Önbecsülésünk utolsó hete? - gondola hírösszefoglaló - 48.hét
2004. november 28. 21:07
A kormány és kormánypártok kommunikációja egyre jobban elválik a valóságtól, ami nemcsak a politikainapirend-képzés kínos műviségében, de a tartalom hamisságában, a hazug propagandában nyilvánul meg. Az MSZP bucigyurija megint olyan témával lép fel, amivel a pártját áztatja, amennyiben a kormány közpénzen kampányol már hetek óta a népszavazás ellen. A hiteles közpolitika eseménye a zsidó magyarok állampolgárság melletti kiállását mutatóan a debreceni zsidó hitközség vezetőjének megszólalása: amivel közvetve rámutat a „magyar zsidóság” címen exponált fővárosi szubkultúrának a közösségnél fontosabb, mély baloldali elkötelezettségére. A lakosság hangulata egyre romlik, mély szkepszise a baloldali politika és hatalom, ill. az EU-hasonulásban felvetődő negatív és törvénykerülő folyamatok miatt erősödik: erre mutat rá Közgáz-GfK bizalmi index alakulása.

A heti kormányülésen döntöttek arról, hogy lesz jövőre gázáremelés, döntöttek a nyugdíjemelésről, néhány település viharkárainak enyhítéséről, az iraki misszió hazavezénylésének rendjéről, a közösségi adószámmal rendelkező vállalkozókat érintő kérdésről , hogy rugalmasabb lesz az APEH eljárás az ÁFA visszaigénylésekor.

E héten a társadalom válságának mind súlyosabb tünetei jelentkeznek (melyek a a népszavazáson fognak tetőzni vélhetően), a vajdasági magyarokat ért súlyos (halálhoz vezető) atrocitások el nem ítélése van soron. A magyar külpolitika általános csődje ez, a Kovács-féle retrográd és önfeladó, másfelől baloldali túlalkalmazkodó viselkedésből következően. A nemzeti politika megméretése közeleg, amennyiben előbb az erdélyi magyarság veszítheti el magát azzal, hogy nem megy el szavazni, illetve az etnikai alapú politizálás helyett szétforgácsolja magát (meghatározó módon az anyaországi baloldal piszkos politikájának megosztó hatására). Azután az anyaországi magyar nemzet és társadalom széthullása következhet, amennyiben nem mennek el szavazni és/vagy nemmel szavaznak a kettős állampolgárságra.

Amúgy a mindennapi politikai közéletet a sztrájkfenyegetések határozzák meg, minden állami intézmény végóráit éli a forráselvonások miatt. A gazdák tüntetése, az eü-i dolgozóké, a diákoké, a tanároké van a levegőben, mert intézményeik működésképtelenné válnak. Az MSZP politikai szervezetei, tisztségviselői, politikusai odáig mentek a piszkos politika, a mindennapi politikai érdekelkülönítés követésében, hogy testületileg is fellépnek a kettős állampolgárság ellen, mint pl. a vas megyei önkormányzat ülésén, ahol szavazógépük kikapcsolásával reagáltak.

Csorba József: „Becstelen pásztorok kergetnek lopott jószágot”

Az MSZP elnökhelyettese pártja népszerűségének kisebb csökkenését jelző közvélemény-kutatásra úgy reagál, hogy „a miniszterelnök, az új kormány és az MSZP új vezetése repülés közben tankol." Szekeres Imre szerint a tendenciák kedvezőek, a közvélemény-kutatásból látszik, hogy nem volt hiábavaló az augusztusi miniszterelnök-váltás és az MSZP vezetőségének megújítása: fordulat következett be a politikai életben. Az MSZP és a Fidesz közötti különbség jelentős csökkenésének oka Gyurcsány kezdeményező politizálása és hatásos kommunikációja. Szekeres megint meghirdeti az „akácfa-mozgalmat”, melyről nekünk a tüskék és a szálkák jutnak eszünkbe, ezek szimbolizálják ugyanis legjobban az MSZP politizálását.

A képmutató társadalom még jobban rejti vállalható és nem vállalható álláspontját: 9-10 százalékos a mért és 20 százalék körüli a becsült szavazateltitkolók aránya. A választók 41 százaléka nem tekinti magára nézve kötelezőnek a pártok álláspontját a népszavazás kérdéseiben.

Tüntetésre készülődnek a diákok (mert a pedagógusok meg vannak félemlítve, egzisztenciálisan és véleményformálásukban is korlátozva vannak) a felsőoktatási törvény tervezete miatt. Tüntetést szerveznek az Oktatási Minisztérium épülete elé. A tüntetés szervezői szerint bár a felsőoktatási szakmai szervezetek többsége kibékült a tervezettel, az egyetemek és a főiskolák falain belül nagy ellenállást tapasztalni az abban foglaltakkal kapcsolatban.

Semmi se biztos. Ezt leginkább a kormány viselkedése mutatja. A kormány ugyanis szinte havonta módosítja a konvergencia-programot. A Pénzügyminisztérium éppen átírja az Európai Unió részére készült konvergencia-programot, amelyben az idei várható és a jövő évre prognosztizált adatok szerepelnek. A konvergencia-program azt az utat vázolja fel, mellyel hazánk optimális körülmények között 2010-ben bevezethetné az eurót. A program frissítésére azért van szükség többek között, mert a május közepén benyújtott eredeti programban rögzített célok között az államháztartás GDP-arányos hiányára vonatkozó célok esetében jelentős változás következetett be. Két év alatt a kormány adóssága megduplázódott (lásd a gazdasági összefoglalónk számait).

A kormánypártok nem okoznak csalódást! (Az ukrajnai történések is emlékeztetnek minket a választásokat nyerő baloldali rezsimek közös forgatókönyveire.) Egyértelművé vált, hogy az MSZP jelöltje csalt, 500 forintos élelmiszer utalványokat osztogatott a nyugdíjasoknak, hogy a valóságosnál kedvezőbb színben tüntesse föl önmagát s pártját. Ezért várható volt, hogy valami hasonlót az MSZP-nek is illene kideríteni a legnagyobb ellenzéki párt jelöltjéről. Ha nem Sopronban, hát akkor Szécsényben. De ez nem sikerült és az MSZP hazugságban maradt, de ennek a szónak és viselkedésnek már nincs jelentősége.

A magyar társadalom legsúlyosabb döntése előtt áll: a tájékozatlan és tudatlan tömegek nem kaptak semmi segítséget a pártoktól. A társadalomnak nem áll rendelkezésére az erkölcsi és szociálantropológiai, a politikai, és a gazdasági megfontolások megismerése, nem tud érdemben dönteni. A jobboldal felelőssége a kizárólag érzelmi alapokra és a trianoni szindrómára alapozott épült kampányolás. A baloldal felelőssége a piszkos politikai érdek és a gazdasági megfontolások meghamisítása, elhallgatása, a közeli és távoli jövő legfontosabb kérdéseinek elzárása. A magyar elit, értelmiség és tudomány felelőssége, hogy ezt a politikai erők megtehetik egy olyan anyaországban, amelynek a határon kívül élőkre van szüksége és nem fordítva.

Az tény, hogy aki nem megy el szavazni, vagy aki nemmel szavaz, olyan erkölcstelen, szociálantropológiai érvrendszerben közösségellenes (aszociális) emberré válik, mint aki kilöki a családból a gyerekét, vagy a nagyszülőt azért, mert „sokba kerülnek”. Ráadásul teszi ezt akkor, amikor a közösség jövője, ő maga és családja közvetlen jövője is veszélybe került az olyan politikai és gazdasági megfontolások miatt, amelyek most a nemmel szavazásra ösztönzik őt/őket.

A kegyetlen tények jelzik, hogy az anyaországnak 15-30-50 éven belül milliókat kell bevándoroltatnia, hogy működőképességét biztosítani tudja. Elsőre a határokon kívüli magyar családokat és gyerekeiket kell bevándoroltatnia. Másodszor tény, hogy a határon túli magyarok veszélyben vannak: harmaduk máris asszimilálódásra ítéltetett, harmaduk elvándorol szülőföldjéről, de nem az anyaországba. Ugyanis az anyaországi lét a megélhetés szempontjából nem alternatíva a határon túli, értékesebb munkaerő számára. A határon túli magyarok értékes fiatal munkaereje már kizárólag a fejlettebb nyugati államokba migrál. A határon túli népesség 70 százaléka, az idősek és a középkorúak nem kívánják elhagyni szülőföldjüket, ezért tömeges bevándorlásra számítani az anyaországban nem lehet. Ezt minden szakember így látja.

Ebben a megvilágításban érdekes az anyaországi magyar valóság, és a magyarországi baloldal találkozása az erkölcsi és szellemi nyomorúság összeborulásában. Ugyanis a magukat „autonóm, civil baloldalnak” állító szerveződések nyilatkozatokat adtak közre. A közös nyilatkozatot aláíró szervezetek ellenzik „a társadalom egészségének kiárusítását”. Nem támogatják, hogy a tőkebefektetők profitja csökkentse a TB-alap tényleges egészségügyi kiadásait. „Ellenezzük, hogy az egészségügy gazdagokat és szegényeket ellátó részekre szakad. Különösen tiltakozunk a egészségbiztosítás nemzetközi pénzügyi szervezetek és több tekintélyes hazai közszereplő által szorgalmazott privatizálása ellen, mert azzal végleg megszűnne az állam alkotmányos egészségügyi kötelezettsége. A TB költségvetését munkahelyteremtéssel, a szürke- és feketegazdaság felszámolásával, így a TB járulék-bevételek növelésével, alacsony kamatozású, államilag garantált hitelek felvételével és az egészségügy forrásainak hatékonyabb felhasználásával kell a rendszerváltás előtti reálszintre növelni” - olvasható a baloldali szervezetek közös nyilatkozatában. Mint közlik, igennel fognak szavazni „az egészségügyi közszolgáltatások megvédésére, az állami és önkormányzati egészségügyre”. A közlemény aláírói szerint „egyes politikai pártok, civilszervezetek és személyek közreműködnek abban, hogy az eredendően baloldali kezdeményezés jobboldali demagóg politikai erők, szervezetek pozícióját erősítse”. A dokumentum arra is felhívja a filgyelmet, hogy nacionalista hangulatkeltés zajlik az országban, a kettős állampolgárságot kezdeményező konzervatív erők „nem tanulnak a történelemből, szítják a Duna menti népek közötti ellentéteket”. Mint a közlemény fogalmaz, a kettős állampolgárság intézménye nem könnyíti meg a szomszéd országokban élő magyar ajkúak boldogulását és kulturális örökségének megőrzését. Ellenkezőleg, provokálja a magyarok elleni hangulatkeltést és a szülőföld elhagyására ösztönöz. A népszavazást kezdeményezők nem számolnak a magyarországi gazdasági-költségvetési és munkaerőpiaci következményekkel sem. „Ezért NEM-mel szavazunk a kettős állampolgárságra” – közlik a baloldali szervezetek, amelyek tiltakoznak az ellen, hogy „magukat baloldalinak hirdető, valamint a Szociális Fórumra hivatkozó egyének, szervezetek a demagóg jobboldallal együtt a két igenes szavazásért kampányolnak”. „Elutasítjuk azt a szélsőjobboldali propagandát, amely kitaszítja a magyar nemzetből azt, aki nem tud egyértelműen igennel szavazni a kettős állampolgárságra!” - zárul a civilek felhívása.




POLITIKA: a legvégső téttel játszanak?

Gyurcsány és Orbán kampánykommunikációja olyan események, amelyekben Gyurcsány a mindenképpen rossz baloldali döntést képviselve kevésbé meggyőző, Orbán pedig a Fidesz katasztrofális népszerűségvesztését bagatellizáló fellépésével eredménytelen.

Belpolitika: veszélyben vannak a nyugdíjak?!

A kormány és a miniszterelnök különalkuja kelt ellentéteket, amennyiben a baloldali túlalkalmazkodás újabb iraki misszióra készteti Gyurcsányt. Másrészt Gyurcsány és Orbán hétvégi kampánykommunikációja az esemény, melyben Gyurcsány a mindenképpen rossz baloldali döntést képviselve volt kevésbé meggyőző, Orbán pedig a Fidesz katasztrofális népszerűségvesztését bagatellizáló fellépésével volt eredménytelen. Az ügynökválság jelentkezése annyira átlátszóra sikerült, hogy minden ez ügyben megszólaló személy veszített szavahihetőségéből: a MGP-ügy nem igazi, reveláció típusú leleplezés, hanem programozott botrány a kormányválság elfedésére. A tájékoztatás és a lakosság felvilágosítása terén bajos fejlemény, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos jobboldali fellépés és a trianoni igazságszolgáltatás emlegetése egy retrográd körülmény, ami többet árt, mint használ.

A demokrácia és a nem baloldali társadalom, a jobboldali politika veresége, hogy a baloldal keresztül vitte a jegybanktörvény módosítását (amit egyébként az EU-normák sem igazolnak!). Az általános szakmai és európai ellenzéssel minősített kormányzati adósságnövelő politika nem folytatható a jegybank függetlensége mellett, ezért kellett a Gyurcsány-kormánynak ilyen döntést hoznia. A baloldal és a liberális elit kezd kihátrálni az MSZP-SZDSZ és a kormány állampolgárságot ellenző fellépése mögül. A milliárdosok botránya üli meg a kormányt, Gyurcsány ügyei után Kapolyi illegitim ügyletei vannak napirenden. Újra mindennapi belpolitika esemény lett az ügynökválság, mert a súlyos belpolitikai helyzet és a kormányválság most jól elfedhető a művészeket érintő, s ezért nagy médianyilvánosságra számot tartó esemény kirobbantásával. Eközben az általános médiaválságban az uralkodó médiával összefonódott gazdasági és politikai körök éppen az ügyészséget támadják antidemokratikus és minden médianormát megsértő módon.

Utcára vonulnak az egyetemisták: több nagy egyetemről mintegy 3-4 ezer hallgatót várnak december 2-án az új felsőoktatási törvény elleni tiltakozó gyűlésre a fővárosba. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke azt mondta: tovább kívánnak tárgyalni a törvényről a minisztériummal, az ELTE hallgatói önkormányzata ugyanakkor elhatárolódik az akciótól. Várhatóan csatlakoznak a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói, a pécsi, a gödöllői egyetem és az ELTE diákjai, de jelezték részvételi szándékukat a Semmelweis Egyetemről is.

Agrártüntetések vannak és az egyetemisták is az utcára készülnek (tulajdonképpen a magyarok birkatürelmének tudható be, hogy nincsenek nagyobb tüntetések). A mindennapi botrányok között az MSZP-s politikus választási csalása az esemény (ha egyáltalán esemény lenne már az ilyen antidemokratikus és erkölcstelen baloldali megoldás). Az ügynöktörvény újra napirendre kerülése a Gyurcsány-holdudvar trükkje, amivel el lehet terelni a válságeseményektől a médiát és a vezető nyilvánosságokat. Ismét megjelent a Magyar Hírlap, mely körüli szolidaritás máris megszűnt, ahogy kiderült a kivásárlás ténye és az új tulajdonos. Jellemző esemény, hogy az adventi kereszt állítását számos helyen megakadályozzák a hatóságok, persze, baloldali önkormányzatoknál. A kormányzati és politikai korrupció mai jelensége, hogy a Kapolyi-féle energetikai vállalkozás több százmilliós veszteséget okoz az államnak, mert a minisztériumi apparátus összejátszik vele.

A kormány és kormánypártok kommunikációja egyre jobban elválik a valóságtól, ami nemcsak a politikainapirend-képzés kínos műviségében, de a tartalom hamisságában, a hazug propagandában nyilvánul meg. Az MSZP bucigyurija megint olyan témával lép fel, amivel a pártját áztatja, amennyiben a kormány közpénzen kampányol már hetek óta a népszavazás ellen. A hiteles közpolitika eseménye a zsidó magyarok állampolgárság melletti kiállását mutatóan a debreceni zsidó hitközség vezetőjének megszólalása: amivel közvetve rámutat a „magyar zsidóság” címen exponált fővárosi szubkultúrának a közösségnél fontosabb, mély baloldali elkötelezettségére. A lakosság hangulata egyre romlik, mély szkepszise a baloldali politika és hatalom, ill. az EU-hasonulásban felvetődő negatív és törvénykerülő folyamatok miatt erősödik: erre mutat rá Közgáz-GfK bizalmi index alakulása. (MTI, MNO nyomán, cgp)

Külpolitika: baloldali modellek, spanyol és ukrán

Az EU-politikában, vagy Gyurcsány londoni útjának kommunikációjában olyan megdöbbentő érvek jelentek meg, amelyek egy dilettáns politikai hatalom elképesztő gondolkodását mutatják be, mint a negatív érvelés a magyar érdekekről. Újabb baloldali választási botrány a világban az ukrán választások alakulása, mely kísértetiesen hasonlít a magyarországi forgatókönyvre. Az utolsó pillanatban fordult meg az eredmény a mozgósított póttömegek (200 ezer szavazó) aktivizálásával: nemzetközi megfigyelők minősítik a csalásokat. /1/

Az MSZP német orientációja mindennél fontosabb. A Somogyi-Fischer megbeszélés, a német-magyar és magyar-német gazdasági, politikai szervezetek, lobbik működése nem a magyar és német, hanem az MSZP és a német érdekeltségek kapcsolatait jelentik.

Számunkra nemcsak a spanyol demokratikus átalakulás, hanem a gazdasági fellendülés is figyelemre méltó - mondta a hivatalos madridi látogatáson tartózkodó Gyurcsány Ferenc. Spanyol vállalkozókkal reggelizett pénteken a magyar miniszterelnök, s a beszélgetés során megfogalmazta: Magyarország tanulmányozza azokat a tapasztalatokat, amelyeket Madrid halmozott fel a strukturális és kohéziós alapból származó EU-pénzek hatékony felhasználásában. Elismeréssel szólt arról, ahogy az ibériai ország az utóbbi két évtizedben ledolgozta a többi EU államhoz viszonyított hátrányát. /2/ Mondhatnánk a spanyol modell követése jót tenne a magyar baloldali kurzusnak, de a spanyol baloldal egész más irányba tart, mint a magyar.
1. mti/nszab,p.6./ifti - forrás: mti/mn,p.8,9./ifti - mti/mn,p.9./ifti
2. Modellkutatás Madridban. NSZ, Seres Attila, 2004.11.27.

Az Európa-politika viszontagságai

Nincs EU-minisztériumunk, bár nagy szükség lenne rá a szervezettebb és átláthatóbb menedzselés miatt. Viszont valóságos EU-birodalom alakul ki a kormányzaton belül. Az uniós ügyek összehangolása a Miniszterelnöki Hivatalba kerül át, ahol Baráth Etele Európa-ügyi miniszter mindjárt két intézményt is felügyel. Fizikailag is egy épületben összpontosul január elsejétől az európai ügyek hazai irányítása. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Pozsonyi úti épületébe költözik át a Külügyminisztériumból a Gottfried Péter vezette integrációs államtitkárság, amely mindjárt elegánsabb nevet is kap: ez lesz az Európai Ügyek Hivatala. Gottfried főnöke Baráth Etele tárca nélküli miniszter, aki egy másik, uniós feladatokat ellátó szervezetet is felügyel: ez a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH). A teljes csapat - hatvan-hetven fő - költözik Gottfrieddel, ennek része a Györkös Péter és az Iván Gábor által irányított két főcsoport. Az így létrejövő Európai Ügyek Hivatalának két fő feladata: kidolgozni az EU-ban képviselendő magyar álláspontokat és biztosítani a koordinációt a minisztériumok, állami hivatalok, önkormányzatok között. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal ezzel szemben az EU-támogatások (strukturális és kohéziós) hazai felhasználását irányítja. /1/

Már Magyarországon is igényelhető az Europass , amit a szakképzettségről állítanak ki. A bizonyítvány önkéntesen és ingyenesen igényelhető a Tempus Közalapítványtól. A dokumentum elsősorban azoknak a fiataloknak nyújt segítséget, akik külföldön akarnak munkát vállalni. Az irat angol nyelvű és minden európai uniós országban elfogadják. A tudásról szóló látlelethez október elsejétől lehet hozzájutni Magyarországon, és eddig 328-an rendelkeznek vele. /2/
1. Főnökök az EU-labirintusban. NSZ, Pócs Balázs, 2004.11.23.
2. Europass a szakképzettségről. 2004.11.22., Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu

Közpolitika: a minőségen aluli élet mindennapi eseményei

Tőkéczky László szerint úgy tűnik, hogy Dávid Ibolya szilárdan elhatározta, benevez a magyar politikusok butasági versenyébe. Oda, ahol Kuncze Gábor (privatizáció), Szabó Zoltán (oktatásügy), Keller László (kémia), Németh Imre (agrárügyek) és sok más kormánypárti politikus tolong szenvedélyesen, értelmetlenségeket vagy hazugságokat ismételgetve. /1/

Várnai Iván szerint az MTV hosszú s látszólag reménytelen agóniájával az a baj, hogy ebben benne van a mi napjaink, hétköznapjaink, de még ünnepnapjaink agóniája is. Hiszen az egész tragikomikus történet a szemünk előtt zajlik immár legalább másfél évtizede, mi meg nézzük az egészet, ma már rezzenéstelen arccal, mintha nem – egy kis demagógia következik – a mi adóforintjainkból születnének az újabb, lehetetlen koncepciók és a többnyire minősíthetetlen produkciók, már ami a közszolgálatiságot meg egyáltalán az egész televíziózást illeti. /2/

Az MSZP szerint a „Fidesz hatalomvágya és demagógiája alkotmányos válságba sodorja az országot”, ezt mondta az MSZP országos választmányának ülésén Vadai Ágnes. A párt elnöksége nevében felszólaló politikus szerint ha a december 5-i népszavazáson a lakosság többsége azt mondja, hogy megadja a magyar állampolgárságot a határon túli magyarságnak, akkor ez csak teljes körű állampolgárság lehet. Vadai szerint "a Fidesz 2002-es választási veresége óta minden lehetséges eszközt megragad arra, hogy visszakerüljön a hatalomba, ennek érdekében mindenre hajlandó. Az MSZP-nek mérlegelnie kell, hogy miként lehet parlamenti, alkotmányos eszközökkel gátat szabni ennek a féktelen hatalomvágynak, és hogyan lehet megakadályozni, hogy az országot ez a felelőtlen demagógia egy alkotmányos válság irányába sodorja." Majd ezt követően Simon Gábor, a választmány elnöke bejelentette, hogy fejenként harmincezer forinttal járul hozzá a testület tagsága a csángóföldi gyerekek neveléséhez. /3/

Az MSZP a piszkos politika, az erkölcs nélküli politizálás, a puszta hatalmi vágy, a panamázásba süllyedt, harácsoló baloldali elitek képviselője, ezzel a színpadias előadással mutatta be egyfelől, hogy hülyének nézi a magyar társadalmat, másrészt, hogy mennyire nem törődik már a látszattal sem.
1. Tőkéczki László: Dávid Ibolya és a butasági verseny. 2004.11.22. - MNO
2. Várnai Iván a minősíthetetlen MTV-ről. 2004.11.22. nszava.hu, - MNO
3. Fejenként 30 ezer forint a csángó gyerekeknek. NSZ, 2004.11.22., N. Sz.

Heti pártpolitika: polgári baloldal?

Az MDF-ből kizárt és kivált független képviselők hétfőn a parlamentben Nemzeti Fórum néven bejelentették a házelnöknek frakcióalakítási szándékukat, de Szili Katalin szerint a házszabály alapján a pártok képviselőcsoportjain kívül létrehozott más csoportok nem minősülnek frakciónak. A Font Sándor által az országgyűlés elnökének írt levelet a parlamenti jegyző olvasta fel a Házban, napirend előtt. A levélben szerepel, hogy Balogh László, Balsai István, Ékes József, Csampa Zsolt, Font Sándor, Fülöp István, Horváth Balázs, Kelemen András, Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Medgyasszay László, Pichler Imre, Püski András és Szászfalvi László a jövőben Nemzeti Fórum néven önálló képviselőcsoportként kíván működni.

A Magyarok Világszövetsége szerint a magyar kormány alkotmánysértő és törvénysértő magatartást tanúsít akkor, amikor részesévé válik a kettős állampolgárságról szóló ellenkampánynak. A szervezet feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen, ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban.

Kísérlet a polgári baloldal megteremtésére? Ilyen címen mutatja be a NOL (2004.11.23.) Csizmadia Ervin A nemzeti középtől (a) végig című könyvét, amely Medgyessy Péter miniszterelnökségét elemzi. A Századvég Kiadó a monográfiával együtt jelentette meg a politológusnak a volt miniszterelnökkel készített interjúkötetét is. A könyvbemutatón a szerző azt mondta: mivel a magyar baloldal a számára legfontosabb kérdéseket nem tudta megválaszolni, Medgyessy 2001-ben, a huszonnegyedik órában tett kísérletet, hogy ebben segítsen. Medgyessy azzal a felfogással lett miniszterelnök, hogy hibás a társadalom polgárokra és nem polgárokra való felosztása, kell lennie polgári baloldalnak. (MTI, Krónika és Független Hírügynökségek nyomán, cgp)

Így látják Magyarországot

Magyarországon rosszul mennek a dolgok. Ma már szinte minden nemzetközi minősítés erről szól. A mérsékelt, és az apologetikus megközelítések szerint is egyre több nemzetközi felmérésből és a hazai statisztikai intézeti kimutatásból olvasható ki, hogy romlik az életszínvonal.

Az ENSZ által évente megjelentetett Human Development Report (HDI) tanulmány legutóbbi kiadása szerint mára az életszínvonal tekintetében már szinte az összes uniós ország megelőz bennünket. Elmarasztalóan ír a magyar gazdasági kilátásokról a The Economist is. „Magyarország erőlködő szocialistái feltehetően túlélik ezt az évet, de 2006-ban valószínűleg esélytelenek lesznek, amikor megütköznek a konzervatív ellenzéki Fidesszel” - jósolja gazdasági eszmefuttatásának végén a lap varsói tudósítója, Robert Cottrell. A cikk a térségre vonatkoztatva is meglehetősen kritikus a baloldali kormányokkal szemben. Az Economist úgy véli, a legjobb minőségű életet Írországban élheti az ember, mert itt a gazdaság is gyorsan fejlődik és a hagyományos értékek is megmaradnak. A hetilap szerint elsősorban az európai országokban lehet boldogan élni, listájának első tíz helyén csak egy nem európai állam van, és ez Ausztrália. A lista második helyén egyébként Svájc áll, majd Norvégia következik, megelőzve Luxemburgot és Svédországot. A kritériumok között előkelő helyen szerepel az egészségügyi helyzet, a szabadságjogok, a foglalkoztatás, az éghajlat, de figyelembe vették a politikai stabilitást, a nemek egyenlőségét, a társadalmi élet feltételeit és még a válások arányát is. (A 2006-os választásokra Fidesz-sikert jósol a brit Economist - 2004.11.23 08:09 MNO)

Párttérkép: a Fidesz hibái ellenére esélyes

A szécsényi helyi választási bizottság mind a négy panaszt elutasította, melyeket helyi lakosok nyújtottak be a fideszes képviselőjelölt ellen. A bejelentők (minr a négyen) a bizottságot arról tájékoztatták, hogy szerintük Nagy Andor megsértette a választási eljárás tisztaságát. A választási bizottság ülésén arról határozott, hogy a Fidesz szécsényi képviselő-jelöltje nem követett el választási csalást. A négy lakossági beadványból hármat az MSZP-s küldött is elutasított. /1/

A Fideszben meg akarják őrizni Orbán Viktor újabban egyre inkább baloldali populista imázsát. A Népszava értesülései megerősítik azokat a beszámolókat, amelyek szerint az elmúlt időszakban néhány politikai kérdésben vita zajlott a Fidesz vezető testületeiben. Egy ügyben, az árfolyam-nyereség adó bevezetésének kérdésében maga a pártelnök, Orbán Viktor volt kénytelen meghátrálni a frakcióval szemben, de az általános hadkötelezettségről és a követendő katona- és külpolitikáról sem egységes a párt álláspontja. Medgyessy Péter és Orbán Viktor márciusi találkozóján a volt kormányfő vetette fel, hogy állítsák vissza a tőzsdei árfolyam-nyereségadót. A népességfogyás - indokolt Orbán - egy akadémikusok által készített tanulmány szerint összefüggésben áll az otthonteremtéssel. A Medgyessy-kormány viszont megnyirbálta a polgári kormány által létrehozott otthonteremtési támogatást. Ezért javasolta a Fidesz, hogy a kormány vezesse be az általa eltörölt tőzsdei árfolyam-nyereségadót, s ez annyi plusz pénzt hozna a költségvetésnek, amennyivel sikerülne pótolni a visszaállított otthonteremtési támogatásra fordítandó összeget.

Három hete, november 2-án viszont a Fidesz - az SZDSZ-szel és az MDF-fel együtt - a parlamentben mégis nemet mondott a tőzsdei jövedelmek adóztatásáról szóló kormányzati javaslatra. Az Index információi szerint a párton belüli vita idején külföldön tartózkodó Orbán Viktor a Fidesz-vezetés nagyobbik részével ellentétben az árfolyamnyereség-adó bevezetését támogatta. A párt képviselőcsoportjának vitáján ismertették az elnök - Kuncze Gábornak címzett - levelét, amelyben Orbán jelezte, nem ért egyet az SZDSZ-szel és a kormány-előterjesztés elutasításával. A párt képviselői végül Áder János és Kövér László álláspontjának megfelelően szavaztak, s ők ellenezték az egyszer már eltörölt adónem bevezetését. Az Index szerint Áder és Kövér mellett érvelt Varga Mihály, volt pénzügyminiszter, Pokorni Zoltán alelnök viszont Orbán javaslatát támogatta. A frakció vezetése állítólag úgy fogalmazott, hogy Orbánnal szemben a nyomógomb náluk van. Végül a parlamenti szavazáson a volt kormányfő is az árfolyamnyereség-adó ellen szavazott - az egyetlen ellenzéki támogató szavazatot Horváth János, parlament fideszes korelnöke adta le. Más értesülések szerint a Fidesz-píár tudatos kiszivárogtatásáról van szó; “Orbán megpróbálta meggyőzni társait” - ezzel kívánták volna megőrizni Orbán “adóemelést-ellenző”, újabban egyre inkább baloldali populista imázsát.

A Fidesz a közelmúltban kezdeményezett, az Alkotmánybíróság által egyenlőre talonban tartott privatizáció-ellenes népszavazási ötletével csak folytatja a nemzeti petícióban elindított – a munka, otthon, biztonság szlogeneire épített – baloldali retorikáját. A párt csatlakozott a magyar politikai élet balszélén elhelyezkedő Munkáspártnak az egészségügyi magánosítás leállítását szorgalmazó referendumához is. A manapság erősen baloldali, antikapitalista nézeteket valló Tamás Gáspár Miklós egy bon mot-ja szerint, onnan tudja, hogy Orbán még olvassa az írásait, hogy jó néhány szó szerinti idézetet talál belőlük a politikus beszédeiben.

A mai Fidesztől tehát nem idegen a lakosság körében népszerű ötletek felkarolása. Vélhetően ez lehetett az oka annak is, hogy a párt rövid időn belül megváltoztatta a sorkötelezettség ügyében vallott elutasító álláspontját és nem sokkal a kormánypártok által javasolt alkotmánymódosítás kudarca után, mégis hozzájárult az alaptörvény módosításához. A fiatalok körében nem támogatott sorkötelezettség megszüntetését sokáig a párt katonapolitikusa Simicskó István ellenezte és képviselte is a nyilvánosság előtt. Simicskó mindezt összekapcsolta a nemzetőrség létrehozásának ötletével, illetve felrótta a kormánynak a tüzérség, a harckocsizó egységek és a "magyar területvédelem" felszámolását. Orbán Viktor korábban Simicskóhoz hasonlóan nyilatkozott a katonaságról, mondván, azokra másképp tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt. A párt álláspontja azonban november elejére megváltozott - s az új nézetet már nem Simicskó, hanem Pokorni Zoltán képviselte a parlamentben. A Fidesz alelnöke azonban nem szakmai érvekre hivatkozott, hanem úgy érvelt: egyértelművé akarják tenni, hogy ők is támogatják a sorkötelezettség eltörlését és elegük van a kormánypártok szerintük az ügy miatt őket becsmérlő kampányából. "Gyerekes, megmosolyogni való, hogy egy olyan ügyben, melyben egyetértésnek kell lennie, alpári, vádaskodó kampány indult el a Fidesz ellen" - mondta Pokorni. Lapunk úgy tudja, hogy a Fidesz álláspontjának megváltozása mögött a népszerűségi szemponton kívül szerpe volt a pártban lévő "atlantistáknak" is. Ők azzal érveltek, hogy a nyugati diplomcia szerint a Fidesz - sorkötelezettség ügyében tanúsított - elutasító álláspontja azt jelzi: az ellenzéki párt az ország NATO- és EU-tagsága ellenére szkeptikus a térségbeli realitások iránt.

A Fideszben is vannak olyanok, például Németh Zsolt, akik kiemelt fontosságúnak tekintik az éppen az Orbán-kormány idején kihűlt amerikai-magyar kapcsolatok javítását. A külügyi bizottság elnöke, aki éppen az amerikai elnökválasztás előtt járt az USA-ban, amerikai külügyi poltikusokkal tartott találkozója után úgy nyilatkozott, hogy Washington - tekintettel a januári iraki választásokra - nagy jelentőséget tulajdonítana annak, ha meghosszabbítanák a közel-keleti országban szolgáló magyar alakulat mandátumát. Németh Zsolt ugyanakkor jelezte amerikai partnereinek, hogy a kérdést Magyarországon komoly politikai viták fogják övezni, aminek nem tudja megjósolni a kimenetelét. A vita a kormány javaslata alapján indulhat meg, mondta, hozzátéve, hogy még nincs tisztában a kormány szándékaival.

Nos azóta megtörtént a parlamenti szavazás, s a nagyobbik ellenzéki párt nem járult hozzá, hogy a magyar katonák tovább maradjanak Irakban.

Úgy tudjuk, hogy nyugati diplomaták komoly fenntartásokkal fogadták Orbán szóvivőjének kijelentését is. Révész Máriusz azután nyilatkozott, hogy a Tony Blair brit kormányfő - telefonbeszélgetésükben - sikertelenül próbálta meggyőzni Orbánt az iraki magyar mandátum meghosszabbításáról. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy "amikor az Irakba küldést megszavaztuk, akkor azt abban a hiszemben tettük mi is és az egész magyar parlament, hogy Irakban indokolt volt ez a háború. A fogolykínzások után nyilvánvalóvá vált, hogy amerikai irányítással Irakban békét teremteni nem lehet, hiszen a csapatokra az iraki nép több mint 90 százaléka nem békefenntartóként, hanem megszállóként tekint." Amerikai és angol diplomáciai források a Fidesz álláspontját azért is fogadták megütközéssel, mert korábbi - nem publikus - találkozóikon reményt láttak arra, hogy a Fidesz elnöke a közös felelősségvállalás jegyében felülvizsgálja elutasító álláspontját a békefenntartással szemben. Az amerikai diplomácia ugyanakkor továbbra is lehetséges kormányfőként tartja számon Orbánt, így fontosnak ítélik, hogy a kormánypártok mellett a Fidesz is kiálljon a korábban általuk is megszavazott iraki magyar szerepvállalás mellett és azt is, hogy a szűkebb térségben az ellenzéki párt politikája ne okozzon NATO-n belüli feszültségeket. /2/
1. Szécsény: panaszok elutasítva. 2004.11.26., hirtv.hu
2. Már mernek szembeszállni az elnökkel. Népszava-összeállítás

Párttérkép: az MSZP-ről csak rosszat

Választási bűncselekmény miatt tett ügyészségi és rendőrségi feljelentést az MVSZ. Az MSZP-nek az a szórólapja, amelyben nemre szólítja a választókat a kettős állampolgárság kapcsán, alkalmas a választók félrevezetésére. Az MVSZ az Országos Választási Bizottság állásfoglalását kérte. Az OVB ülésén a bizottság Fidesz által delegált tagja úgy vélte, hogy a kormány egyértelműen kampányt folytat. Az MSZP által küldött Szoboszlai György azt hangsúlyozta, hogy a kabinetet tájékoztatási kötelezettség terheli, és a feljelentést jogi abszurdumnak minősítette. Abban viszont többé-kevésbé egyetértés volt, hogy a kormány és a népszavazást kezdeményezők között már a korábbi referendumok idején is sérült az esélyegyenlőség, de az OVB - megfelelő jogi háttér hiányában - e tekintetben még útmutatással sem szolgálhat.

Ötszáz forintos vásárlási utalványt osztott 137 nyugdíjasnak az MSZP soproni országgyűlési képviselőjelöltje az időközi választások második fordulója előtt. Az évente megrendezett idősek napjára hívták az ágfalviakat múlt szombaton öt órára. Ezt követően az ágfalvi Kovács Ferencnek, a megyei közgyűlés idősügyi tanácsnokának, (aki ebben a minőségében egyébként nem kapott meghívást a rendezvényre) a 137 résztvevő közül többen jelezték, hogy Ágfalván az idősek délutánján a helyi polgármester asszisztenciája mellett Kránitz László, az MSZP országgyűlési képviselője úgy fogadta a rendezvényre érkezőket, hogy közben minden nyugdíjas egy-egy 500 forintos TESCO-vásárlási utalványt és egy Kránitz László képes kártyanaptárt kapott. Kránitz eddig egyáltalán nem jelent meg egyetlen idősek napi rendezvényen sem. Azt mondták a nyugdíjasok, hogy a falu polgármestere volt az, aki irányította az akciót, hogy kinek jár és kinek nem a boríték a nyugdíjas napon megjelentek közül.

A közvélemény-kutatások ellenére is lendületben érzi pártját Szekeres Imre. Szerinte már most tárgyalni kellene az SZDSZ-szel a választási együttműködésről. A 2006-os sikerhez a közép szavazataira is szükség van, ezért a pártvezér meghirdette az „akácfa mozgalmat" (mely a tüskére és a szálkára asszociál!). Nem volt hiábavaló az augusztusi miniszterelnök-váltás (!) Szekeres (az MSZP elnökhelyettese) szerint. (Index.hu , gondola.hu nyomán, cgp)

Politikai kommunikáció: politikai napirend az ügynökválság

Az ügynökválságban korábban szakmailag és erkölcsileg teljesen amortizálódott Mécs Imre azzal léepte meg a közvélemény, hogy szerint az egykori beszervezettek azzal tehetnék a legtöbbet, ha őszintén feltárnák és elmondanák hogy mi történt. A jogszabályterv két évvel ezelőtt a parlamenti végszavazáson bukott el, akkor az adatok kutathatóságát sikerült rendezni, a közszereplők és a közvélemény-formálók átvilágítását nem a kormánypártok fellépése miatt. Az egyenként csepegtetett és nyilvánosságra hozott adatok hamis képet festenek, hiszen a múlt rendszer egyik talpköve volt a III-as ügyosztály többtízezer ügynökkel. Már ezek az állítások sem hitelesek. /1/

A Fidesz álláspontja szerint a törvény eredeti célja az érintettek közéletből történő kiszorítása, amihez a jelenlegi szankciók nem elegendőek. A törvény kapcsán a legfontosabb, hogy az átvilágító bírák el tudják végezni a feladatukat, ami azért ütközik akadályba, mert mandátumuk december 31-én lejár. Folyamatos tájékoztatásuk szerint azonban jelenleg nem végeztek még az öt új országgyűlési képviselő, valamint uniós képviselők, két miniszter, egy politikai államtitkár és több mint harminc bíró és ügyész anyagával, ezért mandátumukat meg kell hosszabbítani - mondta Demeter Ervin. A Fidesz korábbi javaslata arról szólt, hogy az átvilágítás terjedjen ki a III-as csoportfőnökség teljes tevékenységére, amit a kormánypártok soknak tartanak. Az SZDSZ két éve megakadályozhatta volna, hogy Magyarország miniszterelnöke Medgyessy Péter legyen, aki mint emlékezetes érintett volt. A koalíciós párt azonban nem lépett, miközben a parlamenti vizsgálóbizottság elnöke ártatlanul sározott be embereket munkája pedig eredménytelenül zárult. /2/

A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége (Meúsz) felszólította az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), hogy kezdeményezzen vizsgálatot a Magyar Televíziónál azokban az ügyekben, amelyek felvetik a cenzúra gyanúját. A szövetség közleményében a Magyar Televízió csonka kuratóriumi elnökségét és az Országgyűlés Kulturális Bizottságának tagjait is felszólította a vizsgálat elindítására. A közleményben szó van arról, hogy több történelmi egyház szerint az MTV szerkesztői önkényesen kivágnak olyan részeket vallási műsoraikból, amelyek a kettős állampolgárságról szólnak. Amennyiben ez így történik, a Meúsz szerint megvalósul a cenzúra. "A rendszerváltás nagy eredménye volt, hogy a közszolgálati médiumoknál megszüntették az előzetes lehallgatásokat és megnézéseket, ehelyett a felelős szerkesztés elve érvényesült, ami kizárja a cenzúrát, hiszen a műsorkészítők vállalják műsoraik tartalmáért a felelősséget, egy-egy intézmény vezetője pedig csak utólag léphet fel, ha valamilyen törvénysértést, vagy szakmai hibát tapasztalt" - szól a közlemény. /3/

Az uralkodó tematizáció vezérszlogenjei a „több pénz mindenkinek”, másrészt az „ügynöktörvény”. Ebben a megvezetettségben fel sem tűnik, hogy Gyurcsány hazugnak nevezte Orbánt, és kijelentette: fogadni mer, hogy a népszavazást az embereknek jóval kevesebb mint a fele fogja támogatni. A miniszterelnök az Origo fórumának vendégeként azt is kijelentette, hogy amennyiben a népszavazás politikai népszerűségi felmérésnek tekintendő, akkor „nem lenne félnivalónk, mert fogadni merek, hogy az embereknek jóval kevesebb mint a fele fogja támogatni a népszavazást”. A mezőgazdaság gondjait a kormányfő pár mondatban elintézte, melyek lényege: „a kisgazdapárt és Orbán Viktor felelőssége mindaz, ami ma a mezőgazdaságban van”. Arra a felvetésre, hogy populistának tartja-e Orbán Viktort illetve saját magát, Gyurcsány kijelentette: Orbánt igen, magamat nem. /4/
1. SZDSZ: új ügynöktörvényt! NSZ
2. A Fidesz a közélet legteljesebb körű tisztaságát védelmezi. Fideszfrakcio.hu
3. Cenzúra az MTV-nél? 2004.11.23., hvg.hu
4. Túlzott motiváció: Gyurcsány hazugnak nevezte Orbánt. 2004.11.24., MNO

Pártok, politikusok népszerűsége

A Szonda-Ipsos aktuális (november 6-16. közötti) felmérése szerint a Fidesz 29 és az MSZP 23 százalékban rendelkezik a lakossági szavazatokkal. A biztos szavazó és párt választók körében 52:39 az arány), 59 százalékos szavazási hajlandóság mellett.

Nőtt a Fidesz előnye és a szocialisták önbizalma - Népszabadság - Szonda Ipsos - 2004. november 24.

Az értékelés szerint politikailag felfokozott időszakokban nagyobb és gyorsabb változások történnek a pártpreferenciákban, de a módosulások nem annyira új szavazók megnyerésében vagy elveszítésében, hanem inkább a pártok melletti elkötelezettség és önbizalom növekedésében vagy csökkenésében érhetők tetten. Az egyetlen szavazóvándorlás a Fidesztől a bizonytalanok felé történt, még augusztus és szeptember között. Azt követően az MSZP-sek táborában az aktivizálódást, a fiatal demokraták körében a tanácstalanság növekedését figyelhettük meg. Ebben a hónapban az MSZP hívei nem lettek aktívabbak, a fideszeseknek viszont visszatért a korábbi elszántságuk. A szocialista pártiak között a szeptemberi 60 százalékról 67 százalékra emelkedett a részvételüket biztosra ígérők aránya, s ekkora az aktívak aránya most, novemberben is. Szeptemberben a fiatal demokraták 67 százaléka tekintette magát biztos választási résztvevőnek, októberben ennél kevesebb, 59 százalékuk mutatott aktivitást. Jelenleg igencsak eltökéltnek mondhatók, 71 százalékuk azt mondja, mindenképpen elmenne szavazni. Az MSZP-sek önbizalma nem apadt, sőt egy kicsit erősödött is az utóbbi hetekben. Amíg szeptemberben csak 37 százalék gondolt arra, hogy győzhet a párt, októberben jóval többen: 55 százaléknyian. Novemberben egy kicsivel még optimistábbak lettek a szocialista szimpatizánsok: 60 százalékuk számít győzelemre.

A Szonda szerint az erővonalak az MSZP és a Fidesz köré rendeződnek leginkább, de jelentős a pártokkal kapcsolatot nem kereső választók aránya is. Az emberek 16 százaléka bizonytalan pártpreferenciájában, s közülük csak minden harmadik tekinthető aktívnak. Ennek következtében a pártok potenciális tartaléka minden korábbinál kisebb, mindössze 4-5 százalék. Kiélezett harcot, egyfajta választás előtti hangulatot mutat, hogy a megkérdezettek megszokottnál nagyobb aránya, 9 százaléka eltitkolja pártszimpátiáját. Ha ehhez még hozzávesszük azt a 16 százaléknyi válaszadót, aki teljesen passzívnak mondja magát, akkor összesen a választópolgárok 41 százalékáról jelenthetjük ki: messze van most tőlük a pártok világa. (MTI, MR, MNO, ma.hu)

Kormányzás vesztes pozícióból: piszkos céllal

Kóka János miniszter Gyurcsány utánozva meglepetéskommunikációval véteti észre magát: „Döbbenten szemlélem, ami itt történik" – jelentette ki egy műsorban. A nagy várakozások Gyurcsány és Kóka személyének szólóan egyelőre nem váltak be: mi is döbbenten nézzük azt, amit ők!

A gazdasági tárca vezetője nem kíván belekeveredni a fiskális és a monetáris politika vitájába, de reménykedik a monetáris szigor enyhülésében, mert szerinte a hazai vállalatok versenyképességét korlátozza a túlontúl erős forint. Kóka János tegnap a Gazdasági Rádióban a Nap vendége című műsorban végzett orvosként, gazdasági szakemberként és miniszterként felindultan beszélt az általa életveszélyes helyzetűnek minősített egészségügyről, és az azt szerinte rendkívül károsan érintő népszavazási kezdeményezésről. /1/

Állítólag „szakmai tájékoztatást kértek” a nyugdíjas szervezetek, mert az időseket nyugtalanítja a kettős állampolgárság kérdése (!). Több mint egymillió nyugdíjas él 60 ezer forintnál kevesebb járandóságból, ezért is félnek, hogy ha többen osztoznak a nyugdíjalapon, veszélybe kerülhet a nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj, esetleg a korhatár emelésére is szükség lehet. „A szakemberek válaszából egyértelműen kiderült, hogy a nyugdíjemelés megtorpanhat, így veszélybe kerülhet az uniós átlaghoz való felzárkózás is. Az idősek érzékenyen reagálnak ezekre a tényekre, hiszen több mint egymillióan élnek 60 ezer forintnál kevesebb nyugdíjból.” – írja a már pártújsággá züllött Népszava. A Népszava információi szerint a magyar-romány egyezmény alapján 20 ezer 858-an évente összesen 14,8 milliárd forintot kapnak, a magyar-szovjet egyezmény szerint pedig 5473 nyugdíjas számára 4,3 milliárd forintot fizetnek ki évente a nyugdíjalapból. /2/
1. Kóka János: „Döbbenten szemlélem, ami itt történik". 2004.11.23., Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu
2. Veszélybe kerülhet a nyugdíjemelés. Muhari Judit, nszava.hu

Bulvárkommunikáció: ott sem a háromfejű borjú a fő téma…

Hanem hogy félpályás útlezárással tiltakoznak a gazdák a mai naptól, három napon keresztül, az agrárminiszter döntése ellen. A miniszter egyes támogatások folyósítását felfüggesztette. A pályalezárások hét megyét érintenek. A gazdák Tompánál, Bajánál, Békéscsbánál, Hajdúböszörménynél, Fegyverneknél, Tiszafürednél, Komáromnál, Kisbérnél, Bugyinál, és Paksnál zárják le a fél útpályát 10-től 15 óráig. (Agrár útlezárások. 2004.11.24., stop.hu)

Hanem hogy egy újabb csontváz esett ki a szekrényből. MGP (fedőnevén Luzsnyánszky), akinek egyébként volt pofája később arról a Latinovitsról könyvet írni, akit másodállásban szépen feljelentgetett, alighanem örülhet annak, hogy a mai Magyarországon derült ki, miféle ember is valójában. A színészek, a kollégák - néhány kivételtől eltekintve - ma sem mernek a sötét korszakról nyilatkozni. Mitől félnek? A politikusok meg úgy érzik, az ügynökök, akik ma is köztünk élnek, előbb-utóbb vagy meghalnak, vagy maguktól vallanak, nekik ezzel semmi dolguk nincs. Tényleg így van? Magyarország tovább cipeli sötét titkait. Nem mertünk soha bátran, elszántan szembenézni a múlttal; személyiségi jogokra meg adatvédelemre hivatkozva fedezzük továbbra is azokat, akik életeket tettek tönkre, családokat zúztak szét, karriereket törtek derékba árulásukkal. Ebből elég! Erről a helyről üzenjük a besúgóknak: előbb-utóbb kiderül az igazság. Addig nyitogatjuk a szekrényeket, amíg minden csontvázra rá nem találunk. Addig kutatjuk a múltat, amíg meg nem tudjuk, kik azok az árulók, akik békésen éldegélnek köztünk 15 évvel a rendszerváltás után. Ígérem: nem fogjuk hagyni. (Blikk-kommentár: Besúgók, figyelem! Blikk, 2004.11.24., Fejes Gábor)

Becslések szerint négyszázezer embert figyelt meg a pártállami titkosszolgálat. Jelenleg naponta átlag negyvenen kérik ki a róluk szóló dossziékat. Az SZDSZ (!) újra benyújtja javaslatát az átvilágítandó közéleti szereplők körének tágításáról. A statisztika szerint 2003-ban összesen valamivel több mint 1200 állampolgár kérvényezte, hogy a róla szóló iratokat a levéltár adja ki. Idén ezt a számot már novemberben túlhaladták. A kérelmek száma akkor ugrik meg jelentősen, amikor kirobban egy-egy ügynökbotrány. A főigazgató szerint a levéltár őrzi a legteljesebb körű dokumentációt ügynökökről, hivatalos kapcsolattartókról, valamint T-tisztekről, de a jelenleg érvényben lévő törvény szerint több mint aggályos ebből autentikus listát összeállítani. A felmelegített törvényjavaslat nem az ügynöklista nyilvánosságra hozatalát célozza meg - jelentette ki Mécs Imre. A Blikk-Népszabadság szerint az állampárt 40-60 ezer fős titkosszolgálata egyszerre több mint 400 ezer embert tartott szemmel. Szakértők még óvatos becsléseket sem engednek meg azzal kapcsolatosan, hogy összesen hány emberről gyűjtöttek adatokat. (Sorra nyílnak a dossziék. NSZ, K.Cs., 2004.11.24.)

Huszonöt professzionális bűnözőcsoportot tartanak nyilván a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központban – értesült megbízható forrásból a Színes Bulvár Lap. Az FBI hivatalosan Magyarországon tartózkodó ügynökei mellé a közelmúltban a CIA egyik különleges csoportja is megérkezett hozzánk. Ők elsősorban a nemzetközi terrorizmus egyik lehetséges pénzforrását, a délszláv kábítószervonalat figyelik. (szinesmailap.hu Az FBI és a CIA rajzolja Magyarország bűntérképét?)

A rendszerváltás óta először száll harcba a voksokért megosztottan a másfél milliós magyar kisebbség a holnapi romániai választásokon. Az 5 százalékos küszöb eléréséért küzdő RMDSZ mellett ugyanis a Tőkés László püspök által támogatott Magyar Polgári Szövetség jelöltjei is rajthoz állnak, ám ők az Emil Constantinescu volt államfő vezette Nép Akció Párt színeiben. Így viszont, ha a szavazatok szétforgácsolódnak, veszélybe kerülhet a magyarok parlamenti képviselete. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ezért összefogásra buzdít, mondván: "külön-külön senki nem lehet magyar Romániában". A felmérések szerint az RMDSZ helyzete elég ingatag: a közvélemény-kutatások a párt 5,7 százalékos támogatottságát jelzik, vagyis - jó esetben - épp bejuthat a törvényhozásba. (Veszélyes a magyar széthúzás. Blikk, 2004.11.27., solt)

Az egészségügybe történő magántőke bevonása mellett érveltek szabad demokrata politikusok egy Fideszes népszavazási plakát előtt a fővárosban. Gusztos Péter szerint a magánrendelőkhöz hasonlóan az állami egészségügyi intézményekben is fizetni kell a szülésért, csak ott még a körülmények is embertelenek. „Lehet demagógnak lenni, lehet a kapitalista-ellenes dumákat nyomni, lehet Orbán-Thürmer tengelyeket létrehozni Magyarországon, de tudni kell, hogy a szocializmus egyszer már megbukott Magyarországon" - mondta Horn Gábor, aki szerint a jövő vasárnapi népszavazáson két rossz kérdésre kell válaszolni és az egészségügyi kérdésre a nem a jó válasz. Gusztos Péter képviselő és ügyvivő úgy vélte, az elmúlt 15 év leghazugabb választási kampányai közül - a sok-sok Fidesz plakát mellett - valószínűleg a nagyobbik ellenzéki párt népszavazási plakátja vinné el a pálmát. "Hihetetlenül populista, demagóg és hazug módon egy szép fiatal nő egy gyönyörű szép csecsemővel látható ezen a plakáton, amelyen az a felirat szerepel: az egészség nem üzlet" - mondta Gusztos. (A Fidesz plakátja a leghazugabb. Index.hu, 2004.11.26.)

Választási politika: játszma utolsó téttel

Munkások és nyugdíjasok életkörülményeinek javítása, a rászorultak megsegítése, a magántőke térhódításának megakadályozása - ezek a célok szerepelnek az utóbbi hónapokban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség választási és programrepertoárján. A jobboldal legnagyobb pártjának balkanyarját az elemzők retorikai trükknek tartják. Az elmúlt egy évben baloldalinak tartott eszmék védelmében szálltak harcba. Balra át? Ez definíció kérdése. Állandóan változik, mit tulajdonítunk bal-, és mit jobboldali értéknek. Idei szlogenünk: Munka, Otthon, Biztonság. Mondhatjuk, hagyományosan baloldali pártok szokták ezt hangsúlyozni, de azt nem, hogy jobboldaliak ne tennék. Egész pontosan: a további privatizáció leállítását tartjuk fontosnak. Nem arról van szó, hogy a privatizáció jó vagy sem. Arról, hogy kell-e még magánosítani. Mi azt mondjuk, nem. Ennek lehet olyan olvasata is, hogy a Fidesz baloldali lett, főként, ha karikírozzák: államosítani akarnak Észak-Korea példájára. De úgy is lehet érteni: szerintünk a köz- és a magántulajdon aránya a gazdaságban elérte, meg is haladta a nyugat-európai országokban szokásos mértéket. – mondja Navracsics Tibor a 168órának.

Orbán Viktor egy minapi interjújában baloldali értéknek titulálta az állami közegészségügyet. Ez a pártelnök definíciója. Kétségtelen, hogy az állami egészségügy megteremtése a szocialista, szociáldemokrata kormányok eredménye volt, ám sehol nem számolták fel a hatalomra kerülő jobbközép kabinetek. Nem ördögtől való, ha a baloldalról jön olyan javaslat, amely jobbá teszi az életet. /1/

Rengeteg minden történik egy héten a hazai politika színpadán. Időközi választások, parlamenti nem az iraki jelenlét meghosszabbítására, az MDF körüli, jogilag világos, de a demokrácia szempontjából mégis erősen deficites történések vagy a költségvetést módosító ellenzéki javaslatok garmadája. Ha vizsgálódásunk alapjának azt tekintem, hogy mely politikai történéseknek van kifejezetten nemzetstratégiai hatása, akkor a következő két kérdéskört kell kiemelnem. A jegybank stratégiáját meghatározó Monetáris Tanács feletti kormányzati ellenőrzés a monetáris politika kormányzati ciklusoktól való függetlensége okán is kérdéseket vet fel. Ám ha nem a tényt, hanem az okokat nézzük, akkor sokkal inkább érthetővé válik a kérdés. A bővítéssel ugyanis felborul az egyensúly, a kormány befolyása lesz döntő a tanácsban, s a hazai monetáris politika éppen úgy alárendelődhet pártpolitikai célkitűzéseknek, mint oly sok minden más, a 2005-ös költségvetéstől kezdve az autópálya-építési konstrukciókig. A nagyobb kormányzati ráhatás következménye a forint gyengítése lesz az exportáló vállalkozások megsegítése címszó alatt. A kormányfő és pénzügyminisztere nem veszi figyelembe, hogy mennyire jelentős a lakosság devizában történt eladósodottsága, illetve hogy az államadósság is devizában van meghatározva. Ha jóhiszeműek akarunk lenni, akkor azt mondom, hogy a kormányzat rövid távra gondolkodik, valóban fellendítve az exportot, s növelve a bevételeket, de közép- és hosszú távon - mint számtalan példa bizonyította - nem kifizetődő az ilyen politika. Ha kevésbé jóindulatúan közelítjük meg a kérdést, akkor semmi más nem húzódik meg e politikai döntés mögött, mint hogy a meggyengült forint következtében olyan, a 2005-ös költségvetésben nem szereplő több százmilliárdos pluszbevételre tegyen szert a kormányzat, amelyet saját tartalékaként kezelve a 2006-os választások előtt hangulatjavító intézkedésekre fordíthat, Gyurcsány Ferenc és az MSZP népszerűségét növelendő. /2/

A politikai elemzők eltérő logika alapján értékelik a politika történéseit. Akadnak olyanok, akik értékrendjüknek megfelelően kizárólag a célokat vizsgálják, helyes és helytelen kategóriákba rendezik a világot, és kezükben az ítélő pálcával jókra és gonoszokra osztják a szereplőket. Mások a hűvös értékmentesség jegyében távolságtartón és pragmatistán szemlélik az eseményeket, kizárólag technikákról, eszközökről beszélnek, hasznos és haszontalan eljárásokat különítenek el. A közéleti kérdésekben is megszólaló magyar politológusok első generációja inkább az előbbi, a fiatalabb nemzedék inkább az utóbbi szerepfelfogáshoz áll(t) közelebb. Az értékmentességtől indulva, ám az igazságkeresés felé haladva meggyőződésemmé vált, hogy a célok és az eszközök csak együttesen vizsgálhatók. Ha így teszünk, elemzéseinkben a "könnyű esetek" mellett feltűnnek köztes megoldások is. Beszélnünk kell az egyes szereplőknek hasznos, ám illegitim vagy antidemokratikus lépésekről, mint ahogy nem egy példát találunk rokonszenves, ugyanakkor az adott szereplő politikai helyzetét nyilvánvalóan rontó eseményekre is. Mindezt egy olyan politikai döntés miatt tartom fontosnak elmondani, amelyet mindkét logika alapján elhibázottnak, helytelennek és haszontalannak értékelek. A kormányzást nagy reményekkel és vitathatatlan hozzáértéssel elkezdő Gyurcsány-kabinet meglátásom szerint az elmúlt hetekben a decemberi népszavazás ügyében a célok meghatározásában és az eszközök megválasztásában is hibát követett el. /3/

Újra aktualitása lett a nemzeti politikának. Igaz, a kormány piszkos politikája hozta napirendre, de akkor is valami, mert mostantól megint foglalkozni kell vele. Ezt teszi Heti Válasz, amikor rovatot indít ilyen címen.

Újonnan induló rovatunk minden héten egy-egy külpolitikai esemény elemzésével jelentkezik. Szakítani szeretnénk azzal a hazánkban a külügyekről szóló írásokban és műsorokban elterjedt körülményes és semleges nyelvezettel, amely következetesen nem beszél a lényegről, a magyar nemzeti érdekről. Arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a legtöbb határainkon kívül történő esemény, legyen az választás, terrortámadás, referendum vagy kormányválság, hatással van Magyarországra, nemzeti érdekeinkre. Ebből a nézőpontból, reményeink szerint, a külpolitikai problémák is világosabbá, kézzelfoghatóbbá válnak. Múlt vasárnap egy, a hosszú távú magyar nemzeti érdek szempontjából is rendkívül fontos esemény zajlott le: az ukrán elnökválasztás második fordulója. Ennek ellenére az ezt megelőző napokban a hazai írott és elektronikus sajtó többet foglalkozott a ránk jóval kisebb hatással lévő Irakkal vagy az izraeli-palesztin konfliktussal. Ahol mégis szóba került északkeleti szomszédunk, ott rendszerint olyan egzotikumként tálalták, mint mondjuk Kelet-Timor függetlenségi harcát évekkel ezelőtt - érdekesnek, izgalmasnak, de tőlünk távolinak. /4/
1. Balra nézz! - Igazodás jobbról. Trencséni Dávid, 168óra.hu
2. Pártérdekek sodrásában. Giró-Szász András, hetivalasz.hu
3. Az első hiba. Török Gábor, hetivalasz.hu
4. Nemzteti érdek. Mi az? - hetivalasz.hu

Gazdaságpolitológia: új narratíva?

Ha a sáv szélét közelíti a forint, az a baj. Ha aztán hirtelen esni kezd, az is baj. Nagyjából ekképpen lehetne átírni az idei év egyik legismertebb underground-slágerének szövegét, de persze a folytatás is kínálja magát. Ha kamatot vág a jegybank, az nem baj.Ha nem csökkent elég nagyot, az már baj. Ha az egész ország forintról és alapkamatról beszél, az a legnagyobb baj... Úgy tűnik, ma már a monetáris politikához több ember ért, mint a focihoz. Akinek politikai elkötelezettsége egyértelmű, pontosan fújja - ha pedig nem, gyorsan megtanulja, hogy Járai Zsigmond egy Fidesz-báb, aki ott tesz be a kormánynak, ahogy tud (baloldali szimpatizáns), vagy egy kitűnő szakember (jobboldali szimpatizáns). Szintén egyértelmű minden baloldali szavazónak, hogy az ország nehézségeit az irreálisan magasan tartott kamat okozza, a jobboldaliaknak pedig, hogy a kormány elhibázott gazdaságpolitikája minden baj oka. Gyurcsány szövege szerint a kamatoknak nem azért kell csökkennie, mert a Monetáris Tanács tagjainak száma bővül, hanem azért, mert beledöglünk ebbe az erős forintba. /1/

A piac szoríthatja rá jövőre a jegybankot az ideinél markánsabb kamatcsökkentésekre. A hazai hozamszint nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas, a piaci árfolyamok alapján pedig a 2010-es euróbevezetés sem tűnik reálisnak. A monetáris tanács kibővítése érdemi hatással lehet a kamatpályára, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője szerint (bár az általa felállított szcenáriókat nem kívánta nyilvánosságra hozni). Azt azonban valószínűsíti, hogy az MNB a jövőben az ideinél több kamatvágásra lesz rákényszerítve, és nem tartja kizártnak, hogy a havi rendszeres üléseken kívül rendkívüli alkalmakkor is erre szorítja majd a piac. E téren a külföldi befektetők szerepének növekedését említette: az idén nélkülük is erős volt a forint, erőteljes megjelenésük könnyedén felboríthatja az egyébként is labilis egyensúlyt. Nem az erős forint, hanem többek között a rosszul strukturált adórendszer rontja a hazai export versenyképességét, mondja a szakértő. A hazai munkaerő költsége regionális összehasonlításban a legmagasabb, egy 1000 eurót kereső munkavállaló átlagosan 2505 eurójába kerül a társaságoknak havonta. Ugyanez az adat Lengyelországban 1855, Szlovákiában pedig 1733 euró. Az export támogatása érdekében sürgetett árfolyamgyengítés másik szépséghibája, hogy a gyenge forint a kivitel magas importtartamán keresztül egyszerre sújtaná is az ágazatot. További problémát jelent, hogy elméletileg nem elképzelhetetlen a jelenlegi 245,00 forint mellett egy másik, gyengébb egyensúlyi árfolyam létezése. Ennek szintje nem ismert, éppen ezért elképzelhető, hogy egy kismértékű gyengítési törekvés a szükségesnél lényegesen nagyobb és kedvezőtlenebb hatást váltana ki. /2/

Legkorábban 2006-tól válnak jogosulttá a vállalkozói járadékra az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások főállású beltagjai, a 4 százalékos járulékot viszont már 2005-től fizetniük kell – derül ki a napokban kihirdetett adótörvény-módosításokból. /3/ Átlagosan mintegy 57 ezer forint lesz az egy főre jutó nyugdíjtöbblet a kormány jövő évi nyugdíjintézkedései nyomán. A kormányszóvivő szerint január 1-jétől a nyugdíjak 6,3 százalékkal emelkednek, ami átlagosan 3.550 forinttal jelent több pénzt havonta a nyugdíjasok számára. A nyugdíjemelés összesen 117 milliárd forint kiadást jelent. /4/
1.Mindenre lenne magyarázat. Forintárfolyam., 2004.11.25. - Ács Gábor, fn.hu
2.Nem megoldás a forintgyengítés. Jövőre a piac kényszerítheti a jegybankot. 2004.11.26., vg.hu
3. A nyugdíjtól függ a vállalkozói járadék összege. Vg.hu
4. Jövőre 57 ezer forinttal kapnak többet a nyugdíjasok. 2004.11.24., MTI

Politológia: baloldali autorasszizmus

A népszavazás valóságos, azaz, azonnal és közvetlenül érezhető, vagyis politikai tétjéről ír Fricz Tamás (a távlati és társadalmi, nemzeti tétje borzasztó, de nem azonnali vagy közvetlen hatású). Fricz árnyaltan megírja a magyar internacionalista baloldali elit ellenkezésének eredőit. Az MSZP-vel azonosult magyar baloldal (vagyis nincs független magyar baloldal, mely nem az MSZP mindenkori álláspontját képviseli!) politikai ellenségeit látja a határon kívüli magyarokban. Az SZDSZ körüli elit szubkultúra pedig az elosztható forrásokat félti a határokon kívüli magyaroktól. Ugyanis a magyar költségvetés szerint a társadalom ma nem tudja eltartani elitjét, az elit elvándorlásra kényszerül, s ez méginkább így lenne, ha kívülről jönnek be magyarok!

Vagyis az állampolgárság megadásának ellenzése a baloldalról politikai és gazdasági tartalmakat is jelent, s ezek a legalapvetőbb szociálbiológia-szociálantropológiai törvényeken is felülemelkednek. Fricz érvei nyomán (ő maga nem mer elmenni ennek kimondásáig) a magyar baloldal autorasszizmusa mint saját nemzetének gyűlölete írható le. /1/

Vendégművészekkel, sms-programmal, politikai offenzívával áll ki a két igen mellett a Fidesz, egy-egy rendezvénnyel és hirdetéssorozattal mond nemet az MSZP. Az összetartozás napja - ezzel a címmel tart ma kampánynyitó rendezvényt a Fidesz a Városligetben - "kétigenes" népszavazásra buzdítva. A rendezvény szónoka Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, valamint Mikola István, a Fidesz egészségügyi egyeztető fórumának vezetője lesz. A "meglepetésvendégek" közül a hírek szerint Gregor József operaénekes beszédet is mond. Orbán Viktor már másnap megkezdi országjáró kampányát, melynek állomásai: Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szolnok, Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Veszprém, s végül Győr lesz. Erről Nyitrai Zsolt, a Fidesz képviselője tájékoztatta lapunkat. Orbán Viktor országjárása mellett a Fidesz és a polgári körök is intenzíven mozgósítanak, illetve kampányolnak a két igen mellett, vagyis azért, hogy a határon túli magyarok kérésükre megkapják a kettős állampolgárságot, illetve az egészségügyi privatizáció elutasítására. A Fidesz egységes kommunikációra építi kampányát, s ebbe bevonja a polgári köröket és a határon túli magyar szervezetek, egyházak vezetőit is. Az "Útlevél Európához" rendezvénysorozat állandó résztvevője Hende Csaba, a polgári körök koordinátora, felszólal majd Németh Zsolt, Kövér László, Mikola István, Tőkés László királyhágó-melléki református püspök és Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere is. A Fidesz sms-programot is indít Összetartozás elnevezéssel.

Az MSZP „visszafogottan kampányol” a jövő héten: a szocialisták naponta két, a kettős állampolgársággal és a kórház-privatizációval kapcsolatos kérdést vetnek fel nyilvános hirdetésekben. Az ezekre adandó logikus válasz: a nem. Hiller István pártelnök december 2-án és 3-án Heves megyébe látogat, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig egy hónapos roadshow-ja záróakkordjaként Nyíregyházára utazik november 30-án. Eredetileg egyik út sem a népszavazás miatt szerveződött, bár nyilván szóba kerül a kórház-privatizáció és a kettős állampolgárság ügye is. A szocialisták közül többen úgy érzik, most kevéssé számíthatnak a miniszterelnökre; Gyurcsány Ferenc kezdetben a "nem" mellett érvelt, de most már huzamosabb ideje nem foglal egyértelműen állást: "behúzott függöny mögötti szavazásról", "szív és ész szembenállásáról" beszélt. - Nem kívánom ebben a kérdésben befolyásolni az embereket, nem kívánom megosztani velük, merre dőlök ebben a nagy kérdésben. Soha nem buzdítottam a kormányt arra, hogy foglaljon állást - mondta keddi rádióinterjújában. Ez a "bizonytalanság" több szocialista politikus szerint is gyengíti az MSZP határozott "nem" mellett érvelő kampányát. Értesüléseink szerint a miniszterelnök még madridi útja előtt tárgyalt a párt néhány vezetőjével arról, hogy az utolsó héten "határozottabban kiveszi a részét a kampányból". Vasárnap is találkozik több vezető szocialista politikussal, s ezen a megbeszélésen szintén a népszavazásról, illetve az utolsó napok kommunikációjáról lesz szó. /2/

A magyar valóság és a magyar baloldal találkozása az erkölcsi és szellemi nyomorúság összeborulása. Ugyanis a magukat autonóm, civil baloldalnak állító szerveződések a következő megnyilatkozásokat adták közre.

Az ATTAC Magyarország Egyesület, a Baloldali Alternatíva Egyesület, a Baloldali Együttműködési Tanács, a BAZ Megyei Civil Közéletiek Szövetsége, a Haladó Erők Fóruma, a Magyar Szociális Fórummozgalmakért Alapítvány és a Marx Károly Társaság szerint nemmel kell szavazni a kettős állampolgárságra a környező népekkel való béke érdekében, és igennel kell szavazni a kórház-privatizációt tiltó kérdésre a népszavazáson, mert szerintük a magánosításnak csak a tőke lenne a nyertese. “A rendszerváltást követően az egymást váltó kormányok részvételével megvalósított pivatizáció nyertesei a multinacionális monopóliumok, a hazai újburzsoázia, a parlamenti pártok klientúrái. Vesztesei a társadalom többsége… Ellenezzük a megmaradt állami (és önkormányzati) tulajdon, és különösen a közszolgáltatások privatizálását. A megmaradt állami tulajdon sorsa nem lehet a pártok és a gazdasági klientúráik közötti politikai harc tárgya.” - hangoztatják civil szervezetek a Baloldali Együttműködési Tanács nyilatkozatát idézve.

A közös nyilatkozatot aláíró szervezetek ellenzik „a társadalom egészségének kiárusítását”. Nem támogatják, hogy a tőkebefektetők profitja csökkentse a TB-alap tényleges egészségügyi kiadásait. „Ellenezzük, hogy az egészségügy gazdagokat és szegényeket ellátó részekre szakad. Különösen tiltakozunk a egészségbiztosítás nemzetközi pénzügyi szervezetek és több tekintélyes hazai közszereplő által szorgalmazott privatizálása ellen, mert azzal végleg megszűnne az állam alkotmányos egészségügyi kötelezettsége. A TB költségvetését munkahelyteremtéssel, a szürke- és feketegazdaság felszámolásával, így a TB járulék-bevételek növelésével, alacsony kamatozású, államilag garantált hitelek felvételével és az egészségügy forrásainak hatékonyabb felhasználásával kell a rendszerváltás előtti reálszintre növelni” - olvasható a baloldali szervezetek közös nyilatkozatában.

Mint közlik, igennel fognak szavazni „az egészségügyi közszolgáltatások megvédésére, az állami és önkormányzati egészségügyre”. A közlemény aláírói szerint „egyes politikai pártok, civilszervezetek és személyek közreműködnek abban, hogy az eredendően baloldali kezdeményezés jobboldali demagóg politikai erők, szervezetek pozícióját erősítse”. A dokumentum arra is felhívja a filgyelmet, hogy nacionalista hangulatkeltés zajlik az országban, a kettős állampolgárságot kezdeményező konzervatív erők „nem tanulnak a történelemből, szítják a Duna menti népek közötti ellentéteket”. Mint a közlemény fogalmaz, a kettős állampolgárság intézménye nem könnyíti meg a szomszéd országokban élő magyar ajkúak boldogulását és kulturális örökségének megőrzését. Ellenkezőleg, provokálja a magyarok elleni hangulatkeltést és a szülőföld elhagyására ösztönöz. A népszavazást kezdeményezők nem számolnak a magyarországi gazdasági-költségvetési és munkaerőpiaci következményekkel sem.

„Ezért NEM-mel szavazunk a kettős állampolgárságra” – közlik a baloldali szervezetek, amelyek tiltakoznak az ellen, hogy „magukat baloldalinak hirdető, valamint a Szociális Fórumra hivatkozó egyének, szervezetek a demagóg jobboldallal együtt a két igenes szavazásért kampányolnak”. „Elutasítjuk azt a szélsőjobboldali propagandát, amely kitaszítja a magyar nemzetből azt, aki nem tud egyértelműen igennel szavazni a kettős állampolgárságra!” - zárul a civilek felhívása. /3/
1. mno.hu, 2004.11.27.mn,p.6.
2. Széttartó pártstratégiák. NSZ, Cs. I. 2004.11.27., Csuhaj Ildikó-Nagy Szilvia
3. Baloldali civil nyilatkozat a népszavazásról. NOL, 2004.11.26.




TÁRSADALOM: magyar történet

tárgy: A magyar társadalom fogyasztási szerkezete egy romló életvitel, termelési és fogyasztási összetétel mutatója. A folyó fogyasztási kiadásokban 30 százalék az élelmiszerekre, 25 a lakásfenntartásra, 17 a közlekedés és hírközlésre megy, ami nagyon magas arányokat jelent nemzetközi viszonylatban. .

Oktatás, nevelés: bizonyítvány

A két-három évtizedes reformdüh totálisan erodálta a régebben világhírű magyar iskolarendszert, és a közoktatás intézményrendszere elpusztulóban van a forráselvonások miatt. Mindezt megtetézi az erkölcsi erózió is, minthogy a gyermekszám tragikus csökkenése miatt állandó leépítések vannak.

Megbukott a magyar iskolarendszer - állítja a szociológus Szilágyi Gyula szociológus felmérése, akinek becsült adatai alapján egy nyolcadik osztályos tanuló az iskolában ma naponta 1.179,2-szer ejti ki száján azt a szót, hogy "bazmeg". Ha még csak ötödikbe jár, akkor 115,5-ször. A "szarevő" és a "te, köcsög" kifejezést megközelítőleg hétszer alkalmazza, a "kurvaanyád"-at pedig négyszer. A szociológus Megbukott az iskola? című könyve a napokban jelent meg.

A szerző interjújában egyebek közt elmondta, hogy szerinte megbukott a magyar iskolarendszer, s a címben pusztán "jólneveltségből" szerepelteti a kérdőjelet. Egyebek közt emlékeztetett arra, hogy a PISA 2000 nevű nemzetközi felmérésen a magyar iskolások 48 százaléka kettesre oldotta meg az olvasási, szövegértési feladatokat, 23 százalék pedig még annál is alacsonyabb szinten teljesített . Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országos Közoktatási Intézet adatai szerint a magyar népesség 55,1 százaléka véli úgy, hogy a "rengeteg kísérlet és sok reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban". /1/

- Egy 1996-os IEA felmérés szerint Magyarország felnőtt lakosságának több mint kétharmada nem rendelkezik a mindennapi életben elvárható és szükséges írásbeli képességek minimumával sem. A szociológus nem diagnoszta és nem is terapeuta. A szociológus csupán megmutatja, ami van. Én például egymás mellé raktam a magyar, úgynevezett Monitor-vizsgálatokat, és az első kettőn annyira meglepődtem, hogy szándékom ellenére végigbogarásztam mindegyiket. Aztán felhívtam egy öreg kutatót. A szocialista oktatásügyben hivatásos kutatónak lenni bizalmi munkának számított. Mert optimizmussal és mélyen átgondolt dialektikával kellett megközelítenie a közoktatás rendszerét, s amennyiben a kapott értékek nemcsak a burzsoá pedagógia eredményeihez viszonyítva voltak szerények, hanem a korábbi hazai vizsgálatokhoz képest is jelentősen romlottak, akkor meg kellett találni a helyes utat. Hogy ne a negatív tendenciákat hangsúlyozzák. Nézze, amióta az állam az oktatási monopóliumot saját kézbe, kvázi mindenki számára hozzáférhetővé tette, 1947-58-tól egészen a rendszerváltásig azon őrködött, hogy az osztályzatokban kifejezett tanulói teljesítmények megfelelőek legyenek. 1948-1956 között az átlag osztályzatok elérése például tervfeladatként szerepelt, és jaj volt annak a megyének, járásnak, iskolának és igazgatónak, aki ezt nem érte el. Az iskola, céljául, persze, hogy mindig a tanulók tudásának a gyarapítását tűzte maga elé, politika meg a tanulmányi eredmények érdekében tett erőfeszítéseket.

Romlott az átlag? A politika erre kijelentette, csökkenteni kell a követelményszintet. Vagy a tananyag korszerűsítésével vagy a tanulók túlterheltségének megszüntetésével, vagy a lexikalizmus felszámolásával, vagy meg kell teremteni a bukásmentes iskolát. Tudta, hogy a bukási kulcsszámokat 1949-től vezették be? Központilag határozták meg azt, a tanulók hány százalékát szabad az országban megbuktatni. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972 nyarán például olyan határozatot hozott, hogy "a jelenleg érvényes tantervekben és tankönyvekben rögzített tananyagot rövid időn belül lényegesen csökkenteni kell."

- Szükségszerű, hogy az iskola folyton politikai tényező legyen?

- Már Mária Terézia is azt mondta: "az iskolaügy politikum, és az is marad". A rendszerváltás óta az iskolába járó gyerekek száma folyamatosan csökkent, és a tanárok ma egészen más okból nem mernek buktatni.

- Azt állítja, hogy a tanulók ma gazdasági okokból kapnak jobb érdemjegyeket?

- Ha egy iskolában a gyereklétszám drasztikusan csökken, az iskola léte kerül veszélybe. Rossz osztályzatokat sem tanácsos adni, mert akkor a szülő esetleg más iskolába viszi a gyermekét. Kétségtelen, akadnak olyan intézmények is, amelyek megalkuvás helyett bekeményítenek, és elindulnak az elitképzés felé.

- Ez lenne az út? És mi van azokkal, akikből elitek sosem lesznek?

- A családi hátterük miatt? Vagy mert a minimális viselkedési és higiéniai normáknak sincsenek a birtokában, s mert jórészük, az érettségit nem adó szakiskolába gyakorlatilag írástudatlanul jelentkezik? Igen, belőlük lesznek az alattvalók, saját országuk vendégmunkásai.

- Alattvalók. De durva. Tanított ön valaha?

- Mielőtt szociológus lettem, tizenhét éven át. Először látássérült gyerekeket, azután értelmileg sérülteket, meg a kriminalitás határán mozgó 14-18 éveseket. Nehéz világ, ez utóbbit csak két évig bírtam. Talán mert úgy mentem oda, avval az elképzeléssel, hogy az alvilágnak is lehet romantikája. Hogy ezekben a gyerekekben is él valahol a betyárbecsület; két szál cigarettáért elárultak mindenkit, megloptak tanárt, barátot, nőt, gyereket. Ráadásul súlyosan neurotizáltak voltak; intézetbe zárva mi más is lehet az ember, és a kollégák egy része sem állt a helyzet magaslatán. Kiérdemesült börtönőrök, leszerelt rendőrök, alkoholizmusuk miatt kiutált katonatisztek tanítottak. Elmentem, és felnőtt látássérültekkel kezdtem foglalkozni, aztán a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatnál hajléktalanokkal, szegényekkel, rossz helyzetben lévő családokkal, szociológusként pedig az apró falvakkal. Tudja, hogy a funkcionális analfabétizmus egyfolytában növekszik?

- Ezt most miért mondja?

- Mert eszembe jutott, hogy amikor jártam az apró falvakat, és a kocsmákban beszélgettem... Hallott már a legogramról? Olvasási módszer, dr. Méhes József orvosprofesszor fejlesztette ki. Abból indult ki, hogy az olvasás meglehetősen bonyolult agyi folyamat, mely nagyjából két részből áll: a betűfelismerésből és az agykérgi kombinatív tevékenységből. Ha azokat a betűket látom, hogy a, sz, t, ... akkor a következő betűn már átsiklik a szemem és kimondom: asztal. Dr. Méhes, hogy e két tevékenységet elkülönítse, találta ki, hogy a kísérleti személlyel előbb latin szöveget olvastat, csak aztán magyart. Az agykérgi tevékenységet a felismert betűk számához és az olvasás gyorsaságához viszonyítva mérte, így állapította meg, mekkora az agykéreg kombinatív tevékenysége.

- Az aprófalvak kocsmáiban ön latin szöveget olvastatott?

- Igen, és szinte alig volt különbség a latin és a magyar szöveg olvasási gyorsasága között. Magyarországon az általános iskolát elvégzettek 50 százaléka nem képes sem önálló olvasásra, sem önálló tanulásra.

- Szilágyi Gyula, az miért van, hogy a könyvében megszólaltatott tanárok névtelenek?

- Féltek. Mert mi van, ha valakinek majd nem tetszik, amit elmondanak, vagy a kutatási megbízásukat e miatt vonják vissza... De számomra nem is ez volt a legmeghökkentőbb, hanem az, ami a vizsgálatokból kiderült, hogy az iskola mennyire nem képes befolyásolni a gyerekek magatartását. Hogy miközben mind a tanárok, mind pedig a szülők szerint ma az iskola befolyásolja legkevésbé a gyermekek magatartását, azonközben az Országos Közoktatási Intézet adatai szerint a magyar népesség 55,1 százaléka gondolja úgy, a "rengeteg kísérlet és sok reform után, végre nyugalomra van szükség az iskolákban". /2/

Amikor 1990-ben megindult az iskolák visszaegyházasítása, a jogos sérelmek elfedték, hogy az egyházak nem valós társadalmi igények kielégítésére törekednek, hanem hosszú távú politikai céljaik megvalósítására. Ebben paradox módon segítette őket a szocialista korszak egyházpolitikája, mely azzal, hogy évtizedeken keresztül mindössze tíz egyházi gimnáziumot engedett működni, azt az illúziót keltette, hogy az egyházi iskola garantálja a magas színvonalat. Ennek a tíz iskolának a működtetéséhez ugyanis mindig akadt annyi paptanár, aki magas szintű elhivatottsággal és tudással, a családi élet nyűgeitől nem zavartatva, minden idejét és energiáját iskolájának szentelve meghatározhatta a színvonalat és a stílust. Kilencszer annyi iskolához viszont már nincs elegendő tanár, aki ilyen habitust és minőséget képvisel. Az illúzió azonban hatott, az egyházi gimnáziumba járók aránya az 1990/1991-es tanév 4 százalékáról a 2003/2004-es tanévre 17 százalékra növekedett. Az egyházi iskoláknak azonban meg kell küzdeniük azért, hogy megtölthessék a padjaikat. Mert míg az egyházi gimnáziumok száma megkilencszereződött, addig a gimnazisták száma csak 53 százalékkal nőtt. (Ezek és a cikk további részében idézett adatok részletesen megtalálhatók az Iskolakultúra 2004/4-es számában.) A tanulólétszám-problémáik arra utalnak, hogy az egyházak iskolaalapítási hevülete még az illúziókkal felfűtött keresleten is túlszaladt, és több gimnáziumot nyitottak (vagy kértek vissza), mint amennyire valódi társadalmi igény mutatkozik.

Megtesznek hát mindent, hogy legyen elegendő tanulójuk. Először is enyhítik a felvételi szelekció szigorát, és a jelentkezők sokkal nagyobb hányadát veszik föl, mint az önkormányzati iskolák. Ebből következik, hogy egyházi gimnáziumba gyengébb általános iskolai bizonyítvánnyal is be lehet kerülni, mint önkormányzatiba. Sajnos még így sem tudják ellensúlyozni a demográfiai okok miatt bekövetkező tanulólétszám-csökkenést, ezért aztán ragaszkodnak is a nehezen megszerzett tanulókhoz. Nem véletlen, hogy amíg az önkormányzati gimnáziumokban a lemorzsolódás évi átlaga 5 fő, addig az egyháziakban csak 4. Ezt azonban nem a magas szintű pedagógiai munkával érik el, hiszen ehhez nincs a magyar átlagot fölülmúló tanszemélyzet. Sőt!

Az egyházi gimnáziumok vannak a legjobban ellátva laboratóriummal, könyvtárral, rajzteremmel és tornateremmel. Könyvtáraikban több könyv jut egy tanulóra, és több pénz a könyvtár fejlesztésére. Az egyházi gimnáziumoknak a pénztől függő mutatókban látható fölénye nem tükröződik az eredményekben. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken az önkormányzati gimnáziumok rendre jobban szerepelnek. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda évente elkészíti a középiskolák rangsorát, egyrészt a közös érettségi-felvételi írásbelin elért eredmény, másrészt a sikeresen felvételizettek aránya szerint. A közös érettségi-felvételi írásbelin az önkormányzati gimnáziumok eddig még minden évben jobb eredményt értek el, mint az egyháziak, és sikeresen felvételizett tanulóik aránya is magasabb volt. /3/
1. Belpolitikai Napló - 1179,2 b... meg! és 115,5 k.... anyád! 2004.11.22., Népszava
2. Az általános iskolát elvégzetteknek a fele nem képes önálló olvasásra. Scipiades Erzsébet, nszava.hu
3. Az egyházak malmai lassan őrölnek. NSZ, 2004.11.25., Andor Mihály, szociológus

Kultúra, szellemi élet: magyar történet

Az átfogó baloldali orientáció, a történelem teljes átrajzolásában megjelenő kultúrharc tipikus jelensége a „bársonyos imperializmus”, mely aktuálisan az európai orosz befolyás működését láttatja, de láttatja a „durva posztkommunizmus” befolyását is, mely a rendszerváltó országokban azonos forgatókönyvek alapján folyó politikai bűnözést jelenti. A SZU felügyelte utódállamokban történtek ugyanazok a folyamatok, és a magyar posztkommunista-posztszocialista átmenet a mai demokratikus szocializmusba ezt befolyásszervezést teszi példaszerűvé minden ország baloldali fejlődése számára.

Az Egy klónozó vallomásai (Noran) című könyv szerzője, Vajta Gábor Dániában él, világszerte a legelismertebb tudósok egyike, aki a klónozás tudományát a világon ma a legmagasabb szinten műveli. A könyv célja, hogy a klónozás problémáját a klónozók szemszögéből mutassa be, elemezve a tudomány történetében páratlan helyzet okait és lehetséges következményeit. Hogyan fejlődhetett idáig ez az egész? Mi az, amit a klónozók tudnak, és ami az egész világot rettegésben tartja? Mit értenek, és mit értenek félre az emberek? Mi motiválja, és mi keseríti el a klónozókat? Mik a klónozás elméleti és gyakorlati eredményei, és miként befolyásolhatják ezek az eredmények a jövőt? A klónozókat gyakran vádolják felelőtlenséggel. Vajta Gábor könyve, és az ajándék CD-film, amely a klónozást a gyakorlatban is bemutatja, a megalapozott tudományos ismeretekkel, esetleg tapasztalatokkal rendelkező érdeklődők és a laikus olvasó számára is közérthetően, ritka empátiával szól mindezekről. Azon kísérletek, kérdések egyikéről, amelyek a huszonegyedik század emberét a leginkább érdeklik.

Vajta Gábor frissen megszerzett kandidatúrával, 1989-ben, 37 évesen hagyta el a pathológiát és mondott le az orvosegyetemi oktatásról, hogy emberek helyett állatokkal, tetemek helyett embriókkal foglalkozzék. Lelkes kutatócsoportjával a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban rövid idő alatt létrehozta a régió első lombikborját, és belevágott számos ambiciózus programba (embrióbiopszia, ivarmeghatározás, klónozás). Méltánylásképpen négy év elteltével fegyelmi indításával távolították el munkahelyéről. Egy év állás-, és munkanélküliség után elhagyta Magyarországot. Dániában él, ahol az elmúlt tíz év alatt végleges állást, nagydoktori fokozatot és professzori címet kapott, Ausztráliában pedig állampolgárságot szerzett. Több mint húsz országban vett részt a kutatásban, megalkotta Afrika első klónozott állatát, találmányait mind az öt kontinensen alkalmazzák. Jelenleg Skandinávia egyetlen klónozó laboratóriumának vezetője, és az EU által támogatott, az állatklónozás etikai kérdéseit vizsgáló nemzetközi munkacsoport tagja. /1/

Soha nem kér könyveihez állami támogatást, mégis szükség van szerinte az irodalom támogatására - mondta a hetvenöt éves Kányádi Sándora Maecenas díj ünnepségén, melyet idén tizenkettedik alaklommal adtak át. A Kossuth-díjas költőt, műfordítót, esszéírót barátai és a média képviselői köszöntötték, a Kaláka együttes a költő megzenésített verseiből adott elő összeállítást. Szántó György a Maecenas Kiadó igazgatója Arany Jánossal és az angol romantika legnevesebb költőivel hasonlította össze az erdélyi lírikust. Kiemelte gyermekverseit, melyek - mint általában a legnagyobbaknál - nem csupán a gyermekek számára jelentenek művészi élményt, hanem a magas költészet része. Ambrus Éva laudációját azzal kezdte, "Szeretni jöttünk Kányádi Sándort, nem dicsérni, mert a pátosz ennek az országnak többet ártott, mint Mohács." Kányádi költészete egy olyan planétává növesztett Erdélyről szól, melyben nincs múlt, se jövő, csak jelen van. Mint ő mondja - egy olyan provincia, mely nem provinciális. Ahol csak diaszpóra lét van, amelybe ugyanakkor beletartozik Párizs és Sao Paulo, mert "szóródik, folyton porlódik, él, pedig folyton porlódik Szabófalvától San Franciscoig". A költő műfordításaira utalva kiemelte, hogy Kányádi kitágított Erdélyében ott vannak a finnországi svédek, észtek, oroszországi udmurtok, erdélyi szász és román költők. Állandóan űzi őt a többiek, a valami miatt számon kívül maradtak megőrzésének és felmutatásának vágya, hiszen azon kevesek közé tartozik, aki feladatot kapott. A hét évszázadig magyar földön élő szászok kultúráját, balladáikat, énekeiket Kányádi Sándor míves fordításaiból ismerhetjük. Ahogyan az erdélyi jiddis népköltészet is az ő tolla segítségével elevenedhetett meg ismét.

Kányádi Sándor 1929. május 1o-én született Nagygalambfalván (Porumbenii Mari - Hargita megye, Románia), gazdálkodó családban. Édesanyját 11 éves korában elveszítette. 1941 és 1950 között Székelyudvarhelyen végezte középiskolai tanulmányait. Első versei 1950-ben jelentek meg. Még ebben az évben Kolozsvárra költözött. 1954-ben kapta meg egyetemi diplomáját, mely szerint magyar irodalom szakos tanár. De mindennapos munkája továbbra is a különböző irodalmi lapok szerkesztőségeihez kötötte. 1960-tól nyugdíjazásáig a Napsugár című gyermeklapnál dolgozott. Sokfelé megfordult a világban, többnyire a magyar líra követeként. Jelenleg is Kolozsváron él családjával. /2/

Kalász Márton írja:

- Tisztelt Kovács Zoltán! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy azokat a mondatokat, amelyeket Ön az írók manipulálásával kapcsolatban nekem tulajdonít s a Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsorára hivatkozik, nem én mondtam. Pontosabban nem én, hanem más riportalany mondta. Ami az engem ért itthoni, de főképpen németországi sajtótámadásokat illeti - abban épp Önök működtek közre, nagy kedvvel, amint hétről hétre észrevehettük. Azokban pedig, ezt talán nem vonja kétségbe, sok mindennek tituláltak. S nekem itt valóban nem kell neveket mondanom, elég bárkinek az Élet és Irodalom tavaszi számaiban utána lapozni. Egy cikkről megfeledkeztek, vagy tapintatból már nem fordítatták - a Stuttgarter Zeitungban megjelent Zsuzsanna Gahse-féle "jellem-elemzés"-t. Nem gondolnám, s nem is gondolom, netán azért, mivel a cikk a hölgy abszolút tájékozottságáról árulkodott volna. Ugyanis azzal a mondattal kezdődik: mármint az engem elmarasztaló rész: "Das Fass zum Überlaufen hatte Kornél Döbrentei gebracht, ein Vorstandsmitglied des Verbandes, als er Ende letzten Jahres im privaten Rundfunksender Tilos Rádió verkündetete, gegen das ungarische Christentum werde ein Vernichtungskrieg geführt." Ugye, mi mindannyian tudjuk, Döbrentei Kornél nem "a múlt év végén" s nem a "Tilos Rádió nevű magánadóban" beszélt. Ezt talán Zsuzsanna Gahse korrigálhatná (Németországban néhány levélben megpróbálták, a szerkesztőségek nem vállalkoztak a közlésre) - a mostani Kovács Zoltán aláírású glossza "félrehallásának" korrigálását azonban Ön teheti meg. Azzal talán, hogy egyszerűen leközli lapjában levelemet. Kérem is rá. Poén sem kell. Hogy Önt idézzem: "elég ez így, ahogy van". Kalász Márton

Kovács Zoltán írja: Tisztelt Kalász Márton, az interjút hallottam. Úgy hallottam, Ön mondta a kifogásolt mondatot, de hogy biztos legyek benne, megkerestem az Observer Médiafigyelőt, és elkértem az anyagot. Ők is úgy hallották, mint én, de lehet, hogy ők is rosszul hallották. Lapzártakor a Vasárnapi újság honlapján is így olvasható (www.radio.hu). /3/

Komoly magyar sikerek születtek a világ egyik legrangosabb innovációs kiállításán, az Eureka elnevezésű brüsszeli seregszemlén. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára elmondta: 23 találmányt mutattak be, és mind nyert valamilyen díjat. A magyar találmányok közül nyolc aranyérmes, hat ezüstérmes és kilenc bronzérmes lett, és hat különdíjat is kaptak. Az egyik magyar termék, amely nem pusztán különdíjas és egyben aranyérmes lett, de ez utóbbi kategórián belül is maximális eredményt, 100 pontot ért el: ez a Növényvédelmi Kutatóintézet kutatójának, Oros Gyulának találmánya, az egyik veszélyes növényi vírusbetegség, az egyre több gyümölcsöt, közte a meggyféléket és a jonatán almát fenyegető tűzelhalás elleni permetező anyag. Ez nem csupán ígéretes találmány, de már nagy üzleti sikernek is számít. Egy másik magyar újdonság iránt, amely a közlekedési szabálysértések megakadályozását szolgálja, már nagy külföldi autópályacégek is érdeklődnek. Ez a találmány az autókra, kamionokra vonatkozó magasságkorlátozások betartását ellenőrző fénykapu, amely egy-egy híd, aluljáró előtt automatikusan méri a járművek magasságát, és ha a beállított értéknél magasabbat tapasztal, még idejében feltűnő jelzéssel figyelmezteti a sofőrt.

Egy másik magyar feltaláló olyan egészségügyi információs rendszert fejlesztett ki, amely a különböző diagnosztikai berendezések által mért görbéket faxjelre fordítja le, és így ezek egyszerűen bevihetők a számítógépek memóriájába, és onnan könnyen lekérhetők. Az 1951 óta évről-évre megrendezett Brussels Eureka az innováció, a kutatás és az új technológiák világkiállítása. A Magyar Feltalálók Egyesülete 1990 óta minden évben képviselteti magát a rendezvényen. Az idei kiállításon mintegy 1200 találmányt mutattak be, a több mint 800 résztvevő 40 országból érkezett. Idén első ízben jöttek el az Egyesült Államok és Dél-Afrika feltalálói. Vedres András elmondta, hogy a kiállításon jelentős erkölcsi sikert is elértek a magyarok: többüket felvették a belga feltalálók lovagrendjébe, amelyet néhány évtizede a belga uralkodó hozott létre a kutatás, az innováció terén elért eredmények elismerésére. /4/
1. Egy klónozó vallomásai (Noran) - terasz.hu
2. Planétává növesztett Erdély. nszava.hu
3. Kalász Márton - Tisztelt Kovács Zoltán! K. Z., és.hu
4. Magyar sikerek a feltalálók világkiállításán. National Geographic Online , 2004.november.25

Kultúrpolitika 1.: kedvezményezettek és a többiek

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozott az izraelita közösség vezetőivel. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy egy alkotmányos javaslat esetén hajlandó támogatni a gyűlöletbeszéd szankcionálását. Mondandója kínosan kiszámított és elemzésre érdemes. Gyurcsány ugyanis a következőket mondja.

„Nagy a nemzet közös adóssága a zsidó származású emberekkel szemben.” Figyelem: Gyurcsány egy vallási közösségnek tekinti a zsidó magyarokat, nem pedig a magyar zsidósághoz mint politikai és szubkultúra csoporthoz beszél. Gyurcsány úgy vélte, hogy a vallásnak óriási szerepe van a társadalom építésében. Gyurcsány miniszterelnök szerint "Ez a hit, ez legyen Isten, vagy bármely Istenre vonatkozó hit, hogyha az lényegében a szeretet, a befogadás, a megbocsátás hite, az gyarapítja a nagyobb közösséget is, és jelentősége jócskán túlmutat a vallási közösségen."

A zsidó felekezeti vezetők a tárgyalásokon szorgalmazták, hogy az állam valamilyen módon szankcionálja a gyűlöletbeszédet, a miniszterelnök pedig megígérte, hogy hajlandó támogatni a MAZSIHISZ módosító javaslatait, de csak abban az esetben, ha azok kiállják az alkotmányosság próbáját.

A MAZSIHISZ vezetői nem kívántak állást foglalni a decemberi népszavazás kérdéseiről: "Mint magyar állampolgároknak élniük kell a híveinknek is állampolgári jogaikkal, menjenek el szavazni és mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon" - fogalmazott Zoltay Gusztáv. /1/ Mint köztudott, a fővárosi zsidó közösség tagjai igen nagy számban kettős állampolgárok.

Ha a nép úgy akarja, új szabályok szerint lehetnek állampolgárok a határon túli magyarok. A koordinátarendszer egyik tengelyén a kedvezmények mértéke lesz feltüntetve, a másikon az arra jogosult réteg szélessége. Az ikszet a jogalkotás biggyeszti oda, belátása szerint. A népszavazásra bocsátandó kérdésről az Alkotmánybíróság márciusi határozata megállapította, hogy nyelvtanilag és tartalmilag is egyértelmű. Az igen voksok túlsúlya esetén ugyanis "a kérdésből megállapítható, hogy kedvezményes honosításra vonatkozó szabályokat kell megalkotni és ezek a megalkotandó szabályok a Magyarországhoz való szorosabb kötődés ellenőrzésére.

A mostani állampolgársági törvény a magukat magyarnak valló, felmenőjük magyar állampolgárságát valamiképp igazoló kérelmezőknek egy év életvitelszerű itt-tartózkodást ír elő. A speciális eljárás nem tartozik az államigazgatási eljárások körébe: a belügyminiszternek a jogszabály huszonegy hónapos határidőt ír elő a honosítási kérelem előterjesztésére. A gyakorlatban ez valóban el is tart másfél-két évig (ez nyilván függ az ügyek mennyiségétől, az apparátus létszámától, hozzáállásától); ennyi idő alatt ellenőrzi a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala a törvényi felté-telek meglétét, de adott esetben a papírok megjárják a rendőrséget és a Nemzetbiztonsági Hivatalt is. Csúszást okozhat, ha a csatolandó nagyszámú igazolások közül hiányzik vagy lejárt valamelyik, és a delikvenst hiánypótlásra kérik fel. Ha mégsem tartaná a hivatal a határidőt, akkor nincs mit tenni: a késedelemnek nincs szankciója. Az előterjesztés ezután a köztársasági elnök elé kerül; őt ugyan nem szorítja határidő, de általában néhány hónapon belül megszületik a döntés. Az eljárás végén nem készül formális határozat, ezért az elutasítottak nem tudják meg az indokokat, jogorvoslatra nincsen lehetőség. Az egyetlen, amit tehetnek, hogy újra próbálkoznak.

Az EU egyes tagállamaiban (egységes szabályozás ugyanis csak a minimális követelményekre van) a kettős állampolgárság kezdeti elutasítását mostanra valóban a toleráns megközelítés váltotta föl. Ez azonban nem a határokon túlra került kisebbségekkel van összefüggésben, hanem a migráció általánossá válása az oka: az állampolgárság hiánya ne legyen a bevándorlók beilleszkedésének az útjában, másrészt az emberi jogi fejlemények következtében már nem feltétlenül kell a migránsoknak megszakítaniuk a származási országhoz fűződő jogi kötelékeiket. Éppen ezért az unióban az állampolgárság megszerzése egyedi mérlegelésen alapuló folyamat, melynek feltétele az adott ország területén való hosszabb-rövidebb idejű tartózkodás.

A kettős állampolgárság szabályozása tehát alapvetően a bevándorlás-politikával összefüggő kérdés, ami, ugye, jelenleg Magyarországon föl sem merül.

Ha mégis az etnokulturális megközelítés mellett döntenénk, akkor Nagy Boldizsár szerint a politikai következményekkel mindenképpen számolnunk kell: "Mi egy közösség része vagyunk, minden cselekedetünk érinti az uniót, mintául szolgálhat másoknak. Ha holnap Portugália az összes volt gyarmatainak a lakosait portugálnak tekinti, és ők speciel Magyarországra fognak költözni, akkor azt nekünk tudomásul kell vennünk. Ha Románia uniós ország lesz, akkor a moldáv államban élő személyek egy része, akik románnak vallják magukat, szintén az unió állampolgárai lehetnek. /2/

A már egy ideje lebegtetett kettős, illetve a külhoni állampolgárság létrehozására megálmodott, a határon túli magyarok jogállásáról rendelkező státustörvény helyett a Magyar Állandó Értekezlet javaslatára 1999-ben indult meg a kedvezménytörvény előkészítése (törvény a szomszédos államokban élő magyarokról). Az alapvető célkitűzés az volt, hogy "a határon túli magyarság megőrizze nyelvét, kultúráját és nemzeti önazonosságát". Ehhez tervezték kedvezmények nyújtását az oktatás, a tudományos és kulturális élet, az egészségügy és a társadalombiztosítás területén. A három hónapos munkavállalási engedély megadását nem kötötték volna a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatához, az utazási, diákigazolványhoz kapcsolódó kedvezményeket és a határon túli gazdálkodószervezeteket is támogatták volna. A nemzetiség igazolására (a magyar nyelv ismeretén kívül) ún. ajánlásokat kiállító szervezetek kaptak megbízást. A törvényt 2001 nyarán fogadta el az Országgyűlés, azt egyedül az SZDSZ nem szavazta meg. Ukrajna, Szerbia-Montenegró, Horvátország és Szlovénia nem talált benne különösebb kivetnivalót, de Románia és később Szlovákia hallani sem akart róla. A román kormány a Velencei Bizottsághoz, az Európai Tanács szakértőkből álló konzultatív testületéhez fordult a kedvezménytörvény véleményezését kérve, de a grémium végül az európai gyakorlat áttekintésével általános érvényű állásfoglalást adott ki. /3/
1. Gyurcsány: nagy a nemzet adóssága a zsidó vallásúakkal szemben. 2004.11.23., hirtv, ma.hu
2. A kedvezményes honosítás lehetőségei: Magyar a magyarnak. mancs.hu, Mészáros Bálint
3. Első forduló Mihály László, mancs.hu

Kultúrpolitika 2.: kultúra és fogyasztás

Ócsán, az egyik legfiatalabb magyar folyóirat, a Duna Part szerkesztője, Büki Attila szervezésében a közelmúltban szimpóziumot tartottak az egyre inkább ellehetetlenülő hazai folyóiratok helyzetéről. Számos író, főszerkesztő közül Oláh János író-költő, a Kilencek nevű, népi-nemzeti elkötelezettségű írócsoport tagja, a Magyar Írószövetség lapja, a Magyar Napló főszerkesztője festette a legelkeserítőbb képet.

Oláh János véleménye szerint az irodalmi intézmények, lapok, kiadók, egyesületek helyzete az utóbbi két évben is jelentősen romlott. Az általa főszerkesztett Magyar Napló című irodalmi havilap támogatása például két éve a névleges összeget tekintve ugyanannyi, de az infláció által két év alatt okozott veszteség több mint tíz százalék. Az idén életbe lépett, a költségvetési támogatást elnyert tevékenységek áfájának visszaigénylését szabályozó rendelet következtében újabb húszszázalékos veszteség keletkezett, így kiderül, hogy két év alatt a támogatási összeg egyharmadával csökkent. Most azt hallani, hogy a kiadási támogatások újabb csökkentésére készülődnek a döntéshozók. zok az irodalmi lapok, amelyeknek nincs jelentős önkormányzati támogatása, vagy a Soros Alapítványtól nem kaptak pénzt, már most is adóssággal küzdenek, alig vagy egyáltalán nem tudnak például honoráriumot fizetni. Ha valóban lesz újabb támogatáselvonás, az a kegyelemdöfést jelenti számukra.

Miért olyan szűkkeblű a könyvtári vásárlások tekintetében a magyar költségvetés, amely annyi üzletág – többek között a kakaóbiztos számítógépprogram keretében kedvezményezett számítógépes lobbi – gazdagodását segíti sokmilliárdos állami megrendelésekkel? A főszerkesztő emlékeztet rá, hogy jó hatvan esztendeje, a szocialista társadalmi berendezkedés kezdetén, az államosítások során a magyar írótársadalmat már kifosztották egyszer. Csak a magyar irodalom javára, magántőkéből létrehozott Baumgarten Alapítvány törvénytelen kisajátításával, elkonfiskálásával többmilliárdos ingatlanvagyonra tette rá a kezét az állam, amiért soha semmilyen kárpótlást nem kaptak a kedvezményezettek, a mindenkori kortárs magyar írók. De az írószövetség elvi elődje, az Írók Gazdasági Egyesülete elkobzott bérházaiból sem származtatott vissza az állam soha egyetlen petákot sem a magyar irodalomnak. A két világháború között a kortárs szépirodalmat piacra segítő kiadók vagyonának – székházainak, nyomdáinak, terjesztőhálózatainak – államosítása által okozott veszteség is sok milliárdra rúg, pontosan megbecsülni se lehet. Ennek a gátlástalan – egyébként más társadalmi szervezeteket is sújtó és soha jóvá nem tett – államosításnak nevezett fosztogatásnak a következménye a mai magyar irodalmi szereplők – folyóiratok, kiadók, egyesületek – tőkeszegénysége, kiszolgáltatott „piaci pozíciója”. A magyar irodalmi élet szereplőinek ezeket a veszteségeit és kárpótlásuk 1989-es elmulasztását a támogatási rendszer átgondolt kiteljesítésével lehetne orvosolni. Ehelyett azonban a döntéshozók azokat a támogatási formákat is meg akarják szüntetni vagy el akarják sorvasztani, amelyek az elmúlt tizenöt év alatt – épp az európai uniós országok gyakorlatához való igazodás következtében – létrejöttek. Ez a folyamat oda vezet, hogy azok a magyar írók, akik nem kapnak menedéket a Soros Alapítvány vagy a német ösztöndíjrendszer védőernyője alatt, asztalfiókíróvá válnak, még ha a megélhetési küzdelmek mellett maradna is írásra idejük. /1/

Egy szatíra a magyar olcsóságról, a magyar EU-ról, meg jólétről. Uj Péter írja. „Görnyedten másztam tovább a két teli Tesco-szatyorral, amikor csörgött a mobilom (hetvenezerért vettem egy éve, de ma már használhatatlan szinte, öregebbnek néz ki, mint ükapám első világháborús naplója), F. volt az, győri spanom, a lékhorgászat Mozartja, most éppen Szlovákiában van, mondja, mert levelet ad föl Londonba, egy ideje így csinálja már, Szlovákiában postáz, vacsorál és ebédel, valamit vásárol élelmiszereket (van nagyonbüdös, de az Urquellhez kiváló sörsajt is), ruhát Ausztriában vesz, mert ott vannak normális márkák, és legalább harmadával olcsóbb, mint itthon. Úgyhogy a nyolcvanas évek végének klasszikus Gorenje-futásai élednek mostan újra, hiába, a fejlődés megállíthatatlan. És nem léphetünk bele kétszer ugyanabba a hűtőládába. Egyébként, mondta két hónapja a Club Tihany hetvenes évekből ránk maradt NDK-kompatibilis díszletei közt E. (E., mint Esterházy), az európai átlagár dupláért vásárolt két deci, nehezen vállalható minőségű vörösbort szorongatva, Ausztriába ebédelni is érdemes átjárni. Egyrészt bármelyik bécsi kisvendéglő meghaladja a Budapesten gasztronómiai csúcsként elkönyvelt éttermek színvonalát, például ott még látni lehet nyugdíj előtt álló, hatvan év körüli felszolgálókat, ott a felszolgáló még szakma ugyanis, nem pedig gyors pénzszerzési lehetőség, másrészt meg olcsóbb is, de legalábbis egy árban van a pestiekkel, és marhahúst csak Bécsben tudnak főzni rendesen, már háromszáz évvel ezelőtt is oda hajtották a marhát, ugye. Nyilván.

Még éjszaka küldött egy e-mailt Z. New Yorkból. Kiment hétvégére, kábé kétszázezerből megvolt a túra, de ezt simán meg is kereste, mert ezer dollárért vett egy laptopot, amit itthon négyszázötvenezer forintért kínáltak, meg hoz néhány ruhát, és kirándult is egyet, tehát pénzénél van, simán, sőt. Nyilván. Ha már letöltöm azt az e-mailt: január óta huszonhárom százalékkal csökkentek a széles sávú internetárak Európában. Én mondjuk épp egy ezressel fizetek többet, mint egy éve, viszont ez a sávszélesség, amit az én ADSL-em tud, Európában nem is számít széles sávnak. Nyilván. A nagyon nagy jólétnek ezen a versenyképes fokán valóban indokolt, hogy az aktuális politikai vezetés elgondolkodjék, miképpen tekerhetne még egyet a világ legszadistább és legáttekinthetetlenebb adórendszerén, hogy mondjuk az adókedvezményeket adóztatná meg, vagy a mobiltelefonok csengőhangjait, esetleg az egy háztartásra jutó bazmegeket. Nyilván.” /2/

Súlyos vitához vezetett a fővárosban két budapesti művészszínház többlettámogatása, melyet a szakbizottságok indokoltnak tartottak, a pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Atkári János viszont elfogadhatatlannak vélte, hogy a közgyűlés a költségvetési rendelet megsértésével döntsön ez ügyben. A kulturális bizottság a Katona József és a Radnóti Miklós Színháznak javasolta az összesen 28 milliós kiegészítést. A két teátrum végül megkapta a többlettámogatást, igaz, nem működésre, hanem a gazdálkodás racionalizálására. A kiegészítésre azért van szükség, mert a színházak jóval kevesebb pénzből gazdálkodhatnak, mint tavaly. A Radnóti Színház művészeti támogatása 20 millióval kevesebb. A 30 milliónyi, nem visszaigényelhető forgalmi adó kompenzálására mindössze 17 milliót kaptak, és a belépőjegyek áfatartalmának emelkedése révén közel kétmillió forint veszteség érte a színházat, nominálisan tehát 35 millióval kevesebből gazdálkodhatnak. Mindez az éves inflációt is beleszámolva mintegy 20 százalékos támogatáscsökkenést jelentett. A színházigazgatók meghallgatásakor elhangzott adatokból az következett, hogy kevesebb bemutatót tartanak, munkatársakat bocsátottak el, a fizetésemelések elmaradtak, és a színház várhatóan feléli kevés tartalékát. Bálint András direktor beszámolt arról is, hogy az inflációt jóval meghaladó mértékben kénytelenek emelni a jegyárakat, és bevezetik a hétvégi felárat is.

A Katona József Színház szintén drasztikus változtatásokra kényszerült az évad kezdetekor: 56 millió forint kiesésével kell számolniuk a szezonban – a támogatások összes csökkenése 43 millió, a visszaigényelhető áfa arányának csökkenése miatt pedig 13 millió forintos hiánnyal kell számolniuk 2004-ben. Mindez a Katonában a kényszerű elbocsátások mellett egyes munkakörök megszüntetésével, átszervezésével járt, több esetben részmunkaidős foglalkoztatást vezettek be, csökkent a vendégművészek és a bemutatók száma, s megszűnt a teljes női varroda, a színház egykor kulcsfontosságú részlege is. A megtakarítás várhatóan 31 millió forintot eredményez, ezért a teljes évre vetített hiány megszüntetésére 25 millió forintot kért a három játszóhelylyel működő Katona, ahol a látogatottság és a kihasználtság is meghaladja a száz százalékot.

A nagyobb teátrumokat szintén súlyosan értintette az idén az áfatörvény és a gazdasági megszorítás. A Vígszínházban például közel százmillió forint kieséssel kell számolni – válaszolta lapunk kérdésére Marton László igazgató. Példaként azt mondta el, hogy ez az összeg azonos a teljes évad minden bemutatójának produkciós költségével; ebben a jelmezek és díszletek előállítása is benne foglaltatik.

A Nemzeti Színház is legalább 5 százalékos támogatáscsökkenésre készül a 2005-ös évben. Farkas Ágnes gazdasági igazgató nem tud konkrét számokat a jövő év költségvetéséről, ami azért különösen fájó, mert – mint minden teátrum – ők is évadban gondolkoznak, s így már meghirdették programjukat 2005 őszéig. Eleve számolnak 5 százaléknyi elvonással, de ha ennél is kevesebb pénzt kapnak, az már megkérdőjelezheti a működőképességet. Mint mondta: 2005-re nagyjából ugyanakkora összeget kértek, mint amennyiből az idén gazdálkodhattak – ez 110 millióval kevesebb a 2003-as támogatáshoz képest. Az intézmény teljes pénzforgalma meghaladja a 2 milliárdot, ebből 1,7 milliárd az állami támogatás, a többi a jegyekből, valamint a rendezvényekből származó bevétel. Ugyanakkor a Nemzeti Színház költségvetéséből kell kigazdálkodni a – még Schwajda György által kitalált – nemzet színészeinek inflációkövető díjazását, ami több tíz millió forintos tételt jelent évente. /3/
1. Az újabb elvonás kegyelemdöfés lenne. 2004.11.17., Kutassy Máté, mn.hu
2. A világ legdrágább országa. NSZ, Uj Péter, 2004.11.24.
3. Zuhanórepülésben a színházak támogatása - [2004-11-26]vg.hu

Az ügynökválság nem múlik el

Az ügynökválság eheti történései programozott politikai napirendhez tartoznak. Nem lehet spontán fejleménynek, véletlen lelepleződésnek tekinteni. A rezsim akut kormányválságát, politikai válságát, nemzetközi diplomáciai válságát van hivatva elfedni. A tájékozatlan, könnyen megvezethető társadalom pedig vevő erre.

Nem teljesen értvén ezt a politikai programot, nem ismerve fel a szórakoztatóipari rendelésre íródást sem, a mára egészen elhülyülni látszó Verebes István a következőket találta mondani. Eddig azért nem kérte ki a rá vonatkozó megfigyelési aktákat a történeti levéltárból, mert nem akarta, hogy legközelebbi ismerősei közül valakiről kiderüljön, ő is besúgó volt. A Kontra című rádióműsorban a színész-rendező ezt azzal indokolta: nem tudja, hogy viselkedett volna, ha valamelyik barátjáról kiderül, jelentett róla. Ezért inkább struccpolitikát folytatott. Verebes, most, hogy az „MGP-ügyben" Kern András megszólalt, felkeresi a levéltárat, ugyanis világossá vált számára, hogy egyik legjobb barátja nem volt besúgó. (Verebes: eddig Kern miatt nem mertem kikérni aktáimat a levéltárból. 2004.11.23., klubradio.hu). Aranyos, nem?!

Megjelent az ügynökbulvár is: Fedőnevek költészete címen a Népszabadságban. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója csaknem száz névből álló listát állított össze - az irodalmi, történelmi fedőnevekből. Ebből kiderül, hogy az ügynökök és informátorok kilétét rejtő fedőneveket a magyar történelem és művészvilág egykori, sőt gyakran ma is élő szereplőitől kölcsönözték. Gyarmati György szerint nem fordult elő, hogy fedőnévként az illető saját nevét használták volna. "Karádi Katalin", "Jávor Pál", "Márkus László" vagy "Major Tamás" néven máig ismeretlen személyek adtak jelentéseket a titkosszolgálatoknak - talán éppen az említett művészekről. Elkereszteltek spionokat történelmi személyiségekről is, így "Teleki Pálról", "Károlyi Mihályról", "Széchenyi Istvánról" vagy "Ságvári Endréről". Akadt besúgó, akire történetíró ("Anonymus" vagy "Kézai Simon") nevét aggatták. - A fedőnévadásnak nem voltak, illetve ma sincsenek szabályai - közölte lapunkkal egy valamikori titkosszolgálati tiszt, hozzátéve: elsősorban arra törekedtek, hogy név szerint ne legyen azonosítható az illető; erre az operatív tiszt tett javaslatot, amit az ügynök vagy elfogadott, vagy ajánlott helyette másikat. Volt, aki egyik rokonának nevét vagy mozaikszót használt, de egy csapágyforgalmazó kereskedő például mint "Golyó" jelentett - mondta. A 2000 című irodalmi és társadalmi folyóirat novemberi száma egy "Debreceni" fedőnevű szegedi demográfusról 1976-ban írt titkosszolgálati elemzést közöl. A Debrecenből származó ügynök Kiss Ferenc irodalmárról, illetve a köré gyűlt alkotókról adott rendszeresen információkat. Szilágyi Ákos, a lap szerkesztője szerint a dokumentumok rávilágítanak, hogy a kapcsolattartó tisztek gyakorlatilag "nevelők" is voltak. Az egykori szigorúan titkos iratokból kitűnik, hogyan próbálták formálni a tartótisztek a besúgók világszemléletét. (Kunstár Csaba)

1. Ügynöktörvény: megint nem

Egyébként napokon belül elkészül az állambiztonsági levéltári törvény módosítása Néhány napon belül elkészül az állambiztonsági levéltári törvény módosítása. A módosító indítványon Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltára főigazgató-helyettese dolgozik, munkáját Dávid Gyula szocialista és Répássy Róbert fideszes honatya segíti. Kutrucz szerint mindenképpen lehetővé kell tenni, hogy az egykori elítéltek megnézhessék a koncepciós és az egyéb politikai perek nyomozati anyagát. Lehetőséget kell adni az egykori áldozatoknak és hozzátartozóiknak, hogy megtudják, mi alapján emeltek vádat ellenük. Szerencsés lenne, ha megszűnnének a "vicces iratok" is, amelyeken sokszor több a neveket eltakaró fekete áthúzás, mint az érdemi szöveg. Ennek oka, hogy a jelenlegi szabályozás szerint, ha egy lehallgatás során két megfigyelt beszélgetett egymással, egyikük sem kaphatta meg a teljes szöveget, csak a rá vonatkozót. Az egykori állambiztonsági szervek hírszerzéssel és elhárítással foglalkozó osztályainak anyagai egyelőre csak egy előminősítő bizottság döntésével válhatnak hozzáférhetővé. A belső elhárítás iratait a megfigyeltek, és családtagjaik is kikérhetik, a teljes ügynöklista azonban továbbra sem hozzáférhető…/1/

2. Ügynökválság mint politikai napirend

Mikor lesz nyilvános a teljes ügynöklista? Megtudjuk-e valaha a teljes igazságot a megfigyelőkről és a megfigyeltekről? Az SZDSZ ismét benyújtotta az ügynöktörvény-javaslatot az országgyűlésnek, és hamarosan módosítják az állambiztonsági levéltári törvényt is - de vajon mindez mire lesz elég? Molnár Gál Péter színikritikus bejelentése bombaként robban az elmúlt héten: az ismert színikritikus ügynökként szolgálta a rendszert, és többek közt - Latinovits Zoltánról is készített jelentéseket. A színészre vonatkozó aktákat a két testvér, Fenreisz Károly és Bujtor István kérte ki a Történeti Levéltárból, ebből derült ki, hogy Molnár Gál Péter, mint három/hármas ügynök, jelentett Latinovits Zoltánról és még sok más színészről is. Mécs Imre, SZDSZ-es képviselő a Mokka szerda reggeli adásában kijelentette: a törvényjavaslatot, ami a három/hármas ügynökök egy bizonyos körét nyilvánosságra hozta volna az MSZP megbuktatta. Véleménye szerint nem a személyek érdekesek, hanem a jelenség. Mivel véleménye szerint kezd bizonyos nosztalgia kialakulni a Kádár-rendszer iránt, meg kell mutatni, hogy milyen mocskos, romlott rendszer volt. Tóth Károly MSZP-s képviselő telefonos bejelentkezésében elmondta Havas Henrik kérdésére, hogy az ügynöktörvény nincs rendben. Véleménye szerint olyan sebeket tépünk fel ezzel, amikkel olyan emberi tragédiákat okozhatunk, és ettől meg kell óvni a társadalmat. Bár személyes véleménye szerint az MSZP - természetesen - nem érintett, de, mint elmondta, politikai önmérsékletre van szükség a kérdésben. /2/

Az egykori BM III-as Főcsoportfőnökség dossziéinak - a jelenlegi gyakorlattól eltérően nem csak a belső elhárításra szorítkozó - kitárásával a szakma több képviselője egyetért. Standeisky Éva, neves XX. század-történész is szerencsésnek tartaná, ha a teljes iratállományt nyilvánosságra hoznák. Mint mondotta: érdemesebb egyszerre tisztázni a múltat, mint ha egyesek a politikai váltógazdaság eredményeképpen évekig csöpögtetik a közéletbe a különböző ügynökügyeket. Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese az "ügynökügyről" sajtótájékoztatón mondta: a pártvezetés nem alakította még ki az álláspontját, személyes véleménye azonban az, hogy "amit a törvények lehetővé tettek, azzal kellene maradéktalanul élnünk". „Valószínűleg jobb lett volna a legelején túljutni mindezen - valamikor 1990 táján, amikor többünknek ez volt a szándékunk -, s egyszer s mindenkorra lezárni az ügyet".

3. A külföldiekről már mindent tudunk

Érdemes lenne tisztázni, hogy mit rejtenek a titkos akták. A kommunizmus összeomlása után másfél évtizeddel is tombol Közép-Európában a "spionláz". Szlovákiában nemrég az interneten tették közzé az egykori besúgók listáját. Ezt a gyakorlatot hazánkban is többen példaértékűnek tartják, szorgalmazva, hogy a III-as Főcsoportfőnökség megmaradt irataiból állítsanak össze ügynöklistát, s tegyék közzé. A szlovák listán szerepel a besúgók neve, de ezen kívül semmilyen más adatot (az illető születési idejét, helyét, anyja nevé, lakcímét stb.) nem tüntetnek fel, ami az azonosítást meglehetősen nehézkessé teszi. Mint azt az egyik szakember kifejtette, a listán több Jozef Holub is szerepel, tevékenységüket sem városhoz, sem egyetlen intézményhez nem lehet kötni. Mindez oda vezet - tette hozzá -, hogy Szlovákiában ma több ezer Jozef Holubot lehet gyanúsítani. Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója szerint viszont aggályos lenne úgynevezett ügynöklistát közzétenni Magyarországon. Mint mondotta, minden egyes esetben több dokumentum tüzetes, egyedi vizsgálata teszi csak lehetővé, hogy bárkiről is teljes bizonyossággal megállapítható legyen egykori ügynökmúltja. /3/

Befejezett történetet, társadalmi igazságszolgáltatást csak külföldön ismert a média. Így pl. tudatják velünk, hogy egy spanyol titkosügynököt 1998-ban temették el. Hat év elteltével hirtelen megjelent az elhunyt. A Burgos melletti San Pedro de Cardena spanyol kolostor szerzetesei 30 gregorián misét mondtak az 1998. július 2-án Thaiföldön elhunyt Francesco Paesa titkos ügynök lelki üdvéért, s halálhírét a spanyol sajtó is jelentette, de Paesa nemrég újra felbukkant, s igencsak elevennek látszott. Paesa holttestét Bangkokban elhamvasztották, és szűk családi körben helyzték örök nyugalomra. Hat év elteltével azonban hirtelen megjelent az elhunyt. Egy detektíviroda és az El Mundo című napilap riportere Luxemburgban akadt a 68 éves egykori ügynök nyomára. "Ő a legélőbb halott, akit csak el lehet képzelni" - írta az El Mundo. Spanyolországban senki nem kételkedik benne: Paesa megrendezte saját "halálát" - és erre jó oka volt az "ezerarcú embernek", ahogyan az egykori ügynököt emlegették. A pénzmosásban és fegyvercsempészetben aktív férfit az egész világon kereste az Interpol, mivel egy korrupt exrendőr jóvoltából vele együtt 11 millió eurónak is nyoma veszett. /4/ A mi politikai bűnözőink itt élnek közöttünk. Szép nyugdíjat húznak, és állami kitüntetéseket viselnek.

Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke szerint az előterjesztés "indokolatlan és időszerűtlen", hiszen a jelenlegi törvények működőképesek és eleget tudnak tenni a követelményeknek. Tóth szerint decemberig lezárul a közszereplők átvilágítása, s a parlament által meghosszabbított határidő miatt lehetőség van az európai parlamenti képviselők és akár mások átvilágítására is. Hasonlóan nyilatkozott Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkár is, aki szerint a törvény alapján rendben folyik a szolgálatok iratainak átadása, ami jövő februárban befejeződik.

A rendszerváltás óta minden parlamenti ciklusban születtek kezdeményezések a titkosszolgálati múlt feltárására. Hogy erről a kérdésről törvény szülessen, azt először a demokratikus ellenzékből párttá szerveződött szabaddemokraták vetették fel. Az 1990-es választások után két képviselőjük, Demszky Gábor és Hack Péter az SZDSZ választási ígéretének megfelelően nyújtották be az ügynökök múltját feltáró törvénytervezetüket. Az akkori elképzelés szerint csak a III/III-as csoportfőnökség aktáit világították volna át, a teljes III-as főcsoportfőnökség munkája ekkor, mint Hack korábban lapunknak elmondta, még nem volt ismert. A III/III-as csoportfőnökség az 1989/90 fordulóján kitört Dunagate-botrány nyomán híresült el. Kiderült ugyanis, hogy az ekkor már szabadon szervezkedő ellenzéki pártokat, személyiségeket a pártállam belső elhárítása figyelemmel követte. (Ennek nyomán Németh Miklós akkori kormányfő egy listát adott át utódjának Antall Józsefnek, amelynek sorsa később érdekesen alakult.) A Demszky-Hack javaslat lényege az volt, hogy ha a törvényben meghatározott funkciók betöltőiről bebizonyosodik korábbi ügynök voltuk, felszólítják őket lemondásra. Ha nem teszik, ügynökmúltjukat nyilvánosságra hozzák. Az eljárás a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, illetve az 1991-es javaslat szerint a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök kezében lett volna - a bírói út kizárásával. Hack szerint az 1990 nyarán még abban bíztak, hogy az átvilágítás decemberre, az önkormányzati választásokig lezárható, s ezután már nem lesz szükség a törvényre sem.

A rendszerváltozás utáni első parlament végül 1994-ben utolsó ülésnapján fogadta el a máig hatályos - többször módosított - ügynöktörvényt, amely alapján megalakulhattak az átvilágítással foglalkozó bírói testületek. Nem csoda, hogy a korabeli parlamenti többség ügyelt arra, hogy az ő átvilágításuk már ne történhessen meg. Boross Péter ekkori kormányfő később büszkén mesélte, hogy maga titkosíttatta még belügyminiszterként a szolgálatok anyagait. A törvény csak a III/III-as - ügyosztályt érintette, tehát azokat, akik a belbiztonságnál dolgoztak, vagy onnan származó jelentéseket kaptak. A jogszabály egyetlen szankciót tartalmazott: ha valakit érintettnek találtak és funkciójáról nem mondott le, nevét nyilvánosságra hozták a Magyar Közlönyben. A jogszabály ezt követően többszöri módosításon esett keresztül. Az 1996-os változtatás létrehozta a Történeti Hivatalt, ahová a III/III-as iratok kerültek és úgy rendelkezett, hogy csak az 1972. február 14-e után születettekre vonatkozzon. A történeti Hivatal élére Markó György került. 1998 nyaráig az alábbi neveket jelentették meg a Magyar Közlönyben érintettség okán: Horn Gyula, Gál Zoltán, Szűrös Mátyás, Medgyessy Péter, Nyers Rezső, Csehák Judit. Érintettnek találták még Vankó Magdolnát (MSZP) és a KDNP-s, volt vatikáni nagykövetet, Keresztes Sándort is. A két politikus azonban miután kitöltötte mandátumát, 1994-ben kikerült a közéletből.

A törvény a Fidesz vezette kormány alatt is többször módosult: először az átvilágítandók körét bővítették ki az újságírókkal, majd a Történeti Hivatal jogállása módosult úgy, hogy nemcsak a III/III-as, hanem a teljes III-as főcsoportfőnökség iratait átvehette. Közvetlenül a 2002-es választások után derült ki, hogy az új kormányfő, Medgyessy Péter a III/II-es csoportfőnökségének szigorúan titkos tisztje volt. A miniszterelnök a parlament előtt is megerősítette ezt, majd az SZDSZ nyomására bejelentette: új átvilágítási törvényt kezdeményez, amely az egykori III-as főcsoportfőnökség teljes körére kiterjed és kezdeményezte az új levéltári törvény megalkotását is. Új átvilágítási törvény mégsem született, mert - elsősorban az MSZP ellenállása miatt - nem kapott többséget. Létrejött viszont az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, amelynek élére pályázat útján Gyarmati Györgyöt nevezték ki.

Az úgynevezett 6-os kartont 1954-től vezették mindazokról, akiket sikertelenül vagy sikeresen beszerveztek. Az A oldalon szerepeltek az illető személyes adatai. A B oldalon a beszervezés ideje, a beszervező neve, a beszervezett fedőneve, valamint a vonatkozó napló-, dosszié- és irattári azonosítókat. Kutatók szerint ez utóbbi adatok miatt is igen összetett feladat lett volna meghamisítani a kartonokat, ahhoz ugyanis több más - ráadásul több helyütt kezelt - nyilvántartást, adatlapot is módosítani kellett volna. Ehhez át kellett volna írni a jelentéseket tartalmazó M (munka) dossziét és az utólag, kézzel írt bejegyzéseket is, de a hamisításhoz a tartótiszt új aláírása is kellett. A nyilvántartások különállósága miatt több szervezeten is át kellett nyúlni, mert egy csoportfőnök nem diszponált az összes adat fölött. Ráadásul egyes beszámolók szerint a jelentéseket egy időben cérnával varrták be az M dossziéba, hogy az esetleges eltávolításnak nyoma maradjon. A B (beszervezési) dosszié az, melyben szerepelt a beszervezett nyilatkozata, a beszervezendő személy környezettanulmánya, illetve az esetleges róla készült megfigyelések anyagai. Ez azt is jelenti, hogy a még be nem szervezett ügynökről is elkezdték kiállítani a B dossziét. /5/
1. Lassan megnyílnak az akták. 2004.11.23., NSZ, hirado.hu
2. Ügynöklista: kell? Mokka: Az MSZP a parlamenti végszavazáson megbuktatta az ügynöktörvényt, bár mint kijelentették, őket nem érinti. TV2.hu
3. Az ügynökügy új lendületben? Szlovák lista az interneten., NSZ, 2004.11.25.
4. Saját halálát rendezte meg a titkosügynök. 2004.11.25. MTI
5. Szakszerű tálalásban: ügynökügy újra. S. Z.., nszava.hu

Népszavazás-állampolgárság: piszkos politika

Az amerikai Newsweek magazin legfrissebb számában a kettős állampolgárság megadásáról szóló december 5-i népszavazás előzményeiről, illetve várható következményeiről ír. A meglehetősen szkeptikus hangú publikáció összefoglalóját az alábbiakban közöljük. A történelem nem volt kegyes Magyarországhoz - indítja cikkét a Newsweek. Patrubány Miklóst idézi: "Ami Magyarországgal történt, bűn.” A cikk szerzője, William Underhill, alábecsülve az Erdélyben élő magyar kisebbség számát, azt írja: „több mint egymillió kisebbségi társához hasonlóan, az 52 éves számítógépes tudós Erdélyben él, Románia festői vidékén, amit az anyaországtól az első világháború után elszakítottak. Az elmúlt 1000 évben Erdély, a nemzeti kultúra bölcsője, ugyanolyan 'Hungaricumnak' számított, mint a paprika.” Petrubány, a Magyarok Világszövetségének élén vezeti azt a kampányt, amely a magyar nemzet, legalább papíron történő újraegyesítését célozza. Ha a decemberi népszavazás jóváhagyja, 20 százalékkal megugorhat a magyar útlevéltulajdonosok száma, és az EU polgárainak száma 2 millióval gyarapodhat: az EU integrációnak egyel több kihívással kell megbirkóznia. [Az 1920 évi trianoni szerződés] ügye állandóan a politika napirendjén van, és nem nehéz megérteni okait. "Mondjon még egy államot a történelemben, amelyiktől elszakították területének kétharmadát?”- idézi az amerikai hetilap Tóth Istvánt, a Tárki igazgatóját. Az évtizedes diszkrimináció csak olaj volt a tűzre. Még ha a demokráciák térhódítása enyhítette is az nemzeti kisebbségek nehéz helyzetét, ma is jelentkezik feszültség, gyakran a magyar nyelv használata miatt az iskolákban és a közigazgatásban. Még Szlovákiában is, ahol a Magyar Koalíció Pártja része a kormányzó koalíciónak,… „szavazatokat nyerhet az, aki kijátssza a magyarellenes kártyát" - idézi a lap Bara Zoltánt, a párt szóvívőjét.

Vajon üdvözölne-e az Európai Unió ilyen sok váratlan jövevényt? A kettős állampolgárság hívei hivatkozhatnak Európa növekvő munkaerőhiányára. De Brüsszelnek van oka a nyugtalanságra. A tíz új tagországgal megjelentek bonyolult kisebbségi ügyek, amelyek tovább komplikálják az amúgy is kényes európai döntéshozatali folyamatot. A budapesti kormány sincs túlságosan elragadtatva a kilátásoktól. Mint a korábbi kormányok, nem mulasztja el, hogy hangsúlyozza: támogatja a határon túl élő rokonokat. Ám a népszavazás a nacionalizmusnak olyan jelenségére utal, amelynek aligha van helye a szép, új Európában. Márpedig Magyarország ehhez csatlakozott a nyáron. Meg van annak a kockázata is, hogy maga ellen hangolja a szomszéd országokat - írja a Newsweek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a nem szavazatot támogatja, a Newsweeknek kifejtette: "a népszavazás felvet egy kínos kérdést. Kérem az embereket, gondoljanak bele, hogyan tekintenek majd [a népszavazásra külföldön]”. Nem kevésbe fontos, hogy már néhány ezer betelepülő is komoly erőpróbának veti alá a pénzszűkével és a hatalmas költségvetési túlköltekezés megfékezésével küszködő országot. Gyurcsány leginkább abban reménykedik, hogy az emberek az eszükkel, és nem a szívükkel fognak választani. Mint Tóth István megjegyzi: a magyar társadalom jelentős része ezt a kérdést költség-haszon elemzésként fogja fel. A Newsweek végül megállapítja: „Németország saját kárán megtanulta, hogy még a legörömtelibb újraegyesülés is nagyon költséges lehet.” (Költség-haszon elemzés lesz a népszavazás? - 2004.11.23. 17:57 - hvg.hu)

Öngyilkos társadalom: az anyaország ifjúsága és a drog

A fővárosi 14-16 éves fiatalok negyede fogyasztott már tiltott drogot - a hazai helyzetről készült 2003-as jelentést hamarosan a kormány is tárgyalja; a főbb adatokat egy sajtótájékoztatón ismertették. Kedvezőtlen tendenciának számít, hogy egyre fiatalabban próbálják ki először a kábítószereket; a zömében 14-15 éves fiatalok többsége próbálkozik, vagy alkalmi fogyasztó. A tinik "drognépszerűségi listájának" első helyén a kannabiszfélék állnak, de - különösen a lányok - szívesen használnak gyógyszereket is. Sok fiatal élvezi a diszkódrogok (amfetamin, ecstasy) nyújtotta örömöket is. Tágítva a kört, minden kilencedik-tizedik felnőtt használt tiltott drogot legalább egyszer. Jellemzően a nagyvárosiak, fiatalok, férfiak estek kísértésbe. A rendőrségi-ügyészségi statisztikák szerint 1996-ban 440, 2002-ben 4775 esetet regisztráltak, aztán 2003-ban 3378-ra esett vissza a számuk. Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkenés nem a fogyasztás visszaesését, hanem a látencia növekedését jelzi. Úgy fogalmazott, hogy a legalább "valamelyest liberalizált" drogpolitika híve.

A dokumentum szerint a marihuána térhódítása aggasztó. Egyértelműen ez a leginkább elterjedt kábítószer: a 15-64 év közötti európaiak 20 százaléka már kipróbálta, s a fiatal felnőtt korúak 0,9-3,7 százaléka rendszeresen, naponta vagy majdnem ilyen gyakorisággal él vele. Franciaországban a 17-19 éves fiúk 9,2 százaléka mondja azt, hogy minden nap szív marihuánát. 16 éves korukra a csehek, a spanyolok, a franciák és a britek 30 százaléka már kipróbálta a marihuánát, míg a legalacsonyabb arányt, 10 százalék alattit Görögországban, Máltán, Finnországban és Svédországban tapasztalták a szakértők. Mostanra a heroin után ez lett a második leginkább említett kábítószer az orvosi jelentésekben, azaz egyre gyakrabban kell orvosi kezelésben részesíteni a marihuána élvezőit: az összes páciens 12 százaléka és az összes új eset 30 százaléka ide tartozik. Gondot jelent az is, hogy megjelentek az európai piacon, igaz, egyelőre csak Hollandiában az új, erősebb hatóanyagú marihuána-fajták. Ha ez a típus elterjed, várhatóan még jobban megnő majd az orvosi beavatkozások igénye - miközben az OEDT szerint Európában egyelőre nem nagyon léteznek hatékony, erre a kábítószerre "szabott" kezelési módok.

Ami a többi kábítószert illeti, a jelentés szerint az Európai Unió 25 tagországában és Norvégiában 850 ezer és 1,3 millió között van azok száma, akik intravénásan adnak be maguknak drogot - alapvetően heroint. Csak az EU 15 régebbi tagállamában 410 ezer kábítószeres vesz részt valamilyen leszoktató programban. A kokain a marihuánához hasonlóan terjedőben van: a 15-34 év közöttieknek 1-10 százaléka mondta (országonként eltérő arányban), hogy már fogyasztott ilyen kábítószert. Miközben a teljes népességre vetítve ez az adat átlagban 1 százalék alatt van, Spanyolországban és Nagy-Britanniában meghaladja a 2 százalékot, azaz eléri az egyesült államokbeli szintet. Az ecstasy-tabletták pedig már behozták, sőt talán el is hagyták a különböző amfetamin-származékokat, azaz a második helyre léptek elő a leginkább fogyasztott kábítószerek listáján. A felnőttek 0,5-7 százaléka próbálta ki ezeket, a rekordot pedig Nagy-Britannia jelenti, ahol ez az arány 12 százalék. (MTI)




TÁJÉKOZTATÁS: a legfőbb cenzor

„Milyen demokrácia az, ahol egy diktatúra által biztosított liberalizmussal sem tudnak élni? Az interjúk átírhatósága méltatlan helyzetbe hoz újságírót, szerkesztőt, médiamenedzsert és médiatulajdonost, a nyilatkozókról nem is beszélve.”

Médiapiac: úl lapok, új terjesztési hálózatok

Újra előfizet az MTI-re a Magyar Rádió: Helyreállt a szerződéses kapcsolat a Magyar Távirati Iroda Rt. és a Magyar Rádió Rt. között, és 2005 januárjától a közrádió ismét előfizetője lesz a távirati iroda hírszolgáltatásának. Az ezt rögzítő megállapodást Kondor Katalin, a Magyar Rádió Rt. elnöke és Vince Mátyás, az MTI Rt. elnöke írta alá. A szerződés értelmében a Magyar Rádió mindhárom adójára - Kossuth, Petőfi, Bartók Rádió -, valamint ingyenes internetes honlapjára megkapja az MTI teljes hírkiadásának felhasználási jogát a 2005. évre. Egy másik, most aláírt szerződés azt is lehetővé teszi, hogy az MTI saját szolgáltatásaiban felhasználja a Magyar Rádió Krónika Hírszolgálatának híreit. Mint ismert, a két intézmény között idén májusban szűnt meg a szerződéses kapcsolat, miután a Magyar Rádió felmondta hírelőfizetési szerződését. (origo/MTI)

Helyi Théma címmel a napokban ingyenes hetilap indult egyelőre hat budai kerületben, de a tervek szerint jövőre a hálózat már országos lesz. A kerületi lapok impresszumában kiadóként a Théma Lap- és Könyvkiadó Kft.-t nevezték meg. Információk szerint a Helyi Téma egyszemélyes tulajdonosa és befektetője a Reform című lap befektetőinek képviselője, Vitézy Tamás, akit a száz leggazdagabb magyar között is jegyeznek. A lap névválasztása nem véletlen: az Orbán-kormány idején a közszolgálati televízióban létezett egy dokumentumműsor Théma címmel, amely Vitézy László és Vitézy Tamás közös vállalkozása volt. A televíziós műsorban szerkesztő riporterként közreműködött Vitézy László lánya, Vitézy Zsófia is, aki most az új Reform lapigazgatója. A vállalkozó nem árulta el, valójában mennyi pénzébe került az ingyenes hetilap elindítása, a Népszabadság Online-nak csupán annyit mondott ezzel kapcsolatban: “A vagyonos embereknek közéleti kötelezettségei is vannak, fontos, hogy valami maradandót alkosson az ember.”

A lap első példányszáma 200 ezer, a cél pedig az, hogy előbb Budapestet, aztán az egész országot lefedjék a lappal. A tulajdonos reményei szerint a fővárosi példányszám jövőre már 800 ezer körül lehet, országosan pedig a 2 milliót lőtte be a kiadó. A Világgazdaság arról ír, hogy a laphálózat ügyvezetője Kárpáti Zoltán, akinek már van tapasztalata az ingyenes terjesztésű lokális hetilapok kiadásában. Nevéhez fűződik például a Budapesti Piac című ingyenes lap főváros környéki kifejlesztése. (Lappiac - új laphálózat indult - [2004.11.22. 09:39], kreativ.hu)

A Magyar Hírlap volt munkatársai az új vevőjelölt tulajdonosai között. A lap iránt érdeklődő társaságban néhány százalékkal van benne az egykori Magyar Hírlap munkatársaiból alakult, az A pont című napilapot kiadó Zsurnaliszták Kiadói Bt. Ezt a megszűnt szerkesztőség név nélkül nyilatkozó egyik vezető munkatársa mondta. A jogok bérletéről nem, csupán a megvásárlásról tárgyalnak - mondta a volt munkatárs. A megbeszélések akár a napokban eredménnyel zárulhatnak az A Pont Kft.-vel. Az eladásról már megszületett az elvi egyezés, jelenleg a részletek kimunkálása folyik - tette hozzá. Papp Béla, a tulajdonos Ringier Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója október végén jelentette be, hogy az utóbbi években felhalmozott veszteség miatt megszüntetik a Magyar Hírlapot. Minden erőfeszítés dacára nem sikerült a példányszámot növelni. A lap 2001 óta felhalmozott vesztesége megközelíti a kétmilliárd forintot. (MTI)

Új szolgáltatásokat indít az idei évet várhatóan 51 millió forintos veszteséggel záró Magyar Távirati Iroda Rt. (MTI). A hírügynökség több mint fél tucat, internetes felületre kifejlesztett terméket kínál, közülük többet kifejezetten az üzleti szféra számára – jelentette be Vince Mátyás. A nagy- és középvállalatok számára MTI Hírnök nevű szolgáltatást indítanak, havi előfizetési díj ellenében. VIP-SMS-sel azokat kívánja külön tájékoztatni a cég, akiknek minden pillanatban szükségük lehet az éppen aktuális információra. Az MTI legfontosabb napi 80 híre a társaság tegnaptól megújult weboldalán, illetve kéziszámítógépen és mobiltelefonon keresztül is elérhető. A hírekért 1-1,3 forintot kell fizetni. Reggeli Monitor néven az MTI saját internetes napilapot készít, szakosított hírleveleket, ágazati... Nem a médiumoknak, hanem elsősorban üzleti partnerinek szánja új szolgáltatásait a Magyar Távirati Iroda Rt. A Legfontosabb Híreink, a Reggeli Monitor, a VIP-SMS, az MTI Hírnök, valamint a Közszereplők Tára néven kínált termékekkel stratégiai irányváltást hajt végre az MTI azért, hogy versenyképességét megőrizze. Vince Mátyással, az MTI elnökével Bodnár Kriszta készített interjút. (Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu)

2005. január 1-től a Matáv módosítja lakossági díjcsomagjainak árát és struktúráját, viszont e változások nem érintik a Minimál, a Kontroll és a Felező díjcsomagokat. A módosítások várhatóan összhangban lesznek a szabályozási elvárásokkal, így az előfizetési díjak árának emelésére vonatkozó előírásokkal. A lakossági analóg előfizetési díjak 5,6%-kal emelkednek, a Bázis díjcsomag előfizetési díja például nettó 2712 forint lesz, szemben a mostani 2568 forinttal. A Bázis és a változások által nem érintett díjcsomagok kivételével ugyanakkor a Matáv biztosít egy kedvezményt (az előfizetők az általuk választott hétköznapon ingyen telefonálhatnak csúcsidőn kívül helyi és helyközi I irányokba), továbbá ingyenes lesz a hívószámkijelzés, a hívásvárakoztatás és a hívásátirányítás szolgáltatás. A forgalmi díjak nem változnak. A Matáv lakossági ISDN előfizetői számára is biztosítja a fent említett kedvezményt változatlan előfizetési díjak mellett. Az üzleti díjcsomagok nem módosulnak. (e-broker.hu)

Tájékoztató akciósorozatot indít a Miniszterelnöki Hivatal a kormányzati uniós informálódási lehetőségek megismertetésére. Az EU Tájékoztató Szolgálat (melynek részei az EU-vonal, az európai információs pontok, az EU közkönyvtári hálózat és kiadványok) népszerűsítéséért folytatott kampány novembertől jövő márciusig tart, az erre fordítható keretösszeg bruttó 100 millió forint. November 26-27-én és december 3-án tizenhat vidéki város bevásárlóközpontjában tájékoztatják az érdeklődőket ezekről a szolgáltatásokról. Az akciósorozat keretében létrehoznak egy internetes oldalt, lesz reklámkampány és EU-blog online tanácsadás is. (Napi Online)

Médiapolitika 1.: mi lesz az MTV-vel?

Az M2 persze jelenleg is létező csatorna, csak kevesen és ritkán választják. Szeretnénk, hogy többen és gyakrabban tegyék. Mivel az MTV csak a legritkábban, kivételesen engedheti meg magának, hogy új műveket hozzon létre, - magyarul: szegények vagyunk - a második legjobb megoldást választjuk: folyamatosan tájékoztatunk arról, hogy aki nem annyira szegény, mint mi, hol, mikor, milyen új művet mutat be, állít ki, ad elő, jelentet meg. A bemutatók, kiállítók, előadók, megjelentetők közül akit csak lehet, s akire időnk futja, meghívunk élő stúdiónkba. Az új M2 legfontosabb funkciója, hogy egy - fokozatosan fejlesztendő - internetes portállal együtt a szó legszélesebb értemében vett kulturális programokat ajánljon. Filmet, színházat, operát, koncertet, könyvet, kiállítást, fesztivált, rendezvényt, vitát - mindent, ami a kultúra része az országban. Tehát nem budapesti, hanem országos áttekintést igyekszünk kínálni. Méghozzá úgy, hogy ne lehessen menekülni: naponta többször is a képernyőre írjuk és néhányszor mondjuk is, mi mindent kínál a szerintünk izgalmas, sokszínű, sokarcú és sokféle magyar kultúra. Kereskedelmi nyelven: ha minket néz, semmiről nem marad le, ami kultúra. Oda szeretnénk eljutni, hogy elmondhassuk: nincs kulturális esemény, amiről a Kultúrház - vagy internetes oldala - nem tud, s hogy nézőink úgy érezzék, ha televízióban vagy televízión kívül kultúrát keresnek, az M2-re kell kapcsolniuk. Várja őket a Kultúrház. Akkor is, ha otthon maradnak, akkor is, ha szívesen elmennének valahova.

Egyfelől. Másfelől naponta kínálunk játékfilmet - szombatonként a filmművészet nagy mestereinek alkotásaiból válogatott sorozatot -, nemsokára dokumentumfilmeket is vetítünk, hetente négyszer látható a magyar televíziózás egyik értékes titka, a Záróra című vitaműsor és hetente egyszer a Tudósklub; hétvégenként gyerek-, ismeretterjesztő-, irodalmi és zenei műsorokat sugárzunk. A Kultúrházat derűs, dinamikus csapat készíti, sok új kolléga és néhány tapasztalt televíziós. Minden nap délután hatkor - nagy néha fél hétkor - kezdünk. Fél nyolcig főleg a tizenéveseké a képernyő. Élő. Bejátszásokkal. Fél nyolckor mese. Nyolckor Híradó. Utána megint a Kultúrház élő műsora kilencig-negyed tízig. Ekkor minden nap játékfilm. S utána, 11-kor: Záróra. Leírva ennyi. Minden nap többször is elmondjuk-megmutatjuk, mi látható a műsorban. És többször elmondjuk, kiírjuk, részben megmutatjuk, hogy mi minden látható az országban. Hadd reméljük, hogy találkozunk: Kultúrház, M2, élő, november 22-től minden nap. Hétszer egy héten. Telefonszámunk: 06 (1) 373-4793 - E-mail: kulturhaz@mtv.hu - ) /1/

Nálunk közkeletűvé vált az a felfogás, hogy az interjúnak két szerzője van, akik egyenlő joggal bírnak az interjú közlését illetően: az újságíró és a nyilatkozó személy. Ezzel a független nyilvánosság léte kérdőjeleződik meg: ha az alany diktálhat a róla megjelenő interjú tartalmát illetően, akkor a megjelent anyag tartalmilag alig különbözik a fizetett hirdetéstől. Az interjúszituáció nem az interjú megírásakor, majd átolvasásakor áll fenn, hanem akkor, amikor elkészül. Az interjú azt a pillanatot rögzíti, amikor az alany válaszolt az újságíró kérdéseire. Magyarországon viszont az a felfogás érvényesül, hogy az interjú a közlése pillanatában válik nyilvánossá. Ezért addig az újságíró és az alany nyugodtan átírhatja. Szerintem viszont már az interjú adása is a nyilvános közlés, szereplés része. Az alany és az újságíró az interjúkészítés során nem magánviszonyban áll egymással, a beszélgetés abban a tudatban zajlik, hogy az elhangzottak nyilvánosság elé kerülhetnek. Azoknak, akik az interjúk utólagos átszabhatósága mellett érvelnek, választ kellene találniuk arra, hogy mi a különbség egy lakossági fórumon vagy egy sajtótájékoztatón elhangzottak s egy interjúban elmondottak között. Mindegyiket azért szervezik vagy vállalják, hogy a nyilvánossággal közöljenek valamit. Óriási felháborodás lenne, ha egy fórumról készült tudósítást a közszereplő elkérne, és átírná a szövegét. Pontosítana. Értelmezne. Megbánná, amit mondott. Éppen ez történik az interjúk esetében.

Milyen demokrácia az, ahol egy diktatúra által biztosított liberalizmussal sem tudnak élni? Az interjúk átírhatósága méltatlan helyzetbe hoz újságírót, szerkesztőt, médiamenedzsert és médiatulajdonost, a nyilatkozókról nem is beszélve. Méltatlan helyzet, hogy egyeseknek joguk van utólag retusálni a gondolataikat, másoknak nincs. Ha pedig mindenki mindent átírhat, akkor az újságírók tudatosan asszisztálnak egy kozmetikázott világ létrehozásához. Az interjúkészítés az újságírás alapegysége: nem csak a kérdés-felelet formában elhangzó-megjelenő anyagok, de a tudósítások, információs cikkek valóságossága is megkérdőjelezhető, ha az információszerzés mindennapos eszközét, az interjúzást, az interjúszituációt nem veszi komolyan a szakma. /2/

Molnár Gál Péter a Népszabadságban közzétett nyilatkozatában elismerte, hogy 1963-ban beszervezték. Részleteket azonban nem volt hajlandó elárulni, azt írta, szerinte elszámolással csak magának tartozik. Eddig egy jelentés látott napvilágot, amelyben a kritikus - Luzsnyánszky Róbert néven - Latinovits Zoltán színészről jelentett annak kapcsán, hogy Latinovits visszaadta az egyik orosz szerző darabjának neki szánt szerepét. A Népszabadság főszerkesztője a Klubrádióban elmondta: felmerült annak a lehetősége, hogy a lap minden munkatársát átvilágítják, de erről hivatalos döntés még nem született. /3/

Az RTL Klub Híradója vonzza főműsoridőben immár több hete a legtöbb nézőt a képernyők elé. November első három hetében a piacvezető adó mind a hirdetők számára legfontosabb – a 18–49 éves korosztályban –, mind pedig a teljes lakosság körében az első helyre került a hírműsorok nézőszámát tekintve. Előbbi célcsoportban átlagosan 1,6 millióan követik figyelemmel az RTL Híradóját, míg a 18–49 évesek közül is átlagosan több mint 600 ezren érdeklődnek a hírek RTL-es feldolgozása iránt. Az RTL-től csak valamelyest marad el a Tv 2 Tények című hírműsora, viszont mindkét adó ilyen jellegű műsora jelentősen több nézőt vonz, mind a fél nyolckor jelentkező MTV Híradó. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója jelezte: a hírműsor nézettsége karácsony előtt mindig jelentősen erősödik, ahogy a nyarat... /4/

Újhelyi István szocialista képviselő szerint a Magyar Rádió hírműsoraiban egyre nyíltabb és leplezetlenebb politikai kampány zajlik, amely az ellenzéki pártok álláspontját hangsúlyozza. A Magyar Rádió hírműsorainak egyoldalúsága miatt az ORTT-hez fordul és a rádió műsorszolgáltatási engedélyének felfüggesztését követeli Újhelyi István, az MSZP országgyűlési képviselője. A felfüggesztéssel „a leghatározottabban szerezzenek érvényt a magyar törvényeknek" – fogalmazott a képviselő, aki szerint a Magyar Rádió hírműsoraiban egyre nyíltabb és leplezetlenebb politikai kampány zajlik. "Kivétel nélkül olyan civilek szólalhatnak meg reggel, délben, este, akik egyértelműen és kizárólagosan az ellenzéki pártok álláspontját hangoztatják" - fűzte hozzá a nagyobbik kormánypárt politikusa. Újhelyi István elmondta, hogy olyan társadalmi célú hirdetéseket, a "polgári körök felhívásait" közli a rádió, amelyek a "médiatörvény értelmében tilosak lennének, hogy közérdekű közleményként elhangozhassanak". "Hasonló esetekben az ORTT pénzbüntetéssel sújtotta az illető intézményt, legyen az kereskedelmi, vagy közszolgálati" - mondta a politikus, hozzátéve: "én nem pénzbüntetést kérek a Magyar Rádióra én a magyar pártatlan közszolgálati média megőrzése érdekében kérem, hogy demonstratív döntést hozzon az ORTT, és műsorszolgáltatási engedélyét, jogosultságát függessze fel". /5/
1. Baló György: Szabadság tér. Kultúrház. 2004.11.22. mtv.hu
2. Szabályok és szabászok. NSZ, Kóczián Péter, 2004.11.22.
3. Átvilágítaná munkatársait a Népszabadság főszerkesztője. Klub Rádió
4. Az RTL Klub híradóját nézik a legtöbben. - 2004-11-24. vg.hu
5. Újhelyi a Magyar Rádió elnémítását kéri. 2004.11.24., MTI

Médiapolitika 2.: a médiabirodalom a jobboldali médiáról (3. változat)

Hogyan vált a jegybank egyik rendszerváltás előtti munkatársából mára milliárdos médiabefektetővé Töröcskei István - erre a kérdésre keresi a választ a Népszava összeállítása.

A Hír Televízió és az Orbán-kormány alatt privatizált 12 állami gazdaság egyikének tulajdonosa, a Magyar Hitel Bank volt vezetője korábban több elhíresült ügyletben vett részt, elsősorban legszorosabb üzleti partnerével és barátjával, Boros Imrével, de sokszor a Hír Tv-hez kötődő előző és mai tulajdonostársakkal együtt.

A jobboldali erők összefogásában a Fidesz fontos szerepet tulajdonít az első hazai info-tv-nek, a Hír Televíziónak, amely 2002 decemberében kezdte el működését. A jelenleg 1,7 millió kábeles háztartásban fogható, hirdetési bevételből költségei egyharmadát fedező Hír Televízió Rt. (Hír Tv) látszatra a Magyar Nemzetnél tárgyilagosabb, valójában egyértelműen jobboldali, Fidesz-kötődésű. Induláskor a tévé tulajdonosi szerkezete nem nyújtott alapot a költséges befektetési politikára, ezért ez év tavaszán tulajdonosi struktúraváltás történt a háttérben. A társaság 2003-ban csaknem egymilliárd forint árbevétel mellett több mint félmilliárdos veszteséget termelt, az év végére 1,2 milliárd forint adósságot halmozott fel, saját tőkéje csaknem 300 milliós mínuszba fordult. Ezután Töröcskei István bankár, a Hír Tv eddigi felügyelő bizottsági (fb) tagja - a Pro-Aurum Vagyonkezelő Rt.-vel és az Inforg Rt.-vel közösen - meghatározó tulajdonrészt szerzett a médiumban.

A Pro-Aurum tavaly télen jött létre az Inforg Rt-ből; tulajdonosa Sárkány Nagy Erzsébet volt, aki testvére és üzlettársa Nagy Eleknek, a Vegyépszer korábbi elnökének. Töröcskei István korábban maga is az Orbán-kormány időszakában közbeszerzés nélkül autópályákat építő Vegyépszer igazgatósági tagja volt. Az Inforg Rt. tulajdonosa pedig Nánásy Csaba, ez az Rt. - közvetett módon - ugyancsak aktívan részt vett az Orbán-kormány sztrádaprogramjában. Az Inforg Rt. fb-jében tag a már említett Sárkány Nagy Erzsébet is.

Az üzlet asszony azonban augusztusban megvált a Hír Tv-t birtokló Pro-Aurumban lévő részvénycsomagjától. Hogy ki szállt be a korábbi meghatározó tulajdonos helyére, az egyelőre nem ismert, hiszen egy zártkörű részvénytársaságról van szó. A HVG értesülése szerint valójában cégcsoporton belüli átrendeződésről van szó; a hetilap meg nem erősített információi szerint a Pro A és a Pro B Kft. jegyezték le a Pro-Aurum 49 százalékát. Mind a Pro A, mind a Pro B Kft. azonos címre - a Montevideó utca 6. szám alá - van bejegyezve a Pro-Aurummal, sőt tulajdonosi köre - Töröcskei, Sárkány Nagy - is ugyanaz. A Vegyépszer Rt. mai elnök-vezérigazgatója mindenesetre cáfolta, hogy cége érdekelt lenne a Hír Tv-ben. Tímár Gyula lapunk egy kérdésére kijelentette: a Vegyépszer sem közvetlen, sem közvetett módon nem tulajdonosa a médiumnak.

A Pro-Aurum tulajdonosváltása a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó (NLK) Kft.-re is hatással van; Töröcskeiék cége ugyanis az idén az NLK Kft.-ben is kisebbségi tulajdonrészt szerzett. Az NLK Kft. többségi tulajdonosa, s egyben a Magyar Nemzet főszerkesztője Liszkay Gábor maradt, s őt éppen a napokban választottak meg a Hír Tv elnökévé. Sárkány Nagy Erzsébet az eladással közvetve megvált a Pro-Kvóta 2004 Kft.-ben lévő részesedésétől is, hiszen e cég tulajdonosai a Pro-Aurum Rt. és a Pro B Kft. Mint ismert, az Orbán Viktor Fidesz-elnök, illetve felesége felcsúti házához legközelebb eső ipari épületet 2004 áprilisában éppen ez a vagyonkezelő cég, a Pro-Kvóta vette meg. Már a tulajdonosváltáskor világos volt, hogy a Hír Tv-nél személyi változások következnek be, amelyek hatékonyabbá tehetik a médiumot. A tévé elnöki funkcióit a lelépő Borókai Gábor helyett egy ideig Fazekas Csaba - a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Rt. korábbi vezetője - látta el, őt váltotta Liszkay. A műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes az ugyancsak a Magyar Nemzettől érkező Gajdics Ottó lett. Információk szerint már Liszkay érkezése előtt elnöki tanácsadóként dolgozott a cégnél a szintén nemzetes Csermely Péter, utóbb a televízió hírigazgatója, Szikszai Péter, a Magyar Nemzet Online felelős szerkesztője lett.

Régi barátok: Boros, Bálintfy és Liszkay

A Hír Tv tulajdonos Töröcskei 1973-77 között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) arbitrázs (devizaműveleti) osztályán kezdte karrierjét. Ezután néhány évig a jegybank londoni pénzintézeténél, a Hungarian International Bankban dolgozott, aminek akkoriban a teljes politikai megbízhatóság volt a feltétele, s egy ilyen megbízás komoly megtiszteltetésnek számított. Töröcskei 1982-ben tért vissza az MNB-be, ahol a rendszerváltásig, 1989-ig a nemzetközi pénzpiaci műveletek részlegének munkatársa volt. Ebben az időszakban már szoros barátságot ápolt közvetlen főnökével, Boros Imrével, aki a jegybank arbitrázs osztályát vezette. Ismerőik szerint "Isi" - Töröcskei - és "Imre" kapcsolatában mindig Boros volt az ész, tőle származtak az ötletek, ugyanakkor Töröcskei immár két évtizedes lojalitása főnökéhez és barátjához máig töretlen.

"Isi" Boros után távozott a jegybankból a Magyar Hitel Bankba (MHB), ahol a nemzetközi igazgatóságon volt Boros helyettese, ügyvezető igazgatóként. Egy kétéves - 1991-92 közötti - kitérő után, amikor Boros Imrével egymást váltották a Kultúrbank elnöki posztján, az Antall-kormány adminisztrációjának jelölése alapján Töröcskei 1992-ben már mint vezérigazgató tért vissza az MHB élére. Ott egy ideig ismét együtt dolgoztak Borossal, aki azonban rövidesen az Állami Vagyonkezelő (ÁV) Rt. bankokat felügyelő ügyvezetője lett. "Isi" egy évvel később már az MHB elnök-vezérigazgatója, egészen addig, amíg az állami bank tulajdonosa, a Horn-kormány 1994 végén menesztette. (Utódja egyébként Járai Zsigmond, a mai jegybankelnök lett.) Töröcskei az Orbán-kormány alatt visszatért: 1998 és 2000 között a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Rt. elnöke volt, 1999-től pedig az Információ-, Hitel- és Befektetésminősítő Rt.-nél töltött be hasonló posztot.

Töröcskeinek nem ismertelen a Hír Tv új elnöke, Liszkay Gábor, de a pénzember a médium korábbi meghatározó tulajdonosával, Bálintfy Gáborral is kiváló kapcsolatokat ápol. Mindkét kapcsolat az 1990-es évek elejére tekint vissza. Amikor Töröcskei a Magyar Hitel Banknál dolgozott, Bálintfy a pénzintézet felügyelő bizottsági tagja volt; de az akkoriban alapított Kultúrbanknál is hasonló felállásban találjuk őket. Liszkayval vélhetően testvérén, Töröcskei Lászlón keresztül ismerkedett meg. De Bálintfy is ismerte Töröcskei Lászlót, hiszen az általa vezetett - egykor az Új Magyarország című napilapot kiadó - Publica Rt.-ben a testvér fb-tagságot vállalt.

Töröcskei László az idén tavasszal - a Hír Tv tulajdonosváltása után - fb-tagságot vállalt a tévénél is, de Liszkay és Töröcskeiék szoros kapcsolatát mutatja az is, hogy Liszkay fb-tag a Töröcskei-család - István és László, illetve feleségeik - cégében, a "Dörgicse Bor" Kereskedelmi és Vendéglátó Kft.-ben. Az 1990-es évek elején a Magyar Nemzet mai tulajdonos-főszerkesztője az állami Hírlapkiadó Vállalatnál dolgozott, majd a céget - részvénytársasággá alakulása után - ő vezette. Az 1994-ben a Hírlapkiadó által a francia Hersant-csoporttól visszavásárolt Magyar Nemzetet akkortájt megjelentető Magyar Nemzet Rt.-ben pedig Töröcskei István testvére elnökölt. Töröcskei László utóbb Liszkayval közös ügyvédi irodát működtetett; Liszkay többek között képviselte Szemjon Mogiljevicset ("Szeva bácsit"), akit az orosz maffia főnökeként emlegetettek, de eljárt Boros Imre ügyeiben is.

Liszkaynak a Hírlapkiadó élére történt kinevezése néhány héttel előzte meg azt a tranzakciót, amellyel - közvetlenül az MSZP 1994-es választási győzelme előtt - a cég a fideszes kötődésű Mahir Rt.-nek, Simicska Lajos cégének öt évre bérbe adta három lapja, a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz kiadói jogát, évi 200 millió forintért. Liszkay később Töröcskei Lászlóval együtt igazgatósági tag volt a Transsylvania Vállalkozási és Kereskedelmi Rt.-nél, amely 1999. szeptemberében 4,3 millió forintért megvásárolhatta a felszámolás alatt álló Hírlapkiadó szilvásváradi nyaralóját. Töröcskei Istvántól sem volt idegen a médiumokról való gondoskodás; az általa vezette MHB 1994 nyarán csaknem eladta a Mahir Rt.-nek a portfoliójában lévő lapokat - a Mai Napot, a Reformot és a Szabad Földet. Ettől csak a Horn-kormány nyomására állt el, s végül a vevő az ÁV Rt. lett.

Töröcskei és Boros a jegybankban

A jegybanki dolgozó Töröcskeinek egyik első, nyilvánosságra csak később kerülő ügylete az MNB és a Volkswagen (VW) közötti, később bírósági üggyé váló 1985-ös - Boros kifejezésével élve - "pénzügyi manipuláció" volt. Ebben az időben Boros Imre vezette a jegybank arbitrázs osztályát, helyettese pedig Töröcskei volt. Az ügy ismerői szerint Boros, aki komoly érdemeket szerzett abban, hogy Magyarország nem vált fizetésképtelenné a lengyel események miatt a szocialista országokat érő 1981-es hitel- és valutaválságban, az 1980-as évek közepére elkezdett önállóan valutaüzleteket kötni. Az addig sikeres, Állami-díjjal is kitüntetett Boros, aki korábban rendszeresen évi 100 millió dolláros hasznot hozott a jegybanknak, attól az időtől kezdve már - az ügy ismerői szerint finoman szólva - nem hozott nyereséget. A pénzügyi műveleteket általában Boros végezte, ugyanakkor a különböző dokumentumokon rendszeresen helyettese, Töröcskei aláírása szerepelt.

Boros nyilatkozott is a VW-ügyletről, amikor 2002 nyarán kiderült, hogy D-008-as számon az egykori állambiztonsági szolgálatok szigorúan titkos tisztje volt. Az akkor már ex-kisgazda, volt Phare-miniszter azt mondta: amikor 1986-ban távozni készült az MNB-től, becsapódott a bomba, egy nemzetközi pénzügyi manipuláció képében. Emiatt nem tudott elmenni a banktól, majd a pénzügyi visszaélés feltárása miatt megkeresték a rendőrök, illetve a titkosszolgálatok. Boros megfogalmazása szerint az ügy tisztázásakor ismét távozni szeretett volna a banktól, és végül is abban állapodtak meg, hogy az ügyben továbbra is rendelkezésre áll, még a titkosszolgálatoknak is. (Egyébként a jelenleg független képviselő Boros ma nem tartja magát közszereplőnek, így nem járul hozzá, hogy a róla szóló adatokat nyilvánosságra hozzák.) Boros egy alkalommal még jegybankos dolgozóként pártfegyelmit is kapott, a komolyabb büntetést azonban elkerülte, amit valószínűleg jó kapcsolatainak köszönhet.

A VW és az MNB közötti ügylet komolyabb szankciók nélkül zárult Boros és Töröcskei számára. Erről annyit érdemes megjegyezni, hogy a VW egyik vezető munkatársa a '80-as években - másokkal összejátszva - csaknem félmilliárd márkával rövidítette meg munkaadóját, s ehhez hamisított MNB-ügyleteket. A magyar jegybank azonban mindvégig vétlennek tartotta magát, hiszen könyveiben nem szerepeltek az említett ügyletek, ugyanakkor a VW követeléseit MNB-fejléces papírokkal igazolta. A VW a frankfurti bíróságon pert indított az MNB-vel szembeni követelései érdekében; e per végül már a rendszerváltás időszakában - a német kormány nyomására - peren kívüli egyezséggel zárult. Mint a HVG egyik 1993-as számából kiderült, az MNB 1992. november végén 69 millió márkát utalt át a VW-nek. A színfalak mögött két éven keresztül tárgyalt egymással az autókonszern és az MNB.

A VW devizaosztályának munkatársai spekulatív és illegális devizaügyletekkel becslések szerint körülbelül 480 millió márka (akkori értéken mintegy 12,5 milliárd forint) kárt okoztak az autókonszernnek. Az Express című német lap vetette fel egy Joachim Schmidt nevű frankfurti devizaügynök ténykedése kapcsán, hogy az illető esetleg az MNB munkatársainak támogatását élvezte. Ide tartozik, hogy Boros információk szerint ekkor már egy ideje szoros kapcsolatban állt Schmidt-tel, a két család a pletykák szerint például együtt nyaralt a Karib-szigeteken. Boros neve azonban nem szerepelt a "hamisított" MNB-s papírokon, nem így helyettesének, Töröcskeinek az aláírása. Emiatt Töröcskeit többször meg is hallgatták a német hatóságok.

Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori elnökhelyettese az MNB és Boros Imre ügyeiről korábban egy tévéműsorban úgy fogalmazott: "még soha egy igaz szót ez a fiú nem mondott, mindenkit meggyanúsít, mindenkinek azt mondja, hogy mindenki hazudik, csak ő mond igazat". Fekete szerint "Borostól mindenki rettegett, mert ő volt a baloldalnak a prototípusa, alapszervi titkár, pártbizottsági tag, ez az ember most nem tudom, melyik, hányadik pártnál van, de azért az összes ilyen elmúlt időbeli tevékenységével azt bizonyítja, hogy a jellem dolgában nem áll erősen".

Az első MHB-s időszak

Az MNB-VW-ügy komoly botrányt okozott a jegybankon belül. Előbb Boros hagyta el a jegybankot, ő 1988 végétől az MHB nemzetközi ügyeit vezérigazgató-helyettesként irányította, a később érkező Töröcskei pedig ismét barátja helyettese lett, ügyvezető igazgatóként. Boros lényegében szabad kezet kapott a nemzetközi terület irányítására, s ennek is köszönhető, hogy 1989 nyarán az MHB megvette a Demisztől a KISZ KB korábbi - egykor Kun Béla, ma Újpesti rakparti - székházát 780 millió forintért. Boros itt rendezte be az MHB, akkor rendkívül modernnek számító "dealing room"-ját. Imre és Isi itt is folytatták a jegybankból már ismert tevékenységüket. Az akkor kialakuló úgynevezett kétszintű bankrendszerben a pénzintézetek még nem rendelkeztek a maihoz hasonló jogosítványokkal; Töröcskeiék azonban a korabeli hírek szerint jelentősen túllépték hatáskörüket. Ilyen volt például, hogy az MHB - az igazgatóság tudta nélkül - részt vállalt az IBUSZ-részvények bécsi tőzsdei jegyzéséből, amire szintén nem volt a banknak engedélye.

Amikor az ügyletek kiderültek, az MHB élén Demján Sándort váltó Bartha Árpád először 1990. június 25-én írásbeli figyelmeztetésben részesítette Borost, majd október 9-én felmentette, munkaviszonyát pedig október 15-i hatállyal megszüntette. Töröcskei egy nappal később követte barátját, mindketten a nem sokkal korábban segítségükkel alapított, Jellem Sándor által vezetett Kultúrbankba távoztak. A MTI akkor kiadott közleménye szerint a döntés meghozatalánál az MHB igazgatósága azt mérlegelte, hogy Boros Imre több alkalommal hatáskörét meghaladó döntéseket hozott, amelyek a bank egészének működését befolyásolták. Az Artur Andersen könyvvizsgáló cég nem írta alá a bank mérlegét sem. Ugyanakkor kiderült az is, hogy ami a bankban az üzletkötéseknél veszteségként keletkezett, az bizonyos cégeknek nyereséget jelentett. A veszteség mértéke azonban már csak Boros felmentése után derült ki, akkor az MHB igazgatóság feljelentést is tett, illetve a bankfelügyelethez fordult, ám az ügynek megintcsak nem lett semmilyen következménye Borosra és Töröcskeire nézve. A Griff című hetilap 1993. június 17-i számában banki körökre hivatkozva - egyebek mellett - azt állította, hogy Boros Imre olyan hitelekhez juttatta 1989-90-ben az érdekeltségi köréhez tartozó társaságokat, amelyekből az MHB-nak minimum 140 millió forintos kára származott. A cikk arra is kitért, hogy a három - egyébként ugyanannak a svédországi magyarnak a tulajdonában álló - meghitelezett cég közül kettőben Boros felügyelő bizottsági tag volt. A Griff egyébként elvesztette azt a pert, amelyet emiatt Boros indított ellene.

A Kultúrbank

Az MHB-hoz és a Hír Tv korábbi tulajdonosához, Bálintfy Gáborhoz is kötődik a Boros-Töröcskei páros egy másik nagy üzlete, a Kultúrbank megalapítása. Boros még MHB-s időszakában lett a Kultúrbank Rt. (későbbi nevén Banque Indosuez Magyarország, ma Hanwha Bank) vezetője; az 1990 februárjában alapított banknak Boros volt az első elnöke, Töröcskei pedig bekerült az igazgatóságba. Egy évvel később már Töröcskei volt az elnök, Boros it-tag.

A HVG egy 1993-as írása szerint nem került elő bizonyíték arról, hogy Boros és Töröcskei tulajdonosai voltak - a svájci Portus AG-n vagy az osztrák Generalinvest GmbH-n keresztül - a Kultúrbanknak, mint ahogy arról sem, vizsgálódott-e a kérdésben a bankfelügyelet, utóbbi ugyanis nem volt köteles erről tájékoztatni a közvéleményt. Ebben az időszakban a pénzintézeti törvény még nem engedélyezte, hogy magánszemélyek is banktulajdonosok legyenek.

A Kultúrbank megszervezésével egyébként még a Németh-kormány bízta meg Borost. Az eredetileg tervezett nagy osztrák bank nem vállalta az üzletet, így lett a bank külföldi tulajdonosa a Generalinvest Immobilien GmbH, amelyet mindössze hetekkel a bank alapítása előtt bécsi "tőzsdeguruk" hoztak létre. A Németh-kormány utolsó ülésén azonban visszavonta az állam kultúrbanki apportját, így a korábban még felerészben állami bank teljes egészében külföldi kézre került, s ekkor vagy a Generalinvestnek kellett a tőkéjét a kétszeresére növelnie, vagy új tulajdonosok után kellett nézni. Ekkor került a képbe a svájci Portus AG, amelyről ugyancsak a HVG derítette ki, hogy az utolsó dokumentálható évben, 1991-ben egyetlen frank nyereségadót sem fizetett, és hogy mérlegét és forgalmi adatait soha nem hozza nyilvánosságra.

A Kultúrbank és tulajdonosa, a Generalinvest 1990. márciusában 2 millió forint törzstőkével megalakították a Kulturvest Kft.-t. Boros ekkor a Kultúrbank elnöke, és egyúttal az MHB nemzetközi igazgatóságának is az első embere. Érdekesség, hogy a Kultúrbank és az MHB közötti üzletekből rendre az előbbi került ki nyereséggel, amit utólag többen a Kultúrbank "feltőkésítésének" neveznek.

Később az MHB-től távozó Boros képviselte a Generalinvestet a Kulturvest taggyűlésein. Majd ő lett az igazgatósági elnöke annak a banknak, amelyet Interbanka néven a Kultúrbank és a Portus hozott létre Prágában. Az 1991 decemberében életbe lépett új törvényi előírások miatt - miszerint hazai bankban 25 százaléknál nagyobb tulajdoni hányada csak pénzintézetnek lehet - a Generalinvest rákényszerült, hogy részben túladjon a Kultúrbankon. A bank a francia pénzintézetben, a Banque Indosuezben talált vevőre. Az Állami Bankfelügyelet ugyan a kormány engedélyének a kiadása előtt mindenképpen szerette volna tudni, hogy kik állnak valójában a Generalinvest mögött, ám az engedélyt végül ennek tisztázása nélkül is kiadták. A HVG azt sejtette, hogy Boros és Töröcskei a svájci Portus AG-n vagy az osztrák Generalinvesten keresztül a Kultúrbanknak tulajdonosai voltak. Emiatt Boros a HVG ellen is pert indított, amit végül a Legfelsőbb Bíróság döntött el a hetilap javára.

Az ügy további fejleménye, hogy 1993-ban a Portus AG 100 millió korona névértékű Interbanka-részvényeit az akkor már Töröcskei István vezette állami MHB és annak kizárólagos tulajdonában lévő két társaság - az MHB Invest Befektető és Vagyonkezelő Rt., valamint a Talentum Értékpapír- és Befektetési Ügynökség Rt. - vette meg. Az MHB-nak akkor egy fillér saját vagyona sem volt, mégis bevásárolt az Interbanka részvényeiből, sőt épp Botos Katalin, az Állami Bankfelügyelet elnöke adta ki az engedélyt - egyetértésben az MNB-vel - a vásárlásra. Az Interbanka megvásárlása ugyancsak veszteséget okozott az MHB-nak, míg a magánbefektető cégek jól jártak. Az MHB vezetői ekkor már Töröcskei és Boros voltak, akiknek korábbi hitelbankos működésük miatt az MNB igazolására volt szükségük ahhoz, hogy pénzintézetnél állást válalljanak. Ezt az igazolást meg is kapták Bod Péter Ákostól.

Töröcskei vezetése alatt került sor egyébként az MHB első konszolidációjára; az egyik legnagyobb, még állami tulajdonban lévő bankot 1993 végén 54 milliárd forinttal töltötte fel az állam, ennek ellenére a pénzintézet 1993-as mérlegét több mint 68 milliárd forintos veszteséggel fogadták el a tulajdonosok. Az állami tőkefeltöltés nagyjából arra adott lehetőséget, hogy lefedjék a bank minősített kintlévőségei utáni céltartalékképzési igényt. A bank egyébként az 1994-es választási évben összesen csaknem egymilliárd forintos hitellel támogatta az MDF és a Fidesz kampányát. Töröcskei akkori nyilatkozata szerint nem tiltja semmi, hogy egy bank hitelt nyújtson egy politikai szervezetnek megfelelő fedezet ellenében, ám a részletekről banktitokra hivatkozva nem beszélt. Később derült csak ki, hogy a - Fidesz-érdekltségű - Fico Kft. és az MDF-tulajdonú Temise Kft. kötvényt bocsátott ki, amelyet az MHB vett meg, majd később az értékpapírokat a pártok kezessége mellett váltóra cserélték. Így lett később az MHB-é a Széchenyi rakpart 3. szám alatti épület - , amely a két párt közös székháza volt - a Fico Kft. 413,5 millió forintos és a Temise Kft. 493,9 millió forintos váltójáért cserébe, de ekkor szerzett a bank vételi jogot a Fidesz-tulajdonú Andrássy út 105.-re is. Később módosították a szerződést: az MHB helyébe ingatlancége, az MHB Immo Rt. lépett.

Az MHB éléről 1994 végén menesztett Töröcskei 1996-ban még egyszer megfordult az egyik általa is gründolt cégben, a prágai Interbankában, melynek százszázalékos tulajdonosa akkor már a budapesti Első Hazai Faktorház - a Vattay-testvérek cége - volt. A Cseh Nemzeti Bank által is figyelmeztetett bank vezérigazgatójává éppen Töröcskeit választották. Töröcskei és Boros útjai egyébként 1994 után szétváltak, míg Boros a kisgazda elnök, Torgyán József tanácsadója lett, Töröcskei a Fidesz és az MDF felé tájékozódott.

Magáncégek

A Töröcskei István vezetése alatt álló magántársaságok között a legfontosabb az Equilor Befektetési Rt. Ennek eredete: a '90-es évek közepén az ESMA Spanyol-Magyar Reklám Kft. vásárolta meg a Confides Hungária Rt. nevű brókercéget, amelyet Equilor Rt-re kereszteltek át, s az új vezérigazgató Töröcskei lett. (Az előd céget, a Confidest, Rotter Hungária Rt. néven még 1990 májusában alapította az akkor Mineralimpex és a bécsi Rotter und Co. GmbH, utóbb az egész cég a mineralimpexes múltú Sasvári Gyula kezébe került.) Boros Imre az Equilor Rt.-hez közvetlenül kapcsolódó Equilor Holdingot vezette 1994-től.

Töröcskei István szervezte meg az Orbán-kormány idején egyidejűleg privatizált 12 egykori agrárcég egyikének, a Gödöllői Tangazdaság Rt.-nek a magánosítását. A gazdaságnak a fő tulajdonosa Töröcskei István a Kartali Vagyonkezelő Rt.-n keresztül. Ez utóbbi cég pedig a Menagro Tanácsadó és Szolgáltató Rt. tulajdonában áll; ennek a részvénytársaságnak Töröcskei a meghatározó tulajdonosa. A Gödöllői Tangazdaságban felügyelő bizottsági tag Töröcskei testvére, Töröcskei László is. (Töröcskei, a milliárdos médiabefektető - Adalékok a Hír Televízió és a Magyar Nemzet tulajdonosi hátteréhez. Simon Zoltán, nszava.hu)

Médiakutatás: internetes tudásközvetítés

Újabb speciális keresési szolgáltatással bővült a Google. A népszerű internetes kereső új megoldása kifejezetten tudományos dokumentumok, cikkek, könyvek, kutatási jelentések és szakdolgozatok után fésüli át a webet. A Google Scholars néven indított szolgáltatás az internetes kereső eddigi megoldásaihoz hasonlóan rangsorolja és listázza ki a találatokat az érdeklődők számára. A Google közlése szerint az új kereső az akadémiai szférában működő kiadók, tudományos társaságok, egyetemek és egyéb intézmények webes megjelenését fésüli át. A Google Scolars jelenleg tesztmódban, de teljes funkcionalitással működik. A Google fejlesztői időről-időre újdonságokkal, specifikus keresési megoldásokkal rukkolnak elő: legutóbb SMS-en keresztül használható keresési eszközt és egy, a PC-ken kutató szoftvert mutattak be. (Szakdolgozatok a Google-ön. 2004.11.22., origo.hu)

A Firefox újabb szokatlan megoldást alkalmaz népszerűségének növelésére. A hónap elején számolhattunk be a Firefox böngésző végleges változatának megjelenéséről, s most, két héttel később egy speciális kiadást is magáénak tudhat az, akinek megtetszett az alternatív browser működése. Annak, aki Internet Explorert futtat (és nem használja például a szintén népszerű Maxthon kiegészítőt), különösen ajánlott a programmal való megismerkedés; egyrészt funkcióbeli bősége, másrészt a redmondi szoftverhez képest nagyobb biztonságossága miatt. No de nézzük, miért is jó a portable változat? Elsősorban azért, mert fejlesztői arra optimalizálták, hogy felhasználója nem egy fix számítógépen fogja alkalmazni, hanem magával viszi mindenhova egy USB-s kulcson. Ennek ellenére ne higgyük, hogy kevesebb tudást kapunk a mobilitásért cserébe: a Portable Firefox ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, mint „rögzített” társa. Sőt, néhány speciális optimalizációnak köszönhetően még gyorsabb működésre képes. Természetesen nem csak pendrive-ról lehet használni a szoftvert: CD-RW, ZIP drive, külső merevlemez, egyes MP3 lejátszók, flash memóriakártyák és a többi - a főbb külső adattároló eszközök gyakorlatilag mindegyike alkalmazható ilyen célokra (is). Érdekesség, hogy a Firefox ezen változatával kiadták a szintén mobilitást előtérbe helyező e-mailkliens, a Thunderbird 0.9-es verzióját is. (Vigyük magunkkal böngészőnket, bárhova - Sy, 2004.11.23. 07:59. terminal.hu)

A hétvégén megjelent egy cikk a hup.hu portálon, amely a VI. GNU/Linux Szakmai Konferenciával kapcsolatos véleményt ismertet. Alábbiakban beidézzük a cikk teljes szövegét.

A Linux-felhasználók Magyarországi Egyesülete (LME) 2004. november 20-án szombaton, a "Hotel Novotel Budapest Centrum"-ban (egykori Palace Hotel) rendezte meg VI. szakmai konferenciáját. A megnyitót Balsai Péter, az LME elnöke tartotta farmerban. Az eddigi évek öltönyös, nyakkendős "elnökei" után szokatlan volt a megjelentek ilyen fokú lenézése. Felkészületlenségét ügyetlen viccekkel, a helyzettől idegen magatartással próbálta leplezni. Így talán nem meglepő, hogy az Egyesület jobb érzésű tagjai pánikszerűen igyekeztek idő előtt elhagyni a termet. A rendezvény ennek ellenére szerencsésnek mondhatja magát, hiszen az elmúlt időszakban Balsai csak késve tudott az LME képviselőjeként megjelenni. A Linux az Oktatásban Konferenciát (LOK) a tervek szerint meg sem tudta nyitni, állítólag karambolozott... Az LME konferencián legalább megjelent, és csak feltételezni tudjuk, hogy sietve, hiszen a jelek szerint az öltözködésre, a köszöntőre nem fordított túl sok időt. A tavalyi konferencia is ezen a helyszínen került megrendezésre. Akkor a tervezett 500 megjelent érdeklődő hömpölygött a folyósókon, sorban álltak a kiállítók előtt. Ezzel szemben az idén még a 200 főt sem érték el. Ez jól jelzi, hogy az Egyesület tevékenységét hova sorolják a tagok, persze ez nem jelenthet komoly problémát abban az esetben, ha az Egyesület szétzúzása a cél. Feltételezhető, hogy a kiállítók becsapva érzik magukat, mivel a beígért létszám töredéke előtt tudtak csak megmutatkozni. A VIP vendégeket egy tavalyi elnökségi tag köszöntötte, mivel a jelenlegi elnökségből még senki sem érkezett meg. A beléptetés gördülékenyen zajlott, köszönhetően a kimondottan csinos (fehér blúz) "hoszteszeknek".

A számos kiállító mellett megjelentek LME aktívisták is, akik egésznapos munkájukkal segítették a rendezvényt. Sajnos tették ezt kopogó szemmel, mivel az Egyesület nem gondoskodott az ellátásukról (CD-író projekt). A csekély számú megjelent újságíró megvárta a delet, hogy kézhez kaphassa a sajtó anyagot, ami addig nem készült el. Mivel Ők sem kaptak ebédet (pedig Ők is dolgozni mentek oda), délben információk nélkül távoztak. A fentiek ellenére kiváló szakmai előadások hangzottak el, köszönhetően a jórészt több éves tapasztalatokkal rendelkező előadóknak. Egy nevet feltétlenül ki kell emelni, hiszen az LME alkalmazottja mellett láthatóan csak egy elnökségi tag vette ki a részét tevékenyen a szervezésben. Köszönjük Deim Ágostonnak (Agó), hogy volt az idén is LME konferencia. (Vélemény a Linux konferenciáról - Nov. 23, 06:12:59. Gibzo, saga)

Röviden 1-2 az előző cikkben elhangzó dologról, mint egy a szervezésben résztvevő személy:

* A tavalyi létszám 466 fő volt, az ezévi pontosan 263.

* A tagok most is ugyanolyan alacsony létszámban jelentek meg, mint az előző években. Sohasem a tagok képezték a létszám nagyobbik részét, hanem inkább a (jelenleg még) nem tagok.

* A Konferencia elsősorban azoknak lett idén is megrendezve, akik évente egyszer igényelnek egy ilyen rendezvényt.

A megjelent kiállítók általában elégedettek voltak, negatív visszacsatolás részükről ezidáig nem érkezett, sőt! Pozitív észrevétel volt az egyik kiállító (és támogató) képviselője által megfogalmazva a következő:

- Változott a látogatók összetétele. Eddig a "kisfelhasználók", a home userek voltak többségben.

- Most viszont azt tapasztalták, hogy inkább a "vállalati profi linuxosok" (hackerek) voltak szép számmal.

* A vendégeket egy a szervezésben, lebonyolításban részt vállaló személy fogadta.

* A megjelent aktivisták mindegyike tudta előre, hogy mit miért vállalt.

Volt aki még a felkínált ebédet sem fogadta el.

* A csekély számú megjelent újságíró, az egyébként nagyszámban meghívott újságírók közül tisztelte meg rendezvényünket. Köszönjük ezúton is jelenlétüket!

* Köszönöm Gibizer Tibornak a megfogalmazott véleményét.

Tanulni, fejlődni csak akkor tud az LME is, ha hibáinkat felismerjük, és azokon változtatunk.

Zárásként egy közismert tény: "Aki dolgozik, hibázhat is..." (Sári Gábor Konkrét adatok a Linux konferenciáról Nov. 23, 06:06:51, saga, linux.hu)

Információforrások: régi és új

Míg régen az atlaszok csak térképekből álltak, ma már a domborzaton, a vízrajzon és az országhatárokon kívül sok mindent mást is megtudhatunk belőlük Azt hihetnénk, ennél állandóbb tudomány nincs is. Hiszen itt nem találnak ki újabbnál újabb elméleteket, nem születnek pillanatok alatt hegységek és a folyók is általában lefelé folynak. Aztán kiderül, hogy még a térképészetben is minden változik. No meg a hegységek sem állandók... Gondolnánk, hogy az Aral-tóból ma már kettő van, és azt, hogy Észak-Amerika partvidéke évente 10-20 cm-rel is eltolódik? A középkori térképeken még rengeteg a pontatlanság. A régi tudósok a fantáziájuk segítségével pótolták a technikai hiányosságokat - így a területeket állatként ábrázolták. Persze ők még nem is álmodhattak olyan űrfelvételekről, amelyeket ma használnak a térképészek. Egy 1940-ben készült térképen például még Olasz Kelet - Afrikát látunk, Belga - Kongót és francia gyarmatokat. Ma már ne is keressék ezeket a birodalmakat. Vagy gondoljanak csak Európa 15 évvel ezelőtti újrarajzolására, a nagy Oroszország kovácsolta frigyre, melyből mára semmi sem maradt.

"Megváltozott a hivatalos nyelv is. Eddig oroszosan kellett írni,, de most más az írás ukrán, orosz, fehérorosz, vagy örmény nyelvből történik" - mondta Winkler Péter térképész. Ha már a neveknél tartunk: egy 80-as években készült térképen nem nagyon találunk magyar helységneveket a szomszédos országokban. Ma viszont el sem képzelhető, hogy egy térképen csak Bratislava legyen feltüntetve - Pozsony nélkül. "Ennek már nincs olyan általános központi felügyelete, mint a korábbi években, tehát egyes térképészeti cégek, kiadók maguk dönthetik el, mennyire használják a környező országok magyar településneveit" - mondta Winkler Péter.

Míg régen az atlaszok csak térképekből álltak, ma már a domborzaton, a vízrajzon és az országhatárokon kívül sok mindent mást is megtudhatunk belőlük. Például a világűrről, a tengerfenékről, de még a földlemezek mozgásáról is. Ez utóbbiról például Juhász Árpád geológus írt tanulmányt az egyik legújabb kiadványban. "Azt magyarázom meg, hogy a földünk miért ilyen, miért ott vannak a hegyek, ahol vannak, miért ott vannak az óceánok, ahol látjuk őket" - mondta Juhász Árpi bácsi, geológus. Aki igazán pontos képet akar kapni egy földrészről, vagy akár a saját utcájáról, az a légi felvételekkel készített térképekben bízhat a leginkább. Ma már Magyarország legeldugottabb részéről is találunk ilyen nagyfelbontású űr- vagy légifotót. "A légi felvételeknél a felbontás 4-5 cm és 30 cm között változik. Attól függően, hogy hogyan változik a repülési magasság, űr" - mondta Winkler Péter térképész. Ha a rendkívül drága űrfelvételekkel mégsem akarják megterhelni a családi kasszát, javasoljuk inkább a hagyományos térképek nézegetését. Láthatták: találnak azokban is bőven újdonságot. (Egyre kevesebb "fantázia" van a mai atlaszokban - Kezdés időpontja: Magellán, Riporter: Veress Kriszta)

Hárommillió holokauszt-áldozat életrajzi adatai kerülnek a jeruzsálemi Yad Vashem központi adatbázisából az internetre. Az áldozatok előtti tiszteletadás mellett a nevek összegyűjtésével és online elérhetőségével a vészkorszakban szétszakított családok, városok és közösségek kapcsolatainak újrakötése is megvalósulhat. Az internetes szolgáltatás a Yad Vashem Holokauszt-tanulmányok Nemzetközi Iskolájának adatbázisát teszi elérhetővé 2004. november 22-től a www.yadvashem.org honlapon. A Shoah áldozatok neveinek központi adatbázisa a névtelen holokausztáldozatok millióit igyekszik kiemelni az ismeretlenségből, hogy a holokauszt a személyes, közösségi és történelmi emlékezetben ne csak számsorokat, listákat, hanem elsősorban emberi történeteket, sorsokat jelentsen. Az online elérhető központi névadatbázis az áldozatok 1999 óta folyamtosan digitalizált személyi adatlapjaiból (Page of Testimony), valamint további több mint egymillió - publikus forrásokból származó - névből áll. Ezt teszi teljessé a nevek mögött rejtőző emberi-családi történetek bemutatása, valamint az áldozatokat történelmi, földrajzi, szociális, nyelvi kontextusba elhelyező összefüggések alapos ismertetése.

A Yad Vashem szerint ez az utolsó esély az áldozatok neveinek összegyűjtésére, hiszen lassan eltávoznak a vészkorszakot üldözöttként túlélő és tanúként megélő generációk. Az 1953-ban alapított intézmény reményei szerint a közel hárommillió névből álló adatbázis folyamatos feltöltése és kiegészítése is könnyebbé válik az internetes elérhetőséggel. "Minden hozzáadott névvel egy teljes élet emléke éled újjá. Minden új név hozzáadása újabb győzelem a felejtés ellen." - írja Alexander Avraham, a Nevek Csarnokának igazgatója. A budapesti Holokauszt Emlékközpont az épületet körülvevő 8 méter magas Emlékfalon állít emléket a holokauszt magyar áldozatainak. A Zsótér László által tervezett üvegfalra a kutatások előrehaladásával, folyamatosan kerülnek fel a nevek. (Internetre került a holokauszt áldozatok központi adatbázisa. gondola.hu)

Újra Magyar Hírlap néven jelenik meg A Pont. Azt egyelőre nem tudni, mennyiért sikerült megvásárolni az újság nevét és a hozzá fűződő jogokat. Visszavettük régi nevünket - köszönti az olvasókat a nemrégiben megszüntetett Magyar Hírlap újságírói által készített A Pont című politikai napilap. A címlap tanúsága szerint az Európai Hírlap alcímmel nyomott újság holnaptól újra Magyar Hírlap néven jelenik meg. A szerkesztőség mára sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen várhatóan részletesen beszámolnak arról, milyen befektetőt tudtak megnyerni ügyüknek és az mennyit áldozott a lapra. Korábbi információink szerint a Ringier Kiadó a Magyar Hírlap által az elmúlt esztendőkben összehozott veszteség egy évre jutó részét, azaz 250 millió forint körüli összeget szeretett volna kapni az újságért. Más - a Ringier igazgatója, Papp Béla által nem kommentált - információk 150 milliós remélt vételárról szóltak. (Ádám Viktor, napi.hu)

Új FLASH alapú honlapot készített az Alexgraphics a Retz Bútor részére. A megújult honlapon a Retz által forgalmazott bútorok teljeskörű listája megtalálható (fényképes illusztrációkkal). Már a nyitó oldalon egyedi, 3D grafika segítségével tájékozódhatunk a kínálatról. Emellett a weboldal berendezési ötleteket, a partnerek és üzletek listáját kínálja az érdeklődőknek. A honlap elérhetősége: www.retzbutor.hu. (Megújult a Retz Bútor honlapja. 2004.11.22. - BTL.hu)

A Pannon GSM előfizetői 2004. november 23-tól közvetlenül mobiltelefonjukon olvashatják el a Havaria Press legfrissebb jelentéseit. A hírügynökség beszámolói teljes egészükben elérhetők a PannonW@P (wap.pgsm.hu) "Hírek" menüpontja alatt. A folyamatosan frissülő, legújabb három hír mellett a nap bűnügyeivel, baleseteivel és katasztrófáival ismerkedhetnek meg a Pannon GSM ügyfelei, olvashatnak jogi esetekről, légi eseményekről, és a Havaria Press lapszemléje révén a teljes napi sajtót áttekinthetik. Emellett egy Top10-es menüpont is várja az olvasókat, ahol a nap legolvasottabb hírei, legizgalmasabb eseményei találhatók. A Havaria Press WAP-oldala a djuice WAP-portálon ( wap.djuice.hu ) keresztül, valamint a PannonW@P "Ajánlók" menüpontjából is elérhető, hogy a felhasználók még gyorsabban és kényelmesebben hozzájuthassanak a friss hírekhez. A külön előfizetési díj nélkül, térítésmentesen böngészhető Havaria Press oldal a későbbiekben színes fényképekkel is bővül, azoknak pedig, akik kedvenc témakörük - például vadászat, repülés, fegyverek stb. - egyetlen újdonságáról sem szeretnének lemaradni, hamarosan fizetős WAP-Magazinokat indít a Pannon GSM és a Havaria Press. (Kis János, euroASTRA)

Információpolitika: A magyar internetezési szokások

Az internetezésre fordított idő fokozatosan növekszik; a diákok körében az internetezés leggyakoribb és legfontosabb helyszíne az iskola, a dolgozók inkább az otthoni hozzáférést használjak. Magyarországon az internetezők körében az otthoni internetezés számít a legelterjedtebbnek. Az Internet-használók közel fele [47 százaléka] a lakásában [is] szokott internetezni, s legnagyobb hányaduk számára az igénybe vett kapcsolatok között az otthoni az elsődleges. Az ˝online népesség˝ bizonyos kiemelt csoportjaiban azonban eltérőek a használati szokások - emelték ki a BellResearch kutatói. A 15-24 éves eltartottak körében például az iskolai hozzáférés áll első helyen, jóval megelőzve minden egyéb hozzáférési pontot. Tíz internetező diákból közel nyolc az iskolában [is] használja a Világhálót, és 40 százalékuk számára a legfontosabb hozzáférési pontnak is ez számít, míg otthon csak minden negyedik tanuló szokott internetezni - igaz, számukra ez utóbbi az elsődleges használati helyszín.

Az aktív dolgozóknál eltérő a helyzet: körükben az otthoni internetezés a leginkább elterjedt, 63 százalékuk a családi számítógépén [is] szokott internetezni, s minden második használó ezt tekinti elsődlegesnek, míg munkahelyen valamivel kevesebben böngésznek az Interneten. Viszonylag ritkának számít az otthoni, munkahelyi és iskolai infrastruktúrán kívüli hozzáférések használata, bár a hazai felhasználók körülbelül negyede [elsősorban a tanulók] olykor barátaik, ismerőseik számítógépét is használják, a nyilvános internetezési lehetőségeket - a könyvtárak, teleházak, Internet-kávézók kapcsolatait - kevesebb mint egytizedük veszi igénybe.

Átlagosan 6 és fél órát töltenek hetente hálóböngészéssel a hazai felhasználók. A korcsoportokat jellemző értékeket összehasonlítva a kutatók rámutattak: legtöbbet a 35-44 és a 25-34 évesek interneteznek [7,8, illetve 7,7 óra], őket a legfiatalabb, 15-24 éves korosztály követi 6,8 órás átlaggal, míg a 45 év felettiek kevesebb mint 5 órát fordítanak internetezésre hetente. A jelenlegi használók 43 százaléka több időt tölt a Világhálón, mint egy évvel korábban [nagyobbik részük lényegesen többet], a használati idő csökkenéséről csupán minden hatodik válaszadó számolt be.

Az elektronikus kormányzati szolgáltatások és tartalmak lakossági használata - a fokozatosan bővülő kínálat dacára - Magyarországon még gyerekcipőben jár, a különféle ügyek intézésében az Internet egyelőre csekély szerepet tölt be. Az utóbbi egy évben a hazai internetezők alig egyhatoda vette igénybe a kormányzati és önkormányzati honlapokat hasznos információk megszerzésére, és ehhez hasonló arányt mutat az ilyen weboldalakról nyomtatványokat letöltők száma. Az információs szolgáltatásokat és adatbankokat egyelőre ennél is kevesebben veszik igénybe, míg a kutatásban vizsgált egyéb funkciók között a közérdekű kérdésekhez való hozzászólás lehetőségét használják ki a legkisebb arányban. (A magyar internetezési szokások - Sy, 2004.11.22. 08:02, terminal.hu)

Tájékoztatáspolitika: Népszava az ügyészség ellen

Figyelem! Mostantól állandóan fel kell hívni a figyelmet, hogy (jogilag, szakmailag) legitim helyzet hiányában a bulvár is autentikus hírforrás immár!

A közvélemény-kutatás típusú politikacsinálás jellegzetes példája a Kísértet a "Népszava" online szavazási rendszerében a kettös állampolgárságról. Aki még emlékszik szeptemberben beindítottak egy online szavazást, amelyet igen gyorsan le is szedtek, mivel az IGEN-oldal már 73 százalék körül mozgott. Kicenzúrázták önmagukat. Több mint egy hónapig híre sem volt az Online szavazásnak, mígnem a napokban újra megjelent, jól eldugva és jól kikupázva, manipulálva. (Szavazzunk minnél többen az "IGEN"-re! – http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=voteResultAll.asp#)

Kérdések az ügyészekhez. A két Népszavás kollégánk ellen indított büntetőeljárásban végül az Ihász Sándor vezette Fővárosi Főügyészség kiemelt ügyek osztálya döntött: míg a Népszava felelős szerkesztőjével szemben megszüntette a nyomozást, addig újságírónk ellen vádat emelt szándékos államtitoksértés miatt. Nem érzi -e úgy, hogy a pártatlanság látszatának fenntartása érdekében megfelelőbb lett volna, ha az ügyben egy olyan ügyészi szerv dönt, amelynek vezetője korábban nem állt peres viszonyban a Népszavával? Mint ismert, Ihász Sándor néhány hónappal korábban személyiségi jogi pert indított és nyert lapunkkal szemben. (Szalay Tamás Lajos, nszava.hu)

VIP-lista ügyében Polt még ejtette az újságírók elleni vádat - Leszavazta az Országgyűlés a legfőbb ügyész Népszavával kapcsolatos válaszait: Az ügyészség sajtószabadsághoz való viszonyát érzékeltetvén Polt Péter legfőbb ügyész arra hivatkozott tegnap az Országgyűlésben, hogy a Postabank VIP-listáját nyilvánosságra hozó újságírók elleni vádat már az ő hivatali idejében szüntették meg. Ezzel együtt Polt egy szabad demokrata interpellációra válaszolva azon álláspontját is kifejtette: a Népszava munkatársa államtitoksértést követett el a Sutka-levél publikálásával, az ügynek pedig nincsenek politikai alapjai. Nem fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége a lapunk újságírója ügyében interpellált Polt Péter legfőbb ügyész válaszát. Eörsi Mátyás (SZDSZ) tegnap azt kérdezte Polttól, nem tart-e attól, hogy a Népszava újságírója elleni vádemelést a közvélemény politikai jellegűnek tartja majd. Eörsi arra is választ várt a legfőbb ügyésztől, nem tart-e attól, hogy a vádemelés "visszafordíthatatlan károkat okoz a sajtószabadságnak". Mint ismert, lapunk május végén közölte annak a levélnek a másolatát, amelyet Sutka Sándor, Hajdú-Bihar megye volt rendőrfőkapitánya írt a megyei főügyész helyettesének. A dokumentumban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Rt. gazdálkodása kapcsán indított nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy bizonyos bűnös tevékenységek koordinálását Kósa Lajos fideszes képviselő, a cívis város polgármestere végzi. A jelzetek nélküli levél publikálásáért a Népszava újságírójával szemben szándékos államtitoksértés miatt vádat emelt az ügyészség, többek között azzal az indokkal, hogy jogászként már a levél tartalmából tudnia kellett volna, hogy a levél államtitkot képez.

Eörsi emlékeztette Poltot arra, hogy 1990 óta számos esetben jelent meg a magyar sajtóban olyan dokumentum, melyről később kiderült, hogy azokat államtitokká minősítették. Például a Magyar Nemzet korábban közölte a Medgyessy Péter volt kormányfő titkosszolgálati múltját igazoló dokumentumot. Eörsi felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az ügyben annak ellenére nem emelt vádat az ügyészség, hogy "mindenki tudta, államtitokról van szó". Eörsi hozzáfűzte, jól tette az ügyészség, hogy ejtette az ügyet, hiszen közérdekű adatról volt szó. "A sajtónak pedig nem csupán joga, hanem kötelessége a közérdeklődésre számot tartó információk nyilvánosságra hozatala. Ha a sajtó ennek a kötelességének eleget tesz és ezért börtönbüntetéssel fenyegetik, az öncenzúrához, a hatalomtól való félelemhez vezet, ami a sajtószabadság súlyos korlátozását jelenti" - mondta a szabad demokrata politikus a Parlamentben.

Polt Péter legfőbb ügyész válasza elején leszögezte, hogy az alkotmány és a törvények által garantált sajtószabadságot az ügyészség nem korlátozza. Beszélt arról, hogy a lapunk által közölt levél több passzusa titkos információszerzésre hivatkozik. A legfőbb ügyész elmondta, a Büntető törvénykönyv büntetni rendeli azt is, aki a tudomására jutott államtitkokat illetéktelenek tudomására hozza. Szerinte ez történt a Népszava cikkének publikálása során. Polt emlékeztetett rá, hogy születtek már jogerős bírósági ítéletek újságírók ügyében, bár azt elismerte, hogy ezek magánvádas eljárások végére tettek pontot. A legfőbb ügyész visszautasította, hogy az ügynek lenne politikai alapja. Beszélt arról is, hogy beiktatása után már az általa vezetett ügyészség ejtette a Postabank ügyben a VIP-listákat közlő újságírók elleni vádat.

Polt Péter legfőbb ügyészhez lapunk korábban 24 kérdést intézett a munkatársunk elleni vádemeléssel kapcsolatban, ám ő ezekre nem kívánt érdemben válaszolni, mondván a kérdések nem voltak "szakszerűek". Úgy tudjuk, jövő héten Csontos János szocialista képviselő is interpellálja Poltot ugyanebben az ügyben. /1/

A tájékoztatástudomány egyik jeles magyar szakértője, Göllner írja, hogy a magyar közélet mindinkább Dallasra, arra a több évtizeddel ezelőtt lefutott amerikai szappanoperára kezd hasonlítani, mely hazánkban mind máig felejthetetlen népszerűséget élvez. A sikeres TV és közéleti szappanoperák műsorvezetői abban érdekeltek, hogy minden héten egy újabb válsággal, egy újabb politikai szenzációval, egy újabb gyalázatos fejleménnyel feszítsék idegeinket, ezzel csalogassanak vissza, akár a képernyőnkhöz, akár a szavazófülkéhez. Mindkét produkció közös tartósítószerei közt találjuk a hazugság, a félelemgerjesztés, a gátlástalanság, a becstelenség jól ismert eszközeit. Amit elmondhatunk Dallasról elmondhatunk közéletünkről is. Elutazhatunk hetekre, hónapokra, akár évtizedekre innen. Amikor visszatérünk otthonunkba, a képernyőnk elé, azt észleljük, hogy semmiről de semmiről az ég adta világon nem maradtunk le. Nagy utazásaink végén mindig itt vár ránk a megszokott. A biztos. A politika és a társadalom közötti hamis párbeszéd. Mint a Dallas szerkesztői, közéletünk műsorvezetői is rájöttek, hogy a népszerűség, a nézettség, a nagy közönség csak akkor biztosított, ha a nézők egy valóban feszített emocionális kapcsolatba kerülnek politikai vezéreikkel. A magyar közéleti Dallas két legújabb epizódját december 5-én vetítik.

Göllner rámutat, hogy a vereségből származó fájdalom iránti titokzatos kötődés lélektani magyarázatát, Edmund Bergler, Az önkárosítás alapszabályai című könyvében rég leírta. Okulhatnánk belőle. Bergler megmutatta milyen káros lelki következményekkel jár az, ha fejlődésünk kezdetén, életünk első 18 hónapja alatt éhségnek, fizikai bántalmazásnak, túlságosan kemény szigornak vagyunk kitéve. A fájdalom, mely innen ered, tudatalatti függőségé válhat. Felnőtt korunkban, gyakran saját cselekedeteinkkel próbáljuk ugyanazt a fájdalmat újjáteremteni. Tudatos céljainkat tudat alatt elszabotáljuk, ebben az ellentmondásos tevékenységben leljük örömünket. Politikai kultúránk, közbeszédünk, politikai csatározásaink ezt a szindrómát tagadhatatlanul alátámasztják. A magyar "alkat" ellentmondásos viselkedéséből több mint 150 év fájdalma kiált felénk. Nem csak Trianon, vagy 1956, hanem minden egyes újjászületési kísérletünk megtorlásba, éheztetésbe, elnyomásba, megalázástatásba, hazugságokba torkolt. Így volt ez 1848-ban, 1918-ban, 1945-ben, 1956-ban. És így van ez most is. Ettől a sorozatos dózistól váltunk mi olyanokká amilyenek vagyunk. Itt találjuk meg végre ellentmondásos viselkedésünk mélyre nyúló, szerteágazó gyökereit, sebeit. Ezekből a gyökerekből táplálkozik a szeretet és az összefogás pártja. Azért kell mind többet beszélnie a kommunizmusról, miközben az mind távolabb áll tőlünk, mert a legfrissebb sebek, a legfrissebb fájdalmak képesek csak eltakarni a társadalom figyelmét saját vezetőik gátlástalan hatalmi manővereiről, hamis cselekedeteiről.

December 5-e legyen mindannyiunk első lázadása a politikusaink által ránk erőszakolt zsákutca ellen. Menjünk el szavazni. A bojkott semmit sem jelent, illetve nemtörődömséget jelent a hazug provokációval szemben. Ne szavazzunk igennel vagy nemmel, hanem nagy betűkkel írjuk rá szavazó cédulánkra a következő szavakat: TILTAKOZUNK A HAZUG ALTERNATÍVA ELLEN ! És követeljük, hogy adjanak számot a választási biztosok arról, hányan adtak le elrontott szavazócédulát. Jelezzük határainkon kívül szakadt testvéreinknek, hogy nem vagyunk ellenük, csupán nem vagyunk hajlandóak egy újabb hazug, hamis, meggondolatlan politikai ajánlással keblünkre ölelni testvéreinket, mint azt már oly sokszor eljátszatta velünk az ilyen vagy olyan hatalom. Jelezzük tiltakozásunkkal, hogy nemzeti testvéreinkkel, szomszédainkkal nyugodt, nyitott és őszinte dialógust óhajtunk kialakítani közös jövőnkkel kapcsolatban és csak ezután vagyunk hajlandóak egymást átölelni. A politikusok majd később csatlakozhatnak hozzánk, ha képesek az ajtón kívül hagyni fájdalomgerjesztő lelki fegyvereiket. /3/
1. VIP-lista ügyében Polt még ejtette az újságírók elleni vádat. Népszava-információ
2. Parlamenti eljárás Polt ellen. NSZ, Cs. I. H. Z., 2004.11.23.
3. Dallas, Bibó, hazugság. Göllner András, nszava.hu

Információgazdaság: az árak továbbra sem esnek

Amennyiben beléphetne a Tele2 a magyar mobilpiacra, ezer új munkahelyet teremtene, jelentette ki a svéd cég vezérigazgatója, aki szerint a színtér négyszereplőssé bővülésével az ügyfelek járnának a legjobban. Ezer új munkahelyet teremtene a Tele2 Magyarországon, amennyiben beléphetne a mobiltelefon-piacra is. A svéd gyökerű társaság ez év tavaszán jelent meg a hazai vezetékes telefóniában, és ügyfeleinek száma mára meghaladja a kétszázezret, nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Lars-Johan Jarnheimer, a Tele2 AB elnök-vezérigazgatója. Jarnheimer a Tele2 magyar csapatát jött meglátogatni, ugyanakkor tárgyal majd kormányzati szereplőkkel is a harmadik generációs mobiltelefon (UMTS)-tenderről. A vezérigazgató szerint érdemes még új szereplőnek megjelenni a magyar mobilpiacon: Ha kétszereplős a piac, az győzelem, ahol háromszereplős, ott háború van, ha pedig négy cég nyújt szolgáltatást, akkor "az ügyfél a király", vélte a szakember. Jelenleg 11 mobiltelefon-piacon van jelen a cég, és például Hollandiában szintén közel nyolcvan százalékos volt a penetráció, amikor elkezdték a szolgáltatást, fogalmazott a vezérigazgató. Bár azt Jarnheimer nem árulta el, mekkora összeg lenne egy új hálózat kiépítése, utalt rá, hogy ez nem jelent gondot a nagyon jó pénzügyi állapotban lévő Tele2-nek. A cégvezető elégedett a magyarországi teljesítménnyel, mint mondta, 24 ország közül ez a második legjobban sikerült bevezetés. (A Tele2 lenne a negyedik magyar mobilcég - Napi Gazdaság, 2004.11.24., index.hu)

A Magyar Lapkiadók Egyesülete konferenciát rendez a Corinthia Aquincum hotelben Az írás megmarad címmel. A program gerincét annak a kutatásnak a prezentációja alkotja, amelyet az idén ősszel végzett a Szonda Ipsos a legnagyobb magyar kiadóvállalatok megbízásából. (E kutatásban fordult elő először Magyarországon, hogy laptopot használtak egy ilyen nagy, 2000 fős mintán, országos, reprezentatív adatfelvétel végrehajtásában reklámtesztek kivitelezésére. A technikai hátteret a Szonda Ipsos biztosította. A laptop előnye, hogy valamennyi válaszadónak le lehet vetíteni a teszteléshez felhasznált anyagokat.) A szakmai találkozó előadói - többek között Klaus von Prümmer, Levendel Ádám, Skriba Judit, Perjés Tamás, Karády Mariann, Nárai Erzsébet - részletesen értékelik a médiumok hirdetésekkel kapcsolatos jellemzőit, az elmúlt években bekövetkezett változásokat. A résztvevők a közelmúltban megjelent sajtóhirdetésekből, kampányokból összeállított kiállítást is megtekinthetnek. A konferencián - melyet az Axel Springer, az Est Média, a Grabowski, a HVG, az Inform Média, a Lapcom, az MTG Gratis, a Napi Gazdaság, a Népszabadság, a Pannon Lapok Társasága, a Ringier és Sanoma kiadó támogat - a kiadói szakemberek mellett a meghatározó médiaügynökségek és a legnagyobb hirdetők vezető munkatársai vesznek részt. A konferencia részletes programja a www.lapkiadas.hu honlapon olvasható. (Konferencia a sajtóhirdetés hatékonyságáról - 2004.11.23. 16:20, Lapkiadás)

A New York-i székhelyű Holmes Report 2004-ben nevezte meg először a legjobbnak tartott Európai Tanácsadó céget. Az intézet elismerést idén a Hill & Knowlton európai hálózata kapta. Az European Consultancy Report Card szerint a "Hill & Knowlton rendelkezik a legkiterjedtebb, legtapasztaltabb és legkövetkezetesebb hálózattal a pr-szolgáltatások teljes skáláját biztosító ügynökségek között. Az Egyesült Királyságban az első három ügynökség közt tartják számon. Brüsszelben több területen is kiváló lobbieredményeket ér el, Németországban a vállalati és technológiai kommunikációs tudáshoz a gyorsan fejlődő egészségügyi és fogyasztói kommunikáció is felzárkózott" A Holmes szerint a Hill & Knowlton erőssége, hogy a nemzetközi ügynökség-hálózat egyes irodái megosztják tapasztalataikat és szaktudásukat. Az európai ügynökségeket rangsoroló tanulmány készítői Európában 550 vállalatot kerestek meg közvetlenül, beleértve Nagy-Britannia vezető ügynökségét a PRCA-t, továbbá a kontinensen az ICCO-t. A dokumentum több mint 120 cég visszajelzésén alapul. A tanulmány figyelembe vett további 100, ügyfelekkel és szakértőkkel készített szóbeli interjút, ezen felül a Holmes Riport munkatársai legalább 70 vállalatot kerestek fel. Paul Holmes a legjobb európai ügynökségnek járó díjat idén adta át először. A díjazás alapját képező tanulmány az amerikai teljesítmény-értékelő módszer alapján készült. (Holmes Report: a Hill & Knowlton 2004 Európai Tanácsadója - 004-11-22 09:20 [Médiainfó - www.mediainfo.hu)

GKI Gazdaságkutató Rt. – T-Mobile Rt. – Sun Microsystems Kft. felmérése 2004. II. negyedévéről: fókuszban a hazai utazásszervező irodák. A hagyományos utazási irodák számára az egyre jobban teret nyerő internetes utazási szolgáltatások jelentős konkurenciát jelentenek, ezért üzleti stratégiájuk átgondolására kényszerülnek. Ugyanakkor az Internet hatékony segítséget nyújt a turisztikai ágazatra jellemző kisebb vállalkozások szolgáltatásainak, turisztikai termékeinek piacra vitelében és értékesítésében. A GKI Gazdaságkutató Rt. ezen összefoglalójában arról ad képet, hogy a hagyományos utazásszervező irodák mennyire használják ki az Internet nyújtotta lehetőségeket, és hogy a világháló mennyire befolyásolja piaci tevékenységüket. 2004 júliusában az utazásszervezők 96%-a rendelkezett Internet-kapcsolattal saját honlapot a társaságok 67%-a épített ki. Az Interneten keresztül turisztikai szolgáltatás megrendelésére az összes utazásszervező 20%-a biztosított lehetőséget, míg az Interneten keresztül lefoglalt turisztikai szolgáltatások online kifizetésére 3%-uknál volt lehetőség.

Honlap-ellátottság:A felmérés időpontjában a kiutaztatással foglalkozó társaságok 80%-a, a beutaztatással foglalkozók 67%-a és a belföldi útszervezéssel foglalkozók 56%-a rendelkezett önálló webkikötővel. Az eltérés egyrészt az egyes szegmenseken belül mutatkozó piaci verseny intenzitásával, másrészt a szegmensek célcsoportjainak eltérő Internet használati szokásaival magyarázható. A beutaztatással foglalkozók érdeke, hogy az Interneten keresztül gyors és közvetlen kapcsolatot tudjanak biztosítani a külföldi turisták számára, míg a kiutaztatással foglalkozó társaságok esetén a célcsoport jellemzően tehetősebb és az Internet iránt fogékonyabb (például: a fiatalabb generáció többségében már csak az Interneten nézegeti az utazási ajánlatokat), illetve a külföldre utazók jellemzően több utazási információt szeretnének begyűjteni a kiutazási kockázatok csökkentése miatt. Az utazásszervezők várakozása alapján 12 hónapon belül az Internet-kapcsolattal rendelkező irodák további 15%-a tervezi, hogy kiépíti saját internetes megjelenését, így 2005 végére az irodák több mint 80%-a lesz elérhető a világhálón. Online értékesítés: Az utazásszervező társaságok közül azok, amelyek kiépítették saját weboldalukat, csupán 23%-uk használta ki az Internetben rejlő értékesítési lehetőségeket, azaz ennyinél lehetséges valamely szolgáltatás online megrendelése (utat, autóbérlést, repülőjegyet, szállást). Az online értékesítő társaságok fele ugyanakkor nemcsak a saját weboldalán, de más utazási portálon (például: nagyutazas.hu, travelport.hu, hurra-nyaralunk.hu stb.) keresztül is lehetőséget biztosított valamilyen foglalásra, vásárlásra. A fentiek alapján a honlappal rendelkező társaságok 77%-a csupán információ és/vagy tartalomszolgáltatásra (például: útleírások, élménybeszámolók, fotógalériák, szálláshely-, étterem-, programajánlók feltüntetése stb.) használja weboldalát.

Azok az utazási irodák, amelyek online értékesítenek, jellemzően több weboldalon is elérhetővé teszik szolgáltatásaikat. 2004 nyarán a honlappal rendelkező társaságok 18,5%-a forgalmazta szolgáltatásait más utazási portálon keresztül. Ugyanakkor e társaságok 65%-ánál a felhasználó a társaság honlapján is kezdeményezhette valamely szolgáltatás megrendelését. Azon társaságok közül, amelyek rendelkeznek weboldallal, de azon keresztül nem értékesítenek, csak 8%-uk forgalmazza szolgáltatásait más utazási portálon keresztül. A tisztán internetes utazási portálok, amelyek jellemzően a „hagyományos” utazási irodák szolgáltatásainak közvetítésével foglalkoznak, lehetőséget nyújtanak arra, hogy az irodák az Interneten keresztül is értékesíthessék szolgáltatásaikat. Az infrastrukturális feltételeket és az online csatorna marketingjét az online utazási portál biztosítja, így a hagyományos utazásszervezőnek csak az ajánlataikat kell eljuttatniuk az üzemeltetőhöz. Ám a fenti alacsony (8%-os) arány alapján azt látjuk, hogy az információáramlás e módja még nem terjedt el. Ennek oka kereshető egyrészt az üzleti modellben, másrészt a hazai e-kereskedelemi kultúrában.

Összességében 2005 végére a tervek alapján a saját weboldalt üzemeltető utazásszervezők közel 40%-a (a teljes sokaságnak pedig az egyharmada) kapcsolódik majd az elektronikus kereskedelembe és értékesíti turisztikai szolgáltatásait saját honlapon vagy más utazási portálon keresztül. 2004 nyarán a honlappal rendelkező utazási irodák 96%-a (a teljes sokaság 64%-a) biztosított lehetőséget e-mail-en keresztüli kapcsolatfelvételre. Ugyanakkor a kapcsolatfelvétel kivételével interaktív online szolgáltatást csupán minden ötödik társaság nyújtott. Az önálló webes megjelenéssel rendelkező irodák 15%-ánál (a teljes sokaság 10%-ánál) lehet a weboldalon keresztül szállást foglalni, 10%-ánál (7%) busz vagy autó bérlést kezdeményezni, 9%-ánál (6%) utat lefoglalni, 6%-ánál (4%) repülőjegyet rendelni. A hagyományos irodák Interneten keresztül generált forgalma egyelőre alacsony és a megrendelésre lehetőséget biztosító utazásszervezők árbevételének is csupán 10-15%-a (az összes utazási iroda esetén pedig pár százalék). (A turizmus helyzete az Internet-gazdaságban - Pingvin, 2004.11.24. 09:13. prim.hu)




GAZDASÁG: „megszöksz vagy megdöglesz”

Döntő fejlemény a monetáris politika mértékletessége, valamint a termelés lassulása (amit az építőipar aktuális adatai jeleznek). Ezzel szemben a kormány gazdaságpolitikája forrás- és fantáziadeficites, kizárólag korlátozó (mint a jegybanktörvény módosítása). Egyre fenyegetőbb a dollár gyengülése (a napi dollárspekulációk erősödése) és az olajár közötti összefüggésekben felvetődő drasztikus átrendeződés (az olaj-dollár tengelyen mozgás) fenyegetése.

Gazdaságpolitika a hét elején

Az ország és a gazdaság helyzetét a gyenge dollár és a következésképpen mozgó nyersanyagárak mozgatják. Az elmozdulások viszonylag kedvezőek az energiahordozóknál (bár folyamatos az orosz árfelhajtó fenyegetés 30-50%-os áremeléssel): az acélárak emelkedése viszont egyre nehezebb helyzetbe hozza a magyar ipart. A sertéshúsipar összedöntése a kormány felelőssége, hasonló anomáliák elé nézünk, mint a paprikabotrányban.

Az építőipari termelés szeptemberben - kiigazítatlan adatok alapján és munkanaptényezővel kiigazítva egyaránt - 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző hónaphoz képest azonban 1,4 százalékkal csökkent. A KSH szerint az év első kilenc hónapjában az építőipar termelése 6,4 százalékkal bővült 2003 azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb építőipari alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése szeptemberben 6,2 százalékkal emelkedett, az első kilenc hónapban pedig 12,6 százalékkal nőtt. Az alágazat termelésének emelkedését továbbra is a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése okozza. Az épületgépészeti szerelés termelése szeptemberben 8,3 százalékkal maradt el tavaly szeptemberi szinttől, míg az év elejétől a termelés kismértékben, 0,9 százalékkal emelkedett.

A döntő fejlemény a monetáris politika mértékletessége, valamint a termelés lassulása (amit az építőipar aktuális adatai jeleznek). Ezzel szemben a kormány gazdaságpolitikája forrás- és fantáziadeficites, kizárólag korlátozó (mint a jegybanktörvény módosítása). Egyre fenyegetőbb a dollár gyengülése (a napi dollárspekulációk erősödése) és az olajár közötti összefüggésekben felvetődő drasztikus átrendeződés (az olaj-dollár tengelyen mozgás) fenyegetése. (napi.hu, vg.hu, origo.hu, NOL nyomán, cgp)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés a hét elején

A követő tájékoztatás szerint hétfőre a tőzsdeindex 14.185 pontig jutott, 25,8 milliárd forint fogalom bonyolódott. Az árfolyamot a 247 forintos euró és a 189 forintos dollár határozta meg. Az állampapír-piac átlagos éves hozama 9,32 százalék, az egynapos kamat 10,96 százalék körül alakult.

A forint erősödött a bankközi devizapiacon, az eurót 246,70/90 forinton jegyezték, mintegy 15 fillérrel gyengébben a pénteki 246,85/247,00 forintos kurzusnál. A hazai deviza hétfőn reggel 12,61 százalékon állt a sáv erősoldalán 6 bázisponttal erősebben mint pénteken délután. A kereskedők a Monetáris Tanács kamatdöntő ülése előtt 246,00/247,50 forint közötti ármozgással számolnak. A dollár árfolyama alig változott, a péntek délutáni 189,30/50 forintos kurzushoz képest hétfőn reggel 189,50/60 forinton állt a jegyzés. A kamatdöntés vélhetően nem jelent meglepetést majd a piac számára. A befektetők ötven bázispontos kamatvágásra számítanak, habár erőteljesebb várakozások is megjelentek. A forint a Budapest Economics elemzői szerint tovább gyengül a 248-250 forint/euró sávba az elkövetkező napokban. A Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntésen túl közzéteszi a mai napon negyedéves inflációs jelentését is, mely az elemzők várakozásai szerint az előző, 6,1 százalékos várakozást követően hat százalékra mérséklődik, míg a 2005 decemberi előrejelzés nem módosul 4,4 százalékról. Ez, a kamatvágáshoz hasonlóan nem lesz komolyabb hatással a piacra a Budapest Economics szerint. A mai napon szavaz a parlament a jegybanktörvény módosításáról, melyet várhatóan elfogadnak a képviselők. A folyamat azonban lelassulhat, ugyanis a köztársasági elnök visszaküldheti a törvényjavaslatot, illetve az Alkotmánybíróság elé kerülhet.

A K&H Bank kis- és középvállalkozóktól érdeklődött, hogyan is látják a gazdaság dolgait. A vállalkozók minden kérdésre feleltek, ami a piaccal, a versenyhelyzettel és a működési feltételekkel kapcsolatos, de, arról, hogy mennyit keresnek, jobbára hallgattak. A bank bizalmi indexkutatásának eredményéből kitűnik, hogy a legoptimistább iparág a mezőgazdaság. 700 vállalkozót kérdezetek, az ország minden pontján, és nem lett meglepetés, hogy a legtöbbet Budapesten és Pest megyében keresik a vállalkozók, és ők a legtájékozottabbak is. A közterheket sokallja, és egyelőre a semleges várakozás jellemzi a megkérdezetteket.

A követő tájékoztatás szerint keddre a tőzsdeindex 14.013 pontig jutott, 14,9 milliárd forint forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 247 forintos euró és a 188 forintos dollár jellemezte. Az állampapír-piacon az éves hozam átlaga 9,30 százalék, a forintpiac napi kamata 10,87 százalékon alakult. (tozsdeforum.hu, napi.hu, vg.hu nyomán, cgp)

Gazdaságpolitológia: kiújult vita arról, hogy hol van a gazdaságirányítás centruma?

Állítólag megint kiéleződött a gazdasági és a pénzügyi tárca közötti hagyományos vita arról, melyik minisztérium irányítja a gazdaságpolitikát. Kóka János miniszteri kinevezésével az eddigi pénzügyi irányítás inogni látszik, az új kormányzati struktúrában mind nagyobb szeletet hasítana ki magának az újdonsült tárcavezér. Állítólag Kóka igényt tartott volna a gazdasági kabinet - a kormány gazdasági ügyekben legfőbb döntnökének számító testületének - elnöki posztjára. Ezt most Draskovics Tibor pénzügyminiszter tölti be, és információk szerint egyelőre ez így is marad. Igaz, a "tanács" jelentősége csökken a jövőben.

A gazdasági kabinet elnöki posztja mindig a kormányzati gazdaságpolitika irányítóját illette, általában a pénzügyminiszter viselte a tisztséget. Kivételt a Fidesz-kormány azon időszaka jelentett, amikor a gazdaságpolitika és a testület vezetését is a gazdasági miniszter, Matolcsy György vette át. Akkor azzal indokolták a döntést, hogy a stratégiai tervezésnek kell átvennie a szerepet - úgy tudjuk, most is ezzel érvelt a gazdasági tárca. A pénzügyminisztériumi vezetést azért éri bírálat, mert a gazdaságpolitikában és a gazdasági vezetésben nem kap szerepet a fejlesztéspolitika, a stratégiai irányítás. Holott - szólnak az érvek - most kellene meghatározni, mire és miként használják fel azt a több mint tízezermilliárd forintot (vagyis napi 3 milliárdot), amit a 2007-2013-as uniós költségvetés szerint Magyarország fejlesztésre fordíthat. Más kérdés: ennek megtervezése nem a pénzügyi, de nem is a gazdasági tárca feladata - ez a munka ma Baráth Eteléhez, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozik.

A gazdasági minisztérium vezetése most leginkább a hosszú távú stratégiai fejlesztés és a napi döntések összehangolásának fontosságával érvel, amikor azt állítja: hozzájuk kellene kerülnie a gazdaságpolitikai irányításnak. Azt, hogy az új miniszter érvei meghallgatásra találhattak, mutatja a kormány szerdai döntése is. E szerint megalakul a fejlesztéspolitikai kabinet - ennek elnöke maga a miniszterelnök, alelnöke viszont az EU-ügyekért felelős miniszter és a gazdasági tárca vezetője lesz. A pénzügyminiszter "csupán" tagja a testületnek, amelynek a közép- és hosszú távú tervezésen túl feladata lesz, hogy - László Boglár kormányszóvivő szavaival szólva - állást foglaljon "a kormányzati szervezetek közötti nagyobb jelentőségű viták kérdésekről is". Azt pedig, hogy Kóka János minisztériuma ebben kiemelt feladatot kapott, jelzi, hogy a tárcának a gazdasági és a társadalmi versenyképesség növeléséről szóló terveket kell kidolgoznia, és ehhez megfelelő grémiumot kell létrehoznia. Az azonban figyelemre méltó , hogy az új gazdasági irányító testületben Gyurcsány Ferenc elnököl. A kormányfő azt már korábban is jelezte ugyanis: nem szereti a vitát arról, ki is a gazdaságpolitikai irányítója, mert az a kormány, ha pedig személyt kell erre keresni, akkor a miniszterelnök. (nol)

Az idei 4 százalékos gazdasági növekedés után a jegybank szakértői stabilizálódó növekedésre számítanak, 2005-ben 3,7 százalékos, 2006-ban 3,5 százalékos GDP-bővülést várnak. A folyó fizetési mérleg hiányát az idén 7,3 milliárd euróra teszik a jegybank szakértői, ami a GDP-hez mérten 9 százalék. Jövőre az MNB 7,7 milliárd euró folyó hiányt valószínűsít, ami a GDP 8,6 százaléka lesz, 2006-ban pedig 7,5 milliárd euróra, a GDP 7,9 százalékára teszik a deficitet. Az államháztartás idei uniós normák szerinti hiányát a GDP 5,6 százalékára várja a prognózis, a jövő évit 5,5 százalékra. Az előrejelzés szerint 2006-ban - ha a konvergencia program alapján feltételezett fiskális pálya teljesül - 4,9 százalék lesz az uniós normák szerinti deficit a GDP-hez mérten. /1/

Az AmCham aktuális állásfoglalása szerint Magyarország egyaránt válhat regionális logisztikai központtá vagy egy egyszerű tranzitországgá. Ha a regionális logisztikai infrastruktúra egyszer már kiépül, azon később nehéz lesz változtatni. Az EU-csatlakozást követő első évek igen fontosak lesznek annak eldöntésében, hogy Magyarország képes lesz-e vezető szerephez jutni a logisztika területén – fogalmaz az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) a Versenyképességünk egyik tartópillére: a logisztika címmel a közelmúltban készült állásfoglalásában. Bár erre az esély igen nagy, az egyelőre kérdéses, hogy Magyarország képes lesz-e élni ezzel a lehetőséggel? A kelet-közép-európai országok között egyre élesebbé válik a verseny a logisztikai beruházások területén, ahogy a kormányok, a gyártó- és feldolgozó-öszszeszerelő szektorok által korábban teremtett munkahelyeket a nagyobb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatási szektorokban kívánják pótolni. Szoros kölcsönhatás figyelhető meg a termelői-feldolgozói szféra nagysága és a logisztikai szolgáltatások iránti igény szintje között. Habár Magyarország számos előny birtokában van – elsősorban földrajzi helyzetének és stabil jogi és működési kereteinek köszönhetően –, még nagyon sokat kell tennie azért, hogy az országban rejlő logisztikai lehetőségeket maximálisan kihasználja. Az AmCham szerint a logisztika a nemzeti versenyképesség szempontjából alapvető fontosságú. Az értéklánc egyre fontosabb elemévé válik annak biztosítása, hogy a vállalatok hatékony, azaz gyors és költséghatékony módon kapják meg az alapanyagokat és szállíthassák piacra a késztermékeket. A teljes magyar gazdaság versenyképességét befolyásolhatjuk hatékonyabb logisztikai rendszerekkel.

Magyarországnak számos olyan versenyelőnye van, amelyeket sikeresen kihasználva, a logisztikai szolgáltatások kiváló regionális központjává válhat – olvasható az állásfoglalásban. Központi elhelyezkedésű, három EU- (Ausztria, Szlovákia és Szlovénia) és négy nem EU-tagországgal (Ukrajna, Románia, Szerbia és Montenegró, továbbá Horvátország) szomszédos. A közvetlen tengeri kapcsolat hiányát részben kompenzálhatja a Duna által nyújtott számtalan lehetőség. Magyarországot több – az EU-normák által meghatározott – fő közlekedési út szeli át, mint bármely más frissen csatlakozott országot. (Ez alól egyedül Lengyelország kivétel.) Magyarországon a 4-es, 5-ös, 7-es és 10-es tranzitútvonal megy keresztül, összeköttetést teremtve Nyugat-Európa, valamint a Balkán és Ukrajna között. Az autópálya-hálózat középtávú fejlesztését is biztatónak tartja az AmCham. A logisztikában – számos más területhez hasonlóan – Magyarország a csatlakozás nettó nyertesévé vagy nettó vesztesévé is válhat – olvasható az állásfoglalásban. Az egységes piac bővítésével a logisztikai szolgáltatók és gyártók logikai tervezési egysége nem a nemzetállam lesz; a logisztikát regionális vagy egész Európára kiterjedő alapon tervezik majd. Így a kamionok, vonatok és repülőgépek átmehetnek Magyarországon és fölötte, de az is lehet, hogy megállnak az országban, raktározás, átrakodás vagy egyéb hozzáadott értéket generáló tevékenység céljából. Az AmCham szerint Magyarország egyaránt válhat regionális logisztikai központtá vagy egy egyszerű tranzitországgá. Ha a regionális logisztikai infrastruktúra egyszer már kiépül, azon később nehéz lesz változtatni. Az AmCham néhány javaslatot meg is fogalmazott. E szerint a mindenkori magyar kormány hatáskörébe tartozó, és a Magyarország versenyképességét javító legfontosabb fejlesztésekre vonatkoznak a logisztika területén. /2/

Az AmCham mozgolódása mellett az MSZP-kormány új külügyminisztere közben a német érdekeltségek, a német-magyar lobbicsoportok vendége volt, nyilvánvalóan támogatásért kilincselve, ill. Tájékoztatott a kormány tereveiről.

A gazdaságpolitológia kemény témái a foglalkoztatás és a termelés gyengülése, valamint a lobbitevékenységek eldurvulása. Most már a tájékoztatásban is nyiltan jelenik meg, hogy a munkanélküliségi ráta 6,1 százalék, növekvő volt az idén az augusztus-októberi időszakban (ami “0,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál és megegyezik a július-szeptemberivel a KSH” szerint). Az augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 915 ezer fő, a munkanélküliek száma 255 ezer fő volt. A munkanélküliségi ráta 6,1 százalék volt az idén július-szeptemberben, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban és 0,2 százalékponttal több, mint június-augusztusban. A július-szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 907 ezer fő volt. A munkanélküliség tavaly augusztus és október között 5,6 százalékot tett ki, és ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Az év első tíz hónapjában a foglalkoztatottak száma stagnált, ám az augusztus-októberi időszakban romlott a helyzet. A foglalkoztatottak tábora szűkült, a munkanélkülieké nőtt, a fiatalok közt pedig jóval több az állástalan, mint egy évvel korábban. Az idei év augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 915 ezer fő, a munkanélküliek száma 255 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 6,1 százalék volt - jelentette a KSH. Az augusztus-októberi időszakban a 15-74 éves népesség 54 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ebből 3 millió 915 ezren foglalkoztatottként, 255 ezren pedig munkanélküliként. A nemzetközi összehasonlításban használt, 15-64 évesekre számított foglalkoztatási ráta 56,9 százalék volt, ami jelentősen elmarad az EU-15 tavalyi, 64,4, illetve az EU-25 62,9 százalékos szintjétől. A KSH meglehetősen megengedő meghatározása szerint az számít foglalkoztatottnak, aki az adott héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg - betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is - nem dolgozott. /3/

Októberben a monetáris bázis, 9,8 milliárd forinttal 1.886,2 milliárd forintra nőtt, trendadatokból számolt évesített rövidbázisú növekedési indexe 108,3 százalék volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön. Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények bankszámlabetéteinek átlagos állománya 11,3 milliárd forinttal 448,6 milliárd forintra emelkedett. A forgalomban lévő készpénz értéke október végén 1.435 milliárd forint volt. /4/

A lobbik jelentkeznek akkor is, amikor Bajnai Gordon, a Wallis Rt. (az MSZP legerősebb érdekérvényesítő gazdasági háttércsoportja) vezérigazgatója a GKI konferenciáján Megszoksz, vagy megszöksz címmel a reálszféra szerepéről beszélt, s elmondta, hogy a K+F jelentősége komoly mértékben emelkedett az elmúlt években, de ma már európai szintű tevékenységre van szükség. Bajnai szerint az egyre speciálisabb menedzsment szaktudások felértékelődtek az elmúlt években, s csak ezek megléte esetén tudnak a vállalatok hosszabb távú versenyelőnyökhöz jutni. Bajnai megítélése szerint a reál szféra egyik legnagyobb problémája, hogy nem megfelelő a kockázati/innovációs tőke, a fejlesztési tőke, valamint a tőzsde szerepe a gazdaságon belül, az állam pedig nem mindig transzparens, korcs módon oszt el forrásokat. A szakember a hazai tőzsdével a lengyel folyamatokat állította szembe, kiemelve, hogy a magyar cégek (BC, MOL) is elkezdték már felfedezni a kedvező varsói viszonyokat. Bajnai a külső versenyképességi tényezők között elsősorban a forint árfolyamát említette, melynek megítélése szerint 270-280 körül kellene gyengébbnek lennie. A legfontosabb a Wallis első embere szerint a forrás költségek alakulása: sok cég már nem euróban, hanem svájci frankban és újabban jenben adósodik el, ami jelentős kockázatokat jelent, s kedvezőtlen árfolyam elmozdulás esetén komoly feszültségeket okozhat. Ennek következménye akár politikai is lehet. (!) Bajnai záró gondolatként elmondta, hogy az előadás címe elsősorban a külföldiek számára lehet releváns döntés, a hazai cégek számára ez a következőképpen módosul: megszoksz, vagy megdöglesz. /5/
1.Harc a gazdaságpolitika irányításáért? - 2004-11-22] vg.hu
2.Regionális központ, vagy tranzitország? Az AmCham állásfoglalása. [2004-11-24] – vg.hu
3.Több a munkanélküli, mint tavaly. Négy magyar hatot tart el. 2004.11.25., Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu
4.Monetáris bázis. 2004.11.25., MTI, e-broker.hu
5.Bajnai Gordon (Wallis): megszoksz, vagy megdöglesz? - 2004.11.25., portfolio.hu

Trend- és tendenciakutatás 1.: kemény várakozások

Az idén a harmadik negyedévben az állampapírpiacon szembetűnő volt a biztosítók és nyugdíj-pénztárak állományának növekedése, a hitelintézeti szektor részesedésének csökkenése mellett - közölte az MNB hétfőn. Az előző negyedévi veszteséggel szemben az idén a III. negyedévben valamennyi szektor árfolyam-nyereséget ért el állampapírpiaci portfolióján. A tőzsdei részvények esetében a külföld volt jelentős vásárló. A tőzsdei részvényeken, hasonlóan az előző negyedévhez valamennyi szektornak árfolyam-nyeresége keletkezett. Befektetési jegy portfoliójukon a legnagyobb árfolyam-veszteséget a háztartások, illetve a biztosítók és nyugdíjpénztárak szenvedték el. /1/

A forint erősödést mutat az MNB kamatdöntését követően, a kurzus előbb a 246-os szintig mozdult, majd az elmúlt órában a kereskedés fokozatosan áttevődött a 245.50-246 közötti árfolyamsávba. Az állampapírok másodpiacán az 50 bp-os kamatcsökkentés óta jellemzően néhány bázisponttal emelkedtek a hozamok a késő délutáni helyzetig. Az ÁKK fixingjei ugyanakkor mérsékelt hozamcsökkenést jeleznek a múlt pénteki zárószintekhez képest. A délelőtt során a kivárás volt a jellemző a bankközi devizapiacon, a délután 2 előtti kereskedési szakaszban a forint/euró kurzus a 247-es szint fölé kanyarodott. Az 50 bp-os kamatvágást követően a forint azonnal erősödni kezdett, a jegyzések fokozatosan a 245-ös tartományba kerültek át, a legutóbbi üzletek már a 245.30-245.60-as szintnél születtek. A forint -13.05-13.10%-os távolságra ingadozik az intervenciós sáv erősebb szélétől. Az állampapírok másodpiacán a 2 óra utáni hozamszintekhez képest jellemzően 2-5 bp-tal emelkedtek a hozamok. Az 1 éves papírok 16:30-kor 9.59%/9.38%-nál, a 3 évesek 9.075/8.875%-nál, az 5 évesek 8.53/8.33%-nál, a 10 évesek 7.60/7.40%-nál, a 15 évesek 7.46/7.21%-nál forogtak. Az ÁKK által délután fél három körül közzétett referencia-hozamok mérsékelt hozamcsökkenést jeleznek a múlt pénteki zárószintekhez képest. A legnagyobb elmozdulás a 15 éves lejáraton következet be, melynél 11 bp-tal 7.26%-ra mérséklődött a referenciaszint. Az 5 és 10 éves lejáratoknál 9-9 bp-tal 8.94%-ra, illetve 8.45%-ra csökkent a benchmark. Az ÁKK által ma tartott 6 hetes likviditási diszkont-kincstárjegy aukció mintegy 3-szoros túljegyzést hozott, az aukciós átlaghozam 9.92% lett. Holnap a 3 hónapos, míg csütörtökön az 5 és 10 éves kibocsátásokra kerül sor, a meghirdetett mennyiségek 20, 35, illetve 25 milliárd forint. /2/

A fogyasztói átlagárak 14 százalékkal maradnak el Magyarországon az európai áraktól - derül ki egy kutatásból. Alkoholra és más fogyasztói javakra például 21 százalékkal kell kevesebbet költenünk – írja a Tőzsdefórum a Világgazdaság mai számára hivatkozva. Elektronikai cikkekért ugyanakkor érdemes lehet a szomszédos Ausztriát, esetleg Németországot felkeresni, ahol ez a termékcsoport jóval olcsóbb. A Canon Ixus 500 típusú digitális kamera hazánkban például 525 eurónak megfelelő összegbe kerül, Németországban viszont csupán 383 euró. A pricerunner.com szerint a legdrágább európai ország Norvégia, a legolcsóbb Litvánia. Előbbiben az alkohol és a fogyasztói javak ára 54, illetve 29 százalékkal haladja meg az átlagot. /3/

2005 első negyedévének végén új kockázati tőkealap, a Novum Hungary Growth Fund kezdi meg működését hazánkban - értesült a BBJ. Az alap várhatóan 20 millió eurós tőkét kezel majd, amelynek összegyűjtése, a fundraising folyamatban van - nyilatkozta Kövér József, befektetési igazgató. A European Investment Fund, a European Investment Bank kockázati tőkével foglalkozó ága már döntött arról, hogy 5 millió eurót invesztál az induló Novum alapba. A portfolióba 500 ezer - 2 millió eurós befektetési nagyságrendet képviselő, jellemzően magyar célvállalatok kerülnek majd, de regionális befektetések sem kizártak. A cél néhány éven belül egy stratégiai befektetőnek történő értékesítés, tehát nem magvető (seed) vagy induló (start-up) stádiumban lévő, hanem tőkebevonás előtt álló, már sikeres, nem elhanyagolható piaci részesedéssel jellemezhető vállalatok jöhetnek szóba, szektoriális megkötés nélkül. /4/

Az idén az első háromnegyed évben a szállítási ágazathoz tartozó vállalatok 2,5 százalékkal kevesebb árutömeget szállítottak, mint az előző év hasonló időszakában, az árutonna kilométerben számított teljesítmény viszont 10,2 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A közlemény szerint január-szeptemberben a szállított áruk tömege meghaladta a 141 millió tonnát. /5/

Kis árváltozásokra, a Mol gyengülésére számítanak szerdán a Budapesti Értéktőzsdén az MTI által megkérdezett szakértők. Csáky Attila, a HVB Bank kereskedője szerint a Mol papírok ára korrigálhat a keddi nagy emelkedés után, és ennek következtében az index is kicsit lejjebb kerülhet, illetve az európai piacok mozgása lesz irányadó a BÉT-re is. Deák Balázs, az Inter-Európa Bank elemzője elmondta: az európai tőzsdéken a várakozások szerint nem lesznek jelentős mozgások szerdán, így a budapesti részvénypiacon is stagnálhatnak az árfolyamok. Az elemző a vezető papírok egyikénél sem vár nagyobb elmozdulást. A BUX kedden 197,22 pontos, 1,41 százalékos emelkedéssel, 14.210,97 ponton zárt. A részvénypiaci forgalom 16,14 milliárd forintot tett ki, a vezető részvények ára vegyesen változott. A legnagyobb, 4,5 százalékot meghaladó mértékben a Mol papírok ára emelkedett, az olajipari részvény 12.045 forintos záró ára 525 forinttal haladta meg a hétfőit. Az OTP 5.410 forinton zárt, 41 forintos erősödéssel. A Matáv változatlanul 780 forinton forgott, a Richter árfolyama 320 forinttal, 23.530 forintra csökkent. /6/

Kibontotta a kormány szociális törvénymódosító csomagját tegnap a parlamentben. Az eredmény: átfogó reformok helyett rövid távú intézkedések a szegénység ellen. Harminc százalékkal növelnék a fogyatékos családtagjukat gondozók ápolási díját, a 75 évesnél idősebb egyedülálló emberek időskori járadékát a minimálnyugdíj 100 százalékáról 130 százalékra emelnék és nagyobb támogatást kapnának a gyermeküket egyedül nevelő szülők. Számos segélyt csak 2006-tól emelnének. /7/

Tovább mérséklődött a kiskereskedelmi eladások növekedési üteme. A kiskereskedelmi forgalom volumene szeptemberben 5,0%-kal, a III. negyedévben 5,6%-kal, az első kilenc hónapban átlagosan 6,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit a naptárhatástól megtisztított adatok alapján. Az egy hónappal korábbihoz képest 0,3%-kal nőtt a szezonális és naptárhatástól megtisztított szeptemberi volumenindex. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az első kilenc hónapban folyóáron 3761,8 milliárd forint, ezen belül szeptemberben 453,6 milliárd forint értékű árut forgalmaztak. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma szeptemberben az átlagos nö­vekedési ütemnél lassabban, az előző év azonos hónapjához viszonyítva 3,0%-kal bővült. Az első kilenc havi átlagos növekedés 3,2%-os volt.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítése az átlagos növekedési ütemnél gyorsabban, szep­temberben 6,4%-kal, az első kilenc hónapban 9,8%-kal bővült. Ezen belül leggyorsabban - a kis súlyú használtcikk- és csomagküldő forgalom mellett - az illatszer- kiskereskedelem (szeptemberben 18,2%-kal, az I-IX. hónapban 24,0%-kal), valamint a számítástechnikai termék és a mobiltelefon forgalmazását is magába foglaló egyébiparcikk-kiskereskedelem (8,8, illetve 11,9%) értékesítése emelkedett. Szeptemberre 6,3%-ra mérséklődött a korábbi hónapokban magasabb növekedést elért bútor-, háztartásicikk- és építőanyag-kiskereskedelem bővülése. A könyv-, újság-, papíráru-kiskereskedelem szeptemberi eladásai 9,1%-kal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-kiskeres­kedelemé 6,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.

A textil-, ruházati és lábbeliüzletek forgalmi volumene szeptemberben az előző évi szinten maradt, az első kilenc havi forgalma 2,1%-os növekedést mutat. A Európai Unióban szeptemberben folytatódott a kiskereskedelmi forgalom mérsékelt ütemű nö­vekedése. Míg a májusban csatlakozott tagországokkal együtt (az EU-25-ben) 2%-os, az EU-15-ben 1,8%-os növekedést mértek az egy évvel korábbihoz képest, addig az eurózóna országaiban a forgalom stagnált. A kiskereskedelmi ágazatba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-forgalom szeptemberben 6,8%-kal, az első kilenc hónapban 8,1%-kal haladta meg az előző évit. A gépjárműüzemanyag-töltő állomások forgalma csak kis mértékben bővült (szeptemberben 2,1%-kal, az I-IX. hónapban 3,1%-kal). A kiskereskedelmi forgalom jármű és üzemanyag forgalommal együtt szeptemberben 4,9%-kal, az első kilenc hónapban 6,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. /8/

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint "magántőke bevonásával", ún. PPP-formában mintegy 300 milliárd forint beruházás valósulna meg, további közel 138 milliárd forint állami bevétel pedig a PPP-be átadott eszközök alapján keletkezne. Összességében tehát 2005-ben a költségvetés mintegy 438 milliárd forinttal, azaz a GDP több mint 2 százalékával kerülne - első ránézésre - kedvezőbb helyzetbe a PPP-típusú megoldások alkalmazása által. A tétel tehát jelentős, az MNB hétfőn megjelent inflációs jelentésének segítségével érdemes felhívni a figyelmet a legfontosabb jellemzőkre és néhány érdekes makrogazdasági összefüggésre is.

A legfontosabb PPP-projektek - M5-ös autópálya második szakasz (az AKA Rt. 2005. december 31-ig megépíti, valamint 2030-ig a teljes meglévő szakaszt üzemelteti) - M6-os autópálya (érdi tető-Dunaújváros közötti 58.6 km-es első) szakasza, az autópálya-szakasz ideiglenes forgalomba helyezése a tervek szerint 2006 márciusában történik (a projekt teljes - az építés és üzemeltetés idejét is figyelembevevő - futamideje 22 év) - két, egyenként 700 elítélt fogvatartására alkalmas börtön (a projekt teljes futamideje 18 év - Magyar Universitas Program infrastruktúra fejlesztési feladatai (új diákotthoni férőhelyek létesítése; meglévő kollégiumi férőhelyek korszerűsítése, rekonstrukciója; új oktatási-kutatási infrastruktúra létrehozása, meglévő oktatási-kutatási infrastruktúra fejlesztése), a programok összértéke várhatóan meghaladja a 175 milliárd forintot.

Előkészítés alatt álló projektek - eddig állami finanszírozásban épült autópályák további szakaszainak építése és az autópályák üzemeltetése - a Magyar Televízió Rt. új székházának építése és üzemeltetése; - állami és önkormányzati tulajdonú sportcélú ingatlanfejlesztések (pl. tornatermek, uszodák, sportcsarnokok stb.); - kulturális létesítmények építése, üzemeltetése, illetve épületek felújítása; - kongresszusi központ építése. Érdemes számba venni, hogy az imént felsorolt főbb projektekre mekkora összeget tervez az állam a 2005.ös költségvetésben, illetve mekkora összeget kellene most egyben kifizetni (nettó jelenérték). A PPP-megoldások közgazdasági vizsgálatakor a kockázatok transzferének, államháztartás és magánszféra közti megosztásának módjából és mértékéből kell kiindulni, ez alapján ítélhető meg, hogy közgazdasági értelemben állami vagy magánberuházásról van-e szó. A kockázat-megosztás vizsgálatakor a gyakorlatban leginkább az üzleti számvitel elveire támaszkodhatunk. Érdemes azonban azt is figyelembe venni, hogy EU-tagokként ránk az egyes PPP-projekteknek az államháztartáson kívül, vagy belül történő elszámolásának kérdésében már az uniós előírások az irányadók. /9/
1.Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása. 3. negyedév. 2004.11.22., MTI-ECO, e-broker.hu, Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu
2.Kamatdöntés után: erősödő forint, vegyes hozamelmozdulás a másodpiacon. 2004.11.22. portfolio.hu
3. Magyarország 14 százalékkal olcsóbb az európai átlagnál. 2004.11.22. hvg.hu
4. Új kockázati tőkealap a hazai porondon. 2004.11.23. portfolio.hu
5.Kevesebb árut szállítottak. 2004.11.24. Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu
6.BÉT-várakozások: kis árváltozások. 2004.11.24., eBroker, vgh.hu
7.Szociális csomag a kormánytól. –2004.11.24., NSZ.
8.Nemzetgazdaság. - 2004. november 23. - KSH
9.Csalóka előnyök? Néhány érdekes gondolat a PPP-beruházásokról. Portfolio.hu, 2004.11.24. piacesprofit.hu

Gazdaságpolitika hét közben

A kamatcsökkentési várakozások fennmaradtak, de csak 8,5 százalékot várnak a jövő év végre is. A vártnál nagyobb deficit, s a kormány mindent megkerülő megoldásai jellemzőek. /1/ A hetet megint a Gyurcsány érdekeltségek törtetése jellemzi. Külön gazdaságpolitológiai elemzés érdemelne, hogy miként kerül napirendre a kérdés, miként tálalják a liberális média főáramában, milyen megfontolások uralkodnak e tárgyban. A jegyzőkönyvszerű szöveg a következő.

Terjeszkedő Gyurcsány-cégcsoport (2004. november 24. 14:50). Románia és Szerbia-Montenegró felé terjeszkedik a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vállalatbirodalmába, az Altus-csoportba tartozó Béta-Roll Rt. - áll a csütörtökön megjelenő HVG-ben. A miniszterelnök üzleti vállalkozása jól megy: az Altus-csoport konszolidált mérlegében 2002­-2003-ra közel 200 millió forint osztalék szerepel. Jövő tavasszal bezárja kapuit a törvényhozók és meghívottaik zártkörű találkahelye, a parlament épületétől néhány perc sétára lévő Képviselői Klub (KK). Az államigazgatás útvesztőiben járatosak szerint igazából Erdős Ákos nyomdaipari vállalkozó konkurenciát támasztott a klubnak, amikor attól alig egy villamosmegállónyira, a Kossuth tér és a Képviselői Irodaház között félúton lévő ingatlanában megnyílt a Majd Leonard étterem. Most az utóbbi hely híres arról, amiről egykor a KK volt: ha valaki veszi a fáradságot, s a vendégeket szemlélve eltölt néhány órát, elég tág képet alkothat a politikai-gazdasági kapcsolatok szövevényéről. Meglehet persze, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök önkéntes üzleti visszavonulása lett a KK veszte: az ingatlan a kormányfő tulajdonában lévő Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt.-é, míg az üzemeltető Human-Jövő 2000 Kht. ­ amely évente 1,1 millió forint bérleti díjat fizet az Altusnak a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) cége. A KK bezárásával az Altus-csoport az utolsó állandó állami kapocstól szakad el. Pedig a jelenleg 16 vállalkozásból álló cégcsoport valaha ezer szállal kötődött az államhoz: az alapozás ­az Altus 1992-ben jött létre a kilencvenes évek eleji privatizációs felfutáshoz köthető, amelyben sokat segített az egykori Demisz-alelnök politikai kapcsolatrendszere (HVG, 1996. február 3.).

A kormányfő távolságtartását saját cégeitől ­ amit még sportminiszteri kinevezésekor fogalmazott meg (HVG, 2003. május 17.)­, illetve annak lényegét, vagyis a „lemondást a tulajdonosi jogok gyakorlásáról" nehéz értelmezni. Tény, hogy az üzleti rutinügyek intézéséből Gyurcsány kivonult, s a régóta vele dolgozó Jagiellowicz Györgynére ­mint vagyonkezelőre ­ hagyta az irányítást. Az akkor mintegy 3,5 milliárd forint értékűre becsült cégek eladására a miniszteri kinevezéskori érvelés szerint azért nem került sor, mert recesszió volt. Azóta másfél év telt el, és semmi jele, hogy Gyurcsány megválna cégeitől, talán azért, mert azok ­ például a társaságok 2003-as eredményei szerint ­ jól futnak.

Ezt jelzi az osztalékdöntés is. Az Altus mérlege 2003-ra 55 millió forint osztalékot jelez a 100 százalékos tulajdonos Gyurcsánynak (2002-re még többet, 75 milliót), miközben az rt ­ lévén szó a főképp leányvállalatok már leadózott osztalékából „élő" holding cégről ­ egyik évben sem fizetett társasági adót. A miniszterelnök 2003-ról szóló (teljesen azonos idén márciusi, illetve októberi) vagyonbevallásában 81 404 977 forint éves bruttó jövedelem szerepel. Az első bevalláshoz fűzött magyarázat szerint a jövedelem oroszlánrésze az Altustól származó osztalék volt (HVG, 2004. október 9.). A cégcsoport konszolidált mérlege szerint az osztalék 95,5 millió forint volt tavaly, 2002-ben 108,5 millió. Jagiellowiczné a HVG-nek hangsúlyozta, Gyurcsány jövedelmét illetően nem a konszolidált mérleg a releváns, hiszen abban a leányvállalatok kisebbségi tulajdonosainak ­ a helyi menedzsmentnek, illetve cégeiknek, töredékrészvényes munkavállalóknak osztaléka is szerepel.

László Boglár kormányszóvivő a HVG-nek elmondta: a kormányfő nem vette ki az osztalék „jelentős részét" a cégből. Gyurcsány értelmezése szerint, ha így történik, nem kell feltüntetni a listán a teljes összeget, miután „az osztalékról szóló közgyűlési döntés számviteli, míg a vagyonnyilatkozat pénzügyi kategória" (az Altus „közgyűlése" ugyanakkor magát Gyurcsányt jelenti). Így végső soron homályban marad, mennyivel gazdagodott a kormányfő cégei révén. A cégcsoport más jelek szerint is virágzik. Zászlóshajójának a Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt. (Motim) tűnik, amely ­ leányvállalataival együtt ­ tavaly csaknem 12 milliárd forint árbevételt ért el. A még 1934-ben alapított, alumínium-oxid alapanyagból vegyipari termékeket, például kádkövet gyártó Motim-csoport alkalmazottainak száma az 1995-ös privatizációkori 1400 főről (HVG, 1996. február 3.) idôközben nyolcszázra apadt, igaz, termékei ­ a Motim Műkorund Kft., illetve a Motim Kádkő Kft. több mint 10 milliárd forintos exportja révén ­ öt földrészen kapósak.

A Somogy megyei Bábonymegyer központú Béta-Roll Hengergumizó Rt. pedig már terjeszkedik is külföldön: a főképp a nyomdaiparban használatos gumihengereket előállító cégnek tavaly 30 millió forint osztalékot termelt a székelyudvarhelyi és az újvidéki leányvállalata. A határon túli befektetések okait Gál Tamás, az rt vezérigazgatója úgy indokolta a HVG-nek: termelésük akkor gazdaságos, ha piacuk a gyártás 300 kilométeres körzetén belül van. Minderre a tapasztalat tanította az egykori Bábonymegyer szomszéd településén működő tabi Béke Mgtsz jogutódát. Annak idején a szövetkezet autógumi-futózó melléküzemága adta az ötletet Kovács Ferenc akkori téeszelnöknek egy másik gumiüzem létrehozására. A cégnév első tagja, a Béta a téesz, illetve az akkori gumiipari óriás Taurus nevéből ered ­ a szocialista nagyvállalat, pontosabban Tatai Ilona, a később történetesen az Altus-csoporthoz igazolt Taurus-vezérigazgató bízott az agilis Kovácsban. „Kilógtunk a Taurus profiljából" ­ indokolta Gál, miért állhatott érdekében az akkor még állami tulajdonú, de már nem Tatai vezette nagyvállalatnak, hogy tárgyaljon a menedzsmenttel a kivásárlásról, amelyhez 1994-ben érkezett segítségül az Altus.

A magyar piac 60-70 százalékát uraló, főképp a nemzetközi konkurenciával versengő Béta-Roll 1996-ra érkezett el a külföldi terjeszkedés gondolatáig. Az azóta kivásárolt Gál, menedzsertársai, illetve az Altus által 1994-ben alapított Rotab Kft. első lépésként kereskedőcéget hozott létre Kolozsvárott. A Roll-Gum Srl. kezdetben a Béta-Roll gumihengereit árulta, majd ­ miután a bábonymegyeri rt Beta-Roll Srl. néven egy évvel késôbb saját tulajdonú gyárat alapított Székelyudvarhelyen ­ áttért a festék és egyéb nyomdaipari tartozékok forgalmazására (a Beta-Roll Srl. pusztán szállítói kapcsolatban van a december 5-ei népszavazással kapcsolatos MSZP-s kiadvány nyomtatása kapcsán a napokban politikai botrányba keveredett, szintén Székelyudvarhelyen működő nyomdával, az Infoprinttel). A székelyföldi gyár forgalmának egy része Moldovából és Bulgáriából származik.

Hasonló megfontolások után alapították az újvidéki Beta-Roll d.o.o.-t 2001 márciusában. A terjeszkedés kockázatait példázza, hogy a vajdasági cég csak egy évvel késôbb, 2002 márciusában kezdett termelni; addig tartott, amíg sikerült bevezettetni a gázt a helyi csavargyártól bérelt üzemingatlanba. A jelek szerint egyébként az Altus-csoport tagjai nem élnek vissza a főtulajdonos nevével, legalábbis mind Erdélyben, mind a Vajdaságban meglepetéssel fogadták a helyi gazdasági élet amúgy aktív szereplői, hogy valójában ki áll a vállalkozások mögött, s a kolozsvári cég megkérdezett üzletfelei is a HVG-től értesültek erről.

A kilencvenes évek eleji privatizációs diadalmenetben megszerzett vállalatok egy részének értékesítése is hozott az évek során az Altus konyhájára. Elsőként ­ még 1995-ben, nyomban a részesedés megszerzése után ­ az egykori Fővárosi Cipőbolt Vállalathoz tartozó Főnicia Kft. üzletrészén adtak túl: a jelenleg Salamander Hungaria Kft. nevű cég azé a német Salamander Schuhe GmbH-é, amelynek itteni leányvállalata annak idején nem élt elővásárlási jogával, s maga mellé engedte a Gyurcsány-céget. Az Altus 2001-ben vált meg az egykori Hungalu-csoportba tartozó, elsősorban radiátorgyártással foglalkozó, időközben részvénytársasággá alakult Balassagyarmati Fémipari Kft.-től, amely jelenleg Antal László (a Siotour Rt. volt igazgatója) Lelletrade Kft. nevű családi vállalkozásáé.

A legnagyobb üzlet vélhetően az 1995 végén az államtól ­ az Eurohand Rt.-vel közösen ­ megvásárolt Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt. felének 2002-es eladása volt (HVG, 2002. június 15.). Meglehet persze, hogy a vásárlónál, az amúgy a KK konkurenciájának otthont adó Erdős érdekeltségében álló Láng Kiadó és Holding Rt.-nél ezt a maguk részéről most másképpen gondolják: a Perfekt-üzlet miatt nevezik ugyanis ellenzéki körökben a Lángot „Gyurcsány-közelinek", Erdőst pedig hol a miniszterelnök „üzlettársának", hol „üzletfelének" a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációs pályázata kapcsán, amit a Láng Kiadó nyert meg. Kevesebb babért termett az egykor a Magyar Villamos Művek Rt.-vel (MVM) közös Altus-cég, a Fortus Rt., amelyet hivatalosan az MVM tiszapalkonyai és százhalombattai olajtározójának működtetésére hoztak létre, majd kiderült, az MVM apportálni kívánta a cégbe a kilencvenes évek közepén 4 milliárd forintos beruházással létrehozott tárolókat (HVG, 1996. december 7.). Hogy az ötletgazdák között szerepelt-e Gyurcsány anyósa, Apró Piroska, aki a Fortus alapításakor az MVM tanácsadója volt, nem tudni, az apportügylet végül mindenesetre (nem függetlenül az Állami Számvevőszék rosszallásától) meghiúsult, s a cég ­ amelynek vezérigazgatója, Sáska László leszámolásnak tűnô merénylet áldozata lett tavaly év végén (HVG, 2003. december 13.) ­ ma a ciprusi Dryden Enterprises Ltd.-é.

A kilencvenes évek elején birtokba vett Gyurcsány-őscégek közül jelenleg kettő működik, s egyik sincs a legjobb bőrben. Az egykor Tatai Ilona férje, Szilas Ádám irányította Szenzor Rt. résztulajdonában állt Szenzor Információrendszer Szervezési Kft.-ből átalakult Aldo Ingatlanfejlesztő és Hasznosító, Tanácsadó Kft. tavaly veszteségesen gazdálkodott, saját tőkéje a törzstőke összege alá csökkent. Az Aldo ­ amely egy 1994-ben kötött, tíz évre szóló szerződéssel lízingel 30 millió forintért egy ezer négyzetméteres, MEH-tulajdonú, a balatonőszödi kormányüdülő szomszédságában lévő ingatlant „a cégcsoport saját használatára" ­ egyetlen beruházásának a Zala megyei Káld-Pusztaláncon egy ingatlan 1995 óta húzódó átépítése tűnik. A mindössze 560 ezer forint árbevételt elkönyvelt cég a 2003. évi mérleg szerint a hivatalos magyarázatnak megfelelôen „az optimális finanszírozás érdekében" ­ korábban kölcsönt nyújtott az Altus Rt.-nek, a hitelállományt 3,7 millió forinton, kamatát kicsit több mint 1 millión tartják nyilván. Szintén hitelezte az Altust az egykor kárpótlási jegyért pályázaton megszerzett, valaha liftjavítással foglalkozott Gép- és Technológiaszerelô Rt. (ma ARK Vagyonkezelô Rt.), amely 24 millió forinttal segítette ki az anyavállalatot, miközben maga is tartozik: a közvetve, illetve közvetlenül 100 százalékos ARK-tulajdonos Gyurcsány 100 ezer forintos tulajdonosi kölcsöne a mérleg szerint „a pénztár átmeneti likviditási gondjainak rendezését szolgálja". Némi könyvelési gondot jelez az Altus Rt. könyvvizsgálója is, aki kockázatként értelmezte, hogy „a rendezetlen követelés/kötelezettségállomány helyszíni ellenôrzésére nem került sor".

Totális bukásnak egyedül a martfűi Tisza Műtalp- és Gumigyártó Kft. (Műgumi) tűnik. Az egykor egyebek mellett az Adidasnak beszállító ­ a cég ismerői szerint a sportmulti előnytelen feltételei miatt tönkrement­, még korábban a Varsói Szerződés katonai surranóinak talpát előállító cég 1998 óta tartozik az Altus-csoportba. A kft 1999-ben elrendelt felszámolása a végéhez közelít. Ami már bizonyos: a tartozások alatta maradtak a 100 millió forintos lélektani határnak, a hitelezők közül azonban csak egy, jelzáloggal is felvértezett bank juthat a pénzéhez, néhány szállító, valamint a ­ felszámoló közlése szerint „alacsony" összeget követelô ­ állam azonban hoppon marad. /1/

Egy bulvárosított szöveg szerint a Gyurcsány-géle vagyonszerzés bevezetése a következő. Először is volt a közös föld. Őseink ezt telkekre osztották, és azoknak tulajdonosaik lettek. Létrejött a magántulajdon. Így történt ez Kádár János, Gyurcsány Ferenc és a második kerületi önkormányzat, illetve az előző és a későbbi tulajdonosok (lásd Apró-család, KVI) esetében is. A kérdés csak az, ki mérte ki ezeket a területeket, amelyek közül egyiknek sem ott van vége, ahol azoknak lennie kéne? A gond akkor kezdődött, amikor egy magát megnevezni nem kívánó orosz társaság kiszemelt két, a Gyurcsány-család szomszédságában álló telket megvételre. Az árverés szabályosan le is zajlott, az orosz vállalkozó pedig dörzsölhette markát, övé volt a terület potom százmillió forintért. Legalábbis addig ülhetett nyugodtan a babérjain, amíg a papíron heverő telekhatárokat szembesítették a valósággal. A kijelölt földterületek szomszédos határai közül szinte egy sem ott van, ahol azoknak lenniük kéne. Arról persze nincs tudomásunk, hogy újdonsült miniszterelnökünk tisztában volt-e azzal a ténnyel, hogy az egykori Apró-villa, nem is olyan apró, mint azt a neve mondja. Ki tudja hány éven keresztül használta a család jogosulatlanul a terjedelmes négyzetmétereket, melyekre immáron igényt tart az orosz cég, jogosan. Információk szerint a miniszterelnök nem vonakodik visszaadni új tulajdonosának azt, ami az övé, annak ellenére, hogy a Gyurcsány famíliának ezentúl kissé össze kell húznia magát.

A kormányőröknek viszont annál nagyobb fejtörést okozhat majd azonban a kerítés átépítése utáni helyzet. A miniszterelnök lakóházához ugyanis közelebb fog húzódni a kerítés., így a védelemnek össze kell szednie magát: aki - isten ments - esetleges támadást forral Gyurcsány otthona ellen, máris néhány méterrel közelebb kerül a célponthoz. Kihúzzák a talajt a Kádár-villa alól? A telektologatás izgalmas története itt korántsem ér véget. A Kádár-villának ugyanis több határa sem ott van, ahol földhivatal telekpapírjai állítják. A telek nagysága papíron és a valóságban is megközelítően azonos, maga a helyszín azonban kissé elcsúszott. Az orosz telekből lecsippentett telekrészek jelenleg a másik szomszédhoz tartoznak, ahol jelenleg egy önkormányzati óvoda működik. Magyarán a jog szerint a Kádár-villa tulajdonosai amennyiben átadják az orosz cég jogos négyzetmétereit, ők ugyanúgy jogosultak az óvoda területének bizonyos négyzetmétereire. A problémával, érthető okok miatt tehát a Kádár-villa jelenlegi tulajdonosa, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), illetve az ott lakó, Veres István vállalkozó sem foglalkozott, az oroszok "kellettek" az elcsúsztatott helyszínek helyzetének tisztázásához. Ez érthető is. De gondoljunk csak bele, milyen lenne, ha nyaralónk végében a papírok szerint állított tengerpart helyett tűzfal látványa fogadna. Valószínűleg nem senki se bírna hosszú évekig beletörődni az elvétett telekhatár kijelölésébe. Micsoda szerencse, hogy a tengerpart veszélye errefelé senkit sem fenyeget. Az óvoda játszótér nélkül olyan, mint a gyerek játék nélkül

Elméleti megoldás tehát máris van, valóságos gond szintén. Az önkormányzati óvoda, illetve az önkormányzat nagy áldozatokra kényszerülne, amennyiben a Kádár-villa igényt tartana az óvodához került részéhez. A játszótér feláldozása nem tűnik etikusnak sem a gyerekek, sem a szülők, sem az önkormányzat szemében., és remélhetőleg a villa tulajdonosai számára sem. Az ovinak ugyanis már nem lenne hova fordulnia újabb területek megszerzése végett. Megoldás lehetne az is, hogy a korábban "megszerzett", és aktív használatban lévő terület árát megfizeti az önkormányzat a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) számára, Thuma József vezérigazgató azonban felvetett egy gyerek és óvodabarát megoldást is. Véleménye szerint a legbarátságosabb megoldás az lenne, ha az óvoda és a villa közötti kerítés megmaradna, a területet pedig a földhivatal papírjain átírnák az önkormányzat számára. A szóban forgó területet pedig jelképes összegért, mindössze egy forintért veheti saját tulajdonába az önkormányzati óvoda és a gyerekek. /3/

A gazdaságpolitika hétközi eseménye a kétségbesett igyekezet az ellentétes (mármint a mondani való és a valóságot illetően) kommunikáció, és a félelmetes forráshiány megoldására. Az adócsökkentés kommunikációja mellett új adónemek kiötlése folyik, mint a vállalkozási illeték, vagy a 2006-ra hirdetett, az MSZP szavazóbázisára szabott új adónem kidolgozása: drágulnak a bankok és a biztosítások kezelési jutalékai. A magyar költségvetés egyik legérdekesebb fejleménye, hogy New Xork város legnagyobb adósává vált magyar diplomácia miatt 49,7 millió dollárt készülnek behajtani rajtunk (ami mai áron 9,4 milliárd forint).
1.mti/mn,p.6./napi,p.1,3,5./ifti
2.Terjeszkedő Gyurcsány-cégcsoport. 2004.11.24. - Gigastorage-ítélet. RÁDI ANTÓNIA, hvg.hu nyomán
3.A meghízott Gyurcsány-villa, és a megvágott játszótér. Avagy addig nyújtózkódj, amíg a telked ér. Napi Ász, fideszfrakcio.hu, ma.hu nyomán

Gazdasági és pénzügyi viselkedés a hét közben

A követő tájékoztatás szerint szerdára a tőzsdeindex 14,210 pontig emelkedett, 16,3 milliárd forintos forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 244 forintos euró és a 187 forintos dollár határozta meg. Az egynapos pénzpiaci kamatszint 11 százalék, az állampapír-piaci éves átlaghozam 9,21 százalék körül alakult.

A BUX a napot 0,78 százalék csökkenés után 14.100 ponton zárta 13,4 milliárd forint forgalom mellett. Bár a kereskedés elején még jelentős többlete volt a BUX-nak, a délutáni órákra ez a többlet elolvadt és enyhe csökkenésbe váltott. A vezető részvények közül jelentősen gyengült az OTP árfolyama, míg a Richter a kezdeti nagy lendület után már csak enyhe többletet mutatott. A Mol és a Matáv árfolyama csak szerény mértékben változott. A kisebb részvények közül az Elmű árfolyama relatív nagy forgalom mellett 20000 forintos csúcsot állított be. A blue chipek erősödéssel zártak: MATÁV 780, MOL 11 985 (-0,66%), OTP 5 300 (-2,03%), Richter 23 600 (+0,3%).

Több kereskedelmi bank is kamatot csökkent. A hétfőn bejelentett 50 bázispontos jegybanki kamatcsökkentést követve csütörtöktől a bankok is mérékelnek. Az Inter-Európa Bank (IEB) a jegybanki kamatcsökkentés mértékével megegyezőn, 50 bázisponttal mérsékelte a magánszemélyek lekötött betéteinek, valamint a diszkont betétek kamatát november 25-től. Hat hónapra például az eddigi 8,50 százalék helyett évi 8,00 százalékos kamatot hoz mindkét betéttípus, a 36 hónapra lekötött diszkont betét pedig évi 7,50 százalékos kamatot fizet. A vállalatok betéti kamatait egyelőre nem változtatták meg az IEB-ben. A hat hónapos vállalati lekötött betétre október vége óta 6,75 százalékos kamatot fizet a bank. A Budapest Bankban a vállalkozói betétek kamatát mérsékelték 50 bázisponttal november 25-től. A három hónapra lekötött betét új kamata évi 6,75 százalék, a hat hónapra lekötötté pedig évi 6 százalék lett. A CIB Bankban a lakossági CIB Takarékszámla kamatát szállították le 50 bázisponttal ugyancsak csütörtöktől. A sávos kamatozású betéti konstrukció az 50 ezertől egymillió forintig terjedő sávban évi 6,50 százalékos kamatot fizet, az egymillió forint feletti összegek pedig évi 7,00 százalékos kamatot hoznak. Az OTP Bankban november 29-től fizetnek 25 bázisponttal alacsonyabb kamatot egyes betéti fajtákra.

A követő tájékoztatás szerint a tőzsdeindex csütörtökre 14.100 pontig jutott: 13,7 milliáérd forintnyi forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 244 forintos euró és a 186 forintos dollár határozta meg. A forintpiacon a napi kamat 10,75 százalék, az állampapír-piaci éves átlagos hozam 9,09 százalék körül alakult.

Öt év alatt 10 százalékról gyakorlatilag nullára csökkentek a lakossági megtakarítások (2004. november 25. 16 óra 20 perc). Miközben 1998-ban a lakossági megtakarítások még a GDP tíz százalékát tették ki, addig 2003-ban ez az arány gyakorlatilag nullára csökkent - hangzott el az e témában rendezett konferencián. A lakossági megtakarítások nemcsak rendkívül alacsonyak, hanem igen rossz szerkezetűek is. Ugyanakkor ebben az évben már a GDP két százalékára gyarapodhatnak, s várhatóan 2006-ig elérik a három százalékot is, állapította meg az Öngondoskodás Alapítvány, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Tőkepiaci Szakemberek Egyesülete által szervezett konferencián Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Hamecz szerint miközben súlyosan alacsony a megtakarítási ráta, addig a fizetési mérleg hiánya magas, a GDP nyolc százaléka körül alakul, miközben fenntarthatónak a négy-öt százalékos hiány tekinthető. Ennél nagyobb hiányra Európában néhány országban akad csak példa, így Görögországban, Izlandon, Portugáliában, Észtországban és Szlovákiában. A devizahitelekre kitérve Barabás Gyula, az MNB főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakástámogatási rendszer szigorításának hatására a tavalyi év közepe óta csökkent a hitelfelvételi kedv, viszont jelentősen emelkedett a devizahitelek állománya, jelenleg az összes hitelfelvétel fele devizában történik. Ennek következtében a lakosság devizában már nettó adósnak számít, emiatt a forint gyengülése jelentős veszteséget okoz számukra. (tozsdeforum.hu, portfolio.hu, napi.hu, vg.hu, e-broker.hu nyomán, cgp)

Így látják Magyarországot

Az idei első félévben az uniós országok közül Magyarországon és Szlovákiában volt a legtöbb cégcsőd - állítja az osztrák KSV hitelvédelmi szövetség. A KSV összehasonlító számításai szerint Magyarország csődindexe 2,1, Szlovákiáé 1,9 százalék. A szövetség szerint a magas csődszám Magyarországon és Szlovákiában még arányosan növekedhet is az év folyamán. A harmadik helyezett Ausztria mutatója 1,8, ott abszolút számokban kifejezve 3097 hazai cég ment csődbe az idei első hat hónapban, 16,9 százalékkal több mint a tavalyi első félévben. Ausztriát Franciaország és Németország követi 1,4-1,4 százalékkal. A legkevesebb csődöt az uniós országok közül Spanyolország és Görögország jelentett: előbbi 446 cégcsőddel 0,1 százalék alatt rátát, utóbbi 375-tel 0,1 százalékos indexet tudhat magáénak. Az adatok szerint Nyugat-Európában összesen 80 095 cégcsődöt jelentettek a tavalyi első félévi 80 052 után. Kelet-Európában 16 508-at a tavalyi első félév 13 669 csődjét követően. Az Egyesült Államokban 3 százalékkal, 21 100-ra nőtt az első félévben a cégcsődök száma, Japánban viszont 19,3 százalékkal 7256-ra csökkent. /1/

A köztársasági elnök hivatalában fogadta a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjait, akik bemutatták a Versenyképes Magyarországért a versenyképes Európában címet viselő jelentésüket. A Magyar Európai Üzleti Tanácsot alkotó multinacionális cégek vezetői idén is éves elemzést készítettek a magyar gazdaság helyzetéről. Elismerve Magyarország teljesítményét az elmúlt 10 évben, kritikus és segítő szándékú beszámolójukban kitértek az államigazgatási intézményrendszerben tapasztalható ellentmondásokra, a közszféra és a magánszféra versenyképessége közti összefüggésekre, a nyelvtudás fontosságára, az adózás kérdésére. A Tanács tagjai hangsúlyozták: fontosnak tartják a kiszámíthatóságot, és bizonyos kérdésekben – mint például az oktatásügy – a hosszú távú konszenzust a politikai szereplők között. /3/

Szeptemberben kismértékben csökkent a fogyasztói bizalmi index az EU-csatlakozás előtti és utáni felmérés eredményeihez képest - áll a GfK Hungária felmérésében. A márciusi 172 és a júniusi 173 százalékhoz képest a szeptemberi index 169 százalékos lett. A megtorpanás okai a kormányváltás által okozott bizonytalanság, a jövő évi költségvetés, a pénzügyek és adók kiszámíthatatlansága lehetnek. Közben júniushoz képest javult a háztartások aktuális jövedelmi helyzetének megítélése, és a tartós fogyasztási cikkek vásárlására való hajlandóság is - ez utóbbi kilencéves rekordot döntött meg: a megkérdezettek 65 százaléka szerint érdemes volt szeptemberben tartós fogyasztási cikket vásárolni. Tavaly decemberben a felnőtt lakosság 12, márciusban 23, júniusban pedig 21 százaléka számított kedvezőbb pénzügyi helyzetre, szeptemberi 17 százalék már az uniós csatlakozás ünnepi hangulának végét jelenti. /4/

Nem áll rendelkezésre konkrét számítás a PM-ben arról, hogy az evabevételeknek mekkora része származhat az áfából, mivel az átalányadó több adónemet egyesít. Közelítő becslést vélhetően az evakörbe tartozó cégek korábbi adóbefizetése alapján készíthetnek, egyéb biztos módszer nem áll rendelkezésre. A NAPI Gazdaság cikke. Nem áll rendelkezésre konkrét számítás a Pénzügyminisztériumban arról, hogy az evabevételeknek mekkora része származhat az áfából, mivel az átalányadó több adónemet egyesít – válaszolták lapunk kérdésére a tárca sajtóosztályán. Közelítő becslést vélhetően az evakörbe tartozó cégek korábbi adóbefizetése alapján készíthetnek, egyéb biztos módszer nem áll rendelkezésre – véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvvizsgálók Országos Egyesületének elnöke. A szakértő számításai szerint a bevételek viszonylag kis részét lehet a forgalmi adóból származtatni, mivel az evaalanyok jelentős része (Zara szerint legalább fele) alanyi áfamentes körbe tartozik (ennek egyik feltétele a maximum 4 millió forintos éves árbevétel). Az áfaköteles adózóknál pedig az eva esetében fel nem számolt költségek csökkentenék az átalányadó mellőzése esetén a befizetett áfa mértékét – tette hozzá Zara. Draskovics Tibor pénzügyminiszter egy múlt heti nyilatkozatában jelezte, hogy Magyarország nem rövidíti meg az EU közös kasszáját az evázók áfabefizetései kapcsán, mivel az uniós áfabefizetésben az eva áfatartalmát is elszámolják. A pénzügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt ma tájékoztatja a képviselőket az eva ügyében felmerült kérdésekről.

Az egyéni és társas vállalkozások december elsejétől huszadikáig jelentkezhetnek be az evakörbe, ennek feltételei lényegében nem változnak az idei kritériumokhoz képest. A PM így nem számít az evázók számának érdemi növekedésére, ami a bevételi tervszámokból is kiderül: míg az idén valamivel több mint 65 milliárd forintra számít a tárca az evázóktól, a 2005-ös előirányzat csupán 70,3 milliárd forint. Zara szerint az evázók körének bővülése 10-15 százalékos lehet, de a potenciális jelentkezőket elbizonytalaníthatja az uniós fogadtatás körüli vita. A szakértő azonban úgy véli, hogy még rövid időre is megéri az evát választani, és a politikai logikából kiindulva (2006-os választások) 2007 előtt még az EU rosszallása esetén sem szünteti meg a kormányzat a vállalkozói átalányadót. /5/

A kelet-közép-európai országokban jóval nagyobb a lízingfinanszírozás aránya az összes beruházásokhoz viszonyítva, mint az európai átlag – derül ki a Leaseurope összesítéséből. Az Európai Unióhoz az idén csatlakozó országok közül Csehországban 19,1, Lengyelországban mintegy 20, Észtországban közel 30 százalékot tesz ki ez az arány, míg Magyarországon 18,8 százalékot. Az, hogy hazánk lemaradásban van velük szemben azt is jelzi, hogy a lízing jóval nagyobb támogatást élvez ezen országokban – mutatott rá Nyerges László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Több régi EU-tagországban, így Spanyolországban, Dániában, Hollandiában, illetve Nagy-Britanniában sem éri el azonban a lízingfinanszírozás a beruházásokhoz képest az európai átlagot, ami 14,1 százalék.

Hazánk közel 2 százalékkal (4 milliárd euró) részesedik az európai lízingpiacból, ami nem csekély – jegyezte meg Nyerges László. Főként ha hozzávesszük, hogy a kelet-közép-európai régió (amelybe Ausztriát és Törökországot is beleszámítja a föderáció) összességében 11 százalékos szeletet mondhat magáénak. A piac koncentrációját jól mutatja, hogy négy ország (Németország, Anglia, Olasz- és Franciaország) adja a teljesítmény 70 százalékát. Ez a volumen nem kevés, hiszen az elmúlt év 193 milliárd euró forgalmat hozott. Bár ez – derül ki a Leaseurope számaiból – 2002-höz képest 3 százalékos visszaesést jelent. Ráadásul 10 év alatt először regisztráltak visszaesést Európában, ami szoros összefüggésben van a gazdasági konjunktúra alakulásával – magyarázta a főtitkár, s hozzátette: az idei év sem hozott trendfordulót. A magyar lízingpiac megoszlását nézve továbbra is számottevő eltérés mutatkozik az uniós átlaghoz képest. Míg hazánkban a legnagyobb szeletet a gépjármű-finanszírozás hasítja ki 70 százalékkal, addig az EU-ban ez mindössze 30 százalékra rúgott 2003-ban. Nagymértékű hazánk elmaradása a gép- és berendezés-, illetve az ingatlanlízing terén. Az előbbi szegmens a teljes kihelyezés közel 30 százalékát adta a régi uniós tagországokban, ezzel szemben Magyarországon mindössze 12 százalékos részaránnyal képviseltette magát. Az ingatlanoknál az EU-s 18 százalékos átlaggal szemben mindössze 3 százalékot hasít ki ez a szegmens. /6/

Az államháztartás és a külső egyensúly hiánya, az együttműködési és a bizalmi deficit közül a pénzügyi szektor számára a legfontosabb a bizalom hiánya, ez tárgyiasul a forintárfolyammal kapcsolatos bizonytalanságban és a magas kamatszintben - jelentette ki Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a GKI Gazdaságkutató Rt. szerdai konferenciáján, Budapesten. A bankszövetség elnöke ennek ellenére biztató tendenciákat emelte ki előadásában. Véleménye szerint az év végét már egy számjegyű alapkamattal ünnepelhetik a gazdaság szereplői, s 2005-ben további 2-3 százalékpont kamatcsökkenésre lehet számítani. Devecz Miklós, a Flextronics Kft. stratégiai igazgatója szerint a gazdaságpolitika legnagyobb problémája a konszenzus és a körülhatárolható stratégia hiánya. A cégvezető szerint a gazdasági vezetés fél kijelölni a prioritásokat, azokat az ágazatokat, amelyek fejlesztése az EU-csatlakozással átalakult helyzetben is sikerrel kecsegtethet. Mint hangsúlyozta, merni kell alkalmazni a pozitív diszkrimináció eszközét olyan területeken, mint a biotechnológia, a környezetvédelem, a logisztika, a szoftware-fejlesztés, a turizmus és az üzleti szolgáltatások. "A XXI. század gazdasági sikertörténete Kína lesz" - jelentette ki Devecz Miklós -, amellyel már tíz év múlva valódi gazdasági nagyhatalomként kell számolni. Ahhoz, hogy Magyarország ki tudja aknázni azt a földrajzi elhelyezkedéséből adódó lehetőséget, hogy Kína számára az EU kapuját jelenthesse, az első lépéseket most kell megtenni - tette hozzá. (eBroker) /7/

A politikai, szakmai, gazdasági és szociális partnerek közötti kooperáció elhanyagolása százmilliárdokban mérhető kárt okoz. Így fogalmazott a pénzügyminiszter, amikori részletezte gazdaságpolitikánk tíz fő kihívását. A magyar gazdaságpolitika legnagyobb problémája a külső és az államháztartási hiány kezelése valamint a bizalmi deficit mellett az együttműködési, megértési deficit, amely a súlyos, 100 milliárd forintokban mérhető károkat okoz - jelentette ki Draskovics Tibor csütörtökön a GKI Gazdaságkutató Rt. konferenciáján. A pénzügyminiszter szerint amennyiben a gazdaságpolitika nem tudja rövid távon kezelni ezt a problémát, az hosszú távon fennmarad és tartós negatív hatást fejti ki. A gazdaságpolitikának ma tíz kihívásnak kell megfelelnie - mondta a pénzügyminiszter. Ezek: a fenntartható növekedési pálya, az infláció mérséklésének, a bér- és szociális juttatások kihívásának problémája mellett az infrastruktúrális beruházások területén létező óriási lemaradások mérséklésének, a nyugdíjreform költségvetési hatásának, a magas kamatszint kezelésének, az EU-csatlakozással járó változásoknak, a NATO-tagság követelményeinek megfelelés, illetve az adócsökkentési nyomásnak megfelelés problémáját is kezelnie kell. Miután minden követelménynek a kívánt mértékben nem lehet megfelelni, a kormány azokat a területeket helyezi előtérbe, ahol egy költségvetési forint a többi kezelendő probléma szempontjából is a legnagyobb hatást fejti ki. A kormányzat így mindenekelőtt az infrastruktúrális fejlesztésekre, az EU-támogatások lehívásához elengedhetetlen költségvetési források megteremtésére, az adócsökkentésre helyezi a hangsúlyt - tette hozzá Draskovics. /8/

A hazai faktoringpiac bővülőfélben van ugyan, de nemzetközi összehasonlításban még mindig számottevő az elmaradása. A szolgáltatás – egy téves értelmezés miatt – csak szűk körben kedvelt, pedig sok kis- és középvállalat oldhatná meg így forgóeszközei finanszírozását. Ráadásul itthon még az építőipari cégek is fordulhatnak faktorokhoz, Nyugat-Európában e szektort nem finanszírozzák a benne rejlő tetemes kockázat okán. A magyarországi faktoringpiac még mindig gyerekcipőben jár a nyugat-európaihoz képest, növekedése viszont figyelemre méltó. A Magyar Faktoring Szövetség (MFSZ) tagvállalatai tavaly 286 milliárd forintnyi számlát fogadtak be, az idén viszont már 350 milliárd forintra lehet számítani, amely 22 százalékos éves bővülést jelent. /9/

A kis- és középvállalkozások enyhén kedvező változást várnak az elkövetkező egy évben – derül ki a K&H Bank és a GfK kutatóintézet közös felméréséből. A kkv-k növekvő versenyképességet és javuló vevői kapcsolatokat remélnek az új termékek, szolgáltatások bevezetésétől, és fontolgatják az új piacokra való betörést. A hangulatrontó elemek között feltűnő a közterhek emelkedésétől való félelem és a cégek információhiánya. A most első ízben végzett negyedéves felmérés eredményeként a kkv-k általános gazdasági várakozásait, versenyhelyzetükre, a várható piaci folyamatokra és működésüket befolyásoló tényezőkre vonatkozó elképzelésüket magába sűrítő bizalmi index értéke éppen hogy az optimista tartományba került: két pontot tett ki. /10/
1.Csődtérkép: Magyarország az élen. 2004.11.23., MTI
2.KPMG: adórendszerünk nem erősíti versenyképességünket. E-broker
3.MEÜT: Éves elemzést készítettek a magyar gazdaság helyzetéről. 2004.11.24. MobilPress
4.A kormányváltás megzavarta a fogyasztókat. Bodolóczki Linda, napi.hu
5.Mennyi az evában az áfatartalom? napi.hu
6.Hazánk 2 százalékát adja az európai lízingpiacnak - [2004-11-25] – vg.hu
7.A bizalmi deficit okozza az árfolyam- és kamatszint-problémát - [2004-11-25] - vg.hu
8.„Együttműködési deficit okoz 100 milliárdos károkat." 2004.11.25. MTI
9.Ny-EU-ban nem kedvelt ügyleteket is finanszírozzák a hazai cégek. A multik beszállítói érdeklődnek - 2004-11-25 - vg.hu
10.Számos nehézséggel küzdő, enyhén optimista kis- és középvállalkozások. 2004-11-25 - vg.hu

Trend és tendenciakutatás 2.: puha várakozások

A jegybank lassabb, a kormány gyorsabb tempót diktálna az alapkamat csökkentésének kérdésében. A befektetők portfóliójuk megfelelő alakításával adhatják le tippjeiket arra, hogy kinek az akarata érvényesül. A jegybank monetáris tanácsa hétfőn a várakozásoknak teljesen megfelelően 50 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az alapkamatot. A jövőbeli kilátásokat illetően azonban nagy szórás mutatkozik az elképzelésekben, és valószínűleg nemcsak az egyes elemzők, hanem az MNB és a kormány között is. A piac álláspontja az államkötvények hozamából olvasható le. Eszerint a befektetők jelenleg az év végéig újabb 50, míg jövőre mintegy 200 bázispontos kamatcsökkentést tartanak valószínűnek. Könnyen lehet, hogy a kedden elfogadott új jegybanktörvény megváltoztatja a játékszabályokat. Gyurcsány Ferenc egyértelműen kifejezte, hogy gyengébb forintot szeretne látni, és mivel Járay Zsigmond eltávolítása lehetetlen, ezért a háttérbe szorítása mellett döntött. Számos elemző gondolja úgy, hogy a jegybanktörvény módosításának egyetlen célja a monetáris politika új útra terelése, azaz a forint gyengítése. Az MNB vezetése kilátásba helyezte, hogy minden lehetséges fórumon megtámadja a törvényt. Ez esetleg elodázhatja, vagy meghiúsíthatja hatályba lépését. Egyelőre nehéz lenne fogadni arra, hogy ki lesz a befutó ebben a jogi galoppban.

Járay Zsigmond keddi nyilatkozatában megerősítette a piaci szereplőket abban a meggyőződésükben, hogy még az idén újabb 50 bázispontos kamatcsökkkentés lesz. Ezzel az alapkamat újra egy számjegyűvé válhat. A jegybankelnök azonban a jövő évre vontakozóan meglehetősen konzervatív számmal keserítette el a piacot. Szerinte ugyanis mintegy 100 bázispontos csökkenés várható 2005-ben, márpedig a piac ennek éppen a kétszeresére számít. Az ok, ami befolyásolja, hogy a központi bank milyen gyorsan vágja a kamatokat, az árfolyam stabilitása. Jelenleg az MNB-nek nincs hivatalosan kitűzött árfolyamcélja, de az általános vélekedések szerint a ki nem mondott kívánatos sáv valahol 247-252 forint között lehet az euró ellenében. A forint a jelentős folyó fizetési mérleghiány miatt elvileg bármikor gyengülhet, ezt ellensúlyozandó tőkebeáramlásra van tehát szükség. Mivel a privatizáció és a külföldi tőkebefektetések értéke nem képes ezt teljes mértékben kielégíteni, ezért van szükség portfóliótőkére. Az viszont a magas kamatfelárra harap. Ebben a kontextusban az MNB 100 bázispontos kamatvágási terve talán nem is tűnik konzervatívnak, tekintve a kormány tehetetlenségét a deficit leszorításáért folytatott küzdelemben.

Mibe fektessünk? Ha az implicit árfolyamcél a jelenlegi marad, akkor ehhez magasabb kamatfelárra van szükség, tehát a kamatvágás üteme is kisebb lehet. Ez mindenképpen a kötvényárfolyamok eséséhez (a hozamok emelkedéséhez) vezetne, hiszen jelenleg 200 bázispontos csökkenés van beárazva a piacon, és a vártnál nagyobb kamatkörnyezet alacsonyabb kötvényárfolyamokat jelent. Ezért elsősorban rövidebb lejáratú papírok tartását javasoljuk, esetleg olyan állampapírokét, amelyet minden valószínűség szerint lejáratig meg is tartunk. Amennyiben valaki nem közvetlenül fektet be, hanem befektetési alapon belül, érdemes nagyobb súlyt adnia a pénpiaci alapoknak a kötvényalapokkal szemben. A kormány akaratának keresztülerőszakolása esetén az árfolyamcél az euróval szembeni 260 forintnál gyengébb szintre módosul, ami nem követeli meg ilyen jelentős kamatfelár fenntartását. Valószínű, hogy a kibővített Monetáris Tanács óvatosan, de gyorsabban vágná a kamatokat, és jövőre akár a 7 százalékos szintre is visszatérhetne az irányadó kamatláb. Ez a kötvénypiacon elég jelentős árfolyam-emelkedést idézne elő, elsősorban a hosszú lejáratú kötvények körében. Aki erre a lehetőségre fogadna, az 3-5 éves vagy annál hoszabb kötvények vásárlásával tehet szert profitra. Aki a közvetett tulajdonlás híve (mondjuk az alacsonyabb kereskedési költségek miatt), annak a kötvénypiaci befektetési alapokat érdemes előnyben részesítenie.

A részvénypiac tekintetében már nem ilyen egyértelmű a kérdés, vannak ugyanis olyan részvények, amelyek az alapkamat szempontjából semlegesnek számítanak, míg mások számára az alacsony vagy magas kamat a kívánatos. Azt kell szem előtt tartanunk, amikor egy vállalatról el akarjuk dönteni, hogy számára milyen kamatok kedvezőek, hogy jelentős hitelállománya van-e, ha igen, akkor milyen devizában adósodott el, és van-e jelentősebb osztalékhozama. A Matáv, a Démász és a Zwack elősorban forintban vett fel hiteleket, és magas az osztalékhozama, tehát a részvény megítélését javítaná az alacsonyabb alapkamat. Ezzel szemben a bankok tipikusan magasabb kamatmarzsot és profitabilitást képesek elérni magas kamatkörnyezetben, ezért ők tartósan két számjegyű kamatokban szeretnének lubickolni. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a vártnál alacsonyabb kamatok kialakításának célja a kormány részéről csupán a forint gyengítésére irányul, márpedig a gyengébb forint az egész piac számára nagyon rossz hír. A magyar részvények tekintélyes hányada külföldiek kezén van, így számukra a forint árfolyamának csökkenése éppen olyan hatású, mintha a részvényárfolyamok esnének. Ők, ha a forint gyengítésének veszélyét szimatolják, részvényeladásokkal igyekeznek kivonulni az országból, ami jelentősen alacsonyabb árfolyamokhoz vezetne. /1/

Az amerikai piacok hálaadás napi zárva tartása miatt visszafogott forgalom volt várható az európai tőzsdéken. Rátkai Orsolya, az OTP Bank elemzője szerint gyenge befektetői érdeklődés várható az amerikai piacok kereskedési szünnapja miatt, ennek alapján nem számít jelentős ármozgásokra sem a BÉT-en. Szatmári Tamás, a Takarékbank üzletkötője úgy véli, mérsékelt forgalomban kissé fölfelé korrigálhat az index, elsősorban az OTP ára erősödhet az előző napon elszenvedett veszteség után. A BUX szerdán 110,97 pontos, 0,78 százalékos csökkenéssel, 14.100 ponton zárt. A részvénypiaci forgalom 13,35 milliárd forintot tett ki, a vezető részvények ára vegyesen változott. A Mol 0,66 százalékkal gyengült, és 11.965 forinton zárta a kereskedést, az OTP ára 2,03 százalékkal 5.300 forintra esett. A Richter árfolyama 0,30 százalékkal 23.600 forintra nőtt. A Matáv árfolyama nem változott, a távközlési papír 780 forintot ért a nap végén. /2/ Nem egészen így történt.

Az újonnan csatlakozó államokkal 25 tagúvá bővült Európai Unióban 0,8 százalékosra mérséklődött a gazdasági növekedés. A 25 tagország felénél csökkent a munkahelyek száma. Az Employment in Europe 2004 (Foglalkoztatás Európában 2004) című kiadvány évről évre statisztikus és analitikus hátteret ad az egyes nemzeti akciótervek éves értékeléséhez és a közös foglalkoztatáspolitikai jelentések számára. A tanulmányból kiderül, hogy lassú gazdasági növekedés és vegyes foglalkoztatási kép jellemezte tavaly Európát. Az újonnan csatlakozó államokkal 25 tagúvá bővült Európai Unióban 0,8 százalékosra mérséklődött a gazdasági növekedés, összehasonlítva a 2002-ben regisztrált 1,1 százalékkal. A munkanélküliség mutatói is csak kis mértékben mozdultak el; a 2003-as érték 9,1 százalék a 2002-es 8,8 százalékhoz képest. Az unió foglalkoztatási képe nem volt egységes 2003-ban, mivel a 25 tagország felénél éves szinten csökkent a munkahelyek száma. Egyes országokban azonban egy százaléknál is nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság. Ebbe a csoportba tartozik hazánk is, Észtország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Szlovákia mellett. Az általános gazdasági visszaesés rányomta bélyegét a munkapiaci folyamatokra is. Éppen ezért a 2004-re és 2005-re vonatkozó foglalkoztatási előrejelzések is visszafogottak. Erre az időszakra a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedését jósolják a szakemberek.

Az uniós országoknak a hatékonyabb foglalkoztatottság érdekében fejleszteniük kell a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét, ösztönözni az inaktív réteget, valamint javítani kell a kormányzati munkán. Az uniós országokban mért átlagos foglalkoztatási mutató 2003-ban 63 százalék körül stagnált a munkaképes korú népesség teljes egészére vetítve. A nők esetében ez az érték 55, míg az idősebbek tekintetében 40 százalék körüli volt. Az európai országoknak szembe kell nézniük a munkapiac szerkezeti problémáival. Az EU még távol van a Lisszabonban megfogalmazott célkitűzésektől, hiszen a tavalyi mutatók összességében hét, a nők vonatkozásában öt, az idősek szempontjából pedig tíz százalékponttal maradtak el a várakozásoktól. Az Európai Bizottság nemrég kiadott írása a munkaminőség javításának lehetőségeit is elemzi. Az Improving quality in work címet viselő anyag szerint a tudásalapú társadalom kialakítása érdekében a GDP három százalékát kell kutatásra és fejlesztésre fordítani.

A kiadvány szerint az európai munkapiacok egyik strukturális hátránya az amerikaival szemben az, hogy a EURES tanácsadás szolgáltatási és az ipari szektorban különbségek tapasztalhatóak. Az unió tagországaival összehasonlítva az Amerikai Egyesült Államok még mindig a legmagasabb, 55,4 százalékos foglalkoztatási arányt szolgáltatásban, a legkisebbet, 12,6 százalékost pedig az iparban mutathatja fel. A munka termelékenységének és minőségének fokozása, valamint a társadalmi befogadás elősegítése érdekében fontos, hogy a szerződéses forma rugalmasságához megfelelő alapokon nyugvó biztonság is társuljon, különösen a hosszú távú, stabil munka és az előrelépés tekintetében. Az európai munkapiacokat nagyfokú fluktuáció jellemzi, ezt mutatja az alacsony keresetet és a csak bizonytalan megélhetést nyújtó munkakörök folyamatainak elemzése. Bár a kilencvenes évek második felében nem növekedett az alacsony fizetést adó munkahelyek száma az unión belül, arányuk még mindig 15 százalék körüli. Az iskolai képesítés és a tanfolyami képzés nagy jelentőséggel bír a munkához jutásban. Az érvényben lévő munkapiaci politikák jelentős mértékben hozzájárulnak a piacra való belépéshez és előbbre jutáshoz, különösen a munkaügyi központok folyamatos képzései révén.

A már több mint fél éve magyarul is üzemelő Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja (EURES) minden olyan információt tartalmaz, amely az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel foglalkozik. Az Európában működő foglakoztatási szolgálatok mind az EURES-en keresztül hirdetik az olyan álláslehetőségeket, amelyek érintik a más uniós országokból érkező munkavállalókat. A megjelent hirdetések a foglalkozások széles tárházát tartalmazzák, és ezen belül állandó és szezonális lehetőségeket is kínálnak. Valamennyi lehetőség tájékoztat arról, hogy milyen módon kell a munkára jelentkezni, és kivel kell kapcsolatba lépni. A kapcsolattartó személy általában az az EURES-tanácsadó, aki feldolgozza a jelentkezést, de bizonyos esetekben személyesen is kapcsolatba lehet lépni a munkáltatóval. A portálon megtalálhatóak az Európai Gazdasági Térség országai és Svájc állami foglalkoztatási szolgálatainak élet-és munkakörülményekre vonatkozó információi is. Ennek célja, hogy tömör áttekintést nyújtsanak azokról a gyakorlati, jogi és adminisztratív kérdésekről, amelyek egy másik országba átköltözéskor fontosak lehetnek. Az állami foglalkoztatási szolgálatok adatai országos, valamint regionális szinten a munkaerőpiacokkal kapcsolatos általános leírásokat tartalmazzák. Az információk rendszeresen, legalább évente kétszer frissülnek. Az EURES információs oldalára eddig összesen 88 ezer 161 munkakereső regisztrálta önéletrajzát, és mintegy 3465 munkáltató kínált Európa-szerte álláslehetőséget. Magyarországon 2 699-en töltötték fel önéletrajzukat a rendszerbe, és 13 vállalat ajánlott munkát hazánkban. A legtöbben - szám szerint 16 ezer 400-an - Lengyelországból szeretnének más Európai országban dolgozni, míg a legtöbb munkalehetőséget, 288-at Spanyolországban kínáltak. /3/

A választások évadja köszöntött Francia-, Német- és Olaszországra, így a szerkezeti reformok kora elmúlt. Paradox módon ez éppen jó hír lehetne azoknak, akik szerint ideje lenne, hogy Európa belföldi keresletélénkítéssel járuljon hozzá a globális növekedéshez. A jelenlegi bölcselet azt tartja, hogy a németekét kétszeresen meghaladó francia növekedés mögött nem áll más, mint az ottani fogyasztók azon reakciója, amelylyel túltették magukat a szociális reformok miatti aggodalmakon. Amint a francia pénzügyminiszter, Nicolas Sarkozy elhatározta, hogy kilép a kormányból, és elkezdi az elnökségért folytatott kampányt, a hivatalban lévő államfő feladott minden olyan reformtervet, amely elidegenítené a választókat. Emiatt az egészségügyi reformnak vagy egy akár csak részleges nyugdíjreformnak éveket kell várnia. Ezzel egyidejűleg a szakszervezetek a szokásos hangos tiltakozással fogadták a növekedés gyorsítását célzó reformterveket, amelyeket a korábbi IMF-főnök, Michel Camdessus által vezetett munkacsoport terjesztett elő. A Fehér könyv formájában nyilvánosságra hozott, észszerű javaslatok rövidesen az elfelejtett jó szándékok újabb példáját fogják adni. Franciaországban tehát minden a szokásos mederben halad tovább.

Németországban ezzel szemben – a befolyásos Die Welt közelmúltban közzétett felmérése szerint – a háztartásokban komorabb hangulat uralkodik: a legtöbben visszafogják az utazásaikat, ami nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy többet fognak dolgozni, egyszerűen csak otthon töltik a sokhetes fizetett szabadságukat, és elhalasztják a drágább tételek beszerzését. Miért? Azért, mert aggasztja őket a nyugdíjreformról, az egészségügy átalakításáról és a munkanélküli-segély feltételeinek megváltoztatásáról folyó szóbeszéd. A biztonság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a hangulatuk hamarosan derűsebbre fordulhat: Schröder kancellár maga is újraválasztására készül. Talán még esélye is lenne a győzelemre, amint a pártja, az SPD kezd magához térni a közvélemény megítélésében. Ennek megfelelően a reformok továbbvitelének szükségessége és az erre való utalás eltűnt a beszédeiből. Következésképpen, talán a németek fogyasztásában is elkezdődhet a régóta várt fordulat.

Olaszországban Silvio Berlusconi miniszterelnök három és fél évet várt, mielőtt elhatározta, hogy teljesíti a legfontosabb, az adók csökkentésére vonatozó választási ígéretét. Valódi adócsökkentés azonban egyúttal kiadáscsökkentést is jelent, amellyel – tekintettel az alig egy év múlva esedékes választásokra – elkésett. A kiadáscsökkentés miatti szavazatvesztéstől tartva Berlusconi a GDP 0,3 százalékánál kisebb adócsökkentést indítványoz, amelyet ráadásul másutt alkalmazandó adóemelésekkel kíván ellensúlyozni. Ha a németek deprimáltak, akkor az olaszok kómában vannak.

Ezekből a tapasztalatokból leszűrhető egy tanulság. Az európaiak nem akarnak igazából reformokat, és a politikusok ennek nagyon is tudatában vannak. Másképpen fogalmazva, a speciális érdekcsoportok oly mértékben megerősödtek és beásták magukat, hogy bármely reformkísérlet azonnal egy hatalmas lobbit hív ki maga ellen. Emiatt a kampánykörúton lévő politikusok a lehetetlent ígérik: olyan reformokat helyeznek kilátásba, amelyek azonnali prosperitást okoznak, bármilyen hátrány nélkül. Ha pedig – micsoda meglepetés! – kiderül, hogy ez lehetetlen, egyszer és mindenkorra felhagynak a reformokkal. Eközben óriási károkat okoznak az európaiaknak, akik már oly mértékben tartanak a reformoktól, hogy azok puszta lehetőségétől rémületbe esnek.

A szerkezeti reformokról való szóbeszéd és a valódi akciók hiánya két problémát vet fel. Először is aggodalmat vált ki a fogyasztók körében és nyomottá teszi a keresletet. Másodszor, időt hagy a reformellenes lobbik megszerveződésére. Egy politikailag sikeresebb terv „big bang” megközelítést feltételezne. A választások után gyorsan érvénybe kellene léptetni a reformok széles körét, amivel meg lehetne törni a speciális érdekcsoportokat, emellett elég idő maradna arra, hogy a választók megérezzék az intézkedésekből adódó előnyöket. Ha a fogyasztók látnák a piaci dereguláció eredményeit, akkor talán kárpótolva éreznék magukat azért, hogy tovább kell dolgozniuk a nyugdíjukért. A horizonton azonban nem látszik olyan európai politikus, aki hajlana ilyen megközelítésre.

Vajon azt jelenti-e ez, hogy Európa – vagy legalábbis a kontinentális Nyugat-Európa – sorsa megpecsételődött? Nem szükségszerűen. Francia-, Német- és Olaszország gazdag állam. Akár reformok nélkül is képesek még évekig fenntartani egy civilizált életformát. Bizonyos, hogy eközben esetleg viszonylagosan szegényebbekké válnak más, gyorsabban növekvő gazdaságokhoz viszonyítva. Végső soron azonban Argentínában is egy évszázadnyi hibás igazgatásra volt szükség ahhoz, hogy az egy főre eső jövedelem tekintetében a világ élmezőnyéből a mostani, viszonylagos szegénység állapotába jusson. /4/
1.Kamatkilátások – ki nevet a végén? 2004.11.24. - Zékány András, fn.hu
2.BÉT-várakozások: mérsékelt forgalom - [2004-11-25] – vg.hu, eBroker
3.Európa stagnál. gondola.hu
4.Alesina,A.:-Giavazzi,F.: Nyugat-Európa hosszan tartó hanyatlása? - [2004-11-25] - vg.hu

Gazdaságpolitika a hét végén

A gazdaságpolitika legjellemzőbb témája a kreatív könyvelés, ti. a pénzügyminiszter legfőbb mondandója az volt egy konferencián, hogy az EU hozzájárul-e a nyugdíjreform kedvezőbb felszámításához a hiány csökkentésére. Közben végleg kiderült, hogy az aktuális kormány alatt nem születtek új munkahelyek, ellenben mára nőtt a munkanélküliség. A kóros forráshiány miatt, mindenütt csökken a jövő évi költségvetés értéke.

A gazdasági viselkedést a piszkos politizálás és a lakosság – főként a nyugdíjasok – félelme határozza meg. Az Idősügyi Tanács márois nagyobb nyugdíjemelést tartana szükségesnek. A testület szerint az idősek járandóságának megállapításánál nagyobb súllyal kellene figyelembe venni a nettó átlagkeresetek emelkedését. Szóvá tették azt is, hogy a számításokkal kapcsolatos érdemi tárgyalásokba nem vonták be őket. Az idősügyi szervezetek képviselői mindazonáltal kedvezően fogadták a kormány szerdai döntését, amely szerint januártól 6,3 százalékkal emelkednek a nyugdíjak és bevezetik az 55. heti nyugdíjat is. Egyébként a jövő évi 6,3 százalékos nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj 75 százalékának két részletben történő kifizetése adja a jövő évi költségvetési többletkiadások legnagyobb tételét, 157 milliárd forintot. Az intézkedés átlagosan 57 ezer forintot hoz majd egy nyugdíjasnak, a havi átlagos nyugdíj 3500 forinttal lesz magasabb, mint az idei, a nyugdíjak reálértéke a prognózisok szerint 3,7 százalékkal nő majd. Jövőre a nyugdíjba vonulók minimálnyugdíja 24 700 forint lesz, 1500 forinttal több az ideinél.

Ha az emberek igennel szavaznak december 5-én a kórház-privatizációs népszavazáson, akkor mindazt vissza kell venni állami, önkormányzati tulajdonba, ami már magánkézben van - mondta interjújában az egészségügyi miniszter. Rácz Jenő szerint ez akár 15 évre is lekötheti az ágazat költségvetési forrásait. A miniszter politikamentesen szeretné végigvinni a sztrájktárgyalásokat, és a Népszavának beszélt az ágazatot érintő terveiről is. A Magyar Kórházszövetség szerint csupán politikai válasz adható a december 5-i kórház-privatizációs népszavazásra. A szervezet az egészségügy magánosítására vonatkozó, a szakszerűtlenség és értelmezhetetlenség szintjéig leegyszerűsített kérdést elkésettnek tartja, hiszen az ágazatban a rendszerváltáás óta zajlik a magánosítás.

Összességében kiegyenlített a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a várható igenek és nemek aránya. Azok közül, akik elmennének szavazni, valamivel többen adnák meg a határon túli magyaroknak az állampolgárságot, mint ahányan nem. A teljes lakossági mintában viszont két százalékpontos fölényben vannak azok, akik nem. A Median legfrissebb, a közvélemény kutatási eredmények közlését lehetővé tevő utolsó napon közzétett felmérése szerint a pártszimpátiák élesen megosztják a válaszadókat. Az ellenzéki szavazók 68 százaléka igen párti, míg a kormánypártiaknak csak 24 százaléka. Ha árnyalják a véleményt, és például azzal a feltétellel kell megfontolni a választ, hogy áttelepülés nélkül is járnának bizonyos juttatások, akkor az ellenzékiek 42 százaléka válaszolna igennek, a kormánypártiaknál pedig 13 százalékra csökkenne a támogatók aránya. A választásokon való részvételi hajlandóságról a Median nem adott ki adatot, de a közvélemény kutató vezetője, Hann Endre lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy negyven százaléknál többen valószínűsítették részvételüket, de ez az az adat, amit a szokásosnál is nagyobb óvatossággal kell kezelni. Ugyanakkor máris üzletelnek az állampoolgárság kijárásával.

Olyan hirdetések jelentek meg az interneten, amelyek kettős állampolgársághoz juttatnák a határon túli magyarokat, függetlenül a decemberi referendum kimenetelétől. Az aproneten feladottak közül szemezgetge a határon túli magyar családnak lakcímet biztosítok fél családi pótlékért!" "A nyugdíj 25 százalékáért vagy egyéb támogatásért eltartási szerződést kötnék határon túli magyarokkal. Biztosítok ingyenes ügyintézést, bejelentett lakcímet." "Idény jellegű munkára keresek olyan határon túli magyarokat, akik a kettős állampolgárként kapott juttatásainak 25 százalékáért bejelentett lakcímet, és teljes ügyintézést kapnak.

A potenciálisan beáramló kinti magyaroktól eltekintve sem tartható a kormány költségvetése, ezért mindennapi téma az adóemelés és a megszorítások. Adóemelés lesz a fővárosban. A jelenlegi háromról négy százalékra emelte a Budapesten fizetendő idegenforgalmi adót a fővárosi közgyűlés. Ezt az adónemet minden megkezdett második és további vendégéjszakára eső szállásdíjbevétel után kell fizetni. A módosítás jövő év január 1-jétől lép életbe. Az indítványozó Schiffer János főpolgármester-helyettes javaslatát azzal indokolta, hogy a 2005-ös költségvetési törvény tervezete szerint jövőre csökkenne az idegenforgalmi adóhoz kapcsolódó központi támogatás mértéke. A közgyűlés döntése alapján jövőre új adókedvezményeket kapnak a tanulókat, a munkanélkülieket, illetve a megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmazó budapesti vállalkozások.

A követhetetlen gazdasági tendenciákra mutat rá Lóránt Károly közgazda, hogy a 1993-2001 között átlag 3 milliárd dolláros fizetésimérleg-hiány mára majdnem megduplázódott. Az idei GDP 8,5-9 százalékos hiány azt mutatja, hogy a mai kormány két éve alatt az ország nettó adóssága 10 milliárd dollárral nőtt és megközelíti a 22 milliárd dollárt. Napi esemény a reklám- és médiaipar újabb minősítése, mely szerint 2003-ban listaáron 368,8 milliárd, értékesítési áron 134,9 milliárd forint volt az ágazat mérlege, vagyis 73,8 és 27 milliárd forint az áfatartalom összege, ami mintegy 50 milliárd forint eltűnését jelenti az ágazat cégei és az APEH között.

Az idei 4 százalékos gazdasági növekedés után a jegybank szakértői stabilizálódó növekedésre számítanak, 2005-ben 3,7 százalékos, 2006-ban 3,5 százalékos GDP-bővülést várnak az MNB inflációs jelentése szerint. A folyó fizetési mérleg hiányát az idén 7,3 milliárd euróra teszik a jegybank szakértői, ami a GDP-hez mérten 9 százalék. Jövőre az MNB 7,7 milliárd euró folyó hiányt valószínűsít, ami a GDP 8,6 százaléka lesz, 2006-ban pedig 7,5 milliárd euróra, a GDP 7,9 százalékára teszik a deficitet. Az államháztartás idei uniós normák szerinti hiányát a GDP 5,6 százalékára várja a prognózis, a jövő évit 5,5 százalékra. Az előrejelzés szerint 2006-ban - ha a konvergencia program alapján feltételezett fiskális pálya teljesül - 4,9 százalék lesz az uniós normák szerinti deficit a GDP-hez mérten. (MTI, MNO, vg.hu, napi.hu, nszava.hu nyomán, cgp)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés

A követő tájékoztatás szerint a tőzsdeindex péntekre 14.171 pontig jutott, 10,3 milliárd forint forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 245 forintos euró és a 185 forintos dollár alakította. Az állampapír-piacon 9,12 százalékos éves átlaghozam, a forintpiac napi kamata 9,91 százalék körüli volt.

A nemzetközi piacokon az euró reggel elérte a 1,3325 dolláros árfolyamot is, ez forintra átszámolva 183,79/90-es dollár kurzust jelent, ami több mint két forintos gyengülés a csütörtök délutáni 185,50/70 forintos kurzushoz képest. A forint pénteken reggel erősebben nyitott, az eurót 244,80/90 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon, mintegy 40 fillérrel gyengébben a csütörtöki 245,15/35 forintos árfolyamnál. A forint 172 bázispontra közelítette meg a 30 százalékos ingadozási sáv erős szélét, a reggeli 13,28 százalékos pozíció 14 bázispontos erősödés a csütörtöki helyzethez képest. A piacon alacsony fogalmú, eseménytelen kereskedésre számítanak, mivel piacbefolyásoló mutatók nem jelennek meg, emellett a hálaadás napi ünnepek miatt az amerikai piacok zárva tartása a magyarországi piacra is kihat - mondják kereskedők. A forintpiacon az overnight és a tomnext kamat 40 bázisponttal 9 százalékig csökkent, az egy és kéthetes kamatok 10 bázisponttal 9,70/90 százalékra mérséklődtek.

A háztartási szektor fogyasztási és egyéb hiteleinek átlagkamatlába emelkedett októberben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett adataiból. Olcsóbbak lettek ugyanakkor a lakás célú kölcsönök, és a kihelyezések összértéke is növekedett az elmúlt hónapban. A háztartási szektor folyószámlahiteleinek átlagkamatlába három bázisponttal, 19,95 százalékra mérséklődött októberben, a lakáshiteleké pedig több mint fél százalékponttal, 1,76 százalékra mérséklődött – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett adataiból. Drágultak viszont a szektornak nyújtott fogyasztási kölcsönök: átlagkamatlábuk a szeptemberi 22,24 százalékról 22,36-ra, átlagos hitelköltség-mutatójuk pedig 3,71-ról 31,38 százalékra módosult. Figyelemre méltó mértékben drágultak az egyéb hitelek is: az átlagos kamatláb 12,95-ról 14,62 százalékra emelkedett. A lakás célú hitelszerződések értéke októberben 1,8 milliárd forinttal magasabb volt az előző havinál, így 22 milliárd forintot tett ki, a folyószámlakölcsönökön kívüli hiteleken belüli arányuk pedig 34,7 százalékról 44,4-re emelkedett. A fogyasztásihitel-szerződések értéke ugyanakkor csökkent a múlt hónapban, a 21,4 milliárdos összkihelyezés 1,2 milliárd forinttal maradt el az egy hónappal korábbitól. Az MNB adatai szerint a háztartások egyes betéteinek kamatai némileg növekedtek októberben: a látra szóló betéteké 7 bázisponttal, 3,22 százalékra emelkedett, az éven túli, legfeljebb két évre lekötötteké 31 bázisponttal 10,46-ra, a két éven túli lejáratra lekötötteké pedig 19 bázisponttal, hat százalék közelébe nőtt. Alig kimutathatóan, de csökkent viszont az éven belüli lejáratú betétek kamata: a szeptemberi 9,36 százalékról 9,34-ra mérséklődött.

A nem pénzügyi vállalatok folyószámlahiteleinek átlagos kamatlába októberben több mint fél százalékponttal, 12,03 százalékra mérséklődött, és nagyjából kétszer ekkora mértékben, 106 bázisponttal csökkent a folyószámlahiteleken kívüli kölcsönöké is. A folyószámlahiteleken kívüli kölcsönök új szerződéseinek értéke 158,2 milliárd forintot ért el múlt hónapban, amely csaknem százmilliárddal alacsonyabb az előző havinál. A nem pénzügyi vállalatoknál az éven belüli és éven túli betétek kamata is csökkent októberben, ez utóbbiaké érezhető mértékben, 67 bázisponttal, 9,37 százalékra.

A PM honlapján található költségvetési játékban a 34 ezer játékos büdzséjének nyertese a kutatás-fejlesztés lenne, a legtöbb pénzt pedig a közmédiumoktól vonnák el. Az interaktív játék húsz napja indult. A program segítségével mindenki megalkothatja a saját költségvetését, ehhez az egy főre jutó havi 84 ezer forintot kell újraosztania. Eddig 34 ezer internetező próbálta ki, milyen pénzügyminiszteri szék. Az internetezők „közös" költségvetésének legnagyobb nyertese a kutatás-fejlesztés lenne 66 százalékos növekedéssel, a legnagyobb vesztesek pedig a közmédiumok, ahonnan a támogatás 20 százalékát elvonnák a játékosok. A játékosok harmada a kormányénál kevesebb kiadást tervezett az adók és az államadósság csökkentése érdekében. A játékosok az államigazgatás működési költségein, a honvédelmen, bizonyos szociális kiadásokon, az agráriumon valamint a közmédiumok és az egyházak támogatásán spórolnának, és az így nyert pénzből többet költenének kutatás-fejlesztésre, középfokú oktatásra, környezetvédelemre, házi- és gyermekorvosi ellátásra, katasztrófa-védelmi feladatokra. A interaktív honlapon amellett, hogy a jövő évre tervezett SZJA-csökkentés visszavonásáról vagy akár adóemelésről dönthetnek a játékosoknak, az 1070 milliárd forintnyi kiadásnövelő javaslat-csomag fedezetét is meg kell találniuk. A PM tapasztalatai szerint a játékosok kevésbé radikálisan nyúlnának a költségvetéshez, mint az ellenzék: közel ugyanannyian támogatnának új kiadásokat, mint amennyien kevesebbet költenének további adócsökkentés érdekében.

Kamatdöntés után: erősödő forint, vegyes hozamelmozdulás a másodpiacon. A forint jól látható erősödést mutat a délután 2-kor közzétett MNB-kamatdöntést követően, a kurzus előbb a 246-os szintig mozdult, majd az elmúlt órában a kereskedés fokozatosan áttevődött a 245.50-246 közötti árfolyamsávba. Az állampapírok másodpiacán az 50 bp-os kamatcsökkentés óta jellemzően néhány bázisponttal emelkedtek a hozamok a késő délutáni helyzetig. Az ÁKK fixingjei ugyanakkor mérsékelt hozamcsökkenést jeleznek a múlt pénteki zárószintekhez képest.

A követő tájékoztatás szerint szombatra a tőzsdeindex 14.101 pontra esett: 10,6 milliárd forint forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 245 forintos euró és a 184 forintos dollár jellemezte. Az éves állampapír-piaci átlaghozam 9,56 százalék, a forintpiaci kamat 10,2 százalék feletti volt. A hét legnyilvánvalóbb képmutatása a magyarországi gazdasági és pénzügyi viselkedésben, hogy miközben a „ne vásárolj semmit!” fogyasztóvédelmi kampány indult, ugyanazon a napon indította a kereskedelem az ünnepi vásárt (!). (NSZ, portfolio.hu, vg.hu, napi.hu, figyelonet.hu, MTI nyomán, cgp)

Címkék:
MTI Hírfelhasználó