Idén újra: Csángó Bál
A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. 2005. február 5-én este 7 órától immár kilencedik alkalommal rendezi meg a Csángó Bált a budapesti Petőfi Csarnokban. A IX. Csángó Bál fővédnöke Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke.
2005. január 28. 13:40
Az évek óta elismerést és óriási sikert arató rendezvényen a meghívók, valamint az eladott jegyek száma alapján végzett becslések szerint alkalmanként mintegy 3.000 vendég vett részt. A Csángó Bált a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számos jeles képviselője, valamint több magas rangú állami tisztviselő is megtisztelte.
Csakúgy, mint a gondola, több napilap, rádió és televíziós műsor is hírt adott az eseményről. 2002-ben Mádl Ferenc a Csángó Bálon adta át az első magyar igazolványokat csángó magyaroknak.

Kilenc órányi csángó kultúra

A Csángó Bál egész estés - kilenc óra hosszát tartó -, párhuzamosan futó programokból álló rendezvénysorozat. Az idei műsor a téli ünnepkört foglalja magába. Az ezt követő, hajnalig tartó táncház pedig alkalmat teremt, hogy a nézőközönség is tevékeny részesévé válhasson e kultúrának.

A bál keretében – a korábbi évekhez hasonlóan – gyimesi és moldvai csángó magyar hagyományőrző, valamint magyarországi hivatásos és amatőr együttesek lépnek színpadra. A Csángóföldről meghívott mintegy félszáz táncos, zenész és énekes révén bepillantást nyerhetünk a csángó zene- és tánckultúrába. A színpadi koncertet és táncbemutatót táncház követi.

Hagyományőrzők érkeznek Klézséból, Pusztinából, Somoskából, Magyarfaluból, Gyimesbükkről, Gyimesfelsőlokról, Pürkerecből.
Magyarországi vendégeink lesznek: Ivánovics Tünde és Fábri Géza, János Hajnalka és Szokolay Dongó Balázs, Pál István és Unger Balázs, Benke Félix és az Ágoston Trió, az Öves Táncegyüttes, a Fanfara Complexa, az Igriczek, a Mogyi, a Somos, a Szigony, a Tatros, a Téka és a Zurgó Együttes.

Ezévben Kocsán László képeit és Petrás Mária keramikus alkotásait láthatja kiállításunkon a közönség.

Egy kis csángó történelem

A moldvai csángó magyarokat történeti forrásaink a XIII. századtól említik. A ma általánosan elfogadott nézet szerint a Kárpát-medencéből érkeztek mai szálláshelyükre a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzésére és védelmére. A XV. században a moldvai csángó magyarok számát a Dél-Magyarországról idemenekült, az inkvizíció által üldözött huszita eretnekek is gyarapították. A XVI-XVII. századi háborúk és járványok hatására a moldvai csángó magyarok lélekszáma erősen csökkent, s csak a XVIII. század második felétől (az 1764-es madéfalvi veszedelmet követő) egyre erősödő székely kivándorlás nyomán kezdett ismét gyarapodni. Ezidőtájt népesül be a Keleti-Kárpátok addig lakatlan szorosa, Gyimes. A gyimesi és különösképp a moldvai csángó magyarok olyan közösségeket alkotnak, melyek az anyaországtól elszakadva, évszázadok óta kisebbségi sorban élnek. Kultúrájuk a nyelvileg és vallásilag idegen környezetben elszigetelődött s ezáltal - valamint a Moldvai Fejedelemséget 1861-ig sújtó török hódoltságnak is köszönhetően - konzerválódott. Ezért sok szempontból a hagyományos, úgynevezett preindusztriális társadalmak vonásait hordozzák.

A mára mintegy 250.000 főre duzzadt moldvai csángó magyarságnak csak töredéke, mintegy 60.000 fő beszéli a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásában, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatnak. Saját értelmiségi réteg, valóságos politikai érdekképviselet és egyéb önálló intézményrendszer híján a részben középkori mentalitást és kultúrát hordozó moldvai magyarság kiszolgáltatottan áll a globalizáció, a modern nacionalizmus és a Kelet-Európát sújtó gazdasági recesszió kihívásaival szemben.

Az új évezred küszöbén - Magyarország külpolitikai erőfeszítéseinek köszönhetően - már a nemzetközi közvélemény is megkülönböztetett figyelmet szentel a moldvai csángó magyarok kulturális értékeinek és jelenlegi nehézségeinek: 2001. május 23-án az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének Állandó Bizottsága egyhangúlag elfogadta Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentését, amely kimondja, hogy a moldvai csángók „a magyar nyelv egy korai változatát beszélik, ősi hagyományokat, változatos népművészetet és népi kultúrát őriznek, amely különleges értéket jelent Európa számára”. 2001. június 6-án pedig a testület ismét aggodalmainak adott hangot a Romániában élő csángó kisebbség helyzete miatt. Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2001. október 9-ei vatikáni tárgyalásai során megköszönte az Apostoli Szentszéknek azt a szerepet, melyet abban játszott, hogy az ET a közelmúltban, határozatban magyar nyelvként ismerte el a csángók nyelvét. Vatikáni részről tájékoztatták az államfőt: „Ezzel összefüggésben lépéseket tettek arra, hogy sor kerüljön a konzekvenciák levonására, a magyar nyelvű hitélet lehetővé tétele érdekében.”
2002 szeptemberében pedig – közel fél évszázados várakozás után – két moldvai csángó községben, Klézsében és Pusztinában, majd 2003-ban újabb négy faluban ismét lehetőség nyílt a magyar nyelv (mint választott idegen nyelv) általános iskolai oktatására. 2004 szeptemberétől 10 faluban 24 csoportban folyik ilyen jellegű oktatás.

gondola
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
MTI Hírfelhasználó