki megtagadja (nem szavaz és ellene szavaz), az olyan döntést hoz, amelyet a családban gyilkosságnak fognak fel, a politikai életben pedig hazaárulásnak. Minden magyarnak született személynek joga van az anyaországhoz tartozni, annak állampolgára (is) lenni. Ez evidencia az önhibájukon kívül külföldre került magyarok esetében.

Kik lehetnek az nemmel szavazók? Azok a baloldaliak, akiket agymostak negyven-ötven éven át, s akiknek jellemző beszédfordulata, hogy „szeretnéd, ha előtted állna az SZTK-ban egy román?!”. Ezt az idült idiotizmust a kádári idők baloldali aktivistái ültették be az emberek agyába. Kik lehetnek a velük egyek szavazástól távol maradók? Akiknek immár semmit sem jelent a magyarnak lenni. Ők vannak többen, vagy ötmillióan.

A lélekszámmal mindenütt csökken az érdekérvényesítés eredményessége is. A 2000-es népszámláláson 1,4 millió amerikai állampolgár vallotta magát magyar származásúnak. A tengerentúlon mintegy hatszáz magyar szervezet, egyesület, társaság létezik. Többségük nonprofit szervezet, vagyis politikai tevékenységgel nem foglalkozhat. Így érthető, hogy már alig bírnak befolyással a magyar és az amerikai politikában. Az amerikai magyar szervezetek fénykora Truman és Carter elnökségére tehető. Az Amerikai Magyar Koalíció elnöke, Bertalan Imre szerint Trumanhoz egy nap alatt be tudtak jutni, míg az amerikai demokraták képviselőjeként egyszer együtt repült Carterrel. Mára néhány híres magyar származású értelmiségi – mint Charles Gati (politológus, újságíró) vagy Deák István (történész) – nagyobb hatással van Washington politikájára, mint a több száz egylet együtt. A clevelandi Magyar Társaság például, amely évenként megrendezett találkozóira 2500 meghívót szokott kikézbesíteni, 1944-es megalakulásakor döntötte el, hogy a politikát kizárja tevékenységi köréből. A szervezet elnöke, John Nádas szerint a magyarok – főleg az idősebbek – a Republikánus Pártot támogatják.

A két legnagyobb magyar szervezet a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és a tavaly létrehozott Amerikai Magyarok Kongresszusi Központja (CHACR). Ez utóbbi szervezte Orbán Viktor legutóbbi amerikai útját, és létrehozta az amerikai alsóházon belül "a magyar képviselők frakcióját is". A HHRF vezetője korábban Orbán Viktor főtanácsadója volt, de mostanában inkább a jelenlegi budapesti vezetéssel van jóban. Sokak szerint az amerikai magyar szervezetek elsősorban, sőt kizárólag csak a határon túli magyar ügyekért tevékenykednek, noha ezekért inkább az EU-ban kellene lobbizniuk. A Clevelandben élő tiszteletbeli magyar főkonzul szerint a magyar szervezetek okos politikát folytatnak: nem foglalnak állást egyik oldal mellett sem, mindkét párttal igyekeznek jó kapcsolatot ápolni. Böjtös László elmondta, a kampány megszólította az Ohio államban élő magyarokat is. "Mind a republikánusok, mind a demokraták keresik a kapcsolatot és figyelnek a magyarokra. Orbán Viktor látogatásakor felolvasták Bush elnök köszöntését, amely az 1956-os eseményekről emlékezett meg. Ezt Kerry is megtette egy beszédében. Az ötvenes években áttelepültek általában republikánusok, míg a fiatalabbak inkább demokrata szavazók" – véli Böjtös. /3/
1. 400 ezren költenek 7000 forintnál is többet gyógyszerre. 2004.10.27., tozsdeforum.hu
2. Magyar népszavazás magyarokról. NSZ, L. K., 2004.10.27.
3. Kisebb lett a magyarok befolyása., mh.hu

Kultúrapolitika: nincs pénz a művelődésre

Az alapfokú művészeti oktatás normatívájának évi tízezer forintos csökkenése szerepel a költségvetési törvény tervezetében. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége szerint a tervezett intézkedések veszélyeztetik az alapfokú művészeti oktatás finanszírozását, ezért tárgyalásokat kezdeményeztek azok megváltoztatására. Magyarországon az elmúlt tanévben már több mint 280 ezer fiatal vett részt alapfokú zenei, tánc, képző- és iparművészeti, illetve báb- és színjátékoktatásban. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint, ha a települési önkormányzat nem vállalja az oktatás megszervezését, a megyei (fővárosi) önkormányzatnak kell megtennie. Ehhez az államtól évente gyermekenként zeneoktatásra 105 ezer, más művészeti ágak tanítására 68 ezer forintot kapnak, illetve a szülők is fizetnek némi hozzájárulást. Ez azonban az esetek többségében havi néhány száz forintnál nem több. A tervezett változtatások több ponton is hátrányosan érintenék a jelenlegi rendszert. Egyrészt évi tízezer forinttal csökkenne a fent említett normatíva (95 ezer, illetve 58 ezer forintra), miközben például a pedagógusok bérét ebben az oktatási formában is emelni kell. Ezzel párhuzamosan a javaslat szerint a hátrányos helyzetű gyermekek kivételével felmenő rendszerben minimum havi 2400 forintot kellene fizetni az oktatásért. A szövetség véleménye szerint ezek az intézkedések azt eredményeznék, hogy egyre kevesebben tudják majd igénybe venni az alapfokú művészeti oktatást. Veszélyeztetné a világban méltán híres alapfokú művészeti oktatásunkat az is, hogy a törvényjavaslat kivenné azt a megyei (fővárosi) önkormányzatok kötelező feladatai közül. A szövetség azt sérelmezi leginkább, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ezekről a változtatásokról nem egyeztettek velük, sem más szakmai szervezettel. Ezért tárgyalásokat kezdeményeztek szakpolitikusokkal, és a javaslatok újragondolását szeretnék elérni. (Csökken a támogatás - A művészeti oktatás nem lesz kötelező önkormányzati feladat. NSZ, S. M., 2004.10.27.)

Környezet: a magyar ember lábnyoma

Az idei 480 millióval szemben jövőre 950 millió forintot fordít az állam a privatizált természetvédelmi területek megvásárlására – közölte érdeklődésünkre a Természetvédelmi Hivatal vezetője. A költségvetés ugyan egy fillért sem különít el erre a célra, a folyamat azonban szerint nem torpan meg, uniós pénzekhez ugyanis hozzájuthatunk. A mezôgazdasági termelôszövetkezeteknek az állami tulajdonú területeken létesített földhasználati joga is csak kisajátítással, pénzért szerezhetô meg – derül ki a Legfelsôbb Bíróság (LB) több ítéletébôl. Az LB nemrégiben hozott határozatai szerint a földhivatalok emiatt nem jegyezhették volna be az ilyen védett vagy védelemre tervezett állami földekre az állam tulajdonjogát, hiszen azok évtizedekig a téeszek használatában voltak. Perek azért indultak, mert a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) téves jogértelmezéssel a korábbi években több helyütt ingyen vonta el a téeszektôl a védett állami földeket. Legutóbb az egyik dunántúli megyében nagy kiterjedésű láp és mocsár került a KVI döntése nyomán a nemzeti park kezelésébe, majd – az LB ítéletével – vissza a téesz vagyonába. A pereskedô szövetkezetek többsége évek óta felszámolás alatt áll, és a felszámoló szeretné pénzzé tenni az állami ingatlant terhelô használati jogot. Ebbôl fizetnék ki a szövetkezetek tartozásait. A legegyszerűbb mód az, ha a felszámolók – a földhivatali kiigazítás után – a nemzeti parkokkal kisajátíttatják a védett területet. Cserepes Tibor, a KVI igazgatója lapunkkal azt közölte: összesen 527 ezer hektár védett terület van kincstári tulajdonban. Ebbôl 298 ezer hektárt a 19 állami erdészeti részvénytársaság kezel, a tíz nemzeti park pedig 189 ezer hektárt gondoz. Ezeken kívül 39 ezer hektár más szervezetek, például az önkormányzatok kezelésében van.

Máig tartó perek, pénzügyi és jogi viták mutatják, mekkora fába vágta a fejszéjét az Alkotmánybíróság (AB), amikor 1994-ben leállította az állami tulajdonú védett erdők és más természetvédelmi területek privatizációját. Kárpótlásra és a szövetkezeti tagok járandóságának kiadására akkoriban már természetvédelmi területeket is kijelöltek a földkiadó bizottságok. Sok helyütt nem is maradt más lehetőség. Ugyanakkor a hajdani államosítás jóvátételére a bírák alkotmányosnak ítélték a kárpótlást.

Tavaly még 900 millió forint jutott földvásárlásra, az idén már csak 480 millió. A jövő évi költségvetés egy fillért sem szán erre a célra. Haraszthy László helyettes államtitkár, a Természetvédelmi Hivatal vezetője szerint uniós keretből 950 millió forintot használhatnak fel. Az 1996-ban elindított program 2006 végéig várhatóan így is csak 60 százalékban teljesül. Az idei és a jövő évi szerződéskötéseket is figyelembe véve összesen körülbelül 150 ezer hektár megvásárlásával számolnak. Mintegy százezer hektár valószínűleg 2006 után is magánkézben marad. Az még nem dőlt el, hogy újabb törvénymódosítással meghosszabbítják-e a 2006-os határidőt, vagy más módon próbálják elérni a " védettségi szint" helyreállítását. /1/

Megvásárolt területek 1996 és 2003 között (hektár)

Nemzeti Park 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 összesen
Aggteleki 1205 2347 630 681 253 2 54 35 5207
Balaton-felvidéki 606 1406 1496 1444 1045 325 571 270 7163
Bükki 4587 5891 3714 1268 2258 1533 729 807 20787
Duna–Dráva 2226 3934 2830 1232 1084 577 783 137 12803
Duna–Ipoly 2444 2650 948 271 403 399 440 928 8483
Fertő–Hanság 1161 3679 831 492 211 0 106 196 6676
Hortobágyi 8636 11125 7230 4910 1469 6427 2731 1980 4450
Kiskunsági 4084 5404 2844 2073 966 1199 858 691 18119
Körös–Maros 2996 3336 2061 1172 1436 251 1336 307 12895
Őrségi 0 0 0 0 0 0 440 178 618
Összesen 27945 39772 22584 13543 9125 10713 8048 5529 137259

Felszólítják a magyar kormányfőt, bontsa fel azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a magyar nukleáris hulladék Oroszországba szállítását. Ötezer cseljabinszki lakos aláírásával írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az Ecodefense orosz környezetvédő civil szervezet küldi a tiltakozást. 2000-ben 65 ezer cseljabinszki lakos írta alá azt a petíciót, melyben azt követelték, hogy országos népszavazást írjanak ki a kiégett fűtőelemek importjáról. 2002-ben cseljabinszki környezetvédelmi szervezetek kezdeményezésére az Orosz Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy 1998-ban Magyarország törvénytelen módon szállított kiégett fűtőelemeket a régióba. A kormányfőhöz írt levelükben a cseljanbinszkiek jelzik: "A nukleáris hulladékok kérdése a világ egyik legsúlyosabb problémája. Ám nem az a megoldás, ha egy ország az általa termelt hulladékkal egy másik ország polgárait, egészségét és demokratikus jogait veszélyezteti? Követeljük, hogy vesse el az összes tervet, amely a kiégett fűtőelemek Oroszországba való küldését tartalmazza." Közben itthon folynak az előkészületek a tavaly áprilisban Pakson megsérült fűtőelemek kiemelésére. A bonyolult eljárás miatt azonban tovább csúszik a kazetták becsomagolása. Az engedélyezés, a szükségek eszközök legyártása, kipróbálása a vártnál hosszabb időt vesz igénybe, valószínűleg csak jövő novemberben teszik hermetikusan záródó tartályokba a sérült elemeket. A hazai nukleáris biztonsággal kapcsolatos hír, hogy az Országos Atomenergia Hivatal szakmai felügyeletét a jövőben a Belügyminisztérium helyett az Igazságügyi Minisztérium látja el. /2/

Hosszú szünet után április 13-án kezdődtek újra a tárgyalások Szlovákiával a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos hágai döntések végrehajtásáról. A magyar álláspontot kifejező kormányhatározat tervezetét e hét keddjén a parlamenti pártokkal is megvitatták. A közigazgatási államtitkári egyeztetés után a kormánytól függ, hogy mikor tárgyal a már kész anyagról. Kovács György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője a koncepcióról elmondta: ennek lényege, hogy a magyar küldöttség a hágai ítélet maradéktalan végrehajtására, s ennek érdekében jóhiszemű, előfeltételek nélküli tárgyalásokra törekszik Szlovákiával. A hágai ítéletnek megfelelően ugyanakkor sem a bősi vízi erőmű alatti folyószakaszon létesítendő második vízlépcső megvalósítását, sem pedig a dunacsúni duzzasztómű lebontását nem kívánja felvetni a tárgyalásokon. További alapelv, hogy a szükséges műszaki beavatkozások a lehető legkisebb természetátalakító hatással járjanak. Érvényesíteni kell, hogy a bősi vízlépcső üzemelése miatt csökkentett vízhozamú térségekben is a fenntartható környezeti állapotot biztosító elegendő vízhozam álljon rendelkezésre. Sarkalatos tárgyalási pont, hogy az ökológiai vagy tájvédelmi szempontból értékes területek kerüljenek természetvédelmi oltalom alá. Az egyik brüszszeli előirányzat szerint a dunai vízi út fejlesztésére 220 milliárd eurót akarnak elkölteni. A magyar álláspont: a hazai szakaszon nem épülnek vízlépcsők, tehát ilyen korlátozó feltétel mellett kell biztosítani a zavartalan hajózást. Akkor viszont már most el kell kezdeni a tervezést, hogy még időben benyújthassuk a 220 milliárdos keretre a pályázatokat. /3/
1. A védett területek 60 százalékát vásárolja meg az állam. Kulcsár Anna, mh.hu
2. Orosz nem a magyar atomszemétre. NSZ, Ö. Z., 2004.10.28.
3. Elkészült a kormány bősi koncepciója. NSZ, Ö. Z.,2004.10.29.

Társadalmi hangulat: ideológiai hülyeségek

Az antináci és antiszemitizimus-narratíva a balolali antiszemitizmus taglalásában van éppen napirenden. A színvonal olyan, hogy ökörködésnek vagy komolyabban ideológiai hülyeségnek lehetne minősíteni. Erre felhatalmazást az adhat, hogy a liberális véleményformálók ilyen tónusban diszkusszálnak, egy részük pedig ennél sokkal zaftosabb módon.

„Hogy elérte csúcspontját az újnyilas-saga, bízvást mondhatjuk: Bácsfi Diánának vitán felül sokat köszönhet a politikai elit és a kereskedelmi média egyaránt. A nyilas sejt berobbantása a magyar köztudatba igazi sikertörténet. A kormánypártok most visszavághatnak Barangóért. Akkor a jobboldal vizionált egy részeg tahó ocsmány kiszólása miatt - a legcsekélyebb alap nélkül - keresztényüldözést, most balfelől mondják, hogy itten fasiszta veszély forog fenn, melyet természetesen a jelenlegi kabinet hathatós közreműködésével lehet csak felszámolni. Természetesen szó sincs itt semmiféle veszedelemről.

Egy punk zenész hőbörgése vagy fél tucat zöld inges bohóc masírozása nem rémuralom, hanem közröhej. Furcsa hallani magukat liberálisnak nevezők szájából azt, hogy nem szabad megengedni a nyilas demonstrációt. Hát a polgári demokrácia már csak olyan, hogy bárki tüntethet. Fasiszták, nácik és kommunisták is. De nemcsak a balliberális oldal megélhetési paranoiásai kerestek sokat az ügyön, hanem a jobboldal is.” /.../

„Politikusnak a valóság és a pártérdek: egy és ugyanaz. Ha nem, akkor nem politikus. Amennyiben magasabb érdekek úgy kívánják, hogy nyilasveszély legyen, akkor annak lennie kell. Hogy példának okáért az MSZP mennyire vette komolyan az állítólagos vészt, azt remekül illusztrálja az önmagát morálisan kasztráló Zuschlag János szocialista ifivezető kacaja. Az, hogy vannak előítéletek - rasszizmus, antiszemitizmus vagy osztálygyűlölet - önmagában nem jelenti, hogy ezek komolyan fenyegetnék a demokráciát.

A gond, hogy politikai érdekből mondjuk a zsidógyűlölet nagyságát a baloldal mértéktelenül eltúlozza, a jobboldal viszont gyanús módon tagadja vagy alulbecsüli. Az, hogy valójában mi a helyzet a politikán túli előítéletek hétköznapi, társadalmi mocsarában, nem érdekli a pártokat. De még valamire jó nekik az ügy: megnyirbálni a szabadságjogokat. Találtak egy visszataszító figurát, akinek ürügyén szigorítanák a szólás, gyülekezés és egyesületalapítás jogát. Vagyis pár eszetlen zöld inges barom miatt az egész társadalom szabadságfoka csökkenne.” /1/

„Berlinben, ahol ezeket a sorokat írom, értesültem arról, hogy a Szombat című folyóiratban Peremiczky Szilvia elverte Tamás Gáspár Miklóson meg rajtam a port, amiért a baloldali antiszemitizmus fáklyavivői közé tartozunk hazánkban. A szöveget is megkaptam, és ez nagy örömet okozott nekem, mert már a legelején szerepelt egy olyan kitétel, amely felment engem az alól, hogy vitázzak vele. Nemcsak azért nem óhajtottam belebocsátkozni az újabb polémiába, mert a Szombat-cikk szerzőjével volt már szóváltásom az ÉS hasábjain, és nem éreztem kedvet arra, hogy érveink unalmas ismételgetésére ösztönözzük egymást, hanem azért sem, mert a sajtóvita illemszabályai szerint a Szombatban kellene válaszolnom, márpedig én sem felekezeti, sem nacionalista, sem fundamentalista irányultságú magyar nyelvű lapnak kéziratot nem adok. A szóban forgó kitétel így hangzik: "Valójában a több évszázados, a tudatalattiba sülylyedt előítéletek olyan embereket is arra késztetnek, hogy kritika nélkül elfogadjanak minden megalapozatlan állítást Izraelről, akik egyébként a legőszintébben állnak ki saját zsidó honfitársuk mellett, miközben nem veszik észre, hogy a palesztin propaganda szerint gyerekeket gyilkoló izraeli katona tulajdonképpen ugyanaz, mint a klasszikus antiszemitizmus rituális okokból gyerekeket ölő zsidója." A klasszikus antiszemitizmus rituális okokból gyerekeket ölő zsidója rémmese volt, a gyerekeket gyilkoló izraeli katona pedig rémvalóság (ahogy a zsidó gyerekeket gyilkoló arab merénylő is az), és aki nem észleli ezt a különbséget, azzal nincs miről eszmét cserélnem.” /.../

„Bondyval ellentétben én csak antiszemitákkal szemközt vallom magam zsidónak. Ez azt jelenti, hogy velük szemközt vállalom, legalábbis magamra nézve, a nürnbergi törvények logikáját, amelynek roncsoló hatása mindmáig felbecsülhetetlen. Egyébként magyarnak vélem magam, és ha ebbe a mélyen tisztelt söpredék nem óhajt belenyugodni, és túlontúl kézzelfogható érveivel az elviselhetőnél tovább hadonászik az orrom előtt, akkor majd nem mondom magam magyarnak, ami az én esetemben nem járna súlyos következményekkel, hiszen a nemzeti kultúrából úgysem iratkozhatom ki.” /2/

„Nem válaszolok Peremiczky Szilvia írására ("A jó zsidó és a rossz izraeli", Szombat, 2004. szeptember), mert azt kell hinnem, hogy félreérti álláspontomat. Ugyanakkor írása ismert bírálattípus esete, és ehhöz a bírálattípushoz fűznék megjegyzéseket. Peremiczky kisasszony cikke nem illik mindenestül ebbe a típusba, ezért olykor nem fog magára ismerni. De én nem őróla írok, hanem arról a vádtípusról, amely az izraeli kormánypolitika baloldali (és olykor liberális) kritikáját közvetlenül "anticionizmussal", közvetve pedig antiszemitizmussal vádolja. Ezt a vádat - ami engem illet - undorral utasítom vissza, de evvel a dolog persze nincs elintézve... "Baloldali" antiszemitizmus létezik.” /3/

Általános az a feltételezés, hogy az antiszemitizmus egyszerüen zsidóellenességet, tehát antijudaizmust jelent. Ez azonban csak részben igaz. Az antiszemitizmus kifejezés ugyan magába foglalja az antijudaizmust, ugyanakkor többet takar, söt, néha nem is ‚csak’ zsidók ellen irányul (ismert pl. a ‚zsidók nélküli antiszemitizmus’ is). Az antijudaizmus a kereszténység zsidóság ellen érzett mély ambivalenciájából nőtt ki, hiszen a kereszténység a zsidóságban gyökerezik. A kereszténység a kezdetén nem volt más, mint reformált zsidóság, s éppen ezért kellett minden erejével elhatárolódnia töle. Mivel a zsidók vallásos hovatartozása ruházatukat és habitusaikat is meghatározta, kisebb nagyobb eltolódásokkal a felvilágosodásig ténylegesen felismerhetök voltak a társadalomban. - írja egy magyar tudós külföldön.

„Bár nem lehet a nacionalizmust az antiszemitizmussal azonosítani, annyi biztos, hogy ott, ahol a nacionalizmus bizonyos szociális csoportoknak, amelyek - joggal vagy alaptalanul - bizonytalanságot éreznek, belső tartást biztosít, pszeudo-vallásos funkciót tölt be és az erős és homogén nemzet eszméjétől biztonságot és elörehaladást remél, kedvező táptalajra talál az antiszemitizmus.” /.../ „az antiszemitizmus csak másodrangúlag irányul zsidók ellen, elsősorban azonban kulturális magatartásforma.0 Magyarországon pl. a kódolt antiszemitizmus célpontjai sokszor nem zsidók, hanem egy olyan embertípus, amely a ‚haza’ és a ‚vérrel áztatott szülöföld’ mítoszával (Blut- und Bodentheorie) ellentétben a kozmopolitizmust, az urbanizmust és az intellektualitást testesíti meg.” /.../

„Ha a nyugat a létező szocializmus utolsó éveiben felismerte és támogatta volna a demokratikus eröket, ezek talán megakadályozhatták volna, hogy 1990 után a Horthy korszakban virulens de a létezö szocializmust is túlélö ‚népiességből’ mára egy antiszemitizmussal együttjáró völkisch-népnemzeti mozgalom keletkezzen, amely az országot a 2. Világháború utáni legnagyobb kulturharcába kergette. 1999-ben, amikor a Frankfurti Könyvvásárral kapcsolatos elökészületek folyamán különösen heves volt az antiszemita hecckampány. A magyarországi zsidózás nemigen volt téma a németországi médiában, mint ahogy a kulturharcok is csak akkor válnak témává, ha már átcsaptak erőszakba. Legutóbbi példa a Magyar Írószövetségböl való kilépési hullám 2004 tavaszán. A kilépést kiváltó esemény ugyan felháborodást keltett Németországban, de a senkinek sem jutott eszébe, hogy vajmi köze lehetne Németországhoz. Csupán egyetlen cikkben jelent meg az az óvatos vélemény, hogy "talán elbeszél egymás mellett a két ország“. Nyilván nem fogalmazott volna ilyen óvatosan a cikk írója, ha annak tudatában lenne, hogy az egyelőre nem létező európai kulturpolitika legfontosabb problémájára világított rá: nemcsak az egyes országok beszélnek el egymás mellett; a régi és az új EU országok között sincs semmiféle kultúrális dialógus, s információhiány vezet az egyik oldalon a kétsebességes Európa koncepciójának megerősödéséhez, a másik oldalon a nacionalizmus feléledéséhez. /4/
1. Papp László Tamás: Röhögjétek ki Arturo Uit! és.hu
2. Eörsi István: Válasz helyett. és.hu
3. Tamás Gáspár Miklós: Zur Judenfrage. és.hu
4. Nyugati ignorancia. Marsovszky Magdaléna. nszava.hu




GAZDASÁG: paprikás hangulatban

A paprikabotrány milliárdos károkat okoz nekünk, és jó ideje tart, amennyiben a tavalyi paprikatermés fele akkora volt, mint az előző éviek, de az exportunk 5 százalékkal nőtt, miközben az importunk megduplázódott.

Gazdaságpolitika a hét elején

Draskovics nem tört lándzsát sem az erős sem a gyenge forint mellett. Óvatosan kellett fogalmazni, amikor az Európai Központi Banktól vár visszajelzést a jegybanktörvény megváltoztatásával kapcsolatban. Olaj- és dollár-depresszió van a börzéken. Az olajárak meglódulása, a dollár látványos esése megpecsételték a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek sorsát. A magas alapanyag- és üzemanyagárak az autógyártók részvényeinek okoztak érzékeny veszteségeket. Itthon is rettegéssel gondolnak a lehetséges begyűrűzésre. Az Országgyűlés plenáris ülése előtt áll a jegybanktörvény módosításáról szóló javaslat általános vitája. Az MNB képviselője az ülésen nem szólalhat fel. A monetáris tanács összetételét megváltoztatni szándékozó kormánypárti indítványt a jegybank illetékesein kívül számos piaci szereplő is kritizálta, és nemzetközi intézmények is aggályosnak tekintik a monetáris főhatóság függetlenségét csorbító javaslatot. A törvény módosítása körüli vita hatással lehet az árfolyamra, de a jelentős magyar kamatkülönbözet feltehetően ellensúlyozza ennek nagy részét. (napi.hu, vg.hu, mti nyomán, cgp)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés a hét elején

A követő tájékoztatás szerint hétfőre a tőzsdeindex 12.983 pontig jutott, 9,9 milliárd forint fogalom zajlott. Az árfolyamot a 247 forintos euró és a 195 forintos dollár határozta meg. Az állampapír-piac átlagos éves hozama 9,97 százalék, az egynapos kamat 11,58 százalék körül volt.

Itthon megszűnik Magyarország piacvezető online áruháza, a Fotexnet. A fővárosban egész utcasorok néptelenedtek már el a kiskereskedők felszámolódása után. Most a nagyobb a nagyobbak vannak már soron. A Fotexnet megszűnésével egy időben megszűnnek az áruházhoz kapcsolódó Hűségprogram, Partnerprogram, Virtuális számla és Ingyenlottó szolgáltatások is, mivel a cég vezetősége profiltisztítást hajt végre és bezárják a kevésbé hatékonyan működő üzletágakat. Mi állhat a döntés hátterében? A Fotexnet áruház mára közel 2 millió forint árbevételt ért el naponta, ezzel Magyarországon piacvezető pozíciót vívott ki. Az elért eredmények mögött azonban egy költséges logisztikai rendszer áll, amely lehetővé tette több mint egy évig, hogy ingyenesen szállítsák ki az 5000 Ft feletti termékeket a megrendelőknek, ezzel jelentős előnyt érve el nem csak az online versenytársakkal, de még a vidéki kiskereskedőkkel szemben is.

Eséssel kezdődött a hét első kereskedési napja a nemzetközi értéktőzsdéken, az olajár további szárnyalása és a dollár gyengülése kedvezőtlenül érintette a tőzsdecégek többségét. Másfél százalékkal gyengült hétfőn a budapesti börzemutató, jóllehet a forgalom mindössze 6,6 milliárd forintra rúgott. A blue-chipek kivétel nélkül mínuszban zártak. A Richter több mint 3 százalékos árfolyamcsökkenése egyúttal azt is jelentette, hogy 22 ezer forint alatt fejezte be a kereskedést. A Mol 2,4 százalékkal, 10 790 forintra szánkázott le, a Matáv 803 forintos záróára 1,23-os apadást takar, míg az OTP 0,2-es lemorzsolódással megúszta. A másik gyógyszergyár, az Egis jegyzése mindössze fél százalékkal gyengült, míg tovább erősödött a Brau. A BUMIX egy százalékkal, 1158 pontra mérséklődött.

Az APEH egy teljes körű adóellenőrzésének elhúzódása miatt háromezer vállalkozásnak harmincmilliárd forintot kell nélkülöznie az év végén. Az ellenőrzési kampánnyal a pénzügyi kormányzat a túl optimistára tervezett áfabevételekben mutatkozó hiányt igyekszik pótolni – véli több adószakértő. Az uniós országokkal kereskedő vállalkozások idén már nem kapják kézhez a visszaigényelt általános forgalmi adójukat (áfa). Draskovics Tibor pénzügyminiszter arra utasította ugyanis az adóhivatalt, hogy valamennyi uniós adószámmal rendelkező és áfa-visszaigénylő vállalkozás bevallását ellenőrizze még a pénz kiutalása előtt. A közölt adatokat össze kell vetni a más EU-tagállamok adóhivatalaitól kapott információkkal, amelyek várhatóan csak az év végén érkeznek meg az uniós adóhatóságoktól. Emiatt mintegy százmilliárd forinttól eshetnek el az év végén az érintett cégek. A vizsgálat hivatalos célja, hogy képet adjon az EU-n belül kereskedelmi ügyleteket folytató magyar adózók adómoráljáról. (napi.hu, vg.hu, mti nyomán, cgp)

Gazdaságpolitológia: a privatizáció-vita

Voszka Éva apologéta igazságot tenne a privatizációs veszekedésben. Az érvelése a következőképpen hangzik. „Politikai hirdetéssel nem illik vitatkozni, legfeljebb egy másik egész oldalas fizetett hirdetésben. De ha a hirdetés a "tények" és az "igazság" bemutatását ígéri az olvasóknak, akkor a téma kutatója nem hagyhatja szó nélkül, hogy a színes grafikonokba foglalt adatok nem vágnak egybe a szakértők ismereteivel. A Fidesz Tények a privatizációról című hirdetésének, mely 2004. október 16-án jelent meg több országos lapban, már a címe is félrevezető: az adatok mellett értékítéletek állnak, amelyek ráadásul sokszor logikailag sem következnek a számokból. Az állításokkal önmagukban most nem szállok vitába, csak a statisztikákat és a következtetésekhez vezető logikai kapcsolatokat veszem szemügyre. Az Európai Unió átlagára vonatkozó adatokat sem korábban, sem most nem találtam. A hirdetésben forrásként megjelölt OECD honlapján ilyen statisztika még egyes országokról sincs, és az EU sem közöl állami tulajdont érintő mutatókat. Sajnos, a Fidesz sajtó- és marketing-munkatársainak udvarias segítőkészsége ellenére sem sikerült két nap alatt kiderítenem, hogy milyen kiadványokra hivatkoztak szakértőik. Pedig talán nem lenne nagy munka közzétenni ezeket a tanulmányokat, mondjuk, a párt honlapján. Mivel addig az uniós számok értelmezhetetlenek és ellenőrizhetetlenek - s egyébként is fölöttébb vitatható lenne megfellebbezhetetlen iránymutatásnak elfogadni a kategóriák tartalmát és a történelmi, társadalmi hátteret elfedő átlagokat -, a továbbiakban csak a magyarországi "tényeket" veszem sorra.

1. Mennyi? Tíz. Mi tíz? Mi mennyi? - óhatatlanul ez a régi vicc jut eszünkbe, amikor az állami tulajdon arányát mutató grafikont megnézzük. Mi az állami vagyon, és miben mérjük a részarányát? Köztulajdonban van többek között az úthálózat, a föld, az ingatlanok - középületek, műemlékek -, az egészségügyi és oktatási intézmények nagy része. A termelői-vállalkozói vagyon ennek a teljes körnek csak a kisebbik hányada. (Mihályi Péter kimutatása szerint az elvileg privatizálható rész a nemzeti vagyonnak körülbelül az egyötöde volt 1990-ben. A magyar privatizáció krónikája 1989-1997, 48-51. oldal.) Bár a hirdetés a veszélyek között az egészségügy privatizálását is említi, az állami vagyon tízszázalékos részesedése csak az infrastruktúrán kívüli termelőszektorra vonatkozhat. Sajnos, a Fidesz sajtó- és marketing- munkatársainak udvarias segítőkészsége ellenére sem sikerült kiderítenem, hogy milyen kiadványokra hivatkoztak szakértőik.

Ha ez így van is, kérdés, hogy miben mérjük az arányt: tőkében, forgalomban, létszámban? A leggyakrabban használt mérőszám a tőke. Pitti Zoltánnak a vállalati mérlegadatokon alapuló számításai szerint (A hazai társaságok teljesítményének tulajdonosfüggő jellemzői. Európai Tükör, megjelenés alatt) 2003-ban a központi állam a pénzügyi szektoron és az off-shore vállalkozáson kívüli cégek jegyzett tőkéjének 13,9 százalékát, a helyi állam, azaz az önkormányzatok 4,8 százalékát birtokolták, ami az egyéb nem magántulajdonosokkal együtt megközelítette az összes tőke egyötödét. (A jegyzett tőke persze sokszor lényegesen kisebb, mint a ténylegesen használt saját tőke, és keveset mond a piaci értékről - de ennek naprakész nyilvántartása lehetetlen.)

2. Nem pontos - bár viszonylag a legkorrektebb - a privatizációs bevételek grafikonja. Először is: nem az értékesítés, hanem a központi vagyonkezelő összes bevételét mutatja, amiben benne vannak például az osztalékok is. Az 1999-2002-es évekből hiányzik viszont néhány nagyobb tétel: akkor a Magyar Fejlesztési Bank adott el jó néhány vállalatot (többek között a nevezetes 12 állami gazdaságot), hogy a hatályos privatizációs törvény versenyeztetési előírásait ki lehessen kerülni. Másodszor: hiányzik a számsorból 1998, amikor a bevétel folyó áron 112 milliárd volt, a következő év adata pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. honlapja szerint nem 88, hanem 132 milliárd volt (apvrt.hu) - azaz majdnem annyi, mint 2003-ban.

A fő mondanivaló azonban igaz: a Fidesz-kormány idején lényegesen lassultak az eladások, amit még jobban mutatnának az inflációt figyelembe vevő számok. (Ezt a korrekciót a hivatalos statisztika sem végzi el, ezért most felfelé torzított adatokkal büszkélkedhet az ÁPV Rt., amikor a privatizáció kormányprogramnak megfelelő felgyorsítását igyekszik bemutatni.)

A két adatsorral, az állami vagyon részarányával és a privatizációs bevételek alakulásával azonban akkor sem lehetne bizonyítani (vagy cáfolni) a "privatizáció lezárult" tételét, ha a mutatók értelmezhetők és pontosak lennének. Egyébként pedig, ha a Fidesz az ezredfordulón úgy vélte, hogy az eladásoknak véget kell vetni, miért nem zárta le a privatizációt, ahogy azt ígérte és az új intézményrendszer tervezetével 2001 elején elő is készítette?

3. A kisbefektetők részesedését a privatizációból, amit a második diagram mutat, elvileg is nehéz volna kimutatni. Nem véletlen, hogy ilyen statisztika tudomásom szerint nem készült. A tőzsdei értékesítésben még csak lehetne regisztrálni a kisbefektetéseket (ha nem is a kisbefektetőket, hiszen nagyobb cégnek is lehet töredék részesedése egy másik vállalkozásban); de a magyar privatizációnak ezen a viszonylag szűk terepén kívül mit is mérnénk? Kisbefektető-e minden magánszemély, az is, akinek milliárdos vagyona van más társaságokban; vagy ha a vevő egy csekély alaptőkéjű - mondjuk, éppen erre a célra alapított - vállalkozás, kisbefektetőnek tekintsük-e, függetlenül a mögötte álló tulajdonosi körtől? S ha volna is adatsor, mit mondana a privatizáció "igazságtalanságáról"? Valóban a befektető kiléte, mérete szabná meg, hogy jogtalan, részrehajló, korrupt-e a magánkézbe adás?

4. A külföldiek részesedése a privatizációból Magyarországon nem hetven, hanem ötven százalék, legalábbis ha a központi vagyonkezelő devizában és forintban mért bevételeit nézzük. Az előbbi 1990 és 2004 júniusa között 1034 milliárd, az utóbbi - a hitelt és kárpótlási jegyet is beszámítva, mit főszabályként csak hazai vevők vehettek igénybe - 1065 milliárd forint volt (apvrt.hu). 1998-2002-ben az összes bevétel 39 százaléka volt deviza, a következő másfél évben 6 százaléka. Az elszámolás pénzneme persze torzít, ha a magyar vevő külföldön bejegyzett cégén keresztül vásárol, vagy ami gyakoribb, megfordítva, mint legutóbb a Postabank eladásakor. De még inkább torz a hirdetésben levont következtetés: az a tény, hogy állami vállalatok külföldön terjeszkednek, önmagában keveset mond az állami tulajdonlás hatékonyságáról. Nem alaptalan viszont megkérdőjelezni a magyar állam felváltását külföldi köztulajdonnal, különösen piaci erőfölény vagy monopolhelyzet esetén - nem a működés hatékonysága, hanem az új részvényeseknek a saját kormányzatuk által is támogatott nagy lobbiereje miatt.

5. A veszélyeztetett munkahelyek aránya kisebb volt 83 százaléknál. A foglalkoztatási garanciával kiegészített privatizációs szerződések az összes érintett 18 százalékát fogták át (Állami Számvevőszék, Báger Gusztáv-Kovács Árpád: Privatizáció Magyarországon. 2004. május, 171. oldal), de ebből sem a garanciák hatékonysága, sem a kimaradók teljes körének veszélyeztetettsége nem következik. Voltak persze tömeges elbocsátások az eladott cégeknél - de másutt, például az állami kézben lévő vállalatoknál is. Összességében azonban a privatizáció "...az esetek meghatározó részében... munkahelyek sokaságát tartotta meg; a tulajdonosváltás a továbbműködés és a fejlődés lehetőségét biztosította" - írják a kérdés szakértői (Laky Teréz-Boda Dorottya-Neumann László: A privatizáció foglalkoztatási hatásai. ÁPV Rt. é. n., 56. oldal).

"A további privatizáció veszélyes" - szól a hirdetés végkövetkeztetése. Arról lehet vitatkozni, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, ha magántőkét von be a példaként felsorolt Magyar Villamos Művek, a Nemzeti Tankönyvkiadó, a 24 Volán-vállalat, a Magyar Posta vagy éppen az összesített adatokból kihagyott és egészen más természetű egészségügy. Két dolog látszik biztosnak: a privatizáció teljes leblokkolása veszélyes a "bebetonozott" állami vállalatok működésére, azaz az adófizetők pénztárcájára és a szolgáltatások minőségére nézve; és nem kevésbé veszélyes a választópolgárok félrevezetése sem. /1/

A Fidesz frakcióelnöksége – a kormánypárti vádakra reagálva – közleményben hangsúlyozza: a Szövetség „Tények a privatizációról” című tájékoztatójában szereplő adatok valósak. Mindenki emlékezhet még arra, amikor az európai parlamenti választási kampányban a szocialisták hazugsággal vádolták meg a Fidesz politikusait, akik a kormány hibás, rossz gazdaságpolitikai döntésire hívták fel a figyelmet – emlékeztet a közlemény. – Fizetett hirdetésekben, hajók oldalára ragasztott transzparensekkel próbálták elhitetni, hogy a Fidesz hazudik. 2004. június 13-án ez a hajó elment. A szocialisták elveszették a választásokat, mert az emberek mást tapasztaltak, mint amit a kormány sulykolni próbált – hangsúlyozza a frakcióelnökség. Néhány hete a Fidesz a Gyurcsány-kormány által tervezett privatizáció veszélyeire hívta fel a figyelmet, s erről tájékoztatta a polgárokat is. A kormány előbb a sajtóban, ma pedig már a parlamentben is úgy reagált: a Fidesz hazudik. Sajnálatos, hogy sem Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, frakcióvezetője, sem pedig Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára nem tanult az előzményekből. A Fidesz által kiadott tájékoztatóban szereplő adatok ugyanis – a kormány szomorúságára – megfelelnek a valóságnak – hangsúlyozza a dokumentum. A Fidesz frakcióelnöksége érdeklődéssel hallgatja a szocialisták és a szabad demokraták újabb vádaskodásait, ez ugyanis azt jelenti: megint igazunk van. Azt nem értjük csupán, hogy miért ijedtek meg ettől ennyire – jegyzik meg. /2/

Átadták a 386 db gyászszalaggal átkötött Részvények könyvét (Részvények a Budapesti Értéktőzsdén 2004), amelyet a tőzsde elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila küldött az országgyűlési képviselőknek. A tőzsdeelnök minden képvielőnek személyesen aláírt, névre szóló levelet mellékelt a könyvhöz, amelyben az árfolyamnyereség-adó bevezetése ellen tiltakozik. A magyar gazdasági élet és a magyar értékpapírpiac szereplői kivétel nélkül, teljes egységben az árfolyamnyereség-adó bevezetését tartalmazó törvényjavaslat elvetését javasolja, mert az gazdaságilag és szakmailag irracionális és diszkriminatív intézkedés lenne. Jelentős károkat okozna a nemzetgazdasági megtakarítások jelenleg is felemás, elmaradott szerkezetében, és hozzájárulna a már jelenleg is súlyos lakossági eladósodottság további növekedéséhez - állítja levelében a tőzsde elnöke. A Részvények a Budapesti Értéktőzsdén 2004 című kötet a Budapesti Értéktőzsde hagyományosan megjelenő éves kiadványa, mely összegyűjt minden lényeges információt a tőzsdei kibocsátókról, a piac működéséről és történetéről, a jogszabályi háttérről és a befektetési lehetőségekről. Draskovics: 6 százalékos banki, 25 százalékos árfolyamnyereség-adó. /3/
1. Tények? A privatizációról? NSZ, Voszka Éva, 2004.10.25.
2. Fidesz: valósak a privatizációs tájékoztató adatai. 2004.10.25., MNO
3. Gyászol a tőzsde. 2004.10.25., hvg.hu

Trendek és tendenciák

A jegybank tovább csökkentheti a kamatot, amennyiben a kedvező inflációs folyamatok fennmaradnak. Az MNB elnöke úgy vélte, az idei államháztartási hiány jócskán meghaladhatja a kormány 5,3 százalékos prognózisát, ez pedig a jövő évi deficittervet és – áttételesen – a 2010-es eurócsatlakozást is veszélyezteti. Az infláció jó pályán halad, így esély mutatkozik arra, hogy év végén 6 százalékra mérséklődjön a tizenkét hónapra visszatekintő drágulás, és jövő év végén elérjük a 4 százalékos célt – idézte a Bloomberg Járainak az Európai Központi Bank konferenciájának szünetében mondott szavait. Ha a jó irányú tendencia folytatódik, az MNB ismét csökkentheti a kamatot, tette hozzá az elnök, azonban a jegybanktörvény módosítása körül kialakult vita a piaci bizonytalanság fokozódásán keresztül szerinte ez ellen hat. A jegybankelnök úgy látja, nem reális az idei 5,3 százalékos államháztartásihiány-cél, ennél fél százalékponttal magasabb lehet a deficit, így immár egymás után harmadik éve következhet be felüllövés. A 2005-ös passzívum a tervezett 4,7 helyett 5 százalékos lehet, fogalmazott. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a 2010-es eurócsatlakozás abban az esetben lehet elérhető, ha a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket. Világos, hogy a költségvetési és a folyó fizetési mérleg jelenlegi hiánya nem tartható fenn, valakinek tehát korrigálnia kell. A kormány nem határozott a konszolidációs döntések tekintetében, így lehet, hogy a piac fogja a korrekciót megtenni a forint gyengülésén keresztül – húzta alá. /1/

A hazai gazdasági környezetet leginkább a nemzeti szinten befolyásolható tényezők rontják a vállalatvezetők szerint. Az MTA konferenciáján világos fejlesztési program kidolgozását sürgették a kutatók. Miközben a nagy, az exportorientált, a külföldi tulajdonban lévő cégek már az unióban vannak, a vállalatok jókora rétege mindjobban lemarad – hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia Pécsett tartott konferenciáján. Török Ádám akadémikus a záróülésen kiemelte: ezen társaságok igazi gondja nem az eladósodás vagy a piacvesztés, hanem az elavult technológia, a megfelelő információk hiánya, a gyenge érdekérvényesítő képesség és a friss tőke elérhetetlensége. A felszólalók szerint a cégeknek nem támogatásra van szükségük, hanem korrekt közigazgatásra és stabil működési környezetre. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára – mintegy 1.200 vállalatvezető véleményére alapozva – elmondta: a versenyképességben évek óta nincs lényeges fejlődés, s a mind bizonytalanabbnak ítélt működési környezetet éppen a nemzeti szinten befolyásolható tényezők rontják. Jóléti fordulat helyett az export ösztönzésére és az infrastruktúra fejlesztésére volna szükség Gulácsi Gábor, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgató-helyettese szerint is.

A kétnapos rendezvény előadói úgy vélték: a jobban képzett munkaerő a jelenlegi infrastrukturális körülmények mellett képtelen a nyugati innovációs teljesítménnyel versenyre kelni, a képzetlen munkaerő bérköltségelőnye pedig egyre szerényebb. Ráadásul a szakmunkásképzés színvonala sem megfelelő. Ilyen körülmények között politikusokat, hatóságokat, kutatókat és civil szervezeteket egyaránt összefogó kapcsolati hálók kiépítésére kellene koncentrálni. Nagy szükség volna egy forrásokat és határidőket tartalmazó nemzeti fejlesztési tervre is. A kutatók szerint a kisvállalkozások fejlesztésére szánt programok a nyugati gyakorlattal szemben hiába ingyenesek, ha azok színvonala kétes, gyakorlati hasznuk pedig elenyésző. A cégek többsége egyáltalán nem készült fel az unió kihívásaira sem. Bár a hazai vezetők képességei szerényen javultak, éppen a mind fontosabbá váló elemzőképesség, a kockázatvállalás és az informatikai ismeretek hiányoznak a leginkább. Ráadásul a vállalkozói lét sem túl vonzó: az emberek bizonytalannak ítélik ezt az életformát, mindezeken túl a társadalmi kép is igen kedvezőtlen. Az uniós csatlakozás nyomán leginkább a híradástechnika, a műszergyártás és a járműgyártás teljesítménye növekedhet, de a vegyiparban is szerény bővülésre számíthatunk. Ugyanakkor az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás kilátásai borúsak, a ruházati ágazatoknál pedig szinte bizonyosan további komoly visszaesésre kell számítanunk. /2/

A hazai környezetvédelmi piacot jellemzően még mindig a kisebb vállalkozások uralják. Az uniós csatlakozással vállalt kötelezettségek teljesítése tovább erősíti ezt az ágazatot. A környezetvédelmi ipar hazánkban dinamikusan fejlődik. Jelenleg 2.000 olyan cég működik ezen a területen, amely fő- vagy kiegészítő tevékenységként környezetvédelmi szolgáltatást nyújt, vagy a környezetvédelemben használatos berendezéseket, alkatrészeket gyárt, forgalmaz. Jellemzően mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásokról van szó. Nagyméretű céget csak néhányat találni. A legerősebbek között mindenképpen meg kell említeni a Körte-Organica Rt.-t, a Biofilter Kft.-t és a Terszol Szövetkezetet. 2002-ben a GDP 1,14 százalékát jelentették a környezetvédelmi szolgáltatások és termékek, a teljes értékesítés 192 milliárd forint volt, ennek 11 százaléka exportból jött össze. A hazai környezetvédelmi iparban a tőkeerős külföldi cégek folyamatos és erőteljes érdeklődése tapasztalható. A környezetgazdálkodásból származó árbevétel mintegy 50 százaléka vegyes tulajdonú (külföldi-magyar) cégeknél csapódik le. A tulajdonosok között leginkább német, francia, amerikai és osztrák vállalkozókat találunk. A terület vállalkozásait 12 éve összefogó, jelenleg 284 tagú Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója, Székely Anna lapunknak elmondta: minden harmadik hazai "zöldcég" kommunális és veszélyeshulladék-kezeléssel foglalkozik, 26 százalékuk tanácsadással és mérnöki munkával. Szennyvízkezelésre a vállalkozók 13, míg eszközök gyártására és forgalmazására 12 százalékuk vállalkozott. A maradék talajvédelemből, levegőminőségi problémák orvoslásából, illetve zaj- és rezgésvédelemből él meg. A legjobban fejlődő területek közé tartozik a hulladékgazdálkodás és -hasznosítás, de a szennyvíztisztítás is - mindaz amelyet a szigorodó jogszabályok kikényszerítenek! A környezet védelmében továbbra is nagy szerepet játszik az állam, egyrészt, mint szabályozó, másrészt, mint a környezetvédelemre fordítható anyagi források jelentős részének elosztója. /3/

A hivatalos statisztika szerint a növekedés lendülete mérséklődött. A legújabb adatok szerint egy év alatt jelentősen nőtt az államháztartás hiánya, kissé emelkedett a munkanélküliek száma, stagnáltak a reálkeresetek. A külkereskedelmi mérleg hiánya több volt az egy évvel korábbinál. Ez egyszeri, részben módszertani tényezőkkel függött össze, a kivitelhez viszonyított relatív hiány pedig csökkent. Az első háromnegyed évben az államháztartás hiánya 1,3 billió forintot tett ki, 475 milliárddal többet az egy évvel azelőttinél. Ezen belül a központi költségvetés deficitje 1 billió forint volt, 447 milliárddal több a tavalyinál. Január-augusztusban a foglalkoztatottak száma 3,9 millió fő volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt. A munkanélküliségi ráta ebben az időszakban 5,9 százalék volt. A reálkereset stagnált. Közelítő pontosságú becslések és számítások szerint az első félévben a nyugdíjak reálértéke nem változott, a gyermeknevelést segítő családi támogatások vásárlóereje 3-4 százalékkal, a természetbeni társadalmi juttatások volumene pedig több mint egy százalékkal nőtt. Az első háromnegyed évben a fogyasztói árak a tavalyinál nagyobb mértékben emelkedtek. Az első háromnegyed évben a fogyasztói árak átlagosan 7,0 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőttit. Az időszak utolsó hónapjában, szeptemberben az emelkedés üteme 6,6 százalékra mérséklődött. /4/

A jóléti rendszerváltásnak vége. November elsejétől emelkednek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, növekszik az özvegyi nyugdíj mértéke, valamint kifizetik a 13. havi nyugdíj második részletét is. A 2004. január 1. előtt megállapított saját jogú nyugdíjak egy százalékkal emelkednek novembertől, tíz hónapra visszamenőleg. Az intézkedés mintegy 2 millió 600 ezer nyugdíjast érint, és átlagosan 600 forintos nyugdíjnövekedést jelent. A nyugdíjszerű, rendszeres szociális ellátások szintén egy százalékkal emelkednek. Az életkortól függő járadékemelés 100 és 200 forint közötti plusz összeghez juttatja az érintett 500 ezer nyugdíjast. Ez az emelés a központi költségvetést 0,9 milliárd forinttal terheli. Az özvegyi nyugdíjak mértékét a jelenlegi 25 százalékról 30 százalékra növelik a következő hónaptól, ami a mintegy 550 ezer érintettnek átlagosan 2800 forintos többletet jelent havonta. Az egészségbiztosítási alapnál ez az intézkedés 3 milliárd forintos kiadást jelent. A 13. havi nyugdíj második részletének kifizetése is novemberben esedékes. Májusban már kifizették az első részletet a mintegy 2 millió 600 ezer nyugdíjasnak, ami 37 milliárd forintot jelentett a tb- és az egészségbiztosítási kassza terhére. Most a 13. havi nyugdíj kifizetése 38 milliárd forint kiadást jelent. /5/

Egy külföldön élő szakértő érdekes aspektusból világítja meg a MÁV és az állam viszonyát. „1991 óta tudja minden vasutas, hogy a híres-hírhedt 440/1991-es uniós vasúti szabályozás szerint az állam köteles kifizetni az olyan szolgáltatás végzéséből adódó veszteségeket, amelyeket a szolgáltató különben nem vagy nem olyan minőségben, sűrűséggel végezne el. Ez a bekezdés a 13 éve tartó MÁV–állam-csatározások alapja. A csatlakozásig ez inkább csak elvi jelentőségű volt, de jövőre már a MÁV – az elmaradt kiegészítésért – akár bíróság elé is citálhatná saját tulajdonosát, a magyar államot. A Pénzügyminisztérium illetékesei az utolsó pillanatban ébredtek fel. Nekik kell tudniuk, mennyi pénzt áldozhat az állam arra, hogy a naponta, a közforgalmú helyközi közlekedésben útra kelő magyarok 21 százaléka a vasutat válassza. Mi történik, ha – ismét – meghátrál az állam? A német vasutaknál ezt tették évtizeden át. 1993-ban az akkori pénzügyminiszter bement Kohl kancellárhoz, és közölte: rendben van, hogy politikai okból nem nyúlunk a német vasutakhoz és az évről évre sok – és évente egyre növekvő – tízmilliárd márka veszteséget finanszírozzuk az adófizetők pénzéből, de most baj történt. Akkora az összeg, hogy ha így megy tovább, megrendíti az állami költségvetést. Válaszul 1994-ben nekikezdtek a DB (német vasút) reformjához, amit félig csináltak meg.

Nálunk most százvalahány milliárd forintba kerül a vasút évente a költségvetésnek. A mindenkori pénzügyminiszter próbál(kozik) rendet teremteni, de a politika eddig mindig leintette. Várják, hogy akkora összeg legyen, amelyik már megrendíti az államháztartást.

A társadalom a sajtón keresztül értesül arról, hogy baj van a vasúttal, és tapasztalati úton szembesül azzal, hogy koszos, lassú, pontatlan, miközben a vasutasok heroikus küzdelmet folytatnak, hogy ezt a "szintet" is tarthassák.

A vasút felső vezetése nem is annyira elszabotálta, hanem inkább csak eltehetetlenkedte a vasút reformot. Amíg más országokban a teherszállítás, a személyszállítás vagy a pályavasút szétválasztására elég egy-két hónap, addig nálunk ugyanezt már tíz éve csinálják, de még nincs vége. A 7800 kilométer vasútvonalunkból jó 3000-4000 kilométer felesleges, ezt már 1992-ben felismerték. Ha szóba kerül egy-egy vonal megszüntetése, a megszüntetés ellen ágálók azzal érvelnek, hogy a bezárás esetén visszafejlődnek a falvak, nem megy oda a tőke, elzárják őket a külvilágtól. Magyarország 3200 lakott helyéből körülbelül 500-nak van vasútállomása, és semmilyen fejlődésbeli különbség nem mutatható ki az azonos térség két olyan falva között, ahol az egyikben van vasút és a másikban nincs. A legelmaradottabb vidékeinken sűrűbb a vasúthálózat, mint a fejlettebbeken. Az ország településeinek 99,5 százalékán van közforgalmú autóbusz is, és egy-egy kisfaluból a vicinálison naponta útra kelők nem adják az adott napon a faluból eltávozók tíz százalékát sem.

A vasút fennen hangoztatja, hogy nem a mellékvonalak okozzák a nagy veszteségeket, pedig azok is. A kísérleti jelleggel megalakított két HÉV – divatszóval regionális vasút – célja, hogy önállóan üzemeltessenek körülbelül 300 kilométernyi kishálózatot, hogy megtudják, mi mennyibe kerül. Egyes vasúti vezetők szerint az önkormányzati, a munkavállalói, és egyes középirányító szervek is ellenérdekeltek abban, hogy a MÁV-vezetők vagy az állam döntéshozói megtudják, mibe kerül valójában 300 kilométer vicinális fenntartása. Ezért most középvezetői szinten azon vitatkoznak a vasútnál, hogy a tényleges költségeket és utasszámokat közöljenek a felső vezetéssel, vagy az átlagolás, általányozás köpönyege mögé bújva "rugalmasan" kezeljék a végeredményt befolyásoló számokat.

Érthető és indokolható lenne a majd 4000 kilométer vicinális vonal további fenntartása, ha e vonalakat a lakosság valóban jelentékeny csoportja használná, de nem teszi. "A vasútra szavazni a pénztárnál és nem gyűléseken kell" – mondta ezt a szállóigévé nemesült mondatot egy több mint negyvenévi vasúti szolgálat után nyugállományba vonult dél-magyarországi vasúti vezető.
1. Kamatvágás és deficittúllépés. 2004.10.25., vg.hu
2. Szétszakadt a vállalati szféra. 2004.10.25., vg.hu
3. Fejlődik az ökogazdaság. NSZ, Ö. Z., 2004.10.25.
4. Megtorpant a gazdaság lendülete. index.hu, 2004.10.26.
5. Átlagosan 600 forinttal nőnek a nyugdíjak. 2004.10.26. MTI
6. Miről szól a MÁV–állam-vita?
A szerző Brüsszelben élő közlekedésmérnök, Takács László , mh.hu

Így látják Magyarországot: Gyurcsány a populista

Megítélésünk külföldön igen bonyolult, zömmel negatív vélemények látnak napvilágot. Az új kormányzat populizmusa és a nem szűnő gazdasági feszültségek a forint gyengüléséhez vezethetnek – véli a Danske Bank szakértője, aki csatlakozik ezzel a külföldi elemzők pesszimizmusához. A bank elemzői úgy látják, hogy a forint/euró kurzus hamarosan 251,00 forint közelébe mozdulhat, amit elsősorban politikai, illetve egyensúlytalansági tényezők indokolhatnak. Egyéves horizonton is a jelenleginél magasabb, 250,00 forintos árfolyammal számolnak az elemzők. A Danske véleménye részben a kormányváltásra alapoz: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elődjéhez képest populista az elemzés szerint, és emiatt a költségvetési problémák korábbiaknál lazább kezelésére számít a bank a jövőben. Külön kiemeli az elemzés a jegybanktörvény tervezett módosítását, ami a monetáris tanácson (mt) belüli erőviszonyok megváltozását eredményezheti. Egy korábbi vélemény szerint az mt jelenlegi felépítésében kiegyensúlyozott, az óvatos és dinamikusabb monetáris politika hívei közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a testületben. A jövőben ez a jótékony egyensúly borulhat fel.

A szakértők nem tartják kizártnak, hogy a költségvetési deficit ismét túllépi a célszámokat, ami az előre jelzett 5,3 százalékos GDP-arányos értékhez képest akár 0,3-0,4 százalékpont többletet is jelenthet. Végül pedig a Danske Bank szakértői kiemelik, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege is lassabban javul, mint azt a korábbi várakozások előre jelezték, így ez további terhet jelenthet a forint számára. A Danske nem az egyetlen a pesszimista véleményével, az elmúlt hetekben több bankház is hasonló szcenáriót vázolt fel a forint számára. A legutóbbi külföldi konszenzus még 250 forint feletti euróárfolyamot jósolt az elkövetkező hetekre és 260 forintos kurzust december végére. Ami mégis jelenlegi szintjénél tarthatja a magyar fizetőeszközt, az a rendkívül magas hazai alapkamat, aminek nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő szintjén még egy 50 bázispontos kamatcsökkentés sem tudott lényegesen változtatni. A két számjegyű alapkamat pszichésen is meggyőző lehet a befektetőknek, így a 10,00 százalékos küszöb átlépéséig várhatóan továbbra is erős lesz a hazai piac támogatottsága. Minden jel arra utal, hogy az idén sor kerülhet még egy további, összesen 50 bázispontos kamatcsökkentésre, ezt azonban a külföldi jóslatok beigazolódása meghiúsíthatja. A befektetők egyelőre az újabb lazításra várva kereskednek a hazai eszközökkel: a kötvénypiaci hozamszint egy hét alatt jó 20-30 bázispontot esett. /1/

A magyar jegybanktörvény tervezett módosítása jóval több egyszerű technikai változtatásnál, és egyértelműen a monetáris enyhítést pártoló szavazatok számának növelését szolgálja - véli a Financial Times kolumnistája. A brit gazdasági napilap szerint a népszerűnek nehezen nevezhető magyar kormány kedvezőbb kilátásokkal várhatná a 2006-os választásokat, ha sikerülne mérsékelnie a jelenleg 10,5 százalékos kamatszintet. A kétszámjegyű megtérüléssel kecsegtető magyar piac a nagy kockázatokat is szivesen vállaló fedezeti alapok (hedge fundok) egyik kedvelt befektetési területe. A lapban megszólaltatott egyik üzletkötő szerint a piac Draskovics Tibor pénzügyminiszterben bízik, de megvan a veszélye annak is, hogy a kamatokat túl gyorsan mérséklik, hogy a forint leértékelésével pörgessék fel a gazdasági növekedést. A Financial Times által idézett Draskovics úgy véli, hogy az eurócsatlakozás céldátumának módosítása nincs napirenden, a valódi kérdés pedig az, hogy szükséges-e ilyen erős árfolyam az inflációs célok eléréséhez. A miniszter reméli, hogy jövőre a kamatszint dinamikusan csökken. A választások közeledtével tovább éleződhet a jegybank és a kormányzat közötti vita, ami az árfolyam volatilitásának növekedésével járhat - áll a cikkben. /2/ A Financial Times úgy véli, az európai spekulánsok tevékenységükhöz szükséges magas adrenalin szintjének biztosítására kiválóan alkalmas a magyar kormány és jegybank közötti harc figyelemmel követése. "Nagyon rossz, hogy a kormány harcba száll a központi bankkal" - mondta név említése nélkül egy nagybank saját számlás kereskedője a FT-nak. /3/

Támadás a függetlenség ellen címmel, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank közötti vitáról jelentetett meg írást szerdán a Die Presse című osztrák napilap. Peter Bognar, a konzervatív napilap budapesti tudósítója Járai Zsigmond MNB-elnök egyik kijelentését választotta írása címéül. A cikkben egyebek között emlékeztettek arra, hogy a baloldali-liberális kormány és az MNB közötti legutóbbi nézetkülönbségek alapja az a tervezet, amelyet az MSZP és az SZDSZ nyújtott be a jegybanki törvény módosítására. Ebben nem csak azt követelik, hogy a Monetáris Tanács tagjainak a számát 9-ről 11-re növeljék, hanem a jegybanki elnök átfogó jogosítványainak a megnyirbálását is. A javaslat szerint a jegybanki elnök a monetáris tanács tagjai közül négyet, míg a miniszterelnök ötöt nevezhetne ki. Járai a jegybanki függetlenség elleni támadásnak értékeli az előrenyomulást. Ezzel szemben a pártok azt bizonygatják, hogy a változtatás csak a Monetáris Tanács függetlenségét szolgálná. A cikk szerint szakértői körökben a beavatkozásban sokan a kormány kétségbeesett kísérletét látják arra, hogy befolyást gyakoroljon a monetáris politikára. Azt feltételezik, az MSZP és az SZDSZ a kemény inflációs politika lazítására törekszik, hogy csökkentse Magyarország magas költségvetési hiányát. A Die Presse szerint ugyanakkor vannak olyan szakértők, akik támogatják a tervezett törvénymódosítást, mert arra utalnak, hogy Járai jegybanki elnök - akiről azt tartják, hogy közeli kapcsolatban áll a jobboldali-konzervatív ellenzékkel - tarthatatlan túlhatalommal rendelkezik. Az osztrák napilap emlékeztetett a monetáris tanácsnak arra a döntésére, amellyel 50 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot. A lap szerint gazdasági szakértők nem tartják kizártnak, hogy újabb csökkentés esetén tömegesen menekülnének azok a befektetők, akik kizárólag az állami kölcsönök magas kamatszínvonala miatt fektették be a pénzüket. Ha ez bekövetkezne, a forint drámaian veszítene az értékéből - állapította meg a Die Presse. /4/
1. Az új kormányzat populizmusa és a forint. 2004.10.25., vg.hu
2. A magyar piac a hedge fundok kedvence. 2004.10.25., napi.hu
3. Leértékelődik a forint? 2004.10.25., portfolio.hu
4. Die Presse: elemzés a forintról. 2004.10.27., Global FX

Világgazdasági előretekintés: józan pesszimizmus

A világ energiafelhasználásának drámai növekedésére és az olajtermelőktől való egyre szorosabb függésre hívja fel a figyelmet a nemzetközi energia ügynökség, az IEA most közzétett tanulmánya. A "Világ energia-kilátásai, 2004" címmel megjelent tanulmány megállapítása szerint 2030-ig a lakosság és a gazdálkodók energiafelhasználása 59 százalékkal emelkedik. Komolyabb politikai fordulat nélkül ezt az igényt a jövőben is 85 százalékban csak szénből, olajból és gázból lesz lehetséges csak kinyerni. A felhasználás növekedésének kétharmadáért a fejlődő országok lesznek felelősek, közöttük is elsősorban Kína és India. Az elkövetkező évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá válik majd a fosszilis energiahordozók korlátozott mivolta, az olajtermelőktől való függés azonban ennek ellenére is fokozódik majd. "Egyre kevesebb ország termel majd egyre több olajat, közöttük is elsősorban az OPEC közel-keleti tagjai" - mutat rá a tanulmány. A világ ellátási függősége a szállítási fennakadások kockázatától egyre inkább növeli az ársokkok veszélyét és azok gazdasági hatását. A tanulmány szerint a világ olaj iránti kereslete évi 1,6 százalékos ütemben emelkedik. A gázfelhasználás 2030-ig megduplázódik és a szén változatlanul az energiaigény 20 százalékát fedezi majd. A szél- és vízenergia és más megújuló energiahordozók szerepe növekedik majd ugyan, de világátlagban nem halajda majd meg a két százalékos részarányt az össztermelésből. Egy fenntartható globális energiaellátási rendszer létrehozásához technológiai áttörésekre lenne szükség, amelyek radikális módon megváltoztathatnák az energiatermelés és energiafelhasználás jelenlegi módszereit. A kormányoknak erősíteniük kellene az energiaipari kutatások fejlesztésének a támogatását annak érdekében, hogy minél előbb rendelkezésre álljanak azok az új technológiák, amelyek a környezet és az ellátás biztonságának a veszélyeztetése nélkül képesek biztosítani a világ energiaigényének a fedezését. (Vészjósló tanulmány az IEA-től. vg.hu)

Gazdaságpolitika hét közben

Az Európai Unió tagországaiban ez év második negyedévében 2,7 százalékkal növekedtek az egy órára jutó munkaköltségek az első negyedév 3,7 százalékos növekedésével szemben. A munkaköltség magába foglalja a szociális kiadásokat és az egyéb, nem bérjellegű költségeket. Az Eurostat közlése szerint a 12 tagú eurózónában 2,1 százalékos volt a második negyedévben a munkaköltségek egy évvel korábbi szinthez képest történt növekedése. Ezt az adatot az Eurostat módosította a korábban közölt 2,2 százalékról. Az Európai Unióhoz májusban csatlakozott tíz ország közül a leggyorsabb volt az egységnyi munkaköltség növekedése Lettországban (10,4 százalék), majd Magyarország (8,4 százalék) és Szlovénia következett (7,5 százalék). E három országban az első negyedévben a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva a munkaköltségek növekedése sorrendben 11,0; 9,7 illetve 9,5 százalékos volt.

Japánnal szemben jelentős a kereskedelmi deficitünk, ezért tárgyalásaink egyik kulcskérdése a távol-keleti szigetországba irányuló magyar export növelése volt. Árukínálatunk várhatóan élelmiszer-ipari termékekkel bővül – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kóka János. A gazdasági miniszter Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel együtt járt Tokióban. Közlése szerint szó esett arról is, hogyan tudnának a magyar és a japán cégek közösen fellépni a nemzetközi piacokon. Ennek kapcsán felmerültek újabb közös energetikai projektek. Ilyenre a múltban már akadt példa: a Transelektro egy japán céggel együtt vett részt törökországi energiaipari fejlesztésben. A másik fontos téma a befektetésösztönzés volt – tudtuk meg Kókától. Az idén eddig kétmilliárd dollárnyi tőke áramlott Japánból Magyarországra. Szeretnénk, ha a hagyományos iparágak mellett újak is megjelennének a kínálatban, köztük például a távközlés – mondta a miniszter. A mostani megbeszéléseken azonban konkrét, ehhez kapcsolódó projektekről nem esett szó – válaszolta annak kapcsán feltett kérdésünkre, hogy tervez-e valamelyik japán mobilszolgáltató a magyarországi harmadik generációs tenderen indulni. Ezzel szemben felvetődött, hogy szigetországbeli cégeket is be kellene vonni a hamarosan felálló új budapesti kutatóközpontba, ahol már a negyedik generációs mobilhálózatokra készülnek magyar fejlesztések. Tárgyalt a kormánydelegáció a Magyarországon már jelen lévő japán befektetők – a Suzuki, a Denso, a Bridgestone és ottani kereskedőházak – kinti vezetőivel is. A tervek ígéretesek, de a részletek kimunkálása a későbbiekre marad. Mindenesetre Kóka János azt tervezi, hogy fél éven belül visszatér a szigetországba.

A munkanélküliségi ráta 6,1 százalék volt az idén a július-szeptemberi időszakban, ez 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban, és 0,2 százalékponttal több, mint június-augusztusban. A július-szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 907 ezer fő, a munkanélküliek száma 255 ezer fő volt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. A munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt az idén a június-augusztusi időszakban, megegyezett a május-júliusi értékkel, az egy évvel korábbinál 0,2 százalékponttal volt magasabb. A munkanélküliség tavaly július és szeptember között 5,7 százalék volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Az új képviselői javaslatok növelték a zűrzavart, és a bizonytalanság miatt nehéz csökkenteni a kamatot, jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank elnöke, s ezt idézi a Reuters hírügynökség. A jegybankelnök szerint teljes a káosz, az Európai Unió nem fogja tudni, milyen az a törvény, amelyről véleményt kell mondania. A törvényjavaslat bizonytalanságot okozott a hazai tőkepiacon, és "sajnos mind nehezebb lesz csökkenteni a kamatot". (napi.hu, vg.hu, mti, hvg.hu nyomán, cgp)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés hét közben

A követő tájékoztatás szerint szerdára a tőzsdeindex 12,948 pontig emelkedett, 7,1 milliárd forintos forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 248 forintos euró és a 193 forintos dollár határozta meg. Az egynapos pénzpiaci kamatszint 11,46 százalék, az állampapír-piaci éves átlaghozam 10,01 százalék körül alakult.

Budapest turistaforgalma az év eltelt hónapjaiban – a statisztikai adatok szerint – kiemelkedő volt, a szolgáltatók ezt nem érzékelik a bevételeiken. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma emelkedett augusztus végéig, ám az érkezők egyre kevesebbet költenek. Az elmúlt év második felétől kezdődően kiugróan magas növekedés jellemzi a főváros és környékének turistaforgalmát – mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón Rusznák Imre, a Budapest-Közép-Dunavidék Turisztikai Régió elnöke. Ennek eredményeképpen Budapest nemcsak megtartotta, de erősítette is pozícióját a nemzetközi piacon. Az elemzések szerint e növekedésnek több oka is van. Részben a 2001. évet követő kedvezőtlen hatások miatt elhalasztott utazásokra jellemzően a tavalyi év második felétől indultak el az emberek, de az élénkülésben fontos szerepet játszanak a Budapestre érkező diszkont-légitársaságok is. E szerep várhatóan a következő időszakban tovább fog erősödni. Az adatok szerint a tavalyi év második felében a vendégéjszakák számának növekedéséből e járatokon érkezők két százalékkal részesedtek, s ez az arány fokozatosan nő. Az idén április végéig a fapados járatokon érkező turisták már 4,4 százalékkal, míg június végéig 6,2 százalékkal részesedtek a főváros kereskedelmi szálláshelyeinek forgalmából.

Egy hétig még várhatóan a 247-249 forint közötti tartományban ingadozik majd az euró, és szűk sávon belüli, trend nélküli elmozdulások várhatók a hazai állampapírpiacon is – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Az e heti kereskedést alapvetően két tényező befolyásolja – méghozzá ellentétes irányban. A jegybanktörvény módosításának ötlete, illetve a körülötte kialakult vita semmiképpen sem használ a forint árfolyamának, így ez elméletben a gyengülés irányába mutatna. Az euró-dollár fronton kialakult erőviszonyok ugyanakkor a hazai fizetőeszköznek kedveznek, e téren pedig legkorábban a jövő heti amerikai elnökválasztás hozhat fordulatot. Az eddigi tapasztalatok alapján arra lehet számítani, hogy a választási procedúra lezárása korrekciót hoz majd a dollár árfolyamában. A héten a kötvény- és forint-piac szempontjából lényeges makroadat nem várható, csütörtökön azonban kötvényaukciót tart az adósságkezelő: az 5 és 10 éves kötvények kibocsátásán csak mérsékelten nagy keresletre számít az elemző.

A Budapesti Értéktőzsde az elmúlt hetek emelkedését követően sem tekinthető drágának regionális vonatkozásban, éppen ezért komoly visszaesésre nem kell számítani – véli Tordai Péter, a K&H Equities elemzője. Az index csökkenése ugyanis általában csekély forgalommal párosul, míg az erősödés nagyobbal, ami azt is jelzi: nagyobb eladók nincsenek a piacon. Ennek tükrében a minap a 11 ezer forintos árszintet is átlépő Mol árfolyama tovább drágulhat – emeli ki Tordai Péter, aki mindezt az összességében igen kedvező működési környezettel indokolja. A dollár folyamatos gyengülése ugyanakkor érzékenyen érintheti a dollárban exportáló tőzsdecégeket, így a Richter Gedeont, az Egist, a NABI-t és a Rábát. A Richter kurzusának utóbbi napokbeli megingása is a gyenge dollár számlájára írható, hiszen – bár a rövid távú árfolyammozgások ellen fedezve van a gyógyszeripari társaság – a piac várakozása szerint a dollár euróval szembeni kurzusa akár 1,3 fölé is léphet, ami hoszszú távon már rányomja a bélyegét a döntően dollárban exportáló cég eredményére.

A követő tájékoztatás szerint a tőzsdeindex csütörtökre 13.075 pontig jutott: 12,5 milliárd forintnyi forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 247 forintos euró és a 193 forintos dollár határozta meg. A forintpiacon a napi kamat 11,92 százalék, az állampapír-piaci éves átlagos hozam 9,99 százalék volt. (napi.hu, vg.hu, mti, hvg.hu nyomán, cgp)

A magyar és az európai árnyékgazdaság

Valamennyi fűszerpaprika-őrleményt és paprikatartalmú fűszerkeveréket ki kell vonni a boltokból és a közétkeztetésből, mivel a hatóságok rákkeltő anyagot tartalmazó termékeket találtak a kereskedelemben. A kormány figyelmezteti a lakosságot, hogy átmenetileg otthon se fogyasszon boltban vett paprikát. Eltűnik a fűszerpaprika a boltokból, mivel a kormánydöntés szerint a kereskedőknek valamennyi ilyen terméket, illetve paprikatartalmú fűszerkeveréket azonnali hatállyal ki kell vonniuk a forgalomból. Rácz Jenő egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az országos tiszti főorvos közfelhívása szerint fűszerpaprikát nem használhatnak fel a közétkeztetők és a vendéglátóhelyek sem. Az intézkedés betartását az ÁNTSZ és a fogyasztóvédelem ellenőrzi. Működési engedélyük visszavonására számíthatnak, akik a rendelkezést nem tartják be. Az országos élelmiszerbotrány komoly gazdasági károkat okozhat a fűszerparika-ágazatban, a vendéglátóiparban és a közétkeztetésben. Szakértők nem tartják kizártnak, hogy a paprikaügy kedvezőtlenül hathat a húsfeldolgozókra, a konzervgyártókra és több más olyan iparágra, amely fűszerpaprikát használ fel.

A rendkívüli intézkedés azután vált szükségessé, hogy az ÁNTSZ-vizsgálatokon kiderült, nagy mennyiségű, rákkeltő hatású aflatoxin van egyes kereskedelmi forgalomban lévő termékekben. Rácz bejelentése szerint az ellenőrzések 10-15-szörös dózisra derítettek fényt a megengedetthez képest, de lapunk úgy értesült: akadt olyan tétel is, amely nyolcvanszor több toxint tartalmazott. A kifogásolt termékeket a Kalocsai Fűszerpaprika Rt., a Szegedi Fűszerpaprika Rt. és a sükösdi Házi Piros Paprika Kft. gyártotta, ezért ellenük eljárás indult a fogyasztók megtévesztése miatt. (vg.hu)

A paprikamizéria hónapok óta tart, a megoldás az állami intézményrendszer működésében nyugodott. Másfelől az EU-hasonulás, a piacvédelem, a fogyasztóvédelem, és a tisztességes kereskedelem normáinak betartása a szereplői. A paprikamérgezés megfontoltan törvénytulsó cselekmény. Az import paprika behozatala, a magyar paprikaörleménybe való belekeverése, a termék csomagolásán fel nem tüntetett keverékvolta mind, büntetendő cselekmény, az elemi kereskedelmi szabályok megsértése. A történtek a kormány felelőssége. (napi.hu, vg.hu, mti nyomán, cgp)

Gazdaságpolitológiai viták: a közgazdasági főirány és egyes képviselői válságban

Gazdaságpolitológiai vita folyik a megszűnő Magyar Hírlapban. „A Magyar Hírlap cikkírója helyettem is kifogásolta (szept. 28.), a Kossuth rádió Krónikája első hírként hozta, hogy egy Bauer Tamás nevű, valaha magasan jegyzett közgazdász – aki ma már inkább politikus, bár ebbéli szerepében perifériára sodródóban pártjában is – élesen bírálta a Gyurcsány-kormány programját. Nem szívügyem ez, vállat is vonhatnék, sőt somolyoghatnék azon, miféle emeszpénk van, amelynek egyik írástudója, a politológus-publicista Galló Béla elkeseredett vitába száll vele (szept. 29. és okt. 4.), míg egy másik, a történész-publicista Ripp Zoltán némi magyarázkodás után meghátrál (Népszava, okt. 5.). E vita végül is arról szól, a szocialista-szociáldemokrata eszméknek van-e még hajszálnyi esélyük arra, hogy ne oldódjanak fel a neoliberalizmusban. Nincs, így Bauer, a neoliberalizmus szerinte a világ természetes rendje, a szociáldemokráciát idézőjelbe is teszi – mondja. Okot kettőt is tud. Az egyik a népesség öregedése, a nyugdíjrendszerre és az egészségügyre emiatt háruló, a korábbinál sokszorosan nagyobb teher, a másik pedig a globalizáció következtében az európai államok kényszerű versenye az alacsonyabb foglalkoztatási költségű, Európán kívüli országokkal.

A népesség öregedése tény és baj, de alapjában és széles elterjedtsége ellenére szakszerűtlen ennek tulajdonítani a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer problémáit. Szerte a világban az államinak mondott nyugdíjrendszerek annyiban jelentenek problémát, amennyiben járadékkal s nem járulékkal meghatározottak. A helyzet döntően az előbbi. Tulajdoníthatóan annak, hogy így látták meg a napvilágot (ez máshogy aligha történhetett), s ezen kevés országban változtattak – Magyarországon még az 1997-es nyugdíjreformmal sem. A hiba Bauer készülékében van, nem tud elszakadni az évtizedek alatt beléje programozott szemlélettől. De az emlékezete is meglehetősen szelektív: a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését azért kárhoztatja, mert az felrúgása az 1997-es reformban a nyugdíjrendszer egyensúlyát biztosító, "gondosan mérlegelve" kialakított szabálynak. Csakhogy a szabályokat már az Orbán-kormány régen felrúgta azzal, hogy négy százalékkal csökkentette a járulékot, amit Bauer annak idején lelkesen ünnepelt – most meg nem emlékszik rá. Ehhez képest közönséges tévedés, hogy a tizenharmadik havi nyugdíj gyengíti a nyugdíjrendszer biztosítási jellegét.

Ami a második kérdéskört illeti, az európai országok az alacsonyabb foglalkoztatási költségű Európán kívüli országokkal kényszerülnek versenyre, ami valóban a globalizáció teremtette adottság. Bauer gondolatmenetében azonban nem leljük annak a nyomát, hogy ismerné egyfelől a foglalkoztatási költségeket, másfelől, hogy tisztában volna azzal, a magyar társadalom túlnyomó többsége munkavállalóként kényszerül keresni a kenyerét.

A globalizációból tehát nekünk a munkavállalói jövedelmek (esetleg csak relatív) csökkenésének kell jutnia, az előbbiek okán jócskán megemelkedő profitok áldásának nem. Bauer szerint a Medgyessy-kormány, illetve a Gyurcsány-kormány bűne az volt, illetve az lesz, hogy nem csökkentette elég gyorsan az élőmunka költségét. Ha Bauer hinne a piacban, akkor az élőmunkaköltség alakulását is a piacra bízná, de ő inkább "alkalmazkodás", "költségvetési takarékoskodás" címén a piaci folyamatok megerőszakolásának a híve. A közszféra béreinek az Orbán-kormány alatt megkezdett, a Medgyessy-kormány alatt folytatott felzárkóztatása csak nagyon gyenge és közvetett hatással van a nemzetközi kereskedelembe kerülő javak előállítóinak bérversenyképességére. Szerény véleményem szerint a rendszerváltás utáni legnagyobb hazai közgazdaság-tudományi teljesítmény Medgyessy Péter egyetlen mondata, amely arra a riporteri felvetésre, hogy az ország versenyképességének romlásában nagy szerepe volt a reálbérek növekedésének, azt válaszolta, hogy "a bérnövekedés a versenyszférában nem a kormánytól, hanem a vállalatok mérlegelésétől függ" (Pogonyi Lajos–Révész Sándor: Küzdeni mosolyogva is lehet. Népszabadság, 2003. augusztus 9.). Mert a globalizált világban olyan kategória, hogy egy ország bérversenyképessége, nem létezik, a bérek lehető legalacsonyabb szinten tartása pedig a kevés híján magántulajdonban álló vállalatok tulajdonosainak legelemibb érdeke, így nem feltételezhető, hogy ezt rosszul csinálnák, s az "okos" állam gazdaságpolitikájának kell visszatérítenie a "helyes" útra a vállalkozókat.

Megköszönhetjük Bauernek az önleleplezést: az adócsökkentés célja nem az, mint pártja hirdeti, hogy több pénz maradjon az emberek zsebében, míg kevesebb kerül az államéba, hanem az, hogy több kerüljön a munkaadókéba. Roppant kíváncsi lennék rá, hogy az élőmunkaköltség adminisztratív eszközökkel való csökkentésének Bauer-féle gazdaságpolitikája miként ígérhetne sikert tízmillió magyarnak. Az a gyanúm, hogy amit (neo)liberális gazdaságpolitikaként adnak el nekünk, az nagyrészt az erősek önérdek-érvényesítésének közgazdasági jelmezbe öltöztetett szalmabábuja. Az MSZP legutóbbi kongreszszusa pedig kiváló alkalom lett volna arra, hogy a párt kollektíven kérje felvételét az SZDSZ-be.” /1/

Jövőre az Egészségbiztosítási Alap (EA) valamivel több mint 1.500 milliárd forintból gazdálkodhat, ami hét százalékos növekedésnek felel meg. Elmaradt az Országos Mentőszolgálat állomásainak eddig prioritásként szereplő felújítása, a fejlesztések elsősorban a járóbeteg- és a sürgősségi ellátást érintik. Az idei takarékossági csomag miatt az egészségügyi tárcának összesen 16,7 milliárd forinttal kellett szűkítenie költségvetését. Ezen belül a minisztériumi kiadásokat 6,77 milliárddal, míg az EA-alapot kilencmilliárddal kurtították meg. Egyebek között elmaradt az Országos Mentőszolgálat állomásainak eddig prioritásként szereplő felújítása és a mentőautók cseréje. E projekteket ugyanis ingatlanhasznosításból próbálták volna megoldani, ám az értékesítés egyelőre nem sikerült. Mivel az első pályázatokat várhatóan novemberben írják ki, az így befolyó négymilliárd forintot jövőre használják fel, szintén a sürgősségi ellátás fejlesztésére. Ugyancsak a megszorítások miatt került várakozólistára az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (1,2 milliárd) és az Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet (0,332 milliárd) fejlesztése. A jelenlegi egészségügyi struktúrában az EA harmada jut pénzbeli ellátásra, húsz százaléka gyógyszerre és gyógyászati segédeszközre, 45 százaléka pedig szolgáltatásra. Mivel az egészségügyi reform elmarad, a fejlesztések elsősorban a járóbeteg- és a sürgősségi ellátást érintik, míg prioritásként megmaradt a népegészségügyi programok, illetve a diagnosztikai és terápiás készülékek fejlesztése. Ugyanakkor egyes programokat az idén a Draskovics-csomag intézkedései miatt 2005-re kellett átütemezni, ilyen a védőnői finanszírozási rendszer reformja és a háziorvosi ellátás fejlesztése. Ez utóbbihoz tartozik majd az úgynevezett praxisalap létrehozása, amely százmilliós nagyságrendű lesz. A gyógyszerkassza 284 milliárd forintból gazdálkodhat majd, ez az idei 242 milliárdos előirányzathoz képest jelentős, ám a várakozások szerinti 278 milliárdos végösszeghez képest minimális növekedés. Rácz Jenő egészségügyi miniszter ugyanakkor azt nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy a korábbi évek húsz százalékos gyógyszerköltség-növekedéséhez képest jövőre egy számjegyű emelkedést várnak. /2/

