Medián: Romlik a közhangulat, elbizonytalanodó kormányoldal
Májusban növekvő pesszimizmus és politikai közöny vette hatalmába a közvéleményt. Mivel ennek jelei elsősorban a kormánypárti szavazók körében mutatkoztak, a Fidesz-MPSZ ismét növelte előnyét a pártok versenyében.
2005. május 22. 20:13
A teljes népesség körében az áprilisi adatokhoz képest 1 százalékkal nőtt a Fidesz támogatottsága (32 százalék), míg az MSZP-é 3 százalékkal csökkent (24 százalék), így a két nagy párt közti különbség eléri a 8 százalékot. A teljes népesség körében az SZDSZ 4, az MDF 2 százalékot ért el – mindkét párt 1-1 százalékkal növelte támogatottságát.

A választani tudó biztos szavazók körében az SZDSZ támogatottsága az áprilisi 5 százalékról 3-ra csökkent, míg az MDF 1-ről 2-re nőtt. A Fideszé 49-ről 55-re emelkedett, az MSZP-é 44-ről 37-re csökkent. Így a két nagy párt közti különbség egy hónap alatt 5 százalékról 18 százalékra nőtt.

Május elején az emberek 67 százaléka mondta azt, hogy az országban „általában véve rossz irányba mennek a dolgok”. A 2002-es választás óta csak tavaly szeptemberben, Medgyessy Péter lemondását követően volt ennél magasabb a pesszimista véleményen lévők aránya. Mint ahogy a kormányválság idején, úgy most is elsősorban a kormánypárti szavazók elkedvetlenedése okozta ezt a változást: az MSZP-szavazók körében az áprilisi 64-ről 53 százalékra csökkent a „jó irányt” észlelők aránya. A pesszimizmus erősödése politikai érdektelenséggel jár együtt, aminek jele, hogy az aktív szavazók aránya is közel van a negatív rekordhoz: csupán az emberek 46 százaléka mondta azt, hogy biztosan részt venne egy „most vasárnapi választáson”. Ennél kevesebben csak a tavalyi EP-választás után nyilatkoztak így, akkor feltehetőleg elsősorban azért, mert az alacsony részvételű voksolást követően többen merték vállalni a kérdezőbiztosok előtt, hogy nem érdekli őket a politika. A „biztos” szavazók aránya a 2002-es választás óta eltelt három évben szinte folyamatosan csökkent, főleg az utóbbi egy évben, pedig az előző parlamenti ciklusban épp a választás utáni második évben kezdett el növekedni a lakosság potenciális politikai aktivitása: négy évvel ezelőtt 16 százalékkal mondták többen biztosra a választási részvételüket, mint most.

A pesszimizmus erősödéséhez hasonlóan a politikai elbizonytalanodás is főleg a kormánypárti szavazókra volt jellemző. Az utóbbi néhány hónapban a Fidesz-MPSZ támogatottsága érdemben nem változott, az MSZP-é viszont elég hektikusan alakult. Április és május között ismét csökkent a párt támogatóinak a száma és visszaesett körükben a „biztos” szavazók aránya is. Így a teljes népességen belül 8, a választani tudó „biztos” szavazók körében pedig 18 százalékra nőtt a Fidesz-MPSZ előnye az MSZP előtt. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a pártot választók és a részvételüket biztosra mondók közös halmaza ma már csak a szavazókorú népesség 39 százalékát teszi ki, így a pártok támogatottságára vonatkozó becsléseknek a választani tudó „biztos” szavazók körében olyan nagy a statisztikai bizonytalansága, hogy kérdésessé vált, van-e egyáltalán értelme foglalkozni ezekkel az adatokkal.

A lakosság pesszimizmusának és a kormánypárti szavazók elbizonytalanodásának az egyik oka talán a közeledő köztársaságielnök-választást övező politikai feszültség lehet. Bár Szili Katalin megválasztása továbbra is kérdéses, a jelöltté válás után mind az ismertsége, mind a népszerűsége növekedett és május elején már ő volt a legnépszerűbb magyar politikus. A másik feltételezhető ok alighanem gazdasági természetű, a gazdasági közhangulat ugyanis még a politikainál is nagyobb mértékben romlott április és május között. Ez viszont összefügghet a pénzügyminiszter-cserével, annál is inkább, mert a lakossági várakozások a legutóbb tavaly év elején, László Csaba leváltását követően voltak ennyire borúlátóak. Annak ellenére, hogy kinevezésekor Draskovics Tibor jóval népszerűbb volt, mint a távozó miniszter, mint ahogy most Veres János megítélése is (ismertsége 41, népszerűsége 33 százalék) kedvezőbb az elődjéénél.

A Medián májusi adatai szerint Szili Katalin a legnépszerűbb politikus (62 százalék), őt követi Mádl Ferenc (61) és Dávid Ibolya (60). Kuncze Gábor 50 százalékkal a 4., Orbán Viktor 49 százalékkal a 5. helyen áll. Gyurcsány Ferenc 41 százalékot ért el és Ader Jánossal, valamint Lamperth Mónikával együtt a 9-11-ik.

A felmérést 2005. május 6-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-5 százalék.

gondola
Címkék:
megmondó
Csak a bugyuta magabiztosság, a sikerláz, a beteges optimizmus, a mindenkit magával ragadó nagy semmi a lényeg.
  • Tájkép csata előtt
    Ünnep lenne, a parlamentáris demokrácia ünnepe, ha megalakul az új parlament. De vannak ünneprontók is.
  • Che Guevara elvtárs hadüzenete
    A demokráciában is kalapáccsal kell beleverni az emberek fejébe, hogy ők, a vörösök a népboldogítók, minden hatalmat nekik kell adni.
  • Máris nekimentek bőszen és bután
    Még le sem tette az új Orbán-kormány az esküt, tehát hivatalosan még nincs is kabinet, máris kipécéztek egy leendő minisztert.
  • Karácsony Gergely lovasszobránál
    Hagyjuk az elemzéseket és a véleményeket, fókuszáljunk egyetlen személyre, akinél nagyobbat még senki sem bukott az újkori magyar politikában.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI