Úton van a Mikulás!
Szent Miklós alakjában a fennmaradt legendakincs és a keleti egyházak hagyományai alapján több szentéletű férfiú alakja keveredik össze.
2013. december 6. 10:11

Az egyik elképzelés szerint Miklós a kis-ázsiai Pattarában született a IV. században. Égi jel hatására választották meg a Lycia tartományban lévő Myra (vagy Müra) püspökének. Miklós remete szeretett volna lenni (jeruzsálemi útja hatására), de egy isteni sugallat visszaszólította Myrába, ahol éppen püspökválasztásra készülődtek. Az összegyűlt papok közül a legidősebbnek látomása volt, melyben az Isten tudtára adta, hogy azt kell majd megválasszák püspöküknek, aki legelőször jön másnap reggel templomuk kapujába. Így lett Myra püspöke Szent Miklós.

Egy lezüllött, eretnekké vált egyházmegye élére került, melyet nagy gonddal és erős hittel igazgatott. Mindenkivel jótékony volt, szerette és segítette az embereket. Egy legenda szerint püspöksége idején Lyciában hatalmas éhínség tombolt. Szicíliában (ahol viszont bőséges volt a termés) ekkor egy kereskedő olyan álmot látott, hogy menjen Myrába, s adja el ott terményeit. Mikor felébredt, rádöbbent, hogy mindez nemcsak álom volt, hiszen tenyerében három aranyat talált előlegként. El hajózott tehát Myrába, ahol a város jótékony püspöke felvásárolta tőle rakományát, s szétosztotta a szegények között. A szent életű férfi sokaknak segített. Különösen a gyerekeket szerette. Amikor gyerekekkel találkozott, mindig megajándékozta őket.

Jótékonykodását hangsúlyozza a legendáknak egy másik szála is, mely szerint Nikolas megbecsült és jómódú patarai család egyetlen gyereke volt, akit szülei Istennek ajánlottak. Lelki életére nagy hatással volt nagybátyja, a patari püspök. Nikolas hamarosan beállt szerzetesnek az "Új Sion" nevű rendbe, és bevonult a nagybátyja által alapított kolostorba, szülei halála után pedig összes örökölt vagyonát szétosztotta a szegények között. Semmit sem tartott meg magának. Patarában úgy ismerték mint jótékony papot, aki beteljesíti Isten szavait. Egy idő után úgy döntött, hogy minden idejét lelki életének szenteli, visszavonul a magányba, csendességbe. Ekkor azonban egy égi hang azt mondta neki: " Nikolas, folytasd munkád az emberek között és megkapod tőlem jutalmadat."

Röviddel ezután Nikolast Myra püspökének választották meg. Irgalmas, bölcs és rettenthetetlen püspökként igazi pásztora lett nyájának. Diocletianus és Maximianus császár uralkodása alatt, a keresztényüldözések idején Nikolas püspök is börtönbe került, ám ott is folytatta Isten igéjének hirdetését. 325-ben részt vett a niceai Első Ökumenikus Tanácson, ahol egy szenvedélyes vitában arcul ütötte Ariust. Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Tanácsból, és felmentették püspöki teendői alól.

Még azon az éjszakán a Tanács több tagjának egyazon különös álma volt: Nikolas jelent meg előttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szűz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat a magáról megfeledkezett püspök iránt. Az ámulatba esett tanácstagok azonnal Nikolashoz siettek, és bocsánatot kérve visszahelyezték pozíciójába. Ettől fogva óriási tiszteletnek örvendett, mindenki úgy tekintett rá, mint egy nagy emberre, aki nem esztelen dühből vágta arcon a szüntelenül istenkáromló Ariust, hanem Isten iránti buzgalmából. Püspökként is jótékonyságáról, szegények iránti szeretetéről volt híres.

Történt egyszer, hogy egy elszegényedett pattarai nemesember olyan komoly adósságot halmozott fel, hogy lányainak már enni sem tudott adni. Nem volt más választása, mint hogy leányai ártatlanságát bocsássa áruba, s így szabadítsa meg mindannyiukat a nyomortól. Miklós azonban amikor meghallotta ezt a szívfacsaró történetet, elhatározta, hogy segít a családon. Éjszaka a házukhoz lopózott, és egy pénzzel teli erszényt (zsákocskát) dobott be a félig nyitott ablakon. A legidősebb lánynak így meglett a hozománya, s őt férjhez tudta adni az apa. Később, mikor a család ismét nagy nyomorban élt, s a második lányt kellett volna áruba bocsátani, a jótékony Miklós ismét a segítségükre sietett. Megint pénzt dobott titokban a házba. A második lány is férjhez mehetett. A harmadik lány, mikor hasonlóan kétségbeejtő helyzetbe került, szintén megkapta tőle az adományt. Senki nem tudta, ki volt a jótékony éjszakai adakozó, de az apa kíváncsi volt, ezért harmadik alkalommal kileste, ki dobja be a pénzt. Meglátta Miklóst, és mindenkinek elhíresztelte a nevét. Szent Miklós jelképei között is szerepeltek később ezek a kis zsákok. Egy érdekes további legenda is ered, feltehetően ezekből a jelképekből. A zsákocskák ábrázolását ugyanis gyerekfejekkel tévesztették össze. Mikor egy gonosz kocsmáros cefrével telt hordóba fojtott három gyermeket, Miklós feltámasztotta őket. (Más források szerint vándordiákokat gyilkolt meg a fogadós.)

A hagyomány szerint Nikolaosz püspök Myrában halt meg. Justiniánus császár uralkodása idején (527-65) még bazilikát is emeltek tiszteletére Konstantinápolyban. Amikor azonban Myra szeldzsuk törökök kezére került, több itáliai város kezdett versengeni földi maradványaiért, emléktárgyaiért. Relikviái 1087-ben Bari városában bukkannak fel. A relikviák elhelyezésekor II. Orbán pápa (1088-99) is jelen volt. A bari szentély nem véletlenül lett a középkorban híres zarándokhely. Németalföldön "Sint Claas" tisztelete egybefonódott azzal a helyi szokással, hogy ünnepén a polgárok ajándékot osztottak szét a gyermekek között. (Feltehetően jótékonykodására, gyerekszeretetére emlékezve.) Ez a szokás aztán elterjedt német földön, később Angliában, majd az egész kontinensen. A kis-ázsiai keresztény püspök tisztelete is megmaradt. Ő lett a gyermekek, a hajadonok, az aggszüzek védőszentje. Az illatszerészeké (mert Bari városából terjedt el a mirha használata), az utazóké, a zarándokoké (Myra püspöke járt a Szentföldön és Egyiptomban is). A tengerészek és a révkalauzok is védőszentjükként tisztelik. Egy legenda szerint halála után Lykia partjainál megjelent egy viharba keveredett hajónál, és a majdnem szerencsétlenül járt vitorlást biztos révbe irányította.

Egy másik legenda szerint egyszer az ő hajója keveredett viharba, s már-már úgy látszott, hogy elsüllyed, de Miklós imái kisegítették őket a veszedelemből. A tenger elcsitult, s a víz tükörsima lett. A hajó megmenekült.
Különböző országoknak és tartományoknak is védőszentje volt. Ő Oroszország, Görögország, Szicília, és Lotaringia patrónusa.

 

Hol lakik? Van irodája?

 

Németország protestáns területein Szent Miklós az idők folyamán Karácsonyi Emberré vált, Angliában pedig már Karácsonyi Apónak keresztelték. Amerikába is eljutott a híre dán bevándorlók által és így lett a neve Télapó. Egy észak-amerikai monda szerint a piros ruhás, hosszú fehér szakállú, bojtos sapkás Télapó karácsony éjjelén elindul a világba, szánját 8 rénszarvas húzza, bemászik a kéményeken és a kandallóra akasztott zoknikba beleteszi a gyerekeknek szánt kis ajándékot.

De miért Finnországban lakik? 1925-ben egy újságcikk szerint mivel a rénszarvasok nem tudnának megélni az Északi Sarkon, ezért a Télapó sem lakhat ott. Így valószínűleg kicsit lejjebb lakik, talán a finnországi Lappföldön. 1927-ben egy népszerű gyermekrádió műsorvezetője, Markus Apó egyenes adásban közölte a gyerekekkel a nagy titkot: a Télapó Lappföldön lakik egy Korvatunturi nevű hegyen. S hogy miért? Mert a hegy, olyan mint egy mezei nyúl füle, és ezen a nagy fülön keresztül hallja a Télapó a világ összes gyerekét, hogy jók-e vagy rosszak! Természetesen a Skandináv legendákhoz hűen a Télapónak számtalan kis segítője van, akik kicsi manók, illetve elfek. (Az elfek kb. fele akkora magasak, mint az ember, kedves, varázserővel bíró teremtmények. Különös ismertetőjelük, hogy a fülük felfele kicsúcsosodik.) Ők is képesek arra, hogy a fülön keresztül hallják, hogy a gyerekek, illetve a felnőttek hogyan viselkednek. Hatalmas, két méter magas könyvekbe feljegyzéseket készítenek a hallottakról. Általában csak a jó dolgokat jegyzik le, de ha nagyon szükséges akkor a rosszalkodásokat is papírra vetik. December környékén az elfek a környező falvakban személyesen is meggyőződnek arról, hogy hol van jó gyerek, a házak ablakához lopóznak, és hallgatják őket, s mikor már nagyon közel van a karácsony a Télapó végignézi a hatalmas könyvet, elolvassa a feljegyzéseket és mindenkinek kiválasztja a legmegfelelőbb ajándékot. Mivel a hegyet nagyon nehéz megközelíteni – szinte út sem visz oda – ezért az 50-es évektől a Télapó az Északi Sarkkörnél, egy kis finn városka közelében (Rovaniemi) találkozott a gyerekekkel. 1985-re annyira népszerű lett, hogy elhatározta, hogy berendezi az irodáját és egy kis Télapó falut alapít ott, hogy az év minden napján bárki jöhessen hozzá. Ugyanitt felépült a Télapó Postája is, ahol a világ minden szegletéből fogadja a gyerekek leveleit.

 


gondola - Sulinet, AVF nyomán
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A kormány a helyén van
    Vannak mondatok a történelemben, amelyek az időből kiszakadva és felemelkedve örök életet élnek. Az ókori Rómától az angol és a francia történelmen át egészen a mai históriáig tudunk ezekről. Nekünk is van ilyen.
MTI Hírfelhasználó