Ugyancsak egy minden másképp van típusú esemény, hogy a lakosság jóval több hitelt vesz igénybe, mint amennyivel a betétállomány gyarapodik, a háztartások egyre eladósodottabbak. Jelentős a devizahitelek térnyerés bár a lakáshitelek esetében lassabban reagál a piac. A lakossági hitelállomány szeptemberben is jobban gyarapodott, mint a betétállomány - derül ki a jegybank legfrissebb adataiból. Miközben ugyanis a banki megtakarítások értéke csaknem harminchárommilliárd, a hitelszámlákon nyilvántartott összeg majdnem ötvenötmilliárd forinttal nőtt. Ez a jelenség egyébként ebben az évben általános volt, így a magánszemélyek betét-hitel pozíciójának egyenlege a 2003. év végi értékhez képest több mint kétszáztízmilliárd forint mínuszt mutat. A háztartások eladósodottsági szintje tehát tovább nőtt, abban az irányban is (az összvagyonhoz viszonyítva), amely nem az egészséges fejlődést, hanem inkább a kockázatok növekedését jelzi. Szeptemberben - nyilvánvalóan szezonális hatásoknak is köszönhetően - az augusztusinál nagyobb mértékben nőtt a lakáshitel állománya. Mind a lakáshiteleknél, mind pedig az egyéb kölcsönfajták esetében erőteljesen folytatódott viszont a deviza térnyerése. Az összes hitelgyarapodás 62 százalékát a deviza tette ki. Ez az arány egyébként a lakáshiteleknél "csak" mintegy ötven százalékos volt. A deviza aránya az első őszi hónapban a teljes hitelállományon belül már megközelítette a tíz százalékot, a lakáshiteleknél pedig átlépte az öt százalékot. /3/

Az is felvetődik, de nem kell válaszolni rá, mert egyértelmű: hogy vajon miért szenzáció, ha a Magyar Nemzetben nyilatkozik a tőzsde vezetője. A gazdasági média szerint ugyanis alighanem "történelmi" esemény volt, hogy a BÉT elnöke a Magyar Nemzet Gazdaság rovatának adott féloldalas interjújában indokolja azt, hogy miért ostobaság a mai Magyarországon a 25 százalékos árfolyamnyereség adó bevezetése. Az interjú jelentősége - annak hangvétele alapján - elvitathatatlan, hiszen ez gyakorlatilag nem értelmezhető másként, mint a jobboldali szavazóbázis elméleti felkészítéseként arra, hogy a legnagyobb ellenzéki párt is el fogja vetni az árfolyamnyereség adó MSZP által tervezett újbóli bevezetését (s mivel azt a két kis parlamenti párt is ellenzi, a szocialista kezdeményezés elbukik). A "pezsgőbontással" persze még várjuk meg a parlamenti szavazást, a korábbi elkeseredettség azonban mindenképpen bizakodásnak adhatja át a helyét - van remény! A Budapesti Értéktőzsdének szakmai érdekképviseletből és érdekérvényesítésből pedig egy képzeletbeli nagy piros pontot már ma mindenképpen kioszthatunk.

A vezető ellenzéki beállítottságú napilap újságírója által készített interjúban a politika és tőzsde kapcsolatáról szólva Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke elmondta, hogy "nem a tőzsde jött a politikához, hanem a politika jött a tőzsdéhez, ráadásul elég durván. És amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten." A beszélgetés során Szalay-Berzeviczy Attila a Magyar Nemzet olvasóinak elmagyarázza, hogy az árfolyamnyereség adó ma nem egy vékony vagyonos réteget, hanem a teljes magyar lakosságot érinti, amely megtakarításait magyar vállalatok részvényeibe fektethetné hosszú távra. Az interjúban elhangzik, hogy egy erős, versenyképes magyar gazdaságnak az elemi érdeke, hogy fejlett és a politika által is támogatott nemzeti tőkepiaca legyen. A BÉT elnöke szeretné, ha a hazai középvállalatok mellett horvát, szlovák és osztrák vállalatok is jönnének a magyar börzére. /4/

Brezsnyevi pangás jellemzi a magyar gazdaságot, a fejlődés gátja a masszív bürokrácia – hangoztatta Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke egy fórumon. Jövőre az adó- és illetéktörvény-változások a vállalkozásokra 87-105 milliárd forint többletterhet rónak – fogalmazott Parragh László, az MKIK elnöke. Draskovics Tibor pénzügyminiszter bejelentette: a korábbi elképzelésekkel szemben mégsem terheli 44 százalékos szja és 32 százalékos járulék a cégtelefon magánhasználatát, ám az áfa levonhatósága a jelenlegi 70-ről 50 százalékra csökken. A települések a beterjesztett adótörvényben szereplő 50 százalék helyett az infláció mértékével léphetik túl a helyi adó maximumát. A rendszerváltás óta döntéshozatali patthelyzet eredményezi azt, hogy nem tudnak versenyképességet javító intézkedéseket hozni a gazdaság irányítói – emelte ki Parragh László. Jövőre számos kedvezőtlen hatás éri a vállalkozásokat az adó és illetékek módosítása révén – mondta. Az MKIK elnöke megismételte: összességében 123– 146,6 milliárd forintot tesznek ki a tehernövekedések. El kell azonban ismerni, vannak hasznos intézkedések is, amelyek hatása 36-40 milliárd forintos könnyítést jelent a vállalkozások számára. Demján Sándor ígéretet tett: vizsgálatokkal felmérik, mekkora államra van szükség a feladatok teljes körű ellátása érdekében, és dolgoznak a politikai konszenzus megteremtésén a bürokrácia mérsékléséért. Az európai teljesítményt kell elvárni a közszférában, mutatott rá. A VOSZ elnöke felvetette annak a lehetőségét: a minimálbér csak arra vonatkozzon, aki már néhány éve Magyarországon dolgozik. /5/
1. Az önérdek szalmabábúja. Németh György, mh.hu (A vitában megjelent cikkek: Bauer Tamás: "Életveszélyes" kormányprogram. MH, okt. 2. Galló Béla: Fő a reform. MH, okt. 4. Tamás Pál: Politikai költség, gazdasági haszon. MH, okt. 9.
2. Másfélbillió forintba kerül a magyar egyészségügy. napi.hu, .index.hu, 2004.10.28.
3. Egyre jobban eladósodunk. index.hu, 2004.10.28.
4. A magyar börze pozíciójának erősítése nemzeti érdek. 2004.10.28., mn.hu, portfolio.hu
5. Demján: brezsnyevi pangás a gazdaságban. 2004.10.29., vg.hu

Gazdaságpolitika a hét végén

A vállalkozók terhei növekednek, a foglalkoztatás csökken, az Ecostat Top-100, nagyvállalati konjunktúraindex szerint borúlátóbbá váltak a cégek. A paprikabotrány milliárdos károkat okoz, és jó ideje tart, amennyiben a tavalyi paprikatermés fele akkora volt, mint az előző éviek, de az exportunk 5 százalékkal nőtt, miközben az importunk megduplázódott.

A költségvetési szférában - beleértve a minisztériumokat, azok háttérintézményeit, az olyan országos hatáskörű szervezetek, mint az Állami Számvevőszék, a KSH vagy az Országgyűlési Hivatal - átlagosan 2,5 százalékos létszámleépítéssel számolnak. Látszólag a honvédség létszáma csökken a leginkább jövőre: a büdzsében több mint 4700 fős leépítés szerepel az idei létszámhoz képest - csakhogy ebből 2905 a november elején leszerelő sorkatona. Tényleges állami foglalkoztatottból így "csupán" 1800-at küld, vagy küldött el a honvédség. A jövő évi valós létszámleépítés így mintegy hatezer-ötszáz állami alkalmazott munkahelyének a megszűntét jelenti - az indok általában mindenütt a költségvetési kényszer lesz. A létszámcsökkenés a sorkatonákkal együtt - vagyis a büdzsében hivatalosan kimutatva - eléri majd a kilencezer-ötszázat, a foglalkoztatottak 3,1 százalékát. Az önálló intézmények, a bíróságok, az ügyészség, vagy az Állami Számvevőszék kimarad a szigorból: a létszámot - kissé - még bővíthetik is. Mindenütt másutt azonban él az elbocsátási kényszer - bár van minisztérium, amely mentesül ez alól.

Tízmillió forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal az Activia és Actimel nevő joghurtkészítmények reklámjai miatt a Danone-ra. A hivatal megállapításai szerint ugyanis a gyártó alaptalanul tulajdonított gyógyhatást e termékeknek, s ez alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére. Ugyanilyen okból hárommilliós bírságot vetettek ki a Kyr joghurtok reklámja miatt a Parmalatra, és egymilliót az AB Kultúra nevű termék miatt az Új Mizó Rt-re. A GVH egyúttal megtiltotta a három érintett vállalkozásnak a megtévesztő reklámok további terjesztését. Az europaizáció hatásai: a paprikaügyben egyfelől a behozatal, másfelől a külföldi tartalom fel nem tüntetése, harmadrészt a penészes szálltmány tudatos bedolgozása volt bűnözés.
(napi.hu, vg.hu, mti, hvg.hu nyomán, cgp)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés a hét végén

A követő tájékoztatás szerint a tőzsdeindex péntekre 13.085 pontig jutott, 16,4 milliárd forint forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 247 forintos euró és a 193 forintos dollár alakította. Az állampapír-piacon 9,94 százalék körüli átlaghozam volt, a forintpiac napi kamata 10,01 százalék körüli volt.

Népszerűek külföldön a magyar egészségügyi dolgozók. A kardiológusok, mikrobiológusok könnyen találnak maguknak munkát az unió más országaiban. Logisztikai vezetői, rendezvényszervezői állásra is jelentkezhetnek a magyarok. Úgy tűnik, nemcsak a kereslet nagy, az érdeklődők száma is egyre nő. Ma tárgyal több hazai egészségügyi szakember angliai toborzásáról a Riss & Partners Humán Erőforrás Tanácsadó Kft. Az angolok segítségükkel is keresik hazánkból a szakembereket. Főként nővéreket, kardiológusokat, szövettanszakértőket, mikrobiológusokat, senior orvosokat és pszichiátereket toboroztatnak – közölte Riss Éva, a cég ügyvezető igazgatója. Az orvosoknak pozíciótól függően évente 75–90 ezer fontot (24,773–31,854 millió forint) kínálnak odakint. A szakember úgy látja, míg a magyar egészségügyisek nyugatra mennek, és egyre inkább keresettek, addig a hazai egészségügyi intézmények keletről toboroznak munkaerőt. Mi magunk is Romániában keresünk műtősöket a hazai egészségügynek – húzta alá Riss Éva.

Az EU tagjelölt országok közül Bulgáriában a legalacsonyabb (61 euró), a tagok között Luxemburgban a legmagasabb (1.403 euró) a minimálbér. Az Egyesült Államokban a szövetségi minimálbér 727 eurónak felel meg, Magyarországon 200 eurót ér az 53 ezer forintos minimálbér. Az idén január 1-jén, az "EU25-ben" a minimálbérek összege 121 euró (Lettország) és 1.403 euró (Luxemburg) között változott. A tagjelölt országok közül Bulgáriában havonta 61 euró, Romániában 69 euró, Törökországban pedig 240 euró volt a minimális kereset, míg Magyarországon alig valamivel több, mint 200 eurót ér az 53 ezer forintos minimálbér - derül ki a foglalkoztatási tárca honlapján olvasható összesítésből. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén olvasható Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél az Eurostatra hivatkozva közli: jelenleg az Európai Unió 25 tagállamából 18-ban létezik törvény által előírt, hivatalos havi minimálbér. Több tagországban, mint például Németországban, Ausztriában nincs országosan kötelező legkisebb bér, a minimálbérek mértékét az ágazati tarifaszerződések szabályozzák. Összehasonlításul a tájékoztató megjegyzi, hogy az Egyesült Államokban a szövetségi minimálbér 727 eurónak felel meg, az államok egy részében viszont a munkavállalókat ennél magasabb havi minimum illeti meg. A vizsgált országok többségében a minimálbér kevesebb, mint 50 százaléka a bruttó átlagkeresetnek.
(napi.hu, vg.hu, mti, hvg.hu, index.hu nyomán, cgp)

Címkék:
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó