Buchenwald, a megörökölt haláltábor
Hatvan éve szabadították fel az amerikaiak a buchenwaldi náci koncentrációs tábort. Nem sokkal ezután Németország keleti részét megszállták a szovjet katonák, és a tábor II. számú Szovjet Koncentrációs Tábor néven újjáéledt, és egészen 1950 tavaszáig továbbműködött.
2005. április 12. 09:17
Tegnap volt hatvan éve, hogy az amerikai csapatok felszabadították a buchenwaldi náci koncentrációs tábort. Pár hónappal később a Németország keleti részét megszálló szovjet csapatok átvették az amerikaiaktól a barakkokat, az őrtornyokban a horogkeresztes egyenruhákat vöröscsillagos egyenruhák váltották fel, és a buchenwaldi haláltábor II. számú Szovjet Koncentrációs Tábor néven 1950 tavaszáig tovább működött. Az évforduló alkalmából tartott vasárnapi emlékünnepségen a német kancellár is beszédet mondott.

1936. június 3-án Eicke SS tábornok, a németországi koncentrációs táborok főfelügyelője javaslatot nyújtott be a berlini kancelláriára, amiben kérte a lichtenburgi munkatábor áttelepítését a Weimar melletti erdőben megbúvó Ettersberg falu határába. Következő év május 5-én az elfogadott terv alapján elkezdődtek a munkálatok, és két és fél hónap múlva, 1937 július 16-án megérkezett az első 300 fogoly a Konzentrationslager Ettersberg nevű táborba. A tábor három hét múlva, 1937 augusztus 6-án kapta a Konzentrationslager Buchenwald nevet.

Eicke tábornok a Szovjetunióban már a 30-as évek elejétől létező Gulag haláltáborok mintájára szervezte meg a később hírhedté vált náci koncentrációs táborokat. Csakúgy, mint Sztálin országában, úgy Hitler birodalmában is először a rendszer iránt megbízhatatlannak minősített embereket gyűjtötték össze, majd a betiltott kommunista párt aktivistái, a cigányok és a homoszexuálisok következtek. A táborba a német fasiszták összesen 238.980 különböző nemzetiségű foglyot hurcoltak, amiből 56 ezer ember nem élte túl a megpróbáltatásokat.

A létszám rohamos emelkedésének oka a nácik által elfoglalt európai országokból idehurcolt polgári lakosok és szovjet hadifoglyok, kisebb részben az Európában összeszedett zsidók odaszállítása volt. A buchenwaldi tábor célja a foglyok túlzott munkával való kivégzése, valamint dr. Carl Vaernet vezetésével homoszexuálisok "gyógyítása" és más gyilkos orvosi kísérletek élő embereken való kipróbálása volt. Gázkamrák Buchenwaldban nem voltak, de a halottakat itt is kemencékben égették el. Az amerikai csapatok közeledtének hírére a foglyok egy részét marhavagonokban az auschwitzi megsemmisítő táborba vitték.

A fennmaradt német listák szerint Buchenwaldban összesen 34.375 ember halt meg, de egy 1945 április 24-én kelt amerikai titkosszolgálati jelentés szerint a halálos áldozatok száma ennél kevesebb, 32.705 volt. Ezt a számot az 1945 júniusában az amerikai kormány elé terjesztett második jelentés már 33.462 elhunyt fogolyban jelöli meg, amiből 13.056 fő az 1945 januárjában kitört, és a táborban három hónapig tomboló tífuszjárványnak esett áldozatul.

Hatvan évvel később a hivatalosnak elismert adatok szerint a nácik Buchenwaldban 1937 júliusa és 1945 áprilisa között 56 ezer embert gyilkoltak meg, és az amerikai csapatok 1945 áprilisában 21 ezer csontig lesoványodott foglyot szabadítottak fel. A buchenwaldi haláltáborban a fasiszták hét és fél év alatt 11 ezer zsidót öltek meg és 4 ezer zsidó származású fogoly volt életben, mikor 1945 április 11-én délután negyed háromkor az első amerikai tank keresztülgázolt a szöges drótkerítéseken.

1945 nyarán a jaltai egyezmény keretében az amerikai csapatok kivonultak Kelet-Németországból és július 3-án átadták a buchenwaldi és a sachsenhauseni haláltáborokat a szovjet Vörös Hadsereg katonáinak. A buchenwaldi bejárati kapura német és orosz nyelven új név került: II. számú Szovjet Koncentrációs Tábor.

A megszálló szovjetek ezrével hurcolták a német polgári lakosságot a sértetlen állapotban megörökölt haláltáborokba. Buchenwaldban 1945 augusztus 20-a és szeptember 17-e között az oroszok 1.392, de három hónap múlva már több mint 6.000 németet tartottak fogva. A foglyok létszáma 1947 tavaszára elérte 16.371 főt, a buchenwaldi szovjet koncentrációs táborba összesen 28.455 főt internáltak, az itt elhunytak száma 7.113 férfi, nő és kisgyermek volt. A tábort végül 1950 februárjában a Németország keleti felét megszálló Vörös Hadsereg felszámolta.

A németországi szovjet koncentrációs táborokban a halálozási arány sokkal magasabb volt, mint az SS által irányított náci táborokban. A Vörös Hadsereg katonái 1945 és 1950 között - szovjet adatok szerint 12.2671 német civil személyt internáltak a németországi szovjet táborokba és ebből több mint 90 ezer ember pusztult el a túlzott munkavégzés, a kínzások, a nyilvános kivégzések, az éhezés, a betegségek és a járványok következtében. Nagyon sok német foglyot a Vörös Hadsereg marhavagonokban a szibériai Gulag haláltáborokba deportált, Buchenwaldból a leghosszabb német foglyokkal töltött vonatszerelvény 1947 február 8-án hagyta el a vasútállomást.

1991-ben, a Kelet-Németországot megszálló orosz csapatok kivonulása után a Sachsenhausen melletti erdőben feltárt több mint ötven tömegsírban 25.500, a Fünfeichen, Lamsdorf és Ketschendorf falvak határában feltárt tömegsírokban további 65 ezer 1945 május 9-e után meggyilkolt német férfi és női fogoly csontjait találták meg. A legnagyobb méretű tömegsírban öt méter magasan feküdtek egymáson a halottak.

A múlt vasárnapi megemlékezésre Weimarba érkezett Angela Merkel, a jelenleg ellenzékben lévő CDU elnökasszonya, Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Tanácsának elnöke, Jorge Semprun volt spanyol kulturális miniszter és Kertész Imre Nobel-díjas író mellett Gerhard Schröder német kancellár is.

"Weimar városának neve összeforrt a költőfejedelem Goethével, a köztársaság eszméjével, az emberséggel, a felvilágosodással és az idealizmussal (...), de a kultúra és a barbarizmus ilyen arányú közelsége elnémít minket" - mondta lehajtott fejjel városi nemzeti színházban Schröder, aki beszédében nem felejtette el megemlíteni a németországi szovjet koncentrációs táborokban meggyilkolt honfitársait sem. Oroszország nem képviseltette magát az eseményen.

Jövő hónap 10-én Berlin központjában, a Brandenburgi Kapu mellett felavatják a fasizmus éveiben elpusztított zsidók emlékművét. A Bundestagban a német törvényhozók nemrégiben külön törvényt alkottak, ami ezen a napon megtiltja a német újfasisztáknak, hogy felvonulással vagy más rendezvénnyel megzavarják az emlékmű felavatását.

(forrás: Forrás: Eastern Documentation Section of the German Federal Archives, Museums of Buchenwald: German and Soviet Concentration Camps, United States Holocaust Memorial Museum, Washington, CBC News, Deutsche Welle, AP)

Jack Corn
  • Orbán: A baloldal be akarja hozni a migránsokat
    Magyarország készen áll, hogy ahol tud, ott segítséget nyújtson Olaszországnak, így ha végre elszánja magát, hogy a határokat megvédi, segítünk, és abban is, hogy az itt lévő migránsokat hazavigyék - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) párttalálkozóján, szombaton Rómában.
  • A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítása a fő cél
    A polgári-nemzeti-konzervatív szavazók mozgósítását említette a három hét múlva esedékes önkormányzati választások előtti legfőbb feladatnak egy szombati budapesti sajtótájékoztatón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely.
  • Felívelő korszak elején az ország
    Magyarország megmutatta, hogy sikeres lehet a családokra építő és a bevándorlást elutasító politika, emiatt támadják hazánkat Brüsszelben. Demokratának lenni azonban annyit jelent, hogy nem félünk, ezért kiállunk az igazunkért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, akit az igazságügyi miniszteri feladatairól és a közelgő önkormányzati választásról is kérdeztünk.
MTI Hírfelhasználó