Fasisztázó hecckampány József Attila ellen?
Nagyváradon május 1-jén készülnek felavatni a város világhírû szülötte, József Attila egész alakos bronzszobrát. A Bihoreanul című hetilap megfeddi a román többségû városi tanácsot, amiért „tudatlanságuk" miatt egy irredenta magyar szobrát engedik közterületen felállítani. József Attilát a „fasiszta Wass Albert" és Koltay Gábor Trianon-filmje mellé sorolja.
2005. április 18. 15:25
A Romániai Magyar Szó alig egy hete számolt be arról, hogy Nagyváradra érkezik József Attila egész alakos bronz szobra. Akkor még nem sejthettük – írja a lap most hétvégi számában – hogy a fogadtatása román sajtóberkekben nem lesz túl népszerû. Arra pedig egyáltalán nem számított senki, hogy a Bihoreanul hetilapban visszhangos fasisztázó hecckampány indul a Thomas Mann üdvözlését vagy A Dunánál címû verset megíró magyar költõ ellen.

A Románia unós csatlakozását eldöntõ EP-szavazás euforikus hetében jelent meg „Nem! Nem! Soha!" címmel az ominózus mocskolódó iromány József Attiláról, a 20. századi magyar irodalom talán legmeghatározóbb költõjérõl. Ifjúkori zsengéjét felhasználva kárhoztatták újabb mártíromságra az évtizedekig lekommunistázott poétát, akire most Nagyváradon irredenta és fasiszta címkét aggattak gyalázatos rágalmazással.

A Magyar Szó nagyváradi tudósítója, Lakatos Balla Tünde egy szemelvényt is közöl a Bihoreanul hetilap „leleplezõ” riportjából: „Líraiságáról, de fõleg a nacionalizmusáról ismert extremista költõ, Joszef Attila (sic! )a Nem! Nem! Soha! címû vers szerzõje, mely az irredenta magyarok szlogenje, himnusza lett Magyarországon. Ha nem volna ez a verse, lehet, hogy ma nem is tudnánk Jozsef Attiláról. A nacionalista költõ soha nem fogadta el az 1918. december 1-jei Nagy Egyesülést, amit Trianon szentesített. Az irredentizmus emlékmûvét készülnek felavatni Nagyváradon" – írja a felelõtlen rágalmazó, aki szerint 1920-ban a magyar parlamentben is József Attilának e románok elleni harcra buzdító versét kurjontották a trianoni békediktátum életbe lépésekor. A horthysta csapatok az erdélyi bevonuláskor, 1940-ben József Attilát tûzték zászlajukra, hangzik a képtelen vád, ahogyan a szovjet hatalom alól kificánkoló Magyarországon az 1980-as években is divatba jött a vers.

Miért is e felbõszült harag Nagyváradon József Attilával szemben? Az Osiris Kiadónál 1998-ban megjelent, József Attila teljes munkásságát felölelõ gyûjteményes kötetben szerepel az 1922-ben a trianoni fájdalomban írott és alaposan elfeledett, nem is túl sikerült zsengét. Nem érdemes eltúlozni jelentõségét, hiszen az emberségesség és nemzeti megbékélés legfõbb hirdetõjének munkásságán ez csak egy apró szemölcs. Ha a cikkíró tanulmányozta volna az életmûvet, ahogyan azt láthatóan elmulasztotta, tudta volna, hogy az 1905. április 1-jén született költõ alig 17 éves kamasz volt, amikor zsengéje született. A román nyelven is olvasható versekkel megismerkedve (Paul Drumaru fordításában jelentek meg), ráébredhetett volna arra, mennyire idegen mindaz József Attilától, amivel vádolja. De persze, fontosabb volt a szenzációhajhász gáncsoskodás és vele az eladott példányszámok növelése. Nem riadtak vissza a félretájékoztatástól, a képtelenségek halmozásától, még a költõ nevét sem voltak képesek helyesen leírni. „Joszef Attilát" sem a magyar, sem a világirodalmi lexikonok nem ismerik! A trianoni békediktátum kapcsán azon egyszerû oknál fogva sem skandálhatták József Attila versét 1920-ban a magyar parlamentben, mert a költemény két évre rá íródott, és csak 1945. után került elõ Radnóti Miklós hagyatékából.

Megdöbbentõ a magyarsággal szembeni hangulatkeltés az Európai Unió küszöbén, a váradiak arculcsapása a Bihoreanulban megjelent iromány! Pedig a Trianon okozta sebeket uszítással lehetetlen begyógyítani! Az újság viszont jól eladható tõle, veszi azt a kíváncsi román és a szörnyülködõ magyar egyaránt, több szót így nem is érdemel cikk, minek a további reklám.

*

Nagyváradon május 1-jén a Festum Varadinum legfõbb eseményeként készülnek felavatni a költõ egész alakos bronzszobrát. Nagyvárad világhírû szülöttének, Wagner Nándornak a gondolkodó József Attilát ábrázoló, 2,10 méter magas gipszbõl készült szoborterve 1954-ben egy pályázat második díját nyerte el. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közvetítésével, a képzõmûvész végrendelete szerint, özvegye, Chyo Wagner adományozta a városnak a József Attila-szobrot. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester április 5-én Budapesten a Petõfi Irodalmi Múzeumban a szobrászmûvész hagyatékát gondozó Academia Humana Alapítványtól vette át a frissiben bronzba öntött alkotást, melyet április 17-ig, azaz vasárnapig tekinthettek meg az érdeklõdõk a magyar fõvárosban.

RMSZ nyomán - a.g.
Címkék:
megmondó
Mindig is utáltam, mit utáltam, rühelltem Őszöd bulvárízű interpretálását, majd mély szakmai politológusi magyarázatait.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI