Gyurcsány és Krakus - gondola hírösszefoglaló - 04.hét
2005. január 30. 22:57

E hét hősei Gyurcsány és Krakus. Napokig téma volt a zsidó felekezetben Gyurcsány Ferenc január 18-i ünnepi beszéde, amelyet a budapesti gettó felszabadulásának 60. évfordulója alkalmából mondott. A kormányfő felszólalásában több súlyos tárgyi tévedés is volt - állítja a Magyar Nemzetnek - neve elhallgatását kérve - a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének egyik tagja. A Mazsihisz tagja szerint „hatásos, de súlyosan téves volt az előadás". A miniszterelnök már a nyitókérdésben tévedett, amikor egy olyan vallás követői előtt beszélt a Megváltóról, akik még csak várják eljövetelét. A legbotrányosabbnak azonban a Mazsihisz-tag azt tartotta, hogy Gyurcsány úgy állította be a holokausztot, mintha az vallási alapon történt volna, holott egyaránt odavesztek zsidó és keresztény vallású honfitársaink, ha zsidó felmenőjük volt. Heisler András, a Mazsihisz elnöke úgy véli, nem teológiai, hanem érzelmi alapon kell értékelni a beszédet, a szónoklat „nagyon is odaillő volt, utólag boncolgatni pedig ízléstelenség" - mondta a lapnak Heisler, igazolva a szervezet túlalkalmazkodó természetét, ha az MSZP-ről van szó.

De ha az MSZP-ről van szó akkor most a párt pénzért vett szavazatai jutnak eszünkbe, a fiktív tagtoborzása. A szervezeti ügyekben elkövetett okirathamisítási ügyek miatt példátlan botránysorozat zajlik, amit egyfelől a vasi megyei szervezetek szétzavarásával oldottak meg (az igazság kiderítése sokkal többe került volna!). Másrészt a pártközpont Zuschlag képviselő mint a politikai és erkölcsi felelősséget nem ismerő személy nyakába varrja a törvénytelenségeket.

A Krakus egy csoda. Krakusnak megmaradhatott az aktája. Igaz, ha lekapnánk a Szita-álcát - már, persze, csak akkor, ha valóban ő az -, akkor Kádártól Hornig bezárólag csak a baloldali politikai bűnösök kerülnének elő mögüle. A sokak által Szita Károly kaposvári polgármesterként azonosított Krakus Péternek figurája szimpla hamisítás lehet, mert úgy van összeklónozva több emberből és megbízatásból (persze, csak akkor, ha igaz az, amit a média közölt róla). A Krakus egy valami nem lehetett: katonai objektumok megfigyelője (a megfigyeléseket megfigyelő személy) és társadalmi segítő egyszerre. Továbbá bevittek megint egy újabb dezinformációt szolgáló minősítést is a médiatájékoztatásba: a „hálózat fölötti” informátor személyét, aki ugyancsak nem lehetett az előbbi két megbízatás. A többi - mármint a szándékok, a nem baloldali személy, általában a jobboldal lejáratását szolgáló kampány – stimmel.

Vagy mégsem? Gyurcsány ugyanis kampányt indított, mondván, az ügynökmúlt megismerése terjedjen ki mindenkire, s ehhez pedig alkotmánymódosítás szükséges (ami, ugye, kivihetetlen). Gyurcsány kancsalmód játszik blöffölős pókert saját bandájában, a szövetségese ellen, legnagyobb energiával a nem baloldali társadalom ellen.

Miközben Gyurcsány el van foglalva a politikai játszmákkal, minden fut körülötte. Minden komoly, független bel- és külföldi tényező negatív álláspontra jutott már a baloldali kurzussal szemben. Radikális kiadáscsökkentést vár a jegybank: a GDP négy százalékának megfelelő költségvetési lefaragás szükséges a 2008-ra kitűzött, 2,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány eléréséhez. Ezt csak két bankház, a világbank, és a EP idei két jelentése igazolta. Amire a kivagyi MSZP-sek úgy reagálnak, ha nem tetszik az EU-nak, annál rosszabb nekik. Ez volt a hét.

Egy minőségi esemény is jutott a hétre, amikor a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetés adta át pénteken Avram Hershko karcagi születésű Nobel-díjas izraeli professzornak a miniszterelnök. A kitüntetést - a kormányfő előterjesztésére - Mádl Ferenc köztársasági elnök adományozta a tudósnak.





Csorba József:
A gnóm sosem növi ki magát!

A politológiai és gazdaságpolitológiai szakértők szinte kizárólag negatív vagy gyanúsan rossznak tűnő hírekkel házaltak e héten. Mit lehet mondani egy olyan hírre, hogy „vége a dollár nemzetközi hegemóniájának”? A világ jegybankjainak jelentős része azt tervezi, hogy nemzetközi tartalékain belül csökkenti az amerikai dollár részarányát, miközben az euróét növeli - ismerteti egy friss felmérés eredményét a BBC. A 65 megkérdezett központi bank közül 39 növelné az euró szerepét a nemzetözi tartalékolásban, 29 pedig a dollár részarányának csökkentéséről is döntene.

Vagy pl. mennyire lehet megszokni, hogy állandóan kormányzati panamákról olvashatunk kedvenc lapjainkban. Lásd pl. a „Szilvásy és Gyurcsány: jó helyen jókor” jegyzőkönyvet, amely szerint Szilvásy György éppen abban az időszakban volt elnökségi tagja a Budapesti Spartacus Sportegyesületnek, amikor a klub Kőér utcai telepének tulajdonjogát az államtól ingyenesen megszerezte az Ipari Szövetkezetek Sportalapítványa. A Gyurcsány barátjaként és üzlettársaként megismert Szilvásy neve a sportalapítvány kuratóriumi tagjai között is fölbukkant. Az ingatlan egy részét tavaly vitatott körülmények között eladták, és Gyurcsány volt az, aki sportminiszterként hozzájárult, hogy a terület kikerüljön a kizárólagos sporthasználati körből.

Mit tehetünk, mire gondolunk, amikor éppen azt számolgatjuk, hogy miként módosulnak jövedelmi viszonyaink ebben az évben, s az jön ki, hogy a bruttó jövedelmünk közel felét feladni kényszerülünk járulékok, adók, közüzemi számlák formájában, s akkor értesülünk róla, hogy éppen tesztelik az adójavaslatokat, négy minisztérium közreműködésével készítik a háttérszámításokat. Ettől mindjárt megnyugszunk?! Nem, mert azonnal az is kiderül, az idén nem várható adómódosítások bevezetése (amelyek veszélyeztetnék a költségvetés bevételeit), mondja a pénzügyminiszter. Adózási és szabályozási segélycsomagot terjeszt ugyan márciusban az Országgyűlés elé a kormány, de a tervezett változtatások az offshore cégek és egyes vállalkozások tevékenységét akadályozó szabályok kiküszöbölését célozzák. Az érvényes adótörvények szerint 2006-tól az offshore vállalatok a jelenlegi 4 helyett 16 százalékos társasági nyereségadót fizetnének, ám a szomszédos országok által kínált kedvezőbb feltételek miatt az adóemelés mintegy 20 milliárd forintnyi adóbevétel kiesését eredményezheti.

Az adók mellett a drágulás is kínoz, miközben a forint drasztikus gyengítése fenyeget bennünket. Február 1-jétől átlagosan 4,15 százalékkal emelkednek a hatósági áras postai szolgáltatások, amit a költségek növekedésével indokolt a Magyar Posta. A lakosságot leginkább érintő díjak közül a szabványlevél ára 30 grammos súlyhatárig 48-ról 50 forintra emelkedik. Az 50 grammos levelek kézbesítéséért 65 helyett 70 forintot kell fizetni. A levelező- és képeslapok feladási díja 48 forintról 50 forintra módosul. A prognosztizált inflációval megegyező mértékben nő a nyomtatványok feladási díja. A posta szolgáltatások drágulása egyenes arányban áll a szolgáltatás minőségének romlásával. Itt a fővárosban a levélküldés (ami nem elégséges vagy alkalmas e-mail formában) posta helyett küldöncök révén bonyolódik.

Járai jegybankelnök figyelmeztet, hogy az államadósság átlépi a 60 százalékot. Az államháztartás hiánya még a jegybank által vártnál is rosszabbul alakult a tavaly. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntését követően, Járai várakozása szerint az államadósság már az év első félévében átlépheti a hatvan százalékos maastrichti küszöbértéket. (A költségvetés idei várt első negyedéves hiánya már január harmadik hetében teljesült!) A legnagyobb kockázatot az államháztartás hiánya jelenti, mivel a kormány nem teljesítette eredetileg megfogalmazott hiánycsökkentési terveit. Ilyenkor eszünkbe jut, hogy az Orbán-kormány 2-3 évig sanyargatott bennünket a hiány csökkentése, az egyensúlyi helyzet elérése szándékával, majd a váltó Medgyessy-kormány egy év alatt elköltötte az összes megtakarítást, sőt, már hiány csinált!

Az MNB elnöke osztja Takács Albertnek, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének azon közelmúltban megjelent álláspontját, miszerint sérti az alkotmányos jogokat és nem áll összhangban az európai normákkal sem az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) megengedése.

Gazdaságpolitikai események a hiteles tájékoztatásban

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai és gazdaságpolitológiai híre, hogy egy tudományos műhely elismeri és le is meri írni: a magyar adósság már nem nőhető ki! Ezzel el is temeti az önmagára sokat adó, túlzottan is öntudatos, de önértékelésre, beismerésekre sohasem képes, Fekete Jánostól Kornaiig húzódó tudósgenerációkat felállító magyar közgazdasági főirány egyik legfőbb tanítását (és egyben a szocializmusunk pénzügypolitikájának dicsőségét), a klasszikus levantei pénzkereskedelemre, a hitel és kölcsönügyletekre, adósságfinanszírozásra épülő monetáris és fiskális filozófiát. Már több ciklusnyi tapasztalatunk van arról, hogy a baloldali rezsimek eladósították az országot, de abból szinte semmilyen modernizációs tartalom (új kapacitások, munkahelyek, mindent összevéve, egy modernebb ipari-technológiai kultúra) nem maradt hátra. Ma ott tartunk, hogy a multik uralta magyar csontvázipar (ami nem fellengzős jelző, hanem szakkifejezés, egy olyan ipari kultúra minősítése, amelyik az ipari termékek vázalkatrészeinek készítésében merül ki!) a végtermék szintjén elmarad a száz évvel ezelőtti magyar ipari munkakultúra minőségétől.

A hét első hírei szerint az állandóan kommunikált adóreform sehol sincs még, mert a gazdasági racionalitások és a politikai kényszerek nem összeegyeztethetőek a mai Magyarországon. Sőt, a politikai tehetetlenség mögött van egy generációs determinizmus is, amennyiben az elöregedett társadalom, az öregek igényei miatt a fiatalok igényei nem teljesülhetnek. A modernizációra nincsenek források, mert a mai magyar társadalom termelési teljesítménye tragikusan csekély, mintegy harmada a fejlődő, 3-4 milliós országokénak! A mai magyar állam és gazdasági rendszerének tökéletlenségét jelzi, hogy a csődtörvény továbbra sem terjed ki az egyéni vállalkozókra. A minősítők szerint tovább romlott 2004-ben a magyar cégek fizetési morálja (35-ről 81 napra nőtt az elmaradás).

Az év elejét a mindennapi drágulás hírei töltik ki, most a termékdíj bevezetésének hatására drágulnak a dobozos sörök és a háztartási gépek, nem utolsó sorban a romló szolgáltatás mellett a posta díjak. Folyik az össze-visszaszámlálás a költségvetési kreatív könyvelése, hogy az EU-költségvetés pozitív legyen, de nem lehet az, pedig még a hitelek felvételét fel sem vetették. A kiskereskedelmi forgalom folyamatosan esik vissza. Az óvatos kamatcsökkentést a mérvadó elemzők megnyugvással fogadták. Az óvatos monetáris politika kívánt, Járai bírálta a kormányt. A kormány újabb és újabb adókat akar bevezetni, most a haszongépjárművekre kivetendő regisztrációs adó van soron, amivel a vállalkozókat tennék tönkre.

A magyar költségvetés egyensúlyba kerüléséhez már irreális várakozásoknak kell teljesülni. A jegybank munkatársai készítette tanulmány szerint a kormánynak a GDP 4 százalékának megfelelő karcsúsítást és a megszorítást kell alkalmaznia a kamatterhelés nélküli, elsődleges egyenleg tisztába tételéhez is. Ma már az ország nem tudja kinőni a hiányt (egyetlen szakértő sem bízik ilyesmiben!). A magyar állam, társadalom és gazdaság diszharmóniájának jele, hogy a szakértők szerint 2003-ban a működési költségek és a lakossági transzferek együttesen meghaladták az összkiadás 70 százalékát. Bokros ehhez még hozzátette, hogy a hiány drasztikus lefaragása sem biztosítaná az egyensúlyt. A gazdaság szürke zónájának megfogására irányuló javaslatak Gyurcsánynál is kiemelt fontosságúak (mintha Bokros az ő főtanácsadója lenne!), de a homályt a kormány is terjeszti. A GKI-s Hegedűs Miklós ezt úgy fogalmazza meg, hogy elkerülhetetlen a büdzsé bevételeinek drasztikus növelése (ami, ugye, csak adókkal és mindenféle szankciókkal lehetséges!).

Az elbizonytalanodás jele az is, hogy a januári Reuters körkérdésben igen nagy (szokatlanul nagy) eltérések vannak: pl. a külkereskedelmi mérleghiány becslése 2005-re 3,43-5,50, 2006-ra 3,64-6,50 milliárd euró között szóródik!




POLITIKA: vis maior események

A politikainapirend-képzés miatt az egyik legfavorizáltabb belpolitikai téma az ügynöktörvény, csak még nem tudni, hogy az MSZP-Gyurcsány újabb jobboldali politikusok leleplezésére készül, vagy Gyurcsány a régi MSZP visszavonulását sietteti vele.

Belpolitika: képmutatás, törvénytelenség, fals kommunikáció

A hét első napján kiderül, hogy az EU-tárcavezetőnk állításaival ellentétben mégis nettó befizetők lettünk: az 530-550 milló eurónyi befizetésre 210 millió euró érkezett vissza az országba. A kurzus panamáinak sorában a Gyurcsány-Szilvásy politikuspár a Kőér utcai ingatlanpanama résztvevői voltak, előbbi miniszterként, utábbi a sportklub elnökségi tagjaként. Belpolitikai esemény e hét elején az MSZP totális kampányolása, aktuálisan a pártvezetővé előlépő Hiller eljelentéktelenedése miatti Gyurcsány-fellépés különlegessége. Sajátos esemány a Főváros válságának kidomborítása azzal is, hogy az MSZP egyenesen kampányol Demszky ellenében.

Az ultraliberális SZDSZ a könnyű drogok és a homoszexuálisok házasodásának legalizálásával próbál szavazatokat vásárolni. A pénzmosó Schönthal Henrik továbbra is a magyar igazságügy „védelme” alatt áll, kiadatása nincs folyamatban, bár súlyos terhelő vallomások szólnak ellene a brókerválságban. Gyurcsány a barbár ateista és a protokolláris szabályokat nem ismerő (iskolázott, de műveletlen) politikus a Mazsihisz vendégeként is elképesztő szövegeivel és viselkedésével hívta fel magára a figyelmet, de a baloldalon mélyen elkötelezett, világi és vallási erősségét hangsúlyozó szervezet nem adja ki a gyurcsányi blődségeket.

A „gazdaságban minden rendben van!” Gyurcsányi szlogennel szemben az agráriumban mindenki a lázadás határán van, a szakpolitikusok menni készülnek az MSZP-s miniszter mellől, a gazdák tüntetni készülnek, az EU-pénzek lehívása késik saját erő hiánya miatt. Az Eurostat jelzi a magyar államadósság arányainak felborulását, vagyis hogy a teljes adósság 85 százalékának finanszírozása értékpapírok kibocsátásával történik és csak 15 százalék a közvetlen hitelfelvétel (amit egyébként itthon erénynek tekintenek!).

A magyar kommunista-szocialista-posztakármipárt (MSZP-SZDSZ) Kapolyi László által képviseltetve tárgyalt a kínai kommunista párttal egy magyarországi vámszabad terület kialakításáról a kínai termékeknek. A politikainapirend-képzés miatt az egyik legfavorizáltabb belpolitikai téma az ügynöktörvény, csak még nem tudni, hogy az MSZP-Gyurcsány újabb jobboldali politikusok leleplezésére készül, vagy Gyurcsány a régi MSZP visszavonulását sietteti vele.

A kormányzati munka akadozása (ami egyaránt jelent forráshiányt és a szervezeti alkalmatlanságot) jellemző, amihez a külföldi elmarasztalások járulnak. A gazdasági tárca alkalmatlansága még a tárcavezető és az SZDSZ-s szakbürokraták ütközéseivel is terhelt. Az agrártárca sem képes ellátni munkáját, nem tudja kezelni az EU-ügyleteket és forrásokat, harcban áll a gazdákkal. A kormányfő újabb megbízottat nevezett ki, Toller MSZP-s funkcionárius a következő jelölt. A kormányfő és az MSZP politikai napirendként tárgyalja az ügynökválságot, igaz ügynöktörvényként.

Melyik ujjunkat harapjuk? Az önkormányzatok katasztrófaéve lesz 2005, mondja Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője, Debrecen polgármestere a HírTV-ben. Az idei év brutális. Egy egyszerű számmal hadd érzékeltessem ezt. Tavaly Debrecen költségvetését 40 milliárd forinttal terveztük. Idén a kormány a központi költségvetésből 800 millió forinttal ad többet, mint a tavalyi évben. De ebből a 800 millióból 400-at azonnal elvett. Tehát még el sem kezdődött az év, 400-at kötelezően tartalékba tetetett velünk, és közölték, hogy azt nem is fogják ideadni. Ehhez képest csak a kormány által meghirdetett béremelés másfélmilliárd forintba kerül Debrecen városának.

A kormány pozitív és a külföld negatív helyzetmegítélése jellemzi a közpolitikát. Újabb, a jobboldali intézményrendszert romboló, manipuláló eseményre derül fény, mely az Országépítő Alapítványt, Makovecz Imrét hozza kényelmetlen helyzetbe, vétlenül. Jellemző heti esemény a holokauszt megemlékezés, amelyet a képmutató és bűnös magyar baloldal felhasznál a magyar nemzet, állam, jobboldal piszkolására, miközben a magyar baloldalhoz fűződnek hasonlóan véres események. A zsidó magyarok megsemmisítése a magyar nemzet és állam legnagyobb bűne, de csak a politika felett álló közösségi megemlékezésnek van helye.

Miközben a fűnyíró típusú adóreform szükségszerűség, de nem végrehajtható, a szakértők számos megkerő megoldások dolgoznak. A volt miniszter, László Csaba (KPMG) a vagyonagyó haladéktalan bevezetését javasolja (ezt a kormánypártok holdudvara kizártnak tartja!), mert a GDP 3-4 százalékát lehetne beszedni belőle, szemben az átlagjövedelműek agyonadóztatása helyett. Terjednek az elmarasztalások hullámai: az EU „BEPG, 2003-2005” minősítése szerint nem megfelelő pályán mozgunk. A nagy pénzügyi minősítők sorra figyelmeztetnek bennünket, mint a legnagyobb adóssággörgető és hitelfelvevő országot: 170 ország költségvetési viszonyait tekintve az ötödik legrosszabbb állapotú ország-állam a magyar. E héten végre hallat magáról a Fidesz is, amikor alternatív politikát (új gazdaság- és társadalompolitika alapjait fogalmazza meg) jelent be a tavaszra. A liberális drogfogyasztó politika aktuális botránya, hogy a kendermagos egyesület tagjait fogták le Németországban drogbirtoklás címen.

A titkosszolgálati bűnözés uralkodik a hétvégén a közpolitikában, a politikai táborok titkos információkat, ügynökök és megfigyeltek neveit teregetik minden létező törvényt áthágva, miközben a valódi, baloldali politikai bűnözők nyiltan szerepelnek, sőt, ők irányítják az ügynökügyek bonyolódását a média ellenőrzésével. Szita személyes érintettsége itt nem számít (az MSZP-SZDSZ állásfoglalások értelmében), vagyis csak az a lényeg, hogy egy nem baloldali személyt kellett gyanúba keverni, innentől kezdve pedig minden körülmény a politikai bűnözés része, másként illegális tevékenység.

Az egyház - mint a legstabilabban intézményesült jobboldali intézményrendszer - elleni baloldali hadjárat közepette kiderül, hogy igazi szolidaritás már csak az egyházak keretei között működik, amit a katolikus egyház által a szökőár áldozatainak gyűjtött 350 millió forint jelez. Jellemző belpolitikai esemény a 10-es elkerülő útjának alakításában kibontakozott vita a Levegő Csoport és az érintett települések lakossága között. Ez olyan jelenség, mint az atomenergia ellenzőinek fellépése a biztonság nevében, miközben határaink közelében épült külföldi erőművek miatt a biztonságunk régen oda van. (MTI, mno.hu, nol.hu, hirtv.hu nyomán, cgp)

Politikai kommunikáció: a szavak szavak, az érzelmek meg érzelmek

Napi-heti aktualitás a politikai aktivitás látványos csökkenése, éppen 45-47 százaléknyi lakosság lenne hajlandó szavazni, ami trendváltást jelez. A Medián felméréseire épülő elemzés szerint a trendváltás 2003. 7-8. és 2004. 8. hónapjában ment végbe. A változások jele ugyancsak, hogy 2003-2005 között a pártpreferencia nélküliek aránya 23-ról 38 százalékra növekdett. Ez idő alatt a jó irányba mennek-e a dolgok kérdésre adható válaszok eltolódása a következőképpen alakult: nem tudják 14-ről 12 százalékra; jó irányba mennek 51-ről 27 százalékra, rossz irányba mennek 35-ről 61 százalékra; a ki alkalmasabb államfő kérdés adott válaszok szerint 2004 utolsó harmadában Gyurcsány 41-ről 42 százalékra javított, Orbán 42-ről 40 százalékra rontott.

A Demszky-kommunikáció éledése a legfőbb téma, mert a leírt politikus előbb pártja, majd az MSZP támogatásáért indult harcba. Az ügynöktörvény és a papírok átadása utáni nyilvánossá tétel fedőkommunikációnak és politikai orientációnak minősül. Először is nem az információs igazságszolgáltatás szellemét követi, vagyis az érintettek teljes körének bevonásáról van szó, mint megbízók (politikusok), megbízottak (hivatásosok), társadalmi segítők (besúgók), hanem kizárólag a legkönnyebben hamisítható és kommunikálható besúgók körét próbálják a tájékoztatásba vonni.

Kövér László el tudja képzelni, hogy a Fidesz államfőjelöltként akár egy baloldali kötődésű, de nem pártpolitikai múltú és jelenű személyt támogasson. A Fidesz választmányi elnöke egy – a fidesz.hu honlapján olvasható interjúban – úgy vélekedett: Szili Katalint a Fidesz nem tudja támogatni, mivel pártpolitikus, Göncz Kinga jelölése pedig „dinasztikus ötlet” lenne. Kövér szerint az MSZP nészerűsége nem azért csökkent mert Medgyessy „nem volt elég kemény”, hanem azért mert a volt szocialista miniszterelnök két év alatt tönkretette a gazdaságot. – Ahogy a szocialisták tévedtek abban a tekintetben, hogy Medgyessy karakterével volt probléma, ugyanúgy tévednek a mi oldalunkon azok, akik azt gondolják, hogy Gyurcsánynak önmagában azért lesz sikere, mert meghirdette azt a versenyt, hogy „ki a jobb Orbán Viktor?” Az ő személyével az Orbán Viktorról kialakított torzképre akarnak reagálni a szocialisták. De ahhoz, hogy valaki ne csak a levegőt csapkodja, egy másik bokszoló is kell. Mi viszont a valódi kérdésekre akarunk megoldásokat kínáló válaszokat adni, és nem kisstílű párharcokban részt venni – fogalmazott a politikus.

A közvélemény-kutatás típusú politikacsinálás technikáját igénybe véve készül az államfő-választás: a megrendelt Medián-felmérés szerint Szili-Píár Katalint és Bárándy Pétert említi egyaránt 13 százalék mév szerint is, mint potenciális jelöltet (őket a baloldali liberális média dobta be a köztudatba), de mindkettejüket többen tartják alkalmatlannak (45-38 százalék), mint alkalmasnak (egyaránt 35 százalék). A médiának még sokat kell dolgozni azon, hogy a bedobott nevek bármelyike minimálisan elfogadható (legalább 25 százalékos) elfogadottságot szerezzen. Minden harmadik megkérdezett Mádl hosszabítására gondol, ami azt jelenti, hogy kóros káderhiány a társadalomban. A teljes lakossági mintában a legalkalmasabb államfőjelöltnek Németh Miklós (16%), Bárándy (14%), Szili (14%), Glatz (9%), Vizi E. (6%) a sorrend: az ellenzéki pártoknál Németh, Szili, Glatz, Bárándy, ViziE. a sorrend, a kormánypártoknál pedig Bárándy, Németh, Szili, Göncz Kinga, Pozsgay: kétségbe ejtő, hogy nincs nem baloldali jelölt.

Az aktuális Auschwitz-megemlékezés itthon baloldali demonstráció lett (a nem baloldali Magyarország csendes, fásult szomorúsággal gondol a zsidó magyarok tömegét jelentő veszteségünkre), külföldön pedig a zsidó lakosságukat szinte teljes egészében vesztő, de „győztes” (orosz, lengyel) hatalmak demonstrációja volt. Itthon Gyurcsány megint emlékezetes beszédet tartott a holokauszt megemlékezésen, amikor az államot, a rendszert, a kormány(oka)t minősítette a baloldal bűneit elfeledve.

Az ügynökválság kioltásának újabb technikai megoldása, hogy internetre tennék az ügynöklistákat (ezzel máris kizárnák az MSZMP-MSZP politikai bünőzőinek, valamint a párt központi információs ellenőrző osztályai munkatársainak, majd a titkosszolgálati stb.szervezetekben működő megbízottainak listáját), ami nyilvánvalóan a feláldozható önkéntes beszervezetteket, az erőszakkal beszervezzeteket, és a besúgókat tartalmazná csak. S mint nem több, mint szemfényvesztés lenne. A spájzolt ügyek kiborogatása, mint a Krakus- vagy a Bácskai-ügy a kormány felelősségén kívül semmi másre nem világít rá.

Nem hallgathatjuk el a tájékoztatás újabb torzulásának eseményét, amennyiben a pártszimpátiák alakulását jelző közvélemény-kutatások közreadásának újabb fejezete kezdődik, amelyik további szűkítést jelez (mondván a bulvárkommunikáció védelmében megszólalók körében, hogy ma nem érdekli annyira az embereket, ki, kire szavazna?!). Most például a Tárki-Századvég felmérést nem állt módunkban a médiatükörben láttatni, bár már pénteken elhangzott a HirTV-ben. Másrészt a Népszabadság blikkesedésének újabb fejezetként már nem jelenik meg online a napilap tartalma teljes széleskörűségében. (MNO, mti.hu, NSZ, mtv.hu, MH, fidesz.hu nyomán, cgp)

Párttérkép: az MSZP, Gyurcsány, meg a többiek

A párt vasi botránya a piszkos kampány és piszkos politizálás természetes következménye (valószínűleg ezer ilyen ügyet lehetne találni másutt is). A botrány lefolyása is jellemző. A botrányt kirobbantó és generáló SZB (22 éves) a PP Katolikus Egyetem hallgatója (!), ez is egy jellemző fordulat a mai MSZP-ben. Szóval az az SZB-személy katolikus hallgató, némi Fideszes futás után megvehető lett balról, elkezdte szervezni a Fibiszt stb. Elképesztő karriertörténetet olvathatnánk, ha érdemes lenne!: annyi igaz, hogy nagy disznóságot lehetett összehordani, ha az MSZP elnöksége a megyei szervezetek szétzavarása mellett döntött mondván, hogy az is sokkal jobb, mintha kiteregetik a szennyest, és naponta csámcsog a sajtó viselt dolgaikon. Az illegalitásban, pénzért megvehető emberektől induló történetben természetes mellékszereplők a cigányok, akiket egyrészt simán megvesznek, másrészt erőszakolnak is, vagyis így lesz együtt minden, ami a maffiabűnözést jelenti (pénz, erőszak, szavazatvásár = MSZP).

A legújabb helyzetet jellemzi továbbá, a kormányfő kiállni kényszerül Hiller István pártelnök mellett a szocialisták országos választmánya ülésén. A napokban ugyanis elterjedt, hogy egy előrehozott kongresszuson Hillert megfosztanák tisztségétől, és Gyurcsány venné át a párt irányítását. A miniszterelnök megfontoltan szögezte le, hogy aki Hiller Istvánt támadja, a szocialista pártot, a kormányt és személy szerint őt is gyengíti. Gyurcsány február elejétől új, heti két-három alkalommal ülésező, a kormány, a párt és a frakció tagjaiból álló testületet hív életre, melynek feladata az lesz, hogy összehangolja a párt és a kormány stratégiáját. A munkát maga Gyurcsány, távollétében pedig Hiller vezeti majd. Ez a megoldás!

Az MSZP társadalompolitikai tagozata február 12-én országos gyűlést szervez. Ezen az eredeti elképzelések szerint (a többek között Gazsó Ferenc nevével fémjelzett tagozat) azt szeretné kinyilvánítani, hogy a tagozat továbbra is tartsa meg kettős jellegét, amely egyrészt az MSZP-hez való kötődésből, másrészt a pártonkívüliek bevonásából, értelmiségi műhely jellegéből adódik. A kettősség állítólag már érezhető az MSZP-ben is: a párt irányvonalával gyakran szembenálló - ilyen volt például a kettős népszavazás kapcsán hirdetett állásfoglalásuk - társadalompolitikai tagozatot hivatalosan ugyan talán elismerik tagozatként, de leginkább szabadulnának tőlük. A társadalompolitikai tagozat országos gyűlésének célja az is, hogy meghatározzák a tagozat szervezeti kereteit és tavaszi politikai programját.

Az MSZP aktív szavazóbázisa majdnem másfél éve folyamatosan csökken, és ezen az új miniszterelnök személye és kommunikációs offenzívája sem változtatott. A Kontroll Csoport közvélemény-kutató cégek eredményeit összehasonlító elemzéséből, a Medián-felmérés adataiból ismét nyíló népszerűségi ollót jeleznek a két legnagyobb parlamenti párt között. A közvélemény-kutató mérései szerint a Fideszre jelenleg a biztos szavazó pártválasztók 46, az MSZP-re pedig 35 százaléka voksolna. Eszerint a két politikai erő közötti különbség ismét tíz százalék fölé emelkedett. A helyzet furcsasága, hogy más közvélemény-kutatók ellenkező prognózisokat adnak: az olló záródásáról, a már teljesen felzárkózott MSZP-ről írnak. Látszólag a több hónapos trendek is az MSZP előretörését mutatják. Ha az adatok trendvonalát követjük, kiderül, hogy az MSZP aktív bázisa 2003 augusztusa óta folyamatosan csökken. Medgyessy Péter első évének végén a felnőtt népesség 20 százaléka volt kész a pártra voksolni, 2004 decemberében pedig már csak 14 százaléka. A két pont között folyamatos, trendvonalszerű csökkenés figyelhető meg, melyen Gyurcsány Ferenc megjelenése sem változtatott.

Jellemző a pártra továbbá, hogy a Vas megyében és Kiskunhalason történtek egyebek között azt is jelzik: az MSZP-be "boldog-boldogtalan" beléphet, s ezzel akár manipulálni is lehet bizonyos pártfolyamatokat. (Elsősorban, persze, vagy egy gyülevész népség a párt „rajongói” között, akiket valóban kilóra meg lehet venni. Azután kell beszélni a szigorúan vett gazdasági hasznosság elvén, az érdekemberi és érdekcsoportos társulásról, ami az új MSZP – amelyikről nem tudni már milyen párt, értékpreferenciái, erkölcse nincsen.) Ezek a történések teszik érthetővé, hogy miért is volt különösen nagy jelentősége annak, hogy a párt korábban módosítani kívánta alapszabályát, ezen belül is a tagfelvétel rendjét. Jelenleg a belépőket fogadó helyi szervezeteknek is csak csekély szabadságuk van annak meghatározásában, hogy ki lehet a párt tagja és ki nem. A ma is érvényben lévő alapszabály értelmében nem utasítható vissza a tagfelvételi kérelme annak, aki betöltötte a tizenhatodik életévét, elfogadja a párt programját és alapszabályát; más magyarországi pártnak nem tagja, fizeti a tagdíjat és nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt. (MNO, mti.hu, MH, NSZ, Györe Zoltán-Nagy Szilvia, N. SZ. - Ny. M. nyomán, cgp)

EU-politika: mi az igazság a költségvetés ügyben?

A magyar uniós kassza deficites. Egyértelmű veszteséggel zártuk a tavalyi esztendőt. A kormány által ismételten elkönyvelt és kommunikált milliárdok jórészt csak papíron léteznek, eddig kevés pénz érkezett meg az érintettekhez. Míg a jelenlegi EU-miniszter szerint 50-70 milliárdos többlet lesz az uniós forrásoknak köszönhetően az idei költségvetésben, az Orbán-kabinet PHARE-ügyekért felelős tárcavezetője, Boros Imre szerint az ország első uniós esztendejét nettó befizetőként zárta. Az átutalt 530-550 millió euróból csak 210 millió euró érkezett vissza a már felvett támogatásokkal. A támogatások felhasználását mutató összképet tovább rontja egy friss brüsszeli jelentés, amely a vidék csatlakozás előtti felkészítését szolgáló SAPARD-pénzek felhasználásában marasztalja el hazánkat. Rosszul állunk a beruházásokat, fejlesztéseket segítő agrárpályázatokkal, és a közlekedési infrastruktúra bővítését szolgáló források is csak lassan csordogálnak. Eközben az egy évvel ezelőtt még utolsónak kikiáltott szomszédunk, Szlovákia már teljes mértékben felhasználta a tavalyi uniós agrártámogatásokat. /1/

A Fidesz alakuló kormányprogramjának célkitűzéseit egyeztette Brüsszelben kedden az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőivel Orbán Viktor. Szerdán a Fidesz elnöke is részt vett az EPP elnökségi ülésén. Navracsics Tibor szerint a következő választásra készülve próbálják összeegyeztetni a kormányprogramot az Európai Unió célkitűzéseivel. Brüsszelben arról egyeztetett Orbán, hogy mely pontokat kell mindenképpen figyelembe venni a program megalkotásánál, mely tényezők megkerülhetetlenek egy 2006-ban hivatalba lépő kormány számára. Ez lesz ugyanis az első magyar kormány, amely már az Európai Unióban kezdi meg működését is. Navracsics beszámolt arról, hogy tárgyalópartnerei három ilyen tényezőt említettek: belépés a schengeni övezetbe várhatóan 2007-ben, csatlakozás az euróövezethez a tervek szerint 2010 elején, és az EU 2007-2013 közötti pénzügyi perspektívája, amely Magyarország számára is megszabja a pénzügyi és fejlesztési mozgásteret. Fontos a tájékozódás e téren, mert Magyarországon február 3-án négypárti egyeztetést tartanak a nemzeti fejlesztési tervről. /2/

Az Európai Bizottság szerint Magyarországon rövidesen megbillen az államháztartás egyensúlya. Várhatóan heteken belül komolyabb egyensúlyjavító, és a lakosságnak is fájdalmas lépésekre kell elszánnia magát a kormánynak. Immár nem halogatható tovább annak nyilvános beismerése, hogy a magyar államháztartás a szakadék szélén billeg. A hazai „lakosság” elkábítottsága még egy darabig éreztetni fogja hatását, a tehetetlenség törvénye szerint, de a kormányzaton érezhető: március idusától retteg. A magyar sajtó tüzetesebb megfigyelése ugyanarra a következtetésre vezet, mint amit az Európai Bizottság prognosztizál. Küszöbön a csőd. A folyamatok a következők.

1. A baloldali média szinte teljesen kihátrált a Gyurcsány-kormány mögül. Immár csak a Népszava és elektronikus klónja, a Klubrádió szolgálja kritika nélkül a kormányt. A Népszabadság elegánsan, „csak a tényekre hagyatkozva”, megvonta támogatását Gyurcsánytól. A Magyar Hírlap megtartotta az átmeneti megszűnést megelőző hozzáállását Gyurcsányhoz. A Magyar Hírlap ugyanis azért szűnt meg, mert Gyurcsány megbosszulta, hogy nem állt be idejében az őt támogatók sorába. A Szombathy-különítmény nem „Gyurcsányhoz van bekötve”. Éltesebb sajtósok még jól emlékezhetnek, hogy Szombathy Pál MTV-s vezetői beosztást kapott a Horn-kormány hivatalba lépésének másnapján. Akkor mindenki úgy tudta, hogy az „ifjútörökök” (Szekeres, Jánosi, Baja, Csintalan) embere. Utóbbi azóta megszűnt maszopos lenni, ellenben az első kettő a Gyurcsány-ellenes pártütők vezéralakja. A Magyar Hírlap tanúsága szerint Szombathy ma is abban a csapatban focizik. A Népszabadság elegánsan gáncsolja Gyurcsányt. Diszkréten, ám határozottan. Ők is a párton belüli ellentáborhoz húznak. A két nagy kereskedelmi tévé most kivár, de a Gyurcsány-show kínos médiakövetkezményei miatt nem fogják újfent exponálni magukat Gyurcsány mellett.

2. Az MSZP-ben tombol a belháború. A dolgok elfajulni készülnek, arra a legékesebb bizonyíték, hogy a társadalompolitikai tagozat nyilvános lázadásra készül. A betegséget ellenben szemléletesebben tárja elénk a vasi példa. Vasban ugyanis az történt, hogy a pártfoglaló milliárdosok egyik emberét csúnyán megleckéztették a helybeli szocik. A dolgot egy évig titokban tartották, most azonban azért került nyilvánosságra, mert valakik úgy gondolták, hogy Vasban kell megvívni ezt az MSZP-s „polgár”háborút. A nagyvezérkar úgy döntött: tabula rasa, a lovagok küzdjenek meg a szép hölgyért (a Vas megyei képviselő-jelölti helyekért). Vas azért is látszik alkalmasnak, mert az MSZP-nek ebben a megyében jószerivel nincsen veszítenivalója. Ha az országos média blokkolja az események hírét, akkor úgyszólván sub rosa elintézhető a párbaj. A nagy bázisokon (Komáromban, Borsodban, Pesten) nem is fognak hallani a törzsszavazók a belháborúról.

3. Gyurcsány a belharcban aratandó győzelemmel és annak ünneplésével készül ellensúlyozni az államháztartás felborulása miatt bekövetkező fekete események rossz hatását. Gyurcsányt egyébként is sokan értik félre mostanában. Ő nagyon is tudatosan a saját táborának játszik. Nem kíván ő most szavazóbázist szélesíteni, célja a rendíthetetlen szoci tábor egyben tartása. Ha azt sikerül, akkor megmarad a remény a 2006-os győzelemre.

4. Gyurcsánynak most nem a Fidesztől van félnivalója, hanem a belső ellenzéktől. A pártütő szocik azért veszélyesebbek a Fidesznél, mert ellenük nem lehet harcolni a bevett fegyverekkel. Ráadásul a belső ellenzéket sem korlátozzák demokratikus skrupulusok. Véres harc folyik a színfalak mögött, amiből az utca embere csak ritkán érzékel valamit. Például ha szóvá teszi egy pártszervező, hogy megerőszakolták…

5. A belháborúban Gyurcsánynak paradox módon éppen a válság lehet a segítségére, arra hivatkozva próbálja majd ellehetetleníteni a pártütést.

6. Végül, de nem utolsósorban: mire számíthatnak a kisemberek? Nekik valószínűleg azzal kell megbarátkozniuk, hogy rövid távon a forint tavasszal viszonylag gyorsan leolvad a nemzetközi pénzügyi elemzők által reálisnak mondott 270 Ft/eurós szintre. Ez egyfelől ront az infláción, másfelől nagyon megdrágítja az életet. Így a gazdasági folyamatok kikényszerítik, hogy a kisember adja vissza a 2002-ben szétosztogatott vásárlóerőt.

7. Hátra van még a fekete leves. A közép-európai térségben megindult adócsökkentési háború nem túl hosszú távon arra kényszeríti Magyarországot, hogy döntsön: immigráció vagy tömeges nyugdíjasnyomor – de nem olyan ám, mint eddig, hanem olyan igazi: se fűtés, se étel, se gyógyszer. Ezzel a szörnyűséggel azonban már a következő kormánynak kell szembenéznie. /3/
1. Mégis nettó EU-befizetők lettünk. 2005.01.24., MNO nyomán
2. Orbán a Fidesz kormányprogramját ismertette Brüsszelben. 2005.01.25. hirtv.hu nyomán
3. A dolgok állása. Gondola, 2005-01-26., nyomán

Párttérkép: A Fidesz mint politikai napirend - A baloldal fideszes forrásai

Az idei első néhány hét azt mutatja, hogy a Fidesz helyzetéről folyó belső vitát nem zárta le a 2004-es évet eredményesnek nevező decemberi elnökségi ülés. Sőt: úgy tudjuk, a múlt pénteken Orbán Viktort a Fidesz-elnökség - eddig példátlan módon - visszavonulásra kényszerítette a következő hónapok stratégiájáról szóló vitában. Ennek apropóján a 168óra megkísérli feltérképezni a Fidesz döntéshozatali mechanizmusait, a pártvezetés mellett működő tanácsadó testületeket, és választ keres arra a kérdésre, hogy mennyiben gyengítheti Orbán pozícióit a népszavazási kezdeményezés kudarca.

Elmaradt Orbán Viktor múlt pénteki, a Fidesz elnökségi ülése utánra meghirdetett rendkívüli sajtótájékoztatója. A Narancs úgy tudja, a malőr oka a pártelnök és az ügyvezető elnökség több tagja közötti, a Fidesz stratégiájáról az ülésen kirobbant vita volt. A testületből többen élesen bírálták Orbán politizálásának tartalmát és stílusát, valamint a pártelnök által 2003 májusában kinevezett kommunikációs csapat munkáját. A nézetkülönbségek nyomán a jelek szerint átalakul a Fidesz kommunikációs és kampánystábja. Politizálásának (főleg gazdasági kérdésekre koncentráló) tartalma és "mérsékelt" stílusa, valamint a pártelnökről az elmúlt hetekben kialakítani igyekezett új kép azonban megmarad. Fideszes forrásaink azt is tényként kezelik, hogy a párt következő kongresszusán a hivatalosan is miniszterelnök-jelöltté előlépő Orbán Viktor távozik a pártelnöki tisztségből, hogy "2006-ban ne Hiller Istvánnal kelljen vitatkoznia". Utódjáról (bár néhány napilap már élénk találgatásokba kezdett) közelebbit nem sikerült megtudnunk. Annyi biztos, hogy a 2002 előtti Fidesz-vezetésen (ide tartozik Orbán, Áder János, Pokorni Zoltán és az elnöki posztra szóba sem kerülő Kövér László vagy a felfüggesztett börtönbüntetése kiszabása óta jótékony félhomályban tevékenykedő Várhegyi Attila) kívül az elmúlt időszakban ketten, Navracsics Tibor és Rogán Antal küzdötték be magukat a legfelsőbb vezetésbe. /…/

A Fidesz (saját vezetői, de ellenfelei szerint is) szervezetileg felkészült a 2006-os megmérettetésre, előnye e téren csaknem behozhatatlan. Ám a legnagyobb ellenzéki erő Gyurcsány Ferenc augusztusi miniszterelnök-jelöltté választása óta - több mint egyéves folyamatos offenzíva után - elvesztette a kezdeményezést a szocialistákkal szemben, és Orbán, akire támogatói a kilencvenes évek közepe óta mint a jobboldal sikerének egyetlen garanciájára tekintenek, a jelek szerint nehezen találja a helyét a megváltozott politikai feltételek között. Egy fideszes forrásunk egyenesen úgy látja, hogy pártja helyzete éppen ellentétes a szocialistákéval: "Míg az MSZP még mindig tartó szervezeti válságát az új kormányfő és részben a pártvezetés agilitása ellensúlyozza, addig a Fidesz működőképes struktúrája Orbán tehetetlensége miatt fej-nehézzé vált." A pártelnök politizálásával szembeni elégedetlenség a Fidesz legfelsőbb szintjein is megjelent. A múlt pénteki kibővített elnökségi ülésen, melynek eredeti napirend-je a Gyurcsány-kormány első 100 napjának értékelése, illetve a Fidesz következő hónapokbeli stratégiájának Orbán általi ismertetése lett volna, több elnökségi tag - a pártvezetéshez közeli forrásunk állítása szerint Áder János és Pokorni Zoltán - kijelentette: 2006-ban a Fidesz vereségéhez vezet, ha a párt továbbra is az Orbán és környezete (Meszleny László kommunikációs igazgató, Nyitrai Zsolt népszavazási kampányfőnök és Habony Árpád pr-tanácsadó) kidolgozta politikát követi. /…/

A Mancs tudomása szerint egyébként a változások fő eleme a Polgári Kormányzás 2006 Védnöki Testület megalakulása volt, melyet (természetesen közvetlen párt-elnöki felügyelet mellett) Navracsics Tibor politológus, Orbán korábbi kabinetfőnöke vezet. A testület összefogja a Fidesz különböző szak-területekkel foglalkozó háttérintézményeinek tevékenységét, s így tagja Harrach Péter, a párt egyházi egyeztető tanácsának vezetője, az egészségügyi egyezető fórumot irányító Mikola István, az uniós ügyekkel foglalkozó Szabad Európa Központ élén álló Martonyi János, a Fidesz Polgári Magyarországért Alapítványának elnöke, Matolcsy György és főigazgatója, Balog Zoltán, a párt kulturális tagozatát vezető Pálinkás Jó-zsef, a Századvég Alapítványt képviselő Stumpf István, valamint Schmidt Mária. "A védnöki testület inkább a kormányzásra felkészülés védjegyeként, mintsem szakmai műhelyként működik" - nyilatkozott lapunknak a testület munkájáról Navracsics. A napi munkát a testület alatt dolgozó tanácsadók végzik. 1998 előtt Szájer József és Stumpf István vezetésével folyt a felkészülés a kormányzásra; Szájer a választási program kidolgozásáért felelt, míg Stumpf vezetésével a Századvég Alapítvány az Antall-kormány tagjaival készített mélyinterjúkkal segítette a kormányzati rendszer feltérképezését. 1997-98-hoz képest ma a Fidesz vitathatatlan előnyben van, hiszen rendelkezik saját, az államigazgatásban tapasztalatokat szerzett káderekkel, akiknek az egybentartása szintén Navracsics feladata. Segítségükkel igyekeznek feltérképezni a kormányzati struktúrában szükséges változtatásokat, levonni az Orbán-kormány működésének tanulságait, illetve tanulmányozni a kormányra került pártok életében eddig törvényszerűen bekövetkezett zavarok elhárításának lehetőségeit. A munkacsoportok közül a nemzetközi kormányzati modellek összehasonlítását végzőt Gallai Sándor, a BKÁE adjunktusa, a magyar kormányzati rendszer sajátosságaival foglalkozót Pesti Sándor, az ELTE ÁJK adjunktusa irányítja, míg a pártkormányzás kérdéseivel Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány oktatási igazgatója és stábja foglalkozik (mindhárman politológusok).

A Fidesz uniós politikáját - és a majdani választási program e területet érintő részét - a 2003 tavasza óta Martonyi János vezetésével működő Szabad Európa Központ segíti. A központ tanácsadó testületének tagjai (Navracsics, Matolcsy György, Stumpf István, Granasztói György, Németh Zsolt, Szájer József) többnyire más szerepet is betöltenek a párt működésében, ebbéli tevékenységüket díjazás nélkül végzik. A fideszes háttérintézmények között kiemelt helyet foglal el a Polgári Magyarországért Alapítvány, melynek elnöke Matolcsy György, kuratóriumának tagjai: Balog Zoltán főigazgató, Kövér László, Kránitz Mihály és Navracsics Tibor. Az alapítvány védnökei között vezető fideszes politikusok (Martonyi János, Mikola István) és különböző jobboldali irányzatok értelmiségi támogatói foglalnak helyet (Csoóri Sándor, Nemeskürty István, Schmidt Mária, Schöpflin György, Tellér Gyula, Tőkéczki László). ( Fidesz a kampányrajt előt: Zavarok egy miatt? Gavra Gábor, mancs.hu nyomán, cgp)

Politikainapirend-képzés bulvármódra: az ügynökválság egy blikkre

A bulvársajtó a következőképpen tömöríti az igazságot, a modulációt, az orientációt és a közömbösítő tartalmakat vegyítő, helyzetleíró szövegeket. Feloszlatja Vas megyei szervezeteit az MSZP etikai bizottságának kezdeményezésére a párt elnöksége. Mint a Vasárnapi Blikk megírta, a megyei szervezetben belviszály tört ki, ami egy politikus esetében tettlegességig is fajult. Az új, teljes körű tisztújításra a tavasz folyamán kerül sor Hiller István szerint. Az MSZP országos választmányi gyűlésén Gyurcsány Ferenc az ügynöktörvénnyel kapcsolatban mondta, hogy a kormány sokkal karakteresebb módosítást szorgalmaz. A kormányfő szerint bátrabb és nagyobb lépéseket lehet és kell tenni az állambiztonsági iratok megismerhetősége érdekében, ehhez egyéb jogszabályok módosítását is támogatni fogja.

Gyurcsány úgy értékelte, sikeres hónapokon van túl a kormány, figyelmét ezentúl a következő másfél év tennivalóira fordítja. Megkapta a választmány támogatását a következő fél év terveihez. Hiller elnök szerint pártja olyan országgyűlési képviselőjelölteket fog állítani, akik nemcsak a párt tagjai, hanem a választókerületekben az emberek támogatását is el fogják nyerni. „A párt céljaként azt határozzuk meg, hogy bázisa és segítője legyen a kormánynak, olyan partner, amely biztosítja az alapot egy olyan sikeres kormányzáshoz, mint amelyet az elmúlt hónapokban a Gyurcsány-kormánytól láttunk." A választmány támogatja a miniszterelnököt, hogy a többség támogatását megszerezve, sikerre vigye a párt politikáját 2006-ban - fogalmazott Hiller. /1/

Közben minden szinten folyik az ügynökügyek maszatolása. A Szita-ügy mellékvízén, állítólag, nyomozásba kezdett saját diákjai körében az a kaposvári iskolaigazgató, akinek iskolájában egy matektanár a diákok szerint készített hangfelvétel szerint az órán politizált. A tanár a polgármester esetleges ügynökmúltjával kapcsolatban állítólag azt mondta diákjainak, ha róla pletykálnának valótlant, akkor géppisztollyal lőné le az illetőt. Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos volt a témával kapcsolatban a Mokka hétfő reggeli adásának vendége: „több problémát vet fel az ügy, a tanárnak nyilván nem kell politizálnia az órán, de felvet egy másik problémát is, ha mégis politizál nem ez az elintézési módja annak, hogy őt figyelmeztessék erre. Tehát ezeknek a felvételeknek a készítése is engedély nélkül készült, tehát jogellenes. Ha a diákoknak a tanárral problémájuk van, azt meg kell osztani az igazgatóval, nem pedig az internetre feltenni." /2-3/

A totálisan hülyére vett társadalom, meg a minden információtartalmat (nomen est omen) nélkülöző tájékoztatás, az irányított üzenet leértékel mindenkit, aki szó nélkül elfogadja e helyzetet. Úgy hogy néhány nem is tudják megállni szó nélkül. A történész Ungvári magára adván valamit a következőket írja.

Az MTI és a Népszabadság tudósítása szerint Tóth András titkosszolgálati államtitkár utasítására a Nemzetbiztonsági Hivatal "átadta az egész egykori III-as főcsoportfőnökség 1990-ig terjedő iratanyagát az illetékes szaklevéltáraknak". A tudósításokban csak egy fél mondattal szerepel, hogy azok a dokumentumok, amelynek a nyilvánosságra kerülése "nemzetbiztonsági érdeket sérthet", továbbra is az NBH kezelésében maradnak. Arról szó sem esik, hogy a III-as főcsoportfőnökség egyes iratait nem is az NBH kezeli, így az átadás azokra ki sem terjedt. A tájékozatlan olvasó azt gondolhatja, hogy csupán néhány olyan dokumentumról lehet szó, amely az átadásból kimaradt, hiszen elvileg nem feltételezhető az NBH alkalmazottairól vagy Tóth Andrásról, hogy pártállami tartótisztek és besúgók védelmezői lennének. Ráadásul arról, hogy mi maradhat a NBH kezelésében, végső soron háromtagú szakmai testület döntött. A valóság azonban az, hogy a Belügyminisztérium és a szolgálatok a késő Kádár-kor iratainak jelentős részét továbbra sem hajlandóak a kutatók és az áldozatok elé tárni. Az iratátadást felügyelő szakmai testület az idén megszűnik. A III/III osztály titkos és szigorúan titkos tisztjeinek (SZT-tisztek) személyi anyagait a Belügyminisztérium mind a mai napig elzárja a kutatás elől, sőt arra sem hajlandó, hogy a szaklevéltárnak átadja őket. Sajnos nem tudhatjuk pontosan, hogy mennyi irat maradt az utódszerveknél, de az igen sajátos, hogy 1989 óta a bevallottan létező, de át nem adott iratok mennyisége állandóan nőtt - minden jel szerint mégsem volt annyira tökéletes az iratmegsemmisítés, mint ahogyan azt eleinte beállították. Bár a pontos szám nem állapítható meg, de az eddig nyilvánosságra került adatokból következtethetünk arra, hogy az úgynevezett "O-dossziék" (Operatív dossziék) állományának mintegy felét, közel 20000 aktát (!) ezentúl is az NBH kívánja őrizni. Az átadott iratok mennyisége 40 folyóméter. Ahhoz képest, hogy a szaklevéltár már most is több ezer folyóméter iratot őriz, és ahhoz képest, hogy mi maradt a szakszolgálatoknál, az iratátadás nagyságrendje nem annyira jelentős. Ráadásul ha figyelembe vesszük, hogy az "O-dossziék" egy-egy kreált "ügy" vizsgálati eredményeit, a tartótisztek jelentéseit és ügynökök besúgásait tartalmazzák, akkor egyértelmű, hogy a visszatartottak esetében valójában a legfontosabb iratokról van szó. Mi lehet az indok, amely szerint az 1960-as évek óta keletkezett Objektum-dossziék fele (!) mai is nemzetbiztonsági érdeket érint? Nem gondolhatunk másra, mint arra, hogy benne szereplő kompromittált személyek ma is befolyással vannak az iratok sorsára, és érdekeik védelmét összekeverik a nemzetbiztonsági érdekek védelmével.

Az iratátadás anomáliáit jelzi, hogy 2004. végéig a III/III csoportfőnökség titkos és szigorúan titkos állományú beosztottainak irataiból egyetlenegy oldalt sem (!) adtak át az állambiztonsági szaklevéltárnak. A szaklevéltár fond- és állagjegyzéke alapján az is nyilvánvaló, hogy a III. főcsoportfőnökség belső iratforgalmának jelentős részét szintén nem adták még át, holott ezek az iratok sokkal jelentősebbek, mint a koncnak odavetett vizsgálati doszsziék. Utóbbiak ugyanis csak a bírói ítélettel zárult ügyeket tartalmazzák, de az ügynökjelentéseket és a tartótisztek munkaterveit természetesen nem. Mindezen nem csodálkozhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy az ügynököket akár zsarolással beszervező tartótisztek mind a mai napig védettséget élveznek, sőt a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumától életműdíjakat is kapnak. Magyar József a szegedi III/III osztály tisztjeként titkos házkutatásokra tett javaslatot, álkulccsal maga is behatolt az általa "ellenségesnek", "károsnak" "fanatikus vallásos meggyőződésűnek" minősített személyek lakásába, titkos ügynököket szervezett be, velük álhíreket terjesztett és "bomlasztott". Magyar életútja szervesen kötődött a pártállam elnyomó apparátusához, évtizedeken keresztül a "belső reakció" ellen harcolt, sőt egy ideig a szegedi III/III kirendeltség vezetője volt. Tevékenységének áldozatai nem köztörvényesek vagy nyugati kémek voltak, hanem a szegedi értelmiség neves alakjai. Bár Csapody Miklós több alkalommal is interpellált a belügyminiszterhez, annak válasza az volt, hogy a 2003-ban történt ezredesi előléptetés "egy életutat ismert el". Hozzá kell tennünk: Magyar József 1952-ben, még az ÁVH tagjaként kezdte pályafutását, amelyet 1989-ig folytatott. Megengedem, hogy lehettek évek, amikor nem a társadalom megnyomorításával, hanem közbűntényes ügyekkel is foglalkozott. Attól azonban nem lehet elvonatkozatni, hogy működése ártatlanok életét tette tönkre. /4/
1. Gyurcsány: Keményebb ügynöktörvényt! Blikk, 2005-01-23. nyomán
2. Ügynöktörvény: ki lesz a hunyó? Mokka, MTV nyomán
3. Interjú Péterfalvi Attilával. Mokka, nszava.hu nyomán
4. Nemzetbiztonsági szemfényvesztés. NSZ, Ungváry Krisztián, 2005.01.27. nyomán

Párttérkép: az SZDSZ mint súlytalan, de zavaró politikai tényező

A párt népszerűsége korábbi mélypontja közelében van, és vezető politikusai is elhasználódtak teljesen. A médiauszály támogatása sem elegendő már. A párt 10 témakörben 44 kérdést állított össze "Döntsünk vagy hallgassunk róla?" címmel, s újfajta, közéleti vitaébresztő kampányt indít a Szabad Demokraták Szövetsége - jelentette be Kuncze Gábor kampánynyitó sajtótájékoztatóján. A pártelnök fogalmazásában a kampány célja, hogy fontos, a jelenlegi politikai viták középpontjában többnyire nem szereplő közéleti kérdésekben az emberek kinyilváníthassák véleményüket. Az SZDSZ ezzel nem a 2006-os választási kampányát indította el. Horn Gábor ügyvivő szerint a 10 témakörben 44 kérdést tartalmazó „liberális érték tesztet" a www.azenorszagom.hu internetes oldalon lehet kitölteni. /1/

Ez változást jelent a párt drogpolitikájában, mivel az SZDSZ eddig hivatalosan csak a drogfogyasztás dekriminalizálásával értett egyet. Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő pedig korábban kijelentette, hogy a párt nem támogat semmiféle legalizálást. „Legalizálni kellene a könnyűdrogokat. Ez az SZDSZ álláspontja" - olvasható a párt internetes oldalán lévő szavazásban. Az SZDSZ oldalán lévő negyven kérdésből álló, "Döntene, vagy hallgatna róla" című kérdőívben a párt az azonos nemű párok jogairól, az eutanáziáról, a családon belüli erőszakról és a drogpolitikáról kérdezi az olvasókat. A kérdőív kitöltése után levélet küldenek, amelyben a válaszadók megtudhatják, hogy mi a párt álláspontja az egyes kérdésekről és a kérdőív kitöltői milyen mértékben értenek egyet azzal. A könnyűdrogok legalizálására vonatkozó kérdésben a válaszadók véleménye megosztott: felük egyetért, felük ellenzi a legalizálást. /2/

A finnyás liberális elit már nem követi a mai SZDSZ-s politikusok minden rezdülését. Mátyás Győző pl. odáig megy, hogy a következőket írja, mondja, gondolja, hogy az SZDSZ sosem volt még nagyobb veszélyben, mint mostani szövetségese oldalán.

Az is egy érdekes párt, amelyik népszerűségnövelés céljából Wekler sztárszőlészt revitalizálja - akitől pedig elválni kellett volna rég. (Szerintem az atomtemetőnek kinézett Bátaapáti és környéke át lesz sorolva a tokaji szőlővidék körébe, s már útban lehet a sok százmilliónyi állami támogatás, amiből a szőlőbirodalom sarjadzik.) Ehhez jött még, hogy Demszky Gábor, a dalmáciai hódító tréfálni próbált. A kormányfő ama kétségkívül barátságtalan lépésére, hogy gyámot rendelt fölé, válaszként kijelölte a rangban illő partnert. Először - gondolom - a terepjárója sofőrét akarta, de mert az éppen útban volt Isztria felé, maradt az alpolgármester. Szép dolog a rangkórság, csak éppen a főpolgármester helyében mostanában én nem akarnék ennyire magasan ülni a törpe lóra. És itt van a csillámló politikai érzékéről ismeretes Eörsi képviselő is, aki a brüsszeli szinekúrából oktatja ki olykor a határon túli magyarokat arról, hogy az SZDSZ-nek miért nem érdeke a kettős állampolgárság. Ezt a hozzáállást két vaskosabb pofon között a vajdasági magyarok nyilván tudják értékelni. Tudom én, persze, hogy ez már nem az a Kis János elnökölte párt, amelyik sokak mellett TGM-et, Hack Pétert, Harasztit és Vásárhelyi Miklóst felvonultatva küzdött a liberális eszmékért - de azért mégsem kellene ennyire erőteljesen igyekezniük azon, hogy már legkisebb rosszként se lehessen őket választani. Még néhány "pártunkat a wekleri szőlőbirtokért" típusú elszánás és a legmegrögzöttebb liberális szavazó is valamely ausztromarxista stichel bíró trockista formációra voksol majd az SZDSZ helyett.

És nem elég, hogy a párt önerőből is megpróbálja magát politikai értelemben amortizálni, az SZDSZ legfőbb szövetségese és elvbarátja, a miniszterelnök úr is tolja őket kifelé a politikai senki földjére. Azzal például, hogy az MSZP benyújt majd egy önálló ügynöktörvény javaslatot, noha eddig mindig azzal vádolták őket, hogy el akarják sumákolni a kérdést. Persze "finomulni", módosulni fog még ez a törvény, ezt a mostani tervezetet ne vegyük túl komolyan. Két dologra azonban biztosan jó ez a látványos (marketingelt ügynöktörvény - be szép!) nekibuzdulás. Az új-dinamikus-formatervezett MSZP-vezetés egyfelől bizonyíthatja, hogy nekik immár nincs félnivalójuk a múlttól, ők, lám szembeszállnak az ügynökkérdés rákfenéjének jetijével - ez a párt már nem az a párt. Másfelől áttételesen azt is üzenhetik, hogy a tesze-tosza liberálisok tizenöt éve küzdenek a problémával, míg a szocik ripsz-ropsz megoldják. És ezzel az SZDSZ identitásának egyik legfontosabb alkotóelemét kezdik ki, elveszik legkedvesebb témájukat, amelynek révén a liberálisok a nyilvánosságban deklarálhatták a múlthoz való viszonyukat.

És olykor megfricskázhatták a szocikat is. Na, ennek vége, mondja erre az új kiszerelésű MSZP-vezetés: ők már nem viaskodnak a diktatúra árnyaival. Másfajta raj: előre a szociáldemokrácia útjának ösvényén. Ahol dinamizmus van, ott dinamizmus van. Úgy zajlik, mint valami jótékonysági bálon: udvariasság, kölcsönös megértés (vicsorgás csak akkor, ha nincs közelben a sajtó). És alakul a radikális adócsökkentés programja is. Ez volt az SZDSZ gazdasági elképzeléseinek leglátványosabb eleme, ez különböztette meg őket a többi politikai formációtól, és népszerűséget is hozott, amikor ezért a célért konfrontációt is vállalva küzdött az SZDSZ. Az MSZP ezt a kezdeményezést is átveszi és megvalósítja. S ezzel az SZDSZ gazdasági projektjének legfontosabb összetevője is kilőve. Ami egyúttal azt is üzeni a választóknak, hogy arra a pártra érdemes szavazni, amelyiknek nemcsak progresszív elképzelései vannak, hanem hatalma is azok megvalósításához. Az meg már csak csúcsdísz a fenyőn, hogy az SZDSZ egyik legfontosabb világnézeti alapvetése, állam és egyház szétválasztásának ügyében a miniszterelnök úr megint csak radikálisabban lép fel. Hiszen Gyurcsány Ferencnek volt bátorsága egyenest a pápánál interpellálni, míg az SZDSZ többnyire legfeljebb a templomszolgáig jutott.

S ennek a folyamatnak szimbolikus betetőzése, hogy a miniszterelnök gyámot nevezett ki Demszky Gábor fölé. Ez a lépés ugyanis nem pusztán az MSZP - politikai riválisok esetében természetesnek tekinthető - igénybejelentése volt a főpolgármesteri posztra. Nem, nem. Demszky Gábor mindeddig az SZDSZ nagyágyúja, "kirakatembere" volt, a liberális párt arca. A stratégiai jelentőségű főváros irányítójaként az SZDSZ-t fontos politikai tényezőként jelenítette meg a nyilvánosság számára. Ezzel a gardedámkijelöléssel azonban a miniszterelnök úr rendes rovancsolást végzett az SZDSZ egykori ászának amúgy is odaveszni látszó tekintélyén. És akkor a potenciális szavazók számára értelemszerűen adódik a kérdés: ha az új, áramvonalas MSZP radikálisabban és hatékonyabban képviseli a liberális elveket és programot, mint maguk a szabad demokraták, akkor ugyan mi szükség van az SZDSZ-re. /3/
1. ma.hu, hirado.hu/MTI nyomán
2. VGO + origo.hu nyomán
3. Csak a barátaimtól, uram... NSZ, Mátyás Győző, 2005.01.27. nyomán

Ha most lennének a választások: a lakosság képmutatása, szavazatrejtése, más semmi

A Kontroll Csoport közvélemény-kutató cégek eredményeit összehasonlító elemzéséből, a Medián-felmérés adataiból ismét nyíló népszerűségi ollót jeleznek a két legnagyobb parlamenti párt között. A közvélemény-kutató mérései szerint a Fideszre jelenleg a biztos szavazó pártválasztók 46, az MSZP-re pedig 35 százaléka voksolna. Eszerint a két politikai erő közötti különbség ismét tíz százalék fölé emelkedett. A helyzet furcsasága, hogy más közvélemény-kutatók ellenkező prognózisokat adnak: az olló záródásáról, a már teljesen felzárkózott MSZP-ről írnak. Látszólag a több hónapos trendek is az MSZP előretörését mutatják. A kutatócégek többsége két adatot közöl a pártpreferenciák változásával kapcsolatban – olvasható az elemzésben. Az egyik a pártok támogatottsága a teljes népesség körében. A szimpatizánsok csoportja azonban jelentős arányban tartalmaz olyan választókat, akik komolyabb elköteleződés nélkül választanak pártot az adott pillanatban, valós helyzetben azonban lehet, hogy nem is voksolnának. E probléma kiküszöbölésére használják a biztos szavazó pártválasztók fogalmát. Egyedül a Gallup hozza nyilvánosságra a legfontosabb kutatási információt: hány százaléknyi elkötelezett szavazója van egy-egy pártnak a teljes lakosság körében. Ha ezen adatok trendvonalát követjük, kiderül: az MSZP aktív bázisa 2003 augusztusa óta folyamatosan csökken – írják a kutatók. Medgyessy Péter első évének végén a felnőtt népesség 20 százaléka volt kész a pártra voksolni, 2004 decemberében pedig már csak 14 százaléka. A két pont között folyamatos, trendvonalszerű csökkenés figyelhető meg, melyen Gyurcsány Ferenc megjelenése sem változtatott. A kutatók szerint a Fidesz az utóbbi 4 hónapban több szimpatizánst veszített, mint ebben az időszakban az egyébként is mélyponton mozgó MSZP, így a két szám viszonyában az utóbbi helyzete látszólag javul. Gyurcsány megjelenésének legmarkánsabb folyamata a választók politika iránti bizalmának csökkenése, amelyet minden jelentősebb kutatócég megállapított. A kormányfő kommunikációs offenzívája kétélű kardnak bizonyul: miközben el akarja bizonytalanítani ellenfele szimpatizánsait, saját aktív szavazóinak számát is csökkenti. /1/

Fogy még most is az MSZP szavazótábora. Hatástalan a kommunikációs offenzíva. Nem létezik Gyurcsány Ferenc "reményeffektusa". Állapítja meg a Kontroll Csoport közvélemény-kutató cégek eredményeit összehasonlító elemzése.

Az átlag körüli keresettel rendelkezők és a nyugdíjasok veszíthetnének egy 19 százalékos adókulcson. A magyar kormánynak adóreform megvalósításánál kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy Szlovákiában az átlag körüli keresettel rendelkezők és a nyugdíjasok veszítettek a tavaly végrehajtott adóegyszerűsítésen, márpedig ez a kör hazánkban az MSZP legfőbb szavazóbázisa. Az egykulcsos szja-rendszer megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az átlagos magyar szja-terhelés a kedvezményekkel együtt 20 százalék körüli, ráadásul a kormány számára kiemelt fontosságú, átlagos és az alatti keresettel rendelkezők tényleges adóterhe a 10-15 százalékos sávban mozog. A Szlovákiában bevezetett 19 százalékos adókulcs alapján veszítenének az adóreformon, ráadásul az áfa-egyszerűsítéssel emelkedő élelmiszer- és energiaárak további pluszterhet rónak erre a körre. Ennek alapján a költségvetési bevételekre veszélyes mértékű szja-csökkentést kellene végrehajtani, ellenkező esetben ugyanis szűkülne a szocialisták szavazótábora. A kormányzati kommunikáció szerint egyébként az egykulcsos rendszer bevezetése nem valószínű, főleg, hogy az áfa-rendszer átalakítása is napirenden van. /2/

A lakossági mintát tekintve, a Századvég-Tárkinál 30:28 arányban vezet a Fidesz: a Gallupnál 28:20 az arány: a Szonda-Ipsosnál 31:28 az arány. A két nagypárt versenyén, a politikailag aktív, de teljesen elbizonytalanodott (valószínűleg emberi gyengeségein keresztül megfogható) potenciális szavazók körén kívül politikai erő ma nincs, vagyis más párt közelébe se kerülne a parlamenti küszöbnek. /3/

A teljes népesség körében 8, a valamilyen pártot választók közt 14, a pártot választó biztos szavazók esetében 17 százalékosra nőtt a Fidesz előnye - áll a Gallup januári közvélemény-kutatásában. A felmérés szerint Gyurcsány Ferenc egyre népszerűtlenebbé válik a lakosság körében. A teljes választókorú népesség körében változatlanul szokatlanul alacsony a pártot választók, és választásokon részt venni kivánók száma. A korábbi három hónapban mért tartózkodás januárban sem csökkent jelentősen. A politikai érdeklődéssel rendelkezők táborán belül viszont szignifikáns átrendeződést mértünk január folyamán. A Fideszt szignifikánsan, három százalékkal többen választották mint előző hónapban, mig az MSZP tábora ugyanilyen szignifikáns mértékben három százalékkal csökkent. A két ellentétes irányú változás hatására a decemberi 2 százalékos Fidesz előny a teljes népességen belül 8 százalékra nőtt. A többi párt támogatottságában nem volt jelentősebb elmozdulás. Az SZDSZ-nek és az MDF-nek egyaránt 2-2 százalékos a tábora, a Centrumpártra 1 százalék szavazna. A MIÉP-nek és a Munkáspártnak a fél százalékot sem érte el a szavazótábora, míg valamennyi más párttal együttvéve a lakosság 1 százaléka szimpatizál. A valamilyen pártot választók aránya változatlan. Decemberhez hasonlóan most is a teljes népesség több mint a fele, 54 százaléka nevezett meg valamilyen pártot, hogy egy feltételezett most vasárnapi parlamenti választáson arra adná a voksát. Ebben a körben a múlt havihoz képest a Fidesz és az MSZP támogatottsági aránya azonban átalakult: a Fideszt a pártot választók 51, az MSZP-t a pártot választók 37 százaléka támogatja. Novemberben még 46:41 volt ugyanez az arány.

A valamilyen pártot választók között az SZDSZ-t és az MDF-et 4-4 százalék támogatja. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt, a Centrum Párt és együttvéve minden más párt is 1-1 százalék támogatót mondhat magáénak. A pártot választó biztos szavazók aránya (vagyis azoké, akik azt mondták, hogy biztosan elmennének szavazni, és meg is mondták, melyik pártra szavaznának) a teljes választókorú népességen belül most is az előző hónappal megegyező - és nagyon alacsony - 41 százalék. Az ezen a táboron belüli átrendeződés, éppen a nagyon kicsi bázis miatt is, kiugróan nagy különbséget eredményezett a két nagy párt között. Az ebben a körben mért előző hónapi hat százalékos Fidesz előny (ami 2003 nyara óta a legkisebb volt) most újra 17 százalékos: a legnagyobb ellenzéki párt 54, az MSZP 37 százalékos aránnyal bir ezen a legszűkebb körön belül. A kormányfő megítélésében bizonytalanok aránya október eleje óta dinamikusan csökken. Az emberek nagy többsége a kormányfő kinevezése után egy jó ideig nem vállalkozott arra, hogy a rövid ismerkedési periódus alapján elhamarkodott ítéletet mondjon a munkáját illetően. Ez az arány hónapról hónapra csökken: az októberi 51 százalékról november elejére 44, majd december elejére 35 százalékra zsugorodott a miniszterelnök megítélésére nem vállalkozók aránya.

Az év végi és év eleji intenzív, a bulvársajtót is igénybevevő ismerkedési kampány hatására januárra 26 százalékra esett le azok aránya akik nem rendelkeztek kialakult véleménnyel a kormányfő munkáját illetően, ami már megközelíti a korábbi miniszterelnökök munkájának megitélése során tapasztalt kb. 15-20 százaléknyi "bizonytalansági szintet". A vélemények kikristályosodásával párhuzamosan emelkedett a teljesítményt rossznak tartók aránya. Novemberben a teljes népesség 23 százaléka, decemberben 32 százaléka, most pedig már a megkérdezettek 41 százaléka szerint a miniszterelnök inkább rosszul látja el feladatát. Azok aránya, akik szerint Gyurcsány Ferenc mint miniszterelnök inkább jól látja el feladatát, a novemberben elért 33 százalékos arányról nem mozdult tovább. Az azóta véleményt formálók az elégedetlenek táborát gyarapították.

Pártpreferenciák szerint a megítélés természetesen élesen különbözik; a Fidesz szimpatizánsoknak 77 százaléka ítéli úgy meg, hogy a miniszterelnök rosszul végzi feladatát, míg az MSZP szimpatizánsainak 82 százaléka látja úgy, hogy inkább jól végzi, csak 9 százaléka úgy, hogy rosszul végzi feladatát. A teljes népesség közel fele (45%) akik nem nyilvánítottak pártszimpátiát,a miniszterelnöki teljesítmény megítélésére is sokkal kisebb arányban vállalkoznak (csak 55 százalékuk). A közöttük véleménnyel rendelkező körében másfélszer akkora a negatívan mint a pozitívan értékelők aránya. (32% vs. 22% ) A legidősebb korosztály kivételével minden korosztályban szignifikánsan többen vannak a teljesítményt negatívan értékelők mint a pozitívan értékelők. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tevékenységének megítélése a különböző életkori csoportokban A kormányfő és a vezető kormánypárt megítélésének a romlása nem független attól a ténytől, hogy a magyarok abszolút többsége ismét pesszimista a jövőt illetően. A decemberi 59 százalékról 62 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint Magyarországon ma inkább rossz irányba mennek a dolgok, míg a lakosság 28 százaléka érzékeli csak úgy, hogy a dolgok inkább jó irányba mennek. /4/

Az összes megkérdezett körében a decemberi 27 százalékról 31 százalékra bővült a Fidesz tábora, és 25-ről 28 százalékra az MSZP-é a Szonda Ipsos felmérésében. A biztos pártválasztók körében a Fidesznek 48, az MSZP-nek 40 százalékos támogatottsága van, decemberhez képest ebben nem történt változás. A Szonda Ipsos felmérése szerint meglehetősen lanyha a választási részvételi aktivitás, egy most vasárnapi parlamenti választáson a megkérdezettek 51 százaléka venne részt. A biztos pártválasztók körében a Fidesznek 48, az MSZP-nek 40 százalékos támogatottsága van, decemberhez képest ebben nem történt változás. Az SZDSZ 4, az MDF és a MIÉP 3-3 százalékon áll - áll a Népszabadságban közzétett közvélemény-kutatási eredményben. A Szonda Ipsos januártól laptop segítségével méri a pártok támogatottságát, így lehetőség van arra, hogy a megkérdezett maga üsse be a választ, anélkül, hogy a kérdező azt látná. Ez nagyobb válaszadási hajlandóságot eredményezett, ami a Fidesz és az MSZP szimpatizánsainak számát növelte. Az összes megkérdezett körében a decemberi 27 százalékról 31 százalékra bővült a Fidesz tábora, és 25-ről 28 százalékra az MSZP-é. A kisebb pártok támogatottsága nem nőtt. /5/

Ellentétes mozgást talált a legnagyobb pártok támogatottságában két vezető közvélemény-kutató januárban. A Gallupnál ismét jelentősen nőtt a Fidesz és csökkent az MSZP támogatottsága, míg a Szonda felmérése szerint decemberhez képest 1 százalékkal csökkent a két párt különbsége. A Gallup a Fidesz biztos szavazóinak arányát 54 százalékra teszi, az MSZP-ét 37-re, a két kisebb parlamenti pártot nála egyaránt 3 százalék támogatja. A Szonda I psos legfrissebb kutatása szerint a Fidesznek 48, az MSZP-nek 40 százalék a szavazótábora a biztos pártválasztók körében. A kutatók az SZDSZ 4, az MDF 3 százalékos támogatottságát mérték, és 3 százalékkal ismét megjelent a MIÉP. /6/
1. MNO - ma.hu nyomán
2. Szocialista szavazókat vihet el az adóreform? 2005.01.27. napi.hu nyomán
3. Gyurcsány megítélése is kezd romlani. NOL nyomán
4. Gallup: a biztos szavazók között 17 %-kal vezet a Fidesz. 2005.01.28., gallup.hu, hirtv.hu nyomán
5. Szonda: Nem változtak az erőviszonyok. NSZ, 2005.01.29., origo.hu nyomán
6. Megint más eredmények a közvélemény-kutatóknál. 2005.01.29., MR nyomán

Politikai viták: „A kéj nem áll el!”

A címben idézett mondást azért vettük igénybe, hogy jelezzük, az uralkodó médiafőirány igyekezete egy konjunktúrát elégít ki (!), amikor a Fideszt és főként Orbánt izélgeti. A bedobott, felfuttatott, ma már a zeniten túljutott médiatéma egy lejárató kampánnyá „szelidült”, ami egyfelől azt jelenti, hogy már csekély a valóságtartalma, másfelől viszont még mindig jó arra, hogy eróziót okozzon a jobboldalon. A 168óra című politikaibotrány- és bulvárhetilap a körös-kritikus Malgot Istvánt kéri fel médiumnak.

a) Miből lesz a cserebogár?

Malgot mondja: Amikor az első választási fordulót 2002-ben a Fidesz elveszítette, nyílt levelet közöltem a Magyar Nemzetben meg a Heti Válaszban. Ebben magamat baloldali értelmiséginek vallóként azt írtam: Magyarországon hamis a bal-jobb-felosztás, és arra buzdítottam az embereket, szavazzanak a Fideszre, mert benne láttam a lehetőséget, hogy megszünteti azt a megosztottságot, amiben szinte már élni sem lehet. Talán tanul a hibáiból, talán megszabadul az arroganciáitól, talán képes lesz a párbeszédre. Talán, talán, talán... Ezt már akkor is hangsúlyoztam. Ezután hívtak meg az alakuló Szövetség a Nemzetért Polgári Körbe. /…/ Orbánnak van egy lelki programja, s szerintem ő küldetésszerűen végzi a feladatát. El kell menni Erdélybe, meg kell hallgatni, hogy beszélnek róla. Ott ő tényleg Csaba királyfi.

Majd azzal folytatja Malgot, hogy ezt a mítoszt Orbán megszüntette. Soha nem gondolt ellentétek vannak nemzetrészek között. Ebben nekünk is felelősségünk van. Megpróbáltuk átlapátolni a népszavazás szégyenét a kormányoldalra, de hát nem politikai ellenfeleink találták ki, hogy szavazzunk a kettős állampolgárságról.

Majd hosszasan elidőznek a Fidesz, Orbán, és a radikális jobboldal képviselői, médiumai közötti érintkezésről, amit Malgot egyértelműen elítél.

A 168órás fél felveti, hogy a "Történelem Főutcáján" már a sajtóklubosok vonultak végig a Fidesz különböző vezetőivel... A Fidesz ezzel a rendezvénysorozatával kezdett zsákutcába menetelni. – mondja Malgot. Erre a pártelnök nem jött rá? – szól a kérdés. Mire Malgot: Azt, hogy a Történelem Főutcája így jelent meg, nem a Fidesz vezetői határozták el. Hanem? Orbán körüli tanácsadók. Egyiküknek-másikuknak az volt a meggyőződése, hogy használ a Fidesznek, ha azok a keménykedő toll- és köpönyegforgatók ott vannak.

A szövegben található poénok közül néhány, Malgot előadásában: „Orbán Viktornak nincs telefonja. Titkárságokon keresztül lehet érintkezni vele.” „Ön tagja még a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek? Ebbe a körbe nem lehetett belépni: hívták az embert. Úgy gondolom tehát, kilépni sem lehet. Hogy valaki eleget tesz-e egy meghívásnak, vállalás kérdése is. És én nagyon szeretem az ott levő embereket. Más kérdés, hogy már egy éve nem üléseztünk.” „Orbán Viktort két és fél éve emberileg és politikusként nagyra becsülte. Változott-e a véleménye? Képességeit nagyra tartom ma is. A történelem azonban arra tanít bennünket, hogy kiemelkedő képességű emberek is járhatnak rossz úton. A zseniális politikusok hibái nemegyszer katasztrófákkal járnak.” „Eszerint katasztrófa felé sodródunk? Vagy esetleg van kiút? Rendkívül élesek a társadalmi ellentétek, tömegek élnek iszonyatos szegénységben. A rettenetes politikai csatározások nem fogják megszüntetni az ország gondjait. Annak a játéknak történelmileg vége, hogy megpróbáljuk erővel legyőzni a másikat. A Fidesz nem tudja eltüntetni az MSZP szavazótáborát, és fordítva sem megy. Például azért sem, mert a két párt szavazóinak egy része időről időre elvándorol. A pártoknak az egész társadalom érdekeit kell képviselniük. Ezért függetlenül attól, kik nyerik a választásokat, a parlamenti erőknek valamiféle együttműködést kell kialakítaniuk.” /1/

b) Után- és hátba lövős játékok

Hasonlóan megkésett, utánlövős játék a Demszky-szindróma felszámolásának MSZP-s forgatókönyvét cincálni.

Az MSZP és az SZDSZ viszonyát is befolyásolja Gyurcsány Ferenc aktivitása. A két párt békén él egymással, de - sokak szerint - az ambiciózus (állítólag főpolgármesteri álmokat is dédelgető) Molnár Gyula budapesti elnök "kormánymegbízotti" kinevezésével az MSZP a fővárosban is megkezdte a térfoglalást. Legalábbis az előkészítő munkát. Vagy csak Molnárnak akart a miniszterelnök elfoglaltságot találni? Folyik-e harc a városért? Sokan gondolják, hogy a két kolíciós párt közötti kapcsolat új fejezete Molnár Gyula Budapest-ügyi kormánymegbízott kinevezésével kezdődött. Pedig nem így van. A jelenség neve itt is Gyurcsány. Aki már miniszterelnök-jelöltként előszeretettel nyilatkozta: számára a liberális értékek teljességgel vállalhatóak, sőt... Akkoriban ezt úgy értelmezték: a kiváló ütemérzékkel előlépő politikus csak az SZDSZ bizalmát szeretné megnyerni a zökkenőmentes átmenet érdekében. Bőhm András szerint - Molnár kinevezése - kommunikációs trükk. Ezt a bizalmat Gyurcsány Ferenc megkapta - az SZDSZ-nek nem is volt más választása. Innentől a miniszterelnök rendre átsétál a liberálisok felségterületére. Élére állt a sorkatonaság megszüntetésének, a drogtörvény "visszaszigorítása" ügyében nyíltan megbírálta az Alkotmánybíróságot, mondván: a kormány csak azért sem dugja börtönbe a füvet kipróbáló, rajtakapott tinédzsereket. A sor folytatódott az ügynöktörvény felmelegítésével, a rászorultsági elv hangoztatásával, újabban az adócsökkentés került a kormányfői kommunikáció homlokterébe. Ehhez jön Molnár Gyula XI. kerületi szocialista polgármester kinevezése a súlyos feladatkörrel, hogy az MSZP budapesti elnöke "segítsen összegyűjteni azokat az ügyeket", amelyek gyorsan hoznak látványos eredményt, segítve a koalíció esélyeit a 2006-os választáson. Amikor Budapest döntő harci terep lesz. /2/

A harmadik fajta orientáció médiakommunikációja már azzal foglalkozik, hogy mit fog csinálni – feltehetően – a Fidesz, mit kéne csinálnia a baloldal szerint. A HVG-s orientális a következőket látja.

Bár nincs jó passzban a Fidesz-MPSZ a decemberi eredménytelen népszavazás óta, a baj korántsem akkora, mint azt a kormányoldal látni, illetve láttatni igyekszik. „Az Orbán Viktor pozícióinak gyengüléséről szóló hírek akár még jól is jöhetnek az ellenzéki vezérnek, aki a színfalak mögött irdatlan tempót diktál csapatának.” (Ezt találtuk a legjobb mondatnak az ilyen típusú szövegekben!) A Gyurcsány-Hiller páros kitette az indexet az előzéshez, még az is lehet, hogy az MSZP "piros Ferrarinak" álcázott kétüteműje rövid időre a Fidesz-MPSZ járműve mellé kerülhet, de a döntő pillanatban Orbán rálép majd a gázpedálra - így értékelik a legnagyobb ellenzéki pártban a 2004-2005 fordulója fejleményeit, amikor is a pártpreferencia-vizsgálatok szerint egy időre szűkült a távolság a népszerűségi listát vezető Fidesz-MPSZ és az MSZP között. Bár a Medián legutóbbi vizsgálata már azt mutatta, az előzés lehetősége csupán átmeneti volt - a két nagy párt közötti olló a decemberi záródás után ismét nyílni látszik; jelenleg 9 százalék a különbség a Fidesz javára a teljes népességet alapul véve (HVG, 2005. január 22.) -, lélektani szempontból kétségtelenül nehéz napokat élt át a közelmúltban Orbán Viktor pártja. Ezúttal nekik kellett megtapasztalniuk azt, amit annak idején a közvélemény-kutatásokat 2003 nyaráig vezető MSZP-nek: milyen az, amikor - Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök hasonlatával - izzadó tarkójukon érezhetik a mögöttük futó hűvös leheletét. Talán ezzel is magyarázható, hogy az amúgy fegyelmezett pártból a múlt héten számos belső információ került ki.

(Ez a mondat a másik lelemény az ilyen szövegekben, mert a valóságban kiszivárogni csak a Fideszből tud bármi is, gondoljunk arra a tipikus baloldali sajtófordulatra, hogy „egy, a Fidesz magát megnevezni nem akaró politikusa” közölte velünk. Az MSZP csak az szivárog ki, amit tudatosan kiszivárogtatnak, akár úgy, hogy ellopatják saját maguktól.)

A 168órás Fidesz-portré a következőkkel folytatódik. Gyurcsány miniszterelnökségével szertefoszlott az az illúzió, hogy 2006-ban különösebb erőfeszítések nélkül is a Fidesz-MPSZ ölébe hullik majd a választási győzelem. Már senki nem tartja "lottóötösnek" a tavalyi kormányfőcserét, noha egyöntetű vélemény a Fideszben, hogy Gyurcsány keskeny pallón egyensúlyoz, s akár egy kisebb gazdasági megrendülés, illetve egy, a kormánypártokon belüli elégedetlenségi hullám elsodorhatja. Orbánék ezért egy olyan forgatókönyvet sem tartanak kizártnak, hogy Gyurcsány - helyzete stabilizálása érdekében - 2006-ig formálisan is átveszi az MSZP irányítását Hiller Istvántól, s ezzel a Fidesz kommunikációjában ismét teret kaphat az az üzenet, hogy az MSZP súlyos válságba került. Jelenleg viszont még úgy fest, a kormánypártok mondhatják ugyanezt a Fideszről és személy szerint Orbánról. A pártelnök, aki 2003 tavaszán azzal a feltétellel vállalta el a politikai közéletbe való visszatérését, hogy pártja első számú vezetőjeként a saját elgondolásai szerint formálhatja át szövetséggé a Fideszt, illetve tőle közvetlenül függő személyeket nevezhet ki a választókerületek élére, a napokban már maga sem zárta ki, hogy formálisan hátrébb lépjen. A pártelnöki és a kormányfőjelölti funkció tervezett szétválasztása (az utóbbit természetesen Orbánnak tartva fenn) a soron következő, valószínűleg májusi kongresszuson ugyanakkor aligha jelentene térvesztést a jelenlegi pártelnök számára. Utódának, bárki legyen is az, egyedüli feladata, hogy Orbán mögé sorakoztassa fel a pártot (a lehetséges elnökutódként eddig felvetődött nevek között van a rendkívüli szervezőképességekkel megáldott politikus hírében álló Kósa Lajos debreceni polgármester, Áder János frakcióvezető, Varga Mihály volt pénzügyminiszter, illetve Pokorni is, bár utóbbi a hírek szerint nem vállalná az újbóli elnökséget). A jelenlegi pártvezér pusztán kormányfőjelöltként történő szerepeltetése alkalmas eszköznek tűnik az olyan - gyakran már a táboron belülről is elhangzó - vádak kivédésére is, hogy a hajdan kiváló vitakészségével brillírozó Orbán az utóbbi időben intellektuálisan elpuhult, és menekül az éles vitahelyzetek elől. Ugyanakkor - mint azt a pártelnök környezetéből is megerősítették - Orbán egy percig sem gondolta komolyan azt a nemrégiben a Nap-keltében elhangzott "elszólását", miszerint: "Nincs már nekem olyan sok hátra a politikában." /3/

Ki ne maradjon a legnagyobb Fidesz-szivárogtató forrás, íme a Népszava értékelő közleménye. A Fidesz berkeiből kiszivárgott információk arra utalnak, hogy a párt vezető köreiben szokatlan feszültségek támadtak, s ebből némelyek egyenesen válságra következtettek. A jelek szerint Fidesz-vezetők a bajaikon való felülkerekedés érdekében személyi, szervezeti, kommunikációs és talán stratégiai átalakítások terveit fontolgatják. Valószínűbb azonban, hogy csupán az eddig is tapasztalt politika némi technikai feljavítása van soron. A javítóprogram elemei: a totális ellenzékiség magasabb fokozatra kapcsolása; a kommunikációs tevékenység javítása az új helyzethez illeszkedve; a szervezeti hatékonyság fokozása; intenzív szakértői háttértevékenység a kormányzásra való előkészületként. Ami mindezt keretbe foglalja, az nem új stratégia, hanem a politikai marketing.

A Fidesz szokás szerint agyonhallgatja a jobboldali értelmiség részéről a párt vezetőit ért szórványos bírálatot. A nyughatatlan kritikusokat rövid úton kiszorítják a jobboldali sajtóból, nem bizonytalaníthatják el saját táborukat. Legfőképpen a vezér csalhatatlanságát illetően nem tehetnek ilyet. A Fidesz válságos helyzetéről szóló fejtegetések így a semmibe hullnak. Nemrégiben látott napvilágot Malgot Istvánnak, az Orbán Viktor által fémjelzett polgári kör, a Szövetség a Nemzetért alapító tagjának elemzése a Fidesz helyzetéről, amely lesújtó képet adott a jobboldal állapotáról, és kemény bírálatot fogalmazott meg a Fidesz elnökével szemben is. Idézzünk néhány jellemző passzust az írásból: "Szétrobbant az az illúzió, hogy a Fidesz jelenlegi állapotában képes a nemzet érdekében felelős döntéseket hozni, képes a társadalom többsége által járható utat, követhető célokat kínálni…" "Az új struktúra vezérlő elve az elnök iránti feltétlen elkötelezettség lett. Az egyszemélyi hatalom háborúk idején hatékonysága miatt elfogadott, ugyanakkor az egyszemélyi hatalomnak szüksége van a háborús körülmények fenntartására, hiszen létét csak valamiféle harc víziójával tudja igazolni." "Jelenleg a Fidesz egyre kevésbé értékcentrikus párt, és egyre inkább a nemzeti populizmus megjelenítője. Értékek vállalása helyett népszerű vagy népszerűnek tartott nézeteket és követeléseket hangoztat." /4/ Innentől lásd mint fent.

c) A politikatudományos látásmód azért más

A politikatudományos viták egyedüli témája és célpontja a Fidesz (általában, hogy mi lesz a jobboldallal), valamint hogy maga alá temeti-e a Gyurcsány vezette baloldali liberális ámokfutás az állammal, gazdasággal a politikai rendszert is, s a jobboldal passzivitásában éppen olyan veszteségeket szenved, mint a komprádor mentalitással hatalmat gyakorló-szervező baloldali hálózati szövetség. Fricz Tamás aktuális észrevételei a „Fidesz stratégiaváltása előtti” pillanatokat minősítik, de csak az érthetetlen politizálás további kétségeit tárják fel, teszik még érthetetlenebbé. A Fidesz párt viselkedése - a megfontolt „passzivitás taktikájának” látványos bukása mellett - tartalmaz olyan elképesztően tudománytalan, zárt kimenetelű folyamatokból, kilépésre alkalmatlan operatív politikai megoldásokat, távlatilag program és iránymutatás nélküli társadalmi jelenlétet, amit maguk a párt vezetői és vezető tanácsadói is képtelenek megmagyarázni. (Az adódó magyarázatokat viszont nem szabad kifejteni, mert a pártra és jobboldalra nézve még súlyosabb konzekvenciái lennének!)

Fricz legsúlyosabb következtetését (hogy ti. a Fidesznek 2006-ra az értékelvű, a nemzeti és a társadalmi progressziót összezárni - egyáltalán képviselni próbáló politikáját a kormány ádáz bírálatával kell kiegészíteni) a magunk részéről meghaladott állapotnak, észlelésnek, lefutott kommunikációs helyzetnek tartjuk. Azok az érvek és szakpolitikai bírálatok, amelyek a mai kormány elképesztő ténykedését minősítenék, a társadalomnak már nem jelentenek semmit: a magyar társadalom olyan tájékozatlan, s a médiauszály olyan mértékben orientálja a bizonytalan tömegeket, hogy csak az emberi gyengeségek felőli politikai befolyásszervezés lehet eredményes. (Ha csak, valami csoda nem történik!) /4/
1. Körtársak. Malgot István Orbán Viktorról. Bányai György, 168óra.hu nyomán
2. Harc Budapestért. Gréczy Zsolt, 168óra.hu nyomán
3. Stratégiaigazítás a Fideszben. Átszabásminták. Dobszay János, hvg.hu nyomán
4. Kifulladásig. Ripp Zoltán, nszava.hu nyomán
5. Fricz,T.: Stratégiaváltás előtt a Fidesz. MN, 2005,01.29. nyomán

Párttérkép: Lesz-e még MDF?

Önálló frakciót kíván alapítani a Nemzeti Fórum május 9. után - közölte Lezsák Sándor, az országgyűlési csoport tagja pénteken. Az MDF-ből kivált és kizárt képviselőkből alakult országgyűlési csoport tagjai a házszabály szerint fél évig, ez év május 9-ig független képviselőként tevékenykednek, s ezt követően alapíthatnak frakciót, vagy csatlakozhatnak más országgyűlési képviselőcsoporthoz - emlékeztetett budapesti sajtóértekezletén Lezsák Sándor. "Tudomásom szerint valamennyi képviselőtársamnak az a véleménye, hogy önálló frakciót szeretnénk alapítani" - mondta a független képviselő, ennek jogi és tartalmi feltételeit jelenleg készítik elő. A 2006-os választásokon együtt kívánnak működni a Fidesszel. "Azt, hogy ez milyen kapcsolat lesz a Fidesz - Magyar Polgári Szövetséggel, ezt ma még nehéz előre megjósolni" - tette hozzá. Az MTI kérdésére elmondta: jelenleg többféle elképzelésük van arról, milyen formában működjön tovább a Nemzeti Fórum. Mint mondta, amennyiben az MDF leváltaná vezetését, visszatérnének az MDF-frakcióba, "de erre most igen kicsi az esély". Azt is kevéssé látta kivitelezhetőnek, hogy a Fidesz-frakcióhoz csatlakozzanak, mivel, mint mondta, gondolataikat önállóan kívánják megjeleníteni. Szólt arról a lehetőségről, hogy csatlakoznának egy, a Kereszténydemokrata Népppárt (KDNP) által alakított önálló frakcióhoz, illetve közös, KDNP-Nemzeti Fórum frakciót hoznának létre. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a Nemzeti Fórum bejegyezteti magát pártnak, úgynevezett frakciópártot hoz létre, "amelyik kifejezetten olyan szándékkal jön létre, hogy ebben a másfél esztendőben frakcióként tudja képviselni azokat a politikai gondolatokat, törekvéseket, amelyeket konferenciákon különféle formában megfogalmaz". Lezsák reményét fejezte ki, hogy szombati ülésén az MDF Országos Választmánya megsemmisíti a párt országos etikai és fegyelmi bizottságának novemberi határozatát, amely kizárta őt és Balogh Lászlót az MDF-ből. Leszögezte: bár független képviselő, csak az MDF vezetésétől független, és továbbra is az MDF tagjának tartja magát mindaddig, amíg a kizárásáról döntés születik. Bejegyezték az országgyűlési csoport mögött álló Nemzeti Fórum Egyesületet, és 19 munkacsoportot alakítottak, amelyek a parlamenti munkát segítik, valamint a jövő héttől március közepéig megyei fórumokat is szerveznek valamennyi megyében. (A Nemzeti Fórum önálló frakciót akar. NOL, 2005.01.28., MTI nyomán)

További hírelemzések a gondola exkluzívban
Új testület döntene az ügynökiratokról
Kormányzati médiapolitika: hálózat a hálón és a beszavazósó
Választási politika: káderek kerestetnek
Kormányzás: az a hiteles, amit mi mondunk!
Külpolitika: vereségre vereség - új arcok régi családok
Fidesz: a nyitás politikája Orbán kezében




TÁJÉKOZTATÁS: hogyan él a sajtó

Az előírt időpontnál korábban hosszabbíttatnák meg koncessziós szerződéseiket az országos kereskedelmi televíziók. A sietség oka az lehet, hogy 2006-ban kormányváltástól tartanak a médiagazdaság körei?!

Új információforrások: találjuk ki! – bankok a neten

Ügyes kormányzati trükknek minősíthető „A Kontroll” címen kiadott, civilnek mondott lap, amelyet a Társadalmi Unió nevű organizáció ad ki, a GKM pénzén. A szokott kelet-európai abszurd jegyében a fogyasztóvédelmet államilag pénzelt „civil” szervezetek űzik. A Kontroll önmeghatározása szerint „országos fogyasztóvédelmi újság”. Ismeretes, hogy az Európai Unió nagy súlyt helyez a fogyasztóvédelemre. Hazánk a társadalmi fejlettség számos vonatkozásában jócskán elmaradt a nyugati társadalmaktól. Az önszervező és önvédelmére képes civil társadalom egyik biztos jele a társadalmi alapú fogyasztóvédelem. Ez az ellenőrző funkció nem (pontosabban: sem) működött a csatlakozásunk előtt. Igazság szerint azóta sem. A „piaci űrt” próbálja meg kitölteni A Kontroll című havonkénti lap, amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium finanszíroz, pályázat útján átadott pénzzel. A szokott kelet-európai abszurd jegyében a fogyasztóvédelmet államilag pénzelt „civil” szervezetek űzik. A lap 8. száma jelent meg karácsonyi szám gyanánt. Az állami pénz megtette hatását a lapszámban: a két vezető anyag két államtitkár PR-interjúja. Az irracionálisan bonyolult elnevezésű Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól Mesterházy Attila politikai államtitkárt és Kovárik Erzsébet közigazgatási államtitkárt kérdezik meg a tárca fogyasztóvédelmi elképzeléseiről. A két vezető rózsaszín jövőképet vázol föl, minden érdemi eredmény vagy konkrétum említése nélkül. A további cikkekből is jól kihallatszik a kormányzati megrendelés. Fogyasztóvédelem címén megnyugtatják a lakosságot, hogy nem lesz nagyarányú a gyógyszeráremelés. Iványi Gábor volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő nyilatkozik hosszasan, hogy mily sokat áldoz a kormányzat a hajléktalanokra. És így tovább. A lap terjedelmében és kiállításában erősen emlékeztet az akkor ellenzéki szociálliberálisok által rendszeresen elítélt Országjáró című kiadványra, amely az Orbán-kormány által preferált értékeket volt hivatva népszerűsíteni. A hasonlóságot az is nyomatékosítja, hogy A Kontrollt is ingyenesen terjesztik, országszerte. (Országos „fogyasztóvédelmi újság” – közpénzen. gondola.hu nyomán)

Egy új honlapon a hankissi „Találjuk ki” játék folyik tovább. Miért kellene kitalálnunk Közép-Európát? Nincs már rég kitalálva? Vagy ha nincs, ki kell-e találni? És ki lehet-e találni? Vannak, akik úgy vélik, nem kitalálni kellene, hanem elfelejteni. Nem egy talán soha-nem-volt Közép-Európában, hanem a világban kellene a helyüket keresniük s megtalálniuk e térség országainak. Lehet, hogy igazuk van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy -- ha akarnánk, megpróbálnánk – nem tudnánk segíteni egymásnak, nem tanulhatnánk egymás sikereiből és kudarcaiból, akkor is, ha sok tekintetben versenytársai vagyunk egymásnak. E honlap ezt a közös tanulási folyamatot igyekszik elősegíteni a maga szerény eszközeivel. (Hankiss Elemér: Találjuk ki Közép-Európát. 2005.01.13., talaljuk-ki.hu nyomán)

A diétákkal és egészséges táplálkozással foglalkozó amerikai eDiets ingyenes online magazint indít. A megjelenését illetően klasszikus nyomtatott magazinokra emlékeztető kiadványt 13 millió regisztrált felhasználónak küldik szét. Az eDiets vezetősége ettől a lépéstől a hirdetők körének kiszélesítését, valamint új felhasználók bekapcsolódását reméli. Több nyereséges év után 2003 első kilenc hónapjában az egészségoldal 2,82, míg idén ugyanebben az időszakban már 9,85 millió dollár veszteséget könyvelt el. Ennek nagy része az értékesítési- és marketigköltségek 50 százalékos növekedésének köszönhető. Idén a 31 millió dolláros marketingbüdzsé 15 százalékkal fog nőni, tudta meg az Advertising Age. (Új online magazint indít az eDiets. 2005.01.26., prim.hu nyomán)

Csaknem tucatnyi pénzintézet verseng a magyar nyelvű interneten az on-line bankolás szabadságát és kényelmességét választó felhasználókért. A bankok üzletpolitikája is a hálóra "tereli" az ügyfeleket, hisz jóval olcsóbbak az internetes bankfiókokban elérhető szolgáltatások, ráadásul sorban állás és időpocsékolás nélkül. A Citibank (www.citibank.hu) letisztult kék-fehér nyitólapjáról letölthetjük az Internet Bank bemutatóját, ahol a valós körülményeket meggyőzően szimulálva ismerhetjük meg a felületet működés közben. Először ki kell választanunk, hogy folyószámlás, hitelkártyás vagy ún. "Citibusiness" ügyfelek vagyunk-e. Az azonosító és jelszó megadása után a belső, biztonsági felületre érkezünk, ahol folyószámlást választva a menürendszerből nagy ikonok és legördülő lista alapján is választhatunk. A kezdeti bizonytalanságon a jobb oldali sávban megjelenő on-line súgó segít túljutni, ami dinamikusan változik, attól függően, melyik elemre kattintunk. A szolgáltatások széles köréből választhatunk, számlatörténet, átutalások teljesítése, betétek kezelése - mintha minden a helyén lenne. Online help-desket azonban nem találunk, egy kitölthető formanyomtatványon lehet e-mailkapcsolatba lépni a bankkal, valós idejű válasz azonban nem érkezik. Az elrontott adatokat törölni ugyan lehet, de a megszokott "vissza" gomb hiányzik. Az OTP Portálján (www.otpbank.hu) a cég márkajelzései és biztonsági tanúsítványai az uralkodó látványelemek. A jobb oldali menüből beléphetünk az on-line-bank használatát ismertető felületre, ahol akár hangalámondással együtt is játszható filmből megismerhetjük az on-line banki szolgáltatások használatát. A jól áttekinthető, nagybetűs táblázatokból egyértelmű utasításokat adva végezhetünk tranzakciókat, követhetjük számlánk történetét, vagy feltölthetjük mobiltelefonunk egyenlegét. Minderről kinyomtatható visszaigazolást kapunk, valamint tetszőleges formátumba el is menthetjük az adatokat. Az on-line súgó is segítségünkre áll, valamint az on-line help deskes támogatás is elérhető.

A Budapest Bank (www.budapestbank.hu) oldalán szinte elbújik az on-line felületre vezető link, amikor mégis odajutunk, akkor a nyitóoldalon egy hetek óta lejárt Közlemény "figyelmezet" valamire. A tájékoztató szerint az elektronikus szolgáltatásokat furcsa mód elég levélben megrendelni, és a szükséges kódok és a programlemezen (floppyn?) érkeznek. Ehhez képest érthetetlen, hogy a vállalati szolgáltatások menüpont mélyén találunk csak letölthető programfrissítéseket (3-4 MB) és óriási méretű 9,3 Mbyte felhasználói kézikönyvet. Kipróbálható bemutatóprogramot nem leltünk a Budapest Bank internetes felületén. A CIB Internet Bank (www.cib. hu) évek óta tarol a szakmai megmérettetéseken, az év internetes bankja címet jól használható, ügyfélbarát felületéért kaphatta meg. A honlapról elérhető - Java applet-ként futó - demo változata szerint a titkosított felületre az azonosító és jelszó megadása után léphetünk be, de választható a mobiltelefonos aláírás is, (ami egy világszerte elterjedt magyar fejlesztés eredménye). A "bankfiókban" aszerint választhatunk a szolgáltatások közül, hogy milyen csomag előfizetői vagyunk. A szokásos funkciók - számlatörtének, átutalások, betétek, hitelek kezelése - mellett különleges lehetőség a közüzemi számlák postai csekk alapján történő befizetése, vagy a postai úton, számlával nem rendelkezők számára történő pénzküldése. A nagy nyomógombok és a letölthető felhasználói kézikönyv, valamint az élőhangos telefonos és on-line segítség valóban vonzóvá teszi az egyre jobban terjedő on-line bank használatát. (Bankfiókok a neten. NSZ, Fülöp Hajnalka, 2005.01.28. nyomán)

Pannon Panoráma néven új, országos terjesztésű kulturális havilap indul februártól - jelentette be a Király Kiadó Rt. tulajdonos-vezérigazgatója Pécsett. A tízezer példányban megjelenő színes magazin eleinte a Dunántúl és Budapest újságárusainál, valamint előfizetés útján kapható, később azonban az ország keleti régióiban is találkozhatnak vele az olvasók. Az új lap legfőbb feladatának a hagyományok, értékek őrzését tekinti. Témaválasztásában a kulturális, művészeti élet alkotó szellemi műhelyeinek, fiatal tehetségeinek bemutatását helyezi előtérbe, emellett foglalkozik könnyű- és komolyzenével, a színház világával is. Király László elmondta, hogy az A4-es formátumú havilap a tavaly májusban indult Pécsi Panoráma jogutódja, amely rövid időn belül népszerű lett Baranya kultúra iránt érdeklődő közönsége körében, több tucat külföldön élő magyar olvasót is előfizetői között tudhatott. Hiszem, hogy van és lesz is igény a kultúrával foglalkozó minőségi lapokra, az irántuk való érdeklődést pedig várhatóan fokozza majd az a tény, hogy Magyarország egy városa 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz – fogalmazott. (Kulturális hírek - Pannon Panoráma - új kulturális magazin indul. 2005.01.28., Király László, hirado.hu/MTI nyomán)

Információpolitika: sokat akar a szarka

Akár több ezer munkáltató is számíthat arra, hogy büntetést postáz számára az APEH. Az új szabályozás szerint ugyanis a január 31-én esedékes adatszolgáltatási kötelezettséget a kifizetőhelyeknek nem papíron, hanem elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteniük. Erre viszont sokan nincsenek felkészülve. Az APEH 400-500 ezer adatszolgáltatótól közel 18 millió – magánszemélyre vonatkozó – adatot vár a január végi időpontig. Az adótanácsadók egyesülete nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy hosszabbítsák meg a január 31-ei határidőt, illetve hogy továbbra is lehessen papíron szolgáltatni az adatokat. Veres János, a miniszterelnök kabinetfőnöke azzal utasította el a szervezet felvetését, hogy nem tudná az APEH a feladatát teljesíteni, és ellehetetlenülne az új szisztéma, az... (Mintegy félmillió érintettnek kell adatot szolgáltatnia január 31-éig - Munkáltatók ezreit büntethetik - 2005-01-26., vg.hu nyomán)

Médiapolitika: kereskedelmi tévék az ORTT ellen

Az előírt időpontnál korábban hosszabbíttatnák meg koncessziós szerződéseiket az országos kereskedelmi televíziók a médiahatóságnál. A sietség oka az lehet, hogy 2006-ban kormányváltástól tart a két műsorszolgáltató. Tíz évre kapták meg az országos kereskedelmi televíziók földi sugárzási jogukat a médiahatóságtól 1997 júliusában. Ez a szerződésben előírt jogosultságuk egyszer hosszabbítható meg, legfeljebb öt évre. A TV2 és az RTL Klub szerződése 2007 júliusában jár le és a hosszabbításnál a médiatörvény előírását kell figyelembe venni – mutatott rá Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) fideszes delegáltja. Szerinte a médiatörvény kimondja, hogy a hosszabbítási igényt tizennégy hónappal a jogosultság lejárta előtt kell bejelentenie az igénylőnek, és az ORTT ezt követően dönt az elfogadásáról. Ezt a határozatot tehát még nem lehet meghozni – mondta Szalai. Fontos előzmény, hogy Kovács György, az ORTT elnöke a múlt év októberében Brüsszelbe látogatott, mert az őt meghívó Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója informális beszélgetést kívánt folytatni vele. A Magyar Nemzet akkori információi szerint a találkozó hátterében a műsorszolgáltatási szerződés meghosszabbítása állt. A lap forrásai úgy látják: a televíziók tulajdonosai azért sürgetik az eljárást, mert attól tartanak, hogy 2006 után egy Fidesz-győzelem esetén nagymértékben romlana az esélyük az ORTT-vel folyó tárgyalásokon. Még annak tükrében is, hogy 2008 márciusáig a mostani ORTT dolgozik tovább, hiszen a médiahatóság költségvetése nagyban függ a parlamenti erőviszonyoktól. Félelmüket pedig az alapozza meg, hogy a baloldali ciklus alatt félreérthetetlenül a jelenlegi kormánypártok kommunikációját segítették elő.

Szalai Annamária úgy látja: a helyzetet súlyosbítja, hogy a médiafinanszírozás 2006-ra mindenképp összeomlik, mert az ORTT-hez tartozó Műsorszolgáltatási Alapnak több a kiadása, mint a bevétele. Szerinte a csődöt csak a médiatörvény módosításával lehetne megelőzni. A delegált azzal is érvelt, hogy az ORTT saját maga csonkította bevételeit azzal, hogy a hatodára csökkentette a Sláger és a Danubius Rádió koncessziós díját, és e műsorszolgáltatók esetében két éve precedenst is teremtett a műsorszolgáltatói szerződéseik előre hozott meghosszabbításával. Újhelyi István, az MSZP alelnöke a napilap kérdésére hangsúlyozta: 2006-ban nem kormányváltásra készül az MSZP, míg „a koncessziók ügyében a törvény szerint kell eljárni úgy, hogy az állam, a televíziók és a nézők jogai ne sérüljenek”. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója elmondta: örülnének a mielőbbi hosszabbításnak, de egyelőre arról tárgyalnak az ORTT-vel, miként módosuljon a szerződésük. Szerinte az RTL-nek nincsenek kormánypreferenciái, és csak azért sietnek, mert sok időbe kerül az új szerződés kidolgozása. A TV2 elöljárói elérhetetlennek bizonyultak a Magyar Nemzet számára. (Kormányváltástól tartanak, de még 5 évet akarnak a magántévék. 2005.01.28., Kristály Lehel, mno.hu nyomán)

A 2005-ös évtől megújult a Danubius, amely most jelentős, műsorösszetételt érintő változtatásokkal folytatja tevékenységét. Magyarországon a Danubius az országos kereskedelmi rádiók közül... a leggyorsabban ismerteti meg a hallgatókat az új nemzetközi és hazai dalokkal. A változtatások egy része már tapasztalható, az idei évet egy új szignálpark bevezetésével kezdte. A programban új műsorok is jelentkeztek. Fiatalos, lendületes rádiós adással ébreszti az országot 6 és 10 óra között a Reggeli Triós, amelynek három műsorvezetője, Lilu, Hepi Endre és Comandante Tomas Grande dinamikus könnyedséggel igyekszik a hétköznapi reggeleket különlegesebbé tenni. Továbbra is hallható a déli kívánságműsor, amelyet Vágó Piros vezet és amely most új alműsorral bővült. A Piros Ász nevet viselő, felnőttek számára készült összeállításban a legfrissebb nemzetközi és hazai dalok kerülnek bemutatásra, egyidejűleg szavazási, véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítva a hallgatóknak. A Danubius a hétköznapok délutánjait is szórakoztatóbbá téve Duplaszaltó címen útjára indított egy egyedülálló showt. Két házigazdája Rákóczi Ferenc és Péter Petra aktuális témákat dolgoz fel 2 és 6 óra között baráti, személyre szóló módon és sok-sok zenével. (Danubius rádió - változások a műsorstruktúrában. 2005.01.24. BTL.hu nyomán)

De a nézők sem bíznak a médiahatóságban? Tavaly legtöbbször a hírműsorokra és a valóság show-kra volt panasz, de összeségében csökkent a panaszok száma. Noha tavalya politikai légkör bőven adott okot hallgatói-nézői észrevételekre, az első három negyedév - a korábbi időszakokban megszokott panaszáradathoz képest - viszonylag csendes időszaknak bizonyult a médiahatóság panaszbizottságának. A média-kedélyek a decemberi népszavazást követő időszakban borzolódtak leginkább. Decemberben a leggyakrabban a hírműsorokra és a kibeszélőshowk-ra tettek panaszt a nézők. A múlt év második és harmadik negyedévében az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottságához kevesebb beadvány érkezett, mint a korábbi évek hasonló időszakaiban. Az esetenként másfélszázat is meghaladó panaszos beadványhoz képest, a második negyedévben - áprlis 1-eje és június 7-e között - mindössze hetven nézői észrevétel érkezett. A Panaszbizottság soros elnöke, Szirányi János írja a második negyedévről szóló jelentésében, hogy azt feltételezték, az EP-választási kampány időszakában sok beadványt kapnak. A soros elnök úgy véli, hogy mégsem így történt, az vagy a műsorszolgáltatók korábbiaknál korrektebb és kiegyensúlyozottabb tájékoztatáspolitikájának köszönhető, vagy a panaszosok váltak egyre érdektelenebbé és vesztették el a médiahatóságba vetett bizalmukat. Szirányi azt is írja beszámolójában, hogy a panaszosok nagy része azonnali, hatékony, látványos intézkedést vár az ORTT-től, az esetek többségében pedig csupán jobbító szándékú vélemény megfogalmazását kapja.

Úgy tűnik, hogy 2004. harmadik negyedévében folytatódott a panaszok csökkenése, ugyanis 2004. július 1-eje és szeptember 8. között mindössze 57 panasz érkezett - olvasható Zsigmond Béla soros elnök beszámolójában. Szerinte a gyengébb a "panasztermés"a nyaralással és a műsorok szüneteltetésével magyarázható, hiszen nem láthattunk valóság show-okat és reality műfajú adásokat, amelyek a panaszbeadványok jelentős részét indukálják. Ennek számszerűsíthető bizonyítéka, hogy míg a második negyedév hasonló időszakában a kereskedelmi csatornák (RTL, TV2) ellen 29 panaszbeadvány érkezett, a harmadik negyedévben mindössze nyolcat kaptak. A negyedik negyedévben nőtt a beadványok száma, de csupán a 2004-ben összegzett negyedéves jelentésekhez képest, ugyanis 2004. október 1. és december 7. között összesen 78 panasz érkezett, ami az elmúlt éveket tekintve átlagosnak mondható. A 2004. december 5-i népszavazás után több panasz érkezett - derült ki a negyedik negyedév soros elnöke, Bodonovich Jenő jelentéséből. Még mindig a nézők nyújtották be a legtöbb beadványt (37), a pártok és frakciók 14-szer, a civil szervezetek 11-szer, az egyéb szervezetek 13-szor fordultak panasszal a Panaszbizottsághoz. Az utolsó negyedévben legtöbben a hírműsorok kiegyensúlyozottságát kérdőjelezték meg. (Gyengébb panasztermés - nem bíznak a nézők a médiahatóságban? Herczeg Dóra, nszava.hu nyomán)

Médiakultúra: hogyan él a sajtó?

A média világát összefogni kívánó Mediabuddies.com és a VAR International kutatócég elkészítette az első nemzetközi tanulmányt az újságírók és reklámszakemberek életstílusáról. Saját bevallásuk szerint keményen élnek, gyakran keverednek munkahelyi kalandokba, és a legtöbben hisznek abban, amit reklámoznak vagy leírnak - derül ki az újságírók, valamint reklám- és PR-szakemberek körében végzett kutatásból. A felmérés néhol talán nem meglepő, de mindenképpen érdekes, illetve tanulságos eredményei az alábbiak: - A szakma munkatársai többségükben "keményen dolgoznak" (83%), "keményen szeretnek" (38%) és "keményen isznak" (25%). Jelentős kisebbség még "keményebben szeretne szeretni" (31%), egy részük "keményebben szeretne dolgozni" (13%), de csak kevesen "szeretnének keményebben inni" (5%). - Csaknem minden negyedik kollégának volt már munkahelyi viszonya (24%), 20%-uk munkahelyén ismerkedett meg partnerével, és 29% ismer olyan munkatársat, akinek viszonya van vagy volt az irodán belül. - A TV, rádió és sajtó világában dolgozók 26%-ának nem okoz különösebb fejtörést, ha beavatkozik mások magánéletébe, mivel meggyőződésük szerint ez a munkájukhoz tartozik. 23%-uk azért zavarba jön ettől, de úgy gondolja: a munkájával járó kellemetlenségről van szó. 21%-uk inkább elkerüli azokat a megbízásokat, ahol hasonló helyzet előfordulhat. - A megkérdezett újságírók, illetve reklám- és PR-szakemberek 79%-a hisz abban, amit ír vagy reklámoz - bár elismerték, hogy olykor kompromisszumokra is szükség van.

A kutatás során a válaszadók boldogságát is "mérték", az alapján: kell-e aggódniuk a pénzügyek miatt; milyen a lelki egyensúlyuk; jó egészségnek örvendenek-e és elérik-e célkitűzéseiket. Az ún. "Boldogság Index" az 59 év felettiek körében volt a legmagasabb, és az élettársi viszonyban élők között a legalacsonyabb. A férfiak a válaszok alapján boldogabbnak tűntek, mint a megkérdezett hölgyek. A bennfentesek szerint pedig a média világában azért jó dolgozni, mert kreatív, kielégítő lehetőségeket nyújt, és mert ott a dolgoknak jelentősége van: - A mostani reklámosok, illetve újságírók 25%-a más hivatást választana, ha újrakezdhetné - legszívesebben joggal, sporttal, színházzal vagy orvoslással foglalkoznának. - Mindössze 2% szeretné, ha gyermekei követnék példáját, és a médiával kerülnének kapcsolatba. A legtöbben azért rájuk hagynák a választást (74%). David Davis, a Mediabuddies alapítója úgy nyilatkozott: "A legmeglepőbb az volt, milyen nyíltan és őszintén tudtak válaszolni a média szereplői olyan személyes kérdésekre, amelyeket normál esetben ők tesznek fel másoknak a munkájuk során." A kutatásban 256 médiás - 53% férfi és 47% nő - vett részt, a világ összesen 31 országából. Ők átlagosan 43 órát dolgoznak egy héten (de 5%-uk állítása szerint heti több mint 80 órát tölt munkával). A felmérést a VAR International 2004 novemberében készítette az interneten keresztül. A kutatás további érdekes adatai elolvashatók a Mediabuddies weboldalán: www.mediabuddies.com (Így élünk mi: tanulmány a média világának életstílusáról - 2005-01-24 09:44 [Mediabuddies], gaborják, mediainfo.hu nyomán)

Több német lapkiadó sem tartja valószínűnek forgalma növekedését, mert túl keveset tudnak olvasóik ízléséről. Ezt az eredményt a KPMG tanácsadó cég "Wachstumsfelder für den Zeitungsmarkt in Deutschland" (A német lappiac növekedési területei) című tanulmányában adta közre, melyben 56 német lapkiadó vezetői beszéltek iparáguk jövőbeli lehetőségeiről. Minden harmadik kiadó saját adatai szerint gyenge CRM-et (Customer Relationship Management) folytat. Így a kiadók szinte csak az előfizetők címét ismerik, pedig megfelelő CRM rendszer segítségével új termékek és szolgáltatások bevezetésével bevétel növekedés lenne elérhető. Mindamellett az is látszik, hogy a terjesztésből a bevételeknek körülbelül a fele kellene, hogy származzon a jövőben. A lapkiadók tradicionálisan rendelkeznek saját kézbesítő szervezettel, - írja Tammo Andersch, a KPMG egyik vezetője - mely a kiadók egy tipikus erőssége. "Így kézenfekvőnek tűnik, hogy ezeket kiegészítő szolgáltatásokhoz használják". Már ma is a kiadók több mint harmada (37%) használja a postai kézbesítést. Csaknem minden második (47%) még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy gyógyszereket értékesítsen.

A tanulmányból az is kiderült, hogy a kiadók 87 százaléka kínál kulturális termékeket és szolgáltatásokat (művészet, könyvek, utazás). A szakértők egyetértenek abban, hogy a saját értékesítésű könyvek, CD-k és DVD-k maximális ára 5 euró körül van. További forgalom-gerjesztőként a kiadók 60 százaléka szervez különböző rendezvényeket. A kiadók fele tart különböző tanfolyamokat és képzéssel összekötött utazásokat. A jövőre nézve 70 százalékuk tartja elképzelhetőnek, hogy üzemi szolgáltatásokat (áram, víz, telefon) értékesítsen. 62 százalékuk nem érdeklődik a biztosítások értékesítése iránt. Ennek oka, hogy félnek a jó hírük elvesztésétől. Összességében elmondható, hogy a jövőben a bevételeknek körülbelül felét a terjesztésekből kellene beszedni. "Ezt a célt hosszútávon csak áremeléssel lehet elérni. Fontos azonban, hogy az olvasók érezzék a használati érték növekedését, hogy a kiadók elkerülhessék az előfizetői és a kiskereskedelmi forgalomban eladott példányszámok további csökkenését. És hogyan is kéne ezt tenni? A lapkiadóknak a rádióval, televízióval és internettel ellentétben nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie az aktuális témák háttérinformációira" - hangzik Michael Weimar tanácsadó javaslata. (Lapkiadók jövőbeli lehetőségei - ahogy a KPMG látja. 2005-01-26., Mediaundmarketing.de, varga, mediainfo.hu nyomán)

Médiapolitika, médiakutatás

Megkezdte működését hétfőn a Magyar Távirati Iroda (MTI) új hírszolgálati ügyelete és szakmai ügyfélkapcsolati központja (newsroom), amelynek feladata „elősegíteni a gyors, pontos, közérthető és pártatlan” tájékoztatást. Vince Mátyás (!) elnök a központ felavatásakor rámutatott, a belső munkafolyamatok összehangolása, felgyorsítása mellett az új szervezeti egység kiemelt feladata az előfizetők és minden ügyfél szakmai igényének, kérésének lehető leggyorsabb teljesítése. (Felavatták az MTI új newsroomját. 2005.01.24., MTI nyomán)

Főműsoridőben és a teljes napot tekintve is legtöbbet az RTL Klub adásait nézték múlt évben a 18–49 éves korcsoportba tartozó véleményformálók, ezen belül is a többi adónál nagyobb arányban szerepeltek a nézők között a felsőfokú végzettségűek, írja a Világgazdaság. Az AGB Hungary adatai alapján készült elemzésből kiderül, hogy az 18-49 éves korosztályba tartozó felsőfokú végzettségűeket figyelembe véve az RTL Klub közönségaránya több mint 11 százalékponttal nagyobb, 32,7 százalék főműsoridőben, mint a rivális kereskedelmi adó 21,2 százaléka. ERP összefoglaló. Mindent a vállalatirányítási rendszerekről. A kereskedelmi szempontból, üzletileg fontos csoportokat nézve kisebb a differencia a két nagy televíziós társaság között, az RTL Klub 34,7, a TV2 25,4 százalékot produkált. A közszolgálati televízió azonban elmarad a két kereskedelmi csatornától, mindössze a felsőfokú végzettségű nézőket tekintve szerepelt jól, főműsoridőben 15,7 százalékkal. (Az RTL Klub vezet a döntéshozók körében. 2005.01.26., vg.hu nyomán)

Jessa Crispint a keménykötésű könyvek hozzák izgalomba. Recenziós blogja, a Bookslut.com az olvasók és kiadók kedvence. Napi 5-6 000 egyedi látogatója van. A kiadók azért szeretik a Bookslut-ot - számol be a Chicago Tribune riportere -, mert olyan fiatalok is belenéznek az interneten, akik a nyomtatott sajtó könyvmellékleteit nem veszik kézbe. (A cikk megtekintéséhez regisztrálni kell; a feliratkozás ingyenes.) Kevésbé vannak elragadtatva azok a szerzők, akiket lehúzott. Dale Peckről ezt írta Jessa: "A bekerítés törvénye még ahhoz sem elég vacak, hogy ponyva legyen. Miközben olvastam, azon vettem észre magam, hogy a borítóval megpróbálom felvágni az ereimet." Peck sem maradt adós: "Crispin útszéli és ostoba." A blogger "slut"-nak (szajha) legfeljebb a szó avítt értelemben nevezhető, amely szerint minden élveteg nő az. Képéből és örömének tárgyából ítélve, szolid lány lehet. (Könyvszajha.com, NOL-Metazin, 2005.01.26. Jessica Crispin nyomán)

Ma már nem annak kell örülni, hogy egy városnak honlapja van az interneten, hanem inkább annak, ha célszerű és takaros. A fiktív embert nem érdekli semmilyen város honlapja, de amint meg szeretne tudni valamiről valamit, fontossá válik, hogy ez megtörténhet-e vele egy városszájton. Pontosítva a tesztkérdést: megtud-e valamit valamiről a kozmopolita fiktív ember egy potenciális európai kulturális főváros honlapján? A külföldieknek is van lehetőségük, kilenc pályázónál minimum angolul akad némi tartalom, de a többség németül is tájékoztat. A poliglotság különdíját Miskolc kaphatná, ahol az angol és német mellett, szlovák és lengyel verzióban is osztja a tartalmat. Kaposvár honlapján finn testvéreink is anyanyelvükön tájékozódhatnak, miután Raumában végeznek nyelvi lektorálással. Francia barátaink Veszprém és Budapest honlapján érdeklődhetnek. Mindegyik pályázó honlapján találni olyan működő mélyinformációs szolgáltatásokat, mint a térkép (a nagy méretű képtől a Java-scriptes navigátorig) vagy a webkamera.

A városi honlapok külalaki változatosságát vélhetően az őket előidéző döntéshozói víziók okozzák. A legmarkánsabb alapképlet a "portál". Míg azonban a cél és az eszköz Budapest vagy Pécs honlapja esetében megfelelnek egymásnak, Székesfehérvár portálja erős túlzásnak tűnik. Világunk gyorsul ugyan, de lehet hogy a jó izlést nem haladja meg, akkor sem ha az információ az bizony ömöl. Hasonló benyomást keltett Veszprém nyitólapja, ahol három ablakocskában mozog három szöveg, ami a gyors tájékozódást tulajdonképpen megakadályozza. Szerencsére a további oldalakon nincsenek ilyen dolgok. Veszprém egyébként a visszafogottabb, kevésbé portálos és inkább honlapszerű szájtok alfaját képviseli. Ilyen a kifejezetten unalmas egri honlap. Ilyen a kecskeméti is, amely elsőre rondának tűnik, aztán kiderül hogy nem az, csak adatlomtalanítás híján túlnyúlt magán: a lap alján található mezei őrszolgálatról szóló tavaly márciusi közlemény például már nem érződik aktuálisnak. Kritikai szempontú megmondás alapján Sopron honlapja emelkedik ki a mezőnyből: a szigorú arcú szakértő valamiféle arányérzéket vélt felfedezni az oldal mögött. Tovább növelte a rokonszenvet a jó technikai kidolgozás és az hogy az idegen nyelvű oldalak böngészése egyedül itt nyújt elfogadható élményt. Jól jöhet a www.városneve2010.hu típusú domén - ilyet birtokol Budapest, Debrecen, Eger, Győr, és Pécs. Eger és Győr doménjén önálló tartalmat is találunk. Győr egy technikailag (különös széteső karakterek) hibásnak tűnő flashanimációt mutat. Eger projektoldala viszont közönségbarátan informatív, ami jó alap a lehet a további fejlesztéshez. (Kultúrfővárosi honlapteszt. Namurdze, 2005.01.27., index.hu nyomán)

Magyar információs társadalom: mi és mi nem történt 2004-ben

Egy év alatt 45 százalékkal több noteszgépet vásároltak Magyarországon. A drasztikusan csökkenő árak, a hipermarketes választék megjelenése tavaly közel húsz százalékkal növelte a teljes hazai PC-piacot, de azt még mindig a nem márkás készülékek uralják. Feltűnően gyorsan áll át a magyar személyiszámítógép-piac a noteszgépeket egyre jobban előtérbe helyező nyugati mintára. Tavaly a mobil PC-kből 45 százalékkal többet adtak el – mondta lapunknak Marosvári Gábor, az IDC Hungary elemzője. Az előzetes adatok szerint a teljes hazai PC-piac 2004-ben közel húsz százalékkal nőtt, összesen 370-380 ezer készülék talált gazdára. Kedvező jelnek ítéli a szakember, hogy lassan, de folyamatosan javul ezen belül a márkás termékek aránya. A nem márkás termékeket összeszerelő kisvállalkozások a múlt év során... (Lassan nő a márkás személyi számítógépek aránya - A noteszgép hajtja a PC-piacot. 2005-01-25., vg.hu nyomán)

Két szakértő, Dombi Gábor és Varga G. Gábor készít éves mérleget a magyar ITÁ tavalyi fejlődéséről. Szerintük (is) a mögöttünk álló év kevesebbet hozott az informatikában, mint remélhettük. De az Európai Unió is megvallotta informatikapolitikája végrehajtásának csődjét. A tagországok lehetőséget kaptak arra, hogy elgondolkodjanak, vajon megfelelő volt-e a követett irány, valóban megtettek-e mindent a modernizációs célok eléréséért? Tavaly mind az unió, mind Magyarország elvesztette hitét, hogy pusztán az informatikai eszközök, megoldások és az információs társadalom eszméinek jóvoltából rövid időn belül képes modernizálni a társadalmat és a gazdaságot. Európa informatikusait és gazdasági modernizátorait egyelőre legyőzték jogászai és óvatos politikusai (például a háromszáz éves szerzői jogok őreit nem tudta felváltani a digitális jogkezelés; Európa nem találta meg saját arcát a szoftverszabadalmi és versenyjogi vitákban). Emiatt a földrész cégei fokozatosan teret vesztenek a maguk teremtette mobiltávközlés-technológiai piacon, és még saját fejlesztésű szoftvereik megvédésére (a Linux gyökere ugyanúgy európai, mint a GSM) is képtelenek, miközben amerikai informatikai eszközöket hívnak segítségül ahhoz, hogy versenyben maradhassanak Amerikával szemben. Úgy tűnik, hogy Európának kevesebb célt kellene kitűznie, kevesebb kulturális intézményt alapítania, de hasznosabb társadalom- és gazdaságélénkítő programokat végrehajtania, hogy végre termelékenyebb és gyorsabb legyen - saját magához képest.

Ennek megfelelően vége az eEuropa-programoknak, az intézményalapítási dühnek, most a rövid dokumentumok, nyers célok korszaka jön. Az "Infokommunikációs technológia (ICT) európai feladatainak újragondolása" című, még augusztus végén megszületett uniós dokumentum a korábbi fejlesztési vágyak többségét kidobva négy fő területre koncentrál. Az e-kereskedelem, e-kormányzat, kommunikációs ipar fejlesztését és az elektronikai ipar elvándorlásának megakadályozását gazdasági környezetrendezéssel, technológiai szabványosítással, tartalomfejlesztéssel és a fogyasztói bizalom növelésével látja megvalósíthatónak. A célok újrameghatározása fokozottan érinti Magyarországot és a fejlődésben lemaradtakat is. A dokumentum készítői minden fronton visszavonulót fújnak, ám abból nem engednek, hogy a versenyképesség alapja az információs technológiák fokozott használata. Ennek hazai tanulsága, hogy a szoftvernagyhatalmi álmoktól vissza kell kanyarodni a praktikus konkrétumokhoz: az informatikai szakma által 2000-ben a Magyar Informatikai Chartában és a 2003-as MITS-ben javasolt feladatokhoz. Ugyanis Magyarország sem tudott haladást felmutatni az információs társadalom és a tudásalapú gazdaság kiépítésében, amely időarányosan mind az eEurope-, mind az eEurope+-programok szerint szükséges lett volna.

Az oknyomozók már az első akadálynál megbukhatnak: nincsenek (hó)naprakész pontos és hivatalos nyilvános IT-statisztikai adatok, mutatók. A különböző felmérések eltérnek egymástól. A minimális információ: majdnem minden harmadik háztartás rendelkezik személyi számítógéppel, de a lakosság többsége jellemzően a munkahelyén használ PC-t. Az Oktatási Minisztérium Sulinet Expressz programjának meghatározó szerepe volt abban, hogy a lakosság áttérjen a digitális technológiák alkalmazására. Innen már csak kis lépés lenne az információs korszak előcsarnoka. E program szabályait éppen tavaly szigorították meg annyira, hogy ellaposodjék. Az energiabefektetés ellenére az elmúlt két évben a számítógépek elterjedtsége Magyarországon mindössze 2 százalékkal nőtt. Az 1,8 millió hazai internetező közül rendszeresen csupán 21 százaléknyi ül a számítógépe elé. Saját internet-előfizetése a háztartások 12 százalékának van. Az otthoni hozzáférés túlnyomórészt egy (30), illetve két (44 százalék) családtag számára biztosít kapcsolatot a nagyvilághoz. 2003-ban 235 százalékkal nőtt a széles sávú előfizetők tábora, és ez a bővülés 2004-ben is intenzíven folytatódott. Eközben az internet-előfizetők összlétszáma alig nőtt, mindössze a régebbi előfizetők váltanak minőségi hozzáférésre. A digitális szakadék még ma is mélyült és szélesedett pár centit. Az internethasználat bővülésének leállására a kevés magyar tartalom lehet a magyarázat. A felhasználók kinőttek abból, hogy híreket és szexképeket fogyasszanak: most jött el az igazgatási és közinformációk, szolgáltatások, az e-kereskedelem és magántartalom kora, de ehhez még erősen hiányzik a kormányzati ösztönzés.

Bár az európai példázatok a telekommunikációs ágazat előtti további nyitást szorgalmazzák, Magyarország már eddig is túl sokat tett a hálózatok építése és túl keveset a tartalomfejlesztés, adatbázis-fejlesztés, továbbképzés, társadalmi felzárkóztatás és integráció terén. Több felhasználóra lenne szükség a társadalmi áttörés, az információs társadalom kiépítéséhez. Hálózatok vannak, elégséges tartalom és felhasználó nincs. A magyar ICT-piac 57 százalékát a távközlés adja. Majd kilencmillió mobil-előfizetőt tartanak nyilván: jó egymillióval többet, mint 2003-ban. Minden szolgáltatónál több az előre fizető, azaz a pre-paid kártyás ügyfél. E csomagok percdíjai a verseny hatására majd a felére csökkentek. Fejlődött a mobilvásárlás funkciója is: másodpercek alatt vásárolható DVD, mozijegy, zene, virág, melyeket a mobilszámlával lehet kiegyenlíteni. Az év fontos eseménye volt a számhordozhatóság megvalósulása, melynek technológiai hátterére több mint hárommilliárd forintot költöttek a szolgáltatók. S pár ezren éltek is e lehetőséggel... Még december végén kihirdették a harmadik generációs frekvenciákra kiírt pályázatokat is, ami nem hozott meglepő eredményt: a szolgáltatást a már piacon lévő előfizetők indíthatják el, előreláthatólag 2006 januárjától, egyelőre a főváros egyes területein. A vezetékes piacon január óta vihető a szám - a saját körzeten belül. A hívások és előfizetések száma ennek ellenére csökken. Pedig megjelentek az olcsó percdíjakat biztosító alternatív szolgáltatók is. Ám még így sem olyan éles a verseny, hogy a szektor nagyot mozduljon. Bár több tucat településen történt fejlődés, továbbra is óriási fehér foltok éktelenkednek a hazai ADSL-lefedettségi térképen.

A kormányzati e-szolgáltatások fejlesztési üteméről egyelőre beszélni sem érdemes. Immár fájdalmasan hiányzik egy új konszenzus arról, hogy mi állami feladat és mi nem, s szintén várunk az e feladatokhoz illő hajlékony közigazgatási és masszív netstruktúrára. Az átpolitizált közigazgatásban az állandó átalakulási és megtakarítási láz lassan a működőképességet veszélyezteti, pedig éppen most lett óriási a közigazgatás felelőssége a jövő átalakulási irányainak kialakításában. És ebben az informatika lehet az az eszköz, amelybe belekapaszkodva a közigazgatás megfelelhet a feladatainak. Súlyos hátrányainkat csak előremeneküléssel hagyhatjuk el. De ahhoz el kell ismernünk, hogy nem vagyunk IT-nagyhatalom. Nem magyar kutatók, K+F lobbisták fogják megtalálni az örök élet titkát (legalábbis nem itthon), s tudomásul kell vennünk, hogy nem várhatunk addig, míg munkába áll az a korosztály, amely már PC-n tanult játszani. Addig is meg kell tanítani mindenkit a számítógép használatára; meg kell értetni, hogy a tudástársadalomban értelmetlen autópályahosszban és lefektetett kábelméterben mérni a sikert. Rá kell venni az országot, hogy vonuljon fel a világhálóra, és ott mutassa meg magát Európának, segíteni a vállalkozónak, aki olcsó szolgáltatásokkal megjelenik az interneten, és segíteni kellene azokat a civileket, akik az állam, a köz feladatát vállalják magukra, hogy bolond olcsójánosokként mások dicsőségére vigyék előre e kitalálásra és megvalósításra szoruló Magyarországot. (IT 2004: Ennyi? Ennyi! NSZ, Dombi Gábor-Varga G. Gábor, 2005.01.28., dombi@datanet.mail.hu- vagabor@axelero.hu nyomán)

Tájékoztatáspolitika: mi a közérdekű?

Újabb tájékoztatáspolitikai esemény volt, amelyik felveti a közérdekű, közhasznú és közbiztonsági információ- és tájékoztatási rendszer működésképtelenségét. Tűz ütött ki a Paksi Atomerőműben péntek délelőtt. A katasztrófavédelem a legmagasabb, 5-ös fokú védelmet rendelte el. Az erőmű vezetése állítja, nem volt nukleáris balesetveszély. A kijelölt dohányzóhelyen csaptak fel a lángok, ahol a felújításhoz szükséges tetőszigetelési anyagokat is itt tárolták. Az eset kapcsán, az erőmű területén megtiltották a dohányzást. Ez minden. ((Lovas Éva, stop.hu nyomán)

Megsértette a tényszerű tájékoztatás törvényi követelményét egy, a decemberi népszavazásról készített tudósításával a Magyar ATV az ORTT Panaszbizottsága szerint – jelenti a HavariaPress. Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága állampolgári bejelentésre vizsgálta meg a tévécsatorna január 9-én este hét órakor sugárzott heti hírösszefoglalóját. Abban ugyanis az hangzott el a kettős népszavazással kapcsolatban, hogy „mindkét kérdésben elutasító végeredmény született”. Az eljáró tanács megállapította, hogy a kifogásolt mondatrész valóban elhangzott, márpedig ez sérti az eseményekről nyújtandó tényszerű tájékoztatás törvényi követelményét. A december 5-i népszavazás ugyanis jogi értelemben kizárólag az „eredménytelen” jelzővel illethető, az „elutasító” jelzővel semmi esetre sem. Az „elutasító végeredmény” szóösszetétel használatát pedig a Panaszbizottság feltétlenül megtévesztőnek tekinti, hiszen az azt a hamis látszatot kelti, hogy a népszavazás kérdéseire a lakosság nagy számban elutasító választ adott volna. A Panaszbizottság álláspontja szerint a műsorszolgáltatótól elvárható, hogy a lakosságot jelentős mértékben foglalkoztató kérdésekről szólva a lehető legpontosabban és tényszerűen fogalmazzon. (Megsértette a tényszerű tájékoztatás követelményét az ATV. 2005. 01.28., mno.hu nyomán)

További hírelemzések a gondola-exkluzívban
Információstársadalom-hírek: a férgesedés nem állt le
Információtudomány: a Grid-szövetség
Információtudomány: szaporíthatók az agysejtek?
Kevin Mitnick Budapesten: Hogyan lehet az embereket gátlástalanul manipulálni?
Ügynökkampány: Besúgó tisztikereszttel? - Több mint száz jelentést adott a "Krakus"?




GAZDASÁG: az adósság már nem „nőhető ki”?

A kormány mind nagyobb zavarban van a szavazatmaximáló politizálása és a megszorításokat igénylõ gazdasági helyzete miatt. Az új adóreformot máris kétségek kísérik mert az MSZP szavazóbázisa (nyugdíjasok és átlagkeresetûek) szenvednék a legnagyobb veszteségeket.

Gazdaságpolitika a hét elején

A hivatalos adatok szerint majdnem 330 milliárd forint támogatást kapnának az idén a mezőgazdasági termelők. Az érdekképviseletek szerint viszont ami valóban eljut hozzájuk, az ennek az összegnek mindössze harmada. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára szerint a leállított támogatások januári újraindításának egyetlen oka lehet: elfogyott a rendelkezésre álló összeg. A vidékfejlesztési források egy részének átcsoportosítása mellett a másik lehetőség a helyzet rendezésére, a 2006-os pénz egy részének a felhasználása.

A kamatcsökkentés érintetlenül hagyta ugyan a forint árfolyamát, de a jegybankelnök szavai kismértékű erősödést hoztak. Délutánra kismértékben erősödött a forint a bankközin, a piac Járai Zsigmond szavait ugyanis akként értékelte, hogy a Monetáris Tanács a közeljövőben nem fogja nagy elánnal tovább csökkenteni a kamatot. (mti.hu, napi.hu, vg.hu, MR, MN nyomán)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés hét elején

A követő tájékoztatás szerint hétfőre a tőzsdeindex 15.193 pontig jutott, 12,3 milliárd forint fogalom zajlott. Az árfolyamot a 246 forintos euró és a 189 forintos dollár határozta meg. Az állampapír-piac átlagos éves hozama 8,43 százalék, az egynapos kamat 8,88 százalék körül alakult. Nagy év eleji várakozások most tetőznek, s ezek összegzett véleménye szerint további dollár- és forintgyengülés következik majd, míg a BÉT-en mérsékelt emelkedés jöhet. A profik az árfolyam-alakulás pszichológiáját ismerve mondják, hogy valószínűleg a forint együtt mozog az euróval (255-245 között) és csak 2006-ban fog jelentősen gyengülni.

A magyar gazdaság talán egyetlen sikertörténete, a tulajdonos távlatos gondokodása, az EU-ba betelepülés igányevel fellépett japán befektető, a Suzuki viselkedése folytán, bár a magyar kormány korántsem adott annyi támogatást a Suzukihoz, mint amennyit szétszórt a német és benelux befektetői csoportok között. A Suzuki stabilan munkát ad, a beszállítási kívóta emelésért nekünk kellene többet tenni, ahogy az autó árának csökkentésének elmaradásában is a magyar kormányok a ludasak.

Megvan rá az esély, hogy a BÉT még tavasszal tőkeemeléssel egybekötötten nyilvános részvénykibocsátást tartson s ezt követően a részvényeket bevezessék a tőzsdére - nyilatkozta a tőzsde elnöke. Szalay a BÉT tőzsdére lépése kapcsán elmondta, hogy a cél ezzel elsősorban a Budapesti Árutőzsde (BÁT) és a Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) megvásárlásához szükséges tőke megteremtése. A kibocsátás elsődleges célpontjai a magyar lakosság, valamint a hazai intézményi befektetők lesznek. Idén négy-öt társaság tőzsdére lépésére kerülhet sor. Szalay szeretné, hogy külföldi cégek részvényei is jelenjenek meg a BÉT-en, s itt elsősorban a három fő tulajdonosra gondol: a Bank Austria Creditanstaltra, az Erste Bankra és a Raiffeisen Bankra.

A fővárosban eddig több mint 5 milliárd forintot beruházó Olimpia Group több mint ezer lakás építését tervezi. Az izraeli cég jelenleg is ezer lakást épít. A folyamatban lévő építkezések közé tartozik IX. kerületi Zöld Liget Apartmanház, amelynél a beruházás értéke 5,4 milliárd forintot tesz ki. Kezdeti fázisban van a társaság három nagyobb szabású beruházása, kettő Budán, egy pedig Pesten. Előbbiek egyike a társaság eddigi legnagyobb, 7,6 milliárd forint értékű fejlesztése, a Mandarin Kert. A budai lakások négyzetmétere átlag 330 ezer forintba kerül, a Zöld Ligetben pedig 300 ezer alatti áron is hozzá lehet jutni az ingatlanokhoz. Az Olimpia Group nevéhez eddig három befejezett beruházás fűződik: a zuglói Egressy Udvar, a XIII. kerületi Palóc-kert és a IX. kerületi Gizella Udvar.

A követő tájékoztatás szerint keddre a tőzsdeindex 15.162 pontig jutott, 8,1 milliárd forint forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 245 forintos euró és a 188 forintos dollár jellemezte: az állampapír-piacon az éves hozam 8,36 százalék az átlagos hozamszint, a forintpiac napi kamata 8,98 százalékon alakult. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 30,55 pontos csökkenéssel, 15.162,55 ponton zárt hétfőn. A pénteki záró értékhez képest ez 0,20 százalékos gyengülés.

A Monetáris Tanács január 25-i hatállyal 50 bázisponttal 9,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. A kamatdöntés megfelelt a piaci várakozásoknak. Legutóbb december 21-i hatállyal csökkentették 50 bázisponttal, 9,50 százalékra a jegybanki alapkamatot. "Az elmúlt hónapokban publikált makrogazdasági adatok alapján a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az infláció szempontjából a múlt év végén kibontakozott, a korábbi várakozásoknál is kedvezőbb tendencia meghatározó marad" - áll a jegybank közleményében. A Monetáris Tanács szerint a javuló inflációs kilátások lehetővé teszik az irányadó kamat mérséklését, ugyanakkor azt is közli, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete és annak piaci megítélése óvatos kamatpolitikát tesz szükségessé. "Bár a nemzetközi befektetői légkör továbbra is kedvező, a hazai pénzügyi piacokon az utóbbi hetekben a bizonytalanság jelei is fellelhetők, melyekre a Monetáris Tanács döntései meghozatalakor továbbra is figyelemmel lesz" - olvasható az állásfoglalásban. A kamatmeghatározó grémium jó esélyt lát arra, hogy 2005-ben az infláció visszatérjen az adóemelés előtt jellemző szintre, és nem lát jelentős kockázatot arra vonatkozóan, hogy az év végi inflációs számok a 2005-ös 4 százalékos, illetve a 2006-os 3,5 százalékos inflációs célokat meghaladják. "A legfrissebb adatok a gazdasági konjunktúra folytatódását támasztják alá" - fogalmazza meg véleményét a Monetáris Tanács, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy a külső egyensúlytalanság mérsékléséhez az államháztartási hiány számottevő csökkentésére van szükség. (ma.hu, mti.hu, napi.hu, vg.hu, tozsdeforum.hu, Gazdasági Rádió - Privátbankár.hu nyomán)

Trend- és tendenciakutatás: bosszantó fejlemények

Mintegy százmilliárd forinttal tartozik a költségvetés a gazdáknak, a késlekedő támogatás miatt sok vállalkozás veszteségessé válik, és főkönyvi trükkökre van szükség, ugyanis ilyenkor a korábbi programokkal juttatott pénzt vissza, kell fizetni, az agrártárca ígérete szerint heteken belül rendezik az adósságot. Kedvezőnek ítélhető, hogy 2004-ben viszonylag magas hozamokat, jó terméseredményeket értek el a magyar agártermelők, akiknek így a jövedelmük is emelkedett a növénytermesztésben - állapítja meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca ugyanakkor elismeri azt, hogy 2004 likviditási gondokat is hozott a támogatások egy részének 2005-re történő áthúzódása miatt. Sok termelő számára a késlekedés végzetes lehet. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint egyedül az olajos növényeket és a cukorrépát nagyobb arányban termelők lehetnek elégedettek, mert a bőséges termésért járó átvételi árat időben megkapták. Hiába volt jó a gabonatermés, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nehézkes intervenciós ügyintézése miatt még átvételi szerződést is csak kevesekkel kötöttek. Nem is beszélve a vételár folyósításáról. Az állattenyésztők sincsenek könnyű helyzetben. Bár a felvásárlási árak növekedtek - kivéve a tejet, amely tavaly 10 százalékot veszített az árából -, mégis a legtöbb telep tulajdonosának nagyon hiányzik a szakminiszter által tavaly október közepén leállított, sertésenként 2000 forintos, illetve baromfi-kilogrammonként 9,50 forintos támogatás, valamint a foglalkoztatás megőrzéséhez nyújtott szerény mértékű dotáció. A bő termés ellenére sok tagjuk került önhibáján kívül adósságcsapdába, ugyanis a MOSZ becslése szerint tavaly mintegy százmilliárd forint uniós és a nemzeti támogatás kifizetése maradt el. Pedig a 76 milliárd forint SAPS-támogatás kifizetését 2004. október 15-től engedélyezte az unió, és a termelők ígéretet is kaptak arra, hogy megkapják e részét a támogatásnak. Az évente mintegy 700-800 milliárd forintot kitevő agrárköltségek fedezetéből - jórészt hitelből - ez az amúgy jogosan várt pénz hiányzik. Különösen most, mert kora ősszel és a tél vége felé van szükség pénzre a munkák indítására.

A termelők számára elfogadhatatlan az a kormányzati védekezés, hogy a hitelt nyújtó bankok számára biztos fedezet a különböző okok miatt késlekedő támogatás. /1/

A felügyelők a vizsgálatok során számos jogszabálysértést tártak fel az akciós áruk feliratozásánál, reklámozásánál. A kereskedelem szereplőinek jelentős része nem veszi figyelembe a gazdasági reklámokkal kapcsolatos jogszabályokat - közölte a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a 2004. évi reklám-felügyeleti vizsgálatok tapasztalatait összegezve. Az összefoglaló jelentésben szerepel, hogy a felügyelőségek tavaly 701 esetben hoztak határozatot jogszabály-megsértés miatt, az elsőfokú határozatokkal kiszabott bírság összege meghaladta a 78 millió forintot. A felügyelők a vizsgálatok során jogszabály-sértést tártak fel az akciós áruk feliratozásánál, reklámozásánál. Jó néhány esetben a reklámokból nehéz volt eldönteni, hogy mettől meddig tart az akció. A hatóság új tapasztalata, visszatérő probléma, hogy a reklámokban az árakat nettó értékükön tüntetik fel és nem közlik az adóval terhelt bruttó összeget. Tapasztalat volt az is, hogy sok reklám alkalmas volt kiskorúak befolyásolására. A felügyelőségek folyamatosan figyelemmel kísérték az alkoholtartalmú italok reklámját a sajtótermékekben. Az országos vizsgálat során 19 esetben észlelték a felügyelőségek, hogy sajtótermékek címoldalán alkoholtartalmú italok reklámja jelent meg. /2/

Magyarország belső államadóssága a GDP 59,1 százalékára rúgott 2003 végén - közölte az Eurostat. Az adósság 94 százaléka a központi kormányzatot, 2 százaléka az önkormányzatokat, 3 százaléka pedig a tb-alapokat terhelte. Az államadósság a GDP legfeljebb 60 százaléka lehet az euróövezet tagjai számára, de az uniós átlag 63,3 százalék volt 2003 végén. A tagországok többsége legalább 70 százalékban értékpapírok kibocsátásával igyekszik fedezni adósságát. Magyarország 85 százalékkal az élenjárók közé tartozik. /3/

Bár a személyi vezetők az idős munkaerő képzettségét nagyra becsülik, mégis alig alkalmaznak 45 év feletti embereket Németországban – derül ki a Towers Perrin vezetői tanácsadó cég felméréséből, amelyet a Handelsblatt kérésére készített. A körkérdésből kiderült, hogy az elmúlt két évben a cégek által felvett új munkatársak mindössze 15 százaléka volt 55 év feletti. De a 45 év feletti korosztály sincs sokkal jobb helyzetben: a cégek kétharmadánál az új munkatársak 85 százaléka ugyanis fiatalabb. Több ponton óriási ellentét feszül a személyi vezetők nyilatkozataiban. A megkérdezettek mintegy 87 százaléka szerint ugyanis a vevőorientáltság a jelentkezőkkel szembeni egyik legfontosabb elvárás. Ugyanakkor a válaszadók mindössze 37 százaléka látja úgy, hogy a fiatalok ezen a téren erősek, míg 47 százalék inkább az időseket tartja ebben jobbnak. Az is ellentmondásos, hogy miközben a személyi vezetők általában az idősebb munkaerőt drágának találják, mindössze minden tizedik tartja az új munkatárs fizetését fontos tényezőnek. A mobilitás, a fiatalok egyik legnagyobb előnye ugyancsak keveseknél, a vezetők 20 százalékánál nagyon fontos. Számos vállalatnál igen fiatal gárda dolgozik. A Vodafone D2-nél például 34, az Adidas-Salomonnál 33 év a munkavállalók átlagéletkora. A Dredsner Bank „fiatal, dinamikus” értékesítőcsapatának 70 százaléka 40 évnél fiatalabb, és 36 százalékuk még nem töltötte be a 30-at sem. A jövőre vonatkozó kilátások sem biztatók: a cégek 50 százaléka továbbra sem kíván 35 évnél idősebb új munkatársat alkalmazni. Magyarországon sem kell az idősebb munkavállaló, még akkor sem, hogyha 2-3 diplomával és szakmai tapasztalattal rendelkezik. Az élethosszig való tanulásról megy a papolás, miközben magasan kvalifikált szakembereket küldenek az utcára egyrészt szakmai féltékenység miatt, másrészt pénz-megtakarításra hivatkozva. Valóban egy ötvenéves, magasan képzett szakember havi keresetéből két pályakezdőt ki tudnak fizetni. /4/

A áfarendszer megváltoztatását a versenyképesség romlásaként fogná fel az eddig alacsonyabb kulccsal dolgozó vendéglátóipar és a turisztika. A kereskedelemben viszont látványos, nagy árváltozásokat nem vár a szakmai szövetség, mivel az élelmiszerek a 15, az iparcikkek és az italok viszont a 25 százalékos kategóriába tartoznak. Az autópiacon a járművek bonyolult termékdíjas árképzése is mérsékelheti az adócsökkentés hatását. A turisztikai szervezetek jó előre figyelmeztetnek: ronthatja a szakma versenyképességét, ha a kormány megemelné a 15 százalékos áfát. Általános vélemény, hogy már a tavalyi, három százalékpontos emelés is nehézséget jelentett az ágazatnak. A Magyar Szállodaszövetség számításai szerint a kereskedelmi szálláshely-értékesítésnél a 4-5 százalékpontos emelés tízmilliárd forintnyi eredménycsökkenést, a vendéglátásban pedig – beszámítva a szeszes italok és a kávé 25 százalékos áfájának öt százalékpontos csökkenését is – mintegy négymilliárdos pénzkivonást jelentene – mondta Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. A turizmus területén az elmúlt négy év kedvezőtlen eseményei miatt erős árharc alakult ki, és már 2-3 százalékkal alacsonyabb árral is elcsábíthatók a vendégek. Bármilyen mértékű további emelés a vidéki szállodaipar összeomlásához és a szürkegazdaság további térnyeréséhez vezetne. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének előzetes számításai szerint a vendéglátás árait 9-10 százalékkal kellene emelni, hogy a vállalkozók pénzüknél maradjanak – mondta Thurzó Béláné gazdasági alelnök. Az elmúlt években a kereskedelem inflációmérséklő szerepet játszott, hiszen a fogyasztói árak átlagos növekedése rendre az inflációs szint alatt volt – hangoztatta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az élelmiszerek a 15 százalékos kulcs alá tartoznak – kivéve az italokat –, az iparcikkeket pedig egyértelműen a magasabb forgalmi adó terheli. Ha utóbbi csökken, az érintett termékkörök olcsóbbak lesznek. /5/

Új vezetéssel kezdte az új évet a magyar állami exporthitel-finanszírozás legfontosabb pénzintézete, az Eximbank. Kitekintő című műsorunk, amelynek az Eximbank az együttműködő partnere, Csillag István elnököt és Bodnár Zoltán vezérigazgatót látta vendégül, akik elmondták, milyen alapvető szerkezeti változás történt az exporttal foglalkozó intézmények körében annak érdekében, hogy az MFB, az Eximbank, a MEHIB exporthitel-biztosító és az ITDH egymást segítve és egymással szoros együttműködésben segítse a magyar cégeket a külpiacokon. Az Eximbank új vezetőitől először azt kérdeztem, kellett-e valamiféle alapvető változást végrehajtani a pénzintézet szerkezetében illetve működésének koncepciójában. /6/
1. Évváltó adósságcsapda a mezőgazdaságban. NSZ, Czauner Péter, 2005.01.24. nyomán
2. A reklámok jó része szabálytalan. 2005.01.24., Privátbankár.hu nyomán
3. Hatvan százalékhoz közel a magyar államadósság. 2005-01-24., vg.hu nyomán
4. Nem kell az idős munkavállaló. 2005-01-24., vg.hu nyomán
5. Versenyképessége romlásától tart a turizmus. 2005-01-24., vg.hu nyomán
6. Milyen alapvető szerkezeti változás történt az exporttal foglalkozó intézmények körében? 2005.01.24., Privátbankár.hu nyomán

Világgazdasági trendek és tendenciák

A BBC World Service felmérése szerint a közvélemény borúsan látja a világgazdaság helyzetét. Ma az emberek többsége pesszimistán tekint a világgazdaság fejlődési lehetőségeire. A jórészt még az ázsiai cunami-katasztrófa előtt lefolytatott közvéleménykutatásba közel 23 ezer embert vontak be a világ 22 országából. A világgazdasági helyzet romlását 44, míg javulását 34 százalék várta a megkérdezettek közül. Amikor azonban a család anyagi helyzetére kérdeztek rá, 14 országban a többség a feltételek javulására számított. /1/

Az uniós országok többségében az inflációt meghaladó mértékben, átlagosan 9 százalékkal nőtt a minimálbér szintje. Mindössze öt olyan állam van az EU-ban, ahol a minimálbér alacsonyabb, mint Magyarországon. Az Európai Munkáltatók Szövetségének adatai szerint a tagállamok csaknem fele alkalmaz törvényben megszabott minimálbért, máshol ágazati kollektív szeződések szabályozzák ezt a kérdést. Szintje jellemzően a létfenntartáshoz szükséges jövedelemmel egyezik meg vagy alatta marad annak. Az Unióban Luxemburgban (1.466,8 euró), Belgiumban (1.317,5 euró) és Hollandiában (1.264,8 euró) a legmagasabb, míg Lettországban a legalacsonyabb (121 euró) a minimálbér. A magyar gazdaság 232 euróval csupán öt államot - Lettország, Litvánia, Szlovákia, Észtország, Lengyelország - előz meg. /2/

A kínai bruttó belföldi termelés (BIP) 2004-ben 9,5 %-kal nőtt. Nyolc éve nem volt ilyen erős növekedésre példa. A negyedik negyedévben is 9,5 %-kal nőtt, miután a harmadik negyedévben is 9,1 %-os növekedés volt. Kínában, 2004-ben a fogyasztói árak 3,9 %-kal nőttek, az ipari termelés 16,7 %-kal nőtt, a kiskereskedelmi forgalmak pedig nominálisan 13,3 %-kal emelkedtek. Az adatok közel állnak ahhoz, hogy a kínai kormányt arra ösztönözze, hogy pénzmegvonással lépjen közbe. /3/

Dinamizálódik a világgazdaság a megelőző időszakhoz képest – prognosztizálja a WIFO bécsi gazdaságkutató intézet. Most közzétett középtávú előrejelzésében a bécsi kutatók úgy látják, hogy a világgazdaság 2004 és 2009 között évi 3,2 százalékos bővülést produkál, szemben a 2,8-es 1999–2004-es dinamikával. Összehasonlításképpen: az egyik legjobb teljesítményt, 7,8 százalékos növekedést várnak az említett időszakban Kínától – ez pedig több mint háromszor olyan gyors dinamika, mint amilyet a kutatók szerint a huszonöt tagú Európai Unió fog produkálni az említett periódusban, nem szólva például Németországról (1,4 százalékos GDP-bővülés) vagy éppen Japánról (ugyancsak 1,4 százalék). Az újonnan csatlakozó uniós országok ugyanakkor 4,4 százalékos növekedésre számíthatnak a WIFO szerint. A világgazdaság exportteljesítménye is dinamikus marad: az előrejelzés szerint ugyanis évi átlagosan 6,8 százalékosra bővül, ami jócskán felülmúlja az 1999–2004 közötti 5,4-es dinamikát. A kutatóintézet szerint a brent kőolaj hordónkénti nemzetközi ára az idén átlagosan 42 dollár lesz, ám az említett periódus végére 36-ra mérséklődik. Az euró átlagos árfolyama a dollárhoz viszonyítva az idén 1,34 lesz, ugyanakkor 2009-re 1,15-ra mérséklődik. A fentieknél pesszimistább forgatókönyvet is felvázoltak ugyanakkor a kutatók. Szerintük ugyanis abban az esetben, ha az olaj ára magasabbra, 48,5 dollárra fut fel, illetőleg az euró 1,57 dollárt ér majd, akkor a világkereskedelem évente 0,6 százalékponttal, a termelés pedig évi 0,3 százalékponttal lassabban fog bővülni. /4/

A Világbank jelentése szerint Magyarország 3 éve folyamatosan elvéti a célt, annak ellenére, hogy a 2004-es előrejelzését kétszer felül kellett vizsgálnia. Januárban már az EU pénzügyminiszterei is megfeddték az „államot” a fegyelmezetlen fiskális politika miatt. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott kelet-európai országok többsége elég szigorú költségvetést tervez az idén, Magyarország azonban várhatóan ismét túllépi az idei államháztartási deficitcélt, állapítja meg a Világbank a térségről csütörtökön közzétett elemzésében. A régióban az idén 4,5 százalékra mérséklődik a gazdasági növekedés a tavalyi 5 százalékról a költségvetési és monetáris megszigorítások, az EU-csatlakozás hatásának gyengülése, valamint a nyugat-európai gazdasági növekedés mérséklődése miatt. 'A idei évre szóló költségvetések általában a további fiskális konszolidáció irányába mutatnak, de változatlanul fennállnak az aggodalmak a magyar államháztartás tetemes hiánya és a deficit kezelésének hiányosságai miatt' - áll a jelentésben. Pótlólagos garanciák beépítése, a költségvetési fegyelem javítása nélkül Magyarország kockáztatja az idei évre kitűzött 4,7 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését. Ezzel összefüggésben a bank utalt a növekedésre és a fogyasztásra vonatkozó optimista feltételezésekre, a tervezett adómódosítások, illetve a magán- és az állami szektor közötti együttműködési PPP-programok bizonytalan hatásaira. A Világbank elemzői rámutattak: az EU új tagországaiban lelassultak a reformok a társadalmi támogatottság hiánya, és a küszöbön álló választások miatt. Egyedül a kisebbségben kormányzó szlovák kormány folytatja a megkezdett reformfolyamatot. Az elemzés szerint az államháztartás konszolidációját illetően Lengyelország áll az élen, idén a GDP 2 százalékával csökkenti az államháztartási hiányt. A térség tavalyi gazdasági teljesítményét értékelve a Világbank leszögezi: összességében erőteljesen nőtt a térség gazdasága, a balti államok az átlagot meghaladó mértékben fejlődtek, sok országban nőttek a külföldi befektetések. /5/
1. A közvélemény borúsan látja a világgazdaság helyzetét. 2005.01.25., napi.hu nyomán
2. Hatoda a magyar minimálbér az EU-csúcsnak. 2005.01.25., mfor.hu nyomán
3. Kínában az elmúlt 8 év legmagasabb BIP-növekménye. 2005.01.25., MTI nyomán
4. Középtávon dinamizálódik a világgazdaság. 2005-01-25., vg.hu nyomán
5. A Világbank szerint Magyarország az idén is túllépi a deficitcélt. 2005-01-27., MTI/Reuters

Gazdaságpolitika hét közben

A magyar költségvetés egyensúlyba kerüléséhez már irreális várakozásoknak kell teljesülni. A jegybank munkatársai készítette tanulmány szerint a kormánynak a GDP 4 százalékának megfelelő karcsúsítást és a megszorítást kell alkalmaznia a kamatterhelés nélküli, elsődleges egyenleg tisztába tételéhez is. Ma már az ország nem tudja kinőni a hiányt (egyetlen szakértő sem bízik ilyesmiben!). A magyar állam, társadalom és gazdaság diszharmóniájának jele, hogy a szakértők szerint 2003-ban a működési költségek és a lakossági transzferek együttesen meghaladták az összkiadás 70 százalékát. Bokros ehhez még hozzátette, hogy a hiány drasztikus lefaragása sem biztosítaná az egyensúlyt. A gazdaság szürke zónájának megfogására irányuló javaslatak Gyurcsánynál is kiemelt fontosságúak (mintha Bokros az ő főtanácsadója lenne!), de a homályt a kormány is terjeszti. A GKI-s Hegedűs Miklós ezt úgy fogalmazza meg, hogy elkerülhetetlen a büdzsé bevételeinek drasztikus növelése (ami, ugye, csak adókkal és mindenféle szankciókkal lehetséges!).

A kormány mind nagyobb zavarban van a szavazatmaximáló politizálása és a megszorításokat igénylõ gazdasági helyzete miatt. Az új adóreformot máris kétségek kísérik mert az MSZP szavazóbázisa (nyugdíjasok és átlagkeresetûek) szenvednék a legnagyobb veszteségeket. Az általános drágulás miatt a pékek 15 százalékos áremelést igényelnek. Minden gazdaságkutató mûhely és szaktekintély a növekedés lassulásával számol, egyben a foglalkoztatás stagnálásával, összességében a foglalkoztatás romlásával.

Magyarországon ma magasak a kamatok, ismeri el Járai a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) képviselői előtt. A magas kamatok magas kockázatot is jelentenek, és nemcsak a befektetők számára, hanem a gazdaságpolitika és a nemzeti megítélés terén is. Az elnök egyébként nem országkockázatként értékelte a kamatokat, hanem a forintinstrumentumokba való invesztíció kockázataként. Járai az alapproblémát a fiskális politika területén tapasztalta és nem látja biztosítottnak, hogy a kormányzat beváltja ígéreteit, melyeket az egyensúlyi problémák megoldása érdekében tett. Járai szerint jót tenne az ország és a kormány megítélésének, ha megmondanák az igazságot Magyarország valós gazdasági helyzetéről illetve a fiskális alapok állapotáról. Mivel az első félévben várhatóan az államadósság túllépi a GDP 60 százalékát, így az utolsó maastrichti kritériumból is kicsúszunk. Ez az jelenti, nem hogy az euró bevezetése felé halad az ország, hanem épp ellenkezőleg, távolodik a monetáris uniótól. Nem helyes az a gyakorlat sem, hogy nem a gazdaságpolitikát változtatjuk meg, hanem az euróbevezetés időpontját tologatjuk - tette hozzá a jegybank elnöke. (vg.hu, MN, mti.hu, napi.hu nyomán)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés hét közben

A követő tájékoztatás szerint szerdára a tőzsdeindex 15.197 pontig emelkedett, 8,9 milliárd forintos forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 246 forintos euró és a 190 forintos dollár határozta meg: az egynapos pénzpiaci kamatszint 9,04 százalék, az állampapír-piaci éves átlaghozam 8,35 százalék körül alakult.

A követő tájékoztatás szerint a tőzsdeindex csütörtökre 15.212 pontig jutott: 11,6 milliárd forintnyi forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 245 forintos euró és a 189 forintos dollár határozta meg: a forintpiacon a napi kamat 9,27 százalék, az állampapír-piaci éves átlagos hozam 8,37 százalék körül alakult.

A magyar állapotokat minősíti az is, hogy míg a BUX két éve szárnyal (jó vállalati profitnövekedés és a régió kedvező megítélésének hatására), addig a magyar lakosság továbbra is inkább kifelé tart a részvénypiacról. A megtakarítási szerkezeten belüli érezhető eltolódás két tényezőnek köszönhető; (1) a biztosítási ügynökök aktív piaci munkájának és (2) nyugdíjrendszer változásából eredően meghatározott elmozdulásnak. A lakosság teljes megtakarítás-állománya 2004 harmadik negyedévének végére megközelítette a 10.500 milliárd forintot. Az 1994-2004. közötti periódusban a megtakarítások éves átlagos növekedési üteme 19.6 százalékos volt. Ez idő alatt az inflációt is beszámítva számítások szerint reálértéken a növekedés évente átlagosan 6.6 százalék volt. A megtakarítások belső összetételének 10 éves változását vizsgálva csak néhány kedvező elmozdulás mutatható ki: 1., a készpénzarány csökkenése; 2., az államkötvény állomány és a befektetési alapok súlyának enyhe növekedése; A biztosítási díjtartalékban lévő megtakarítás elsősorban a biztosítási ügynökök munkáját dicséri, míg a nyugdíjpénztári megtakarítások felfutását a szabályozói környezet változása generálta. A készpénzállomány kiugróan magas értékét (1400 mrd Ft feletti összeg) az is magyarázza, hogy az MNB a látra szóló betéteket minden bizonnyal készpénzt egyenértékesként mutatja ki. Az elmúlt évek részvénypiaci felfutásából a magyar lakosság vajmi keveset profitált. A részvényállomány a teljes megtakarítási állományon belül 1.7 százalékon stagnált. De a stagnálás is csak az árfolyam-növekedés hatásának tudható be, hiszen a tranzakciókat tekintve a lakosság négy éve nettó eladó! (portfolio.hu, mti.hu, napi.hu, vg.hu nyomán)

Gazdaságpolitológia: avagy hihető-e, reális-e, amit Gyurcsány mond

Gyurcsány miniszterelnök a Bloombergnek nyilatkozva mondja, hogy „a lakosság támogatását és a szavazatokat nem lehet megvenni"! Miután a piszkos kampány és piszkos politizálás mellett szavazatvásárlással kerültek kormányra. Gyurcsány cáfolni próbálja a Bloombergnek a 2006-os büdzsé választási költségvetéssé alakulását. A miniszterelnök szerint 2008-ig évente nem az eddig vállalt 0,6-0,7 százalékkal, hanem egy százalékponttal fogják mérsékelni az államháztartás hiányát. Gyurcsány szerint így a kérdéses időpontban a három százalékos referenciaérték alatt lesz a deficit (ami - tette hozzá - remélhetőleg elegendő lesz Brüsszel számára!). A miniszterelnök kiállt a konvergenciaprogram és ezen belül a tavaly májusban két évvel későbbre tolt, 2010-es euróbevezetési céldátum mellett. A reálbérnövekedés kapcsán közölte, hogy négy százalékos plafont látna szívesen, míg a GDP növekedését illetően a potenciális GDP-dinamika négy százalék körüli értéke mellett van. Ebben az évben 3,8-4 százalék között lehet a bővülési ütem az elemzők szerint. Gyurcsány külön kitért az alacsonyabb kamat és a gyengébb forint szükségességére is (miközben a kormány fiskális politikáját minden tényező elmarasztalta már), mert szerinte a kamat- és árfolyam-politika a gazdasági növekedés „kissé gyengélkedő motorjának" az oka. /1/

A magyar lakosság négy éve nettó részvényeladó, s a kedvező piaci környezet ellenére sem változtatott gazdasági és pénzügyi viselkedésén. Kutatók tömege vizsgálja (politikai megrendelésre is!), hogy vajon van-e összefüggés a BUX teljesítménye és a lakosság részvényvásárlási aktivitása között, illetve a reálkamatszint és a kamatozó megtakarítások állománya között.

Egyrészt az 1994 közepe és 1998 eleje közötti hatalmas reálkamat ugrás a lakosságot gyakorlatilag hidegen hagyta, a kamatozó befektetési formák részaránya a teljes megtakarításon belül nem változott. Az 1998 eleje és 2000 vége között bekövetkezett számottevő kamatcsökkenést már egy minimális reakció követte, az állampapírok és bankbetétek összesített aránya 52.5%-ról 50%-ra mérséklődött. A lakosság pénzügyi tudatossága némi fejlődést azonban mutat az idő előre haladtával; a 2003-ban bekövetkezett masszív kamatemelések hatására már 5%pontot mozdul a kamatozó állomány aránya. A reakcióidő érezhetően rövidül és a reagálás mértéke nő. Ezzel együtt is mindazonáltal távol állunk még egy tudatos befektetés kezeléstől; a kamatozó állomány aránya ugyanis mindössze 10%-kal változik, az összmegtakarításon belül 5% mozdul meg, hogy növelje a kamatozó eszközök arányát. (Érdekes tanulságokat rejthet, hogyan reagált a lakosság az MNB folyamatos kamatcsökkentései révén jelentősen zsugorodó kamatszintre. A 2004. negyedik negyedév és 2005. első negyedév megtakarítási adataira ugyanakkor még egy kicsit várni kell. ) Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a lakosság kamatérzékenysége időről, időre növekszik ugyan, de a mértéke még mindig nem jelentős. A kamattudatosságot egyébként minden bizonnyal növeli, hogy a hitelezési aktivitás bővülésével hiteloldalon több kamathoz kapcsolódó kérdést is át kell gondolni a mindennapi pénzügyek terén is. (Az megint más kérdés, hogy a lakosság jelentős része számára a hitel felvételnél a döntő szempont a havi törlesztés teljesíthetősége és nem a törlesztő részlet kamatának adott helyzethez mért racionalitása.)

Másrészt 1996 és 1998 között alakult ki olyan hangulat, amikor széles körben foglalkoztatta az átlagembereket is a tőzsde. "Mind játszik, minden nyer" hangulat uralkodott és a lakosság ha nem is öntötte a pénzt, de kelet-európai szinten értelmezhető megtakarítási hányadot (7.2%-ot!!!) invesztált részvényekbe. Az 1998-as orosz válságot három fekete év követte (globális recesszió, széleskörű kijózanodás a tech-buborék kidurranásából, hazánkban szabályozó oldali profit rombolás és általánosan csökkenő likviditás). Ugyanakkor ezen három évben is egyértelmű összefüggés mutatkozik a BUX teljesítménye és a lakossági részvény invesztíciók között. A megmagyarázhatatlan periódust a 2002-t követő időszak képviseli. Több mint 100%-os index emelkedés mellett növekvő mértékben vonja ki a tőkét a lakosság a részvényekből (2004-et illetően csak az első három negyedévre van még nyilvános adat.). /2/

Itt kellene a politikai és gazdaságpolitológiai szakértőknek keresni összefüggéseket a politikai kurzussal kapcsolatos bizalmi függések és a lakosság gazdasági-pénzügyi viselkedésének alakulása között. Mert szerintünk ez a tapasztalat a magyarországi baloldali kurzusok és egy jellemző pénz- értékpapír-piaci következmény reakció viszonyát írja le.

A baloldali rezsim saját szakbürokratáit delegálja a gazdaság piaci és magánkereskedelmi szféráiba. Ennek egyik jelentős példája, amikor László Csaba a KPMG adótanácsadó cég partnere lett. A volt pénzügyminiszter e cég vezető szakértője és partnereként most azt mondja, hogy le kell építeni az iparűzési adót, csökkenteni a járulékokat, bevezetni a vagyonadót. László az egyik legfontosabb problémának az iparűzési adót tekinti, melynél a fokozatos leépítés a legfontosabb teendő. A vetítési alap megváltoztatása - azaz a képződő nyereséghez igazítás - érdemben nem oldaná meg a mai problémát, mégis tisztább és egyszerűbb adózást jelentene, „mivel az iparűzési adó révén évente 300-350 milliárd forinthoz jutnak az önkormányzatok, ennek az összegnek a döntő részét a költségvetés utalná át számukra, kisebb részének elvesztését viszont le kellene nyelniük". A béreket terhelő járulékok csökkentése esetében fontos lépésnek nevezte a fix egészségügyi hozzájárulás 3.450 forintos összegének csökkentését 2005. november 1-től, amelyet az érdekegyeztető tanács megállapodás alapján 2006-ban teljesen meg kell szüntetni. László szerint a vagyonadó az adóreform megkerülhetetlen eleme, mivel a vagyonadó szolgálhatja a szociális igazságosság érvényesülését, s a világ legfejlettebb országaiban ebből az adónemből több helyen a GDP három-négy százalékának megfelelő összeg áramlik be a költségvetésbe, ami Magyarországon néhány év múlva több száz milliárd forintot jelenthetne. /3/

Az 1989 előtt folyósított lakáshitelekből visszamaradt adósságok után - egy múlt heti kormánydöntés értelmében - hatalmas összeget fizet vissza az állam a kölcsönöket folyósító OTP Banknak. (Ez a Gyurcsány és a bankok paktumának fényében érdekes fejlemény.) Az 1989 előtt felvett, de vissza nem fizetett lakáskölcsönök után nemcsak a tőkét és a másfél évtizede halmozódó kamatokat, hanem a hitelek kezelése során eddig felmerült költségeket is visszafizeti az állam az OTP-nek. „A kényszerű ajánlatot azért tette a kabinet, mert a megnőtt kamatterhek miatt adósságcsapdába került háztartások tartozásaira az 1990-es évek elején az állam garanciát adott. Az OTP így tudta, hogy a hitelekre rakódó - a piaci kamatokat jóval meghaladó - költségeket az államnak egyszer majd vissza kell fizetnie. Minél tovább húzódik az adósságrendezés, annál nagyobb profitra tesz szert a pénzintézet.” A kabinet által megajánlott, három év alatt kifizetendő hatmilliárd forint az egykori kölcsönök tőkemaradványának becslések szerint 15-20-szorosa, azaz az összeg legnagyobb része olyan költség, amely nem merült volna fel, ha az állam előbb rendezi a hosszú ideje behajthatatlan hitelek sorsát. /4/

Másik érdekes delegálás, hogy Pénzely Márta, a Pénzügyminisztérium áfa-főosztályának korábbi vezetője a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Rt. adóosztályán (szenior menedzserként) folytatja pályafutását. Az adószakértő a Marx Károly Egyetem pénzügy szakának elvégzését követően 18 évet töltött a PM-ben, ahonnan az áfa-főosztály vezetőjeként távozott, s ennek köszönhetően egyedülálló tapasztalata van a forgalmi adóztatás területén. A PM még novemberben cáfolta a Magyar Nemzet azon értesülését, hogy Pénzely azért távozik a tárcától mert nem teljesültek az áfa-bevételi tervek. A PM akkori közleménye szerint megszűnt a pénzügyi tárca Forgalmi adók és fogyasztói árkiegészítések főosztálya, és a forgalmi adókért egy új szervezet, a Forgalmi adók, vám- és jövedéki főcsoport felelős. /5/ A tárcánál Pénzely Márta számára főosztályvezető helyettesi munkakört ajánlottak fel, amit ő nem fogadott el, és felmentését kérte… Maradjunk ennyiben.

A KSH adatai szerint a 2004. október-decemberi időszakban 6.3%-ra nőtt a munkanélküliek száma 2003 ugyanezen időszaki 5.5%-hoz képest. A foglalkoztatottak száma 3 millió 909 ezer fő (2003. okt-dec.: 3 millió 952 ezer), a munkanélküliek száma 263 ezer fő (2003: okt.-dec.: 232 ezer) volt. A tavalyi október-decemberi időszak adatainak ismeretében a 2004. évi átlagos munkanélküliségi ráta 6.1%-ra nőtt a 2003-as 5.9%-ról, a foglalkoztatottak száma éves átlagban 3 millió 900 ezerre csökkent (2003: 3 millió 922 ezer), a munkanélküliek átlagos száma 253 ezer fő (2003: 245 ezer fő) volt. Különösen kedvezőtlen tendencia, hogy a legnagyobb mértékben a fiatalok munkanélküliségi rátája nőtt. 2004-ben a 15-64 éves népességbe tartozók 60.5%-a volt aktívan jelen a munkaerőpiacon, ami 9.5 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU-15 előző évi átlaga. Az 50-64 éves korcsoportba tartozók ez évi aktivitási rátája 1.5 százalékponttal haladta meg az előző évi átlagot, döntően annak következtében, hogy a nyugdíjkorhatár változása, a korai kilépés szabályainak szigorítása folyamatosan növeli az idősebb korcsoportba tartozók munkaerő-piaci jelenlétét.

A foglalkoztatottak létszáma éves átlagban stagnált. A 2004. évi 3 millió 900 ezer főből 3 millió 825 ezren tartoztak a munkavállalási korú népességbe. Jelentősebben csökkent a foglalkoztatottak létszáma a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban és a feldolgozóiparban, az utóbbin belül különösen markánsan a fokozottan versenyhátrányba kerülő textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ágazatban. Ezzel szemben létszámnövekedés jellemezte az építőipar, a pénzügyi tevékenység, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakat. A foglalkoztatás éven belüli alakulását a szokásosnál kisebb szezonalitás jellemezte. Az első negyedévben a foglalkoztatottak száma nem esett jelentősebben vissza, viszont elmaradt az év utolsó hónapjait jellemző létszámfelfutás. Így 2004 IV. negyedévében a foglalkoztatottak 3 millió 909 ezer fős létszáma 43 ezerrel elmaradt az előző év azonos időszakitól. /6/
1. Gyurcsány: a 2006-os nem választási költségvetés lesz. 2005.01.27., tozsdeforum.hu nyomán
2. Kit érdekel a piac? Kamat- és indexérzékenységről. 2005.01.27., portfolio.hu, tozsdeforum.hu nyomán
3. László Csaba: le kell építeni az iparűzési adót, csökkenteni a járulékokat, bevezetni a vagyonadót. 2005.01.27., tozsdeforum.hu nyomán
4. Óriási OTP-profit a nem fizetett hitelekből. 2005.01.27., NSZ, origo.hu nyomán
5. A PM áfa-főosztályának vezetője a Deloitte-hoz igazolt. 2005.01.26. FigyelőNet nyomán
6. Stagnáló foglalkoztatottság, 6.1%-os munkanélküliség 2004-ben. 2005.01.27., portfolio.hu nyomán

Gazdaságpolitika a hét végén

A Világbank regionális elemzése tetőzi meg a sorozatos elmarasztalást, amikor az EU új tagállamainak gazdaság- és pénzpolitikáját értékeli: eszerint a magyar célok nem reálisak, teljesítésük nem biztosított. A magyar fiskális politikát elfogadhatatlannak tekinti (ami el is dönti a kormány és a PM jegybankellenes fellépéseinek értékelését!). A kormány elképesztő módon (a célokat nem ismerjük, csak az adósságtörlesztéshez szükséges állandó hitelfelvételi kényszert) 1,5 milliárd dollár értékű államkötvényt bocsátott ki (s a J.P.Morgan szerint az idén még további 4,8 milliárd dollárnyit fog!) a számított kötelezettségek miatt. A kormány hiteleségét jelzi, hogy az áfaellenőrzések és visszatartások gyakorlatát mindenki a költségvetési hiányok betömésének tudja be. A hivatalos statisztika szerint tavaly csökkent a foglalkoztatottság, nőtt a munkanélküliség (ami, ugye, két különböző és nem kompatibilis mutató nálunk!), a mezőgazdaság és a feldolgozóipar jelentős munkahelyvesztő helyzetben van: most jön az EU-szemfényvesztés, az ellátórendszer módosítása, az „EU-nyugdíj” és „EU-munkanélküli” ellátás, amelyek az EU-források mind nagyobb részét fogják lekötni a szociális kohézió nevében, s az olcsó EU-termékek fogyasztására serkent. Az agrárium leépülésében a soros a baromfiipari termelés és feldolgozás, igen jelentős kapacitáscsökkenéssel, elbocsátásokkal. A tudósok és kutatók hallgatnak, évek óta nincs akadémiai állásfoglalás a magyar gazdaság jövőjéről. Ma a szakmai vétó a piaci szakemberektől hallható, mint Durolnelly Pétertől, aki most is világosan kimondja, komolyabb gazdasági reformra már csak a következő kormányciklusban lehet számítani, de ahhoz is sokat kellene tenni máris.

A hétvégét megint az adósságot adóssággal gyógyító, retrográd baloldali liberális politikai eseményei uralják. A baloldali rezsim 2001-2005 között mintegy 3.500 milliárd forint elosztogatásával, a gazdasági reálszférája fejlesztési forrásainak eltüntetésével, a cserearányromlással és a külkereskedelmi deficit állandó növelésével 53,4-ről 60 százalékra növelte az államadósságot a GDP arányában. Ehhez képest még elképesztőbb összeg az, ami a 10 milliós lakosságú ország nagyrendszerei (a társadalmi újratermelés intézményrendszere) forráshiányát jelenti, mára mintegy 55.000 milliárd forintban. Egészen elképesztő, ahogy a média rendszerkritikája híján, a megfélemlített értelmiség kritikai szerepének elfojtása után, a teljes létbizonytalanságban lévő munkaadói és foglalkoztatotti szféra viselkedése miatt a vállalkozási szabadság megsértésével művel a kormány, amikor visszatartja az áfavisszafizetéseket kénye kedve szerint a költségvetési könyvelés hamisításának céljával. (mti.hu, NSZ, mno.hu, napi.hu nyomán)

Gazdasági és pénzügyi viselkedés a hét végén

A követő tájékoztatás szerint a tőzsdeindex péntekre 15,497 pontig jutott, 14 milliárd forint forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 245 forintos euró és a 187 forintos dollár alakította: az állampapír-piacon 8,50 százalék körüli éves átlaghozam, a forintpiacon 9,29 százalékos napi kamat volt. A lakosság pénzügyi pozíciója tovább romlik, amennyiben a banki betétállománya háromezer milliárd fölé került ugyan, de a hitelállománya sokkal jobban növekedett és elérte a 1.910 milliárdot. Ugyanakkor a vállalkozások betétállománya 2.501 milliárd forintra csökkent, miközben a hitelálolományuk ötezer milliárd fölé emelkedett.

A követő tájékoztatás szerint szombatra a tőzsdeindex 15.613 pontra jutott fel: 11 milliárd forint forgalom bonyolódott. Az árfolyamot a 245 forintos euró és a 188 forintos dollár jellemezte: az éves állampapír-piaci átlaghozam 8,40 százalék körüli, a forintpiaci kamat 10 százalék feletti volt.

A „magyar történetek” között újabb elképesztő verzió a Celladam-ügy, amelyben a felszámoló egyfelől a hatóanyag egy csomagját és egy kisteherautót talált a korábban prosperáló cég tulajdonában. Másrészt az állam nem törődik a felszámolás kapcsán egy államtitoknak minősülő termékkel, amelyet évtizedek óta kutatnak külföldön is. Ez olyan, amikor az ész emigrál itthonról. Másik jellemző történet a Tungsram egyik alapítója, Dienes Béla halála, ill. hogy az amerikai General Electric mint százesztendeje rivális által lenyelt Tungsram nagy hallottját most a GE „saját” halottjának tekinti. Így múlik el a világ dicsősége, így tűnik el a magyar ipari kultúra utolsó nyomaiban (Csepel már nincs, a Rába haldoklik, a Tungsram negyedprofilon amerikai kézben).

Az adótanácsok összegzett tudása (a jan.15. állapotok szerint, amit hangsúlyozni kell, mert azóta is változtak a viszonyok!) szerint az adóterhelés drasztikus növekedése egyértelmű. A lerosszabbul járnak a Bt-k, amelyekben foglalkoztatott bruttó 200.000 forint jövedelem után nettó 114 ezer forintot kap kézhez, de az sem a végősszeg, mert a lakásukat telephelyként használók nem tudják a vonatkozó rezsit sem leírni, ezért a számított maradék jövedelem 75-80 ezer forint körül van (közelít a minimálbérhez). (MH, mti.hu, NOL, napi.hu nyomán)

További heti hírértékelések a gondola-exkluzívban
A távmunka feltételei a vállalatvezetés oldaláról
Kik lesznek az új tagok a monetáris tanácsban?
Sikeres vállalatok inkább a könnyen tanuló, motivált fiatalokat keresik
OTP a Morgan Stanley portfóliójában
Letöri az árakat a hazai gyártású LCD-tévé?
Leminősítette a Matávot a Deutsche Bank!
MNB: a hitel- és a betéti kamatok is csökkentek decemberben
Magyarországon még mindig a készpénzfelvétel dominál. A GDP-t növeli a kártyás vásárlás.
A Világbank gyenge fiskális menedzsmenttel vádolja a kormányt
Nőtt decemberben a pénzállomány
Tovább erősödött a forint
Újabb adócsökkentési terv: 3 millió alatt 18%, felette 34%




TÁRSADALOM: a korai átmenet vége?

A nem baloldali-libeális személyiségek sorát váltották le, üldözték el, kényszerítették lemondásra, aminek jellegzetes példájaként a Filozófiai Intézetből távolították el a konzervatív gondolkodó Frenyó Zoltán katolikus filozófust.

Társadalomkép egy identitás- és alkalmazkodási válságban lévő országról

A társadalom súlyos identitás- és alkalmazkodási problémája tovább erősödik a politikai diszkriminációkkal, ami a baloldali kurzus velejárója. Jellemző esemény pl., hogy a nem baloldali libeális személyiségek sorát váltották le, üldözték el, kényszerítették lemondásra, aminek jellegzetes példájaként a Filozófiai Intézetből távolították el a konzervatív gondolkodó Frenyó Zoltán katolikus filozófust. Másik jellegzetes példa a történeti hitelességet nélkülöző, de a „médiahitelességgel” túltöltött dokumentumok jelennek meg Magyarországról. Az aktuális példában egy Jonathan Bale szerzőségű Európa országai című munka szerepel, melyet kiadtak magyarul (Titán Computer Kft, Takács Erika), bár a Magyarországot 7 oldalon, 13 fotóval bemutató munka elrettentésül szolgálhat csak, tényszerűen hibás, hiányos, szövegtartalma primitív, hemzseg az elírásoktól.

Jellemző társadalmi minősítő jelenség a Frei-szindróma, amikor a Malawi-szocioriportból kiderül, hogy a magyarok 3-4-szer több adományt adnak külföldre (pl. Afrikába), mint a magyarok lakta határon túli területekre. Ez evidencia, amiben benne van az is, hogy a magyar társadalom úgy tudja (!), a magyar állam segíti a határon túliakat. Másrészt a munkaféltés dolgozik, vagyis hogy a beáramló magyarok elveszik a munkahelyeket (ezt az MSZMP-MSZP évtizedek óta terjeszti). Ugyanakkor a segélyek nagyobb része nem a magyar államtól, hanem az egyházi szervezetektől származik, s szinte csak ezek missziói dolgoznak a világban, ami már szociálpszichológiai anómia. Most malawi importgyerekek érkeznek, majd egyre több afrikai és ázsiai egyerek érkezik, mert ezek jobb alanyok egy baloldali kurzus számára, mint a határon túli magyarok, akik sosem lesznek hívei a magyar baloldalnak.

A Tamás Pál írta „korai átmenet vége” korrajz részben a politológia, részben a társadalomtörténet keretei között értékelendő (mert értékelni kellene: függetlenül attól, hogy hányszor és mennyire nem értünk vele egyet). A „nemzeti identitás elmozdulása” egy ismert nemzetközi jelenség, de a térben és időben történtek nem egyformán értékelendők, ezért a magyar nemzettel és társadalommal történtek (ti. a kohézió elillanása!) csakis tragikus fejlemény lehet. A „formális europaizálás” ugyancsak nem pozitív összegű kimenetelű esetünkben: a realitás az, hogy a valaha volt „érdekességünk” a múlté, s a régió legjelentéktelenebb, egyben legtájékoztalanabb népsége lettünk. Találó továbbá Tamásnál a „Budapest válsága” szindróma is, bár a Demszky-szindróma említése nem elég a forrásokat a Főváros keretében kilopó magyar elit bemutatására. A populizmus, az ifjúságretorika (egy ifjúságot nélkülöző és gyermekellenes országban), az értelmiségi mezők s a többi nem annyira érdekes, mert már mindenestől elavult kérdésfelvetések. Talán a jövőmarketing említendő még Tamásnál, mert a múltlátásról beszél helyette, s elfelejtette befejezni a közlendőjét azzal, hogy a kontinens legkonzervatívabb politikai alakulata, az MSZP fél a jövőtől, ezért mindig csak jelen van, amelyben a jövőmarketinget Gyurcsány „frédibéni” szövegei jelentik. (Tamás,P. A korai átmenet vége: kis politikai asztrológia. NSZ, 2005.01.29. nyomán)

Kultúra – művészet: sorstalanulság

A Sorstalanság-film botrányos sorsa tovább gyűrűzik, most éppen külföldön kavar negatív eseményeket, amikor a berlini filmfesztivál szervezőivel rúgta össze a patkót a producer és a rendező, mert nem a nagydíjakért folytatott verseny helszínein mutatták be a filmjüket, hanem csak egy kisebb moziban. Itthon a példátlan költségvetéssel készült kurzusfilm híre teszi megbélyegzett alkotássá a Sorstalanságot, különösen annak fényében, ami a Trianon-filmmel történik. Mindez sem az egyik, sem a másik történetnek és filmnek nem tesz jót, és végül a magyar társadalom lesz szegényebb a kurzuspolitikai befolyások miatt.

A művészet eseménye a Magyar Festők Társasága tízesztendős évfordulója, melyen a jelenlegi vezető, Kováts Albert festőművész, művészeti író a művészeti egyesületek helyzetét tarthatatlannak tartja, az állami támogatási rendszert bürokratikusnak és politikailag orientáltnak nevezi.

A kultúra és oktatás eseménye, hogy a japán állam magas kitüntetését kapta az 1956-1993 között Japánban élő és tanító Nemeshegyi Péter, aki a tokioi Sophia Egyetem Teológiai Kara dékánja és tanára volt. Munkásságával a japán oktatást emelte, áll az indokolásban.

"Botrányszagú részlet előtérbe emelésének" nevezi a megalakult Drámaíró Kerekasztal, hogy a NSZ szombati számában szóvá tette: a zsűri által előterjesztetteken kívül Hiller István saját miniszteri keretéből még egy pályázót díjazott a Katona József-pályázatok produkciós mezőnyéből. Mégpedig a Soproni Színházat, amely Thúróczy Katalin darabjának bemutatóját vállalta, és így 4,7 millió forintot nyert. A Drámaírók Kerekasztala közleményének érdekessége, hogy Thúróczy maga is tagja lett a frissen alakult szerveződésnek, amelynek összejövetelére lapunkat nem hívták meg. Információink szerint távollétünkben a résztvevők "hazugnak és felháborítónak" nevezték a miniszteri döntés kommentálását. Görgey Gábor arra is utalt, hogy tárcaíróként megszakítja a kapcsolatot szerkesztőségünkkel. Elhangzott viszont az is, hogy a miniszternek volt ugyan joga így dönteni, de nem volt szerencsés lépés ezt a pályázathoz kapcsolni - ilyen egyértelmű megállapítást egyébként lapunk nem is tett kifogásolt cikkében. Mindössze megkérdezte: hogyan kerülhetett még egy pályázó a nyertesek közé a szakmai grémium javaslata nélkül? Egyértelmű választ azonban a minisztertől sem kaptunk. A Drámaíró Kerekasztal elnökévé Szakonyi Károlyt választották, ügyvivő lett Kárpáti Péter, Németh Ákos, Kiss Csaba, Thúróczy Katalin, Szilágyi Andor és Háy János. (MN/ifti, NOL nyomán)

Mészáros Márta Nagy Imréről szóló filmje hamis, torz képet fest a történelmi szereplőkről, Nagy Imre vádlott-társairól, akik gyáva, ellenszenves figurákként jelennek meg a vásznon - így foglalhatóak össze azok a bírálatok, amelyek A temetetlen halott című alkotásról rendezett vitán hangzottak el. A Nagy Imre Ház és a Nagy Imre Társaság közös szervezésében megtartott hétfői eszmecserén ott volt Mészáros Márta és a film történész-szakértője, Rainer M. János is. A meghívottak között voltak a Nagy Imre-per vádlottjainak leszármazottai, hozzátartozói, a snagovi "gyerekek", így többek között dr. Szilágyi Júlia, Szilágyi József lánya, Donáth Ferenc, Vásárhelyi Júlia, Vásárhelyi Miklósné, Vásárhelyi István és Vásárhelyi Mária. A beszélgetés moderátora Rajk László volt, aki édesanyjával együtt került Nagy Imre száműzetésének színhelyére, Snagovba. Eljött Halda Aliz, Gimes Miklós élettársa, Litván György történész, Mécs Imre, Kende Péter, Lőcsei Pál és Táncos Gáborné Bácskai Vera.

A Népszabadságban a múlt héten Mészáros Mártának szóló nyílt levelet tettek közzé a Nagy Imre-per vádlottjainak hozzátartozói, akik szerint a film nem tárgyilagos és nem elfogulatlan. A mű a hétfői vitán felszólalt bírálók szerint is ellentmond a rendező alkotói feladatának, a történelmi igazság feltárásának, bemutatásának. Többen úgy vélték, hogy a film "kiretusálja" a Nagy Imre körüli csoport történelmi szerepét és erkölcsi helytállását. Mészáros Márta korábban azt mondta az említett nyílt levélről, hogy "nem kritika, ez nem vád, ez nem az én filmemről szól..., én nem csináltam filmet a Nagy Imre-kormányról, a Nagy Imre-csoportról". Ő Nagy Imrét akarta megmutatni, azt kívánta feltárni, hogy az '56-os miniszterelnök nem sodródott az eseményekkel. Mészáros azt mondta, több viszszajelzést kapott a már említett Népszabadság-beli nyílt levél kapcsán, és sokakban visszatetszést keltett a lapunkban megfogalmazott "bírálat". Mészáros a vitában többször is hangsúlyozta: vállalja a filmet. Idézte a fideszes Várhegyi Attilát, a volt kulturális államtitkárt, aki azt mondta a rendezőnőnek, hogy "Nagy Imre nem a mi hősünk". Az MSZP pedig húzta az orrát a film tervének hallatán - fogalmazott Mészáros. A hétfői vitában többen szóvá tették, hogy Mészáros Márta egy folyóiratban úgy nyilatkozott, hogy "mindenki, még a körülötte lévő emberek közül is majdnem mindenki elárulta" (tudniillik Nagy Imrét). Vásárhelyi Mária például a film kapcsán azt kifogásolta, hogy a snagovi tartózkodás esetenként inkább hasonlít a kereskedelmi televíziók túlélőshow-jára, máskor pedig egy alpesi idegenforgalmi reklám hangulatára. Mások szerint a film azt sugallja, hogy Nagy Imre magányos hős volt, akit barátai, vádlott-társai cserbenhagytak, s úgy viselkedtek, mint megannyi gyáva alak. Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája a műről azt mondta: "Nem vádollak, Márta, és hálás vagyok neked a filmért." (Hamis, torz és elfogult? NSZ, Pogonyi Lajos, 2005.01.25. nyomán)

A Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán Marton László osztályvezető tanár végzős növendékei Füst Milán Boldogtalanok című drámáját mutatták be Forgács Péter rendezésében. Füst Milán Boldogtalanokja Pártos Géza rendezésében, az akkor éppen pályakezdő Béres Ilona főszereplésével a Madách Kamarában – kitörölhetetlen színházi élmény. Most az Ódry Színpadon Forgács Péter által rendezett produkció abszolút fiaskó. Forgács mint rendező-tanár már dolgozott Marton László hallgatóival, sőt a Vígszínház házi színpadán a Török Sándor regénye alapján Valaki kopog címmel készült játék színpadra állítójaként remek ötletekkel segítette az akkor harmadéves osztály szinte valamennyi tagját, hogy megmutathassák tehetségüket.

Forgács mintha abszolút félreolvasta volna Füst Milánt. Komor, naturalista jellegű dráma a Boldogtalanok. „Miért ír ilyen csúnya, züllött emberekről?”– kérdezte Beöthy László az 1923-ban keletkezett művel kapcsolatban. Beöthy is félreértette a Nyugat első nemzedékének nagy költőjét, hiszen a Boldogtalanok hőseit valóban az írói fantázia teremtette, mégis olyanok, mintha az életből lennének ellesve. Forgács Péter mint rendező semmit sem tudott felmutatni a Füst Milán-i látszatboldogság ábrázolásából. Az ember ugyanis, Füst Milán szerint, „csak lenge és véletlen vendég” a Földön, s a művészet célja az ebből fakadó boldogtalanság ábrázolása. Ehelyett Forgács Füzér Anni díszleteiben úgy játszatja el a Boldogtalanokat, mintha feltámadt volna az 1960-as évek Brecht-kultusza. Miután a lecsupaszított térben nincsenek szituációk, így jellemábrázolás sem történik. Egymás mellett beszélnek el a szereplők. Csakhogy vizsgaelőadáson vagyunk, s nem egy kísérleti színházban. Még belegondolni is rossz: hogyan fognak ezek a hallgatók klasszikus drámában játszani? Királynőket és királyokat jelmezben alakítani? Sorra olyan produkciókban vesznek részt, ahol csak önmagukat, mai énjüket jelenítik meg. Hol van már a mai Színművészeti az olyan előadásoktól, mint egykor a híres János király?

A Forgács rendezte Boldogtalanok igencsak kudarc, de elsősorban a hallgatók rovására. Egyedül a dráma végén sejlik fel valami, hogy hogyan is kellett volna elkezdeni az egész előadást. Amit Gilicze Márta (Víg Vilma) és Marjai Virág (Nemesváraljai Gyarmaki Róza) a néhány perces hajmosási jelenetben eljátszik, az reveláció. A két egyetemi hallgató itt megmutatja oroszlánkörmeit. Kettőjük közül Gilicze Márta sugall több drámai erőt. A más előadásokon szépséges Marjai Virág mindvégig (bizonyára a rendezői utasításnak megfelelően) túlzottan elnyűtt, fád figurát teremt. Gilicze Márta néma, fájdalomtól gyötört arca viszont azt mutatja, ha feladatot kap, átütő erejű, szuggesztív színészi lénye magával ragadja a közönséget. Kosztolányi Édes Annája éppúgy lehetne, mint Büchner Woyzeckjének Marie-je. Ha látnák az előadást filmrendezők, operatőrök, nem tudnának betelni vizes, csapzott, meggyötört arcával, szúrós tekintetével. Széll Attila (Huber Vilmos), Cseh Judit (özv. Huberné), Juhász István (Sirma Ferenc), Molnár Mariann (Rózsi) és Kovács Krisztián (négy férfi és egy öregasszony) meglehetősen alulmúlják önmagukat, hiszen már megmutatták, hogy sokkal többre képesek. Fotó: Szlovák Judit, [Deák Attila] (Boldogtalanok az Ódry Színpadon. terasz.hu nyomán)

Szellemi élet a mai Magyarországon: van-e tisztességes magyar élet a holokauszt után?

A barna és a vörös náci bűnöket felelevenítő náciüldözés soros eseménye a kommunista tömeggyilkos Shlomo Morel ügyeinek kiteregetése, aki maga is megsemmisítő tábort vezetett a háború után. Morel Izraelben él és nem adják ki Lengyelországnak (ahogy exponált magyar bűnösök az SZU-ban, Oroszországban), bár 1.700 német és lengyel haláláért felelős.

Tudósok(történészek) és politikusok, politikusok és torténészek tömege emlékezik meg a holokausztról: mindenki csak kicsit alakít a tényeken?! Karsai László és Ungváry Krisztián egy sajátos mű a holokausztról címen (az ÉS 2004. november 19-i, 47. számában Krausz Tamás: Antiszemitizmus - holokauszt - államszocializmus című munkájáról megjelent recenzió; Kovács Tamás: A Szovjetunió és a holokauszt című munkákat idézve) kiegészítésekkel, bíráló megjegyzésekkel foglalkozik. A hivatkozottak, így Krausz szerint a történetírás hosszú-hosszú ideig elhallgatta a náci genocídium szovjetunióbeli történetét. A valóságban azonban 1961, vagyis Raul Hilberg klasszikusnak elismert műve óta egyetlen komoly történész sem hallgatta el (!) a holokauszt szovjet fejezetét (kivéve a szovjet történetírást). Magyarországon Ránki György 1973-ban részletesen is írt a kérdésről. Az ezzel a témával foglalkozó könyveket, monográfiákat, tanulmányokat hosszan lehetne sorolni. A magunk részéről egyébként el sem tudjuk képzelni, hogy mely magyar nyelvű egyetemes holokauszt-történetre célozhatott, amelyben ne lenne önálló fejezete a Szovjetuniónak. Érthetetlen módon a Krausz azt sem tartja fontosnak, hogy megemlítse: ugyanarról a témáról, amiről ő is írt, nemrégiben Gereben Ágnes is publikált egy kötetet - pedig az olvasót érdekelhetné, hogy Krausz hogyan reflektál erre… Így az említett Karsai-Ungváry korrekciók.

A Krausszal az bajuk, hogy írásának „nagy hibája az antiszemitizmus történetének vulgármarxista, tárgyi tévedésektől hemzsegő, és a holokauszt genezisének teljesen torz bemutatása”. Krausz azt állítja, mintha a nácik már 1941. június 22. előtt, de legkésőbb ekkor eldöntötték volna, hogy minden zsidót megsemmisítenek. Hivatkozási alapja "több történész" (53.) de ezek közül egyiknek nevét sem említi. Se a kérdés irodalmára (legalapvetőbb szerzők: Raul Hilberg, Yehuda Bauer, Leni Yahil, Richard Breitman, Ralph Ogorreck, Christian Gerlach, Christopher Browning és Götz Aly), se az alapvető forrásokra nem reflektál. Pedig könnyű dolga lenne, hiszen Karsai Holokauszt című monográfiájában az Einsatzgruppékat eligazító parancs szövege is megjelent. Ezek alapján tudnia kellene, hogy az Einsatzgruppék először csak a fegyveres vagy a párt- és állami tisztségeket betöltő zsidó férfiak meggyilkolására kaptak parancsot. Reinhard Heydrich a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) vezetője 1941. július 2-án kiadott parancsában pontosan megjelölte, hogy kiket kell megölni: a szovjet funkcionáriusokat, az SZK(b)P tagjait, a "radikális elemeket" és azokat a zsidókat, akik párt- vagy állami pozíciókban vannak. Még 1941 augusztusában is az volt a német megsemmisítő különítmények gyakorlata, hogy csak a munkaképes férfiakat gyilkolták meg. A teljes körű megsemmisítés a Szovjetunió területén 1941 őszén kezdődött, de az európai zsidóság teljes körű megsemmisítéséről nem születhetett döntés 1941. szeptember vége előtt.

A legfőbb gond a Krausszal, hogy „szerinte 1941-ben a magyar hatóságok kiszolgáltatták a hontalan magyar állampolgárokat a náciknak. A kifejezés azt sugallja, hogy a magyar zsidók deportálását a németek kérték, holott ennek az ellenkezőjéről volt szó”.

Kulcsmondat és ténykezelés, bizonyítékkeresés, -olvasás, -megértés, -interpretálás a szerzők azon kijelentése: hogy „a német illetékesek a leghatározottabban tiltakoztak az ellen, amikor 1941 nyarán Magyarország és Románia zsidókat kezdett el deportálni a németek által ellenőrzött területekre”. (E tiltakozások mögött az állt, hogy a német fél ekkoriban még nem rendelkezett sem koncepcióval, sem gyilkolási kapacitásokkal, és nem tervezte a teljes zsidóság megsemmisítését. – mondja a szerzőpáros.) Közvetett módon, egy egész világtörténelem-szemlélet húzódik e megfogalmazások mögött, s mint ilyenből egészen messze vezető lehetne és kellene lefolytatni a magyar holokauszt történetéről.

A nemzetközi holokauszt-történet is sok új fejleményt rejtegethet még, ha igaz a Karsai-Ungváry szerzőpárosnak a Krausz mondja a Madagaszkár-tervre vonatkozó, cseppet sem mellérendelő kitérője… „a náci vezetők körében ebben a kérdésben sokáig nem kristályosodott ki egységes álláspont, azt a német külügyi hivatal 1940. június 3-i feljegyzése is bizonyítja, amelyben Ribbentrop külügyminisztertől útmutatást kértek a "zsidókérdéssel kapcsolatos német hadicél" kapcsán és három lehetőséggel (lublini zsidórezervátum, Madagaszkár és Palesztina) kapcsolatosan állást is foglaltak. A későbbi tömeggyilkos Reinhard Heydrich 1940. június 24-én Ribbentropnak a következőket írta: "A zsidókra nincs szükségünk a Birodalomban. A biológiai megsemmisítés azonban nem méltó a német néphez mint kultúrnemzethez. Ezért a győzelem után kötelezni fogjuk a vesztes hatalmakat, hogy tengeri szállítókapacitásukkal a zsidókat Madagaszkárra vagy máshová szállítsák."

A Karsai-Ungváry szerzőpáros korrekciós írása roppant érdekes (ha szabad ilyen profán jelzőt használni e tárgyban), de nem hisszük, hogy tényszerűen és erkölcsileg is közelebb vinne a valóság megértéséhez (a szégyen feldolgozásához), amikor az egyébként köztudottan és általa nyíltan vállaltan kommunista Krausz Tamás történészt hurcolásszák meg tárgyi tévedések címén, de ideológiai meggyőződésből fakadó „mulasztásaiért”, két hasonlóan „ideológiaielfogult” tudós személyként.

A Karsai-Ungváry szerzőpáros elfogultsága egészen konkrét, amikor és ahogy a „felelősség” kérdésében marasztalja el a velük szemben a „rendszer motivációit” kifejtő Krauszt. „Krausz műve azonban kontraproduktív hatású, és megértés helyett a félreértéshez szolgáltat alapot. Állítása szerint a holokauszt folyamatában tetten érhető munkamegosztás a Wehrmacht, az SS, a helyi kollaboránsok és az Einsatzgruppék között lényegtelen, "a náci vezérkar feloldott mindenfajta erkölcsi gátat a fegyveres testületekben" (61.). Ha ez igaz volna, akkor hogyan volt lehetséges az, hogy a német megsemmisítési program ennyire hatékonyan és ilyen kis létszámú végrehajtóval tudott működni?”

Karsai-Ungváry kieveztek az űrbe, amikor a felelősségi szinteket a könyörtelen erkölcsi fölény nevében vezetik le a nemzet, társadalom, állam, kormány s a többi közösségi-szervezeti egységtől az egyes emberig, s aszerint próbálják a magyar nemzetet illő megemlékezésre és a felelősség vállalására késztetni egy olyan kurzusban, olyan baloldali hatalom idején, amelyik nem ismeri az erkölcsöt. Igaz, az is nyomasztó a szerzőpáros álláspontjában, hogy ők a holokauszt egyedülvalóságának könyörtelen ítészei, s így ostorozzák azokat a nem zsidó magyarokat is, akiknek hozzátartozói más haláltáborokban végezték, de nem „iparszerű megsemmisítő telepeken”, ezért az ő fájdalmuk meg sem közelítheti a zsidó magyarokét, illetve velük szembeni bűnöket elkövetőket nem is terheli olyan felelősség, mint a zsidók megsemmisítésében tevőlegesen és nem tevőlegesen érintetteket.

A csúcs minden korrekción felül az, amikor a szerzők kijelentik, hogy Krausz szerint "a szovjet zsidók körében (...) az antifasiszta ellenállás hazafias ethosza (...) elválaszthatatlan a szovjet rendszer és a kommunista párt politikai-szervezeti és szellemi-erkölcsi hatásától." Ezzel Krausz zsidók és kommunisták között szerves összefüggéseket tételez fel, és ugyanazt állítja, mint Hitler vagy Himmler.”

Biztos, hogy a kommunista Krausz Tamásnak nincsenek nem baloldali hívei e könyvének igazságosztó feddhetetlenségét illetően, de az is ilyen bizonyos, hogy Karsai Lászlót és Ungváry Krisztiánt sem kérné fel soha senki békekövetnek szellemi és lelki ügyekben, erkölcsi és történelmi igazságszolgáltatási kérdésekben. (Karsai László, Ungváry Krisztián: Egy sajátos mű a holokausztról. És nyomán)

Az EU-s Magyarország minősítése

Az Európai Parlament (EP) 2004/II.-es jelentése szerint 2000-2003 között Magyarország a Sapard-programban felkínált 159,8 millió euróból 13,7 milliót tudott lehívni (ami 8,5 százalékot jelent), ezidő alatt 1,5 év a Fidesz és 1,5 év az MSZP kormányzására esett. Viszont 2004-ben a lehívások összértéke 60,667 millió euró volt, ami 37,9 százalékos hasznosításnak felel meg. Ennél rosszabb eredményt csak a 2004-ben kezdett Románia ért el. A források igénybe nem vételének oka a magyar programok hiánya, a magyar intézményrendszer (pl. az EU-minisztérium) hiánya, nem utolsó sorban a Sapard-ban kiírt programok alkalmatlansága, a magyar viszonyoknak meg nem felelő volta, illetve a saját erő hiánya volt.

Ehhez mérten Baráth Etele állásfoglalása ez ügyben szimplán hazugságot, illetve, ami még rosszabb, a dolgok át nem látását, kóros felkészületlenséget jelent. Lehet a Fideszt kárhoztatni az elmaradásokért, de az MSZP eddigi kormányzása (2002-2005) során már háromszor akkora elmaradást produkált, mint az összes magyar kormány együttvéve. Rossz rágondolni is, hogy ilyen hozzáállás mellett, mi lesz majd a mostantól nehezebb feltételek és a nagyobb forrásokhoz szükséges sokkal nagyobb saját erő teljesítésével?!

Az Eustat statisztikái szerint a most csatlakozott 10-ek fejlődése 1996-2005 között olyan képet mutat, hogy Magyarország megintcsak az utolsók közé kerül. Az össztermelékenység-mutató (TFP) alapján a 10 ország között a 8. helyre kerültünk 1,06 ponttal (9. Csehország, 10. Málta). A mai trendeket követő lineáris becslés szerint 2006-2010 távlatban ugyancsak a 8. helyre tesznek bennünket 1,21 ponttal (9. Szlovénia, 10. Málta), ami mélyen elgondolkodtató fejlemény.

A hivatalos statisztika szerint a kiskereskedelmi forgalom 2004. novemberben kiigazított adatok szerint 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A korábbiaktól elmaradó bővülés ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető alacsonynak. A kiskereskedelmi forgalom 2003 novemberben 8,6 százalékkal nőtt 2002 novemberéhez képest. Novemberben szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva a kiskereskedelmi forgalom 0,1 százalékkal csökkent októberhez képest. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben 2004. január-november hónapok között folyóáron 4699 milliárd forint értékű árut forgalmaztak, ezen belül novemberben 464 milliárd forintnyit. A növekedés ütemének mérséklődése elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó üzleteknél jelentkezett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma novemberben csak 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az Európai Unióban az előző hónapok gyengélkedése után novemberben kissé megélénkült a kiskereskedelem. A 25 tagországban átlagosan 2,3 százalékos bővülést mértek. A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem értékesítése az átlagos ütemnél gyorsabban, 6,9 százalékkal bővült novemberben. A meginduló karácsonyi vásárlások hatására leggyorsabban, közel negyedével a csomagküldő-kiskereskedelem-, és az illatszer-kiskereskedelem eladásai nőttek. Dinamikusan, 10 százalékot meghaladóan emelkedett a gyógyszer- és gyógyászati termék, valamint az egyéb ipari cikkek forgalma. 5 és 10 százalék közötti mértékben bővült a bútorok, a háztartási cikkek, az építőanyagok, valamint a könyvek, újságok és papíráruk kiskereskedelmi forgalma. Novemberben, több havi gyengélkedés után a textil-, ruházati- és lábbeliüzletek forgalma is nőtt, 4,5 százalékkal. (hirado.hu/KSH nyomán)

Egy év haladékot kaptak az élelmiszergyártók, hogy önmaguk szabályozzák a gyerekeknek szóló junk food reklámokat. Ellenkező esetben az EU közbelép. A regula a magyar ipart is érintheti. Az élelmiszer-hisztéria miatt az Egyesült Királyságban „zsíradót” akartak bevezetni, Franciaországban pedig törvény kötelezi a gyártókat arra, hogy egyes termékeken tüntessék fel az elhízás veszélyének tényét. Az Egyesült Államokban viszont a „lex sajtburger” törvénnyel szerelték le a civil szervezeteket, így az elhízottak nem perelhetik az élelmiszergyártókat. Egy év haladékot adott Markosz Kipriánu, az Európai Unió (EU) egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa az élelmiszeriparnak, hogy az úgynevezett junk food termékek (magas kalóriatartalmú rágcsálni valók, így például a csipsz vagy a csokoládé) gyerekeknek szóló reklámjait állítsák le és tegyék közérthetővé az áruk csomagolásán levő információkat. Ellenkező esetben a gyártóknak uniós szabályozással kell szembenézniük. Ugyanakkor a biztos úgy fogalmazott: hisz az iparág önszabályozásában, erre utalnak az ágazat visszajelzései és párbeszédkészsége. A biztos múlt heti nyilatkozata új hanglejtést hozott a probléma kezelésben, ugyanis eddig arról volt szó, hogy az unió felülről szabályozza a kérdést.

A WHO adatai szerint az elmúlt évtizedben 10–40 százalékkal nőtt az elhízottak száma a világon, így összességében a férfi lakosság 10–20, a nők 10–25 százaléka küzd súlyfelesleggel. A gyermekek esetében duplázódott az elhízottak aránya. A legérintettebbek az angolszász országok. Az egészségügyi szervezet egy korábbi nyilatkozatában felelőssé tette az élelmiszergyártókat e kellemetlen tendencia érvényesüléséért. Ennek hatására a Kraft Food az Egyesült Államokban két termékéről is úgy nyilatkozott, hogy gyermekeknek nem ajánlja azokat. (napi.hu nyomán, MN)

A felsőfokú végzettség még nem jelent munkahely-garanciát, de lényegesen csökkenti a munkanélkülivé válás esélyét - állapította meg a wiesbadeni statisztikai hivatal. A szervezet 2003 második negyedévében végzett felmérése szerint az EU-polgárok között az alacsony képesítéssel rendelkezőknek 12,3 százaléka volt munkanélküli, míg az egyetemet végzettek körében 5 százalék volt ez az arány. Ausztriában 7,9 százalékra rúgott a munkanélküliségi ráta az alacsony végzettségűek között, és 1,9 százalékot tett ki az egyetemet abszolváltak körében. Nyugati szomszédunk ezzel a második Magyarország mögött, amely az egyetemet végzettek 1,4 százalékos munkanélküliségi rátájával a legjobb helyzetben van az Európai Unió tagországai között. Németországban az arány 15,7, illetve 5 százalék. A modell az Európai Unió mind a 25 tagállamára érvényes - mondják a német statisztikusok, hozzátéve: csak az arányokban van lényeges eltérés. Portugáliában például az alacsony és a magas képzettségű munkanélküliek aránya között alig van különbség: az előbbi 5,3, az utóbbi 6,1 százalék. Ezzel szemben Szlovákiában igen nagy az eltérés: az alacsony képzettségűek munkanélküliségi rátája 47 százalék, s ez tízszerese az egyetemet végzettekének. Több kelet-európai országban még drámaibb a különbség, állítják a német szakemberek. Mindez arra utal, hogy a gazdasági és társadalmi átalakulásban lévő, egykor erős iparral rendelkező országokban nehéz az alacsony képzettségű dolgozóknak munkát találni. (MTI nyomán)

Magyar környezetvédelem: béke és beleérzés

a) Hülyéknek hülyékről szóló kabaré?

A Rádiókabaré 2004. novemberi bemutatójában tréfát csinált a címbeli intézményből Farkasházy és Gálvölgyi. A jelenet elsősorban a mai magyar politikai kultúrát és a nagy magyar politikusi handabandát vette célba. Majtényi Balázs két éve, az ÉS 2003. januári első számában (Jönnek az állatvédelmi jogok?) többek között arról írt, hogy Európa mely táján eleme már a mindennapoknak az állatvédelem. Németországban az alaptörvényt változtatták meg azért, hogy az állatvédelem a jogi kultúra része legyen, így a jogalkotás segítségével a politikus kulturáltsága az állatok iránti felelősség kimutatásával is mérhető lett. Idézet Majtényitől: "Az állatok védelme Németországban az alkotmány által előírt állami kötelezettséggé emelkedett az alkotmány 20/a cikkének módosításával". /…/ A német alkotmányhoz képest a magyar alkotmány egy szót sem szól az állatokról. Arra ugyan ügyel, hogy az emberek az emberi társadalomban "állattá" ne váljanak, és rögzíti alapvető jogainkat és kötelezettségeinket, de ezek között az állatok iránti törődés szükségessége nem szerepel. Az alkotmányt nem illik megerőszakolni. Mégis el lehet játszani vele és a gondolattal, pláne, ha a szándék módfelett erkölcsös, hogy ugyan mely sorai között is találhatjuk meg az állatvédelem mint ún. "negyedik generációs" jogterület hazai alapjait. A 70/D. § szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság többek között a természetes környezet védelmével valósítja meg. /…/ Természettudományos állásfoglalások hiányoznak a jogtudomány tárházából például arra vonatkozóan, hogy állatkínzás-e a kutya láncon tartása. (Annyit tudunk, hogy kínzás ide vagy oda, az emberi tulajdon védelme miatt sokszor elengedhetetlen - a kutya!) A büntető törvénykönyv már említett 2004. évi módosítása ehhez nem ad eligazítást, bár a polgári joghoz képest itt előrelépést tapasztalható: a háziasított emlősállat elűzését, elhagyását vagy kitételét büntetni rendeli. (A polgári törvénykönyv az állat tulajdonjogával való felhagyást nem tilalmazza. (Czerny Róbert - Állatvédelmi minisztérium? NSZ nyomán)

b) Tíz éven belül visszafordíthatatlanok lesznek a klímaváltozások

Egy nemzetközi tanulmány szerint az éghajlati felmelegedés tíz éven belül visszafordíthatatlan lesz, és katasztrofális következményekkel jár. A szerzők szerint hosszú száraz időszakok, alacsony termés, a tengerszint emelkedése, és kiterjedt erdőpusztulások jellemzik majd a Föld éghajlatának átalakulását. A brit The Independent hétfői jelentése szerint ez az első alkalom, hogy nemzetközi tanulmány olyan konkrét időpontot nevez meg, amikor már nincs visszatérés. A szerzők szerint a kritikus pont olyan széndioxid-koncentrációnál következik be, amely az átlagos világhőmérsékletet 1750-hez képest több mint 2 Celsius fokkal emeli. Az 1750. évet, mint viszonyítási alapot azért választották a kutatók, mert azt követően indult az ipari forradalom korszaka és az azzal együtt járó klímaváltozások. Eddig 0,8 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedés következett be. A kutatók érvelése szerint a széndioxid-koncentráció tíz éven belül 400 ppm-re nő, és ilyen koncentráció mellett elkerülhetetlen a globális hőmérséklet 2 fokos növekedése. - Ökológiai pokolgép ketyeg - jelentette ki az egykori brit közlekedési miniszter, a tanulmány egyik kezdeményezője. A jelentés felhívja egyúttal a nyolc legnagyobb ipari államot, hogy elektromos energiaszükségletük negyedét megújítható energiából nyerjék. (NOL, 2005.01. 24. MTI nyomán)

c) Környezeti fenntarthatóság: élen a finnek, Észak-Korea az utolsó

Észak- és közép-európai, valamint dél-amerikai országok állnak a legelőkelőbb helyeken a környezeti fenntarthatóság 2005-ös indexében, amely annak alapján rangsorolja az országokat, hogy milyen sikereket értek el a levegő- és a vízminőség javításában, a biodiverzitás szélesítésében, valamint a környezeti problémák más országokkal együttműködve történő megoldásában - adta hírül a privátbankár.hu A felmérés szerint Finnország, Norvégia és Uruguay áll az első helyeken a rangsorban, amelyhez a vizsgálati szempontokat a Yale Egyetem és a Columbia Egyetem kutatói dolgozták ki. Az Egyesült Államoknak a 45. hely jutott, Oroszország pedig a 33. helyre került a 146 országra kiterjedő felmérésben, olyan országok mögé szorulva, mint Japán, Botswana és Bhután, valamint a nyugat-európai országok többsége. A legutolsó hely Észak-Koreáé lett. (2005.01.24., privátbankár.hu nyomán

Társadalmi modellezés: távlatok - van magyar koncepció is?

A jelenkéünkkel gondok vannnak, és nincs semmilyen jövőképünk. Ez egy megállapítás, amivel mindenki egyetért. Most meglepett bennünket Orbán Viktor, amikor Bécsben, az Euromoney 10. Kelet-közép-európai Fórumán elhangzott előadásában a következőket mondta.

A következő tíz évről szólni bátor dolog. Néha a következő évet sem lehet előre látni, hát még a következő tíz évet. Mivel a múlt folyamatosan változik, miként a jelen is, az egyetlen biztos pont a jövő. Ha a jövő felvázolására kérnek, ez egy közép-európai számára bizonyos értelemben inkább megkönnyebbülés. Emlékezhetünk a 2003-2004 táján felbukkant jelenségre, amikor az amerikai diplomácia úgy nyilatkozott, hogy az "új Európa", vagyis az újonnan csatlakozott országok kedvezőbben ítélik meg az Egyesült Államok törekvéseit, mint a "régi Európa". Tegyük félre azt a tényt, hogy ezen "új európai országok" némelyike több mint ezeréves európai államisággal rendelkezik, s koncentráljunk arra a tényre, hogy Közép-Európa jövőjét nem vázolhatjuk fel anélkül, hogy tisztán látnánk Európa és az Egyesült Államok kapcsolatának jövőjét.

A világot a következő évtizedekben is a globális veszélyek és gondok kínozzák majd, elegendő a klímaváltozásra, a terrorizmusra, tömegpusztító fegyverekre gondolni. Ezen kihívások kezelése jelentős részben az atlanti szövetség kohéziójától és befolyásától függ. Ezért az EU és az Egyesült Államok kapcsolata, pontosabban fogalmazva az atlanti szövetség erősítése univerzális érdek. A második világháború és a rákövetkező kommunizmus világossá tette, hogy Európa nem képes legyőzni Amerika segítsége nélkül azokat az ősi démonokat és ösztönöket, amelyek az értelem fogságából időnként kiszabadulnak, és vérontásokhoz vezetnek. A hidegháború végével, a kommunizmus bukásával, a Szovjetunió szétesésével véget ért a XX. század. Mi, európaiak azt gondolhatjuk, hogy többé nincs szükségünk Amerika segítségére, mert legyőztük rossz ösztöneinket, és az egyre egységesebb, gazdagabb és jólétben élő Európa már nem léphet újból hadi ösvényre. Ha az európaiak egymást már nem fenyegetik, akkor a külső fenyegetés miatt lehetne szükségük Amerikára. De ha nincs külső fenyegetés, akkor miért lenne szükségünk az Egyesült Államokra?

Vannak, akik visszaálmodják a XIX. századot, amikor Európa az Egyesült Államok előtt járt, és azt gondolják, hogy a kontinens most is vállalkozhatna a globális vezető szerep megszerzésére. Európa sorsa, történelmi küldetése azonban az alkotás, a megújulás, az új felfedezése. Ehhez szabadságra és biztonságra van szükség, és nem arra, hogy Európa legyen az új, globális szuperhatalom. Európa akkor tudja több mint 2000 éves küldetését teljesíteni, ha megtartja Amerika barátságát, ezzel erősíti biztonságát és védi szabadságát. Úgy tűnik, Amerikának is szüksége van Európára, mert miként Európa, úgy Amerika is engedhet rossz hajlamainak. Aki erősebb másoknál, az egy idő után védtelen lehet saját túlzásaival szemben. Tehát elsősorban együttműködésre van szükségünk. Bölcsességre, barátságra és belátásra. Ezért az atlanti szövetséget erősíteni kell, és a szövetség középpontjába továbbra is a NATO-t kell állítani.

A következő tíz évben Európa várhatóan ráébred gazdaságának és világpolitikai befolyásának valóságos súlyára. Sokan és sokszor éreztük úgy az utóbbi évtizedekben, hogy Európa túlzottan is elmerült Amerika csodálatában. Eljött az idő, hogy felébredjünk ebből a bűvöletből, és tudatosítsuk magunkban, hogy Európa egyenrangú partnere lehet Amerikának. Az ide vezető első lépés az, hogy ezt elhiggyük és akarjuk. Ráadásul Amerikában a további gazdasági növekedés előtt komoly korlátok állnak.

Az Európai Uniót létrehozó nemzetek azért kötöttek szövetséget egymással a háború és a kommunizmus ellen, hogy erős és biztonságos Európát teremtsenek. Azt remélték, hogy így az egyes nemzetek is erősebbé válhatnak. A mögöttünk hagyott 15 év ezt a várakozást igazolta, mert Európa egyik legsikeresebb korszaka volt. Sikerült tető alá hozni a maastrichti szerződést, az egységes piacot, sikerült az 1995-ös bővítés, az euró bevezetése, és sikerült végrehajtani 2004-ben az unió legnagyobb bővítését. A legnagyobb siker azonban az, hogy Németország az újraegyesítést követően is érdekelt maradt az európai nemzetek uniójában. Figyeljünk a történelem leckéjére! A Bismarck teremtette Németország egyszerre volt túl kicsi és túl nagy. Túl kicsi volt ahhoz, hogy Európa ura legyen, és túl nagy ahhoz, hogy ne próbáljon meg azzá válni. És ahhoz is túl nagy volt, hogy ne nehezedjen rá kisebb szomszédaira, vagy legalábbis ne hasson rájuk fenyegetően. A lecke ma is érvényes. Németország nélkül nincs Európa, de az egységes Európa nélkül újra előállhatnak a túl nagy-túl kicsi helyzetből fakadó bizonytalanságok.

Ezért történelmi jelentőségű az a tény, hogy az újraegyesített Németország a többi tagállamhoz hasonlóan az Európai Unión keresztül érvényesíti érdekeit. Ezért megkockáztathatjuk: az Európai Unió sikerszériája folytatódni fog.

Az Európai Unió jóval több energiát fordít politikai folyamatok elindítására és azok kezelésére, mint a gazdasági kérdésekre. Olyannyira, hogy néha a politikai folyamatok felülkerekednek a gazdasági fejlődés kérdésein, vagy akár ki is szorítják azokat.

Gondolok itt példaképpen az Európa határairól szóló vitákra, vagy a Törökország csatlakozásáról folyó hosszas vitákra. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a lisszaboni célokat lehetetlen elérni. Ma már mindenki számára világos, hogy a nagy cél, nevezetesen, hogy Európát 10 éven belül (2001-től számítva) a világ legversenyképesebb térségévé fejlesszük, elérhetetlen. Ez súlyos hiba, melyből le kell vonni a tanulságokat.

Közép-Európa hagyományosan híres arról, hogy több történelmet állít elő, mint amennyit képes megemészteni. Ez, sajnos, a kontinens felénk eső részére egészen az 1990-es évek közepéig igaz volt (elegendő a 90-es évek eleji délszláv háborúkra gondolni). Ez a korszak a 90-es évek végével lezárult. Az 1990-es évek közepétől láthatjuk, hogy Közép-Európa stabil, kiszámítható gazdasági térségévé vált Európának. Sőt a kontinens gazdasági dinamizmusa a közép-európai országok csatlakozására fog épülni az elkövetkezendő 10 évben. Erős és folyamatos gazdasági növekedés várható - egy igazi nyer-nyer játszma Európa számára. A csatlakozás felgyorsítja a közép-európai államok gazdaságának fejlődését és felzárkózását. Az unió cserében részesedik az új tagok által behozott jelentős gazdasági dinamizmusból.

Valójában Közép-Európa gazdasági dinamizmusa teheti elérhetővé az unió számára a lisszaboni célok új időkeretre alapozott megvalósítását.

Az elmúlt 15 év hasznos tapasztalatokkal szolgált a piacgazdaságra való áttérés szempontjából. Nevezetesen: a piacgazdasági átmenet és a fogyasztás között aszimmetrikus az összefüggés. Az átmenet legintenzívebb éveiben a fogyasztás csökken, míg kiegyensúlyozottabb szakaszaiban egyre erősebb a fogyasztásbővülés. Amikor a kontinens következő 10 évéről beszélünk, nem felejthetjük el azt a tényt, hogy Közép-Európában az emberek még mindig szegények. Az átlagjövedelem Közép-Európában egynegyede a nyugat-európainak.

Nyilvánvaló, hogy Közép-Európában az emberek szegényebbek annál, mint ami országaik gazdasági fejlettségi szintjéből következne. Ez azt jelenti, hogy Közép-Európában az elkövetkező tíz év politikai témáinak központjában nem állhat más, mint a bérek, jövedelmek és nyugdíjak emelésének kérdése. Ugyanakkor a közszféra infrastruktúrájában, a kommunális ellátásban, az oktatásban és az egészségügyben a befektetések súlyos hiánya tapasztalható. Az is világos, hogy a központi költségvetés önmagában nem képes finanszírozni a befektetések hiányából adódó lemaradásokat. Ezeket a befektetéseket jobbára európai és hazai üzleti tőke bevonásával finanszírozzák. A következő tíz évben az újonnan csatlakozott közép-európai országok növekedési üteme jelentősen felülmúlja a régi tagokét. Az új tagállamokban az egy főre eső GDP és az egy főre jutó fogyasztás esetében ez akár 2-4-szer nagyobb növekedést jelenthet a régi tagállamokhoz képest.

A következő 10 év változást hoz majd a gazdasági növekedés szerkezetében. A növekedésnek az a korszaka, amely a privatizáció és az éppoly olcsó, mint amilyen jól képzett munkaerő tőkevonzó erején alapul, véget ért. Az úgynevezett adóverseny kiéleződése az új és régi tagállamok között elkerülhetetlen. Lengyelországot, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Romániát követően más közép-európai országoknak is jelentős adócsökkentést kell bevezetniük, mert az új tagállamok legfontosabb versenyképesség-növelő eszköze az adócsökkentés lehet. Ez nem új jelenség. A német kormány éppúgy, mint a tartományi kormányzatok, már régóta a tőlük telhető legtöbbet teszik azért, hogy a német vállalatok Németország területén őrizzék meg a munkahelyeiket és ipari kapacitásaikat.

Közép-Európa vonzereje növekedni fog, és ellenállhatatlan lesz. Nemcsak a főbb globális befektetők számára, hanem egyre nagyobb mértékben a közepes ipari vállalkozások számára is. Ez befolyásolja majd a német ipari kapacitás jó 20-25%-át. Sőt nemcsak Németországot. Ez a folyamat nem a német ipar hagyományos hátterének megteremtését jelenti Közép-Európában, mintegy megteremtve Mittel-Europa reneszánszát. Ez a folyamat beszippantja majd Franciaország, Hollandia, Olaszország iparát is.

Az európai gazdaság titkos motorja: a bizalom. Az egyik legfontosabb feltétele közös európai gazdasági jövőnknek az európai polgárok unió iránti bizalma, ami, úgy tűnik, fogyóban van. Az európai polgárok hite - hogy nemzetük erejét növeli az unió - csekély, és pontosan tudják, hogy az uniónak kell szolgálnia a polgárokat, és nem fordítva. Ha az unió nem teljesíti ezt a küldetést, hatalmas, az életre alkalmatlan szörnnyé növi ki magát, amely végül a különböző politikai nyomások hatására szétmállik. Amire nekünk szükségünk van, az nem más, mint egy erős, stabil, dinamikus és biztonságos Európa. Annak érdekében, hogy az unió kiérdemelje az emberek bizalmát, néhány komoly és lényeges lépés megtétele szükséges.

Először is: meg kell őriznünk bizalmunkat a közös pénzünkben. A közös európai gazdaság jövője szempontjából a legfontosabb a közös pénz. Az euróba vetett hit Európa legerősebb gazdasági fegyvere. Ezért nemcsak az új tagok, hanem az egész unió érdeke, hogy az új tagok teljesítsék a maastrichti kritériumokat, és belépjenek az eurózónába. Minél hamarabb, annál jobb.

Másodszor: ha igaz, hogy az unió gazdasági dinamikája a Baltikumtól az Adriáig terjedő térség dinamizmusából kell fakadjon, akkor igaz az is, hogy az unió érdeke a kontinens valódi újraegyesítésének felgyorsítása. Valóban, közös érdekünk, hogy felgyorsítsuk az egyesítő folyamatot a munkaerő területén ugyanúgy, mint a mezőgazdaságban. Másképpen megfogalmazva: hogy lerövidítsük az átmeneti időszakot. Harmadszor: lehetetlen teljesíteni a lisszaboni célkitűzéseket, sőt még a versenyképesség jelenlegi szintjének fenntartása is problémát okoz a közös költségvetéshez történő 1,24% GDP-arányos hozzájárulás mellett. Az unió mai, egyik legnagyobb kihívása, hogy nincsenek nagy, közös európai gazdasági projektek. Ilyen projektek megalkotása nagymértékben függ a nemzeti hozzájárulások magasabb szintjétől. Negyedszer: Európa igazi Achilles-sarka saját demográfiai helyzete. A globális gazdasági versenyben ez az unió legnagyobb hátránya. Ezért kell a figyelmet az unión belül a családok megerősítésére fordítani. Ázsiát ma inkább a túlnépesedés fenyegeti, Amerika pedig sikeresen oldotta meg a nagyszámú bevándorló társadalmi integrációját. Nekünk a családok megerősítését kellene az európai politika középpontjába állítani. Ötödször és utolsósorban, az európai gazdaság esélyeit nemcsak a demográfiai trendek rontják, hanem az is, hogy még a munkaképes korosztály sem talál munkát. Az európai gazdaságnak a munkahelyteremtés irányába kell elmozdulnia, hogy emelje a foglalkoztatás szintjét a kontinensen. Az uniónak fel kell tudnia venni a versenyt a foglalkoztatás, a munka hatékonysága, a termelékenység terén. Ezért lépéseket kellene tenni a munkaalapú gazdaság irányába.

A kontinens újraegyesítése teljesen új helyzetet teremt Európában. Az elkövetkező tíz év kilátásait kedvezőbb irányba tereli. Az unió új energiát, új dinamizmust és több tízmillió, az unió másik részéhez felzárkózni akaró embert kapott. A csatlakozás vélt kockázatai nem váltak valóra. Épp ellenkezőleg: ma azt látjuk, hogy a bővítés új lehetőségeket nyitott az unió számára a globális versenyben.

Közép-Európa a kontinens vitaminja. A vitaminok erősebbé tesznek minket. Ráadásul a C-vitamint Magyarországon fedezték fel. Minden valószínűsége megvan annak, hogy a közép-európai országok az uniót erősítik, s hozzájárulnak az európai intézményekbe vetett hit megerősödéséhez is. /1/

Orbán gondolatait erősíti sokszorosan, hogy bár gyorsult tavaly a termelékenység növekedése az EU-ban, és a megelőző évekkel ellentétben emelkedett a ledolgozott órák száma is, de az Egyesült Államok termelékenységi előnye tovább nőtt. Az egy főre jutó GDP az EU-ban mindössze kétharmada az amerikai szintnek. Az EU új tagjai az Egyesült Államoknál lényegesen gyorsabban, a régiek viszont jóval lassabban növelték termelékenységüket 2004-ben – derül ki a Conference Board legújabb felméréséből. Az unió egészére számított 1,6 százalékos növekedési ütem ugyan három százalékponttal magasabb a 2003-as adatnál, az azonban még így is csak a fele az Egyesült Államokban regisztrált emelkedésnek. Így aztán ha lassabban is, de tovább nőtt Amerika előnye; az EU15 termelékenységének szintje a 1995-ös 100, majd a 2000-es 99-ről 2004-re 92 százalékra esett az Egyesült Államokhoz képest. Igaz, ez még mindig ragyogó adat az új EU-tagok 41 százalékához képest.

Európa lemaradása ellenére Luxemburg, Norvégia, Finn-, Írország, Belgium és Hollandia még 2004-ben is magasabb termelékenységi szintet tudott felmutatni az Egyesült Államoknál. Az egy főre jutó GDP tekintetében mégis egyedül Luxemburg előzi meg Amerikát; még az EU15 lemaradása sem kevesebb 28 százalékpontnál, az új tagoké pedig 65 százalékpont. Ennek oka abban keresendő, hogy az EU-ban a lakosság kisebb hányada dolgozik, és azok is kevesebbet, mint a tengerentúlon.

Az utóbbi négy évben mégis az EU15 volt az, amelynek gazdasági növekedését kedvező irányba befolyásolta a ledolgozott órák számának változása: az 1,4 százalékos éves átlagos GDP-bővüléshez a javuló termelékenység egy, a több munka pedig 0,4 százalékponttal járult hozzá. Az Egyesült Államok ebben az időszakban 2,9 százalékos átlagos termelékenységnövekedést mutatott fel, amely azonban a munkával töltött órák számának 0,4 százalékos visszaesése miatt „csak” 2,5 százalékos GDP-bővüléshez volt elegendő. Az új EU-tagok teljesítményét szintén kedvezőtlen irányba befolyásolta a ledolgozott órák számának változása. /2/
1. A következő tíz év. NSZ, Orbán Viktor, 2005.01.24.
2. Az Egyesült Államok tovább növelte termelékenységi és jövedelmi előnyét - Európa leszakadóban van. 2005-01-24., VGO nyomán

Tisztaszoba-rovat

a) Meselia a zenélő hegy

Borbély Mihály, a Vujicsics együttes alapító-tagja, aki emellett a nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt tevékenykedett, különböző formációk tagjaként, illetve szólistaként. Számtalan lemez felvételén közreműködött, idehaza és Európaszerte. Lemezbemutató koncert: Columbus hajó (Bp. V. ker. Vigadó tér) Február 3. 20 óra és febr. 4. 20 óra. Borbély Mihály a „Meselia” című lemezről és készítőiről mondja.

A Meselia egy kis hegy szülőhelyem, Pomáz határában. A név szerb eredetű, pontos jelentése homályba vész, a magyarok gyakran „Mesélő hegy"-ként emlegetik. A Meselia olyan zenévé vált bennem, amely a körülötte élő emberek különbözőségét és azonosságát is tükrözi, s amelyet megtölt az itt élők öröme, bánata, félelme, melankóliája. Közép-kelet Európa zenéje, elsősorban persze Magyarországé, ahol számtalan kultúra találkozott és olvadt eggyé a századok során. Ugyanakkor jazz is, hisz részben improvizatív, igen nyitott, és kétségkívül magán viseli az eredeti afro-amerikai zene jellegzetességeit, ha olykor erősebbnek érezzük is a Kárpát medence vagy Bartók zenéjének hatását.

Nem véletlen, hogy a legendás amerikai jazz fuvolista, Herbie Mann, nem sokkal halála előtt Magyarországra jött. Nagyon különleges helynek látta hazánkat - az ő gyökerei is ide vezettek -, s úgy gondolta, hogy a szlovák, román, szerb, horvát és más zenei áramlatok itt találkoztak, gazdagították egymást és a magyar kultúrát. Meggyőződése volt, hogy valami hasonló történik itt, mint Latin-Amerikában az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején, amikor a jazz bekerült a térség olvasztótégelyébe, s ezzel együtt a műfaj is vérfrissítést kapott a latin zenétől. Szeretném hinni, hogy igaza volt, s hogy a Meselia album is egy kis lépés ezen az úton.

Létfontosságúnak tartottam, hogy a dobos Baló István legyen, aki gyakorlatilag átírta a dob nyelvét arra a fajta zenére, amely a népzene és a modern jazz határvonalán helyezkedik el, vagyis amit mi játszunk. Karizmatikus egyéniség és ez meghatározza játékát is. Valahányszor együtt muzsikálunk, érzem, hogy mi vagyunk a zenekar két meghatározó pólusa.

A tehetséges, fiatal bőgős, Horváth Balázs évek óta társam. Hihetetlenül rugalmas muzsikus, aki állandóan fejlődik. Örömmel vállalta a kihívást, hogy Balóval játsszon, és mára kialakult összeszokottságuk jelenti számomra a zenekar "Kelet-Európa groove"-ját. Cseke Gábor szokatlan választásnak tűnhet, hiszen mainstream zongoristaként lett (el)ismert. Tudtam, hogy kiváló zenész, és kíváncsi voltam, hogy nagyszerű elődei (Nagy János, aki saját projektjeire akart koncentrálni, és a neves bostoni New England Conservatoryba ösztöndíjat nyert Szabó Dániel) után képes-e megfelelni ennek a kihívásnak. Úgy érzem remekül sikerült neki. A felvétel idején mondta: „egy új világ nyílt meg előttem”.

Ami a vendégmuzsikusokat illeti, a cimbalmos Lukács Miklós zenei életünk egyik nagy felfedezése. Minden hangja kamarazenei igénnyel szólal meg, igazi élmény duetteket játszani vele (mondhatni: egy húron pendülünk). Különösen örülök azoknak a pillanatoknak, amikor a tárogató és a cimbalom, ez a két tipikus magyar hangszer találkozik a hagyományokból táplálkozó, mégis új szerepkörben. Lantos Zoltán, a kiváló hegedűs, aki főleg az indiai zenében való jártasságáról és improvizációiról ismert, örömmel csatlakozott. Igen sokoldalú muzsikus, ezt bizonyítja, hogy a stúdióban mindössze ennyit mondtam neki: „ez Kelet-Európa és Bartók”, s ő azt játszotta, amit megálmodtam.

Borbély Mihály fontosabb díjai: 1988 - "Legjobb szólista” Karlovy Vary Jazzfesztivál; 1999 - "Kisebbségekért" állami-díj (a Vujicsics együttes tagjaként); 2000 - eMeRTON díj (a Vujicsics együttes tagjaként); 2000 - eMeRTON díj (a Hungarian World Music Orchestra tagjaként); 2002 - Artisjus Zenei Alapítvány Díja /1/

Születésnapi levél - Kemény Henriknek (80). A legnagyobb szeretettel kívánok Neked egészségben, örömökben gazdag boldog születésnapot! Élj sokáig mindannyiunk és a műfaj örömére! Gyurkó Henrik, vagy ahogy a Mama mondat: Gyura(Gyurkó Henriktől).

Kedves Barátom!

Levelet írok neked, mert a visszaemlékezés e nap alkalmából sok gondolatot felszínre hoz. 1960-ban, mikor közelebbről megismerkedtünk Te 35 éves voltál, én 25. Ma 80 vagy, én mindjárt 70. Hány év is telt el azóta? 45! Ezt el sem hiszem! Pedig igaz. Elszállt ez az örömökben, bánatokban, sikerekben gazdag 45 év. Hogy is volt? Már korábbról ismertelek, hiszen Balogh Mari – a miskolci bábos, a népművészet mesteres – csodákat mesélt Rólad és művészetedről. Engem Ő tanított meg „Vitéz Lászlót” játszani még az 50-es években. Alig vártam, hogy láthassam játékodat, csodálhassam páratlan tehetséged. Majd egyszer a Népművelési Intézetben egy bábos találkozón léptél fel, ahol én is jelen voltam. Elbűvölted a szakmabelieket és természetesen engem is. Akkor éreztem meg igazán a bábjáték csodálatos erejét és azt, hogy összeköt minket ez a műfaj. Bevallom elsőszámú példaképemnek tekintettelek. Ettől kezdve nemcsak a betanultak alapján játszottam Vitéz Lászlót, hanem úgy éreztem a Te kezed van az én bábomban, Te szólalsz meg általam „Laciban”.

Aztán megadatott, hogy egy színpadra kerültünk az Állami Bábszínházban. Úgy gondolom, akkortól számíthatom megtisztelő barátságod kezdetét. Elsők között voltál, aki – mint kezdő színésznövendéket – beavattál a bábjátszás rejtelmeibe. Azt sem felejtem el, hogy már 1960 márciusában meghívtál a népligeti otthonotokba és bemutattál a Mamának, Matyinak, Csibi húgodnak, no meg a Bábszínházadnak. Hálát adok a sorsnak, hogy jónéhány éven át együtt játszottunk a színházban. (Szőke ciklon, Jancsi és Juliska, Vásári Bábkomédiák stb.) Érzékelhettem játék-szeretetedet, színpadi fegyelmedet, átéléseidet és mindazt, ami a színházi csoda létrejöttéhez kell. Minden előadáson új és első volt, amit csináltál. Elbűvölve néztük mi kollégák is bent a színpadon. Csodálatos évek voltak! Sajnos térben később távolabb kerültünk egymástól. Úgy döntöttél, elhagyod a színházat. Nem bírtad a szervezeti kötöttséget. Tudomásul vettük. Neked nagyobb, nemesebb küldetésed volt, amit csak Te vihettél sikerre, ezt ma már mindannyian elismerjük. Sajnos ebben a munkában nem tudtam segíteni, mégis úgy gondolom – s bízom benne Te is – hogy barátságunk mind a mai napig töretlen maradt. Ha netán mégis akadna valami, amivel az évek során megbántottalak - ami nem lehetett tudatos -, bocsásd meg nekem.

A legnagyobb szeretettel kívánok Neked egészségben, örömökben gazdag boldog születésnapot! Élj sokáig mindannyiunk és a műfaj örömére!

Budapest, 2005. január

Gyurkó Henrik

Vagy ahogy a Mama mondta:

Gyura

1. Borbély Műhely: Meselia - Columbus hajó. terasz.hu nyomán
2. Születésnapi levél - Kemény Henriknek (80). terasz.hu nyomán

Az európpai magyar szocializációja

Egyre többen vásárolnak akciók alkalmával, amikor egyes árucikkeket kedvezményes áron lehet megkapni. A GfK felmérése az akciók és promócióknak a vásárlási döntésekre való hatásáról szólt. Míg 1999-ben a felnőtt lakosság 35 százaléka vásárolt gyakran akciók alkalmával, addig mára ez az arány 44 százalékra nőtt. A növekedés egyik oka, hogy egyre több fogyasztó számára elérhetők a modern bolttípusok, amelyek egyik fő marketing eszköze az akció és promóció, ugyanakkor változnak a vásárlói szokások is. A vásárlást ösztönző különböző eszközök közül legkedveltebb az alacsonyabb ár. Minden harmadik vevő csak azért vesz meg valamit, mert éppen rendkívül alacsony, akciós áron kapható - állapítja meg a felmérés. Második legnépszerűbb, amikor ugyanazért a pénzért nagyobb mennyiséget lehet kapni, majd az következik, amikor bizonyos termék megvásárlása után a következőt ingyen lehet megkapni. A felnőtt lakosságot reprezentáló ezer fő megkérdezése alapján 2004 decemberében készült tanulmány az mutatja, hogy a napi fogyasztási cikkek közül legtöbben élelmiszert vásároltak akcióban az elmúlt tizenkét hónap során, majd a tisztító- és mosószerek, illetve testápolási és tisztálkodási cikkek következnek. Kóstoltatás hatására a nagy eladóterű üzletekben a vevők egyhatoda szokott kisebb-nagyobb gyakorisággal vásárolni is. Hasonló arányt képviselnek viszont azok, akiket a kóstolás soha nem késztet arra, hogy kosarukba is tegyék az árut. A vásárláshoz kötött nyereményjátékok közül a legkedveltebb az, amelyiken néhány nagyon vonzó díj, például autó, ház vagy lakás mellett sok kisebbet is lehet nyerni. Népszerűek még az utazást kilátásba helyező nyereményakciók is. Az akciókat az átlagosnál gyakrabban használják ki a legalább érettségizettek, illetve a havi nettó 150 ezer forintnál nagyobb jövedelemmel rendelkező háztartásban élők. A Budapesten és a nagyobb vidéki városban lakók, továbbá a négy tagú vagy annál népesebb háztartások tagjai is az átlagnál gyakrabban vásárolnak akciók keretében. /1/

A magyarországi lakásállomány közel ötödét adó lakótelepi otthonok egyharmada a fővárosban található. A budapesti panellakások kisebbek a kategória országos átlagánál, viszont a lakók között alacsonyabb a munkanélküliek aránya - a KSH szerint ez volt a helyzet közel négy évvel ezelőtt. A lakótelep olyan övezet, amely az utóbbi évtizedekben, többnyire házgyári technológiával épített középmagas és magas lakóházak, házsorok együtteséből áll. Korántsem mindegyik lakótelepi lakás létesült panelből: a házgyárakban előregyártott, vasbeton falszerkezeti elemekből épített lakások aránya az összes lakótelepen található otthonon belül csupán 62 százalék. Többségük 1970 és 1990 között épült, "zöldmezős" beruházásban - ezért előfordulásuk ritkább az ország területén elszórtan található kisebb városokban.

Magyarország teljes lakásállományán belül csaknem minden ötödik otthon lakótelepen található. A kategóriába sorolt 772 167 lakás közel egyharmada Budapesten van, a többi főleg megyei jogú városokban, a panelként ismert épületekben lévő lakások száma csaknem félmillió. A lakótelepi lakások háromnegyede 1970 és 1990 között épült, "zöldmezős" beruházásban. Országosan a lakótelepi lakások közül csaknem minden második 50-59 négyzetméter alapterületű, 55 százalékuk kétszobás (a nem lakótelepiek körében ez az arány csak 37 százalék, s közülük minden második alapterülete meghaladja a 80 négyzetmétert). Budapesten a lakótelepi lakások átlagos alapterülete kisebb, mint akár a megyei jogú, akár a kisebb városokban. A korábbi évtizedekben a lakásgondok a fővárosban voltak a legfeszítőbbek, így a mennyiségi lakásépítésre való törekvés ezen a területen volt a legintenzívebb, s tömegesen épültek kisméretű lakások. A rendszerváltás utáni lakásprivatizáció révén 2001-re a lakótelepi lakások 94 százaléka vált tulajdonosi jogcíművé (az 1980. évi népszámláláskor ez az arány mindössze 46 százalékra rúgott). A lakótelepek lakóinak korösszetétele eltér a máshol élőkétől. Az időskorúak aránya a lakótelepeken alacsonyabb (16 százalék), mint a hagyományos övezetekben (22 százalék), de településenként nagy különbségek mutatkoznak. S míg a nagy lakótelep-építkezések idején, az 1970-es években igen alacsony volt az egyszemélyes háztartások aránya, 2001-re ez 29 százalékra nőtt, és némileg meghaladja a többi övezetben észlelhető mértéket (a fővárosra ennek a fordítottja jellemző). Szoros összefüggés van a lakások építési éve és a benne lakók korösszetétele között. Az 1970 előtt épült lakótelepi otthonokban alacsony a foglalkoztatottak aránya, s egyharmadnál is nagyobb a nyugdíjasok, járadékosok hányada. A később épült épületegyüttesekben a foglalkoztatottak aránya jelentősebb, az időskorúaké jóval kisebb. Viszonylag csekély a fővárosban a munkanélküliek jelenléte - miközben 2001-ben a munkanélküliségi ráta 5,7 százalék volt, a budapesti lakótelepeken arányuk 2,9 százalékra rúgott - eltérően Miskolctól és Salgótarjántól (6,3, illetve 6,0 százalék). /2/
1. Akciófüggő magyarok. 2005.01.26., MTI nyomán
2. Kik laknak a magyar panellakásokban? 2005.01.25., napi.hu nyomán

Tudomány a fantasztikumból

a) Antigravitációs meghajtás?

Amikor a jövő űrexpedícióit tervezgetik gyakorta szó esik a sci-fikből már jól ismert antigravitációs meghajtásról, ami sokak szerint nem több mint tudományos fantasztikum, mégsem csak az X-díjat így megnyerni akaró magyarok, hanem az űrhivatalok is komolyan foglalkoznak az elgondolással. 2001-ben az ESA két tudóst bízott meg az úgynevezett gravitáció szabályozási tervezetek felmérésére. Ők arra a következtetésre jutottak, hogy még ha lehetséges lenne is megvalósítani ezt a szabályozást, az előnyök, melyekkel kiemelhetnének egy űrhajót a Föld gravitációs mezejéből nem érnék meg az erőfeszítéseket. Azonban több hasonló meghajtási elveken dolgozó tudós vitatja a fenti megállapítást. "Én ezt a megállapítást, még ha helytálló is, érdektelennek és teljesen mellékesnek tekintem" - mondta James Woodward, aki a NASA megbízásából dolgozott a gravitáció szabályozású meghajtáson.

A NASA 1996 és 2003 között létrehozott egy kutatási programot az elméleti meghajtási módok számára, aminek végül a költségvetési megszorítások vetettek véget. A Breakthrough Propulsion Physics elnevezésű projekt alapítója és egykori vezetője, Marc Millis szerint az ESA jelentése több tévképzetet is a helyére tesz a gravitáció szabályozással kapcsolatban, azonban úgy véli összességében túl szűklátkörűre sikeredett a terület jövőbeli kutatási potenciálját illetően. "Ennek az írásnak az a veszélye, hogy a laikus olvasó sokkal inkább a negatív megállapításokat érezheti ki, melyeket a gravitációs vagy inerciális manipuláció teljes egészére levetít" - vélekedett Millis.

A jelentésnek nem az volt a célja, hogy elfojtson minden hasonló elvet, hangsúlyozza az egyik szerző, Orfeu Bertolami, a portugál Lisszaboni Műszaki Egyetem kozmológusa. "A mi javaslatunk az volt az ESA-nak, hogy kellő kritikával tekintsen ezekre" - mondta, hozzátéve, hogy szerintük a hagyományos elképzelések sokkal hatékonyabbak. H.G. Wells egyik regényében is olvashatunk az antigravitációs eszközökről. Az ő fantáziája egy olyan anyagon alapul, ami távol tart minden ráhelyezett anyagot a Föld gravitációjától. Azonban valóban létezhet ilyen anyag? Az antigravitáció látszólag megsérti az energia-megmaradás törvényét, ami megtiltja az állandó mozgást. Helyezzünk el egy kereket félig egy ilyen gravitációs pajzsban és a védett rész fel fog emelkedni, ami azt eredményezi, hogy a kerék örökké forogni fog minden erőforrás nélkül. Mitöbb, a gravitációt nem lehet kiszűrni úgy, mint a fényt vagy a hangot. Einstein sokszor igazolt általános relativitás elmélete szerint a gravitáció abból adódik, hogy a tömeg eltorzítja magát a téridőt. Azonban nem a relativitás mondja ki az utolsó szót a tárgyban. "A gravitáció nem illik bele a részecskefizika standard modelljébe" - írja Clovis de Matos, az ESA tanulmány műszaki lektora. "Valamint nem ismerjük a gravitációs kölcsönhatást kvantum szinteken." De Matos elmondta, az ESA részben azért készíttette el a gravitáció szabályozásáról szóló felmérést, hogy megállapíthassa vajon a gravitáció egy kvantum elmélete felfedhet-e olyan hézagokat a jelenlegi ismereteinkben, amit az űrtechnika hasznosíthatna.

A Föld maga is eltorzítja a téridőt. Bertolami és szerzőtársa, Martin Tajmar, az osztrák ARC Seibersdorf űrtechnikai cég részéről olyan lehetőségeket keresett, melyek a gravitáció gyengítésével segítik az űrhajók kilövését. "Egyik javaslat sem tűnt meggyőzőnek és kellően részletezettnek" - mondta Bertolami. "Kísérletileg és elméletileg sem tűnt úgy, hogy megfelelnének egy olyan standardnak, amit tudományosnak lehetne nevezni." Mindezek ellenére több kutató úgy véli egyes elképzeléseket érdemes alaposabban szemügyre venni. Például a NASA Pioneer űrszondái, ahogy közelednek a Naprendszer pereme felé kezdenek eltérni várt röppályáiktól, ami azt sugallja, hogy jelenlegi gravitáció elméletünk nem teljes. Voltak olyan feltevések is, mely szerint a mágneses hatás olyan anyagokban, melyek viselkedését kvantumhatások uralják, mint a szupravezetők, egyfajta mesterséges gravitációt indukálhatnak. A NASA tudósai tanulmányozták egy orosz fizikus, Eugén Podkletnov állításait, miszerint egy forgó szupravezető képes gravitációs pajzsként viselkedni, lecsökkentve a fölé helyezett objektum súlyát körülbelül 2%-kal. A tudósoknak nem sikerült reprodukálni ezt vagy bármi hasonlót, tette hozzá Tajmar, aki Bertolamival végül arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg nincs valódi alapja annak, hogy az ilyen hatásokat komolyan vegyék. Ezzel együtt nem zárják ki a gravitációs anomáliák lehetőségét a kvantum anyagokban.

Más megközelítések az objektumok gravitációs és inerciális tömegeire építkeznek. A gravitációs tömeg az objektum által megtapasztalt gravitációs erőt, míg az inerciális tömeg a mozgásba hozáshoz szükséges erőt határozza meg. Az általános relativitás szerint a két definíció azonos, azonban a kvantum gravitációs elméletek szerint különböznek. Tajmar és Bertolami több olyan tervezetet is megvizsgált, ami az egyik tömeg megváltoztatását célozza a másik érintetlenül hagyásával. Eredményeik szerint az inerciális tömeg csökkentésének nincs hatása a kilövéshez szükséges üzemanyag mennyiségére, míg kizárólag a gravitációs tömeg megváltoztatása - mondjuk egy gravitációs pajzzsal - nem segít, hacsak szinte nem teljes a gravitáció kizárása. Kapcsolódó cikkek: · A Föld magával vonszolja a téridőt (2004. október 24.); · A csillagászok elorozzák az űrszonda dicsőségét (2004. szeptember 15.); Hogyan viszonyulnánk a mesterséges gravitációhoz? (2004. augusztus 1.); 45 év után ellenőrzik Einstein elméletét (2004. április 5.); Az első pulzárikerpár megmutathatja a gravitáció titkait (2004. január 16.); (Érdemes az antigravitációs meghajtással foglalkozni? - 2005. január 28. 09:47, Péntek - Richárd Balázs, sg.hu nyomán)

B) Hogyan meneküljünk el az univerzumból?

Ugyan sokára, ám még az univerzum is megszűnik egyszer. Mit tehet egy fejlett civilizáció azért, hogy elkerülje a fatális eseményt? Féreglyukon keresztül meneküljön párhuzamos világba. Legalábbis Michio Kaku, a New Yorki Városi Egyetem elméleti fizika-professzora szerint. Nemrég megjelent könyvében, a Párhuzamos világokban univerzumunk természetéről, koráról, összetételéről, és "dicstelen" - a tágulás következményeként egyetemes fagyhalálba, abszolút zéró fokba torkolló - végéről elmélkedik. Mert rendületlenül gyarapodik, érvényesül a termodinamika második, a növekvő entrópiára (káoszra, rendezetlenségre) vonatkozó törvénye. Minden életforma megszűnik. Vagy mégsem? A termodinamika és a kozmológia ellenére, létezik menekülési lehetőség. Kaku az evolúció egyik törvényére hivatkozik: ha a környezet radikálisan megváltozik, az életnek vagy alkalmazkodnia kell az új feltételekhez, vagy elmenekülünk, vagy meghalunk. Mivel az első lehetetlen, a harmadik elkerülendő, marad a második alternatíva. A multiverzum-teória értelmében univerzumunk végtelen számú párhuzamos világgal koegzisztál. Egy ilyenbe történő menekvés hiába tűnik sci-finek, nem mond ellent se a fizika, se a biológia törvényeinek. Einstein általános relativitáselmélete szerint ugyanis elképzelhetők az ezekre a világokra nyíló, "féreglyukak"- ként, vagy Einstein-Rosen hidakként ismert kapuk. Ugyanakkor nem tudjuk, mely kvantum-törvények teszik lehetővé a nagy utazást.

Az egyesített elmélet felé. A tágulás elmélete az idők kezdetét, az ősrobbanást követő elképesztő tempójú növekedést feltételez. A Stanford Egyetemen kutató Andrei Linde szerint ez a növekedés bármikor, végtelen ciklusban megismétlődhet: a "szülő-univerzumok"-ból permanensen "bébi-univerzumok" sarjadznak. Viszont máig nem tudjuk, mi okozta a Nagy Bummot, mint ahogy a tágulás hajtóerejével se vagyunk tisztában. Az utóbbit és a fekete lyukakat ugyan magyarázza a relativitáselmélet, ám az univerzum Big Bang pillanatának szubatomikus mérete már az ellentétes kvantumteória témakörébe tartozik. A mai fizika legnagyobb kihívása a kettő egyesítése a négydimenziós univerzummal felhagyó, magasabb dimenziókat feltételező úgynevezett húr-elméletben.

Menekülési stratégiák. Az ezeket a dimenziókat manipulálni képes energia viszont se most, se a belátható jövőben nem áll rendelkezésünkre. A galaxis összes erőforrására lenne szükségünk hozzá, ami a legfejlettebb (Kardasev III típusú) civilizációt feltételez. (Összehasonlításként: jelenleg még a Föld valamennyi energiáját se tudjuk kezelni.) Ráadásul a billió-trillió év múlva bekövetkező abszolút zéróval szemben még ez a civilizáció is tehetetlen. Nem marad más hátra, jó előre - évmilliárdokkal korábban, a kvantum-gravitáció törvényeit felfedezve - meg kell tervezni az optimális menekülési stratégiát. Több közül választhatunk. Legegyszerűbb, ha az ősrobbanás idejéből - más egzotikus "dolgok": kozmikus húrok, negatív anyag, negatív energia, stb. mellett szintén - fennmaradt féreglyukakon keresztül távozhatunk. Ha esetleg mégse bukkanunk rájuk, bonyolultabb módszerekhez kell folyamodnunk: űrszondát küldünk egy fekete lyukba, negatív anyaggal/energiával megnyitunk egy féreglyukat, bébiuniverzumot hozunk létre, lézer robbantógépeket gyártunk. Amennyiben túl kicsi lenne a féreglyuk, civilizációnkat "újragyártó" önszaporodó nanobotot küldenénk a túloldalára. Kapcsolódó anyagok: Emberkéz alkotta univerzum; Egyedül vagyunk az univerzumban?; Kapcsolat a sötét energia és a neutrínók között; Az univerzum gyorsulva táguló szivacs; Újabb bizonyíték a sötét erő létezésére. Linkek: Michio Kaku (Hogyan meneküljünk el az univerzumból? Kömlődi Ferenc, 2005.01.28., index.hu nyomán)

A Kávéházak Versenye
Kávéházi Rangsor 2004

Kávéház Összeredmény Térkialakítás Tárgyi feltételek Személyi feltételek Érzéksz-i vizsgálat Kávéházi jelleg
1.Zila 99,7 115,0 95,4 90,2 91,6 106,3
2.Károlyi 88,9 93,7 95,3 81,9 77,9 95,5
3.Alibi 82,9 82,0 92,2 67,2 79,2 93,8
4.Európa 79,8 90,7 87,7 70,0 64,3 86,4
5.Prága 79,7 82,7 78,3 83,9 80,8 72,7
6.Balettcipő 78,5 78,5 80,4 73,5 79,7 80,3
7.Picard 76,1 64,4 80,9 62,5 86,5 86,2
8.Matteo-Picard 72,8 73,4 66,0 73,2 80,0 71,2
9.Testa Rossa 71,5 72,8 81,3 62,1 65,6 75,8
10.Chagall 63,2 68,3 68,9 68,1 34,4 56,3
11.Chili Bár 61,0 68,8 50,0 67,3 62,6 56,3
12.Bali 59,9 79,6 76,0 60,2 32,1 51,5
13.Pollack 58,3 86,8 77,3 68,9 25,0 33,3
14.Két Szerecsen 57,0 60,0 64,2 53,4 46,9 60,6

Orbán Gergely, www.kavehazak.hu nyomán

További heti hírelemzések a gondola-exkluzívban
Tudomány: robotok, kvantumtitkosítás, a rendkívüli civilizáció
Nem lesz pénz parlagfűírtásra
Lassul a népességfogyás üteme
Előre jelezte a cunamit egy magyar mérnök
Visszafordíthatatlan a felmelegedés folyamata?
Csíki szociológusok felmérése az erdélyi magyar lakosság helyzetéről
Tudományos vita a "kitalált középkorról"
Az engedélyek ellenére sem szaporodnak a szélerőművek hazánkban
Tudomány: az elsivatagosodás és a klímaváltozás összefüggései
A davosi világgazdasági fórumról
Tudomány: az élet titka – DNS - a teremtés magánügyei
Térkép a környezeti konfliktusokról
Nem szabad a kultúra áramlása?
Finnországban nőtt, Németországban csökkent a bevándorlók száma
Gyorsan változik a protokoll-lista
Az elmúlt 25 év – a hazai pszichiátria kórképe
Minden magyar régió az EU-átlag alatt
Ősztől működik az olvasóterem - Régi tévéműsorokat is átvesz a NAVA
Csángó Bál immáron kilencedszer

Cognopol, cgp

Címkék:
  • „Tudományos” látásmód
    Ilyen körülmények között lefordíthatjuk-e Lenint magyar pénzből angolra?
  • Eltüsszentett forradalom
    Tényleg feltámadt a baloldali ellenzék, legalábbis sok éves tespedését felszámolva mintegy varázsütésre in concreto a tettek mezejére lépett.
MTI Hírfelhasználó